Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

2000. OKTÓBER 2. Stagnáló infációra számít a GKI A drága olaj nem fékje a gazdaság növekedésének A magyarországi infláció az év hátralévő részében várhatóan stagnál, a gazdaság növekedési üteme azonban a magas olajár ellenére is gyors marad - olvasható a Gazdaságkutató Rt. (GKI) és az ABN Amro Bank közös havi előrejelzésében. A kutatók szerint a működőtőke-beáramlás értéke az idén 1,7 milliárd euró lehet, azaz kissé meghaladhatja a tavalyit. A infláció mérséklődésének folyamata megtorpant, az év hátralévő időszakában pedig stagnálás várható - állítják a GKI és az ABN Amro Bank szakemberei közös előrejelzé­sükben. A prognózis szerint a magyar gazdaság fejlődésének nemzetközi feltételei a kőolaj tartósan magas világpiaci ára ellenére kedvezőek maradnak. Az év egészében az ipar és a külkereskedelem növekedése egyaránt gyorsabb lesz a tava­lyinál - vélik a kutatók. A ma­gyar kivitel 88 százalékát fel­vevő fejlett ipari országok bő­vülése továbbra is dinamikus, ez tovább húzhatja az expor­tot. A külkereskedelmi passzí­vum viszont magasabb lesz a tavalyinál, mert a romló csere­arányok miatt az import növe­kedése gyorsabb lesz az expor­ténál. Kedvező változás, hogy az idén a belföldi kereslet is számottevően bővül. A termelői árak emelkedése lényegesen nagyobb az 1999- esnél, a fogyasztói árak éves növekedése pedig csupán né­hány tized százalékkal tér el az akkoritól. Ennek oka a tartó­san magas olajár, a drága dol­lár, valamint az élelmiszerek drágulása. A nagy külkereskedelmi de­ficit ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya ed­dig nem szaladt el, ennek oka a szol­gáltatások növekvő bevételi többlete. Az idén eddig mint­egy 200 millió euróval emelkedett 1999-hez képest a külföldiek befekte­tései utáni profitát­utalások összege, ezen a tételsoron szeptemberben és különösen decem­berben valószínű­síthető újabb számottevő ki­áramlás. Mindezek eredménye­ként a fizetési mérleg éves egyenlege kissé rosszabb lesz a tavalyinál. Jó jel, hogy a közvet­len külföldi tőkebefektetések mértéke stabil, a tőzsdei rész­vénybefektetések értéke azon­ban csökkent. (NAPI) (előző időszak:100) 1999 tény 20001-VII. 2000előre­jelzés GDP volumene (%) 104,5 106,2­ 105,5 Az ipari termelés (%) 110,4 120,5 118 Nemzetgazdasági beruházások (%) 106,6 106,1* 108 Kivitel (folyó áron, euróban, %) 114,5 128,1 118 Behozatal (folyó áron, euróban, %) 1147 128,9 119 Külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 2,8 27 3,5 Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 2,0 0,9 2,2 Működőtőke-beáramlás (milliárd euró) 1,6 0,8 1,7 Államháztartás hiánya (milliárd forint) 4257 234,0" 395 Bruttó átlagkereset 116,1 113,4 113,5 Fogyasztói árindex 110,0 109 ,5" 109,5 * január-június "január-augusztus Forrás: GKI MAGYAR GAZDASÁG NAPIgazdaság 3 Nem a valós állapotot mutatja a belföldi gyakorlat Növekvő kockázatot rejt a bankok mérlegen kívüli tevékenysége A hazai számítási gyakorlatból kiindulva a magyar bankrendszer mérlegen kívüli kötelezettségeinek állománya tavaly valamelyest csökkent 1998-hoz képest. Az ügyfélkockázattal való súlyozást alkalmazó - nemzetközileg elfogadott - módszertan alapján szá­molva azonban az a következtetés adódik, hogy a hitelintézetek egyre kockázatosabb vonal alatti ügyletekbe bonyolódnak. Szerződés szerinti értéken számolva a magyar bankrend­szer mérlegen kívüli kötelezett­ségeinek állománya 1999-ben csökkent a megelőző évhez vi­szonyítva - áll a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) jelentésében. Ennek készítői szerint a hazai szabályozás által egyedüliként elismert módszertan nem a tényleges értékét mutatja a hi­telintézetek határidős kamat­láb- és devizaügyletekhez kap­csolódó kötelezettségeinek. A vonal alatti tevékenység tényleges volumenének