Napi Gazdaság, 1997. november (7. évfolyam, 253-277. szám)

1997-11-01 / 253. szám

2 ♦ RENAULJ-ÖSSZESZERE- LÓ ÜZEM LÉTESÜL MOSZK­VÁBAN, az 50-50 százalékos tulajdoni megosztási! vegyes vállalat alapításáról pénteken szándéklevelet írt alá a fran­cia cég alelnöke és az orosz főváros alpolgármestere. A végleges szerződést a felek a tervek szerint ma kötik meg a Moszvában tartózkodó Lionel Jospin francia kormány­fő jelenlétében. A francia részről 350 millió dollárnak megfelelő ráfordítással meg­épülő üzemben Mégane Clas­sic modellek készülnek majd, két évig csak eredeti alkatré­szek felhasználásával. Arról is döntés született, hogy a vál­lalkozás nyereségét a város tulajdonában lévő Moszk- vics-gyár fejlesztésére fordítják majd. ♦ BULGARIA 100 MILLIÓ DOLLÁROS VILÁGBANKI HI­TELT KAP az eddigi reformok elismeréseként. A kölcsön a vállalati és a pénzügyi szektor fejlesztését szolgálja, azon be­lül is az állami vállalatok pénz­ügyi fegyelmének javítását, il­letve a hatékonyabb privati­zációt. A Világbank jelenleg is tárgyalásokat folytat Bulgá­riában egy három évre szóló, nem csupán közvetlen pénz­ügyi támogatásokat magába foglaló program elfogadtatá­sáról, e megbeszéléseket a jövő év elején tervezik lezárni. ♦ JELENTŐSEN MÓDOSUL­NAK AZ AUSZTRIAI TELE­FONDÍJAK szombattól, drá­gulnak a nappali helyi hívá­sok, olcsóbbak lesznek viszont az éjszakai tarifák, továbbá a belföldi távolsági és a külföldi beszélgetések is. Az eddigi 25 kilométeres sugárról 50 kilo­méterre növelik emellett a he­lyi hívással elérhető körzeteket, így például Bécs és Kismar­ton ezentúl egy körzetbe tar­tozik. A Post und Telekom Austria az új rendszerben előfizetőre szabott tarifacso­magokat ajánl ügyfeleinek. ♦ A ROMÁN DACIA AUTÓ­GYÁRBAN HYUNDAI-GÉP- KOCSIK készülnek a jövőben egy tegnap aláírt megállapo­dás értelmében. Eszerint a Pitesti-ben található gyárban évi 50 ezer Hyundai Accent modellt szerelnek majd össze, és további 100 ezer darab mo­tort is előállítanak. A Dacia köz­leménye nem tartalmazza, mekkora összeget invesztál a dél-koreai autógyár, és hogy mikor kezdődik meg a gyár­tás. Mint ismeretes, a Pitesti- hez közeli Craiovában évek óta folyik a szintén dél-koreai Dae­woo Cielo modelljének gyár­tása. ♦ MEGSZŰNNEK A VÁM­MENTES SOLTOK AZ EURÓ­PAI UNIÓBAN 1999. június végére - erősítette meg a brüsszeli bizottság ilyen ér­telmű döntését Mario Mon­ti, az egységes piacért felelős biztos. Monti azért tartotta szükségesnek nyomatékosítani a döntés megmásíthatatlan- ságát, mert az érintett ágazatok a héten ismét kampányba kezdtek a duty-free boltok be­zárása ellen; adataik szerint az intézkedés nyomán 50 ezer munkahely szűnhet meg a gyengülő utasforgalom miatt. Monti leszögezte, hogy az adó- és illetékmentes árusí­tás ellenkezik a piaci szabá­lyozással. NAPI gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András 1997. november 1. Újabb jegybanki lépés a cseh korona védelmében Magára marad Klaus pártja? Pénteken 30 bázisponttal 14,8 százalékra emelte a repokamatot a prágai jegybank, hogy a csü­törtöki devizapiaci intervenció után (NAPI Gazdaság, 1997. ok­tóber 31., 4. oldal) ezzel is bizo­nyítsa eltökéltségét a nemzeti va­luta komolyabb gyengülésének megakadályozására. A lépés kissé meglepte a piaci résztvevó'ket, akik szerint most nem neheze­dik a tavaszihoz hasonló nyo­más a koronára, másrészt a jegy­banki döntések nem tudják iga­zán semlegesíteni a jelenlegi de­valvációs hullám valódi okát, az országot irányító hárompárti ko­alíción belüli politikai válságot. A jegybank csütörtökön a már­ka 19,2 koronás árfolyamánál lé­pett akcióba, s bár aznap sike­rült valamelyest eró'sítenie a ko­ronát, az pénteken ismét 19,2 körüli árfolyamon nyitott, s a repointézkedés is csak átmeneti támasztékot jelentett, délután már ismét a fenti küszöbérték felett kötöttek üzleteket. Az árfolyam drámai romlására azonban ke­vesen számítanak, arra azonban igen, hogy a nemzeti bank - amely május óta most először élt a pénz­piaci intervenció eszközével - to­vábbra is aktív szerepet vállal majd a korona védelmében. Ami a pillanatnyilag egyre