Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)
1996-09-02 / 202. szám
6 A táblázatokban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy csaknem minden harmadik magyar állampolgárt érintette a kárpótlás, s az 1991-ben alakult hivatalok eddig hárommillió elsőfokú döntést hoztak. Ha az Országgyűlés a tavaly májusban sürgősséggel beterjesztett törvényjavaslatot jóváhagyja, akkor ez év őszén a kárpótlást érintő utolsó jogszabályok is hatályba lépnek. A kárpótlási határozathozatal befejezése jövőre várható, a jegyek végső felhasználhatósága pedig nincs határidőhöz kötve. A kárpótlási hivatalok jövőbeni sorsa - a közigazgatási reform részeként - a földhivatalokba való beolvasztás lesz. A fúzió időpontja és módja még nem eldöntött. A kárpótlás jelenlegi helyzetéről adunk körképet. NÓGRÁD A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal élére 1991. augusztus 1-jén nevezték ki Medgyesi Pétert. A hivatal az azóta eltelt öt év alatt közel 1100 sikeres földárverést hajtott végre és 37 296 határozatot hozott. Ami feladat hátravan, az a hivatalvezető véleménye szerint még az idén elvégezhető. Az egyre csökkenő - jelenleg 17 fős - létszámú intézményben már folyik a kárpótlási kérelmek archiválása s számítógépes adatrögzítőkre vitele. A kárpótlásra kijelölt területek 90 százaléka elkelt Nógrád megyében a kárpótlási jegyeket tulajdonosaik meglehetősen kevésre becsülték. Az alanyi jogosultak jegyeikért gyakran tartós fogyasztási cikkeket vásároltak, vagy eladták azokat. Ennek tulajdonítható, hogy az első árverések közül - érdeklődés híján - 19 bizonyult sikertelennek. A brókercégek, értékpapír-felvásárlók megjelenésével azonban emelkedtek a földárverések licitjei, s nőtt a kárpótlási jegyek értéke is. Ma a nógrádi megyeszékhelyen 150 százalékos névértéken cserélnek gazdát ezek az értékpapírok. A kárpótlással földterületre jogosultak és a földigénylők köre távolról sem azonos. Akiktől elvették a földet, azok a termeléshez szükséges eszközök hiányában, de főképp idős életkoruk miatt többnyire már nem vállalkoztak földművelésre, a fiatalabb generációk pedig átmentek az iparba. A kárpótlásra kijelölt területeknek eddig mintegy 90 százaléka talált gazdára. Az ár meglehetősen változó, az aranykoronánként 500 forintos minimum licittől a kiugróan magas 650 ezer forintig. Az átlagot tekintve azonban a nyomott ár jellemző. A földszerzések révén létrejöttek életképes 100-200 holdas birtokok, de sok a nehezen művelhető, elaprózódott terület is. A legtöbb parlagon maradt földet 1992-ben regisztrálták Nógrádban, azóta a művelés alá vett területek nagysága növekvő tendenciát mutat. A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kárrendezési hivatalainak megbízásából is hozott határozatokat, s végzett földárveréseket Pest megyében is. A közeljövőben az 1-es földalapból a Szondi Mgtsz közös tulajdonában levő drégelypalánki földek, valamint 6 községben a romhányi Rákóczi mezeje Tsz. földjei kerülnek kalapács alá. A 11-es földalapból 14 árverésre számítanak 10 községben, a II/1-es területekből 14 községben 28 árverés várható, míg a II/2-es földalapból - vagyis ott, ahol már csak az alanyi jogosultság a részvétel feltétele - 17 településen 28 licit van hátra. T. L. VESZPRÉM MEGYE Több mint kétmilliárd forint kárpótlás A megyében lényegében befejeződött a vagyoni sérelmekkel kapcsolatos kártérítési igények elbírálása, s az ezzel kapcsolatos határozatok kiadása, a kárpótlási jegyek átadása. Mint Zsédényi Imre hivatalvezető a NAPI Gazdaságnak elmondta, az elmúlt öt évben összesen mintegy 70 ezer igényt hagytak helyben, s ennek kapcsán 2,3 milliárd forintnyi kárpótlást ítéltek meg. Ezenkívül közreműködtek húszezer politikai jellegű kárpótlás elbírálásában, ami valójában az országos központ illetékességi körébe tartozik. A határozataikkal kapcsolatos észrevételek száma nem haladta meg az 1 