meg­állapítására - a függő és jövő­beni kötelezettségek jelentet­te hitelezési kockázatok felde­rítésére - a szerződés szerinti értékeket az ügylet- és az ügy­félkockázattal súlyozzák. Az így adódó korrigált állomány már 40 százalékos bővülést mutat 1999-ben, ezen belül a jövőbeni kötelezettségek csak­nem 60 százalékkal nőttek. Ez a jegybank elemzői szerint arra utal, hogy a hitelintézetek egyre kockázatosabb kötele­zettségeket vállalnak fel. A bankok vonal feletti portfoliójának minősége tavaly számottevően javult: a problé­mamentes állomány 16 száza­lékkal nőtt és a kockázati cél­tartalék állománya is csökkent. Óvatosságra int azonban, hogy a javulás elsősorban nem a ko­rábbi minősítések kedvezőbb kategóriába sorolásának az eredménye, sokkal inkább a minősített eszközök leírásának, illetve értékesítésének követ­kezménye volt tavaly, ami azt is jelenti, hogy a céltartalékok felhasználása a bankrendszer eredményét nem javította. (NAPI) Aranyesőt hozott a sydneyi játékok zárónapja Összesen 230 millió forintot kapnak a helyezett olimpikonok (Folytatás az 1. oldalról) Csak a kinntartózkodás mint­egy 400 millió forinttal terhel­te meg a MOB kasszáját. Ehhez képest nem kevés az olimpiai pontszerzők megjutalmazására járó összeg. Lapunk számításai szerint a költségvetésnek több mint 230 millió forintba kerül az első hat helyen végzettek eredményének honorálása. Az adómentesen járó jutalom érté­ke a nyolc arany után 110,65 millió forint, ebből egyedül a vízilabdások elsősége 42,25 milliót visz el. Az ezüstök után kifizetendő 63,7 millió forintból 29,25 millió forinton osztozhatnak a kézilabdás lányok, akik azzal, hogy a döntőben az utolsó tíz percben hatgólos előnyüket négygólos vereséggé változtat­ták, mintegy húszmillió forint­tól estek el. A csupán három bronzérem után alig 12 millió forintot kell fizetni, a többi pontszerzős hely után mintegy negyvenmillió forint jár. (NAPI) A sydneyi olimpia küzdelmeit - amelyeken 42 világcsúcs született, ebből 27 a súlyemelőknél és 13 az úszóknál - a hely­színen mintegy 6,7 millió néző látta. A belépők alig 13 szá­zaléka nem kelt el, ez az arány az olimpiák történetében az eddigi legjobb. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szin­tén rekordnak számító, mintegy 2,5 milliárd dollár nyereséggel zárta a játékokat, az összeg fele a rendezőket illeti. A Nemzetközi Valutaalap a magyarországi árfolyamrendszerről Monetáris és fiskális szigort javasol az IMF (Folytatás az 1. oldalról) Az MNB lehetőségei azonban igencsak korlátozottak, a köte­lező tartalékráta megváltozta­tását nem tervezi, a kamatpoli­tikában nincs mozgástér, az ár­folyamrendszer kérdésében pe­dig csupán a Pénzügyminiszté­riummal együtt hozhat döntést. Márpedig ahhoz, hogy a kamat­politikát fegyverbe lehessen ál­lítani az infláció elleni harc­ban, elengedhetetlen az árfo­lyam IMF által javasolt rugal­masabbá tétele, azaz a lebegte­tési sáv kiszélesítése. Más érvek is szólnak a sáv­­szélesítés mellett. Zsoldos Ist­ván, a Concorde Értékpapír elemzője úgy véli, nem kelle­ne megvárni, hogy a mostani árfolyamrezsimet a délkelet­ázsiai térségben tapasztalthoz hasonlatos spekulatív támadá­sok tegyék próbára, mivel az is kész szerencse, hogy a csú­szó leértékelés máig bírta. Rácz érvelésével a legtöbben egyetértenek, mégis a legtöbb elemző úgy véli, hogy a sáv­­szélesítés még várat magára. Nem tart a forint elleni túlzott spekulációs hullámtól Varga Csaba, a Citibank közgazdá­sza. Szerinte a magyar tőkepi­acon szűkebb a mozgástér mint a délkelet-ázsiaikon. Var­ga nem tulajdonít nagy való­színűséget annak, hogy a jövő márciusban leköszönő jegy­bankelnök regnálása alatt megváltozna az árfolyamrend­szer, erre a központi bank leg­utóbbi inflációs jelentésének borúlátó hangulata sem ad alapot. Surányi György távozása előtt nem hoz az