Napi Gazdaság, 2000. július (10. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
A gyártók nem értik a kormányrendeletet Mostantól tilos " leemelni a gyógyszerárakat Tegnap késő délután megjelent a Magyar Közlöny 69. száma, amely tartalmazza a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló kormányrendeletet. A jogszabály valamennyi forgalomban lévő termék árát rögzíti a következő 180 napra, ami a gyártók szerint ellentmondásos, hiszen az indoklásban csak a tb-támogatási rendszer tervezett átalakítása szerepel. A tervezetthez képest egy nappal korábban, június 30- án hatályba lépett - a kihirdetésével egyidejűleg - az a rendelet, amelyben a kormány a gyógyszerárak átmeneti rögzítéséről intézkedik. A kabinet az ártörvény szerint kivételes esetben is legfeljebb 180 napig rendelkezhet a nem hatósági áras termékek áráról - ennyi idő maradt tehát arra, hogy az Egészségügyi Minisztérium, az egészségbiztosító és a gyártók között megállapodás szülessen az új árakról és támogatásokról. Abban az előterjesztésben, amelyet a tárcánál tartott csütörtöki megbeszélésen kaptak kézhez a gyártók, még csak a főszöveg volt olvasható, amelyből nem derült ki, hogy milyen termékkörre terjed ki az árrögzítés. A jogszabály péntek délután megjelent végleges változatához csatolt mellékletekből azonban kiderül, hogy a kormány a nem támogatott gyógyszerek árát is befagyasztotta az ártárgyalások idejére. A gyártók érdekképviseletei hétfőn jogászok segítségével megvizsgálják, hogy nem lapul-e ellentmondás a normaszövegben. Ha ugyanis az árrögzítés indokaként csak a tb-támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályi változások szerepelnek a dokumentumban, akkor az intézkedés elvileg nem terjedhetne ki a támogatás nélkül forgalmazott termékekre - mondta lapunknak Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke. A gyártók felhívták a figyelmet arra, hogy a nem támogatott szerek árának negyedévenkénti kihirdetéséről szóló 25/ 1997-es népjóléti miniszteri rendelet szövege szerint a miniszter „negyedévente közzéteszi” a nem vényköteles termékek új árát, ebből pedig nem következik, hogy a gyártók kizárólag miniszteri ellenjegyzéssel változtathatnák meg az árakat. A most megjelent kormányrendelet hatályon kívül helyezi ezt a jogszabályt, ennek azonban a gyártók logikája szerint nincs jogkövetkezménye. Ez a megállapítás akkor nyer különös jelentőséget, ha sikerül bebizonyítani, hogy indokolatlan volt a nem támogatott szerek árának rögzítése. 2000. JÚLIUS 1. Tovább nőhetnek az áfabefizetések Kitart-e az adóbevételek növekedési üteme? (Folytatás az 1. oldalról) Az első öt hónap alapján a visszafogott becslések szerint 80 milliárd forinttal meghaladhatja az éves 1019,5 milliárdos előirányzatot a tényleges bevétel. A jelenség mögött valószínűleg a beruházások és az import növekedési dinamikája áll. A kiskereskedelmi forgalom növekedését vetíti előre ugyanakkor az áruvásárlási hitelek volumenének idei ugrásszerű növekedése, ami egyes elemzők szerint már túlzott méreteket ölt. A lakossági fogyasztás felpörgése ugyanis veszélyeztetheti a folyómérleg egyensúlyát és a központi költségvetés sem nélkülözheti a lakossági megtakarításokból származó hiteleket. Nem világos egyelőre az áfavisszaigénylési rendszer idei szigorításának hatása a bevételekre. Az új szisztéma révén jellemzően az év második felére tolódtak a visszautalások, amelyek a bevételeket apasztják. Ezzel együtt az idei többletbevételekre vonatkozó becslések 80-120 milliárd forint között szóródnak, vagyis az elemzők nem számítanak a bevételek számottevő visszaesésére a következő hónapokban. Mindezekkel együtt nem valószínű, hogy májushoz hasonlóan júniusban is 65 százalékkal növekedjen az áfabevétel