Napi Gazdaság, 2000. november (10. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2000. NOVEMBER 2. A termelői árak 12,8 százalékkal emelkedtek Nem csökken az inflációra gyakorolt nyomás 1,2 százalékkal emelkedtek szeptemberben az ipar termelői árai. Ezzel az augusztusi 12,7 százalékról 12,8 százalékra nőtt az egy évre visszatekintő áremelkedés üteme, ami a fogyasztói árak további emelkedését vetíti előre. Szeptemberben az augusz­tusi áremelkedéssel megegye­zően, 1,2 százalékkal nőttek az ipar termelői árai, így ta­valy szeptemberhez képest 12,8 százalékos az áremelke­dés - olvasható a KSH jelen­tésében. A belföldi értékesítés árai éves szinten 15,4 száza­lékkal, az exportárak 10,1 százalékkal emelkedtek. A belföldi árak kiemelkedő, 1,5 százalékos havi növekedésé­nek hátterében a KSH szerint továbbra is az 1,9 százalékos havi áremelkedést produkáló feldolgozóipar áll. Ezen belül is, a korábbi hónapoknak megfelelően, átlag feletti volt az élelmiszer-ipari és vegy­es PB-gáz együtt) árnövekedés 13 százalékot tett ki. Az exportértékesítés árszint­je a forint leértékelési ütemét 0,6 százalékkal meghaladóan, 0,9 százalékkal nőtt. Az árakat itt is a vegyipari és a mezőgaz­dasági árak növekedése hajtot­ta: az előbbiek 3,7, az utóbbi­ak 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a gépipar árai­nak 0,2 százalékos növekedése azt jelzi, hogy itt a forintleér­tékelés mértékét sem sikerült teljes mértékben érvényesíteni­ük az exportőröknek. A magyar termékek piacképességét bizo­nyítja, hogy az ipari kivitel ár­szintje forintban számolva ta­valy decemberhez képest csak ipari áremelkedés. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,4-1 százalék közötti terme­lői áremelést regisztráltak. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban mért 0,4 százalékos árnövekedés még a gázárak július 1-jei ha­tósági emelésének hatásaként a gázgyártás-elosztásban érvé­nyesülő 1,1 százalékos ár­emelkedést fedi. Ezt is figye­lembe véve a hatósági árintéz­kedést követő összes­­földgáz 8,1 százalékkal nőhetett. Ez 5 százalékponttal múlja felül a forintleértékelés hivatalos mér­tékét, ami jóval meghaladja a partnerországok inflációját. A megkérdezett elemzők nem módosítják októberi fo­gyasztói inflációs várakozása­ikat a hírre, de felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a magas termelői árak és a fogyasztói árak között kialakult olló fo­lyamatos nyomást jelent a fo­gyasztói inflációra. (NAPI) AZ IPAR ÁRINDEXEI Bázis Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex előző hónap-100 előző év azonos előző hónap-100 előző év azonos előző hónap-100 előző év azonos időszaka-100 időszaka-100 időszaka-100 1999. szeptember 101,2 104,8 101,2 107,8 101,3 101,2 október 101,1 105,5 101,4­ 108,7 100,7 101,5 november 101,0 107,1 100,9 110,0 101,1 103,6 december 100,4 108,2 100,4 111,3 100,3 104,4 2000. január 101,5 108,2 102,5 112,6 100,3 103,5 február 101,1 109,2 100,8 113,1 101,4 105,1 március 101,1 109,9 101,2 114,5 101,0 105,0 április 100,6 111,6 100,5 114,4 100,7 108,6 május 101,1 112,3 100,7 113,9 101,5 110,6 június 100,3 111,6 100,6 113,5 100,1 109,6 július 101,2 112,1 101,8 114,8 100,6 109,2 augusztus 101,2 112,7 101,4 115,0 101,0 110,2 szeptember 101,2 112,8 101,5 115,4 100,9 110,1 2000. jan.-szept. 111,3 114,3 108,2 Forrás: KSH A NAPI Gazdaság fizetésimérleg-konszenzusa Az elemzők a külkermérleg romlásától tartanak (Folytatás az 1. oldalról) Az elemzők egy része fölve­tette azt is, hogy az év eddig eltelt részében megszokott magas exportdinamika szep­temberben már valószínűleg lassult , és a következő hóna­pokban is lassulni fog. Ennek oka, hogy a kivitel növekedé­si üteme egy évvel korábban éppen ezekben a hónapokban kezdett emelkedni, azaz mos­tantól magasak a bázisadatok. Mindez azzal párosul, hogy a beruházások növekedési üteme lelassult, vagyis nem valószínű, hogy az utóbbi hónapok felfu­tását újabb kapacitások üzem­be állása meghosszabbítaná. Ilyen, az exportot érdemben­­növelni képes új termelő egy­séget nem nagyon tudtak meg­nevezni a megkérdezettek. Másfelől, ha szeptemberben is magas lenne az export növe­kedési üteme, az azt jelezné, hogy valahol, valami, esetleg több kisebb, ám együttesen je­­ ­­­ lentős exportot produkáló gyár­tás mégiscsak beindult. Ebben az esetben néhány további jó hónap várható - ellenpontozta a többiek pesszimista hangula­tát Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője, bár ő is inkább a trend megtö­rését várja. Mindez természete­sen nem csökkenő, csak lassu­ló ütemben növekedő exportot eredményez és maga után von­ja az import lassulását is - te­szik hozzá az elemzők. Az elemzők szerint a folyó fi­zetési mérleg többi, alapvetően kedvező trendje nem tört meg szeptemberben. Többen kiemel­ték a szolgáltatások, azon belül is az idegenforgalom egyenle­gének alakulását, mint ami sze­rintük a korábbi évek azonos havi értékinél jobban alakul. A szolgáltatások egyenlegében több elemző is 200-220 millió eurós többletet vár, alapvetően az idegenforgalom ennél is na­gyobb többlete miatt. M. D. K A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.J MAGYAR GAZDASÁG Nem döntött a kabinet a szövetkezeti üzletrészekről A kormány teljesen privatizálná az AH-t A kormány keddi ülésén nem született döntés az Antenna Hun­gária (AH) Rt. privatizációjának további módjáról, elképzelhe­tő, hogy teljes egészében privatizálják a céget. Nem döntött a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulaj­donosainak „kártalanításáról” sem. A kormány határozott állás­pontja, hogy folytatni kell a AH privatizációját, de ennek mód­járól és részleteiről a keddi kormányülésen nem született döntés, ehhez további szakmai egyeztetésre van szükség - mondta Borókai Gábor, szóvi­vő a kormányülést követő tájé­koztatón. A kormány szándéka, hogy ha arra szakmailag lehe­tőség van, a korábbi tervekkel szemben a társaság 100 száza­lékát privatizálják - mondta Borókai. Ehhez azonban módo­sítani kellene többek között a privatizációs törvényt, a jog­szabály szerint ugyanis a cég részvényeinek 50 százaléka plusz egy szavazat tartósan ál­lami tulajdonban maradna. A kormány kedden nem döntött a mezőgazdasági szö­vetkezetek külső üzletrész-tu­lajdonosainak kártalanításáról. Az előterjesztés szerint a kül­tagok üzletrészét a szövetkeze­teknek névértéken kellene megváltaniuk. A témában to­vábbi egyeztetésre van szükség a koalíciós tagok között, mert még az sem tisztázódott, hogy a törvénymódosítás hány sze­mélyt érintene és milyen pénz­ügyi vonzata lenne. A kormány vizsgálja, hogy milyen módon teremthető elő a szükséges for­rás, a 2001-2002-es központi költségvetésben erre nincs fede­zet - mondta lapunk érdeklő­désére Borókai. Felmerült an­nak lehetősége, hogy a szövet­kezetek hitelt vennének fel eh­hez, amiért az állam kezességet vállalna. D. j. (Az Antenna Hungáriáról lásd cikkünket a 12. oldalon.) Pályáztatni is lehetne a civil Tetra frekvenciát Nincs döntés a készenléti rádiós rendszerről Korábban októberre ígérték a készenléti Tetra rendszerrel kap­csolatos kormánydöntést, a technológia bevezetéséről azonban mind ez idáig nem született megállapodás. A fejlesztéshez szük­séges források nem szerepelnek a 2001-2002-es központi költ­ségvetésben, de ez nem zárja ki, hogy a kormány egyéb forrá­sokból megvalósítja a rendszert. Stumpf István, a Miniszter­­elnöki Hivatalt vezető minisz­ter lapunknak korábban el­mondta, hogy elkészült a kor­mányzati diszpécseres rádió­­telefon, az úgynevezett Tetra rendszer bevezetéséről az elő­terjesztés, amely várhatóan októberben kerül a kormány elé (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 22., 3. oldal). Sík Zoltán informatikai kormány­biztos viszont most arról tá­jékoztatott, hogy egyelőre nem született döntés a rend­szer bevezetéséről. Úgy tud-­­juk, a rendszer kiépítéséhez szükséges fedezet nem szere­pel a 2001-2002-es központi költségvetésben. Sík szerint az induláshoz az első évben körülbelül 12 milliárd forint­ra, később pedig 10 milliárd­­nál kevesebbre lenne szükség. Az informatikai kormánybiz­tos szerint ez nem jelenti azt, hogy meghiúsul a rendszer bevezetése. A hivatal alterna­tív források után néz, szóba jöhet a szállítói finanszírozás vagy a halasztott fizetés, vagy az eddigi rendszerek bővíté­sére szánt pénzt fordítanák az új technológia bevezetésére. Sík elmondta, hogy szerinte a kormányzati Tetra rendszerrel egy időben vagy azt megelő­zően kellene bevezetni a civil szférát kiszolgáló Tetra rend­szert. Elképzelhető, hogy ez utóbbihoz szükséges frekven­ciát a majdani szolgáltatók nem árverésen, hanem pályá­zat útján szerezhetnék meg. Egyebek mellett ezt is szol­gálná a távközlési törvény módosítása. Diószegi József Több bizottság is támogatja a helyben maradó szja-rész emelését Váratlan fricska az önkormányzati lobbitól (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú távon viszont min­denképpen fontosnak tartják a települések szabadon felhasz­nálható forrásainak a bővítését. A javaslat szonda jellegét bi­zonyíthatja az is, hogy a köz­ponti büdzséből kieső adóbe­vételt a többlet-áfabevéte­­lekből pótolnák, ám az indok­lásból nem derül ki, hogy mi­lyen gazdasági folyamatok eredményeként várnak ebből az adóból többletet a követke­ző két évben. A benyújtók sze­rint jövőre 35,5, 2002-ben pe­dig 41,3 milliárd forintos áfatöbblet nyújthat fedezetet az szja-részesedés emeléséhez, ami által az önkormányzati szektor teljes bevétele évente mintegy 0,2-0,3 százalékkal növekedne. A kormány képviselője egy ilyen forrásra alapozott indít­ványt érthetően nem támogat­hatott, a kabinet álláspontját azonban nem minden kor­mánypárti képviselő tette ma­gáévá, így az indítvány végül zöld utat kapott a bizottsá­goktól. Keller László MSZP-s képviselő szerint viszont ez korántsem garancia arra, hogy a költségvetés zárószavazása­kor végül nem a kormány óhaja szerint nyomják meg a szavazógombot a koalíciós honatyák. Ezt látszik igazol­ni, hogy a Fidesz- és az FKGP- frakció vezető gazdaságpoli­tikusai ebben a formában nem támogatják az MDF javaslatát. Mádi László, a Fidesz frakció­vezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy valamilyen korrekcióra szükség van az önkormányzatok finanszíro­zásában, ám a jelenlegi költ­ségvetési keretek közt nem látja az szja-részesedés növe­lésének forrását. A költségve­tési bizottság fideszes alelnö­­ke szerint a helyhatóságok fi­nanszírozásának feltételei az egyéb központi források nö­vekedésével mindazonáltal javulnak jövőre. Turi-Kovács Béla, az FKGP képviselője sem lát akkora tartalékot a jövő évi büdzsében, ami fe­dezhetné az szja átcsoportosí­tását. A kisgazdák csak kisebb mértékű emelést támogatná­nak, ha emellett a kistelepü­lések is részesülnek valami­lyen kompenzációban. A hely­ben maradó szja ugyanis első­sorban a nagyvárosoknak je­lent számottevő forrást, a kis­települések bevételeit pedig a normatívákon keresztül tudja növelni a kormány - mondta Turi-Kovács. A koalíciós pár­tok ezekben a hetekben foly­tatnak egyeztetéseket a kér­désben. A javaslatot minden bizony­nyal elfogadnák ugyanakkor az ellenzéki pártok. Az MSZP és az SZDSZ már korábban is szor­galmazta a helyben maradó szja növelését, mivel e forrás hiányá­ban szerintük a fejlesztések mellett a közfeladatok ellátásá­ra sem jut elegendő pénz a te­lepüléseken. Valószínűleg az MDF is megszavazza a saját ja­vaslatát, s információink szerint a MIÉP is támogatja az szja át­csoportosítását. Baka Zoltán Az szja-bevételekből a központi költségvetés mellett a he­lyi önkormányzatok is részesednek. A számítás alapja a tárgyévhez képest két évvel korábban beszedett adó, ami­nek a 40 százalékára jogosultak a hatályos jogszabályok szerint a települések. Ezen belül 5 százalék marad idén sza­badon felhasználható forrásként a helyhatóságoknál, a fenn­maradó 35 százalékot pedig az önkormányzati feladatok ellátás­át fedező normatívákon, valamint jövedelemkiegyen­lítő intézkedéseken keresztül újraosztják a települések kö­zött. Az MDF javaslata 45 százalékra növelné a települé­seknek átengedett szja mértékét úgy, hogy az újraosztás aránya nem változna, a helyben maradó rész viszont 5-ről 10 százalékra emelkedne. Az MDF módosítaná a címzett és céltámogatások 2001- es és 2002-es keretét is. A javaslat alapján mindkét évben 5-5 milliárd forinttal bővülnének az új, induló beruházá­sok támogatására szánt források. Gémesi György szerint ennek az indítványuknak a mérsékeltebb költségvetési ki­hatása miatt nagyobb az esélye arra, hogy az Országgyű­lés végül jóváhagyja. NAPI gazdaság 3 HOLNAP - Városbemutató - Érd - Menedzserkereső - Idegenforgalmi ajánló Tűz a Mól tiszaújvárosi kőolaj-finomítójában Tűz ütött ki a Mól Rt. tisza­­újvárosi kőolaj-finomítójában szerdán délután. Lapzártánk­kor a tűzoltóság tájékoztatása szerint a legmagasabb fokoza­tú tűz pusztított. A károkról a Mal illetékese egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. A társaság üzemében kénhidro­gén és gudron gyulladt meg. Matolcsy aláírta a földgázrendeletet Matolcsy György gazdasági miniszter kedden aláírta a földgáz árát meghatározó mi­niszteri rendeletet, ez a Ma­gyar Közlöny október 31-i szá­mában jelent meg és a kihir­detés utáni 3. napon lép hatály­ba - tájékoztatta a Gazdasági Minisztérium közleményben az MTI-t. A rendelet szerint csak az 500 köbméter/óra tel­jesítménynél nagyobb nagyi­pari földgázfogyasztók számá­ra nő a földgáz ára 43 száza­lékkal. Az emelés nem érinti a lakosságot, a távhőszolgál­­tatókat, a költségvetési, okta­tási, egészségügyi, szociális intézményeket és az egyháza­kat - áll a közleményben. Az erőművek vásárolta földgáz számlázási szempontból meg­oszlik. Változatlan annak az ára, amelyből a kedvezménye­zett fogyasztói kör számára ér­tékesített hőenergiát állítják elő, míg az egyéb célú hő elő­állításához felhasznált földgá­zé emelkedik. Hasonlóan ala­kul a földgáztüzelésű erőmű­vekben termelt hő ára is, a la­kossági fogyasztók, illetve a távhőszolgáltatók részére érté­­kesítetté nem nő, a többi fo­gyasztó számára eladott hő­mennyiség árába viszont be­épül az emelés hatása. A cégek kiszámítható gazdaságpolitikát akarnak Kiszámítható, beruházás- és fejlesztésbarát gazdaságpoliti­kát szorgalmaztak a VII. Ipar­és Vállalatgazdasági Konferen­cián kedden Budapesten fel­szólaló üzletemberek és gaz­dasági szakértők az MTI tudó­sítása szerint. Többen is hang­súlyozták, hogy az államnak fokozott figyelmet kellene for­dítania a magyar piac és az ipar védelmére, a társadalmi és a szociális párbeszédre. A pi­acgazdaságot a kormányzat­nak úgy kellene szabályoznia, hogy az a magyar tőzsdét ne befolyásolja, törekedni kell arra, hogy a tőzsde biztos be­fektetést jelentsen. További vé­lemény volt, hogy Magyaror­szágnak meg kellene tartania egyes termelési versenyelő­nyeit, például a társasági adó alacsony mértékét, illetve a szakképzett, kreatív és innova­tív munkaerőt. Akadt aki sze­rint a közlekedési infrastruk­túra fejlesztésére kellene töb­bet fordítania az államnak, ugyanis e téren az elmaradott­ság az EU-ba való belépést is akadályozhatja. Hegedűs Éva, a gazdasági tárca főcsoportfő­nöke egyetértett több javaslat­tal is, emlékeztetve arra, hogy a Széchenyi-terv tartalmazza a közlekedési infrastruktúra hosszú távú fejlesztését.

Next