Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
2000. OKTÓBER 2. Stagnáló infációra számít a GKI A drága olaj nem fékje a gazdaság növekedésének A magyarországi infláció az év hátralévő részében várhatóan stagnál, a gazdaság növekedési üteme azonban a magas olajár ellenére is gyors marad - olvasható a Gazdaságkutató Rt. (GKI) és az ABN Amro Bank közös havi előrejelzésében. A kutatók szerint a működőtőke-beáramlás értéke az idén 1,7 milliárd euró lehet, azaz kissé meghaladhatja a tavalyit. A infláció mérséklődésének folyamata megtorpant, az év hátralévő időszakában pedig stagnálás várható - állítják a GKI és az ABN Amro Bank szakemberei közös előrejelzésükben. A prognózis szerint a magyar gazdaság fejlődésének nemzetközi feltételei a kőolaj tartósan magas világpiaci ára ellenére kedvezőek maradnak. Az év egészében az ipar és a külkereskedelem növekedése egyaránt gyorsabb lesz a tavalyinál - vélik a kutatók. A magyar kivitel 88 százalékát felvevő fejlett ipari országok bővülése továbbra is dinamikus, ez tovább húzhatja az exportot. A külkereskedelmi passzívum viszont magasabb lesz a tavalyinál, mert a romló cserearányok miatt az import növekedése gyorsabb lesz az exporténál. Kedvező változás, hogy az idén a belföldi kereslet is számottevően bővül. A termelői árak emelkedése lényegesen nagyobb az 1999- esnél, a fogyasztói árak éves növekedése pedig csupán néhány tized százalékkal tér el az akkoritól. Ennek oka a tartósan magas olajár, a drága dollár, valamint az élelmiszerek drágulása. A nagy külkereskedelmi deficit ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya eddig nem szaladt el, ennek oka a szolgáltatások növekvő bevételi többlete. Az idén eddig mintegy 200 millió euróval emelkedett 1999-hez képest a külföldiek befektetései utáni profitátutalások összege, ezen a tételsoron szeptemberben és különösen decemberben valószínűsíthető újabb számottevő kiáramlás. Mindezek eredményeként a fizetési mérleg éves egyenlege kissé rosszabb lesz a tavalyinál. Jó jel, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések mértéke stabil, a tőzsdei részvénybefektetések értéke azonban csökkent. (NAPI) (előző időszak:100) 1999 tény 20001-VII. 2000előrejelzés GDP volumene (%) 104,5 106,2 105,5 Az ipari termelés (%) 110,4 120,5 118 Nemzetgazdasági beruházások (%) 106,6 106,1* 108 Kivitel (folyó áron, euróban, %) 114,5 128,1 118 Behozatal (folyó áron, euróban, %) 1147 128,9 119 Külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 2,8 27 3,5 Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 2,0 0,9 2,2 Működőtőke-beáramlás (milliárd euró) 1,6 0,8 1,7 Államháztartás hiánya (milliárd forint) 4257 234,0" 395 Bruttó átlagkereset 116,1 113,4 113,5 Fogyasztói árindex 110,0 109 ,5" 109,5 * január-június "január-augusztus Forrás: GKI MAGYAR GAZDASÁG NAPIgazdaság 3 Nem a valós állapotot mutatja a belföldi gyakorlat Növekvő kockázatot rejt a bankok mérlegen kívüli tevékenysége A hazai számítási gyakorlatból kiindulva a magyar bankrendszer mérlegen kívüli kötelezettségeinek állománya tavaly valamelyest csökkent 1998-hoz képest. Az ügyfélkockázattal való súlyozást alkalmazó - nemzetközileg elfogadott - módszertan alapján számolva azonban az a következtetés adódik, hogy a hitelintézetek egyre kockázatosabb vonal alatti ügyletekbe bonyolódnak. Szerződés szerinti értéken számolva a magyar bankrendszer mérlegen kívüli kötelezettségeinek állománya 1999-ben csökkent a megelőző évhez viszonyítva - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentésében. Ennek készítői szerint a hazai szabályozás által egyedüliként elismert módszertan nem a tényleges értékét mutatja a hitelintézetek határidős kamatláb- és devizaügyletekhez kapcsolódó kötelezettségeinek. A vonal alatti tevékenység tényleges