Napi Gazdaság, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1997. március 1. Békési látja az alagút végét Növekedési pályára állhat a gazdaság A hosszú és meglehetősen nehéz átalakulási folyamat nagyobb részén, úgy tűnik, túljutott a magyar gazdaság, az 1995-ös stabilizációs csomag - ha nem kis áldozatokkal is - megtette a hatását, s ma már nem várható semmiféle drámai visszaesés, pénzügyi összeomlás - mondotta pénteken Veszprémben Békesi László volt pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő a Veszprémi Egyetem befektetői klubjában. A volt pénzügyminiszter szerint immár tartósan növekedő pályára állhat a gazdaság, szereplőinek többsége ma már a magánszférához tartozik, amely kellően autonóm. A tőkebefektetések alapján erőteljes struktúraváltás ment végbe, a gazdaságversenyképessége sokat javult, nem különben hatékonysága, a finanszírozási pozíciók kedvezőek. Az adósságszolgálati terhek - az export következtében - nagyságrendekkel mérséklődtek. Az inflációs nyomás enyhült ugyan, de a vártnál lassabban. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, látni az alagút végét. Ami még hátravan - s ez ugyancsak nagy erőfeszítéseket igényel -, az az államháztartási reform folytatása, a nyugdíjrendszer átalakítása, az egészségügyi ellátás korszerűsítése, a közteherviselés reálisabbá tétele, a feketegazdaság „kiszürkítése”, s végül, ami a jelenlegi kormányzati cikluson mindenképpen túlnyúlik, az ezredfordulón várható európai integráció megvalósítása. Az idei állami költségvetés egyetlen nagy gondjának a társadalombiztosítás hiányát tekinti, amely várhatóan nagyobb lesz a tavalyinál. A megtakarítások változatlanul gyors ütemű növekedése s a 3,5 ezer milliárd forintos államháztartás konszolidált hiányának a GDP 4 százalékára való csökkenése azonban kezelhetővé teszi azt. (NAPI) Kétséges a magyar-szlovén vasúti összeköttetés befejezése? A magyar-szlovén vasúti összeköttetés 1999 végére történő megvalósítása lehetetlen, a mostani feszített ütem mellett is talán 2000-ben lehet befejezni az építkezést - hangzott el tegnap egy Zalaegerszegen tartott tanácskozáson, amelyen részt vett Kovács Kálmán, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára is. A beruházás tavalyi áron számolva 14 milliárd forintba kerül, erre az évre 1 milliárdot különít el a központi költségvetés. A soron következő költségvetési vitában újra tárgyalják a vasútvonal finanszírozását. Jövőre már 6 milliárd forint állami pénzre van szükség, amennyiben ez nem jönne össze, úgy a 2000-ig való befejezés is kétségessé válhat - hangoztatta az államtitkár. Az infrastrukturális beruházások arányát növelni kell - vélekedett -, ezért terjeszti e hónapban a tárca a kormány elé azt az anyagot, amely az Útalap egészét felülvizsgálja. I. A. Lassan bővül az EFTA-ba irányuló magyar kivitel A magyar EFTA kereskedelem kritikus területének számító hal és haltermékek, illetve egyes feldolgozott élelmiszerek forgalmáról még ebben a hónapban szakértői tárgyalások kezdődnek - mondta Balás Péter, az IKIM helyettes államtitkára a budapesti magyar-EFTA vegyesbizottsági ülést követően. Magyarország és az EFTA között három éve lépett életbe a multilaterális szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek sajátossága, hogy rendelkezik a hal, haltermékek és a feldolgozott élelmiszerek kereskedelméről, az agrártermékek forgalmát viszont kétoldalú megállapodások szabályozzák. A Budapesten tárgyaló felek egyaránt kedvezőnek tartják a forgalom növekedését, bár a magyar kivitel növekedésének üteme számottevően elmarad a teljes magyar exportbővülés ütemétől. Ugyanakkor magyar szempontból jelentős deficit halmozódott fel a forgalomban. A jelenlegi - megfogyatkozott - EFTA-n belül Svájc a legfontosabb kereskedelmi partner, tavaly mind a kivitelben, mind pedig a behozatalban mintegy 90 százalékot „vállalt”. Tavaly a négytagú EFTA-ba irányuló magyar kivitel 203,2 millió dollárt tett ki, ami 