Napi Gazdaság, 1997. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1997-06-02 / 125. szám
1997. június 2. VI. BUDAPESTI NEMZETKÖZI BORFESZTIVÁL Kíméletlen a piaci verseny Bár még három hónap van hátra a VI. budapesti nemzetközi borfesztivál nyitónapjáig (az eseményt szeptember 2-7. között rendezik meg), a rendezők, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány és a Bacchus Arts Stúdió sajtótájékoztatón számoltak be a várható programokról. Zilai Zoltán, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy bár hat éve egyre csökkent a központi támogatás, a borfesztivál mégis nemzetközi elismerést szerzett. Az hazai idegenforgalom is felkarolta a magyar bor propagandáját, s egyre több neves étteremben kaphatók széles választékban magyar vörös- és fehérborok, borkülönlegességek. Az elmúlt hat évben a külföldi kép is megváltozott, hiszen egyre több országban ismerik meg a jó minőségű magyar termékeket. A borfesztivált a Fővárosi Önkormányzat a különösen fontos rendezvények sorába emelte. Ezért is érthetetlen az a hír, miszerint az önkormányzat nem kívánja odaadni a Vörösmarty teret a kiállítóknak, bortermelőknek. Pedig az elmúlt évek is igazolták, hogy a borfesztivál a magyar borok legnagyobb hazai seregszemléje, rangos kulturális esemény és kedvelt gasztronómiai, turisztikai program. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter ezúttal a Nemzetközi Gasztronómiai Akadémia magyar tagozatának elnökeként jelentette ki, hogy a fesztivál azért válhatott a semmiből magas színvonalú eseménnyé, mert ma már nagyon jó minőségű magyar borok vannak. A hazai borászok megtanulták a piaci verseny szabályait, ám az is fontos, hogy egy szakma együttműködjön. A piaci verseny és az együttműködés jól megfér egymással, s a borfesztivál a szakma harmonizálódását is jelenti. A magyar borászok nincsenek könnyű helyzetben: aki versenyképes, jó bort akar előállítani, annak jelentős tőkére, stabil finanszírozásra van szüksége, akinek ugyanis nincs erős háttere, az a kíméletlen piaci versenyben elvérzik. Szerencsére egyre több magyar borász képes felvenni a kesztyűt, amit a nemzetközi borversenyeken elnyert érmek sora is bizonyít. Kupa Mihály mondandóját erősítette meg Kamocsay Ákos - őt tavaly Anglia borászának választották -, aki az idei londoni XVII. nemzetközi borvásár tapasztalatairól számolt be. Ma már a magyar borok a nemzetközi mezőny közepén helyezkednek el, köszönhetően annak, hogy 1990 óta a hazai borászok megismerték a nemzetközi ízlés elvárásait. Új filozófiával, következetes és szívós munkával lassan megjön az eredmény is. A nemzetközi piaci verseny pedig egyre élesebb, hiszen jelentős túltermelés mutatkozik a világ nagy bortermelő országaiban, így Franciaországban, Olaszországban vagy éppen Ausztráliában, Új-Zélandon, Chilében. Polgár Zoltán, az 1996-os év magyarországi borásza a NAPI Gazdaságnak elmondta: a családi gazdaság 28 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amelyből 25 hektár termő, 3 hektár új telepítés. Pincéjük 4 ezer hektoliteres, évente 2600-2800 hektoliter bort szűrnek le. A pincét 1993 óta építik folyamatosan, összességében 60 millió forint volt a beruházás értéke. A szőlő nagyobbik fele új telepítés, csupán 10 hektár kiöregedése várható a közeljövőben. Polgár évente 3-4 hektár új telepítésnél többet nem tud egyelőre finanszírozni, mivel évről évre egyre drágább ez a munka. Tavaly egy hektár telepítési költsége már megközelítette a másfél millió forintot. A szőlőfajtákról szólva a borász elmondta: pincészete Villányban található, ahol a vörösfajtáknak van nagy hagyományuk, bár akad némi fehérszőlő is. A legfontosabb fajtájuk a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc, amelyből legutóbb is többhektárnyit telepített. A Kadarkát és az Oportót pedig hagyományőrzésként is megtartják. Éves termelésük 25 százalékát exportálják, ez 35-40 ezer palackot jelent, a többit idehaza értékesítik. A viszonylag kis export ellenére sok országba eljutottak a Polgár-borok: Japánban, Brazíliában, a skandináv országokban, Luxemburgban, Belgiumban, Németországban is ismerik a villányi borokat. Az idén egyelőre jók a terméskilátások, a tavalyi évet szeretnék gyorsan elfelejteni. Hajtun György AGRÁRIUM DEPRESSZIÓBAN AZ AGRÁRSZFÉRA A kistermelők egyetlen célja a