Napi Gazdaság, 2000. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-02 / 101. szám

2000. MÁJUS 2. ­ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói pedig a Budapest Alapkezelő Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. dl. Jövőre 1,5 százalékos járulékcsökkentés? Lakáshitelből is építhető rendelő kelést jelent, az esetek jelentős részében hitelből sem megold­ható. A miniszter szerint - ezt a jelen lévő pénzügyminiszté­riumi képviselő is megerősí­tette - nincs akadálya annak, hogy a kedvezményes kamato­zású építési hitelt a körzeti or­vosok például lakással egybe­épített orvosi rendelő építésé­re fordítsák. Gógl elmondta, hogy ebben az évben csak azok számára van lehetőség a praxis elidege­nítésére, akik egészségügyi al­kalmatlanság miatt kénytele­nek megválni tőle. A jelenleg is dolgozó, nyugdíjkorhatárt már elért - egyes kimutatások sze­rint 1100 körüli - háziorvos­nak ezt az évet még végig kell dolgoznia - akár jövendő utód­Mohos András, a PM helyettes államtitkára kifejtette, hogy - bár az ágazat finanszírozásának átalakítását mindenki szükségesnek tartja - a tárca nem lát lehetőséget arra, hogy a központi költségvetési támogatást az önkormányzatok megkerülésével közvetlenül a háziorvosok kapják a jövő­ben. Ez ugyanis olyan átlagfinanszírozást eredményezne, ami nem tudná kezelni az egyes területek, praxisok közöt­ti jelentős adottságbeli különbségeket. A minimálbérnek jövő évtől tervezett 40 ezer forintra eme­lése az ágazat 80 ezer dolgo­zóját érinti, és a költségvetés­nek mintegy 17 milliárd forint­jába kerül - mondta szomba­ton a Körzeti Orvosok Orszá­gos Szövetségének (FAKOSZ) ülésén Gógl Árpád egészség­­ügyi miniszter. A miniszter szerint - 3 szá­zalékos járulékcsökkentés ese­tén is - a béremelés hatásaként befolyó többletbevétel fedezné a költségvetés kiadásait, ennél kisebb mértékű járulékcsök­kentés pedig többletbevételt hozna a büdzsé számára.­­A NAPI Gazdaság információi szerint a kormányzat jövőre legfeljebb 1,5 százalékos jár.­ lékcsökkentésre készül.) A már magánosított egészségügyi szférában saját erőből kell többletforrást teremteni a bér­emeléshez, ami sokak szerint csak létszámcsökkentéssel oldható meg. A szakminiszter szerint a tárca vezetése tisztában van azzal, hogy a rendelők priva­tizációja és fejlesztése a tőké­vel nem rendelkező házior­vosok számára nagy megtér­lával közösen­­ ahhoz, hogy működtetési jogát legkorábban 2001. január 1-jén elidegenít­­hesse. Éger István, a FAKOSZ elnö­ke szerint kiderült, hogy az ágazat jövőre sem számíthat jelentős mértékű többletfor­rásra a központi költségvetés­ből, a fejlesztés, finanszírozás döntő részét ismét csak saját erőből kell előteremteni. K. Zs. M "­ -v- Ajk v ir a '4® 2000 and BEYOND Kerekasztal a BCCH és a NAPI Gazdaság szervezésében Időpont: 2000. május 10. 18 óra Helyszín: Brit nagykövetség, Old Banking Hall (Bp. 1051 Harmincad u. 6.) Résztvevők: Áldott Zoltán - igazgató, Stratégia és Üzletfejlesztés, Mól Rt. Margaret Dezső - partner, PwC Geoff Perry - partner, CMS Cameron McKenna Ormai Seres Béla - igazgató, ABN Amro Corporate Finance A beszélgetést vezeti: Both Vilmos - főszerkesztő, NAPI Gazdaság A 2000 and BEYOND című kerekasztal-sorozat második rendezvényén a vállalati fúzi­ókkal és felvásárlásokkal foglalkozunk. A megvitatni tervezett főbb témák: Van-e jövője a magyar „mini-multiknak” a közép-európai régióban, vagy ők maguk is felvásárlási célponttá válnak? Követik-e a magyar cégek a Mal példáját a regionális terjeszkedésben? Szükség van-e a hazai cégek védelmére, megakadályozandó, hogy multinacionális cégek pusztán piacszerzési céllal kivásárolják őket? Milyen vevői és eladói technikák léteznek az M&A területén? A rendezvényen és az azt követő állófogadáson a részvétel ingyenes. Kérjük, hogy amennyiben részt kíván venni, faxolja el az alábbi regisztrációs lapot a 302-3069-es számra. További információ: 302-5200 vagy 302-5201. Hevesi Nóra, Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara. PrICÜ/VaTeRHOUsEQoPERS i A PricewaterhouseCoopers a 2000 & Beyond kerekasztal kizárólagos támogatója. Részt kívánok venni a 2000 and Beyond rendezvényen 2000. május 10-én. NÉV ................................................................................................................... CÉG.........................