Napi Gazdaság, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

1997. március 1. MAGYAR GAZDASÁG NAPI __l gazdaság-----­Békési látja az alagút végét Növekedési pályára állhat a gazdaság A hosszú és meglehetősen nehéz átalakulási folyamat nagyobb részén, úgy tűnik, túljutott a magyar gazdaság, az 1995-ös stabilizációs csomag - ha nem kis áldozatok­kal is - megtette a hatását, s ma már nem várható sem­miféle drámai visszaesés, pénzügyi összeomlás - mon­dotta pénteken Veszprémben Békési László volt pénz­ügyminiszter, országgyűlési képviselő a Veszprémi Egyetem befektetői klubjában. A volt pénzügyminiszter sze- rint immár tartósan növekedő' pályára állhat a gazdaság, sze­replőinek többsége ma már a ma­gánszférához tartozik, amely kel­lően autonóm. A tőkebefekte- "tések alapján eró'teljes struktú­raváltás ment végbe, a gazdaság 'versenyképessége sokat javult, nem különben hatékonysága, a finanszírozási pozíciók kedvező- ek. Az adósságszolgálati terhek - az export következtében - nagy­ságrendekkel mérsékló'dtek. Az inflációs nyomás enyhült ugyan, de a vártnál lassabban. Minde­zek alapján egyértelműen kije­lenthető, látni az alagút végét. Ami még hátravan - s ez ugyan­csak nagy erőfeszítéseket igényel -, az az államháztartási reform folytatása, a nyugdíjrendszer áta­lakítása, az egészségügyi ellátás korszerűsítése, a közteherviselés reálisabbá tétele, a feketegazda­ság „kiszürkítése”, s végül, ami a jelenlegi kormányzati cikluson mindenképpen túlnyúlik, az ez­redfordulón várható európai in­tegráció megvalósítása. Az idei állami költségvetés egyetlen nagy gondjának a társadalombiztosí­tás hiányát tekinti, amely vár­hatóan nagyobb lesz a tavalyi­nál. A megtakarítások változat­lanul gyors ütemű növekedése s a 3,5 ezer milliárd forintos ál­lamháztartás konszolidált hiányá­nak a GDP 4 százalékára való csökkenése azonban kezelhető­vé teszi azt. (NAPI) Kétséges a magyar-szlovén vasúti összeköttetés befejezése? A magyar-szlovén vasúti össze­köttetés 1999 végére történő meg­valósítása lehetetlen, a mostani feszített ütem mellett is talán 2000-ben lehet befejezni az épít­kezést - hangzott el tegnap egy Zalaegerszegen tartott tanácsko­záson, amelyen részt vett Kovács Kálmán, a Közlekedési Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium po­litikai államtitkára is. A beruházás tavalyi áron szá­molva 14 milliárd forintba ke­rül, erre az évre 1 milliárdot kü­lönít el a központi költségvetés. A soron következő költségveté­si vitában újra tárgyalják a vas­útvonal finanszírozását. Jövőre már 6 milliárd forint állami pénzre van szükség, amennyiben ez nem jönne össze, úgy a 2000-ig való befejezés is kétségessé válhat - hangoztatta az államtitkár. Az infrastrukturális beruházások arányát növelni kell - véleke­dett -, ezért terjeszti e hónap­ban a tárca a kormány elé azt az anyagot, amely az Útalap egé­szét felülvizsgálja. I. A. Lassan bővül az EFTA'ba irányuló magyar kivitel A magyar-EFTA kereskede­lem kritikus területének számí­tó hal és haltermékek, illetve egyes feldolgozott élelmiszerek forgal­máról még ebben a hónapban szakértői tárgyalások kezdődnek - mondta Balás Péter, az IKIM helyettes államtitrkára a buda­pesti magyar-EFTA vegyesbizott- sági ülést követően. Magyarország és az EFTA kö­zött három éve lépett életbe a multilaterális szabadkereskedel­mi megállapodás, amelynek sa­játossága, hogy rendelkezik a hal, haltermékek és a feldolgozott élel­miszerek kereskedelméről, az ag­rártermékek forgalmát viszont kétoldalú megállapodások szabá­lyozzák. A Budapesten tárgyaló felek egyaránt kedvezőnek tart­ják a forgalom növekedését, bár a magyar kivitel növekedésének üteme számottevően elmarad a teljes magyar exportbővülés üte­métől. Ugyanakkor magyar szem­pontból jelentős deficit halmo­zódott fel a forgalomban. A jelenlegi - megfogyatkozott - EFTA-n belül Svájc a legfon­tosabb kereskedelmi partner, ta­valy mind a kivitelben, mind pedig a behozatalban mintegy 90 szá­zalékot „vállalt”. Tavaly a négy­tagú EFTA-ba irányuló magyar kivitel 203,2 millió dollárt tett ki, ami 1,1, százalékos növeke­dés az előző évhez képest. Az import értéke 377,3 millió dol­lár volt, 7,4 százalékkal maradt el az 1995-östől. (NAPI) Egyetértés a nyugdíjreform alapjaiban (Folytatás az 1. oldalról) A rokkantnyugdíjasokat érintő szabályozás annyiban változott, hogy megszűnne a végleges rok­kantak keresetszerzésének kor­látozása. A részleges rokkanta­kat érintő szabályozás pedig ké­sőbb, a rehabilitációjukról szóló förvénnyel együtt kerülne a par­lament elé.