Napi Gazdaság, 2001. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2001. FEBRUÁR 1. Az ipar termelői árszintje stagnált 2000 végén Az energiahordozók ára csökkent év végén Az ipari termelői árak decemberben 0,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, éves szinten pedig 12,4 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint. Az éves növekedést az energiaárak elszaladása mozgatta, az év végi csökkenésért viszont a leszálló ágba került vegyipar felelős. Változatlan egyéb feltételek mellett januárban 12 százalék alá csökkenhet az ipari termelői árindex. Az ipar termelői árai decemberben 0,2 százalékkal csökkentek novemberhez képest, éves szinten viszont az emelkedés még mindig 12,4 százalék - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly éves átlagban 11,7 százalék volt a termelői árindex, ez jócskán meghaladta az 1999-es 5,2 százalékot. Az árak megugrását 2000-ben egyértelműen az energiahordozók árának növekedése húzta. Öröm az ürömben, hogy a decemberi adatok szerint a havi áralakulás csökkenésbe csapott át. Más kérdés, hogy ezt elsősorban az energiahordozók árcsökkenése és az erősödő euró eredményezte. Az energiahordozók szerepét jelzi, hogy a decemberi árcsökkenést a vegyiparban, ezen belül döntően a kőolaj-feldolgozás ágazat határozta meg. A kőolaj-feldolgozásban a tavalyi utolsó hónapban hó/hó alapon 2,1 százalékkal csökkentek az árak. A jó utolsó hónap ellenére az éves növekedés 26 százalék volt. A belföldi értékesítés árszintje tavaly decemberben stagnált, éves szinten pedig 15,3 százalékos növekedett. Sajnos az exportértékesítés forintban kifejezett hó/hó árai tavaly decemberben csökkenésbe kezdtek. Az ipari exportárak 2000-ben átlagosan 8,6 százalékkal nőttek. Az exportárindex 5,4 százalékponttal haladta meg a forint csúszó leértékelésének éves mértékét. Itt is a vegyipar és az élelmiszeripar árai viszik a prímet, az előbbi egy év alatt 36,7 százalékkal, az utóbbi 14,8 százalékkal drágult. A decemberi árszintcsökkenés mértéke nagyobb a vártnál - véli Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Az ok egyértelműen a ciklus leszálló ágába került vegyipar áralakulásában rejlik. Miközben az energiaárak gyakorlatilag stagnálnak, a vegyipar áresése komoly további árszintcsökkenést valószínűsít. Mivel a vegyipar súlya az ipari árindexen belül 15 százalék, az index értéke akár 12 százalék alá is kerülhet januárban. Ha az energiaárak frontján nem következik be nagyobb árváltozás, sem a benzin-, sem a villamosenergia-, sem a gázárak terén, akkor a következő hónapokban tovább csökkenhet az ipari termelői árindex - jósolja az elemző. Mindez azonban nem feltétlenül vonja maga után a fogyasztói árindex mérséklődését, mert a két mutató csak laza kapcsolatban van egymással - int Zsoldos. (NAPI) I IPARI ÁRINDEXEK* (előző év azonos időszaka *■100,0) Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex 2000. január 108,2 112,6 103,5 február 109,2 113,1 105,1 március 109,9 114,5 105,0 április 111,6 114,4 108,6 május 112,3 113,9 110,6 június 111,6 113,5 109,6 július 112,1 114,8 109,2 augusztus 112,7 115,0 110,2 szeptember 112,8 115,4 110,1 október 112,8 115,1 110,3 november 113,4 116,2 110,4 december 112,4 115,3 109,4 2000. január-december 111,7 114,5 108,62000-ben Forrás: KSH Huszonkét százalékkal nőtt az irányár Lesz elegendő kalászos vetőmag tavasszal A tavalyi árat 22 százalékkal megemelve egységesen 58 940 forintban állapította meg a tavaszi kalászosok vetőmagjának irányárát a Vetőmag Terméktanács illetékes bizottsága. A kívánatos 40 százalékos felújítási aránnyal számolva 200 ezer hektárra elegendő lesz a tavaszi kalászos vetőmag, ha nem húzódik el a tavasz. Megvizsgálta a tavaszi kalászos vetőmagellátás lehetőségeit a Vetőmag Terméktanács illetékes bizottsága. A rendelkezésre álló nyerstermés, illetve a még folyamatban lévő vetőmagtisztítás és fémzárolás alapján a bizottság úgy ítélte meg, hogy az átlagos igények esetén a szükséges vetőmag rendelkezésre áll - tudtuk meg Hullán Tibortól, a terméktanács igazgatójától. A szakember szerint - ha a tavasz nem húzódik el -, 200 ezer hektárra lesz elegendő a vetőmag, 40 százalékos felújítási aránnyal számolva. A bizottság a Magyar Vetőmag-kereskedők Szövetségének javaslatára, a tavaszi kalászos vetőmagvak II. fokú fém-. zárolt, csávázott vetőmagjára egységes, idei végfelhasználói minimumirányárat állapított meg. Ennek összege tonnánként 58 940 forint áfa nélkül, s az irányártól eltérni nem lehet. Ez 22 százalékkal magasabb a tavaszi árpára és a tavaszi zabra tavaly megállapított 48 300 forintos tonnánkénti irányárnál. Az emelés mértékét Hullán e termények árának növekedésével indokolta, mondván: ezek ára tonnánként jelenleg is 30 ezer forint fölött van. Erre az árra kellett a vetőmagosoknak rátenniük a különféle - például tisztítási - költségeket. Az idén azért nincs külön irányára a rozsnak és a zabnak, mert a tavaszi vetőmagkereslet döntő része a rozsra irányul, így jobbára arra állapítottak meg árat, s ezt terjesztették ki a zabra is. László Levente VETŐMAGKÖLTSÉG (forint/tonna) Üzemi ár 43 000______________________________________ Nagykereskedelmi árrés 4300 Licencdíj 4640 Összes végfelhasználói irányár 51 940 Csávázás 7000 Csávázott végfelhasználói irányár_____________________58940 Forrás: Vetőmag Terméktanács____________________________ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. JJ MAGYAR GAZDASÁG Tavaly az első tíz hónapban Hollandia vezette a listát A közvetlen külföldi befektetések értéke 43 százalékkal nőtt Tavaly október végéig több mint 20 milliárd euró közvetlen külföldi befektetés valósult meg Magyarországon, amiből 1648 millió euró az elmúlt év első tíz hónapjában érkezett az országba, s ez 43,6 százalékkal haladja meg a bázisidőszakban végrehajtott befektetéseket. A magyar tőkeexport 2000 első tíz hónapjában 262 millió euró volt, 63,8 százalékkal több, mint 1999 hasonló időszakában. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések 2000 első tíz hónapjában 1648 millió eurót tettek ki, amiből a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 1309 milliót, a tulajdonosi hitelek egyenlege pedig 339 millió eurót ért el. A tavalyi közvetlen külföldi befektetések értéke 43,6 százalékkal haladja meg az 1999 első tíz hónapjában elért értéket - tájékoztatott a Gazdasági Minisztérium. A magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 20 973 millió euróra emelkedett. A tőkeexport, vagyis a magyar vállalatok külföldi tőkekihelyezése 2000 első tíz hónapjában 262 millió euró volt, ez 63,8 százalékkal több, mint 1999 hasonló időszakában. A közvetlen tőkebefektetésekből a nem adóssággeneráló finanszírozást jelentő részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Magyarországon 16,5 százalékkal, külföldön pedig 76,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly - havi bontásban - június kedvezett leginkább a közvetlen külföldi befektetéseknek, akkor 297 millió euró értékű invesztíciót hajtottak végre, augusztusban 283 millió euró, szeptemberben pedig 229 millió euró tőke jött Magyarországra. A befektetők rangsorát tavaly az első három negyedévben 351,1 millió euróval Hollandia vezette, amelyet 211,7 millió euróval Belgium, 160,6 millióval Németország és 133,5 millióval az Egyesült Államok követett. A gazdaságfejlesztési pályázat keretében 2000-ben megvalósuló beruházások sorát a nyugatdunántúli régió vezeti, amelyet a Közép-Dunántúl követ. Az ITDH közreműködésével tavaly 922 millió euró összértékű zöldmezős külföldi befektetésről született döntés, amely 14 ezer új munkahelyet teremtett. (NAPI) A tavalyi magyar tőkeexport 51,8 százaléka egyetlen országba, Dániába ment, és ezt információink szerint feltehetően egyetlen