Napi Gazdaság, 1997. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-02 / 125. szám

1997. június 2. VI. BUDAPESTI NEMZETKÖZI BORFESZTIVÁL Kíméletlen a piaci verseny Bár még három hónap van hátra a VI. budapesti nem­zetközi borfesztivál nyitónap­jáig (az eseményt szeptem­ber 2-7. között rendezik meg), a rendezők, a Magyar Sző­lő- és Borkultúra Alapítvány és a Bacchus Arts Stúdió sajtótájékoztatón számoltak be a várható programokról. Zilai Zoltán, az alapítvány ku­ratóriumának tagja elmondta, hogy bár hat éve egyre csökkent a központi támogatás, a borfesz­tivál mégis nemzetközi elisme­rést szerzett. Az hazai idegen­­forgalom is felkarolta a magyar bor propagandáját, s egyre több neves étteremben kaphatók széles választékban magyar vörös- és fehérborok, borkülönlegességek. Az elmúlt hat évben a külföldi kép is megváltozott, hiszen egy­re több országban ismerik meg a jó minőségű magyar terméke­ket. A borfesztivált a Fővárosi Önkormányzat a különösen fon­tos rendezvények sorába emel­te. Ezért is érthetetlen az a hír, miszerint az önkormányzat nem kívánja odaadni a Vörösmarty teret a kiállítóknak, borterme­lőknek. Pedig az elmúlt évek is igazolták, hogy a borfesztivál a magyar borok legnagyobb hazai seregszemléje, rangos kulturális esemény és kedvelt gasztronó­miai, turisztikai program. Kupa Mihály volt pénzügymi­niszter ezúttal a Nemzetközi Gaszt­ronómiai Akadémia magyar ta­gozatának elnökeként jelentet­te ki, hogy a fesztivál azért vál­hatott a semmiből magas szín­vonalú eseménnyé, mert ma már nagyon jó minőségű magyar bo­rok vannak. A hazai borászok megtanulták a piaci verseny sza­bályait, ám az is fontos, hogy egy szakma együttműködjön. A piaci verseny és az együttműkö­dés jól megfér egymással, s a bor­­fesztivál a szakma harmonizáló­dását is jelenti. A magyar borászok nincsenek könnyű helyzetben: aki verseny­­képes, jó bort akar előállítani, annak jelentős tőkére, stabil fi­nanszírozásra van szüksége, akinek ugyanis nincs erős háttere, az a kíméletlen piaci versenyben elvér­zik. Szerencsére egyre több magyar borász képes felvenni a kesztyűt, amit a nemzetközi borversenyeken elnyert érmek sora is bizonyít. Kupa Mihály mondandóját erő­sítette meg Kamocsay Ákos - őt tavaly Anglia borászának választották -, aki az idei lon­doni XVII. nemzetközi borvásár tapasztalatairól számolt be. Ma már a magyar borok a nemzet­közi mezőny közepén helyezked­nek el, köszönhetően annak, hogy 1990 óta a hazai borászok meg­ismerték a nemzetközi ízlés el­várásait. Új filozófiával, követ­kezetes és szívós munkával las­san megjön az eredmény is. A nemzetközi piaci verseny pedig egyre élesebb, hiszen jelentős túl­termelés mutatkozik a világ nagy bortermelő országaiban, így Fran­ciaországban, Olaszországban vagy éppen Ausztráliában, Új-Zé­­landon, Chilében. Polgár Zoltán, az 1996-os év ma­gyarországi borásza a NAPI Gaz­daságnak elmondta: a családi gaz­daság 28 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amelyből 25 hek­tár termő, 3 hektár új telepítés. Pincéjük 4 ezer hektoliteres, éven­te 2600-2800 hektoliter bort szűr­nek le. A pincét 1993 óta épí­tik folyamatosan, összességében 60 millió forint volt a beruhá­zás értéke. A szőlő nagyobbik fele új telepítés, csupán 10 hektár kiöregedése várható a közeljö­vőben. Polgár évente 3-4 hek­tár új telepítésnél többet nem tud egyelőre finanszírozni, mi­vel évről évre egyre drágább ez a munka. Tavaly egy hektár te­lepítési költsége már