Napi Gazdaság, 2000. december (10. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

2000. DECEMBER 1. Jövőre várható csökkenés az adatokban Stagnáló a termelői árak Az ipari termelői árak október­ben hó/hó alapon 0,8 száza­lékkal emelkedtek, s mivel ez az adat megegyezik a tavaly októberivel, az év/év index is lekopírozta a szeptemberi 12,8 százalékot. Az indexet tovább­ra is a belföldi értékesítési árak húzzák. Októberben a korábbi hóna­pokhoz képest valamelyest las­sult a termelői árak havi növe­kedési üteme - adta hírül a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A havi árindex 0,8 százalék volt, mi­közben idén áprilistól és július­tól eltekintve az 1 százalék fölötti irányított drágulás a szeptem­berihez hasonlóan 12,8 száza­lék lett. A termelői árak növe­kedésében a belföldi értékesí­tés játszotta a húzó szerepet 15,1 százalékos év/év növeke­déssel, az exportértékesítés árai viszont csak 10,3 százalékkal nőttek. Török Zoltán, a Raif­feisen Értékpapír Rt. elemzője szerint a novemberi nagyfo­gyasztói gázáremelés miatt az éves növekedési ütem a követ­kező hónapokban még tovább emelkedik, de 2001 második felében drámai termelőiár­­index-csökkenésnek lehetünk tanúi. havi indexek voltak jellemzők. A termelői árak növekedési üteme csökkent a vegyiparban és az élelmiszeriparban is, amely ága­zatok az utóbbi időben a legna­gyobb drágulást mutatták. Az előző év októberéhez vi­tt ágazatok közül továbbra is az energiaigényesek, illetve a gáz vagy kőolaj alapanyag­ból dolgozók - energetika, vegyipar -, valamint az élelmi­szeripar termelői árai emel­kedtek a legjobban. (napi) (2000. október)___________________________________________________________________________________ Bázis Energiatermelés Továbbfelhasználásra Beruházási javakat Fogyasztási cikkeket _________________________________________termelő ágazatok_________gyártó ágazatok________gyártó ágazatok 2000. október előzó hónap-100,0 101,9 100,7 99,5 101,1 előző év azonos hónapja- 100,0 123,4 112,5 104,8 113,2 2000. január-október előző év azonos időszaka­­100,0 124,8 111,7 105,0 110,0 Forrás: KSH__________________________________________________________________________________ sára számít, amely nagyobb ru­galmasságot ad a Magyar Nem­zeti Banknak. Az amerikai Moody’s két hete emelte Baal-ről A3-ra a ma­gyar szuverén besorolást, így immár két nagy hitelminősítő­nél jegyzik a legjobb adósok között Magyarországot, m. d. Önnek is hozott a postás egy váratlan levelet? Kellemetlen lenne a hívatlan látogatás? Békésen Szeretne Aludni? Keressen minket, segítünk a megoldásban! Szakértőink: Fehér András és Patkós Attila HUMANsoft Kft. 1131 Budapest, Dolmány u. 12. Telefon: 270-7600 andras.feher@humansoft.hu attila.patkos@humansoft.hu //A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói() az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. JJ MAGYAR GAZDASÁG . ,­­ V / 1 \ ------------- ImMb­Xw— NAPI gazdaság 3 A kormány megállapodásra jutott az iparág cégeivel Rövidül az új gyógyszerek bevezetésének ideje­­ Szándéknyilatkozatot írt alá három nagy gyógyszergyártó a kor­mány képviselőivel a következő három évi árképzés módjáról. A szándéknyilatkozat értelmében az áremelés mértéke nem ha­ladhatja meg az adott évre a kormány által tervezett infláció 70 százalékát, ám a vártnál magasabb árindex esetén a gyár­tók beépíthetnék új áraikba az így keletkezett veszteségüket. A szándéknyilatkozat szerint a tervezettet meghaladó mértékű infláció miatt keletkező veszte­ségeiket a gyártók elismertethe­tik az új áraikban. A tb-támoga­­tásban nem részesülő (OTC) kör­ben a gyártók vállalják, hogy