túlélés A magyar agrárszférában intézményesített káosz uralkodik, a válság már nem tükrözi az ágazat valós helyzetét - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi konjunktúrajelentésének agrárfejezetéből. Az ágazat privatizációja alapvetően a kárpótlás mentén zajlott, ami - a kutatók szerint - vakvágánynak bizonyult. A mezőgazdaság körüli viták folyamatosan a szubvenciók körül folynak, holott a gazdaság lehetőségeihez mérten már így is aránytalanul magas támogatásokat „szakítanak” a kistermelők. A mezőgazdaságban - a GKI megítélése szerint - mély válság uralkodik, a kibontakozás szikrányi jelét sem látni. Az intézet korábban az idén 1 százalékos agrárnövekedést prognosztizált, ám mostani véleményük szerint ez is túlzás volt, jó esetben is csak a tavalyi szinten maradhat a termelés mennyisége. A tanulmány szerint persze lehet jelentősen is növelni az agrártámogatást, ám a jelenlegi helyzetben ez nem jelenne meg sem a termelés növekedésében, sem pedig hatékonyságában. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - a termelők erőteljes differenciálódása mellett - ugyan átlagosan mérsékelt javulást mutat, ám a kistermelők banki hitelezése továbbra is rendkívül nehéz, a hitelképességi mutatók alapján gyakorlatilag finanszírozhatatlanok. Az ágazat hitelezési nehézségein - a kutatók szerint az ősszel várhatóan működni kezdő Földhitel és Jelzálog Intézet sem sokat javít. A nemzeti agrárprogram (NAP) körüli heves - és indulatoktól sem mentes - viták közepette az érintettek egy kérdésben jutnak azonos véleményre, nevezetesen abban, hogy növelni kell az agrárszubvenciókat. A kutatók szerint azonban az állami támogatások jelenlegi, áttekinthetetlen, kaotikusnak is nevezhető viszonyai nem jelentenek megoldást a fennálló nehézségekre. Állami pénzt a mostani helyzetben elsősorban a tulajdon-, illetve a birtokviszonyok minél gyorsabb rendezésére, valamint megbízható agrárinformációs rendszer kiépítésére fordítanának. A mezőgazdaság várható terméseredményei, piaci előrejelzései esetenként elképesztően pontatlanok. A tanulmány szerint az „adatháborúnak” az az oka, hogy az adatközlő piaci szereplők saját érdekeik szerint szándékosan téves információkat közölnek. Továbbra is csaknem teljes mértékben hiányoznak a tartós és kiegyensúlyozott növekedés feltételei. A piaci és részpiaci intézmények - az információs rendszerek, a felvásárló, feldolgozó, értékesítő, szolgáltató társulások, a földforgalmazó és hitelintézmények kiépülése meglehetősen lassan halad, a meglévők működése pedig messze nem kielégítő. Nem kizárt, hogy egyes érdekcsoportoknak nem is igazán áll érdekükben az átlátható és kiszámítható piaci viszonyok mielőbbi kiépítése. A korábban nagy reményekkel várt agrárpiaci rendtartási törvény - a tanulmány megítélése alapján - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az agrárpiaci rendtartás egyik „Achilles-sarka” az információs rendszer elégtelensége. Gyors és megbízható adatok hiányában számtalan rossz döntést hoznak a piaci szereplők. Az egyébként is nehézkes agrárrendtartási döntési rendszer sokszor csak külső nyomásra hozza meg - nem egyszer már megkésett - intézkedéseit. A szélsőségesen ingadozó agrárárak, a szinte már menetrendszerűen bekövetkező piaci zavarok nem nevezhetők véletlen jelenségeknek, hanem a jelenleg működő rendszerből - illetve rendszertelenségből - következnek: ezt nevezik a kutatók intézményesült káosznak. A mezőgazdasági termelők jelentős - és növekvő - részének fő és gyakran egyetlen célja a túlélés, a pillanatnyi likviditás biztosítása, az eladósodottság még elfogadható szintjének fenntartása, miután mostanra vált világossá számukra, hogy földjük többnyire ráfizetést termel. Molnár Csaba Idén várhatóan nő a közraktározási igény A nyilatkozó Rieger László - levélírónk szerint - nem jogosult a május 26-ai Agráriumban megjelent, „Idén várhatóan nő a közraktározási igény” című cikkben szereplő megállapításra, nevezetesen arra, hogy az öt közraktárból egy a jövőben nem folytathatja a közraktári tevékenységet - állítja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) Közraktári Felügyeletének nevében Andor Györgyné, a felügyelet vezetője, aki levelében a cikk néhány megállapítására reagált. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (Kt.) 1996. augusztus 10.