megközelí­tette a másfél millió forintot. A szőlőfajtákról szólva a bo­rász elmondta: pincészete Villányban található, ahol a vö­rösfajtáknak van nagy hagyomá­nyuk, bár akad némi fehérszőlő is. A legfontosabb fajtájuk a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc, amelyből legu­tóbb is többhektárnyit telepített. A Kadarkát és az Oportót pe­dig hagyományőrzésként is meg­tartják. Éves termelésük 25 szá­zalékát exportálják, ez 35-40 ezer palackot jelent, a többit ideha­za értékesítik. A viszonylag kis export ellenére sok országba el­jutottak a Polgár-borok: Japán­ban, Brazíliában, a skandináv or­szágokban, Luxemburgban, Bel­giumban, Németországban is is­merik a villányi borokat. Az idén egyelőre jók a terméskilátások, a tavalyi évet szeretnék gyorsan elfelejteni. Hajtun György AGRÁRIUM DEPRESSZIÓBAN AZ AGRÁRSZFÉRA A kistermelők egyetlen célja a túlélés A magyar agrárszférában intézményesített káosz uralko­dik, a válság már nem tükrözi az ágazat valós helyzetét - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi konjunk­túrajelentésének agrárfejezetéből. Az ágazat privatizáció­ja alapvetően a kárpótlás mentén zajlott, ami - a kutatók szerint - vakvágánynak bizonyult. A mezőgazdaság körü­li viták folyamatosan a szubvenciók körül folynak, holott a gazdaság lehetőségeihez mérten már így is aránytala­nul magas támogatásokat „szakítanak” a kistermelők. A mezőgazdaságban - a GKI megítélése szerint - mély válság uralkodik, a kibontakozás szik­­rányi jelét sem látni. Az intézet korábban az idén 1 százalékos agrárnövekedést prognosztizált, ám mostani véleményük szerint ez is túlzás volt, jó esetben is csak a tavalyi szinten maradhat a termelés mennyisége. A tanul­mány szerint persze lehet jelen­tősen is növelni az agrártámo­gatást, ám a jelenlegi helyzet­ben ez nem jelenne meg sem a termelés növekedésében, sem pe­dig hatékonyságában. A mezőgazdaság jövedelemter­melő képessége - a termelők erő­teljes differenciálódása mellett - ugyan átlagosan mérsékelt javulást mutat, ám a kistermelők banki hitelezése továbbra is rendkívül nehéz, a hitelképességi mutatók alapján gyakorlatilag finanszíroz­hatatlanok. Az ágazat hitelezési nehézségein - a kutatók szerint­­ az ősszel várhatóan működni kezdő Földhitel és Jelzálog In­tézet sem sokat javít. A nemzeti agrárprogram (NAP) körüli heves - és indulatoktól sem mentes - viták közepette az érintettek egy kérdésben jut­nak azonos véleményre, neve­zetesen abban, hogy növelni kell az agrárszubvenciókat. A kuta­tók szerint azonban az állami tá­mogatások jelenlegi, áttekinthe­tetlen, kaotikusnak is nevezhe­tő viszonyai nem jelentenek me­goldást a fennálló nehézségek­re. Állami pénzt a mostani hely­zetben elsősorban a tulajdon-, il­letve a birtokviszonyok minél gyor­sabb rendezésére, valamint meg­bízható agrárinformációs rend­szer kiépítésére fordítanának. A mezőgazdaság várható ter­méseredményei, piaci előrejelzései esetenként elképesztően pontat­lanok. A tanulmány szerint az „adatháborúnak” az az oka, hogy az adatközlő piaci szereplők sa­ját érdekeik szerint szándékosan téves információkat közölnek. To­vábbra is csaknem teljes mér­tékben hiányoznak a tartós és kiegyensúlyozott növekedés fel­tételei. A piaci és részpiaci in­tézmények - az információs rend­szerek, a felvásárló, feldolgozó, értékesítő, szolgáltató társulások, a földforgalmazó és hitelintéz­mények­­ kiépülése meglehető­sen lassan halad, a meglévők mű­ködése pedig messze nem