Napi Gazdaság, 2000. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

­ A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Külkereskedelmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatói pedig az ÁB-AECON Általános Biztosító Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. 2000. JANUÁR 3. Decemberig 14,8 milliárdot osztottak el Folyamatosan pályáznak a GFC-támogatásokra November végéig a Gazdaság­­fejlesztési Célelőirányzatból el­osztható összeg háromnegyedé­ről döntöttek - derül ki a Gaz­dasági Minisztérium (GM) tájé­koztatójából. 1999-ben össze­sen 19,4 milliárd forintra pályáz­hattak a vállalkozások a gazda­sági tárca által kezelt célelőirány­zat három pályázata keretében. A Gazdaságfejlesztési Célelő­irányzatból (GFC) igényelhető támogatási források mintegy fele a beruházásokat, csaknem harmada a kis- és közepes vál­lalkozások fejlődését, 18-20 szá­zaléka pedig a kereskedelemfej­lesztést segíti. December elejé­ig a GFC 75 százalékára, 14,8 milliárd forintra nyújtottak be pályázatot - derül ki a GM ada­taiból. A gazdaságfejlesztési pá­lyázati rendszer keretében je­lenleg 111 pályázati kérelem van feldolgozás alatt, ezek 98,3 milliárd forint összegű beruhá­záshoz kapcsolódnak. A GFC-n belül kereskedelem­fejlesztésre 31 új pályázat érke­zett, 20 millió forint támogatá­si igénnyel, így a minisztérium eddig 174 millió forint vissza nem térítendő támogatásról döntött. Az EU-konform minő­ségtanúsítási rendszer bevezeté­sével összefüggésben 106 pályá­zatot - 102 millió forintról döntve - kellett novemberben elbírálnia a GM-nek. Ennek kap­csán 1999-ben 1,059 milliárd forintot ítéltek oda. A GFC részeként kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztési hi­teleihez kapcsolódó kamattá­mogatási pályázat keretében 313 pályázatot fogadtak el ed­dig, ez öt évre 1,646 milliárd forint kamattámogatást jelent. Ebből az 1999-es támogatás 296 millió forint. R. L. L. A Kel-Feder Kft. is tulajdonos lett Teljes vezetőcsere az orosházi Merian Rt.-nél (Folytatás az 1. oldalról) A Merian vállalati szerkeze­tének átalakításával, a marke­tingtevékenység javításával az új tulajdonosok a termékská­lában a fő hangsúlyt a hízott libára és kacsára helyezve akarnak jobb piaci pozíciókat kivívni. A Merian újraindítja a sokáig szüneteltetett csirkefel­dolgozást. A cég új vezetése a legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a Meriáll Veszte­ség nélkül zárja 1999-et. A Merian fő tulajdonosai nem ismeretlenek az ágazat­ban. Az 1994-ben alakult, 31,2 millió forint jegyzett tőkéjű Haker Plusz eddig is érdekelt volt a baromfi-feldolgozásban és -kereskedelemben. A Kel- Feder baromfitenyésztéssel és takarmánytermeléssel foglal­kozik. A Kel-Feder tulajdon­­szerzésének előzménye, hogy a cég korábban a Haker Plusszal egy konzorciumban indult a kiskunhalasi vágóhíd megszerzéséért - mondta la­punknak Kollár János (a ba­romfi-feldolgozót végül a Haj­dú-Bét vette meg, majd zárta be 1999 végén). "** " A Kel-Feder jegyzett tőkéje 12,35 millió forint, amely 7 magánszemély között oszlik el egyenlő arányban, illetve egy nyolcadik birtokolja az üzletrészek „egy névleges ré­szét”. B. P.-I. M. Heimann Zoltán az agrárcég vezetője Van vezérigazgatója a Bábolna Rt.-nek (Folytatás az 1. oldalról) Székely Csabától úgy tudjuk, a Bábolna Rt. 1999-re 35 mil­liárd forint árbevétel mellett 320-330 millió forint adózott eredményt vár, de a végső összesítés után 2000 elején még változhatnak a számadat­ok. (A Bábolna Rt. csoport szin­tén 45 milliárd forint konszo­lidált nettó árbevételt vár.) A cég tavalyi eredménye maga­sabb, mint az eredetileg terve­zett 212 millió forint, ám ala­csonyabb, mint az a 645 mil­lió forint, amennyire az ÁPV Rt. 1999 közepén módosította elő­irányzatát (NAPI Gazdaság, 1999. július 13., 1. oldal). A cég 1998-ban 77 millió forint ered­ményt ért el, korábbi értesülé­seink szerint 