Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-01 / 26. szám
2000. FEBRUÁR 1. f . A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Külkereskedelmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának hallgatói pedig az ÁB-AECON Általános Biztosító Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. ij KSH-jelentés az ipari árakról Év végére gyorsult a termelői árak növekedése Tavaly decemberre - év/év alapon - 12 százalék fölé gyorsult az ipar belföldi értékesítési árainak növekedési üteme, amiből a vegyipari termékek csaknem 40 százalékos drágulással vették ki a részüket. Az év egészében a kiviteli árak 2,8 százalékkal nőttek, ami elmarad a forint leértékelésének mértékétől. Az ipar belföldi értékesítési árai az elmúlt év során 7,2 százalékkal, az exportárak 2,8 százalékkal emelkedtek, így a termelői árindex az 1998-as 11,3 százalékról 5,2 százalékra csökkent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A belföldi termelői árindex decemberben év/év alapon 12,2 százalékra nőtt, ami megfelel az előre jelzett tendenciának (NAPI Gazdaság, 2000., január 31., 1-3. oldal). Az előző hónaphoz viszonyított növekedés - 0,5 százalék - elmarad a tavalyi, átlagosan 0,9 százalékos havi áremelkedéstől. A belföldi értékesítési árak előző évi alakulását leginkább a vegyipari árak 13,4 százalékos növekedése, valamint két kisebb súlyú ágazat - az építőanyag-ipar és a ruházati ipar - árainak emelkedése befolyásolta. A vegyiparban tapasztalható drágulás - ami év/év alapon számítva decemberre megközelítette a 40 százalékot - a világpiaci kőolaj- és olajtermékárak megugrásának tudható be. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek belföldi termelői árindexe tavaly átlagosan 3,7 százalékkal emelkedett, főként az értékesítési nehézségekkel öszszefüggő árcsökkentések, valamint az egyre magasabb termelési költségek következtében. A hatósági áras szolgáltatások közül a villamos energia termelői ára 11,2 százalékkal, a gázé 1,6 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés forintban mért árszintje decemberben hó/hó alapon 0,3 százalékkal emelkedett, azaz nem érte el a havi leértékelés 0,4 százalékos szintjét. Tavaly éves átlagban a vegyipari exportárak 18,1 százalékkal nőttek, az ipari exportban meghatározó súlyú gépipar kiviteli árszintje pedig 1,4 százalékkal maradt el az előző évitől. Az értékesítési problémákkal küszködő élelmiszeripar exportárai 2,1 százalékkal csökkentek. D. Gr. I AZ IPARÁRINDEXEI (előző év azonos időszaka : 100,0) Termelői Belföldi Exportárindex 1998. december 107,1 106,6 1073 1999. január 104,6 1053 1033 február 1043 1053 103,1 március 104,9 105,1 104,7 április 104,1 105,4 1023 május 104,0 105,9 1013 június 1043 106,1 102,0 július 105,1 1063 103,0 augusztus 1043 1063 1013 szeptember 1043 1077 1013 október 105,6 108,9 1013 november 107,7 111,1 103,6 december 108,7 1123 104,4 1999. január-december 1053 1073 1023 Forrás: KSH Változó bevallás - emelkedő befizetések Az előzetes adatok kedvező januári áfabevételt sejtetnek (Folytatás az 1. oldalról) Ez évtől egyébként 8 millióra emelkedett az éves bevallást készítő vállalkozások árbevételi határa, igaz, külön kérésre át lehet térni a negyedéves befizetésekre is. A január az áfabevételek szempontjából azért erős, mert a negyedéves bevallók is ebben a hónapban fizetnek adót. Erre az adóhivatal is képes „rásegíteni” azáltal, hogy a december és január közti adóvisszautalásokat - a költségvetés forrásigényétől függően - az előző év utolsó hónapjára sűrítheti be vagy ellenkezőleg: élhet a törvényben biztosított 30 nappal, ameddig büntetőkamat nélkül jogosult visszautalni az adót. Az előbbi esetben nő, az utóbbiban csökken a januári nettó áfabevétel. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy január utolsó napján, vagyis tegnap még lényegesen változhatott a beszedett áfa összege. Az éves bevallók befizetési határideje ugyan február közepe, de már ezekben a napokban érkeznek átutalások az adóhivatal számláira. A kisvállalkozások befizetéseinél azonban jóval nagyobb hatással van a nettó bevételekre a nagyobb cégek által visszaigényelt áfa, ami elemzők szerint akár 10 milliárdos korrekciót is eredményezhet. A első havi befizetések mindenesetre a 1020 milliárdos kormányzati prognózisnál kedvezőbb éves bevételt sejtetnek. A mostani nettó bevétel több mint 50 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, vagyis folytatódik a tavaly októberben indult kedvező folyamat. Az importfüggő kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése továbbra is biztosíthatja a kedvező áfabevételeket, melyekből az előző évi előirányzathoz képest nominálisan is csak 3,6 százalékkal várnak nagyobb bevételt idén. Ez a tavalyi tényleges bevételekhez képest 8-9 százalékos növekedést jelentene. Baka Zoltán MAGYAR GAZDASÁG I ? hl fl gazdaság 3 A lehető legnagyobb kárt akarják okozni a szakszervezetek Sztrájkolnak a vasutasok Sztrájkolnak ma a vasutasok - derült ki tegnap este 7 órakor, miután a MÁV vezetése és a szakszervezetek eredménytelen tárgyalás után álltak fel az asztaltól. Lapzártánkkor szakadtak meg a tárgyalások a MÁV Rt. és a vasutas-szakszervezetek között. Délelőtt a szakszervezetek három pontból álló - a béremelésre, a foglalkoztatáspolitikára és a munkarendre vonatkozó - javaslatot terjesztettek a vasúttársaság menedzsmentje elé, ami részét képezte volna egy hároméves megállapodásnak. A szakszervezetek ebben 2000-re átlagosan 10,78 százalékos bérfejlesztést javasolnak a MÁV vezetésének. (A tárgyalások tavaly novemberi kezdetekor a MÁV 8,5 százalékos, a szakszervezetek pedig 14 százalékos idei bérnövelésre tettek javaslatot). A társaság vezetése kora délután jelentette be, hogy nem fogadja el a javaslatot; az új tárgyalási fordulót 16 órakor kezdték a felek, azzal, hogy 18 óra után már nem lehet lefújni a sztrájkot. A tárgyalások során a szakszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a sztrájk alatt igyekeznek minimalizálni a munkavállalók bérkiesését és maximalizálni a MÁV veszteségét. A MÁV vezetői szerint a tavalyi év végi 9 órás sztrájk 100 millió forintos, míg az idei év eleji 60 órás munkabeszüntet A szakszervezetek említett hárompontos javaslatukban elfogadták, hogy idén 800, a következő négy évben pedig 5500 fővel, végeredményben 49 500 főre csökkenjen a vasúttársaság létszáma. A szakszervezetek a létszámcsökkenést csak „természetes fogyás” eredményeként tartják elfogadhatónak,és 350-400 millió forint veszteséget okozott a vasúttársaságnak. Ma 850 személy és az alapellátást biztosító 16 tehervonat közlekedik. A munkavállalók tegnapi ajánlatából az alapbér emelése 6 százalék, emellett a tavaly kifizetett 1,5 százalékos teljesítményjutalom alapbéresítését, valamint a soros előrelépés - aminek mértéke 1,7 százalék - bértömegének az alapbér emelésére való felhasználását javasolták. A 10,78 százalékos béremelési javaslatából további 1,58 százalékot tett volna ki a 2000. évi prognosztizált GDP-növekedés fele (2,5 százalék), csökkentve 0,92 százalékkal, a tavalyi bérintézkedések áthúzódó hatásával. A MÁV menedzsmentje elutasította a javaslatot és egyoldalúan aláírta az általa készített hároméves megállapodást. Ebben a MÁV 2002. december 31- ig garantálja, hogy a vasutas munkavállalók átlagos reálkeresete emelkedik. A dokumentum szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete az infláció emelkedésével azonos ütemben nő, ennél nagyobb mértékben csak a termelékenység növekedése esetén nőhet az átlagkereset. Ennek mértéke azonos a