job­ban elmérgesedő kormányzati vál­ságot illeti, annak legutóbbi fej­leményeként a legkisebb koalí­ciós partner, a Polgári Demok­rata Szövetség (ODA) is beje­lentette, hogy a tényleges társa­dalmi és gazdasági folyamatok figyelembe vételével újra kell fo­galmazni a Václav Klaus nevé­vel fémjelzett legnagyobb koalí­ciós résztvevő, a Polgári Demok­rata Párt (ODS) által dominált kormány programját. Az ODA ezt tekinti feltételnek a jövő évi költségvetés támogatásához, nem kíván azonban bizalmi szavazást a parlamentben a koalíció sor­sáról. A kettes számú koalíciós párt, a kereszténydemokrata Néppárt (KDU-CSL) már korábban rob­bantott, követelése szerint a sürgősen átdolgozandó kormány- programot és a (még nem rész­letezett) személycseréket meg kell méretni a törvényhozás előtt, s amennyiben ez a felállás nem kap bizalmat, akkor gyökeres változ­tatásoknak kell következniük. Mivel a hármas koalíció már megalakulása idején sem tudott maga mögött parlamenti több­séget (a 200 képviselői helynek pontosan a felével rendelkezett), a mostani nyílt széthúzás láttán a megfigyelők nem tartják való­színűnek, hogy ebben a felállás­ban továbbvihető a gazdasági át­alakítási folyamat, s ezt a pesszi­mizmust tükrözik a cseh valuta elleni újabb és újabb támadá­sok. (Reuter, AP-DJ) Még semmi sincs rendben Thaiföldön Történelmi mélyponton a baht Thaiföld nem készül újratár­gyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az. általa szervezett 17,2 milliárd dolláros segélycsomag fel­tételeit, a nemzetközi pénzinté­zet képviselői jelenleg azért tar­tózkodnak Bangkokban, hogy ellenőrizzék a reformok mene­tét - cáfolta Szuraszak Nananukul pénzügyminiszter-helyettes az International Herald Tribune ellenkező értelmű értesülését. A politikus szerint az IMF egyéb­ként elégedett a thai kormány (Folytatás az 1. oldalról) Később hivatalosan is meg­erősített lapjelentések szerint a thaiföldi 17 milliárdos segélyprog­ramból kimaradt Egyesült Álla­mok is kész 3 milliárd dollárral kiegészíteni az IMF mentőcso­magját, annak reményében, hogy e gesztus hatékonyan szolgálja majd a nemzetközi pénzpiacok megnyugtatását, illetve az Ame­rikáról alkotott kép javítását Délkelet-Ázsiában. Szingapúr már korábban felajánlott 10 milliárd dollárt, Malaysia pedig 1 milli­árd dollár folyósítására tett ígé­retet. Ausztrália, Kína, Hong­kong és Japán még nem jelen­tették be adakozásuk értékét; az egyik japán hírügynökség viszont úgy véli, Tokió részéről 4-5 mil­kiadáscsökkentő lépéseivel, va­lamint azzal, hogy új vezetőt ne­veztek ki a felfüggesztett ban­kok felszámolásáról vagy egyesítéséről döntő pénzügyi át­szervezési hivatal élére. Bangkok nehéz feladatot vál­lalt magára, amikor az IMF kö­vetelményeivel összhangban az 1997—98-as pénzügyi év költség- vetési kiadásainak 159 milliárd bahtos lefaragásáról döntött, sőt csütörtökön ezt további 18 mil- liárddal toldotta meg. (Ekkora liárd dollár megajánlásáról len­ne szó. Az IMF elképzelései szerint az indonéz gazdaság talpra állítá­sát, illetve versenyképessége erősítését szolgáló hároméves prog­ram célkitűzései közé tartozna a fiskális és banki reformok be­vezetése, a költségvetési fegye­lem javítása, az importvámok csökkentése, az export előtti aka­dályok felszámolása, a mező- gazdaság deregulációja, valamint az infláció mérséklése. A folya­mat során a következő két év­ben lelassul a gazdaság növeke­dési üteme, ám az 1999 áprili­sában kezdődő pénzügyi évben már a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékos bővülésésre lehet szá­mítani. M. A. bevételkiesést okoz, hogy a kor­mány lemondott az olaj fogyasztási adójának tervbe vett emeléséről.) Az IMF a támogatásért cserébe elvárja, hogy Thaiföld a költ­ségvetési évet a bruttó hazai ter­mék (GDP) 1 százalékára rúgó- azaz csaknem 70 milliárd baht- többlettel zárja. Tervek szü­lettek az akadozó export felélesz­tésére is: a jegybank úgy dön­tött, hogy a korábbi 26 milli- árdról 33 milliárd bahtra emeli a teljes exporthitelkeretet, s ma­gánbankok is ugyanekkora összeg­gel járulnak hozzá az exportáló ágazatok fellendítéséhez. Az erőfeszítések