nagy - csupán jogilag magyar - cég bonyolította. A belga Douwe Egberts NV tavaly augusztusban 26,8 milliárd forinttal 34 milliárdra emelte magyar leányvállalata, a Sara Lee alaptőkéjét, és a cégadatokból az tűnt ki, hogy a magyar Sara Lee egy dán befektetési társaság alapításában vesz részt. Ukrajna megduplázná gabonaimportját Magyarországnak egyelőre nincs exportárualapja Az ukrán mezőgazdasági minisztérium azzal számol, hogy Ukrajna a 2000-2001-es szezonban 1,5 millió tonna gabonát importál, ami duplája a korábbi várakozásoknak. Magyarországnak egyelőre nincs exportárualapja, az új termésről beszélni pedig még korai - vélik a szakemberek. A Reuters által idézett ukrán mezőgazdasági miniszter Kijevben azt mondta, hogy Ukrajna 1,5 millió tonna gabonát importál, ebből tavaly július óta 800 ezret már behozott külföldről. Szakértők becslése szerint Ukrajna 2001- ben további 1 millió tonna gabonát importál majd, s ebből 700 ezer tonna lesz a búza. Ukrajnában tavaly 10,16 millió tonna búzát takarítottak be, míg egy évvel korábban 13,59 millió tonnát. A hír kissé érthetetlen, mivel Ukrajna gabona-vetésterülete tavaly növekedett. Az esetlegesen Ukrajnába irányuló magyar gabonaexportról becslésekbe bocsátkozni nem érdemes, mivel Magyarországon egyelőre nincs exportárualapja - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint a múlt év őszén Magyarország gabona-vetésterülete csaknem 300 ezer hektárral nőtt, s mivel ebből csaknem 200 ezer hektár volt az őszi búza területnövekedése, csak őszi búzából több mint félmillió tonnával több teremhet a múlt évi 3,7 millió tonnánál - a tavalyi, hektáronként 3,6 tonnás átlagterméssel számolva. A magyar esélyeket latolgatni ugyanakkor nemcsak az időjárás bizonytalansága miatt korai még, hanem azért is, mert Ukrajna mellett Bulgária is gabonahiányról adott hírt. Romániában ismét aszályra számítanak, miközben Oroszországban olyannyira nőtt a gabonatermés, hogy a SovEcon gazdaságkutató intézet 1,5 millió tonna felesleggel számolt. Ebből pedig a korábbi híradások szerint elsősorban a Kaukázuson túli terület mellett éppen Ukrajna fog vásárolni (NAPI Gazdaság, 2001. január 8. és 22., 7. oldal.) ŐSZI VETÉSTERÜLET (ezer hektár) Gabona 1999 2000 Őszi búza 1024 1207 Őszi árpa 151 197 Rozs 44 59 Triticale 83 115 Összesen 1302 1578 Forrás: FVM A forint felértékelődése gyorsítja a folyamatot Nagy talány az EU-hoz való felzárkózás időigénye (Folytatás az 1. oldalról) A tendencia tartósságától függően akár 25 év is elegendő lehet a teljes felzárkózáshoz. Évi 3,5 százalékos bővüléssel számolva az uniós átlag háromnegyedének eléréshez 24, a teljes utoléréshez pedig 57 év szükséges. Vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország 1999 végére az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag felét érte el. r három szerző szerint a növekedési pályát nem veszélyezteti az ország külső és belső eladósodottsága. A viszonylag magas gazdasági növekedés mellett az adóssághoz kapcsolódó tőke- és kamattörlesztés egyre kisebb terhet jelent a gazdaság egészének. A szerzők szerint a kedvező állapot fennmaradásához legalább évi 2 százalékos elsődleges költségvetési többletet kell évről évre elérni, amiből az is következik, hogy a belső fogyasztás bővülési üteme elmarad majd a GDP növekedésétől. A gazdaságpolitika relatív teret szeretne biztosítani a lakossági fogyasztás növekedésének, ezért a közösségi fogyasztás mértéke távlatilag biztosan csökken vagy stagnál, így a növekedés húzóereje továbbra is csak az export lehet. Egy adott ország GDP/főben mért és dollárban kifejezett felzárkózása azonban csupán kis részben függ a felzárkózó és a mércének tekintett ország (illetve régió) között az előbbi javára megmutatkozó növekedési ütemkülönbségtől. A folyamatban meghatározó szerepet játszik az árfolyamváltozás, azaz a felzárkózó ország devizájának