volumenének megállapítására - a függő és jövőbeni kötelezettségek jelentette hitelezési kockázatok felderítésére - a szerződés szerinti értékeket az ügylet- és az ügyfélkockázattal súlyozzák. Az így adódó korrigált állomány már 40 százalékos bővülést mutat 1999-ben, ezen belül a jövőbeni kötelezettségek csaknem 60 százalékkal nőttek. Ez a jegybank elemzői szerint arra utal, hogy a hitelintézetek egyre kockázatosabb kötelezettségeket vállalnak fel. A bankok vonal feletti portfoliójának minősége tavaly számottevően javult: a problémamentes állomány 16 százalékkal nőtt és a kockázati céltartalék állománya is csökkent. Óvatosságra int azonban, hogy a javulás elsősorban nem a korábbi minősítések kedvezőbb kategóriába sorolásának az eredménye, sokkal inkább a minősített eszközök leírásának, illetve értékesítésének következménye volt tavaly, ami azt is jelenti, hogy a céltartalékok felhasználása a bankrendszer eredményét nem javította. (NAPI) Aranyesőt hozott a sydneyi játékok zárónapja Összesen 230 millió forintot kapnak a helyezett olimpikonok (Folytatás az 1. oldalról) Csak a kinntartózkodás mintegy 400 millió forinttal terhelte meg a MOB kasszáját. Ehhez képest nem kevés az olimpiai pontszerzők megjutalmazására járó összeg. Lapunk számításai szerint a költségvetésnek több mint 230 millió forintba kerül az első hat helyen végzettek eredményének honorálása. Az adómentesen járó jutalom értéke a nyolc arany után 110,65 millió forint, ebből egyedül a vízilabdások elsősége 42,25 milliót visz el. Az ezüstök után kifizetendő 63,7 millió forintból 29,25 millió forinton osztozhatnak a kézilabdás lányok, akik azzal, hogy a döntőben az utolsó tíz percben hatgólos előnyüket négygólos vereséggé változtatták, mintegy húszmillió forinttól estek el. A csupán három bronzérem után alig 12 millió forintot kell fizetni, a többi pontszerzős hely után mintegy negyvenmillió forint jár. (NAPI) A sydneyi olimpia küzdelmeit - amelyeken 42 világcsúcs született, ebből 27 a súlyemelőknél és 13 az úszóknál - a helyszínen mintegy 6,7 millió néző látta. A belépők alig 13 százaléka nem kelt el, ez az arány az olimpiák történetében az eddigi legjobb. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szintén rekordnak számító, mintegy 2,5 milliárd dollár nyereséggel zárta a játékokat, az összeg fele a rendezőket illeti. A Nemzetközi Valutaalap a magyarországi árfolyamrendszerről Monetáris és fiskális szigort javasol az IMF (Folytatás az 1. oldalról) Az MNB lehetőségei azonban igencsak korlátozottak, a kötelező tartalékráta megváltoztatását nem tervezi, a kamatpolitikában nincs mozgástér, az árfolyamrendszer kérdésében pedig csupán a Pénzügyminisztériummal együtt hozhat döntést. Márpedig ahhoz, hogy a kamatpolitikát fegyverbe lehessen állítani az infláció elleni harcban, elengedhetetlen az árfolyam IMF által javasolt rugalmasabbá tétele, azaz a lebegtetési sáv kiszélesítése. Más érvek is szólnak a sávszélesítés mellett. Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője úgy véli, nem kellene megvárni, hogy a mostani árfolyamrezsimet a délkeletázsiai térségben tapasztalthoz hasonlatos spekulatív támadások tegyék próbára, mivel az is kész szerencse, hogy a csúszó leértékelés máig bírta. Rácz érvelésével a legtöbben egyetértenek, mégis a legtöbb elemző úgy véli, hogy a sávszélesítés még várat magára. Nem tart a forint elleni túlzott spekulációs hullámtól Varga Csaba, a Citibank közgazdásza. Szerinte a magyar tőkepiacon szűkebb a mozgástér mint a délkelet-ázsiaikon. Varga nem tulajdonít nagy valószínűséget annak, hogy a jövő márciusban leköszönő jegybankelnök regnálása alatt megváltozna az árfolyamrendszer, erre a központi bank legutóbbi inflációs jelentésének borúlátó hangulata sem ad alapot. Surányi György távozása