1,1, százalékos növekedés az előző évhez képest. Az import értéke 377,3 millió dollár volt, 7,4 százalékkal maradt el az 1995-östől. (NAPI) Egyetértés a nyugdíjreform alapjaiban (Folytatás az 1. oldalról) A rokkantnyugdíjasokat érintő szabályozás annyiban változott, hogy megszűnne a végleges rokkantak keresetszerzésének korlátozása. A részleges rokkantakat érintő szabályozás pedig később, a rehabilitációjukról szóló törvénnyel együtt kerülne a parlament elé.Az özvegyi nyugdíjakról Medgyessy elmondta, amennyiben bevezetik, hogy a megözvegyült nyugdíjas igényt tarthat az elhunyt házastárs nyugdíjának 30 százalékára, a bevezetést megelőzően megözvegyültek köréből a leginkább rászorultak számára mindenképp támogatást kell biztosítani szociális alapon - mondta Medgyessy, hozzátéve, hogy e téren a kormány javaslata nem végleges. A nyugdíjreformmal egy "időben a nyilvántartási rendszert is, modernizálni kell, mivel enélkül "- a pénzügyér szerint - a reform végrehajthatósága kerül veszélybe. Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa a munkáltatói oldal képviseletében elmondta, hogy véleményük szerint komplex járulékreformra lenne szükség, mivel a jelenlegi rendszer alapvetően a munkajövedelmekre épít, feltételezi a rendszeres munkavégzést. A tőkefedezeti rendszeren belüli szociális elemeknek nincs létjogosultságuk, ez a rendszer fellazulásához vezet - véli Szereminé -, annak magában kell foglalnia a nemek szerinti és az élettartamból adódó kockázati elemeket is. A korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos azon kormányálláspontot elutasította a munkaadói oldal, miszerint az idő előtti nyugdíjazás hatására kieső járulékot a munkáltatóknak kelljen megfizetniük. R. P. MAGYAR GAZDASÁG NAPI__l gazdaság----- Az üzemanyag árszerkezetének átalakítását sürgeti az MKFE A fuvarozók a Mal Rt. privatizációja ellen Az üzemanyagok árszerkezetében a jelenlegi 15 százalékos Útalap-hozzájárulás mértékének - a fogyasztási adó rovására történő - legalább másfélszeres növelését javasolja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) oly módon, hogy az ne járjon az adóterhek további növekedésével - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Kovács Aliz, az MKFE főtitkára a szervezet pénteki rendkívüli közgyűlésén. Az MKFE ezen javaslata alapján az idei költségvetési törvényben szereplő fogyasztásiadó-bevétel 266,3 milliárd forintról 243,425 milliárd forintra csökkenne. Ezzel a központi költségvetés hiánya elméletileg 309,711 milliárd forintról 332,586 milliárd forintra növekedne, azonban a szervezet meggyőződése, hogy a hiányzó 22,875 milliárd forintot - pótköltségvetésben - más forrásból elő lehet teremteni. Ezzel párhuzamosan az Útalap-hozzájárulás 45,750 milliárdról 68,625 milliárd forintra nőne. Az MKFE szerint néhány éven belül el kellene érni, hogy az üzemanyagárak adótartalmának 40 százalékát útépítésre és fenntartásra, 10 százalékát pedig környzetvédelmi beruházásokra fordítsák. A MKFE azt is szorgalmazza, hogy a monopolhelyzetben lévő Mal Rt. további privatizációját állítsák le, ugyanis a magántőke extraprofit-szerzési törekvése az üzemanyagárak további növekedését eredményezi. Emellett a szervezet azt is követeli, hogy a Mal Rt. termelői árait - független társadalmi ellenőrzés érvényesítése mellett - a tényleges költségek figyelembevételével állapítsa meg. Az MKFE nem támogatja a koncessziós autópályépítési programot - folytatta Kovács Aliz - , s egyben jelentős autópályadíj-csökkentést szorgalmaz. A szervezet egyetért azzal, hogy jelenleg már csak úgynevezett EURO-1 típusú gépjárművek helyezhetők első forgalomba. Az Országgyűlés határozatban rendelkezett arról, hogy az ilyen gépjárművek beszerzéséhez költségvetési támogatás igényelhető. Kovács Aliz nehezményezte, hogy ennek megvalósítása a gyakorlatban még nem kezdődött el. Az MKFE javaslata szerint a haszongépjárművek első magyarországi forgalombahelyezésekor