-én lépett hatályba és egy év haladékot adott a már működő közraktáraknak a törvényben foglalt követelmények teljesítésére. A törvény 44. paragrafusa értelmében a működő közraktáraknak az ott rendelt okmányok csatolásával be kellett jelentkezniük a Közraktári Felügyeletnél. A felügyelet áttekintette a csatolt okmányokat és június 30.-áig szabott határidőt a törvényben rendelt feltételek igazolására. A Közraktári Felügyelet tehát ezen határidőig egyetlen közraktár részéről sem rendelkezik a feltételeket igazoló valamennyi okmánnyal. Éppen ezért Rieger László sem tudhatja, melyik raktár működhet és melyik nem. Andor Györgyné a tőzsdei tranzakcióra vonatkozó részt is kifogásolta. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) ugyanis nem a közraktári jegyek értékpapír minőségében történő értékesítését közvetíti, illetve bonyolítja. Ha a közraktári jegyet értékesítenék, akkor valóban nem állna fenn áfa-befizetési kötelezettség. A BÁT azonban a közraktári jegyeket, illetve azold árujegy szelvényét csak határidős áruértékesítési ügyletek fedezeteként fogadja el. Az elszámolásokat bonyolító Keler Rt. ügyviteli szabályzata szerint, miután itt áruértékesítés történik értékpapír-fedezettel, a tulajdonváltás okán az áfát letétbe kellene helyezni. A Kt. rendelkezése szerint azonban az áfát akkor kell a közraktárnál letétbe helyezni, ha az árujegyet bemutató nem azonos a letevővel. A követendő eljárás ügyviteli szabályairól egyébként a 13/1997. MT-rendelet is intézkedik. Az áfára vonatkozó probléma megoldását az IKIM-nek az illetékes Pénzügyminisztériummal tisztázni kell. Nem világos a nyilatkozat azon szándéka sem, hogy a közraktári jegy fedezetével rendelkező hitelek kockázatát biztosítási konstrukcióval csökkenteni lehetne. A törvény 2. paragrafusában foglaltak értelmében ugyanis közraktári tevékenységet olyan társaság folytathat, amely legalább 500 millió forint tehermentes saját vagyonnal rendelkezik. Különböző bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Finanszírozás maximuma A bank által hitelfedezetként Forint Deviza az áruérték %-ában elfogadott termékkör (érvényes: 1997. június 1-től) Kereskedelmi 24,0-24,5% devizanemtől függően tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos és Hitelbank Rt. folyósítási jutalék LIBOR/LIBOR/stb. + kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napranincs 1,25-1,5%, folyósítási meg az áru tőzsdei értékének forgó, cukor, cigaretta, jutalék nincs 75%-át, kiemelt ügyfelek műtrágya esetében a 85%-ot CIB Bank Rt. CIB H prime rate + 2%, LIBOR + 2% a kölcsönösszeg maximuma őszi és tavaszi kalászos jelenleg 23,50 • folyósítási jutalék a tőzsdei érték 60%-a gabonák, kukorica, napraforgó folyósítási jutalék nincs * étkezési búza esetében nincs (28%-os sikértartalom felett) 17 000 Ft/tonna Daewoo Bank Rt. 24,0-24,5% LIBOR + 1,25-1,5% a folyósított hitel összege őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék maximum az áru tőzsdei értékének gabonák, kukorica, napraforgó, nincs nincs 70%-a cukor, műtrágya (csak a Péti Nitrogénművek által előállított termékek), cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 23,5% LIBOR +1% tőke + a futamidőre számított kamat őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék összege nem haladhatja meg az áru gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs tőzsdei értékének 70%-át Általános Értékforgalmi LIBOR és/vagy FIBOR + tőke + a futamidőre számított őszi és tavaszi kalászos Bank Rt. 2%, folyósítási kamat összege nem haladhatja gabonák, kukorica, napraforgó jutalék 0,25% meg az áru tőzsdei értékének 77%-a Magyar Hitelbank Rt. 24,75% LIBOR+ 1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos folyósítási jutalék folyósítási jutalék tőzsdei érték 80%-a gabonák, kukorica, napraforgó nincs nincs Mezőbank Rt. 23,5-24,75% LIBOR + 1,5-2% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos (kamatfiztés gyakori folyósítási jut. 0,25% tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgóságától függően) folyósítási jutalék nincs OTP Bank Rt. 23,75-24,75% LIBOR + 1,5-1,7% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászoshitel nagyságától (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a gabonák, kukorica, napraforgó függően) függően) folyósítási