Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)

1996-09-02 / 202. szám

6 A táblázatokban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy csaknem minden harmadik magyar állampolgárt érintette a kárpótlás, s az 1991-ben alakult hivatalok eddig hárommillió elsőfokú döntést hoztak. Ha az Országgyűlés a tavaly májusban sürgősséggel beterjesztett törvényjavaslatot jóváhagyja, akkor ez év őszén a kárpótlást érintő utolsó jogszabályok is hatályba lépnek. A kárpótlási határozathozatal befejezése jövőre várható, a jegyek végső felhasználhatósága pedig nincs határidőhöz kötve. A kárpótlási hivatalok jövőbeni sorsa - a közigazgatási reform részeként - a földhivatalokba való beolvasztás lesz. A fúzió időpontja és módja még nem eldöntött. A kárpótlás jelenlegi helyzetéről adunk körképet. NÓGRÁD A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal élére 1991. au­gusztus 1-jén nevezték ki Medgyesi Pétert. A hivatal az azóta eltelt öt év alatt közel 1100 sikeres földárverést hajtott végre és 37 296 határozatot hozott. Ami feladat hátravan, az a hivatalvezető véleménye szerint még az idén elvégezhető. Az egyre csökkenő - jelenleg 17 fős - létszámú intézményben már folyik a kárpótlási kérelmek archiválása s számítógépes adatrögzítőkre vitele. A kárpótlásra kijelölt területek 90 százaléka elkelt Nógrád megyében a kárpót­lási jegyeket tulajdonosaik meg­lehetősen kevésre becsülték. Az alanyi jogosultak jegyeikért gyak­ran tartós fogyasztási cikkeket vásároltak, vagy eladták azokat. Ennek tulajdonítható, hogy az első­ árverések közül - érdeklő­dés híján - 19 bizonyult siker­telennek. A brókercégek, érték­papír-felvásárlók megjelenésével azonban emelkedtek a földárve­rések licitjei, s nő­tt a kárpótlási jegyek értéke is. Ma a nógrádi megyeszékhelyen 150 százalékos névértéken cserélnek gazdát ezek az értékpapírok. A kárpótlással földterületre jo­gosultak és a földigénylő­k köre távolról sem azonos. Akiktől el­vették a földet, azok a terme­léshez szükséges eszközök hiányá­ban, de főképp idős életkoruk miatt többnyire már nem vál­lalkoztak földművelésre, a fia­talabb generációk pedig átmen­tek az iparba. A kárpótlásra ki­jelölt területeknek eddig mint­egy 90 százaléka talált gazdára. Az ár meglehetősen változó, az aranykoronánként 500 forintos minimum licittől a kiugróan magas 650 ezer forintig. Az átlagot te­kintve azonban a nyomott ár jel­lemző. A földszerzések révén létrejöttek életképes 100-200 holdas birto­kok, de sok a nehezen művel­hető, elaprózódott terület is. A legtöbb parlagon maradt földet 1992-ben regisztrálták Nógrád­­ban, azóta a művelés alá vett területek nagysága növekvő ten­denciát mutat. A Nógrád Megyei Kárrende­zési Hivatal Szabolcs-Szatmár­­-Bereg, Hajdú-Bihar és Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megye kár­­rendezési hivatalainak megbízá­sából is hozott határozatokat, s végzett földárveréseket Pest me­gyében is. A közeljövőben az 1-es föld­alapból a Szondi Mgtsz közös tu­lajdonában levő drégelypalánki földek, valamint 6 községben a romhányi Rákóczi mezeje Tsz. földjei kerülnek kalapács alá. A 11-es földalapból 14 árverésre szá­mítanak 10 községben, a