Napi Gazdaság, 2000. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-02 / 101. szám
2000. MÁJUS 2. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói pedig a Budapest Alapkezelő Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. dl. Jövőre 1,5 százalékos járulékcsökkentés? Lakáshitelből is építhető rendelő kelést jelent, az esetek jelentős részében hitelből sem megoldható. A miniszter szerint - ezt a jelen lévő pénzügyminisztériumi képviselő is megerősítette - nincs akadálya annak, hogy a kedvezményes kamatozású építési hitelt a körzeti orvosok például lakással egybeépített orvosi rendelő építésére fordítsák. Gógl elmondta, hogy ebben az évben csak azok számára van lehetőség a praxis elidegenítésére, akik egészségügyi alkalmatlanság miatt kénytelenek megválni tőle. A jelenleg is dolgozó, nyugdíjkorhatárt már elért - egyes kimutatások szerint 1100 körüli - háziorvosnak ezt az évet még végig kell dolgoznia - akár jövendő utódMohos András, a PM helyettes államtitkára kifejtette, hogy - bár az ágazat finanszírozásának átalakítását mindenki szükségesnek tartja - a tárca nem lát lehetőséget arra, hogy a központi költségvetési támogatást az önkormányzatok megkerülésével közvetlenül a háziorvosok kapják a jövőben. Ez ugyanis olyan átlagfinanszírozást eredményezne, ami nem tudná kezelni az egyes területek, praxisok közötti jelentős adottságbeli különbségeket. A minimálbérnek jövő évtől tervezett 40 ezer forintra emelése az ágazat 80 ezer dolgozóját érinti, és a költségvetésnek mintegy 17 milliárd forintjába kerül - mondta szombaton a Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (FAKOSZ) ülésén Gógl Árpád egészségügyi miniszter. A miniszter szerint - 3 százalékos járulékcsökkentés esetén is - a béremelés hatásaként befolyó többletbevétel fedezné a költségvetés kiadásait, ennél kisebb mértékű járulékcsökkentés pedig többletbevételt hozna a büdzsé számára.A NAPI Gazdaság információi szerint a kormányzat jövőre legfeljebb 1,5 százalékos jár. lékcsökkentésre készül.) A már magánosított egészségügyi szférában saját erőből kell többletforrást teremteni a béremeléshez, ami sokak szerint csak létszámcsökkentéssel oldható meg. A szakminiszter szerint a tárca vezetése tisztában van azzal, hogy a rendelők privatizációja és fejlesztése a tőkével nem rendelkező háziorvosok számára nagy megtérlával közösen ahhoz, hogy működtetési jogát legkorábban 2001. január 1-jén elidegeníthesse. Éger István, a FAKOSZ elnöke szerint kiderült, hogy az ágazat jövőre sem számíthat jelentős mértékű többletforrásra a központi költségvetésből, a fejlesztés, finanszírozás döntő részét ismét csak saját erőből kell előteremteni. K. Zs. M " -v- Ajk v ir a '4® 2000 and BEYOND Kerekasztal a BCCH és a NAPI Gazdaság szervezésében Időpont: 2000. május 10. 18 óra Helyszín: Brit nagykövetség, Old Banking Hall (Bp. 1051 Harmincad u. 6.) Résztvevők: Áldott Zoltán - igazgató, Stratégia és Üzletfejlesztés, Mól Rt. Margaret Dezső - partner, PwC Geoff Perry - partner, CMS Cameron McKenna Ormai Seres Béla - igazgató, ABN Amro Corporate Finance A beszélgetést vezeti: Both Vilmos - főszerkesztő, NAPI Gazdaság A 2000 and BEYOND című kerekasztal-sorozat második rendezvényén a vállalati fúziókkal és felvásárlásokkal foglalkozunk. A megvitatni tervezett főbb témák: Van-e jövője a magyar „mini-multiknak” a közép-európai régióban, vagy ők maguk is felvásárlási célponttá válnak? Követik-e a magyar cégek a Mal példáját a regionális terjeszkedésben? Szükség van-e a hazai cégek védelmére, megakadályozandó, hogy multinacionális cégek pusztán piacszerzési céllal kivásárolják őket? Milyen vevői és eladói technikák léteznek az M&A területén? A rendezvényen és az azt követő állófogadáson a részvétel ingyenes. Kérjük, hogy amennyiben részt kíván venni, faxolja el az alábbi