élvezzenek vám- és áfamentességet. Kovács Aliz azt is elmondta, hogy a közúti fuvarozók bevételük ötödétől elesnek a hétvégi kamionforgalom korlátozása miatt. Ezért a szervezet egyebek mellett azt javasolja, hogy a korlátozást november 1. és március 1. között oldják fel. D. J. Az eseményen részt vevő Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek hangsúlyozta, hogy az MKFE által képviselt javaslatok iránt a tárca nyitott, s legkorábban a jövő héten érdemi választ kívánnak adni. A helyettes államtitkár azonban leszögezte, hogy a költségvetést is érintő üzemanyagár-szerkezetre vonatkozó, csaknem 23 milliárd forint hiányt okozó igény nem teljesíthető. A tárca a jövőben is támogatni kívánja a gépjárműpark megújulását, elsősorban közvetett eszközök segítségével. HAJNALIG TARTÓ FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Döntöttek a Főtáv Rt. privatizációs elveiről A fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén, éjfél körül elfogadta a 28,36 milliárd forint jegyzett tőkéjű Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) privatizációs stratégiájáról és koncepciójáról szóló előterjesztést. Eszerint a fővárosi önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő társaság magánosítására párhuzamosan kell pályázatot kiírni mind az egyszeri többségi tulajdoni hányad - 50 százalék plusz egy szavazat mind az egyes többletjogokat is magában foglaló egyszerű kisebbségi tulajdoni hányad - 25 százalék plusz egy szavazat - szakmai befektetők részére történő értékesítése céljából. Mindkét pályázati eljárás nyilvános, egyfordulós és nemzetközi. A kisebbségi részesedésre vonatkozóan csak részvényértékesítési, a többségi részesedésre vonatkozóan integrált - koncessziós és részvényértékesítési - pályázatot írnak ki. Többségi tulajdonrész eladása esetén 14 milliárd forint, kisebbségi részesedés értékesítésekor pedig 7 milliárd forint bevételre számít a város vezetése. Az önkormányzat 79 százalékos tulajdonában lévő Buváti Rt. reorganizációjáról is döntöttek a képviselők. A megoldás lényege, hogy az önkormányzat létrehoz egy új egyszemélyes kft.-t, amelynek 200 millió forintos alaptőkéjéből megvásárolja a Buváti Rt. összes eszközét, vagyoni értékű jogát, és átvállalja szerződésállományát is. A Buváti Rt. a jövőben csak az évek óta befejezésre váró Hévízi úti Óbuda-lakópark beruházás építésével és befejezésével foglalkozik, amelyet a január 16-i közgyűlésen az rt. számára megszavazott, kizárólag a lakóparkra fordítható 150 millió forint tulajdonosi hitelből finanszírozhat. A Buváti Rt. a lakópark rendezése után valószínűleg megszűnik. A Dél-Buda-Rákospalota metró finanszírozásával kapcsolatban - korábbi döntését hatályon kívül helyezve - a közgyűlés a múlt heti kormánydöntés hatására péntek hajnalban úgy határozott, hogy a főváros a költségekből rá eső 40 százalékot elsődlegesen az ÁPV Rt.-től őt megillető belterületi földértékből kívánja finanszírozni. S. L. BUDAPESTEN A MOLDOVAI PRIVATIZÁCIÓS MINISZTER ✓ Átvennék a magyar modellt A Moldovai Köztársaság privatizációs minisztere a Matáv Rt. magánkézbe adását, valamint az energiaszektor átalakítását említette meg mint lehetséges átveendő modelleket. Az ország a következő két évben 500-600 millió dollár értékű privatizációs bevételre számít - tudtuk meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-ben pénteken tartott sajtóbeszélgetésen. Ceslav Colorbanu, Moldova privatizációs minisztere elmondta, hogy magyarországi tapasztalatai alapján a Matáv Rt. privatizációja, illetve az energiaszektor állami monopóliumának megszüntetése lehet olyan modell, amit átvennének. A miniszter látogatást tett a Budapesti Értéktőzsdén, ahol Rotyis Józseffel, a tőzsde ügyvezető igazgatójával tárgyalva felvetődött annak lehetősége, hogy moldovai társaságok részvényeit bevezessék a budapesti tőzsdére. A tárgyalások eredményeképpen a Moldovának úthálózata rekonstrukciójára nyújtott világbanki kölcsön tenderén