Napi Gazdaság, 2001. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-02 / 1. szám
2001. JANUÁR 2. A nagyfogyasztókat is megcélozza a Matáv Távközlési tarifacsomag az internetezőknek A Matáv Rt. a mobiltelefonszolgáltatóknál már megszokott tarifacsomagokat kínál jövőre az ügyfeleknek. A vezetékes szolgáltató a kedvezményes internet- és kisfogyasztói csomag mellett a nagyfelhasználókat is megcélozza új díjcsomagjával. A Matáv szolgáltatási területén átlagosan nem egészen 4 százalékkal emelkednek a díjak februártól. Átlagosan 4 százalékkal emelkednek februártól a Matáv Rt. távközlési díjai. Ezen belül az előfizetési díj a cég szolgáltatási területén akár 25 százalékkal is nőhet, a beszélgetések ára viszont csökken. A társaság több új díjcsomag bevezetését tervezi. Újdonság lesz a nagyfogyasztói tarifacsomag, hiszen a társaság eddig a cégekkel kötött egyedi megállapodásokkal adott kedvezményt. A Matáv szeretné fellendíteni a nappali internetezést is, ennek érdekében a csúcsideje 9 forintos percdíjnál alacsonyabb internethasználati tarifát is kialakít. A kisfogyasztói tarifacsomag tovább él, és ebben az előfizetés ára kisebb mértékben nő. Információink szerint bár nem emelkedik az a 400 forintos keret, ameddig a listaárnál kedvezőbb összegért lehet telefonálni, de a forgalmi díjak várható csökkenése miatt hosszabb ideig telefonálhatnak az ügyfelek. Az előfizetők egy ingyenesen hívható számon tájékozódhatnak arról, hogy mekkora összeget használtak el a 400 forintból, az ezt követő hívások díja ugyanis a listaár háromszorosa. A Matáv azt tervezi, hogy egy, az előfizető által választott belföldi vezetékes telefonszámot a 400 forintos keret kimerítése után is listaáron lehessen hívni. A szolgáltató azzal számol, hogy az ügyfelek negyede veszi igénybe az így kialakított kisfogyasztói csomagot. D. I. Megkezdődhetnek az érdemi agrártárgyalások Az agrártárca megadta a kért részletes adatokat Hamarosan megkezdődhetnek az érdemi agrártárgyalások, mivel Magyarország átadta a brüsszeli tárgyalóknak az általuk június óta hiányolt részletes mezőgazdasági információkat. A magyar kormány a karácsony előtti napokban átadta a brüsszeli tárgyalóknak a mezőgazdaságról még tavaly novemberben átnyújtott pozíciós dokumentum kiegészítő információit, így magyar részről elhárult minden akadály, hogy megkezdődjön az agrárfejezet érdemi tárgyalása - jelentette be Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) európai integrációs főosztályának vezetője. A most átadott adatok között szerepelnek a mezőgazdasági támogatásokra, a támogatásokhoz kötött kvóták mértékére, valamint az átmeneti mentességi kérelmekre vonatkozó részletek, amelyeket az unió még júniusban kért. Az érdemi tárgyalások a svéd elnökség alatt megkezdődhetnek, így várhatóan 2002 közepéig be is fejeződhetnek - véli Vajda. Ezt valószínűsíti, hogy június óta a pozíciós dokumentumban szereplő mintegy tucatnyi magyar átmeneti kérelem száma a felére csökkent, mivel ez idő alatt az EU szabályozási viszonyai Magyarország számára kedvezően változtak, így nincs szükség az olajos magvak árának figyelésére, valamint a gabonaintervenciós időszak novemberről augusztus elejére való módosítása sem esedékes már. Jobblétre szenderült a fogyasztási globálkvóta Szabadon importálható a hal, a személyautó és a nemesfém (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a kérelmezők a kvótánkénti import egészére nyújthattak be kérelmet, mindenki más csupán a teljes kvóta 1-10 ezrelékére. Minden évben 10 százalékkal emelkedett az egyes tételek értékhatára, kivéve a személygépkocsi-behozatalt, ahol 7 százalék volt a keret évi növekedése. A rendszer utolsó évében - azaz 2000-ben - a kvóták összértéke - a személygépkocsik nélkül - mintegy 490 millió dollár