kielé­gítő. Nem kizárt, hogy egyes ér­dekcsoportoknak nem is igazán áll érdekükben az átlátható és kiszámítható piaci viszonyok mi­előbbi kiépítése. A korábban nagy remények­kel várt agrárpiaci rendtartási tör­vény - a tanulmány megítélése alapján - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az agrárpia­ci rendtartás egyik „Achilles-sar­­ka” az információs rendszer elég­telensége. Gyors és megbízható adatok hiányában számtalan rossz döntést hoznak a piaci szerep­lők. Az egyébként is nehézkes agrárrendtartási döntési rendszer sokszor csak külső nyomásra hozza meg - nem egyszer már megké­sett - intézkedéseit. A szélsősé­gesen ingadozó agrárárak, a szinte már menetrendszerűen bekövet­kező piaci zavarok nem nevez­hetők véletlen jelenségeknek, ha­nem a jelenleg működő rendszer­ből - illetve rendszertelenségből - következnek: ezt nevezik a ku­tatók intézményesült káosznak. A mezőgazdasági termelők je­lentős - és növekvő - részének fő és gyakran egyetlen célja a túlélés, a pillanatnyi likviditás biztosítása, az eladósodottság még elfogadható szintjének fenntar­tása, miután mostanra vált vi­lágossá számukra, hogy földjük többnyire ráfizetést termel. Molnár Csaba Idén várhatóan nő a közraktározási igény A nyilatkozó Rieger László - levélírónk szerint - nem jogosult a május 26-ai Agráriumban megjelent, „Idén vár­hatóan nő a közraktározási igény” című cikkben szereplő megállapításra, nevezetesen arra, hogy az öt közraktár­ból egy a jövőben nem folytathatja a közraktári tevékeny­séget - állítja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) Közraktári Felügyeletének nevében Andor Györgyné, a felügyelet vezetője, aki levelében a cikk néhány megállapítására reagált. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (Kt.) 1996. augusztus 10.-én lépett hatály­ba és egy év haladékot adott a már működő közraktáraknak a törvényben foglalt követelmények teljesítésére. A törvény 44. pa­ragrafusa értelmében a működő közraktáraknak az ott rendelt ok­mányok csatolásával be kellett jelentkezniük a Közraktári Fel­ügyeletnél. A felügyelet áttekin­tette a csatolt okmányokat és június 30.-áig szabott határidőt a törvényben rendelt feltételek igazolására. A Közraktári Fel­ügyelet tehát ezen határidőig egyetlen közraktár részéről sem rendelkezik a feltételeket igazo­ló valamennyi okmánnyal. Éppen ezért Rieger László sem tudhat­ja, melyik raktár működhet és melyik nem. Andor Györgyné a tőzsdei tran­zakcióra vonatkozó részt is ki­fogásolta. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) ugyanis nem a közraktá­ri jegyek értékpapír minőségé­ben történő értékesítését közvetíti, illetve bonyolítja. Ha a közrak­tári jegyet értékesítenék, akkor valóban nem állna fenn áfa-be­fizetési kötelezettség. A BÁT azonban a közraktári jegyeket, illetve azold árujegy szel­vényét csak határidős áruérté­­kesítési ügyletek fedezeteként fo­gadja el. Az elszámolásokat bo­­nyolító Keler Rt. ügyviteli sza­bályzata szerint, miután itt áru­­értékesítés történik értékpapír-fe­dezettel, a tulajdonváltás okán az áfát letétbe kellene helyezni. A Kt. rendelkezése szerint azonban az áfát akkor kell a közraktár­nál letétbe helyezni, ha az áru­jegyet bemutató nem azonos a letevővel. A követendő eljárás ügyviteli szabályairól egyébként a 13/1997. MT-rendelet is intézkedik. Az áfára vonatkozó probléma me­goldását az IKIM-nek az illeté­kes Pénzügyminisztériummal tisz­tázni kell. Nem világos a nyilatkozat azon