várhatóan részt vesz a Betonút Rt. és a Kipszer Rt. is. A miniszter elmondta, hogy a moldovai privatizációs folyamat két lépcsőből áll. Az első - a csehországi minta alapján - kuponos privatizáció volt. Összesen 2235 céget privatizáltak, ezek értéke - 1997. január 1-jei árakon számolva - 2-2,5 milliárd dollárt tesz ki. A kuponos privatizáció eredményeképpen a termelői kapacitások 54 százaléka került magánkézbe. Ezen belül az ipar 60 százalékát, a kereskedelem 70 százalékát, valamint a mezőgazdaság 94 százalékát privatizálták. A privatizáció második lépcsője - amelyről a jövő héten dönt az országgyűlés - viszont már készpénzes konstrukciókon alapulna. A következő két évben csaknem 400 cég privatizációját kezdik meg, ez magában foglal 41 nagyvállalatot, amelyeket még nem alakítottak társasággá. A moldovai privatizációs szakemberek 500-600 millió dollár bevételre számítanak a tranzakciókból. Az országba idén év elejéig körülbelül 100 millió dollár külföldi működőtőke áramlott be; tavaly az éves tőkebeáramlás az előző évhez viszonyítva négyszeresére nőtt. A külföldi befektetőknek, amennyiben minimum 250 ezer dollárt fektetnek be, 5 évre szóló, a nyereségadó 50 százalékát kitevő adókedvezmény jár. D. Gy. Napi Profit hétfőtől péntekig 220, másnap 610, 730 órakor LAPSZÉL ♦ A MAGYAR-BOLGÁR KERESKEDELMI FORGALOM tavaly - a jugoszláv tranzitnak az embargó miatti visszaesése után - már emelkedett, ennek ellenére a magyar kivitel mindössze 32,5 millió dollárt, az import 19,2 millió dollárt tett ki. A magyar export főként vegyi árukból, műanyagból és gumitermékekből, valamint gépipari berendezésekből állt, a bolgár áruk zöme ugyancsak vegyi áru, illetve gépipari termék. A 90 millió transzferábilis rubel értékű bolgár tartozás rendezésének feltételeit az IKIM tavaly már kidolgozta. ♦ A NEM ÖNADÓZÓ ÁLLAMPOLGÁROKNAK az szja 1 százalékának felhasználásáról rendelkező nyilatkozatáról a PM rendelete értelmében a munkáltató két példányban köteles kísérő jegyzéket készíteni, amelynek egyik példányát az illetékes adóhatóságnak küldi meg, a másikat pedig öt évig meg kell őriznie. ♦ AZ OSZTRÁK TULAJDONÚ DUNAPACK 15 millió dolláros beruházással hullámkartongyárat létesít Romániában. A termelés 1998 májusában indul, a tervek szerint évente 60 millió négyzetméter hullámpapírt állítanak elő. ♦ MAGYARORSZÁGON A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS még nem támaszkodhat a belső fogyasztásra, hanem az exportra és a beruházásokra - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a Bécsi Gazdasági Klub rendezvényén. A kelet- és közép-európai térségben egyedülálló mértékű szerkezetátalakulás ment végbe a magyar feldolgozóiparban, a gépipar kivitele 36 százalékkal nőtt, termékeinek kétharmadát külföldön értékesítette. ♦ ÖTMILLIÓ FORINT BÍRSÁGOT RÓTT KI A MATÁVRA a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt. Az eljárást az Novotron Kft. kezdeményezte, mert sérelmezte, hogy a Matáv a tulajdonában levő és bérbe adott távközlési alépítményben a Novotron által korábban elhelyezett kábeleket ki akarja bontani, és saját hálózatára átvenni a Novotron által nyújtott kábeltelevíziós és adatátviteli szolgáltatásokat. „Ipartner” - közvetlen vonal az IKIM-hez Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közvetlen telefonszolgálatot működtet a gazdasági életben részt vevő, illetve a gazdaság iránt érdeklődő lakosság szakszerű és rendszeres tájékoztatása érdekében. A telefonok heti 3 alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működnek, 14-16 óra között. Telefonszámaink: 269-3703 (17 óráig üzenetrögzítő) 111-9669 131-4375 Szakértőink várják hívásaikat az alábbi témakörökben: Márc. 4. - Milyen engedélyek szükségesek egy termék forgalomba hozatalához? Márc. 5. - Milyen szabályozásokat tartalmaz a készülő reklámtörvény? Márc. 6. - Hol és milyen támogatás igényelhető idegenforgalmi programokhoz? Az Ipartner heti tematikáját rendszeresen közöljük.