­......................................................................................... TELEFON........................................................................................................................... MAGYAR GAZDASÁG A DG Bank CEE a magyar, a lengyel és a cseh gazdaságról Közép-Európában fizetésimérleg­­problémák jelentkezhetnek A három EU-tagságra aspiráló ország - Magyarország, Lengyel­­ország és Csehország - ugyan a gazdasági átalakulás különböző fázisában van, ám egyaránt fizetésimérleg-problémákkal szembe­sülhet a következő három év során. Mindhárom országot - de leginkább Magyarországot - visszavetheti az uniós konjunktúra esetleges megtorpanása. Az átalakulás kezdetén álló cseh gazda­ságba a következő három évben 13 milliárd dollár működőtőke áramolhat - derül ki a DG Bank CEE (DG) elemzéséből. A legutóbbi felmérések sze­rint az EU gazdasága jövőre 4 százalék körüli ütemben bő­vülhet, ami kifejezetten hasz­nos a három közép-kelet-euró­­pai ország exportkilátásaira nézve. A kivitel növekedési üteme ismét elérheti az 1997— 1998-as évekre jellemző 25- 35 százalékos szintet. Ez kom­penzálná - jobb esetben meg is haladná - a három ország importjának bővülését. Az érintett országok fizetési mér­lege jelentős mértékben függ az EU gazdasági helyzetétől, a konjunktúra esetleges vissza­esése azonnali fizetésimérleg­­problémákat okozna. Az elemzés szerint Magyar­­országon alakulhat ki a leg­kedvezőtlenebb helyzet. A kül­kereskedelmi mérleg deficitje ugyan jelenleg nem ad okot aggodalomra, de a fellazuló monetáris politika és a közel­gő 2002-es választások - az egyre bővülő belföldi fogyasz­tás következtében - az egyen­súly további romlásával fenye­getnek. A monetáris politika utóbbi időben megfigyelhető lazulá­sa oda vezethet, hogy az inflá­ciós várakozások 8-10 száza­lék körül beragadnak. Ez ne­hezítené a központi bank dol­gát, az infláció további csök­kenését csak a gazdaság féke­zésével lehetne elérni, ami vi­szont a 2002-es választásokra figyelő politika ellenkezését válthatja ki. A DG szerint erre a helyzetre megoldás lehetne a forint árfolyamsávjának szé­lesítése. Ez esetben az alulér­tékelt forint erősödése az ol­csóbbá váló importon keresz­tül segítené az infláció továb­bi csökkenését. Az elemzés a sávszélesítés legvalószínűbb időpontját jövő év tavaszára teszi. Lengyelországban a követ­kező három évben Magyar ár­áramlás egy része - lévén, hogy Lengyelország 40 millió lakossal rendelkezik - a belső piacra irányul. Az ország keleti része ugródeszkát kínált az orosz piachoz ám a rubel 1998-as összeomlása keresztbe tett e lehetőség kiaknázásának. A DG szerint a lengyel export kevésbé érzékeny a kereslet hullámzásaira, mint a magyar vagy a cseh. Ennek magyaráza­ta egyrészt az alacsonyabb tech­nológiai színvonalban, más­részt a zömében állami tulaj­donban levő nagy exportőrök lassúbb reakcióiban keresendő. Becslések szerint a kö­vetkező három évben csak­nem 13 milliárd dollár működőtőke áramolhat Csehországba. A cseh gaz­daság szintén számíthat kereskedelmi pozíciójának romlására, bár ez inkább a működőtőke-áramlással összefüggő, mintsem fo­gyasztási célú importból származhat. A privatizációs és a zöldmezős beruházá­sok importigényét fáziské­séssel követi az export, ami romló fizetési mérleghez vezet, ám ezt a tőkebe­áramlás és a portfólió­­befektetések várhatóan ké­pesek lesznek