az egy évvel korábbihoz képest. Ebben az esetben ugyanis rendkívüli, 135 milliárdot meghaladó bevétellel számolhatna a büdzsé, ám ilyen eredményeket a negyedéves bevallásokkal kiegészített hónapokban sem sikerült elérni. Valószínűbb, hogy júniusban - nem számolva az áfavisszaigénylések esetleg kedvezőtlen hatásával - 110-115 milliárddal gazdagodott áfából a büdzsé. A negyedév végét jelentő júliusban ismét 125-130 milliárd lehet a bevétel, míg augusztusban a korábbi éveknek megfelelően némi visszaesésre lehet számítani, ám ezzel együtt sem valószínű, hogy 80 milliárd forint alá süllyedne abban a hónapban az áfabevétel. Baka Zoltán (milliárd forint) 1996 1999 2000 Május 50 53 87,7 Június 66 80,9 110-115* Július_____________HM_______106 125-130* Augusztus 43,6 49,9 80’ Január-augusztus 528,6 588,5 800-820’ Éves terv 761~ 985 10191 Teljesítés 796,9 941,7 NAPI Gazdaság-számítás A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói pedig a Budapest Alapkezelő Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A MAGYAR GAZDASÁG NAPi gazdasága A kormány a vállalkozói lakásépítést is támogatja Mától minden család kaphat kedvezményes lakáshitelt Mától hatályos, hétfőtől pedig már a bankoknál is működik a kiterjesztett lakástámogatási szisztéma, amely elsősorban a kedvezményes kamattámogatás „osztogatásával” operál, kiterjesztve a felvétel lehetőségét minden egyes családra, valamint a vállalkozói lakásépítésre és az árvíz okozta lakáskárok kezelésére. Az egyelőre inkább kísérleti jellegű bérlakásprogram ugyancsak ma indul. Hosszú várakozás és bizonytalanság után a mai nappal életbe lép a kiterjesztett lakástámogatási rendszer, amely feltételeiben jelentős könnyebbséget hoz a február óta működő változathoz képest. A kormány 101/2000. (VI. 27.) számú rendeletével módosította a lakáscélú támogatásokról szóló 106/ 1988. minisztertanácsi rendeletet. Az új szabályozás szövege tegnap végül megjelent a Magyar Közlönyben. A leginkább várt változtatás az, hogy ezentúl minden házaspár, illetve gyermekét egyedül nevelő személy - életében egy alkalommal - jogosult a kedvezményes, 8 százalék kamatozású hitel felvételére, a korábbi nyolc helyett legfeljebb tízmillió forintig. A támogatás továbbra is azoknál az új lakásépítéseknél vagy -vásárlásoknál vehető igénybe, amelyeknél a telek építési költsége, illetve vételára nem haladja meg a 30 millió forintot. Új elem, hogy a vállalkozói lakásépítés támogatása is hangsúlyossá válik. Az eddig ezt szabályozó 51/1985. számú pénzügyminisztériumi rendelet mától szintén hatályát veszti, és helyette e kör számára is lehetővé teszik a kiegészítő kamattámogatás igénybevételét. Ennek feltétele, hogy a vállalkozók, jogi személyek az általuk épített lakást magánszemélyek számára értékesítsék vagy legalább 20 éven keresztülbérbe adják. Ebben az esetben a támogatás tízmillió forint hitelösszegig - ami nem lehet több az építési költség 70 százalékánál - vehető igénybe. A vállalkozói lakásépítés hitelezéséhez - megkülönböztetve a lakossági hitelezéstől - a bankok valószínűleg saját konstrukciókat dolgoznak ki. A kiegészítő kamattámogatás lehetősége ezentúl kiterjed a tavaszi ár- és belvíz miatt megrongálódott vagy megsemmisült lakóépületek tulajdonosaira is. A kedvezményes hitelt az épület helyreállításhoz, újjáépítéséhez, illetve helyette másik lakás vásárlásához is igénybe vehetik. Az új kormányrendelet keretében zászlót bont a bérlakásprogram is. Az idén erre a célra rendelkezésre álló kétmilliárd forintot tárcaközi bizottság osztja szét, pályáztatás keretében. A kedvezmények révén a tavalyi csaknem húszezer után - figyelembe véve, hogy az első negyedévben nőtt a kiadott építési engedélyek száma - idén mintegy 26 ezer új