GDP nemzetgazdasági szinten mért növekedési ütemének felével. Az átalakítás miatt 400 millió forintot átcsoportosítanak Megújul a külgazdasági szervezet Mától a gazdasági helyett a külügyi tárcához tartozik a magyar külgazdasági szervezet döntő többsége. Az átalakítás mintegy 400 millió forintot a gazdasági tárcától a külügyihez csoportosítanak át és 96 munkatárs is átköltözik. Az ITDH-t a jövőben a két minisztérium közösen felügyeli. A mai nappal kezdődően a Külügyminisztérium (KüM) kötelékében működik a magyar külgazdasági szervezet, amely így - az elképzelések szerint - hatékonyabban és kisebb létszámmal láthatja el a gazdaságdiplomáciai feladatokat. A Gazdasági Minisztérium (GM) 108 magyarországi státust szüntet meg, és csak 96- an kerülnek át a KüM-höz. Az átalakítás nem jár költségvetési többletforrások igénybevételével, mert a GM mintegy 400 millió forintot ad át a külügyi tárcának a megnövekedett feladatok ellátására. A külgazdasági területet továbbra is Balás Péter helyettes államtitkár vezeti. A befogadó tárca szervezetét úgy alakítják át, hogy az újonnan létrehozott külgazdasági helyettes államtitkárságon négy főosztály - az európai és fejlett országokkal, a közép-kelet-európai térséggel, a multilaterális szervezetekkel, valamint a külgazdasági elemzéssel foglalkozó - működik. A KüM azonnal átveszi a genfi magyar WTO-képviseletet és a párizsi OECD-missziót, a moszkvai kereskedelmi képviseletet pedig várhatóan még ebben az évben. A Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Kht. (ITD Hungary) esetében a befektetésösztönzési tevékenységet ezentúl a GM, a kereskedelemfejlesztést pedig a KüM felügyeli. A tervek szerint fokozatosan egységesítik a külgazdasági attasék és a kereskedelmi szolgálat szervezetét. Új súlyok a KSH-nál A mobiltelefon-tarifa is bekerült a fogyasztói kosárba (Folytatás az 1. oldalról) A januári fogyasztói árindexet február 11-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ekkor derül ki az új tételek súlya, valamint a régi súlyok változása is. Szabó Éva, a KSH osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a lakossági fogyasztásban néhány termék - például a mobiltelefonok - akkora súlyt ért el, hogy indokolttá vált szerepeltetésük a fogyasztói kosárban. A mobiltelefónia címszó alatt egyaránt szerepelnek maguk a készülékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, mert a szolgáltatók általában egy csomagban árulják a kettőt. E terület árindexének számításánál a KSH figyelembe veszi a piacon kapható csomagokat, de a szolgáltatóktól is kér adatokat. A mobilszolgáltatás súlyát forgalmi adatok, valamint a háztartási és a nemzeti számlastatisztikák alapján határozzák meg. Az osztályvezető szerint a KSH a nemzetközi tapasztalatokhoz képest nincs elmaradásban e téren, hiszen Németországban és az Egyesült Államokban például 1998-ban, Franciaországban pedig ez évtől szerepeltetik a fogyasztói kosárban a mobiltelefóniát. A gyógyszertámogatások tavalyi átrendeződése éles vitákat váltott ki közgazdászok között arról, hogy szükségese a fogyasztói árindexben szereplő gyógyszerek körének év közbeni megváltoztatása. A támogatások - és valószínűleg a kereslet is - a kosárban nem szereplő termékek felé mozdultak el, így a kosárban levő gyógyszerek ára megugrott. A KSH végül is nem változtatott év közben, mondván a forgalom szerkezetének változásáról legkorábban az év vége felé kaphatnak képet. Szabó Éva elmondta, hogy az idei gyógyszerkosárba a korábbi 40-50 termék helyett 450-et szerepeltetnek, ezek kétharmada támogatott, egyharmada nem. A megfigyelt gyógyszerek körének ilyen mértékű szélesítése robusztusabbá teszi az árindexet, így az esetleges év közbeni, központi árváltoztatások esetén kevesebb az esély arra, hogy az torzítson. Az „eseti” változásokon kívül a KSH évente rendszeresen aktualizálja a fogyasztói árindex kosarát. A kosárnak tükröznie kell a fogyasztás szerkezetét, a változásokat - az indexszámítás sajátosságai miatt - a két évvel korábbi fogyasztási statisztikák alapján hajtják végre. D. Gy. Az MNB egyik elemzése szerint a Matáv árbevétele - belföldi, külföldi hívásokból, előfizetési és kapcsolási díjakból - 203 milliárd forint volt, a három mobilcég árbevétele pedig 126 milliárd forint. Ezek az adatok ugyan tartalmazzák a nem lakossági szolgáltatást is, de utalnak arra, hogy a lakossági fogyasztáson belül jelentős a mobiltelefonálás súlya. Az elemzés szerint a mobiltelefonálás költségei kisebb mértékben emelkedtek, mint a vezetékes telefonálás költségei, sőt a kezdeti időszakban - és egyes kategóriák esetében tavaly és tavalyelőtt is - csökkentek is az árak. E tényezők akár több tized százalékponttal is csökkenthették volna a fogyasztói árindexet. D.J. Szarvas Ferenc az ÁKK új igazgatója lesz Az Államadósság Kezelő Központ állományába kerül Szarvas Ferenc, s a nemzetbiztonsági átvilágítást követően a központ igazgatója lesz - jelentette be a Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt. A 37 éves közgazdász eddig az ÁPV bank- és tőkepiaci vezérigazgató-helyettese volt. Utódja e poszton február 5-től Andrási Miklós lesz, akinek hatáskörébe tartozik a vagyonkezelési terület felügyelete is. Andrási a Dunaholding Brókerház Rt. elnök-vezérigazgatója, emellett a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának alelnöke. Miniszteri biztos a BS újjáépítéséért Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter február 1-jei hatállyal miniszteri biztost nevezett ki a Budapest Sportcsarnok rekonstrukciós munkálatainak felügyeletére. Fürjes Balázs - a tárca korábbi kabinetfőnöke - feladata lesz, hogy a 10-20 milliárd forintból megvalósuló többfunkciós sport-, kulturális és szabadidőközpont megvalósítását koordinálja. Antal Zoltán az új légügyi főigazgató Antal Zoltánt nevezte ki a Légügyi Igazgatóság vezetőjének február elsejei hatállyal Katona Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője. Az új igazgató korábban a Ferihegyi Légügyi Igazgatóságon dolgozott. Ezzel párhuzamosan a miniszter felmentette Mónus Ferencet, aki eddig megbízott igazgatóként működött Légügyi Igazgatóság élén. Matáv-díjemelés, Pannon-díjcsökkentés A Matáv Rt. mától éves szinten 3,52 százalékkal emeli tarifáit. Ezen belül a lakossági havi előfizetési díjak 49,9 százalékkal emelkednek, viszont az agglomerációs díjzóna kivételével az ország minden területéről olcsóbb lesz a telefonálás, mint eddig. A helyi hívás díja nappal 14, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívás díja pedig 9, illetve 12 százalékkal csökken. Bevezetik a kisfogyasztóknak szánt úgynevezett biztonságcsomagot, az ezt igénybe vevő egyéni előfizetők nem fizetnek az eddiginél több havi előfizetési díjat, ha legfeljebb havi bruttó 250 forint értékben telefonálnak. Ezzel párhuzamosan a Pannon GSM az idősávok változtatása által mérsékelte díjait. Az Optimum és a Minimum tarifacsomaggal rendelkezők esetében 2 órával, a Praktikum-tulajdonosok számára pedig 4 órával csökkenti a korábbi csúcsidőt. Növelni kellene a fácán- és a fogolyállományt A hazai nagyvadállománynál a genetikai minőség megőrzése, az apróvadaknál pedig a mennyiség erőteljes gyarapítása a fő cél - mondta Pintér István, az FVM illetékes főosztályvezető-helyettese. Véleménye szerint a fácánpopulációt legalább 1,8 millióra, a fogolyállományt pedig 100-120 ezerre kell növelni. Magyarországon 1154 vadászterület van, ezek 28 százaléka mezőgazdasági magántulajdonosoké, a többi haszonbérletben van. (A vadgazdálkodásról szóló összeállításunk a 12-13. oldalon.)