árfolyam­­rendszer átalakítását jelentő fontosabb döntést - véli Szik­szai Szabolcs, az OTP Értékpa­pír Rt. elemzője. Sokkal való­színűbb, hogy a jegybank a döntéssel vár addig, amíg az infláció újból mérséklődésnek indul. Ennek esélyét növeli, hogy jegybank rendületlenül hisz az infláció csökkenésében és az elemzők is úgy nyilatkoztak: az inflációs pályáról nem tért le a gazdaság, csupán meg­akadt a csökkenő trend. Aho­gyan inflációt gerjesztett a fo­lyamatosan emelkedő olajár és az euró leértékelődése, úgy mindkét trend egyidejű meg­fordulása jelentősebb dezinf­­lációhoz is vezethet. Az impor­tált infláció erősségét jelzi az is, hogy az utóbbi egy évben nem nőtt a magyar és a főbb külkereskedelmi partnerek inflációja közötti különbség - derül ki Erdős Mihály, a K&H vezető elemzőjének számítá­saiból. Az árfolyamsáv szélesítése ellen szól, hogy a kedvezőtlen külső makrogazdasági hatá­sok a jelenleginél jobban be­folyásolnák a forint értékét - véli Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Benson elemzője. Szerinte a magyar gazdaság nagyfokú világpiaci nyitottsá­ga miatt a szűk sáv az infláció csökkentésének szempontjá­ból is előnyösebb és veszélyte­lenebb megoldás. Más rend­szerváltó országok tapasztala­tai sem egyértelműen kedve­zőek a későbbiekben Magya­rországon is bevezetni terve­zett monetáris vagy inflációs célkitűzések rendszeréről. Emellett a szűk árfolyamsáv konzisztens az eurózóna rend­szerével is, így az uniós csat­lakozás közeledte sem érv a szélesítés mellett. Pálvölgyi Balázs Az utóbbi napokban a forint gyengült, néha 0,25 száza­lékkal is eltávolodott a lebegtetési sáv erősebbik szélétől. Eközben azonban nem változott jelentősen a külföldi kéz­ben levő mintegy 670 milliárdnyi állampapír-állomány, va­gyis az ok nem a gazdaságpolitikába vetett bizalom meg­ingása. A magyarázatot az árfolyamrendszer-váltással kap­csolatos spekulációs nyomás enyhülése adja, a jelek sze­rint a Pénzügyminisztériumnak nyilatkozataival sikerült le­hűteni az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsola­tos várakozásokat. Emellett - legalábbis Erdős Mihály, a K&H vezető elemzője szerint - a nagyobb külkereskedelmi cégek importszámláinak szeptember végi rendezése is sze­rephez jutott az árfolyam alakításában. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., támogatása révén olvassák lapunkat. ij Az elmaradt tőkeemelések miatt 34 ezer eljárás indult A törvényben előírt tőke­emelés cégbírósági bejelenté­sének augusztus 16-i határide­jét az érintett mintegy 92 ezer részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság fele elmu­lasztotta, közülük 34 ezer el­len cégtörvényességi eljárás indult - idézte a távirati iroda Lizák Tibort, az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács Hiva­talának főosztályvezető-helyet­tesét. Az eljárások során a cég­bíróságok esetenként 50-500 ezer­­forint közötti bírságot szabhatnak ki. Az elsőfokú bír­ságoló határozatok ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt lehet fellebbezni. Csökken a magyarországi finomszeszgyártás A tavalyi 48 millió után idén várhatóan 45 millió hektoliter finomszeszt állítanak elő a magyarországi gyártók. Ezt az alapanyagot elsősorban az élelmiszer-, a gyógyszer-, és a vegyipar használja fel - mond­ta el az MTI-nek Győry Lász­ló, a Magyar Szeszipari Szö­vetség és Terméktanács igaz­gatója. Egymilliárd forint borsodi környezetvédelmi célokra Ebben az évben 380 millió, 2001-ben és 2002-ben pedig további 408 millió forint külön támogatást kap környezetvé­delmi célokra Borsod-Abaúj- Zemplén megye - közölte a távirati irodával Ligetvári Fe­renc környezetvédelmi minisz­ter. A hátrányos helyzetű me­gye számára a központi kör­nyezetvédelmi célfeladatok ke­retéből juttatott többletpénz el­osztásáról helyben döntenek. Nekem nyolc!

Next