regisztrációs lapot a 302-3069-es számra. További információ: 302-5200 vagy 302-5201. Hevesi Nóra, Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara. PrICÜ/VaTeRHOUsEQoPERS i A PricewaterhouseCoopers a 2000 & Beyond kerekasztal kizárólagos támogatója. Részt kívánok venni a 2000 and Beyond rendezvényen 2000. május 10-én. NÉV ................................................................................................................... CÉG.................................................................................................................. TELEFON........................................................................................................................... MAGYAR GAZDASÁG A DG Bank CEE a magyar, a lengyel és a cseh gazdaságról Közép-Európában fizetésimérlegproblémák jelentkezhetnek A három EU-tagságra aspiráló ország - Magyarország, Lengyelország és Csehország - ugyan a gazdasági átalakulás különböző fázisában van, ám egyaránt fizetésimérleg-problémákkal szembesülhet a következő három év során. Mindhárom országot - de leginkább Magyarországot - visszavetheti az uniós konjunktúra esetleges megtorpanása. Az átalakulás kezdetén álló cseh gazdaságba a következő három évben 13 milliárd dollár működőtőke áramolhat - derül ki a DG Bank CEE (DG) elemzéséből. A legutóbbi felmérések szerint az EU gazdasága jövőre 4 százalék körüli ütemben bővülhet, ami kifejezetten hasznos a három közép-kelet-európai ország exportkilátásaira nézve. A kivitel növekedési üteme ismét elérheti az 1997— 1998-as évekre jellemző 25- 35 százalékos szintet. Ez kompenzálná - jobb esetben meg is haladná - a három ország importjának bővülését. Az érintett országok fizetési mérlege jelentős mértékben függ az EU gazdasági helyzetétől, a konjunktúra esetleges visszaesése azonnali fizetésimérlegproblémákat okozna. Az elemzés szerint Magyarországon alakulhat ki a legkedvezőtlenebb helyzet. A külkereskedelmi mérleg deficitje ugyan jelenleg nem ad okot aggodalomra, de a fellazuló monetáris politika és a közelgő 2002-es választások - az egyre bővülő belföldi fogyasztás következtében - az egyensúly további romlásával fenyegetnek. A monetáris politika utóbbi időben megfigyelhető lazulása oda vezethet, hogy az inflációs várakozások 8-10 százalék körül beragadnak. Ez nehezítené a központi bank dolgát, az infláció további csökkenését csak a gazdaság fékezésével lehetne elérni, ami viszont a 2002-es választásokra figyelő politika ellenkezését válthatja ki. A DG szerint erre a helyzetre megoldás lehetne a forint árfolyamsávjának szélesítése. Ez esetben az alulértékelt forint erősödése az olcsóbbá váló importon keresztül segítené az infláció további csökkenését. Az elemzés a sávszélesítés legvalószínűbb időpontját jövő év tavaszára teszi. Lengyelországban a következő három évben Magyar áráramlás egy része - lévén, hogy Lengyelország 40 millió lakossal rendelkezik - a belső piacra irányul. Az ország keleti része ugródeszkát kínált az orosz piachoz ám a rubel 1998-as összeomlása keresztbe tett e lehetőség kiaknázásának. A DG szerint a lengyel export kevésbé érzékeny a kereslet hullámzásaira, mint a magyar vagy a cseh. Ennek magyarázata egyrészt az alacsonyabb technológiai színvonalban, másrészt a zömében állami tulajdonban levő nagy exportőrök lassúbb reakcióiban keresendő. Becslések szerint a következő három évben csaknem 13 milliárd dollár működőtőke áramolhat Csehországba. A cseh gazdaság szintén számíthat kereskedelmi pozíciójának romlására, bár ez inkább a működőtőke-áramlással összefüggő, mintsem fogyasztási célú importból származhat. A privatizációs és a zöldmezős beruházások importigényét fáziskéséssel követi az export, ami romló fizetési mérleghez vezet, ám ezt a tőkebeáramlás és a portfólióbefektetések várhatóan képesek lesznek