az áraik meghatározása során „ön­mérsékletet tanúsítanak”. Elem­zők szerint ez azt jelenti, hogy a vállalatok infláció körüli mér­tékben drágítják ezen készítmé­nyeik árát, de ennél nagyobb mértékű emelés sem kizárt azoknál a cégeknél, amelyek a fix csoportos tb-támogatotti körben a legolcsóbbnak számí­tó referenciakés­zítményeket biztosítják. A szándéknyilatkozat szöve­gét ismerő szakértők szerint az eredeti (originális) és a sza­badalommal nem védett (ge­nerikus) termékek gyártóinak egyaránt juttatott valamit a kormány azért, hogy végre megszülessen a megállapodás. A generikus készítmények leg­nagyobb előállítói - ebbe a körbe tartozik a szándéknyi­latkozatot tegnap szentesítő Richter Gedeon Rt., az Egis Rt. valamint a Chinoin Rt.­­ számá­ra tett engedményként értékel­hető a nyilatkozat azon pont­ja, mely szerint a dobozon­ként 500 forintnál olcsóbb ké­szítmények termelői árát 2001. január 1-jétől 10 százalékkal emelhetik a gyártók, s az azt követő két évben is ekkora mértékű árnövekedést engedé­lyez az egyezmény. A külföldi tulajdonban lévő innovatív cégek pedig arra szá­mítanak, hogy a kormány érvé­nyesíti az EU-normákat az új gyógyszerek bevezetésekor, s a jövőben legfeljebb 180 napot igényel majd az új készítmé­nyek piacra kerülése. Ez a mos­tani gyakorlatban évekig is tart­hat. Tudomásunk szerint az in­­novatívak a megállapodást az­zal bővítenék ki, hogy a 2001- től újonnan bevezetett készít­mények ne csak 50 és 70 száza­lékos, hanem 90 és 100 száza­lékos tb-támogatásban is része­sülhessenek. Értesüléseink sze­rint a kormány szakmai proto­kollra építő árvolumen-megál­­lapodáshoz köti az innovatívak javaslatának elfogadását. Ez lé­nyegében azt jelenti, hogy amennyiben a gyártó egy meg­állapított éves keret felett érté­kesít a termékeiből, akkor az előirányzaton felüli rész után kompenzációt kell fizetnie az állam felé. Az innovatív szer be­vezetésének feltétele, hogy az ára legfeljebb 20 százalékkal haladja meg a már támogatás­ban részesülő gyógyszerek árát. A gyártók szerint a megálla­podás véget vethet a gyógy­szerár-tárgyalások körül ki­alakult bizonytalanságnak. A gyógyszerárak befagyasztásá­ról szóló nyár közepi kor­mánydöntés 2000. december 26-án hatályát veszti. Baka Zoltán Nem tudja növelni a reálkamatot az MNB Dollármilliárdok ugrásra késsen a régióban A Fitch is felminősítette Magyarországot (Folytatás az 1. oldalról) A Fitch úgy ítéli meg, hogy az állam általános részesedése a bruttó küladósságból közép­távon tovább csökken, csak­úgy, mint az általános állam­­adósság külföldi része. A Fitch megjegyzi, a forint csúszó leértékelése akadályozza Matolcsy György gazdasági miniszter rendkívül pozitív visszajelzésnek minősítette a felminősítést. A Bridge Newsnak nyilatkozva a miniszter úgy fogalmazott, hogy a besorolás javítása három tényező - a politikai stabilitás, a gazdasági növekedés és a makrogazdasági egyensúly - egy­beesésének köszönhető: a pénzügyi hatóságokat abban, hogy megtegyék a kívánatos in­tézkedéseket a gazdasági ciklus ellenében, vagyis kamatot emel­jenek, holott a reálkamatok ala­csonyak, és a 2001-es pénzügy­politikai intézkedések - köztük a tartalékráta csökkentése - nö­velik a gazdaság túlhevülésének kockázatát. Az indoklás arra fi­gyelmeztet, hogy költségvetési vagy monetáris szigorítás, illet­ve reálfelértékelődés nélkül inf­lációs nyomás alakulhat ki. A 2002-es választások előtt ugyan­akkor kicsi az esélye a fiskális szigornak, ezért a Fitch az árfo­lyam kezelésének olyan változa­ Csökken Magyarország versenyelőnye A következő években a nagy befektetési alapok 2,4 milliárd dollár kockázati tőkének keresnek helyet a kelet-közép-európai régió­ban, ennek negyedét feltehetőleg Magyarországon fogják befek­tetni. Pénz tehát van bőven, a szűk keresztmetszetet a jó befek­tetési célpontnak számító cégek korlátozott száma jelenti. A rendszerváltás óta mint­egy másfél milliárd dollárt in­vesztáltak kockázati tőkebe­fektetők a közép- és kelet-eu­rópai régióban, ebből Magya­rországra közel 800 millió dollár jutott. A regionális koc­kázati tőkealapoknál - a közel­jövőben várható zárásokat is ide számítva - 2,4 milliárd dollár áll rendelkezésre, ennek várhatóan 25 százaléka veszi célba Magyarországot. Ma­gyarország - és Lengyelország - versenyelőnye tehát még fennáll, de csökken. Befektet­hető tőkéből bőség van a pia­con. Annak, hogy az ide allo­kálható tőkéből mennyit tud befogadni a magyar gazdaság, elsősorban a jó befektetési cél­pontnak számító cégek száma szab határt - hangzott el a Ma­gyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) tegnapi konferenciáján. 1998 végére a 40 magyarországi vállalkozást finanszírozó kockázati tőke a közvetlen külföldi tőkebefek­tetések 6,5 százalékát, az éves magyar működőtőke-import több mint 10 százalékát tette ki. Az 1998 körül tapasztalha­tó átmeneti lassulást az utób­bi két évben jelentős fellendü­lés váltotta fel a kockázati tő­kebevonásban. Ez elsősorban az új gazdaság iparágainak, az internetes, a szoftverfejlesztő és a médiacégeknek köszönhe­tő - mondta Fodor Péter, az MKME elnöke. Míg a korábbi befektetések többsége a nem technológiai iparágakban való­sult meg, addig ma a befekte­tések 60 százaléka, befekteté­si érték szerint számolva 40 százaléka a technológiai cége­ket finanszírozza. A konferen­cia résztvevői szerint a kocká­zati tőke hatékonyabb műkö­dését az segítené, ha a vezetői részvényopciókból származó jövedelmek az amerikai gya­korlathoz hasonlóan tőkejö­vedelemként kedvezményes adókulccsal adóznának, illet­ve ha a hazai befektetési és nyugdíjalapok számára lehe­tővé tennék, hogy hazai kocká­zati tőkealapokba fektessék be forrásaik egy részét. . T. K. ­Magyarország a 12. a befektetők sorában ^ ^ 1 V f \ januártól tovább nőhet ‘S­­ a Romániába irányuló magyar kivitel A CEFTA liberalizációjának megfelelően január elsejétől teljesen vám­mentessé válik az ipari termékek kereskedelme a tagországokkal, köztük Romániával is - hangzott el tegnap egy a magyar-román gazdasági kapcsolatokról szóló konferencián. Győr Mihály, a Kül­ügyminisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a fogyasztási import globálkvótájának ugyancsak január elsejei meg­szüntetése további lendületet adhat a kétoldalú forgalomnak. A Romániába irányuló ma­gyar kivitel 1999-ben 467,6 millió dollár volt, ez 17 száza­lékos visszaesés a bázishoz ké­pest, a behozatal pedig 233,8 (Troop.Hx.) millió dollárt tett ki, ami vi­szont 26 százalékos növekedést mutat. Ezen adatok szerint Ro­mánia a magyar külkereskedel­mi partnerek sorában az export szempontjából a 10., az impor­téból pedig a 22. helyen áll. A magyar kivitel tavalyi vissza­eséséért feltehetően az élelmi­szerekre kivetett többlet im­portvámok a felelősek. A ro­mán számbavétel alapján Ma­gyarország a 6. helyen áll az or­szág kereskedelmi partnerei között, és CEFTA-forgalmának 46 százalékát adja. A fogyasztási globálkvóta megszüntetése - ami a teljes magyar import mintegy 10 százalékát érinti - tovább nö­velheti a kétoldalú kereskedel­met. Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Kht. (ITDH) buka­resti irodájának vezetője úgy vélekedett, hogy a teljes ipari szabadkereskedelem megin­dulása új lehetőségeket bizto­sít a romániai export számára. Szerinte az egyelőre nem bő­vülő, hanem inkább stagnáló román piacra a konkurencia kiszorításával lehet betörni. A Román Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő cégnyilvántartó hivatal és sta-A becslések szerint Ro­mánia a korábbi évekhez képest valamivel jobb évet zár az idén. A GDP növeke­dése elérheti az 1,3 száza­lékot, de a korábban 27 szá­zalékra prognosztizált inf­láció 40 százalékra is emel­kedhet az év végére. tisztikai bizottság adatai szerint augusztus 31-én a romániai ma­gyar befektetések összege 153,5 millió dollár volt, ezzel a ma­gyar invesztorok a 12. helyen állnak, az összes külföldi befek­tetés 3,2 százalékával. (napi) Érték­­Index (MOSD) (%) Export 416,6 124 Import 226,3 139,2 Forrás: GM Megjelent a közlönyben a minimálbér-rendelet A Magyar Közlönyben meg­jelent kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglal­koztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összege - azaz a mi­nimálbér - a teljes munkaidő teljesítése és havibér esetén 40 000, hetibér esetén 9200, napi­bér esetén 1840, órabér esetén pedig 230 forint. Részmunka­­idős foglalkoztatás esetén a tel­jes munkaidő eltérő mértéké­vel arányosan csökkentve kell megállapítani a havi, heti, napi minimálbért. Az órabért a napi 8 óránál hosszabb munkaidő esetén arányosan csökkentve, míg rövidebb munkaidőnél arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. Az új minimálbért első ízben a 2001. januári munkabérek megálla­pításánál kell alkalmazni. Az inflációnál jobban dráguló szolgáltatások A Fővárosi Önkormányzat megelőlegezi 1800 fővárosi tűzoltónak a három éve jog­szerűen járó, összesen 672 millió forintos műszakpótlé­kot, amit az állammal folyta­tott tárgyalások sikertelensége esetén peres úton igényel majd vissza a főváros - döntött teg­nap a közgyűlés. A testület ha­tározata alapján januártól 11,4 százalékkal drágulnak a ké­ményseprő-ipari, 8,9 százalék­kal pedig a temetkezési köz­szolgáltatási díjak. A közgyű­lés garanciát kért a kormány­tól a 12 milliárd forintos EIB- hitel felvételéhez. Az EIB elnöke szerint 2005 előtt nem bővül az EU Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke szerint az EU-tag­­jelölt országoknak várniuk kel­lene a közös európai pénznem, az euró bevezetésével, amíg gazdaságuk fel nem készült arra - adta hírül az Dow Jones hír­­ügynökség. Philippe Maystadt úgy vélte, az új tagoknak legko­rábban a a csatlakozást követő harmadik év elején volna célsze­rű pénznemet váltaniuk, de egyes tagok esetében még ennél későbbi időpontot is elképzel­hetőnek tart. Az EIB elnöke sze­rint a csatlakozás első köre leg­korábban 2005-re eshet. Bérmegállapodás a Magyar Postánál Átlagosan 2,5 százalékos bér­­korrekció valósulhat meg az idén a Magyar Posta Rt.-nél a társaság vezetői és a Postánál működő négy érdekképviselet csütörtökön aláírt bérmegálla­podása alapján. Kalmár István elnök-vezérigazgató az aláírást követően az MTI-nek elmond­ta, hogy a jelentős szociális jut­tatásokat is tartalmazó megál­lapodásnak köszönhetően a Magyar Posta Rt.-nél 12 száza­lékos keresetfejlesztés valósul meg az idén. Az egyezség alap­ján a társaság munkavállaló­inak 600 millió forint bruttó bértömeget fizetnek ki. Kalmár beszámolt arról is, hogy továb­bi 50 millió forint bérkeretet különítenek el a december 23- i forgalomban részt vevő mun­kavállalók számára. Ezen túl­menően a munkáltató vásárlá­si utalványokat ad dolgozói­nak, összesen 430 millió forint értékben, a premizált vezetők kivételével. Kalmár elmondta, hogy a társaságnak több mint 1,3 milliárd forint többletkölt­séget jelentő bérmegállapodás­ban rögzítetteket saját forrás­ból fizetik ki.

Next