1999-re 38 milli­árd árbevételt tervezett (NAPI Gazdaság, 1999. március 29., 1­4. oldal). A társaság saját tő­kéje 1999 végére várhatóan 18, hitelállománya mintegy 10 milliárd forintot tesz ki és a cél­tartalék negyede várhatóan fel­szabadul az adós cégek fizeté­sének köszönhetően. Az elnök tájékoztatása sze­rint a vezetőváltás nem hoz módosítást a cég stratégiájá­ban, amely szerint jövőre javí­tani szeretnék piaci pozíciói­kat, marketingtevékenységüket, a belső gazdasági munkát és a belső informatikai rendszert és AZ RT. IGAZGATÓSÁGA legalább szinten tartanák a ta­valyi árbevételüket. Értesülé­sünk szerint Heimann és Sz. Kis nem kapott az állami vál­lalatoknál szokásos ösztönző­kön kívüli prémiumlehetősé­get. M. I. Székely Csaba elnök Heimann Zoltán vezérigazgató Csorba Gábor Grigássy György Éder Tamás Popovics György Sárfy Pétervezérigazgató-helyettes Sz. Kis László vezérigazgató-helyettes Vajai László Forrás: NAPI Gazdaság MAGYAR GAZDASÁG­­Igazdaság Az államháztartás elsődleges többlete a GDP 2,6 százaléka lett A terven belül maradt a hiány Az államháztartás hiánya az előzetes adatok szerint 17 milliárd forinttal kevesebb lett a tervezettnél, a GDP-arányos deficit a jelek szerint 3,9 százalék lesz - tudta meg az MTI Járai Zsig­­mond pénzügyminisztertől csütörtökön. Az elsődleges egyen­leg 2,6 százalékos többletet mutat. A központi költségvetés a ka­matkiadásokat is figyelembe véve 332 milliárd forintos hi­ánnyal zárt, ami 50 milliárd fo­rinttal kevesebb a tervezettnél. A tb-alapok 50 milliárdos hiá­nya 8 milliárddal rosszabb az előirányzatnál, az önkormány­zatok viszont vélhetőleg 20 mil­liárd forintra tervezett hiányu­kon belül zárnak. Az elkülöní­tett állami pénzalapok 40 mil­liárd forintos deficitje 26 milli­árddal több a tervezettnél. Az elemzők várakozását meg­­hazudtolóan a tervezetten belül maradt az államháztartás hiánya 1999-ben. A 441 milliárd forint hiány Járai Zsigmond csütörtö­ki bejelentése szerint a GDP 3,9 százaléka, ami azt jelenti, hogy a PM még mindig 11 325 mil­liárd forint tavalyi nominális GDP-vel számol. Ennél a végle­ges összeg minden bizonnyal 200 milliárd forinttal maga­sabb lesz, vagyis a végleges hiány alig haladja meg a 3,8 százalékot. Tavaly az állam­­háztartás hiánya a postabanki konszolidáció nélkül 482,4 mil­liárd forint, a GDP 4,9 százalé­ka volt. Az államháztartás elsődleges bruttó bevételei 6205 milliárd forintot tettek ki, ami 97 milli­árd forinttal több a tervezettnél, míg az elsődleges kiadások 5914 milliárd forintos értéke 44 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot, így az állam­­háztartás elsődleges GDP-ará­nyos egyenlege 2,6 százalékos aktívumot mutat, szemben a tervezett 2,1 százalékkal. Az elsődleges egyenleg ked­vező hatását rontja, hogy a brut­tó kamatkiadások összege 859 milliárd forint lett, ami a várt­nál magasabb kamatszint miatt 61 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot. Az év vé­gén a pénzügyminiszter értéke­lése szerint felgyorsult a kama­tok csökkenése, ami kedvező előjel a jövő évre. Az év végi adatok szerint tár­sasági adóból a tervezettnél 11 milliárd forinttal kevesebb, összesen 249 milliárd forint folyt be, s a fogyasztáshoz kap­csolt adókból származó 1405 milliárd forintnyi bevétel is 40 milliárd forinttal kevesebb a ter­vezettnél. Ugyanakkor a szemé­lyi jövedelemadó-bevételek 38 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot, s összegük el­érte a 769 milliárd forintot. A kiadások között mintegy 25 milliárd forintos megtakarítás keletkezett a költségvetési beru­házások visszafogásából. Gyógy­szertámogatásra a tervezett 123 milliárd forintnál 18 milliárd forinttal többet, 141 milliárd fo­rintot költött az állam, az agrár­­támogatások érdemben nem ha­ladták meg a tervezettet. A tb-va­­gyonból az idén 53 milliárd fo­rint bevételre számított a költ­ségvetés, de összeg elérte a 70 