finanszírozni. Mindez a cseh export erőteljes felfutásához vezet a következő három évben továbbra is kedvező EU-konjunktúrát feltételezve ami a jelenlegi recesszióból növekvő pályára állíthatja a gazdaságot. D. Gy: A magyar jegybank az infláció elleni küzdelem legjobb módját változatlanul a jelenlegi árfolyamrendszerben látja, ezért egyelőre nem gondol a csúszó leértékelés feladására - ismerteti az MTI a német Handelsblatt Surányi Györggyel, az MNB elnökével készített interjúját. A jegybank nem látja szükségét annak, hogy kövesse a varsói kormányt, amely nemrég felszabadította a zloty árfolyamát. A magyar gazdaság sokkal nyitottabb a lengyelnél, így sokkal inkább függ a nemzetközi tőkemozgásoktól. szám elmúlt három évéhez hasonló folyamatok játszódhatnak le. A csupán két évvel ezelőtt kezdett tömeges privatizáció jelentős működőtőkebeáramlást indukál, ami átformálja a gazdaságot. A tőkebe _________________200- 2001- 2002-Magyarország GDP-bővülés(%) 5,1 5,3 5,3 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 8,7 7,3 6,4 Fizetési mérleg (GDP %-a) -4,3 -4,4 -4,4 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) 1,6 1,8 2 Költségvetési hiány (GDP %-a) -3,6 -3,2 -3,2 Forint/euró (éves átlag)_____________259,6 258,5 250,3 Lengyelország GDP-bővülés (°/p) 5,3 5,6 5,7 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 8,7 6,0 4,2 Fizetési mérleg (GDP %-a) -7,2 -6,8 -6,2 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) 7,6 8,0 7,2 Költségvetési hiány (GDP%-a) -3,2-2,8 -3,0 Zloty/euró (éves átlag)______________4,085 4,223 4,228 Csehország GDP-bővülés(%)________________ 1,7 2,9 3,2 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 4,7 4,7 4,3 Fizetési mérleg (GDP %-a) -3,2 -2,92 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) - 4,5 2,2 Költségvetési hiány (GDP %-a) -4,1 -4,0 -3,5 Korona/euró (éves átlag) 35,95 36,57 36,78 * előrejelzés Forrás: DGBankCEE________________________________ A kukorica ára magasabb a búzáénál Importkényszert okozhat az FVM exporttámogatása (Folytatás az 1. oldalról) A magas kukoricaárak miatt amúgy is indokolatlan exporttámogatás ráadásul összekuszálta az árakat a belföldi piacon. A kukorica ára az exporttámogatás nyomán egy ideig még emelkedett, most viszont egyelőre a csökkenő búzaárakat követi - annak ellenére, hogy hiány van belőle. A kukorica újabb áremelkedésére a szakértők szerint július körül lehet számítani, amikorra az ótermés teljesen elfogyhat az országban. Ennek kapcsán a szakértők felhívták a figyelmet az importkényszer veszélyére, illetve arra, hogy a kukoricához külföldről viszonylag magas áron lehetne csak hozzájutni. A BÁT távolabbi árai mindenesetre a szakértők várakozásait támasztják alá. A júliusi határidő például pénteken már 28 920 forint volt a kukoricánál (a búzánál júliusi határidő nincs, csak augusztusra, az új termésre lehet üzletet kötni). A fentiek tükrében már nemcsak indokolatlan, hanem kifejezetten káros, hogy az összesen 200 millió forint exporttámogatás döntő részét lényegében egy olyan cég nyerte el az FVM pályázatán, amelynek a pályázat beadásakor nem volt birtokában a bevállalt exportárualap, csak annak egy része. A keleti irányú kivitel támogatását a cég - a támogatás elnyerésekor már megkötött szerződéseiben is rögzített - jó exportárak miatt várhatóan teljes egészében nyereségként könyvelheti el, kivéve, ha olyan áron vásárolja fel a kivitelhez szükséges mennyiséget, ami az eladónak jelent legalább akkora hasznot, mint az exportőrnek. L. L. Közpénzről lévén szó, megfigyelők szerint az esetleges árrés mellett nyilvánossá kellene tenni a nyertes exportőrnek kukoricát eladó cég kilétét, valamint azt, hogy az eladó már meglévő árukészletét adta-e tovább, illetve honnan jutott hozzá az így értékesített kukoricához. Amennyiben ez