II/1-es területekből 14 községben 28 ár­verés várható, míg a II/2-es föld­alapból - vagyis ott, ahol már csak az alanyi jogosultság a rész­vétel feltétele - 17 településen 28 licit van hátra. T. L. VESZPRÉM MEGYE Több mint kétmilliárd forint kárpótlás A megyében lényegében be­fejeződött a vagyoni sérelmek­kel kapcsolatos kártérítési igé­nyek elbírálása, s az ezzel kap­csolatos határozatok kiadása, a kárpótlási jegyek átadása. Mint Zsédényi Imre hivatalvezető a NAPI Gazdaságnak elmondta, az elmúlt öt évben összesen mintegy 70 ezer igényt hagytak helyben, s ennek kapcsán 2,3 milliárd forintnyi kár­pótlást ítéltek meg. Ezenkívül köz­reműködtek húszezer politikai jel­legű kárpótlás elbírálásában, ami valójában az országos központ il­letékességi körébe tartozik. A határozataikkal kapcsolatos észrevételek száma nem haladta meg az 1 százalékot, bírósági úton mindössze 150-en kerestek jog­orvoslatot. Termőföldet mintegy 35 ezren vásároltak 1600 meg­tartott árverésen. Mások részvé­nyeket, illetve önkormányzati la­kásokat vásároltak jegyeikért, s a hivatalvezető szerint a kiadott kárpótlási jegyeknek mintegy ötö­de nem került még hasznosítás­ra. A termőföldek vásárlásakor 90 százalékos az alapáron 500 forint/aranykorona értéken tör­ténő megvétel, de ebben a me­gyében, főként a Balaton part­ján verték fel országosan a leg­magasabbra az árakat, egészen aranykoronánként 2 millió fo­rintra. Ám az ilyen esetekben valójában senki sem vásárolt meg egy teljes aranykorona értékű föl­det, így több helyen osztatlan kö­zös tulajdonok alakultak ki. Ezen belül azonban - hangsúlyozta Zsédényi Imre - a nadrágszíjpar­­cella-tulajdonosok is legalább ezer négyzetméternyi területtel ren­delkeznek. A sokoldalú egyez­tetések eredményeként sehol sem kerültek kárpótlási értékesítés­re természetvédelmi területek. Eze­ket az állam­­ a közelmúltban megteremtett anyagi forrásokból - közvetlenül a termelőszövet­kezetektől vásárolhatja vissza, így Pápa és Tapolca környékén, va­lamint a Balaton partján. A megyei kártérítési hivatal létszáma az évek során csökke­nő feladatokkal szinkronban a felére csökkent. A megmaradt 33 alkalmazott jelenleg az utol­só árverési kör elszámolásával, a csak helybelieknek fenntartott még hátralevő 28 árverés meg­szervezésével, valamint az óriási anyag irattározásával foglalkozik. A hivatal készül a földhivatal­lal történő egyesítésre, bár en­nek személyi, tárgyi feltételeiről még nincsenek információk, mi­ként az összevonás konkrét dá­tumáról sem. A. A. KÖRKÉP: KÁRPÓTLÁS 1996. szeptember 2. A VAGYONI ÉS SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI 1996. AUGUSZTUS 18-IG Kérelmek száma db Meghozott határoza­tok száma db Megállapított kárpótlás összege kárpótlási jegy címletértéken Ft Mezőgazdasági vállalkozási Forint­támogató kifizetés utalvány Ft Ft Átlag Ft/db Kárpótlási jegyes kifizetések Vagyoni kárpótlás 1991. évi XXV. tv. (I. vagyoni kpt.) 817 881 817 506 55 325 231 000 3110165 000-67 676 1992. évi XXIV. tv. (II. vagyoni kpt.) 78 790 78 587 10 935 253 000 663 254 000-139148 1994. évi II. tv. (pótkárpótlás) 532 942 531 673 14 607 098 000--27 474 Vagyoni összesen: 1 429 613 1 427 766 80 867 582 000 3 773 419 000-56 639 Személyi kárpótlás 1992. évi XXXII. tv. (személyi kpt.) 358 853 190 920 46 644 741 000--244 316 1994. évi II. tv. (pótkárpótlás) 79 994 19 436 3 731 094 000--191 968 Személyi összesen: 438 847 210 356 50 375 835 000--239 479 Kárpótlási jegyes kifizetések mindösszesen: 1 638 122 131 243 417 000 Személyi kárpótlás - forintkifizetések 1992. évi XXXII. tv. élet elvesztése-1 157--542 116 674 468 554 kis összegű kpt.