lakás építése várható - jelentette be Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium gazdaságpolitikai főcsoportfőnöke. A lakásfelújítások inkább jövőre futhatnak fel, mert a lakás-takarékpénztárak 2001-től hiteleznek, ebből a forrásból jövőre várhatóan mintegy 48 milliárd forint beáramlása várható a szektorba. A büdzsében a lakástámogatásokra elkülönített összeget, amely idén mintegy 70 milliárd forint, a várakozások szerint a mostani kiterjesztés nyomán várhatóan teljesen kimerítik - tudtuk meg Cseh Páltól, a pénzügyi tárca lakáspolitikai osztályának vezetőtől. Amennyiben az igények meghaladják a keretet, a költségvetés állja a számlát. D. L. Július végén döntenek a metróépítésről A Fővárosi Közgyűlés július végén dönt a 4-es metró építésének megkezdéséről - mondta Demszky Gábor főpolgármester sajtótájékoztatón. A közgyűlési határozattól és a mélyállomások résfelépítésére kiírni tervezett közbeszerzési pályázat eredményétől függően év végén vagy a jövő év elején elkezdődhet a beruházás. A metróra elkülönített 23 milliárd forintból és az önkormányzat költségvetéséből 7 milliárd forintot fordítanak arra, hogy 2002 végére elkészüljön a Bocskai út, a Móricz Zsigmond körtér, a Gellért tér és a Baross tér felszínének átalakítása és az állomásépületek kialakítása. D. j. EU-támogatásra pályázott a MÁV A rendelkezésre álló hitellehetőségekről tárgyalt a MÁV Rt. vezetése Henk Delsinggel, az Európai Beruházási Bank (EIB) kelet-közép-európai országokért felelős vezetőjével Budapesten. A felvehető hitel összegéről nem szól a távirati iroda jelentése. Az előzetes adatok szerint a MÁV idei első féléves személyszállítási teljesítménye megegyezik a tervezettel, és 2,1 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Az MNB a fogyasztói árindexről Kedvezőek a végső felhasználás összetevői Az előzetesnél kisebb a GDP bővülése (Folytatás az 1. oldlaról) Erdős Mihály, a K&H Befektetési Rt. elemzője a második negyedévre az elsőben mértnél alacsonyabb bővülést vár, amit a tavaly negyedévről negyedévre gyorsuló növekedési ütem miatti bázishatással magyaráz. Török szerint a bővülés nemcsak látványos, hanem összetevőit tekintve egészséges is, legalábbis erre utal, hogy a GDP kétszer gyorsabban nőtt a felhasználás legnagyobb súlyú komponensénél, a lakossági fogyasztásnál. Az utóbbi növekedése mindössze 3,3 százalékos - szemben az elmúlt év hasonló időszakában mért 4,5 százalékkal -, ami előre látható volt a kiskereskedelmi forgalom visszafogott bővüléséből és a reálkeresetek nem túl meredek emelkedéséből. Erdős szerint az első negyedévi szerény dinamika nem őrizhető meg az év egészében, éves szinten a lakossági fogyasztás 4 százalék fölötti bővülését prognosztizálja. Ez a komponens és az EU-ban beinduló növekedés viszont magas fordulatszámon tarthatja a magyar gazdaságot, amely éves szinten 5-5,3 százalékkal is nőhet. Az első negyedévben a közösségi fogyasztás a háztartásokénál is lassabban, 0,9 százalékkal bővült, amit Erdős nem tart meglepetésnek annak fényében, hogy az idei költségvetés a tavalyinál lényegesen kedvezőbben alakul és nincs arra utaló jel, hogy az év hátralévő részében „elszaladna a ló”. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7 százalékkal emelkedett, amit Erdős annak ellenére jónak nevezett, hogy az 1999-es negyedéves adatok alapján a beruházások ennél erőteljesebb növekedésére lehetett számítani. (napi) (milliárd forint) 2000.1. negyedév Volumenindex folyó áron 1995-ös áron (előző év azonos időszaka 1 100) Háztartások fogyasztása 1923_______990 103,3 Közösségi fogyasztás 328 157 100,9 Végső fogyasztás, összesen 2251 1147 103,0 Beruházás 449 217 107,0 Készletvált. és egyéb felh. 357 270 -Külker, egyenleg -14347 -export 1664 W6 1208 -import 1807 1043 118,3 GDP összesen__________2914 1587________106,6 Forrás: KSH A maginfláció erőteljesen csökkent "■ ‘ - 1 •' * - •r.