ellenére to­vábbra sem nyugodtak meg a pénzpiacok Thaiföldön: a dol­lár árfolyama még csütörtökön áttörte a 40 bahtos lélektani ha­tárt, s pénteken történelmi mély­pontra, 41,20 bahtra zuhant. A tőzsdeindex viszont némiképp ma­gához tért a csütörtökön regisztrált nyolc és fél éves mélypont után, s 2,12 ponttal magasabban, 447,21 ponton zárt. Az emelkedés főként annak tulajdonítható, hogy a jegy­bank havi gazdasági gyorsjelen­tése szerint az ország valutatar­talékai októberben 30,7 milliárd dollárra emelkedtek az egy hó­nappal korábbi 29,6 milliárdról, s javult a folyó fizetési mérleg is. Romlottak ugyanakkor augusz­tusban a feldolgozóipar mutatói, csökkentek a beruházások, to­vábbá nőtt a kreskedelmi defi­cit is. (Reuter) Nagyszabású nemzetközi segély Indonéziának Kudarccal végződött az ENSZ klímakonferenciája Csúcstalálkozó decemberben Minthogy sem az Egyesült Ál­lamok, sem az Európai Unió nem engedett elképzeléséből, ered­ménytelenül ért véget az ENSZ égisze alatt megrendezett, tíznapos bonni klímakonferencia. A mint­egy száz ország képviselőjének rész­vételével tartott összejövetel egy, a károsanyag-kibocsátás korlá­tozásáról szóló világméretű egyez­ményt lett volna hivatva előkészíteni, amelyet a föld felmelegésének megelőzéséről Ja­pánban tartani tervezett csúcs­értekezleten írtak volna alá. A kudarcot az okozta, hogy Amerika és az EU nem tudott megegyezni a globális felmele­gedésért felelősnek tartott gáz­kibocsátás mértékének ezredfor­duló utáni csökkentésében. Míg az Európai Unió azt kívánja a fejlett ipari államoktól, hogy gyá­raik és autóik 2010-re az 1990-es szintnél 15 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsássanak ki, az Egyesült Államok 2008-2012-re a kibocsátás mindössze 1990-es szinten történő stabilizálását tűzte ki célul. A holtpontról Japán kompromisszumos javaslata sem tudta kimozdítani a feleket; esze­rint 2010-re csak 5 százalékkal kellene az 1990-es szint alá menni. A decemberi csúcskonferencia rendezői egyúttal jelezték: fel fog­ják kérni a nagyobb fejlődő or­szágokat - nevezetesen Indiát és Kínát -, hogy önkéntes felaján­lásokkal stabilizálják ezredforduló utáni gázkibocsátásukat. (Reuter) A vártnál gyorsabban bővült az amerikai GDP Fékező hatású lesz a tőzsdei visszaesés Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) szezo­nális súlyozással számolva éves szinten 3,5 százalékos nö­vekedést produkált a harmadik negyedévben - jelentet­te be tegnap a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Elemzők általában 3,2 száza­lék körüli bővülésre számítottak, a közölt adat viszont azt jelenti, hogy a második negyedévi 3,3 százalékos gyarapodás után va­lamelyest gyorsult a GDP- növekedés üteme. Ugyanakkor az éves szintű inf­láció 1,4 százalékra lassult a má­sodik negyedévben regisztrált 1,8 százalékról. Az egész évre kivetítve 7221,8 milliárd dollárt kitevő GDP-n be­lül a fogyasztói kiadások jelen­tik a legnagyobb tételt, a 4897,1 milliárd dolláros volumen 5,7 szá­zalékos növekedést jelez, ami­nél magasabbat utoljára 1992 első negyedében mértek (az előző ne­gyedévben 0,9 százalék volt a rá­ta). A legnagyobb mértékben, 18,7 százalékkal az üzleti beruházá­sok emelkedtek, éves értékük 873,7 milliárd dollár volt. Jelentősen lassult viszont az ex­port növekedése, az előző negyed­évi 18,4-ről 5,6 százalékra, míg az import bővülése 20,5-ről 14,0 százalékra mérséklődött. A tőzsdei visszaesésnek való­színűleg enyhe fékező hatása lesz a gazdaságra, ami azonban annyi­ban kedvező, hogy az utóbbi időben inkább a túl gyors növe­kedés adott okot aggodalomra - nyilatkozta Alice Rivlin, a szö­vetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve alelnöke. Véle­ménye szerint a délkelet-ázsiai fizetőeszközök leértékelődése az amerikai export gyengítése ré­vén úgyszintén lassítani fogja a gazdasági expanziót, s ezzel hoz­zájárul ahhoz, hogy a trend fenn­tartható maradjon. Rivlin azonban hangsúlyozta, hogy az ázsiai ese­mények még korántsem gyűrű: tek be egészen. Az immár hét éve tartó kon­junktúrát illetően Rivlin rejté­lyesnek nevezte, miként lehet­séges a