volt. A személygépkocsik behozatalát a globálkvóta csak darabszámban szabályozta, értékben nem. A fogyasztási globálkvótába tartozó áruk jórészt a feldolgozott termékek között szerepelnek a külkereskedelmi forgalomban. A globálkvóta a feltehetően fogyasztási célú import 8-9 százalékát szabályozta. A gyakorlatban a kvóta alá eső termékcsoportok közül a háztartási tisztítószerek, a lábbelik, a felsőruházat, a szőnyegek, valamint a nemesfémek keretét használták ki teljes egészében az importőrök. Emellett az utolsó 2-3 évben az új személygépkocsik keretét is csaknem teljesen igénybe vették. A fogyasztási célú behozatali kvótarendszert 1991 óta működtette Magyarország, hogy ezzel a nem éppen piackonform eszközzel is megpróbálja korlátok között tartani a belső fogyasztáshoz kapcsolódó import növekedését. A kvótarendszer megszüntetését a nemzetközi kötelezettségekben vállaltak tették szükségessé. D. L. T) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG gazdaság _3 Napvilágot látott a Széchenyi terv állami társfinanszírozási igénye Autópálya-építésre jut a legtöbb pénz A Gazdasági Minisztérium közzétette a Széchenyi terv programjaihoz kapcsolódó 2001-es és 2002-es állami forrásigény részletes irányszámait. A szükséges 295,8, illetve a 330,8 milliárd forint kétharmadát az autópálya- és a lakásépítés viszi el, a regionális gazdaságfejlesztésre ehhez képest csak morzsák jutnak. Hosszas kihordási idő után végre napvilágot látott a magyarországi fizikai és szellemi infrastruktúra megújítását célzó Széchenyi terv pénzügyi oldala. A gazdasági tárca elkészítette a hét program és azok alprogramjainak állami társfinanszírozási pénzigényét a következő két költségvetési évre. Ezzel párhuzamosan már hat program szövege is napvilágot látott, csupán az autópályaprogram részletes kidolgozása van hátra. Az már korábban biztossá vált, hogy a Széchenyi terv keretében rendelkezésre álló teljes állami forrás 2001-ben 295,8 milliárd forint, a következő évben pedig 11,7 százalékkal emelkedve 330,8 milliárd forint lesz. A legnagyobb kiadást két év alatt összesen 53 milliárd forintot - az autópálya-fejlesztés soros feladatai - az M3 és az M7-es, valamint a szekszárdi Duna-híd - igénylik, bár ez az összeg tartalmazza a vasúti, a regionális repülőtéri, valamint az ár- és belvízmegelőzési alprogramok költségeit is. A másik nagy infrastrukturális projekt a lakásprogram, amire évi 70 milliárd forintot szán a minisztérium. A többi program közül a vállalkozáserősítési tűnik a legnagyobbnak, ám az még mindig nem világos, hogy ennek három alpogramja - hídképző (beszállítói), vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönző közül melyikre mennyi pénz jut. A kutatás-fejlesztési program a rá fordított források tanúsága szerint csak jövőre teljesedik ki. E program a maga három alprogramjával alapvetően az oktatási tárca felügyelete alatt fut, és kiegészül más minisztériumok K+F támogatásaival. Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal visz, szintén jól jár egyik évről a másikra. A vállalkozáserősítő és a turizmusfejlesztési program alapvetően a már futó, és bejáratottnak számító három célelőirányzatra - kis- és középvállalkozói, gazdaságfejlesztési, turisztikai - épül. A legkisebb a regionális gazdaságépítést célzó, amely igencsak szűkös keretből gazdálkodva szeretne öt különböző célnak is megfelelni. D. L. I A SZÉCHENYI TERV (milliárd forint) Program neve 2001 2002 Vállalkozáserősítő program 31,4 37,3 Kutatási, fejlesztési és innovációs program 17,5 37,0 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program 15,0 28,9 Turizmusfejlesztési program 250 28,1 Regionális gazdaságépítési program 5,0 Autópálya-fejlesztési program 132,1 120,9 Lakásprogram 69,9 72,6 Összesen 295,9 330,8 Forrás: GM Az