-24 434--545 390 600 22 321 életjáradék-51 894----elutasított-89 150----Összesen:-166 635----1994. évi ti. tv. élet elvesztése- 38--19333 335 508 772 kis összegű kpt.-6 678--148 175 500 22 189 életjáradék-8 239----elutasított-42 035----Összesen:-56 990----Árverési adatok Megtartott Tulajdonhoz árverések Elárverezett Árverésen jutottak száma AK-érték részt vevők száma száma db AK fő Fő I. földalap Összesen: 21 493 37105 999 789 082 572 522 II.földalap/I. Összesen: 2 302 1 135 850 75 869 57 018 II. földalap/II. Összesen: 1 457 326 370 204 388 53 218 Forrás: OKKH GYŐR-MOSON-SOPRON A föld még mindig a legnagyobb érték Az eddigi vagyoni és személyi kárpótlási igények felülvizsgála­ta elméletileg már tavaly június 30-án befejeződött Győr-Moson- Sopron megyében. A kárrende­zési hivatal azonban még nem csukta be a kapuit, mivel bíró­sági és egyéb fellebbezések mi­att az ügyek egy­­ kisebb­­ ré­szének lezárására csak később ke­rülhetett sor. Miként azt Babiczky Gábortól, a hivatal vezetőjétől megtudtuk, a volt soproni állami gazdaság te­rületének egy hányadát augusz­tus utolsó hetében árverezték el. A határ közelsége, Sopron frek­ventált helyzete miatt nagy volt az érdeklődés, annál is inkább, mivel - a törvény értelmében - érvé­nyes kárpótlási jegyek birtokában nem csupán helybeliek licitálhattak, amit a soproniak nehezményez­tek is. Szép számmal érkeztek Békés, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves megyéből, de Budapestről és környékéről is. A tömeg láttán sokan visszafordultak, de a kár­pótlási szakemberek még így is közel ezerkilencszáz igénylőt regisztrál­tak. Az apró megszakítással két napig tartó árverésen 3600 arany­koronányi szőlő, szántó és legelő talált gazdára. A legmagasabb li­cit 20 ezer forint körül volt egy aranykoronányi területre, az át­lag 25-30 ezer forint körül ala­kult. A hivatal munkájának zömét a vagyoni kárpótlási ügyek adták: az első ütemben mintegy 2,4 mil­lió aranykoronányi földet árvereztek el, a második ütembe jutó föld­alapok pedig 65 ezer aranykoro­nányi területet érintettek. Papí­ron a megyében lévő területekből 45 ezer ember szerzett, kapott vissza földet. A városokban élők a kár­pótlási jegyeket inkább életjára­dékra, önkormányzati lakásuk meg­vásárlására, részvénycserére hasz­nálták fel. S ebben a megyében is megjelentek a jegyért csak fil­léreket adó, vagy pedig magas árat ígérő, de nem fizető üzérkedők, sik­kasztók. A győri kárrendezési hivatal­ban ez ideig több mint 108 ezer ügyet bíráltak el. Akadt időszak, amikor több mint nyolcvanan dol­goztak a hivatalban, ma mint­egy negyvenen intézik a még fo­lyamatban lévő ügyeket, vala­mint az irattározást, az archivá­lást. Többen öt esztendő óta most