százalékot, bírósági úton mindössze 150-en kerestek jogorvoslatot. Termőföldet mintegy 35 ezren vásároltak 1600 megtartott árverésen. Mások részvényeket, illetve önkormányzati lakásokat vásároltak jegyeikért, s a hivatalvezető szerint a kiadott kárpótlási jegyeknek mintegy ötöde nem került még hasznosításra. A termőföldek vásárlásakor 90 százalékos az alapáron 500 forint/aranykorona értéken történő megvétel, de ebben a megyében, főként a Balaton partján verték fel országosan a legmagasabbra az árakat, egészen aranykoronánként 2 millió forintra. Ám az ilyen esetekben valójában senki sem vásárolt meg egy teljes aranykorona értékű földet, így több helyen osztatlan közös tulajdonok alakultak ki. Ezen belül azonban - hangsúlyozta Zsédényi Imre - a nadrágszíjparcella-tulajdonosok is legalább ezer négyzetméternyi területtel rendelkeznek. A sokoldalú egyeztetések eredményeként sehol sem kerültek kárpótlási értékesítésre természetvédelmi területek. Ezeket az állam a közelmúltban megteremtett anyagi forrásokból - közvetlenül a termelőszövetkezetektől vásárolhatja vissza, így Pápa és Tapolca környékén, valamint a Balaton partján. A megyei kártérítési hivatal létszáma az évek során csökkenő feladatokkal szinkronban a felére csökkent. A megmaradt 33 alkalmazott jelenleg az utolsó árverési kör elszámolásával, a csak helybelieknek fenntartott még hátralevő 28 árverés megszervezésével, valamint az óriási anyag irattározásával foglalkozik. A hivatal készül a földhivatallal történő egyesítésre, bár ennek személyi, tárgyi feltételeiről még nincsenek információk, miként az összevonás konkrét dátumáról sem. A. A. KÖRKÉP: KÁRPÓTLÁS 1996. szeptember 2. A VAGYONI ÉS SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI 1996. AUGUSZTUS 18-IG Kérelmek száma db Meghozott határozatok száma db Megállapított kárpótlás összege kárpótlási jegy címletértéken Ft Mezőgazdasági vállalkozási Forinttámogató kifizetés utalvány Ft Ft Átlag Ft/db Kárpótlási jegyes kifizetések Vagyoni kárpótlás 1991. évi XXV. tv. (I. vagyoni kpt.) 817 881 817 506 55 325 231 000 3110165 000-67 676 1992. évi XXIV. tv. (II. vagyoni kpt.) 78 790 78 587 10 935 253 000 663 254 000-139148 1994. évi II. tv. (pótkárpótlás) 532 942 531 673 14 607 098 000--27 474 Vagyoni összesen: 1 429 613 1 427 766 80 867 582 000 3 773 419 000-56 639 Személyi kárpótlás 1992. évi XXXII. tv. (személyi kpt.) 358 853 190 920 46 644 741 000--244 316 1994. évi II. tv. (pótkárpótlás) 79 994 19 436 3 731 094 000--191 968 Személyi összesen: 438 847 210 356 50 375 835 000--239 479 Kárpótlási jegyes kifizetések mindösszesen: 1 638 122 131 243 417 000 Személyi kárpótlás - forintkifizetések 1992. évi XXXII. tv. élet elvesztése-1 157--542 116 674 468 554 kis összegű kpt.-24 434--545 390 600 22 321 életjáradék-51 894----elutasított-89 150----Összesen:-166 635----1994. évi ti. tv. élet elvesztése- 38--19333 335 508 772 kis összegű kpt.-6 678--148 175 500 22 189 életjáradék-8 239----elutasított-42 035----Összesen:-56 990----Árverési adatok Megtartott Tulajdonhoz árverések Elárverezett Árverésen jutottak száma AK-érték részt vevők száma száma db AK fő Fő I. földalap Összesen: 21 493 37105 999 789 082 572 522 II.földalap/I. Összesen: 2 302 1 135 850 75 869 57 018 II. földalap/II. Összesen: 1 457 326 370 204 388 53 218 Forrás: OKKH GYŐR-MOSON-SOPRON A föld még mindig a legnagyobb érték Az eddigi vagyoni és személyi kárpótlási igények felülvizsgálata elméletileg már tavaly június 30-án befejeződött Győr-Moson- Sopron megyében. A kárrendezési hivatal azonban még nem csukta be a kapuit, mivel bírósági és egyéb fellebbezések miatt az ügyek egy kisebb részének lezárására csak később kerülhetett sor. Miként azt Babiczky Gábortól, a hivatal vezetőjétől megtudtuk, a volt soproni állami gazdaság területének egy hányadát augusztus utolsó hetében árverezték el. A határ közelsége, Sopron frekventált