óvatos befektetési politikában is lát kockázatot a PSZÁF Gyorsan nő a magánpénztárak vagyona A magánnyugdíjpénztárak vagyona az első félévi 130 milliárd forintról 151 milliárdra emelkedett a harmadik negyedévben - derül ki a Pénztári Szervezetek Állami Felügyeletének jelentéséből. Az MTI szerint a vagyonbővülés az előző év végi állapothoz képest 55 százalékos. A magánnyugdíjpénztárakban szeptember végéig felhalmozott vagyon a 2000-re várható 13 015 milliárdos GDP 1,15 százaléka, míg az önkéntes szféra 205,2 milliárdos vagyona a GDP 1,57 százaléka. A magánpénztárak befektetésein belül továbbra is meghatározó az állampapírok súlya, de emelkedik a részvényeké. A tavalyi háromnegyed éves teljesítményt összegző jelentés szerint a magánpénztárak konzervatív befektetési politikát folytattak az elmúlt két évben. Nem használták ki a jogszabályok adta lehetőségeket, amelyek alapján nagyobb részarányt birtokolhatnának a kockázatosabbnak ítélt részvénybefektetésekből. A PSZÁF szerint a biztonságosabb befektetési politika nem feltétlenül jelent kockázatmentességet a pénztárak számára. A szervezet szakemberei úgy vélik ugyanis, hogy a mintegy 80 százalékos állampapír-állományt nem menedzselik aktívan a pénztáraknál, ezért a befektetési tevékenység nettó bevétele alacsony. A jelentés megemlíti azt is, hogy bár a magánpénztárak hosszú távú befektetők, az állampapír-állományon belül több mint 50 százalékos részesedéssel bírnak a két év alatti hátralévő futamidejű értékpapírok. A harmadik negyedévben nettó 1,2 milliárd forint bevételt értek el befektetéseiken, míg a tagdíjakból 20 milliárd folyt be ebben az időszakban. A magánpénztárak koncentrálódására utal, hogy szeptember végén 25 pénztár tevékenykedett, amelyekben összesen 2,133 millió pénztártagot tartottak nyilván. b. z. (2000. szept. százalék) Bankszámla és készpénz 0,9 Bankbetét 0,4 Magyar állampapír • 81,1 Részvény 12,5 Kötvény 1,3 Befektetési jegy 2,8 Be nem sorolt befektetett eszközök____________________ÚJ) I A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI VAGYON ALAKULÁSA* (milliárd forint) 1998. II. negyedév 54,1 1. negyedév 2,6 III. negyedév 70,2 II. negyedév 9,6 IV. negyedév 89,7 III. negyedév 17,7 2000. IV. negyedév 28,8 1. negyedév 117,0 1999. II. negyedév 132,6 1. negyedév 41,3 ill.negyedév 151,0 * kumulált adatok Forrás: PSZÁf 1998-1999-ben nem volt keresletélénkítő a gazdaságpolitika Fenntartható a jelenlegi növekedés (Folytatás az 1. oldalról) A szerzők szerint egy olyan kis, nyitott gazdaságban, mint Magyarország, a belső kereslet túlfutása nem közvetlenül az inflációt, mint inkább a külkereskedelmi mérleg hiányát növeli meg. A kibocsátási rés ebben az esetben is fenntarthatatlan, bár az inflációs hatás addig halasztódik, amíg a deficit valutaleértékelési várakozásokat ébreszt vagy leértékeléshez vezet. A tanulmány szerzői az 1960-as évektől becsülték meg a magyar gazdaság fenntartható, belső és külső konjunkturális hatásoktól megtisztított növekedési ütemét, és megállapítják, hogy a kibocsátási rés jól mutatja a tervgazdasági stop-go periódusokat, az 1965-ös megszorítást, az olajválság előtti keresleti felfutást, majd a válság utáni visszaesést, az 1978-as beruházási túlköltekezési hullámot, a 80-as évek közepi megszorításokat. A modell szerint a legnagyobb gazdasági visszaesés idején, 1990-1992 között a tényleges és a potenciális növekedés szorosan együtt mozgott. Ez arra utal, hogy a gazdaságpolitika semleges volt, a monetáris és fiskális hatóságok ugyanannyira féltek az inflációtól, mint a kereslet visszaesésétől. 1993-1994- ben erőteljesen megmutatkozott a lazítás: 1993-ban még negatív potenciális kibocsátásváltozás ellenére is 3 százalékkal nőtt a GDP. 1995-1996- ban a kereslet visszafogása, a stabilizálódó új gazdasági struktúra révén helyreállt a kereslet és kínálat egyensúlya. 