finanszíroz­ni. Mindez a cseh export erőteljes felfutásához vezet a következő három évben­­ to­vábbra is kedvező EU-kon­­junktúrát feltételezve ami a jelenlegi recesszióból növek­vő pályára állíthatja a gazda­ságot. D. Gy: A magyar jegybank az infláció elleni küzdelem legjobb módját változatlanul a jelenlegi árfolyamrendszerben lát­ja, ezért egyelőre nem gondol a csúszó leértékelés feladá­sára - ismerteti az MTI a német Handelsblatt Surányi Györggyel, az MNB elnökével készített interjúját. A jegy­bank nem látja szükségét annak, hogy kövesse a varsói kormányt, amely nemrég felszabadította a zloty árfolya­mát. A magyar gazdaság sokkal nyitottabb a lengyelnél, így sokkal inkább függ a nemzetközi tőkemozgásoktól. szám elmúlt három évéhez ha­sonló folyamatok játszódhat­nak le. A csupán két évvel ez­előtt kezdett tömeges privati­záció jelentős működőtőke­beáramlást indukál, ami átfor­málja a gazdaságot. A tőkebe­ _________________200- 2001- 2002-Magyarország GDP-bővülés(%) 5,1 5,3 5,3 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 8,7 7,3 6,4 Fizetési mérleg (GDP %-a) -4,3 -4,4 -4,4 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) 1,6 1,8 2 Költségvetési hiány (GDP %-a) -3,6 -3,2 -3,2 Forint/euró (éves átlag)_____________259,6 258,5 250,3 Lengyelország GDP-bővülés (°/p) 5,3 5,6 5,7 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 8,7 6,0 4,2 Fizetési mérleg (GDP %-a) -7,2 -6,8 -6,2 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) 7,6 8,0 7,2 Költségvetési hiány (GDP%-a) -3,2­­-2,8 -3,0 Zloty/euró (éves átlag)______________4,085 4,223 4,228 Csehország GDP-bővülés(%)________________ 1,7 2,9 3,2 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 4,7 4,7 4,3 Fizetési mérleg (GDP %-a) -3,2 -2,9­­2 Külföldi működőtőke-beáramlás (Mrd USD) - 4,5 2,2 Költségvetési hiány (GDP %-a) -4,1 -4,0 -3,5 Korona/euró (éves átlag) 35,95 36,57 36,78 * előrejelzés Forrás: DGBankCEE________________________________ A kukorica ára magasabb a búzáénál Importkényszert okozhat az FVM exporttámogatása (Folytatás az 1. oldalról) A magas kukoricaárak miatt amúgy is indokolatlan export­­támogatás ráadásul összeku­szálta az árakat a belföldi pia­con. A kukorica ára az exporttá­mogatás nyomán egy ideig még emelkedett, most viszont egyelőre a csökkenő búzaára­kat követi - annak ellenére, hogy hiány van belőle. A kuko­rica újabb áremelkedésére a szakértők szerint július körül lehet számítani, amikorra az ótermés teljesen elfogyhat­ az országban. Ennek kapcsán a szakértők felhívták a figyel­met az importkényszer veszé­lyére, illetve arra, hogy a ku­koricához külföldről viszony­lag magas áron lehetne csak hozzájutni. A BÁT távolabbi árai mindenesetre a szakértők várakozásait támasztják alá. A júliusi határidő például pénte­ken már 28 920 forint volt a kukoricánál (a búzánál júliusi határidő nincs, csak augusz­tusra, az új termésre lehet üz­letet kötni). A fentiek tükrében már nemcsak indokolatlan, hanem kifejezetten káros, hogy az összesen 200 millió forint ex­porttámogatás döntő részét lé­nyegében egy olyan cég nyer­te el az FVM pályázatán, amely­nek a pályázat beadásakor nem volt birtokában a bevál­lalt exportárualap, csak annak egy része. A keleti irányú kivi­tel támogatását a cég - a támo­gatás elnyerésekor már meg­kötött szerződéseiben is rögzí­tett - jó exportárak miatt vár­hatóan teljes egészében nyere­ségként könyvelheti el, kivéve, ha olyan áron vásárolja fel a kivitelhez szükséges mennyi­séget, ami az eladónak jelent legalább akkora hasznot, mint az exportőrnek. L. L. Közpénzről lévén szó, megfigyelők szerint az esetleges árrés mellett nyilvánossá kellene tenni a nyertes exportőr­nek kukoricát eladó cég kilétét, valamint azt, hogy az el­adó már meglévő árukészletét adta-e tovább, illetve hon­nan jutott hozzá az így értékesített kukoricához. Amennyi­ben ez nem történik