telített munkaerőpiac, az alacsony infláció és a stabil nö­vekedés együttállása. Tagadta az egyre több közgazdász által val­lott új paradigma meglétét, ne­vezetesen azt, hogy a termelé­kenység javulása miatt az ala­csony munkanélküliség mellett sem kell a kereslet olyan mérté­kű erősödésére számítani, ami számottevő inflációt eredményez. Elismerte mindazonáltal, hogy a termelékenység vélhetőleg a hi­vatalos adatokban szereplőnél na­gyobb mértékben nőtt, és ennek, illetve a verseny globalizálódá­sának hatására az infláció im­már kisebb kockázatot jelent, mint néhány évvel ezelőtt. Végül mégis úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb vagy a bérek kezdenek emelkedni, vagy a munkahelyteremtés üte­me lassul. (Reuter) A duma a „törvénytélén” áramkikapcsolás ellen Az orosz parlament alsóháza egyhangú szavazással fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében öt évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki mindazokra, akik „törvénytelenül" leválasztják a fogyasztókat a villamos há­lózatról. A baloldali többségű duma ha­tározata is utal arra a hatalmas ellenállásra, amellyel az orosz kor­mánynak szembe kell néznie, ami­kor megpróbálja begyűjteni az energiaszolgáltatókkal szembeni tartozásokat. Ez az adósságtömeg ugyanis egy olyan ördögi körré vált, amely hátráltatja a gazda­ság kibontakozóban lévő fejlő­dését. Az áramszolgáltatóknak ugyanis a fogyasztók közel 100 ezer milliárd rubellel (17 milli­árd dollárral) tartoznak, ami az adósságok 24 százalékos növe­kedését jelenti a múlt év vége óta. Az áramtermelők azonban így képtelenek fizetni az ener­giahordozókért, s ezt elsősorban a gazprom sínyli meg, mivel ed­dig 47 ezer milliárd rubbellel tar­toznak a gázipari óriásnak a bel­földi fogyasztók. A duma határozatát még jó­vá kell hagynia a felsőháznak és Jelcin elnöknek is alá kellene írnia mielőtt törvényerőre emelkedne, amire aligha van esély. A dön­tés ugyanakkor jó ürügyet jelent­het majd arra, hogy a helyi ha­tóságok megtagadják a különfé­le büntető szankciók alkalma­zását az áramdíjtartozások be­gyűjtése érdekében. A villamos- energia-szolgáltatók így nem tud­nak időben dolgozóiknak bért, illetve adót fizetni és a költség­vetésnek már 7300 milliárd ru­bellel tartoznak. A kormány az adóbevételek híján viszont kép­telen rendezni a saját energia- számláját (a villamos művekkel szembeni 100 ezer milliárd ru­beles tartozás fele a költségve­tési intézményekre esik). A kormány az ördögi kör fel­törése érdekében a saját tarto­zásai fejében állampapírok kibo­csátására készül, illetve engedé­lyezni kívánja, hogy a Gazprom közvetlenül juttathassa el a nyers­anyagot a fogyasztókhoz. Jelenleg ugyanis az egyes régiókban az álta­lában a helyi önkormányzatok kezében lévő közvetítő cégek csak a gázdíjnak azt a 10-15 százalé­kát gyűjtik be a fogyasztóktól, amire szolgáltatásaikért jogosultak, a Gazpromot illető többi bevé­tel után azonban nem futnak. Ha az orosz gázipari óriás köz­vetlenül juthatna el fogyasztók­hoz, akkor a gázdíjat a csap elzásárásval fenyegetőzve bahajt- hatná, illetve 40 százalékos ked­vezményt adhatna az időben fizetőknek. Amíg ehhez az enge­délyt a kormánytól meg nem kap­ja, addig a Gazprom Oroszor­szágban javarészt jótékonysági ala­pon fog továbbra is működni és szinte kizárólag exportbevételeiből tartja fönn magát. (AP-DJ, MTI) Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Máté Dániel (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Both Vilmos (Bank- és pénzügyek), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Komócsin Sándor, Tóth Gábor • Fómunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436. Fax: 270-1117. • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • Lapigazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítóknéi és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vili., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. Á grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelóprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda e-mail: szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents