Napi Gazdaság, 2000. november (10. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
2000. NOVEMBER 2. A termelői árak 12,8 százalékkal emelkedtek Nem csökken az inflációra gyakorolt nyomás 1,2 százalékkal emelkedtek szeptemberben az ipar termelői árai. Ezzel az augusztusi 12,7 százalékról 12,8 százalékra nőtt az egy évre visszatekintő áremelkedés üteme, ami a fogyasztói árak további emelkedését vetíti előre. Szeptemberben az augusztusi áremelkedéssel megegyezően, 1,2 százalékkal nőttek az ipar termelői árai, így tavaly szeptemberhez képest 12,8 százalékos az áremelkedés - olvasható a KSH jelentésében. A belföldi értékesítés árai éves szinten 15,4 százalékkal, az exportárak 10,1 százalékkal emelkedtek. A belföldi árak kiemelkedő, 1,5 százalékos havi növekedésének hátterében a KSH szerint továbbra is az 1,9 százalékos havi áremelkedést produkáló feldolgozóipar áll. Ezen belül is, a korábbi hónapoknak megfelelően, átlag feletti volt az élelmiszer-ipari és vegyes PB-gáz együtt) árnövekedés 13 százalékot tett ki. Az exportértékesítés árszintje a forint leértékelési ütemét 0,6 százalékkal meghaladóan, 0,9 százalékkal nőtt. Az árakat itt is a vegyipari és a mezőgazdasági árak növekedése hajtotta: az előbbiek 3,7, az utóbbiak 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a gépipar árainak 0,2 százalékos növekedése azt jelzi, hogy itt a forintleértékelés mértékét sem sikerült teljes mértékben érvényesíteniük az exportőröknek. A magyar termékek piacképességét bizonyítja, hogy az ipari kivitel árszintje forintban számolva tavaly decemberhez képest csak ipari áremelkedés. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,4-1 százalék közötti termelői áremelést regisztráltak. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban mért 0,4 százalékos árnövekedés még a gázárak július 1-jei hatósági emelésének hatásaként a gázgyártás-elosztásban érvényesülő 1,1 százalékos áremelkedést fedi. Ezt is figyelembe véve a hatósági árintézkedést követő összesföldgáz 8,1 százalékkal nőhetett. Ez 5 százalékponttal múlja felül a forintleértékelés hivatalos mértékét, ami jóval meghaladja a partnerországok inflációját. A megkérdezett elemzők nem módosítják októberi fogyasztói inflációs várakozásaikat a hírre, de felhívták a figyelmet arra, hogy a magas termelői árak és a fogyasztói árak között kialakult olló folyamatos nyomást jelent a fogyasztói inflációra. (NAPI) AZ IPAR ÁRINDEXEI Bázis Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex előző hónap-100 előző év azonos előző hónap-100 előző év azonos előző hónap-100 előző év azonos időszaka-100 időszaka-100 időszaka-100 1999. szeptember 101,2 104,8 101,2 107,8 101,3 101,2 október 101,1 105,5 101,4 108,7 100,7 101,5 november 101,0 107,1 100,9 110,0 101,1 103,6 december 100,4 108,2 100,4 111,3 100,3 104,4 2000. január 101,5 108,2 102,5 112,6 100,3 103,5 február 101,1 109,2 100,8 113,1 101,4 105,1 március 101,1 109,9 101,2 114,5 101,0 105,0 április 100,6 111,6 100,5 114,4 100,7 108,6 május 101,1 112,3 100,7 113,9 101,5 110,6 június 100,3 111,6 100,6 113,5 100,1 109,6 július 101,2 112,1 101,8 114,8 100,6 109,2 augusztus 101,2 112,7 101,4 115,0 101,0 110,2 szeptember 101,2 112,8 101,5 115,4 100,9 110,1 2000. jan.-szept. 