jut. nincs Unicbank 21,5-23,5% LIBOR + 0,5-1,5% a kölcsönösszeg maximuma a őszi és tavaszi kalászos (hitel nagyságától) (hitel nagyságától tőzsdei érték 70%-a, gabonák, kukorica, napraforgó, függően függően) nem tőzsdei termékek dohánytermékek Folyósítási jutalék: a folyósítási jutalék esetén az áruérték futamidőtől és a a futamidőtől és a 50%-a konstrukciótól függően konstrukciótól max. 0,25% pa. függően max. 0,25% pa. negyedévente negyedévente MEZŐHEGYESI MÉNESBIRTOK RT. Gazdasági fellendülés várható Európa legöregebb állami birtoka a 213 éve alapított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., amely az idén június 6-8. között rendezi meg a II. mezőhegyesi növénytermesztési napok szakkiállítást és vásárt, illetve a III. nemzetközi kanca- és ménversenyt. Megyeri Zsolt vezérigazgató a NAPI Gazdaságnak elmondta: a szakma legjobbjait hívták össze a növénytermesztési napok szekcióüléseire. A kiállításon több mint 4 ezer négyzetméteren mutatkozik be több mint 70 kiállító. A Ménesbirtok Rt. jelenleg 9 ezer hektáron termeszt főként vetőmagot és ipari növényt (cukorrépát, konzervgyári borsót, csemegekukoricát és a többit), erdőterülettel pedig több mint 11 ezer hektáron gazdálkodnak. Az elmúlt három évben a cég gazdálkodása egyenletesen fejlődött (NAPI Gazdaság, 1997. május 28., 4. oldal), s tavaly már 209 millió forint adózás előtti eredményt értek el (1994-ben 125 millió forint, 1995-ben 142 millió forint adózott eredményt realizáltak). Ma már arra is van pénzük, hogy évente 40-50 millió forintot költsenek a műemléképületek fenntartására. Annál is inkább, mert Mezőhegyes idegenforgalmi kuriózumnak is számít. A központtól néhány kilométerre látható az új köntösbe öltözött híres mezőhegyesi ménes istállórendszere. A Novartis céggel közösen épül egy új vetőmagüzem, tehát a több 10 millió forintos beruházások eredményeként jelentős fejlődés tapasztalható. A termelés szerkezetét is átalakították az elmúlt 3 évben. A legfőbb ágazatuk a vetőmagtermesztés, amely az idén több mint 1,1 milliárd forint árbevételt teljesít. A másik nagy ágazatuk a szarvasmarhatartás, amely 600 millió forint árbevételt hoz. A lóágazat - amelyről Mezőhegyes nem mond le az évszázados tradíciók ápolása miatt - 15 millió forint bevételt realizál. Élelmiszer-ipari feldolgozásra elsősorban cukorrépát, konzervgyári borsót, csemegekukoricát értékesítenek, az idén összesen 700 millió forint értékben. Ebben az évben ily módon 2,7 milliárd forint árbevételre számítanak. Még akkor is, ha az időjárás eddig nem fogadta kegyeibe a növényeket. Nagy volt a szárazság, ezért az öntözőrendszert (ez a beruházás 1996-ban fejeződött be, s 550 millió forintba került) működtetniük kellett a tavaszi hónapokban is. A nyereséget tehát három fő ágazat hozza: a Szántóföldi növénytermesztés, amelyet 8864 hektáron folytatnak, a vetőmag-feldolgozás és az állattenyésztési főágazatban a szarvasmarha- és a lótenyésztés. A szántóföldi kultúrák közül a vetőmagtermesztés a meghatározó: ezer hektáron őszi búza, 1600 hektáron kukorica, 433 hektáron napraforgó, 373 hektáron borsó vetőmagot termesztenek. Emellett 400 hektáron cukorrépa, 540 hektáron csemegekukorica, 330 hektáron popcorn kukorica termesztése folyik, a fennmaradó terület az állattenyésztés takarmányigényeit biztosítja. Valamennyi szántóföldi növény hozamai meghaladják a megyei, sőt az országos átlagot, ami a vezérigazgató szerint annak köszönhető, hogy a termőföld rendkívül jó minőségű, s az öntözés adta lehetőségeket maximálisan kihasználják. A szarvasmarha ágazatban 1600 tehenet és annak teljes szaporulatát gondozzák. A tejtermelés is jelentős, hiszen tehenenként éves szinten 8 ezer liter a hozam, így évente 12 millió liter extra minőségű tejet értékesítenek. Növendék és hízóállatokat szintén értékesítenek. A lótenyésztés 100 tenyészkancára alapozva ügető, sport és nóniusz fajták tenyésztéséből áll. Mezőhegyes nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a birtokon megvalósított és bevezetett korszerű technikai és technológiai rendszereket a környék, s az egész ország mezőgazdasági szereplőinek bemutassa. Ezt a célt szolgálják az évenkénti rendezvények és az állandó üzemlátogatások, amelyeken több ezer szakmai érdeklődő fordul meg - mondta végezetül Megyeri Zsolt, H. Gy.