-\ ' 9...ff *,*■*>*.; . A jegybank tanulmánya szerint az fogyasztói árindex növekedése idén ismét csökkenő tendenciát mutatott, áprilisban 9,2 százalék volt az éves áremelkedés mértéke. A fogyasztói árindex mérséklődését néhány, a monetáris politika által nem befolyásolható tényező - az olaj- és az élelmiszerárak növekedése, valamint a dollár erősödése - lassította. Az MNB szerint az infláció csökkenését lassító tényezők ellenére a jegybank maginflációs mutatója az infláció erőteljesebb lassulását jelezte: áprilisban 7,3 százalék volt. Az euróövezethez viszonyított inflációs különbség is tovább csökkent és április végére a harmonizált árindexek közötti eltérés 7,5 százalékra mérséklődött. Ez azt tükrözi, hogy az importált infláció emelkedése nem gyakorolt olyan költségoldali inflációs nyomást, ami jelentős eltérést okozott volna a tervezetthez képest. Az ipari termékek körében az árak emelkedése az idei első negyedévben kisebb volt, mint a forint leértékelődése. Az előző évtől eltérően a szabályozott árak alacsony emelkedése is hozzájárult az infláció mérséklődéséhez, ezzel szemben megállt a szolgáltatások árnövekedési ütemének csökkenése, sőt néhány keresletérzékeny szolgáltatás esetében gyorsult. E területen az árak gyorsabb növekedése részben a cserearány romlása miatt gyorsabban növekvő inputköltségekkel áll összefüggésben, másrészt a fogyasztói kereslet tartós növekedésének eredménye. Az infláció további mérséklésének legfontosabb kérdése az, hogy az emelkedő inputárak nyomán ne alakuljon ki költség m ár spirál. Ebből a szempontból fontos, hogy az inputárak növekedése az euróövezetet és a térségbeli versenytársakat hasonlóan érinti, így nem romlik a magyar gazdaság versenyképessége. Az importszámla növekedése pedig nem veszélyezteti a fizetési mérleg pozícióit. (NAPI) Meglódultak a belföldi értékesítési árak Tizenkét százalék fölött a májusi termelői árindex Az áprilisi csúcsbeállítás után a várakozásoknak megfelelően tovább emelkedett az ipar termelői árindexe, év/év alapon elérte a 12,3 százalékot - jelentette a KSH. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett az emelkedő világpiaci olajár és az erősödő dollár, ezek alakulása a következő hónapokban is meghatározza az index mozgását. Az egy hónapja beállított 11,6 százalékos rekordot - ekkora termelői áremelkedést azt megelőzően 1998 júniusában mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) - megdöntve az ötödik hónapban áprilishoz képest 1,1 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 12,3 százalékkal nőttek az ipari termelői árak. A belföldi árak növekedési üteme májusban az egy hónappal korábbinál valamivel kisebb, 13,9 százalékos volt, míg az exportárak az áprilisinál 1,6 százalékponttal gyorsabban, 10,6 százalékkal nőttek. A KSH szerint a belföldi értékesítés árszintjét a feldolgozóipar - főként a vegyipar, a fa-, papír- és nyomdaipar, a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a bútorgyártás árainak átlagosnál magasabb növekedése határozta meg leginkább. A belföldi értékesítésben legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-, ital- és dohánygyártás árai 0,4 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés forintban kifejezett árszintje áprilisban 1,5 százalékkal haladta meg a márciusi szintet. Kovács György, a Takarék Bróker elemzője szerint a termelői árindex további alakulása a vegyipari árakon múlik. Jóllehet az iparágban tavaly beindult áremelkedés miatt egyre erősebben érvényesülhet a magas bázis hatása, a kőolajárak alakulása továbbra is veszélyezteti az indexet. (NAPI)