nem történik meg, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak kellene vizsgálnia az ügyletet. réai gazdaság 3 Közbeszerzési eljárások autópálya-felújításokra Az Állami Autópálya-fejlesztő és -kezelő (ÁRFK) Rt. nyílt közbeszerzési eljárást tett közzé az M7-es és az M1-es autópálya, illetve az M0-s autóút kátyúzási, fenntartási, kaszálási és burkolatfel-festési munkálataira - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. Az első közbeszerzés az rt. kezelésében lévő autópályákon, az M1-es 12. és 100. kilométere, illetve az M7-es 17. és 112. kilométere közötti úttestének kátyúzási munkáira vonatkozik. A nyertes a munkálatokat legkorábban 2000. július 1-jén kezdheti meg, ám legkésőbb 2000. november 30-ig be kell fejeznie. A második kiírás szerint az ÁRFK Rt. nyílt közbeszerzési eljárást indított az úttestet övező rézsű, illetve árok kétszeri kézi kaszálási munkáira az M1-es, M7-es autópályák és az M0-s autóút mentén, összesen 231 kilométer hosszon. A munkálatokat legkorábban az első kaszálásnál július 1-jén, a második kaszálásnál augusztus 10-én kell teljesíteni, míg a legkésőbbi teljesítés határideje az első kaszálásnál augusztus 9., a második kaszálásnál szeptember 30. Az ÁRFK Rt. harmadik kiírása az M0-s autóút 28 kilométer hosszú, illetve az M1-es autópálya 88 kilométer hosszú burkolatjel-fenntartási munkáira szól. A tender győztesének a burkolatfestést július 1-je és szeptember 15-e között kell elvégeznie. Gyorsuló apadás, stagnáló költségek A tervek szerint Szolnok kivételével az árvíz által érintett településeken öt nap múlva feloldják a rendkívüli készültséget - közölte Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hétfőn Budapesten. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója szerint gyorsult ugyan az apadás üteme, ennek ellenére az elmúlt napon a védekezés még mindig 320 millió forintba került. A GKI és az ABN Amro prognózisa Erősödik a kivitel és növekszik a fogyasztás Az idén valamelyest gyorsuló gazdasági növekedés főleg a nyugat-európai konjunktúra javulásának és a multik exportorientált beruházásainak köszönhető. A keresetek és a fogyasztói árak növekedési üteme enyhén mérséklődik, a lakossági megtakarítások nyugtalanító szintre csökkennek - derül ki a GKI és az ABN Amro elemzéséből. A gazdaság idei növekedésének motorja továbbra is a feldolgozóipari multik exportja marad. Folytatódik az ipari szerkezet korszerűsödése, a gépipar a feldolgozóipari termelés 45 százalékát adja, a gépek és berendezések kivitelének idei szintje várhatóan meghaladja behozatalukét. Az építőipar a beruházási kereslet élénkülése következtében gyorsabb ütemben bővül idén, mint tavaly, a szállítás teljesítménye csak szerényen, a hírközlésé viszont dinamikusan emelkedik. Az éves átlagos infláció várhatóan 9 százalék közelében alakul, az áralakulás - karöltve a lakossági jövedelmek bővülésével - a fogyasztás gyors bővüléséhez vezet. A fogyasztási és beruházási kereslet élénkülése nyomán az import növekedése meghaladja az export növekedését, a külkereskedelmi mérleg hiánya 600 millió euróval nő. A fizetési mérleg viszont a szolgáltatások javuló egyenlege miatt ennél csak szerényebb mértékben romlik. (NAPI) _______________________1999________2000 GDP-volumenindex(%) 104,5 105 Ipari termelés 110,4 112 Beruházások 106,6 109 Külkereskedelmi mérleghiány (milliárd euró) 2,9 3,5 Folyó fizetési mérleghiány_______________________ (milliárd euró) 2 2,2 Fogyasztói árindex 110 109 Bruttó átlagkeresetindexe 116,1 112,5előrejelzés Forrás: GKI MOELLENDORF & COMPANY Regionális Vállalati Pénzügyi és Befektetési Tanácsadás •Tőkebevonás •Cégfelvásárlás •Terjeszkedési és befektetési stratégia •Projektfinanszírozás www.moellendorf. com (36-1) 345-7200 1024 Budapest, Ady Endre u.8. Budapest-Bukarest Varsó -Prága -München