voltak először szabadságon. A II. földalapból mintegy 73 településen van még összesen nem egészen 20 hektár árverezésre ki­jelölt terület. Némelyek azt re­mélik, hogy a parlament olyan döntést hoz, amelynek értelmé­ben erre már csak a helybeliek licitálhatnak. A megyében mint­egy negyven esetben a helyi ön­­kormányzatok, bizottságok kér­ték - főként települési célok miatt - a földalapok módosítását. E kérelmek zömmel Suchman Ta­más privatizációs miniszter dön­tésére várnak, mely után rög­tön megkezdődik az árverés. A megyében van egy szövet­kezet, a kunszigeti, amelynek ha­tárában még nem volt földárve­rés, a helyiek ugyanis pert indí­tottak a természetvédelem által lefoglalt területek szerintük indokolatlanul magas aránya miatt. Nem tudni még, hogy ennek az ügynek mikor lesz vé­ge­ Amennyiben a személyi kár­pótlási törvény módosításával még az idén foglalkozik a parlament, úgy az ezzel kapcsolatos ügyek rendezésére is sor kerülhet, ami ismét jelentős feladatot jelent. N. A E. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKKH TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1996. AUGUSZTUS 18-IG Törvény Vagyoni elbírálás megye Budapest-magyar 1991. év (I. vagy Kérelmek száma hí­i bontásban 28 204 IXXV. tv. oni kpt.) Meghozott ■itározatok szám 28187 1992. évi (II. vagy Kérelmek f. száma hí 6352 XXIV. tv. oni kpt.) Meghozott szározatok szár 6327 1994. év (vagyoni pótl Kérelmek na száma ha 7051 III. tv. kárpótlás) Meghozott itározatok szár 6 999 Kérelmek na száma összesen 41 607 Meghozott határozatok összesen 41 513 Budapest-külföldi 29 205 29126 27 258 27117 16 683 16 741 73 345 72 994 Baranya 26 035 26 035 12 891 12 891 21 374 21 374 60 300 60 300 Bács-Kiskun 59 859 59 858 4124 4 124 28 325 28 321 92 308 92 303 Békés 61 121 61 121 1 331 1 328 31 098 30 742 93 550 93191 Borsod-Abaúj-Zemplén 49180 49165 1615 1607 40 671 40 525 91 466 91 295 Csongrád 40 222 40 222 926 923 16 206 16 204 57 354 57 349 Fejér 34 873 34 872 1383 1 383 35161 35153 71 417 71 408 Győr-Moson-Sopron 40 662 40 661 1 531 1 551 30 506 31 501 73 720 73 713 Hajdú-Bihar 55 429 55 429 1315 1315 34 584 34 583 91 328 91 327 Heves 36 902 36 850 611 610 20 843 20 775 58 356 58 225 Komárom-Esztergom 18 625 18 262 1 367 1 367 11 412 11 423 31 064 31 052 Nógrád 21 268 21 266 919 918 15123 15112 37310 37 296 Pest 59 698 59 693 3017 3 031 32 701 32 521 95 418 95 245 Somogy 29 066 28 948 2 253 2 241 25 681 25 475 56 980 56 666 Szabolcs-Szatmár-Bereg 55 987 55 940 1 510 1 509 36 570 36 541 94 067 93 990 Jász-Nagykun-Szolnok 54 162 54 138 1 306 1 304 34 566 34 529 90 034 89 971 Tolna 29 103 29 103 5 430 5 429 22 707 23 705 57 240 57237 Vas 29 066 29 065 692 691 23 396 23 381 53154 53137 Veszprém 31 223 31 223 1 918 1 918 23 805 23 805 55 946 55 946 Zala 28 350 28 332 1001 1001 24 278 24 265 53 629 53 598 Összesen 817 681 817 506 78 790 78 587 532 942 531 671 1 429 613 1 427 766 Forrás: OKKH SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG Késlekedő árverések A rendszerváltás óta szétapró­zódtak a szabolcsi földek. A négy év óta tartó kárpótlási folyamat révén 60-70 ezer kistermelő ju­tott kisebb-nagyobb tulajdonhoz. A