milliárdot. (NAPI) Több milliárd forintos beruházások WKKk Eddig zavartalan volt az évszámváltás Magyarországon sehol sem okozott fennakadást a számítógépek évszámváltása. A szakemberek azonban még tartanak attól, hogy az első munkanapokon, illetve - a szökőév miatt - február vé­gén zavar keletkezhet a számítógépes rendszerekben. Vasárnap estig egyetlen év­számváltással kapcsolatos za­varról sem kaptunk hírt, az energiaellátás, a távközlés hi­bátlanul működött, de nem je­leztek nehézségeket az egész­ségügyben sem - tájékoztatott Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos. A központi költségvetésből 325 millió fo­rintot fordítottak a kétezres év problémájára való felkészülés­re, ezt egészítette ki a Világ­bank 550 ezer dolláros vissza nem térítendő támogatása, amit elsősorban az egészség­ügyben használták fel. A pénz­ügyi rendszer működésében semmilyen fennakadást nem okozott az Y2K és a bankokból sem vontak ki betéteket, sőt a betétállomány decemberben 100 milliárd forinttal emelke­dett - nyilatkozta Szálkai Ist­ván, az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet elnöke. A tőzsde számítógépes rendszerében a vasárnap délelőtti próbakeres­kedéskor semmiféle fennaka­dást nem okozott az évszám­váltás. A próbán az összes tőzs­dei brókercég és internetes adatszolgáltató részvételével, tegnap délelőtt minden létező műveletet sikerrel végrehaj­tottak, így új - fiktív - papírt vezettek be és voltak látszatfel­függesztések is. A dátumváltás a Mal Rt.-nél sem okozott semmilyen fenn­akadást, a vállalat valamennyi szerződéses kötelezettségét maradéktalanul teljesítette - tájékoztatott a cég. A társaság folyamatosan a vállalt mennyi­ségű és minőségű földgázzal látta el a szolgáltatókat, és így a 3 millió fogyasztó akadályta­lanul kapta a fűtőanyagot. Rendben ment a földgáz- és villamosenergia-ellátás is. (NAPI) A magyar vámmentességi kvóta csaknem háromszorosa az uniósnak A borexportőrök nem számítanak jelentős áremelkedésre az EU piacain 2000 elejétől az Európai Unióba szállított magyar borok a ta­valyi 60 százalékos vámkedvezmény helyett 349 300 hektoliter kereskedelmi kvóta mértékig vámmentességet élveznek, míg az unióból származó importra Magyarország 122 700 hektolite­rig ad vámmentességet az eddigi 30 százalékos vámkedvezmény után. A vámmentességet a forgalom növelésére, illetve áreme­lésre használhatnák ki a magyar exportőrök, a világpiaci hely­zet miatt azonban átlagosan legfeljebb 1-2 százalékos áremel­kedés várható. Az EU és Magyarország meg­állapodott arról, hogy 2000-ben a borexportban meghatározott kvótákra kölcsönösen eltörlik a vámot - mondta lapunknak Szabó Sándor, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) főcsoportfő­nöke. A magyar exportőrök en­nek megfelelően 349 300 hek­toliter bort vihetnek ki vám­mentesen az EU-ba, míg az unióból származó borimportra vonatkozó vámmenteségi kvó­ta 122 700 hektoliter. 1999-ben Magyarországról 60 százalékos vámkedvezménnyel 334 ezer hektoliter bort szállíthattak az EU-ba, a 2000-re vonatkozó vámmentességi kvóta 5 száza­lékkal magasabb a tavalyi ked­vezményesnél. Az unióból szár­mazó borokra Magyarország 1999-ben a 2000-es vámmen­tességi kvótánál 4 százalékkal kevesebb mennyiségre adott 30 százalékos vámkedvezményt. Szabó Sándor szerint az EU márciusra hitelesítheti a bor­kereskedelemre vonatkozó módosított megállapodás meg­hosszabbítását, az addig felszá­molt vámot visszatéríti az unió. Mivel Magyarországon erre nincs mód, az importra január 1-től vonatkozik a vámmentes­ség. A vámmentes uniós im­portra vonatkozó rendelkezés a vámkontingensekről szóló GM-PM együttes rendeletben már megjelent, s az unióból származó 55 700 hektoliter pa­lackozott és 63 500 hektoliter hordós borra vonatkozik. A szakemberek nem tartanak attól, hogy meglódulna az uni­ós borok behozatala, de felhív­ták a figyelmet a magyar borok