-Az özvegyi nyugdíjakról Medgyessy elmondta, amennyi­ben bevezetik, hogy a megözve­gyült nyugdíjas igényt tarthat az elhunyt házastárs nyugdíjának 30 százalékára, a bevezetést meg­előzően megözvegyültek köréből a- leginkább rászorultak számára * mindenképp támogatást kell biz­tosítani szociális alapon - mond­ta Medgyessy, hozzátéve, hogy e téren a kormány javaslata nem végleges. A nyugdíjreformmal egy "időben a nyilvántartási rendszert is, modernizálni kell, mivel enélkül '’- a pénzügyér szerint - a reform végrehajthatósága kerül veszélybe. Szeretni Lászlóné, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) fő­tanácsosa a munkáltatói oldal kép­viseletében elmondta, hogy vé­leményük szerint komplex járu­lékreformra lenne szükség, mi­vel a jelenlegi rendszer alapve­tően a munkajövedelmekre épít, feltételezi a rendszeres munka­végzést. A tőkefedezeti rendsze­ren belüli szociális elemeknek nincs létjogosultságuk, ez a rend­szer fellazulásához vezet - véli Szereminé -, annak magában kell foglalnia a nemek szerinti és az élettartamból adódó kockázati ele­meket is. A korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos azon kormányálláspontot elutasította a munkaadói oldal, miszerint az idő előtti nyugdíjazás hatására kieső járulékot a munkáltatók­nak kelljen megfizetniük. R. P. Az üzemanyag árszerkezetének átalakítását süreeti az MKFE Az MKFE ezen javaslata alap­ján az idei költségvetési törvény­ben szereplő fogyasztásiadó-be- vétel 266,3 milliárd forintról 243,425 milliárd forintra csök­kenne. Ezzel a központi költség- vetés hiánya elméletileg 309,711 milliárd forintról 332,586 milli­árd forintra növekedne, azonban a szervezet meggyőződése, hogy a hiányzó 22,875 milliárd forin­tot - pótköltségvetésben - más forrásból elő lehet teremteni. Ezzel párhuzamosan az Útalap-hozzá­járulás 45,750 milliárdról 68,625 milliárd forintra nőne. Az MKFE szerint néhány éven belül el kel­lene érni, hogy az üzemanyag- árak adótartalmának 40 száza­lékát útépítésre és fenntartásra, 10 százalékát pedig környzet- védelmi beruházásokra fordítsák. A MKFE azt is szorgalmazza, hogy a monopolhelyzetben lévő Mól Rt. további privatizációját állítsák le, ugyanis a magántő­ke extraprofit-szerzési törekvése az üzemanyagárak további nö­vekedését eredményezi. Emellett a szervezet azt is követeli, hogy a Mól Rt. termelői árait - füg­getlen társadalmi ellenőrzés ér­vényesítése mellett - a tényle­ges költségek figyelembevételé­vel állapítsa meg. Az MKFE nem támogatja a koncessziós autópályépítési prog­ramot - folytatta Kovács Aliz - , s egyben jelentős autópálya- díj-csökkentést szorgalmaz. A szer­vezet egyetért azzal, hogy jelen­leg már csak úgynevezett EURO-1 típusú gépjárművek helyezhetők első forgalomba. Az Országgyű­lés határozatban rendelkezett ar­ról, hogy az ilyen gépjárművek beszerzéséhez költségvetési támo­gatás igényelhető. Kovács Aliz nehezményezte, hogy ennek meg­valósítása a gyakorlatban még nem kezdődött el. Az MKFE javas­lata szerint a haszongépjármű­vek első magyarországi forgalombahelyezésekor élvezze­nek vám- és áfamentességet. Kovács Aliz azt is elmondta, hogy a közúti fuvarozók bevéte­lük ötödétől elesnek a hétvégi kamionforgalom korlátozása mi­att. Ezért a szervezet egyebek mel­lett azt javasolja, hogy a korlá­tozást november 1. és március 1. között oldják fel. D. J. LAPSZÉL ♦ A MAGYAR-BOLGÁR KERESKEDELMI FORGA­LOM tavaly - a jugoszláv tran­zitnak az embargó miatti visszaesése után - már emel­kedett, ennek ellenére a ma­gyar kivitel mindössze 32,5 millió dollárt, az import 19,2 millió dollárt tett ki. A ma­gyar export főként vegyi áruk­ból, műanyagból és gumiter­mékekből, valamint gépipari berendezésekből állt, a bol­gár áruk zöme ugyancsak ve­gyi áru, illetve gépipari ter­mék. A 90 millió transzferá­bilis rubel értékű bolgár tar­tozás rendezésének feltéte­leit az IKIM tavaly már kidol­gozta. ♦ A NEM ÖNADÓZÓ ÁLLAMPOLGÁROKNAK az szja 1 százalékának felhasz­nálásáról rendelkező nyilat­kozatáról a PM rendelete ér­telmében a munkáltató két példányban köteles kísérő jegyzéket készíteni, amely­nek egyik példányát az ille­tékes adóhatóságnak küldi meg, a másikat pedig öt évig meg kell őriznie. Az eseményen részt vevő Csobánczy Péter, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára az MTÍ-nek hangsúlyozta, hogy az MKFE által képviselt javaslatok iránt a tárca nyi­tott, s legkorábban a jövő héten érdemi választ kívánnak adni. A helyettes államtitkár azonban leszögezte, hogy a költ­ségvetést is érintő üzemanyagár-szerkezetre vonatkozó, csak­nem 23 milliárd forint hiányt okozó igény nem teljesíthető. A tárca a jövőben is támogatni kívánja a gépjárműpark meg­újulását, elsősorban közvetett eszközök segítségével. HAJNALIG TARTÓ FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Döntöttek a Főtáv Rt. privatizációs elveiről A fővárosi közgyűlés csü­törtöki ülésén, éjfél körül el­fogadta a 28,36 milliárd fo­rint jegyzett tőkéjű Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) privatizációs stratégiájáról és koncepciójáról szóló előter­jesztést. Eszerint a fővárosi önkormány­zat kizárólagos tulajdonában lé­vő társaság magánosítására pár­huzamosan kell pályázatot kiír­ni mind az egyszeri többségi tu­lajdoni hányad - 50 százalék plusz egy szavazat mind az egyes többletjogokat is magában fog­laló egyszerű kisebbségi tulajdo­ni hányad - 25 százalék plusz egy szavazat - szakmai befekte­tők részére történő értékesítése céljából. Mindkét pályázati el­járás nyilvános, egyfordulós és nemzetközi. A kisebbségi része­sedésre vonatkozóan csak rész­vényértékesítési, a többségi ré­szesedésre vonatkozóan integrált - koncessziós és részvényértéke­sítési - pályázatot imák ki. Több­ségi tulajdonrész eladása esetén 14 milliárd forint, kisebbségi ré­szesedés értékesítésekor pedig 7 milliárd forint bevételre számít a város vezetése. Az önkormányzat 79 százalé­kos tulajdonában lévő Buváti Rt. reorganizációjáról is döntöttek a képviselők. A megoldás lénye­ge, hogy az önkormányzat létre­hoz egy új egyszemélyes kft.-t, amelynek 200 millió forintos alap­tőkéjéből megvásárolja a Buváti Rt. összes eszközét, vagyoni ér­tékű jogát, és átvállalja szerző­désállományát is. A Buváti Rt. a jövőben csak az évek óta be­fejezésre váró Hévízi úti Óbu- da-lakópark beruházás építésé­vel és befejezésével foglalkozik, amelyet a január 16-i közgyűlé­sen az rt. számára megszavazott, kizárólag a lakóparkra fordítha­tó 150 millió forint tulajdonosi hitelből finanszírozhat. A Buváti Rt. a lakópark rendezése után valószínűleg megszűnik. A Dél-Bu- da-Rákospalota metró finanszí­rozásával kapcsolatban - korábbi döntését hatályon kívül helyezve - a közgyűlés a múlt heti kormány- döntés hatására péntek hajnalban úgy határozott, hogy a főváros a költségekből rá eső 40 százalékot elsődlegesen az ÁPV Rt.-tői őt megillető belterületi földértékből kívánja finanszírozni. S. L. ♦ AZ OSZTRÁK TULAJDONÚ DUNAPACK 15 millió dolláros beruházással hullámkartongyárat létesít Ro­mániában. A termelés 1998 májusában indul, a tervek sze­rint évente 60 millió négy­zetméter hullámpapírt állíta­nak elő. ♦ MAGYARORSZÁGON A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS még nem támaszkodhat a bel­ső fogyasztásra, hanem az exportra és a beruházások­ra - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézetének igazgatója a Bécsi Gazdasági Klub ren­dezvényén. A kelet- és kö­zép-európai térségben egye­dülálló mértékű szerkezetát­alakulás ment végbe a ma­gyar feldolgozóiparban, a gép­ipar kivitele 36 százalékkal nőtt, termékeinek kétharma­dát külföldön értékesítette. BUDAPESTEN