meg, a Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatalnak kellene vizsgálnia az ügyletet. réai gazdaság 3 Közbeszerzési eljárások autópálya-felújításokra Az Állami Autópálya-fejlesz­tő és -kezelő (ÁRFK) Rt. nyílt közbeszerzési eljárást tett közzé az M7-es és az M1-es au­tópálya, illetve az M0-s autóút kátyúzási, fenntartási, kaszálá­si és burkolatfel-festési mun­kálataira - derül ki a Közbe­szerzési Értesítőből. Az első közbeszerzés az rt. kezelésében lévő autópályá­kon, az M1-es 12. és 100. ki­lométere, illetve az M7-es 17. és 112. kilométere közötti út­testének kátyúzási munkáira vonatkozik. A nyertes a mun­kálatokat legkorábban 2000. július 1-jén kezdheti meg, ám legkésőbb 2000. november 30-ig be kell fejeznie. A máso­dik kiírás szerint az ÁRFK Rt. nyílt közbeszerzési eljárást in­dított az úttestet övező rézsű, illetve árok kétszeri kézi ka­szálási munkáira az M1-es, M7-es autópályák és az M0-s autóút mentén, összesen 231 kilométer hosszon. A munká­latokat legkorábban az első kaszálásnál július 1-jén, a má­sodik kaszálásnál augusztus 10-én kell teljesíteni, míg a legkésőbbi teljesítés határide­je az első kaszálásnál augusz­tus 9., a második kaszálásnál szeptember 30. Az ÁRFK Rt. harmadik kiírása az M0-s au­tóút 28 kilométer hosszú, illet­ve az M1-es autópálya 88 kilo­méter hosszú burkolatjel-fenn­tartási munkáira szól. A tender győztesének a burkolatfestést július 1-je és szeptember 15-e között kell elvégeznie. Gyorsuló apadás, stagnáló költségek A tervek szerint Szolnok ki­vételével az árvíz által érintett településeken öt nap múlva feloldják a rendkívüli készült­séget - közölte Katona Kál­mán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hétfőn Buda­pesten. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója szerint gyorsult ugyan az apa­dás üteme, ennek ellenére az elmúlt napon a védekezés még mindig 320 millió forintba ke­rült. A GKI és az ABN Amro prognózisa Erősödik a kivitel és növekszik a fogyasztás Az idén valamelyest gyorsuló gazdasági növekedés főleg a nyugat-európai konjunktúra ja­vulásának és a multik export­­orientált beruházásainak kö­szönhető. A keresetek és a fo­gyasztói árak növekedési üte­me enyhén mérséklődik, a la­kossági megtakarítások nyug­talanító szintre csökkennek - derül ki a GKI és az ABN Amro elemzéséből. A gazdaság idei növekedésé­nek motorja továbbra is a fel­dolgozóipari multik exportja marad. Folytatódik az ipari szerkezet korszerűsödése, a gépipar a feldolgozóipari ter­melés 45 százalékát adja, a gé­pek és berendezések kivite­lének idei szintje várhatóan meghaladja behozatalukét. Az építőipar a beruházási keres­let élénkülése következtében gyorsabb ütemben bővül idén, mint tavaly, a szállítás teljesít­ménye csak szerényen, a hír­közlésé viszont dinamikusan emelkedik. Az éves átlagos inf­láció várhatóan 9 százalék kö­zelében alakul, az áralakulás - karöltve a lakossági jövedel­mek bővülésével - a fogyasztás gyors bővüléséhez vezet. A fogyasztási és beruházási kereslet élénkülése nyomán az import növekedése meghalad­ja az export növekedését, a külkereskedelmi mérleg hiá­nya 600 millió euróval nő. A fizetési mérleg viszont a szol­gáltatások javuló egyenlege miatt ennél csak szerényebb mértékben romlik. (NAPI) _______________________1999________2000­ GDP-volumenindex(%) 104,5 105 Ipari termelés 110,4 112 Beruházások 106,6 109 Külkereskedelmi mérleghiány (milliárd euró) 2,9 3,5 Folyó fizetési mérleghiány_______________________ (milliárd euró) 2 2,2 Fogyasztói árindex 110 109 Bruttó átlagkeresetindexe 116,1 112,5­­előrejelzés Forrás: GKI ­ MOELLENDORF & COMPANY Regionális Vállalati Pénzügyi és Befektetési Tanácsadás •Tőkebevonás •Cégfelvásárlás •Terjeszkedési és befektetési stratégia •Proj­ektfinanszírozás www.moellendorf. com (36-1) 345-7200 1024 Budapest, Ady Endre u.8. Budapest-Bukarest Varsó -Prága -München

Next