111,3 114,3 108,2 Forrás: KSH A NAPI Gazdaság fizetésimérleg-konszenzusa Az elemzők a külkermérleg romlásától tartanak (Folytatás az 1. oldalról) Az elemzők egy része fölvetette azt is, hogy az év eddig eltelt részében megszokott magas exportdinamika szeptemberben már valószínűleg lassult , és a következő hónapokban is lassulni fog. Ennek oka, hogy a kivitel növekedési üteme egy évvel korábban éppen ezekben a hónapokban kezdett emelkedni, azaz mostantól magasak a bázisadatok. Mindez azzal párosul, hogy a beruházások növekedési üteme lelassult, vagyis nem valószínű, hogy az utóbbi hónapok felfutását újabb kapacitások üzembe állása meghosszabbítaná. Ilyen, az exportot érdembennövelni képes új termelő egységet nem nagyon tudtak megnevezni a megkérdezettek. Másfelől, ha szeptemberben is magas lenne az export növekedési üteme, az azt jelezné, hogy valahol, valami, esetleg több kisebb, ám együttesen je lentős exportot produkáló gyártás mégiscsak beindult. Ebben az esetben néhány további jó hónap várható - ellenpontozta a többiek pesszimista hangulatát Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője, bár ő is inkább a trend megtörését várja. Mindez természetesen nem csökkenő, csak lassuló ütemben növekedő exportot eredményez és maga után vonja az import lassulását is - teszik hozzá az elemzők. Az elemzők szerint a folyó fizetési mérleg többi, alapvetően kedvező trendje nem tört meg szeptemberben. Többen kiemelték a szolgáltatások, azon belül is az idegenforgalom egyenlegének alakulását, mint ami szerintük a korábbi évek azonos havi értékinél jobban alakul. A szolgáltatások egyenlegében több elemző is 200-220 millió eurós többletet vár, alapvetően az idegenforgalom ennél is nagyobb többlete miatt. M. D. K A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.J MAGYAR GAZDASÁG Nem döntött a kabinet a szövetkezeti üzletrészekről A kormány teljesen privatizálná az AH-t A kormány keddi ülésén nem született döntés az Antenna Hungária (AH) Rt. privatizációjának további módjáról, elképzelhető, hogy teljes egészében privatizálják a céget. Nem döntött a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak „kártalanításáról” sem. A kormány határozott álláspontja, hogy folytatni kell a AH privatizációját, de ennek módjáról és részleteiről a keddi kormányülésen nem született döntés, ehhez további szakmai egyeztetésre van szükség - mondta Borókai Gábor, szóvivő a kormányülést követő tájékoztatón. A kormány szándéka, hogy ha arra szakmailag lehetőség van, a korábbi tervekkel szemben a társaság 100 százalékát privatizálják - mondta Borókai. Ehhez azonban módosítani kellene többek között a privatizációs törvényt, a jogszabály szerint ugyanis a cég részvényeinek 50 százaléka plusz egy szavazat tartósan állami tulajdonban maradna. A kormány kedden nem döntött a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak kártalanításáról. Az előterjesztés szerint a kültagok üzletrészét a szövetkezeteknek névértéken kellene megváltaniuk. A témában további egyeztetésre van szükség a koalíciós tagok között, mert még az sem tisztázódott, hogy a törvénymódosítás hány személyt érintene és milyen pénzügyi vonzata lenne. A kormány vizsgálja, hogy milyen módon teremthető elő a szükséges forrás, a 2001-2002-es központi költségvetésben erre nincs fedezet - mondta lapunk érdeklődésére Borókai. Felmerült annak lehetősége, hogy a szövetkezetek hitelt vennének fel ehhez, amiért az állam kezességet vállalna. D. j. (Az Antenna Hungáriáról lásd cikkünket a 12. oldalon.) Pályáztatni is lehetne a civil Tetra frekvenciát Nincs döntés a készenléti rádiós rendszerről Korábban októberre ígérték a készenléti Tetra rendszerrel kapcsolatos kormánydöntést, a technológia bevezetéséről azonban mind ez idáig nem született megállapodás. A fejlesztéshez szükséges források nem szerepelnek a 2001-2002-es központi költségvetésben, de ez nem zárja ki, hogy a kormány egyéb forrásokból megvalósítja a rendszert. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lapunknak korábban elmondta, hogy elkészült a kormányzati diszpécseres rádiótelefon, az úgynevezett Tetra rendszer bevezetéséről az előterjesztés, amely várhatóan októberben kerül a kormány elé (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 22., 3. oldal). Sík Zoltán informatikai kormánybiztos viszont most arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem született döntés a rendszer bevezetéséről. Úgy tud-juk, a rendszer kiépítéséhez szükséges fedezet nem szerepel a 2001-2002-es központi költségvetésben. Sík szerint az induláshoz az első évben körülbelül 12 milliárd forintra, később pedig 10 milliárdnál kevesebbre lenne szükség. Az informatikai kormánybiztos szerint ez nem jelenti azt, hogy meghiúsul a rendszer bevezetése. A hivatal alternatív források után néz, szóba jöhet a szállítói finanszírozás vagy a halasztott fizetés, vagy az eddigi rendszerek bővítésére szánt pénzt fordítanák az új technológia bevezetésére. Sík elmondta, hogy szerinte a kormányzati Tetra rendszerrel egy időben vagy azt megelőzően kellene bevezetni a civil szférát kiszolgáló Tetra rendszert. Elképzelhető, hogy ez utóbbihoz szükséges frekvenciát a majdani szolgáltatók nem árverésen, hanem pályázat útján szerezhetnék meg. Egyebek mellett ezt is szolgálná a távközlési törvény módosítása. Diószegi József Több bizottság is támogatja a helyben maradó szja-rész emelését Váratlan fricska az önkormányzati lobbitól (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú távon viszont mindenképpen fontosnak tartják a települések szabadon felhasználható forrásainak a bővítését. A javaslat szonda jellegét bizonyíthatja az is, hogy a központi büdzséből kieső adóbevételt a többlet-áfabevételekből pótolnák, ám az indoklásból nem derül ki, hogy milyen gazdasági folyamatok eredményeként várnak ebből az adóból többletet a következő két évben. A benyújtók szerint jövőre 35,5, 2002-ben pedig 41,3 milliárd forintos áfatöbblet nyújthat fedezetet az szja-részesedés emeléséhez, ami által az önkormányzati szektor teljes bevétele évente mintegy 0,2-0,3 százalékkal növekedne. A kormány képviselője egy ilyen forrásra alapozott indítványt érthetően nem támogathatott, a kabinet álláspontját azonban nem minden kormánypárti képviselő tette magáévá, így az indítvány végül zöld utat kapott a bizottságoktól. Keller László MSZP-s képviselő szerint viszont ez korántsem garancia arra, hogy a költségvetés zárószavazásakor végül nem a kormány óhaja szerint nyomják meg a szavazógombot a koalíciós honatyák. Ezt látszik igazolni, hogy a Fidesz- és az FKGP- frakció vezető gazdaságpolitikusai ebben a formában nem támogatják az MDF javaslatát. Mádi László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy valamilyen korrekcióra szükség van az önkormányzatok finanszírozásában, ám a jelenlegi költségvetési keretek közt nem látja az szja-részesedés növelésének forrását. A költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint a helyhatóságok finanszírozásának feltételei az egyéb központi források növekedésével mindazonáltal javulnak jövőre. Turi-Kovács Béla, az FKGP képviselője sem lát akkora tartalékot a jövő évi büdzsében, ami fedezhetné az szja átcsoportosítását. A kisgazdák csak kisebb mértékű emelést támogatnának, ha emellett a kistelepülések is részesülnek valamilyen kompenzációban. A helyben maradó szja ugyanis elsősorban a nagyvárosoknak jelent számottevő forrást, a kistelepülések bevételeit pedig a normatívákon keresztül tudja növelni a kormány - mondta Turi-Kovács. A koalíciós pártok ezekben a hetekben folytatnak egyeztetéseket a kérdésben. A javaslatot minden bizonynyal elfogadnák ugyanakkor az ellenzéki pártok. Az MSZP és az SZDSZ már korábban is szorgalmazta a helyben maradó szja növelését, mivel e forrás hiányában szerintük a fejlesztések mellett a közfeladatok ellátására sem jut elegendő pénz a településeken. Valószínűleg az MDF is megszavazza a saját javaslatát, s információink szerint a MIÉP is támogatja az szja átcsoportosítását. Baka Zoltán