áremelési lehetőségére. Mivel az uniós importőröknek eddig literenként 15 forintnak meg­felelő vámot kellett fizetniük a magyar borok után, elvben ennyivel lehetne emelni az árukat. Ez a vámmentességi kvótával számolva a forgalom akár több száz millió forintos növekedését jelenthetné a cé­geknek, mégis átlagosan leg­feljebb 1-2 százalékos áremel­kedésre lehet számítani az ex­portban - vélekedett Herpay Balázs, a Szőlő-Bor Szövetség főtitkára. Herpay szerint a ke­resett vörösborok esetében 3-5 százalékos áremelkedés is el­képzelhető, de felhívta a figyel­met arra, hogy Németország­ban például 1999-ben 13 mil­lió hektoliter bort termeltek, szemben az 1993-1997-es évek 9,1 milliós átlagával. Az EU a vörösbort keresi, ebből azonban Magyarországon sincs sok, s a magyar export 75 szá­zalékát fehérborok teszik ki. Hiába lesz tehát vámmentesség, ez a magyar­ fehérboron nem segít - mondta a szakember, aki szerint a borexport értéke 1999-ben legfeljebb 82-83 millió dollár lesz, 20 százalék­kal alacsonyabb az 1998-as 102 millió dollárnál. Az áremelési lehetőségekről hasonlóképpen vélekedtek a je­lentős németországi exportot lebonyolító Henkell & Söhn­­lein Hungária Kft.-nél is. Sze­rintük literenként 15 forintnál többel biztosan nem lehet árat emelni, s bár az átlagosnál na­gyobb emelést kívánnak elérni, a reális valószínűleg 1-2 száza­lék lesz. A Danubiana Borke­reskedő Rt. januárban folytat ártárgyalásokat, ezek eredmé­nyeként számítanak áremelés­re - annak ellenére, hogy leg­nagyobb vevőjük egyben a tu­lajdonosuk is. A kizárólag toka­ji aszút exportáló Royal Tokaji Borászati Kft. nem kíván a vámmentesség miatt árat emel­ni, forgalmát azonban 30 szá­zalékkal szeretné növelni az 1999- es - az 1998-ashoz ké­pest - szintén 30 százalékos forgalomnövekedés után. Raskó György, a kft. ügyveze­tője szerint aszúik ára palac­konként így is 20 dollár, ami a legmagasabbnak számít. Ezt a brit, amerikai vagy távol-kele­ti piac elfogadja, a német azon­ban már nem, így a forgalom 2000- es bővítésére - annak el­lenére, hogy 1999-ben a brit piacon 8 százalékos volumen­­növekedést értek el - elsősor­ban nem is az EU-ban számíta­nak. L. L. (milliódollár) 1997. 1998. »99.I-X.h6 Összes 107,6 101,5 64,4 EU-bairányuló 49­ 1 52/ 45/" Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, FVM Új rendelet a használt autók behozataláról A négyévesnél idősebb sze­mélygépkocsik is behozhatók január 1-jét követően külföldről Magyarországra, de csak akkor bocsáthatók vámkezelésre, ha megfelelnek az uniós környe­zetvédelmi előírásoknak - ol­vasható a KHVM internetes tájé­koztatójában. A forgalomba he­lyezési követelmények nem vál­toztak, azok továbbra is a koráb­ban alkalmazott elveket köve­tik. Magyarországon a forga­lomba helyezéskor személygép­kocsi, motorkerékpár, kisteher­­gépkocsi és mikrobusz kategó­riában az Európai Közösségben 1994-től, a nehéz tehergépko­csik esetében 1996-tól beveze­tett légszennyezési és zajkibo­csátási normákat alkalmazzák. Az ennél régebben gyártott gép­kocsik esetében előfordulhat, hogy azok nem felelnek majd meg az előírásoknak, így beho­zataluk a korhatár feloldása el­lenére sem ajánlott. Beruházások Egerszegen Zalaegerszegen a beruházá­sok sora indul 2000-ben. Az új év első alapkőletétele a 74-es út várost elkerülő szakaszának ki­induló állomásán lesz február elején. Ekkor kezdődik az új Zala-híd építését is magába fog­laló, 1,7 milliárd forint értékű beruházás, amelynek fő forrásá­ul központi céltámogatás és PHARE-pályázati pénz szolgál majd. Szintén tavasszal kezdő­dik a 660 millió forintos új la­kásprogram. Ennek keretében tető alá kerül a fiatal házasok hatvanlakásos otthonháza, fel­épül továbbá huszonhat önkor­mányzati bérlakás és a nehéz szociális helyzetűek számára ti­zenkét alacsonyabb komfortfo­kozatú lakás. HOLNAP - Menedzserkereső - Autósvilág - Törvényalkotás -jogalkalmazás 3

Next