1998-1999-ben a potenciális és tényleges kibocsátás növekedési üteme lényegében azonos volt, a hosszú távon fenntartható szint azonban mintegy fél százalékkal a tényleges alatt volt, ám - amint azt a szerzők a NAPI Gazdaságnak nyilatkozták - az inflatorikus hatás ebben az időszakban is a mérési hiba határán belül maradt. A szerzők szerint 2000-ben gyors növekedés mellett nem romlott jelentős mértékben a külső egyensúly, ami azt valószínűsíti, hogy gyorsan emelkedett a potenciális kibocsátás is. p. B. Simon András és Darvas Zsolt a kibocsátási rés létrejöttével kapcsolatban elmondta, hogy egy fiskális lazítás előnyei vélhetően egyenlően oszlanak meg a külfölddel versenyző (tradable) és a külfölddel nem versenyző (non-tradable, általában a szolgáltatások, a tercier szektor) javakat előállító szektorok között. A kibocsátási rés csökkentése érdekében alkalmazott fiskális megszorítás hatása kiegyensúlyozottabb, a monetáris dezinfláció terheit azonban inkább a tradtable szektor viseli. Internetre mennek a bankok és a biztosítók A bankok és biztosítók várakozásai szerint 2001-ben lakossági ügyfeleik 6, a vállalati ügyfeleik 14 százaléka használja internetes pénzügyi szolgáltatásaikat - adta hírül a GKI Gazdaságkutató Rt., a Webigen Rt. és a Sun Microsystems Magyarország közös felmérése. A magyarországi hitelintézetek több mint kétharmada, a biztosítók és értékpapírcégek 90 százaléka működtet intranetes hálózatot, de a többiek is a következő egykét évben tervezik ennek bevezetését. Internet-hozzáférése és saját honlapja ma már a pénzügyi szektor összes szereplőjének van. A pénzügyi szolgáltatók elsősorban tájékoztatásra használják az internetet, ezt az adatgyűjtés és a kutatás követi, és csupán ezután következik a levelezés, valamint a marketingcélú felhasználás. A pénzügyi szereplők többsége úgy véli, hogy nem tudja az internet nyújtotta lehetőségeket eléggé kihasználni. Jelenleg a hitelintézetek 40 százalékánál van az ügyfeleknek lehetőségük arra, hogy interneten keresztül igénybe vegyék a szolgáltatásokat, ez az arány a következő egy-két évben várhatóan megduplázódik. Évkezdeti árváltozások Január elsejével a villamos energia fogyasztói ára 6 százalékkal emelkedett, a belföldi vasúti személyszállítás tarifái szintén átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, az InterCity pótjegy ára viszont ennél lényegesen nagyobb emelkedéssel 360 forintra drágult. A távolsági autóbusz-közlekedésért 6,8 százalékkal kell többet fizetni tegnap óta. Az MNB még egyeztet a leértékelési ütemről A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybanktanácsa még nem foglalt állást a kormány pénteken bejelentett árfolyamjavaslatáról - mondta el Blahó Miklós, az MNB szóvivője a távirati irodának. A jegybank a pénzügyi és a gazdasági tárcával, valamint a kormánnyal is egyeztet még arról, hogy milyen körülmények között célszerű változtatni a leértékelésen. Bérfelzárkóztatási biztos a Gazdasági Minisztériumban Tegnap óta miniszteri megbízott fogja össze a magyar keresetek európai uniós felzárkóztatásának feladatait a gazdasági tárcánál. A magyarországi átlagkereset vásárlóerőparitáson számítva az EU-s átlag körülbelül 30 százalékát éri el. A GM természetesen az uniós bérátlagot csak hosszabb távon gondolja elérhetőnek. Meghosszabbították a rádióelnöki pályázatokat A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy egy hónappal meghosszabbítja a Magyar Rádió Rt. elnöki tisztségére kiírt benyújtási határidőt - jelentette be Szadai Károly, a kuratórium elnöke. A határozat értelmében a pályázatok benyújtásának új határideje 2001. február 2. 12 óra lesz. Az előző pályázatot eredménytelennek nyilvánították. www.bridzsklub.hu