helyzete miatt nagy volt az érdeklődés, annál is inkább, mivel - a törvény értelmében - érvényes kárpótlási jegyek birtokában nem csupán helybeliek licitálhattak, amit a soproniak nehezményeztek is. Szép számmal érkeztek Békés, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves megyéből, de Budapestről és környékéről is. A tömeg láttán sokan visszafordultak, de a kárpótlási szakemberek még így is közel ezerkilencszáz igénylőt regisztráltak. Az apró megszakítással két napig tartó árverésen 3600 aranykoronányi szőlő, szántó és legelő talált gazdára. A legmagasabb licit 20 ezer forint körül volt egy aranykoronányi területre, az átlag 25-30 ezer forint körül alakult. A hivatal munkájának zömét a vagyoni kárpótlási ügyek adták: az első ütemben mintegy 2,4 millió aranykoronányi földet árvereztek el, a második ütembe jutó földalapok pedig 65 ezer aranykoronányi területet érintettek. Papíron a megyében lévő területekből 45 ezer ember szerzett, kapott vissza földet. A városokban élők a kárpótlási jegyeket inkább életjáradékra, önkormányzati lakásuk megvásárlására, részvénycserére használták fel. S ebben a megyében is megjelentek a jegyért csak filléreket adó, vagy pedig magas árat ígérő, de nem fizető üzérkedők, sikkasztók. A győri kárrendezési hivatalban ez ideig több mint 108 ezer ügyet bíráltak el. Akadt időszak, amikor több mint nyolcvanan dolgoztak a hivatalban, ma mintegy negyvenen intézik a még folyamatban lévő ügyeket, valamint az irattározást, az archiválást. Többen öt esztendő óta most voltak először szabadságon. A II. földalapból mintegy 73 településen van még összesen nem egészen 20 hektár árverezésre kijelölt terület. Némelyek azt remélik, hogy a parlament olyan döntést hoz, amelynek értelmében erre már csak a helybeliek licitálhatnak. A megyében mintegy negyven esetben a helyi önkormányzatok, bizottságok kérték - főként települési célok miatt - a földalapok módosítását. E kérelmek zömmel Suchman Tamás privatizációs miniszter döntésére várnak, mely után rögtön megkezdődik az árverés. A megyében van egy szövetkezet, a kunszigeti, amelynek határában még nem volt földárverés, a helyiek ugyanis pert indítottak a természetvédelem által lefoglalt területek szerintük indokolatlanul magas aránya miatt. Nem tudni még, hogy ennek az ügynek mikor lesz vége Amennyiben a személyi kárpótlási törvény módosításával még az idén foglalkozik a parlament, úgy az ezzel kapcsolatos ügyek rendezésére is sor kerülhet, ami ismét jelentős feladatot jelent. N. A E. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKKH TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1996. AUGUSZTUS 18-IG Törvény Vagyoni elbírálás megye Budapest-magyar 1991. év (I. vagy Kérelmek száma híi bontásban 28 204 IXXV. tv. oni kpt.) Meghozott ■itározatok szám 28187 1992. évi (II. vagy Kérelmek f. száma hí 6352 XXIV. tv. oni kpt.) Meghozott szározatok szár 6327 1994. év (vagyoni pótl Kérelmek na száma ha 7051 III. tv. kárpótlás) Meghozott itározatok szár 6 999 Kérelmek na száma összesen 41 607 Meghozott határozatok összesen 41 513 Budapest-külföldi 29 205 29126 27 258 27117 16 683 16 741 73 345 72 994 Baranya 26 035 26 035 12 891 12 891 21 374 21 374 60 300 60 300 Bács-Kiskun 59 859 59 858 4124 4 124 28 325 28 321 92 308 92 303 Békés 61 121 61 121 1 331 1 328 31 098 30 742 93 550 93191 Borsod-Abaúj-Zemplén 49180 49165 1615 1607 40 671 40 525 91 466 91 295 Csongrád 40 222 40 222 926 923 16 206 16 204 57 354 57 349 Fejér 34 873 34 872 1383 1 383 35161 35153 71 417 71 408 Győr-Moson-Sopron 40 662 40 661 1 531 1 551 30 506 31 501 73 720 73 713 Hajdú-Bihar 55 429 55 429 1315 1315 34 584 34 583 91 328 91 327 Heves 36 902 36 850 611 610 20 843 20 775 58 356 58 225 Komárom-Esztergom 18 625 18 262 1 367 1 367 11 412 11 423 31 064 31 052 Nógrád 21 268 21 266 919 918 15123 15112 37310 37 296 Pest 59 698 59 693 3017 3 031 32 701 32 521 