előtt nem hoz az árfolyamrendszer átalakítását jelentő fontosabb döntést - véli Szikszai Szabolcs, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Sokkal valószínűbb, hogy a jegybank a döntéssel vár addig, amíg az infláció újból mérséklődésnek indul. Ennek esélyét növeli, hogy jegybank rendületlenül hisz az infláció csökkenésében és az elemzők is úgy nyilatkoztak: az inflációs pályáról nem tért le a gazdaság, csupán megakadt a csökkenő trend. Ahogyan inflációt gerjesztett a folyamatosan emelkedő olajár és az euró leértékelődése, úgy mindkét trend egyidejű megfordulása jelentősebb dezinflációhoz is vezethet. Az importált infláció erősségét jelzi az is, hogy az utóbbi egy évben nem nőtt a magyar és a főbb külkereskedelmi partnerek inflációja közötti különbség - derül ki Erdős Mihály, a K&H vezető elemzőjének számításaiból. Az árfolyamsáv szélesítése ellen szól, hogy a kedvezőtlen külső makrogazdasági hatások a jelenleginél jobban befolyásolnák a forint értékét - véli Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Benson elemzője. Szerinte a magyar gazdaság nagyfokú világpiaci nyitottsága miatt a szűk sáv az infláció csökkentésének szempontjából is előnyösebb és veszélytelenebb megoldás. Más rendszerváltó országok tapasztalatai sem egyértelműen kedvezőek a későbbiekben Magyarországon is bevezetni tervezett monetáris vagy inflációs célkitűzések rendszeréről. Emellett a szűk árfolyamsáv konzisztens az eurózóna rendszerével is, így az uniós csatlakozás közeledte sem érv a szélesítés mellett. Pálvölgyi Balázs Az utóbbi napokban a forint gyengült, néha 0,25 százalékkal is eltávolodott a lebegtetési sáv erősebbik szélétől. Eközben azonban nem változott jelentősen a külföldi kézben levő mintegy 670 milliárdnyi állampapír-állomány, vagyis az ok nem a gazdaságpolitikába vetett bizalom megingása. A magyarázatot az árfolyamrendszer-váltással kapcsolatos spekulációs nyomás enyhülése adja, a jelek szerint a Pénzügyminisztériumnak nyilatkozataival sikerült lehűteni az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsolatos várakozásokat. Emellett - legalábbis Erdős Mihály, a K&H vezető elemzője szerint - a nagyobb külkereskedelmi cégek importszámláinak szeptember végi rendezése is szerephez jutott az árfolyam alakításában. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., támogatása révén olvassák lapunkat. ij Az elmaradt tőkeemelések miatt 34 ezer eljárás indult A törvényben előírt tőkeemelés cégbírósági bejelentésének augusztus 16-i határidejét az érintett mintegy 92 ezer részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság fele elmulasztotta, közülük 34 ezer ellen cégtörvényességi eljárás indult - idézte a távirati iroda Lizák Tibort, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának főosztályvezető-helyettesét. Az eljárások során a cégbíróságok esetenként 50-500 ezerforint közötti bírságot szabhatnak ki. Az elsőfokú bírságoló határozatok ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt lehet fellebbezni. Csökken a magyarországi finomszeszgyártás A tavalyi 48 millió után idén várhatóan 45 millió hektoliter finomszeszt állítanak elő a magyarországi gyártók. Ezt az alapanyagot elsősorban az élelmiszer-, a gyógyszer-, és a vegyipar használja fel - mondta el az MTI-nek Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. Egymilliárd forint borsodi környezetvédelmi célokra Ebben az évben 380 millió, 2001-ben és 2002-ben pedig további 408 millió forint külön támogatást kap környezetvédelmi célokra Borsod-Abaúj- Zemplén megye - közölte a távirati irodával Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter. A hátrányos helyzetű megye számára a központi környezetvédelmi célfeladatok keretéből juttatott többletpénz elosztásáról helyben döntenek. Nekem nyolc!