szándéka sem, hogy a közraktá­ri jegy fedezetével rendelkező hi­telek kockázatát biztosítási konst­rukcióval csökkenteni lehetne. A törvény 2. paragrafusában fog­laltak értelmében ugyanis köz­raktári tevékenységet olyan tár­saság folytathat, amely legalább 500 millió forint tehermentes saját vagyonnal rendelkezik. Különböző bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Finanszírozás maximuma A bank által hitelfedezetként Forint Deviza az áruérték %-ában elfogadott termékkör (érvényes: 1997. június 1-től) Kereskedelmi 24,0-24,5% devizanemtől függően tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/LIBOR/stb. + kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napra­nincs 1,25-1,5%, folyósítási meg az áru tőzsdei értékének forgó, cukor, cigaretta, jutalék nincs 75%-át, kiemelt ügyfelek műtrágya esetében a 85%-ot CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 2%, LIBOR + 2% a kölcsönösszeg maximuma őszi és tavaszi kalászos jelenleg 23,50­ • folyósítási jutalék a tőzsdei érték 60%-a gabonák, kukorica, napraforgó folyósítási jutalék nincs * étkezési búza esetében nincs (28%-os sikértartalom felett) 17 000 Ft/tonna Daewoo Bank Rt. 24,0-24,5% LIBOR + 1,25-1,5% a folyósított hitel összege őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék maximum az áru tőzsdei értékének gabonák, kukorica, napraforgó, nincs nincs 70%-a cukor, műtrágya (csak a Péti Nitrogénművek által előállított termékek), cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR +1% tőke + a futamidőre számított kamat őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék összege nem haladhatja meg az áru gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs tőzsdei értékének 70%-át Általános Értékforgalmi­­ LIBOR és/vagy FIBOR + tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos Bank Rt. 2%, folyósítási kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napraforgó jutalék 0,25% meg az áru tőzsdei értékének 77%-a Magyar Hitelbank Rt. 24,75% LIBOR+ 1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék tőzsdei érték 80%-a gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs Mezőbank Rt. 23,5-24,75% LIBOR + 1,5-2% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos (kamatfiztés gyakori­ folyósítási jut. 0,25% tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó­ságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 23,75-24,75% LIBOR + 1,5-1,7% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos­­hitel nagyságától (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó függően) függően) folyósítási jut. nincs Unicbank 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos (hitel nagyságától) (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a, gabonák, kukorica, napraforgó, függően­ függően) nem tőzsdei termékek dohánytermékek Folyósítási jutalék: a folyósítási jutalék­ esetén az áruérték futamidőtől és a a futamidőtől és a 50%-a konstrukciótól függően konstrukciótól max. 0,25% pa. függően max. 0,25% pa. negyedévente negyedévente MEZŐHEGYESI MÉNESBIRTOK RT. Gazdasági fellendülés várható Európa legöregebb állami bir­toka a 213 éve alapított Mező­­hegyesi Állami Ménesbirtok Rt., amely az idén június 6-8. kö­zött rendezi meg a II. mezőhe­­gyesi növénytermesztési napok szakkiállítást és vásárt, illetve a III. nemzetközi kanca- és mén­­versenyt. Megyeri Zsolt vezérigaz­gató a NAPI Gazdaságnak el­mondta: a szakma legjobbjait hív­ták össze a növénytermesztési