Az szja-bevételekből a központi költségvetés mellett a helyi önkormányzatok is részesednek. A számítás alapja a tárgyévhez képest két évvel korábban beszedett adó, aminek a 40 százalékára jogosultak a hatályos jogszabályok szerint a települések. Ezen belül 5 százalék marad idén szabadon felhasználható forrásként a helyhatóságoknál, a fennmaradó 35 százalékot pedig az önkormányzati feladatok ellátását fedező normatívákon, valamint jövedelemkiegyenlítő intézkedéseken keresztül újraosztják a települések között. Az MDF javaslata 45 százalékra növelné a településeknek átengedett szja mértékét úgy, hogy az újraosztás aránya nem változna, a helyben maradó rész viszont 5-ről 10 százalékra emelkedne. Az MDF módosítaná a címzett és céltámogatások 2001- es és 2002-es keretét is. A javaslat alapján mindkét évben 5-5 milliárd forinttal bővülnének az új, induló beruházások támogatására szánt források. Gémesi György szerint ennek az indítványuknak a mérsékeltebb költségvetési kihatása miatt nagyobb az esélye arra, hogy az Országgyűlés végül jóváhagyja. NAPI gazdaság 3 HOLNAP - Városbemutató - Érd - Menedzserkereső - Idegenforgalmi ajánló Tűz a Mól tiszaújvárosi kőolaj-finomítójában Tűz ütött ki a Mól Rt. tiszaújvárosi kőolaj-finomítójában szerdán délután. Lapzártánkkor a tűzoltóság tájékoztatása szerint a legmagasabb fokozatú tűz pusztított. A károkról a Mal illetékese egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. A társaság üzemében kénhidrogén és gudron gyulladt meg. Matolcsy aláírta a földgázrendeletet Matolcsy György gazdasági miniszter kedden aláírta a földgáz árát meghatározó miniszteri rendeletet, ez a Magyar Közlöny október 31-i számában jelent meg és a kihirdetés utáni 3. napon lép hatályba - tájékoztatta a Gazdasági Minisztérium közleményben az MTI-t. A rendelet szerint csak az 500 köbméter/óra teljesítménynél nagyobb nagyipari földgázfogyasztók számára nő a földgáz ára 43 százalékkal. Az emelés nem érinti a lakosságot, a távhőszolgáltatókat, a költségvetési, oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket és az egyházakat - áll a közleményben. Az erőművek vásárolta földgáz számlázási szempontból megoszlik. Változatlan annak az ára, amelyből a kedvezményezett fogyasztói kör számára értékesített hőenergiát állítják elő, míg az egyéb célú hő előállításához felhasznált földgázé emelkedik. Hasonlóan alakul a földgáztüzelésű erőművekben termelt hő ára is, a lakossági fogyasztók, illetve a távhőszolgáltatók részére értékesítetté nem nő, a többi fogyasztó számára eladott hőmennyiség árába viszont beépül az emelés hatása. A cégek kiszámítható gazdaságpolitikát akarnak Kiszámítható, beruházás- és fejlesztésbarát gazdaságpolitikát szorgalmaztak a VII. Iparés Vállalatgazdasági Konferencián kedden Budapesten felszólaló üzletemberek és gazdasági szakértők az MTI tudósítása szerint. Többen is hangsúlyozták, hogy az államnak fokozott figyelmet kellene fordítania a magyar piac és az ipar védelmére, a társadalmi és a szociális párbeszédre. A piacgazdaságot a kormányzatnak úgy kellene szabályoznia, hogy az a magyar tőzsdét ne befolyásolja, törekedni kell arra, hogy a tőzsde biztos befektetést jelentsen. További vélemény volt, hogy Magyarországnak meg kellene tartania egyes termelési versenyelőnyeit, például a társasági adó alacsony mértékét, illetve a szakképzett, kreatív és innovatív munkaerőt. Akadt aki szerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kellene többet fordítania az államnak, ugyanis e téren az elmaradottság az EU-ba való belépést is akadályozhatja. Hegedűs Éva, a gazdasági tárca főcsoportfőnöke egyetértett több javaslattal is, emlékeztetve arra, hogy a Széchenyi-terv tartalmazza a közlekedési infrastruktúra hosszú távú fejlesztését.