szövetkezeti földeknél tartott árveréseknél átlagban 3-4 hek­táros törpebirtokok alakultak ki, az állami földalapból licitálók át­lagosan csak másfél hektárt mond­hatnak magukénak. A megyei kárrendezési hivatal eddigi működése során közel 113 ezer határozatot hozott. A vagyoni döntések során mintegy 2,4 mil­liárd forint értékű, a személyi kár­­ótlás révén 1,8 milliárd értékű árpótlási jegyet vehettek át az érintettek. Ha a parlament őszi ülésszakán elfogadják a személyi kárpótlás folytatását, akkor még mintegy 20-25 ezer határozatot kell kiadni az érintetteknek és hozzátartozóiknak - foglalja össze Sveda Béla, a hivatal vezetője. A vagyoni kárpótlásban részesültek fele a termőföldek árverésein hasz­nálta fel a jegyeket. Összesen 1155 szövetkezeti földárverést tartot­tak a megye 228 települése közül 225-ben. A mátészalkai Kraszna­­menti Termelőszövetkezetnél viszont - az elhúzódó bírósági el­járás miatt­­, illetve a szomszé­dos Kocsordon és Ópályiban még csak ezután lesz árverés. A kár­pótoltak több mint 96 ezer hek­tár föld tulajdonjogát szerezték meg. Az állami gazdasági, erdő­­gazdasági és állami tartalék föl­dek árverése 116 települést érin­tett. Ezeknél 203 árverésen nyolc­ezer hektár föld került új gazdá­hoz. Gondot jelent, hogy a telepü­lések fele nem értett egyet a ki­jelölt földalappal, kivételt, cserét kértek, azonban a privatizációs miniszterhez benyújtott kérelmek elbírálása lassúnak bizonyul, így az árverések is késlekednek. A Szabolcsban élők többsége a kárpótlási folyamat indulása­kor sérelmezte, hogy az állami vállalatok privatizációjában rész­vényvásárlással nem tudtak részt venni, mert olyan brókercégek kapták meg az értékesítés jogát, amelyeknek a megyében nem volt kirendeltségük. Az önkormány­zatok közül főleg a nyíregyházi került olyan helyzetbe, hogy kár­pótlási jegy ellenében bérlakást adott el. A megyei kárrendezési hiva­talnál úgy vélik, hogy még hosszú ideig szükség lesz annak a 47 em­bernek a munkájára, akik itt dol­goznak. Ha összevonják is őket a földhivatallal, akkor is gon­dolni kell arra, hogy még hátra­van egy kárpótlási folyamat, több mint száz peres ügy vár rájuk, s a még hiányzó 150-200 földár­verés legalább egyévi munkát jelent. L. B. CSONGRÁD A Csongrád Megyei Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal öt­esztendős működése alatt 57 ezer 349 vagyoni kárpótlási határo­zat született (ebből a fellebbe­zések száma százas nagyságren­dű), ami 3 milliárd 609 millió forint értékű jegyet takar. Azok a személyek, akik me­zőgazdasági vállalkozónak beje­lentkeztek - tehát jegyeiket ki­zárólag föld vásárlására fordították -, kaptak meg ehhez 270 millió forint értékű mezőgazdasági tá­mogatást, földutalvány formájá­ban. Összesen 115 ezer 494 hek­tárnyi föld került új tulajdonos­hoz, ami a megyének negyedré­szét jelenti. A kárpótlási jegyek felhaszná­lásáról nincs adata a hivatalnak, de szakemberek szerint nem az értékes földek megvásárlására for­dították többségüket! Jellemzőbb, hogy azok jelentős részét kész­pénzre váltották vagy még idő­ben részvényeket vettek rajta. V. I. P. A megye negyedét eladták Az oldalt összeállította: Fazekas Márta

Next