A MOLDOVAI PRIVATIZÁCIÓS MINISZTER ✓ Átvennék a magyar modellt A Moldovai Köztársaság privatizációs minisztere a Matáv Rt. magánkézbe adását, valamint az energiaszektor áta­lakítását említette meg mint lehetséges átveendő model­leket. Az ország a következő két évben 500-600 millió dollár értékű privatizációs bevételre számít - tudtuk meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-ben pénte­ken tartott sajtóbeszélgetésen. Ceslav Coiorbam, Moldova pri­vatizációs minisztere elmondta, hogy magyarországi tapasztala­tai alapján a Matáv Rt. privati­zációja, illetve az energiaszektor állami monopóliumának megszün­tetése lehet olyan modell, amit átvennének. A miniszter látogatást tett a Budapesti Értéktőzsdén, ahol Rotyis Józseffel, a tőzsde ügy­vezető igazgatójával tárgyalva fel­vetődött annak lehetősége, hogy moldovai társaságok részvénye­it bevezessék a budapesti tőzs­dére. A tárgyalások eredménye­képpen a Moldovának útháló­zata rekonstrukciójára nyújtott Napi Profit hétfőtől péntekig 22*, másnap 6í0, 730 órakor világbanki kölcsön tenderén vár­hatóan részt vesz a Betonút Rt. és a Kipszer Rt. is. A miniszter elmondta, hogy a moldovai privatizációs folyamat két lépcsőből áll. Az első - a csehországi minta alapján - ku­ponos privatizáció volt. Összesen 2235 céget privatizáltak, ezek ér­téke - 1997. január 1-jei ára­kon számolva - 2-2,5 milliárd dollárt tesz ki. A kuponos pri­vatizáció eredményeképpen a ter­melői kapacitások 54 százaléka került magánkézbe. Ezen belül az ipar 60 százalékát, a kereske­delem 70 százalékát, valamint a mezőgazdaság 94 százalékát pri­vatizálták. A privatizáció második lépcsője - amelyről a jövő héten dönt az országgyűlés - viszont már kész­pénzes konstrukciókon alapulna. A következő két évben csaknem 400 cég privatizációját kezdik meg, ez magában foglal 41 nagyválla­latot, amelyeket még nem ala­kítottak társasággá. A moldovai privatizációs szakemberek 500-600 millió dollár bevételre számíta­nak a tranzakciókból. Az országba idén év elejéig körülbelül 100 millió dollár külföldi működőtőke áramlott be; tavaly az éves tő­kebeáramlás az előző évhez vi­szonyítva négyszeresére nőtt. A külföldi befektetőknek, amennyi­ben minimum 250 ezer dollárt fektetnek be, 5 évre szóló, a nye­reségadó 50 százalékát kitevő adó- kedvezmény jár. D. Gy. ♦ ÖTMILLIÓ FORINT BÍRSÁGOT RÓTT KI A MATÁVRA a Gazdasági Ver­senyhivatal Versenytanácsa gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt. Az eljárást az Novotron Kft. kezdemé­nyezte, mert sérelmezte, hogy a Matáv a tulajdonában levő és bérbe adott távközlési al­építményben a Novotron ál­tal korábban elhelyezett ká­beleket ki akarja bontani, és saját hálózatára átvenni a Novotron által nyújtott kábeltelevíziós és adatátvi­teli szolgáltatásokat. „Ipartner” - közveden vonal az IKIM-hez Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium közvet­len telefonszolgálatot működtet a gazdasági életben részt vevő, illetve a gazdaság iránt érdeklő­dő lakosság szakszerű és rend­szeres tájékoztatása érdekében. A telefonok heti 3 alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működ­nek, 14-16 óra között. Telefonszámaink: 269-3703 (17 óráig üzenetrögzítő) 111-9669 131-4375 Szakértőink várják hívásaikat az alábbi témakörökben: Márc. 4. - Milyen engedélyek szükségesek egy termék forgalom­ba hozatalához? Márc. 5. - Milyen szabályo­zásokat tartalmaz a készülő rek­lámtörvény? Márc. 6. - Hol és milyen tá­mogatás igényelhető idegenfor­galmi programokhoz? Az Ipartner heti tematikáját rendszeresen közöljük. A fuvarozók a Mól Rt. privatizációja ellen Az üzemanyagok árszerkezetében a jelenlegi 15 százalé­kos Útalap-hozzájárulás mértékének - a fogyasztási adó rovására történő - legalább másfélszeres növelését java­solja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) oly módon, hogy az ne járjon az adóterhek további növeke­désével - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Kovács Aliz, az MKFE főtitkára a szervezet pénteki rendkívüli közgyű­lésén.

Next

/
Thumbnails
Contents