na­pok szekcióüléseire. A kiállítá­son több mint 4 ezer négyzet­­méteren mutatkozik be több mint 70 kiállító. A Ménesbirtok Rt. jelenleg 9 ezer hektáron termeszt főként ve­tőmagot és ipari növényt (cu­korrépát, konzervgyári borsót, cse­megekukoricát és a többit), er­dőterülettel pedig több mint 11 ezer hektáron gazdálkodnak. Az elmúlt három évben a cég gaz­dálkodása egyenletesen fejlődött (NAPI Gazdaság, 1997. május 28., 4. oldal), s tavaly már 209 millió forint adózás előtti ered­ményt értek el (1994-ben 125 millió forint, 1995-ben 142 mil­lió forint adózott eredményt re­alizáltak). Ma már arra is van pénzük, hogy évente 40-50 millió forin­tot költsenek a műemléképüle­tek fenntartására. Annál is in­kább, mert Mezőhegyes idegen­­forgalmi kuriózumnak is számít. A központtól néhány kilométerre látható az új köntösbe öltözött híres mezőhegyesi ménes istál­­lórendszere. A Novartis céggel közösen épül egy új vetőmagüzem, tehát a több 10 millió forintos beruházások eredményeként je­lentős fejlődés tapasztalható. A termelés szerkezetét is át­alakították az elmúlt 3 évben. A legfőbb ágazatuk a vetőmag­­termesztés, amely az idén több mint 1,1 milliárd forint árbevé­telt teljesít. A másik nagy ága­zatuk a szarvasmarhatartás, amely 600 millió forint árbevételt hoz. A lóágazat - amelyről Mezőhe­gyes nem mond le az évszázados tradíciók ápolása miatt - 15 millió forint bevételt realizál. Élel­miszer-ipari feldolgozásra elsősor­ban cukorrépát, konzervgyári bor­sót, csemegekukoricát értékesí­tenek, az idén összesen 700 mil­lió forint értékben. Ebben az évben ily módon 2,7 milliárd forint árbevételre szá­mítanak. Még akkor is, ha az időjárás eddig nem fogadta ke­gyeibe a növényeket. Nagy volt a szárazság, ezért az öntözőrend­szert (ez a beruházás 1996-ban fejeződött be, s 550 millió fo­rintba került) működtetniük kel­lett a tavaszi hónapokban is. A nyereséget tehát három fő ágazat hozza: a Szántóföldi nö­vénytermesztés, amelyet 8864 hek­táron folytatnak, a vetőmag-fel­dolgozás és az állattenyésztési fő­ágazatban a szarvasmarha- és a lótenyésztés. A szántóföldi kul­túrák közül a vetőmagtermesz­tés a meghatározó: ezer hektá­ron őszi búza, 1600 hektáron ku­korica, 433 hektáron naprafor­gó, 373 hektáron borsó vetőmagot termesztenek. Emellett 400 hek­táron cukorrépa, 540 hektáron csemegekukorica, 330 hektáron popcorn kukorica termesztése fo­lyik, a fennmaradó terület az ál­lattenyésztés takarmányigénye­­it biztosítja. Valamennyi szántóföldi növény hozamai meghaladják a megyei, sőt az országos átlagot, ami a vezérigazgató szerint annak kö­szönhető, hogy a termőföld rend­kívül jó minőségű, s az öntözés adta lehetőségeket maximálisan kihasználják. A szarvasmarha ágazatban 1600 tehenet és annak teljes szapo­rulatát gondozzák. A tejterme­lés is jelentős, hiszen tehenen­ként éves szinten 8 ezer liter a hozam, így évente 12 millió li­ter extra minőségű tejet értéke­sítenek. Növendék és hízóálla­­tokat szintén értékesítenek. A lótenyésztés 100 tenyészkancá­­ra alapozva ügető, sport és nóniusz fajták tenyésztéséből áll. Mezőhegyes nagy hangsúlyt he­lyez arra, hogy a birtokon meg­valósított és bevezetett korsze­rű technikai és technológiai rend­szereket a környék, s az egész ország mezőgazdasági szereplői­nek bemutassa. Ezt a célt szol­gálják az évenkénti rendezvények és az állandó üzemlátogatások, amelyeken több ezer szakmai ér­deklődő fordul meg - mondta végezetül Megyeri Zsolt, H. Gy.

Next