95 418 95 245 Somogy 29 066 28 948 2 253 2 241 25 681 25 475 56 980 56 666 Szabolcs-Szatmár-Bereg 55 987 55 940 1 510 1 509 36 570 36 541 94 067 93 990 Jász-Nagykun-Szolnok 54 162 54 138 1 306 1 304 34 566 34 529 90 034 89 971 Tolna 29 103 29 103 5 430 5 429 22 707 23 705 57 240 57237 Vas 29 066 29 065 692 691 23 396 23 381 53154 53137 Veszprém 31 223 31 223 1 918 1 918 23 805 23 805 55 946 55 946 Zala 28 350 28 332 1001 1001 24 278 24 265 53 629 53 598 Összesen 817 681 817 506 78 790 78 587 532 942 531 671 1 429 613 1 427 766 Forrás: OKKH SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG Késlekedő árverések A rendszerváltás óta szétaprózódtak a szabolcsi földek. A négy év óta tartó kárpótlási folyamat révén 60-70 ezer kistermelő jutott kisebb-nagyobb tulajdonhoz. A szövetkezeti földeknél tartott árveréseknél átlagban 3-4 hektáros törpebirtokok alakultak ki, az állami földalapból licitálók átlagosan csak másfél hektárt mondhatnak magukénak. A megyei kárrendezési hivatal eddigi működése során közel 113 ezer határozatot hozott. A vagyoni döntések során mintegy 2,4 milliárd forint értékű, a személyi kárótlás révén 1,8 milliárd értékű árpótlási jegyet vehettek át az érintettek. Ha a parlament őszi ülésszakán elfogadják a személyi kárpótlás folytatását, akkor még mintegy 20-25 ezer határozatot kell kiadni az érintetteknek és hozzátartozóiknak - foglalja össze Sveda Béla, a hivatal vezetője. A vagyoni kárpótlásban részesültek fele a termőföldek árverésein használta fel a jegyeket. Összesen 1155 szövetkezeti földárverést tartottak a megye 228 települése közül 225-ben. A mátészalkai Krasznamenti Termelőszövetkezetnél viszont - az elhúzódó bírósági eljárás miatt, illetve a szomszédos Kocsordon és Ópályiban még csak ezután lesz árverés. A kárpótoltak több mint 96 ezer hektár föld tulajdonjogát szerezték meg. Az állami gazdasági, erdőgazdasági és állami tartalék földek árverése 116 települést érintett. Ezeknél 203 árverésen nyolcezer hektár föld került új gazdához. Gondot jelent, hogy a települések fele nem értett egyet a kijelölt földalappal, kivételt, cserét kértek, azonban a privatizációs miniszterhez benyújtott kérelmek elbírálása lassúnak bizonyul, így az árverések is késlekednek. A Szabolcsban élők többsége a kárpótlási folyamat indulásakor sérelmezte, hogy az állami vállalatok privatizációjában részvényvásárlással nem tudtak részt venni, mert olyan brókercégek kapták meg az értékesítés jogát, amelyeknek a megyében nem volt kirendeltségük. Az önkormányzatok közül főleg a nyíregyházi került olyan helyzetbe, hogy kárpótlási jegy ellenében bérlakást adott el. A megyei kárrendezési hivatalnál úgy vélik, hogy még hosszú ideig szükség lesz annak a 47 embernek a munkájára, akik itt dolgoznak. Ha összevonják is őket a földhivatallal, akkor is gondolni kell arra, hogy még hátravan egy kárpótlási folyamat, több mint száz peres ügy vár rájuk, s a még hiányzó 150-200 földárverés legalább egyévi munkát jelent. L. B. CSONGRÁD A Csongrád Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ötesztendős működése alatt 57 ezer 349 vagyoni kárpótlási határozat született (ebből a fellebbezések száma százas nagyságrendű), ami 3 milliárd 609 millió forint értékű jegyet takar. Azok a személyek, akik mezőgazdasági vállalkozónak bejelentkeztek - tehát jegyeiket kizárólag föld vásárlására fordították -, kaptak meg ehhez 270 millió forint értékű mezőgazdasági támogatást, földutalvány formájában. Összesen 115 ezer 494 hektárnyi föld került új tulajdonoshoz, ami a megyének negyedrészét jelenti. A kárpótlási jegyek felhasználásáról nincs adata a hivatalnak, de szakemberek szerint nem az értékes földek megvásárlására fordították többségüket! Jellemzőbb, hogy azok jelentős részét készpénzre váltották vagy még időben részvényeket vettek rajta. V. I. P. A megye negyedét eladták Az oldalt összeállította: Fazekas Márta