felértékelődése, így az utoléréshez szükséges időtávot hiba volna kizárólag a reálnövekedés-különbségek alapján prognosztizálni - véli Inotai András közgazdász. Feltételezhető, hogy Magyarország számára is fontos lesz az euróban vagy dollárban mért felértékelődés, amely a tapasztalatok szerint a sikeres modernizációt az esetek többségében kíséri. A bekövetkező felértékelődés nem feltétlenül vezet a versenyképesség romlásához, ha a deviza reálfelértékelődésénél dinamikusabban bővül a gazdaság termelékenysége. A felértékelődés viszont érdemben csökkentheti az EU- átlag eléréséhez szükséges időt. Erre több európai példa is van. Az 1985-1994 közötti adatokat alapul véve például Portugália egy főre jutó GDP- je csaknem négy és félszeresére emelkedett. Ebből a növekedésből a reál GDP-bővülés alig 30 százalékot tett ki. Ilyen reálütem mellett a portugál gazdaságnak a támogatások szempontjából fontos 75 százalékos EU-szint eléréshez 54 évre, a felértékelődés hatásait is beszámítva viszont mindössze 17 évre van szüksége. D. L. A GDP NÖVEKEDÉSE (dollár, százalék) GDP/fő 1985-ben GDP/fő 1994-ben 1994/1985 (%) .Igazolható* GDP/fő 1994-ben Görögország 2944 7452 253 3190 Portugália 2003 8904 445 2681 Írország 5119 14 583 285 7546 Spanyolország 4255 12 349 290 5454 Forrás: IMF, WB, OECD []gazdaság Varga középtávon évi 4-5 százalékos növekedést vár A kabinet megítélése szerint éves szinten 5-7 százalék lesz idén az infláció - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamaránál szerdán. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy 2001 januárjában az egy évre visszatekintő infláció mértéke 10 százalék alá csökken. Varga szerint az idei inflációra vonatkozó optimistább elképzelésnek alapul szolgál, hogy csökken a világpiaci olajár. A kormány abban bízik, hogy 2001 első felében az infláció jóval meredekebben csökken, mint azt korábban várták. Idén várhatóan folytatódik a gazdaság jelentős bővülése és a pénzügyminiszter szerint az elkövetkező három-négy évben a magyar gazdaság 4-5 százalékos évi növekedést produkálhat. Az amerikai növekedés megtorpant, de az Európai Unió gazdasága megerősödhet és az euró árfolyama is várhatóan emelkedik a dollárhoz mérten, ez pedig külső lendítő erőként hat majd a magyar gazdaságra. Lefelé módosít a Concorde Az Európai Unió ipari dinamikájának mérséklődése miatt az előzetesen vártnál alacsonyabb GDP-bővülés prognosztizálható idén Magyarországon. Az amerikai gazdaság lassulásának elsősorban pénzpiaci hatásai lesznek - áll a Concorde Értékpapír Rt. jelentésében. Az EU ipari dinamikájának visszaesése akár 2 százalékponttal is csökkenthetné a hazai GDP-növekedés ütemét, de a belföldi fogyasztás és a beruházások növekedése várhatóan mérsékelni fogja a lassulást. Összességében a bruttó hazai termék az előzetesen vártnál kisebb mértékben nő az idén - derül ki az elemzésből. A Concorde szakértője szerint az amerikai gazdasági növekedés visszaesése mérsékelheti a feltörekvő piacok kockázati prémiumának csökkenését, illetve akár azok növekedésével is járhat. Magyarország esetében a kötvénypiacon az árfolyamrendszerrel kapcsolatos bizonytalanság és a 2002-es parlamenti választások közeledte is behatárolja a kockázati prémium csökkenését. (NAPI) Változások az NA Rt.-nél A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. Kosik Attilát, a társaság igazgatósági tagját bízta meg 2001. január 31-től a vezérigazgatói feladatok ellátásával - tájékoztatta a társaság közgyűlése után Tarnóczi László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. sajtószóvivője az MTI-t. A közgyűlésen a tulajdonos MFB Rt. és a KöVíM képviselői a társaság elnöki és vezérigazgatói posztjának szétválasztásáról döntöttek. VérIvánt saját kérésére felmentették a vezérigazgatói feladatok végzése alól, az elnöki posztot azonban továbbra is ellátja. Az 1999 szeptemberében alakult NA Rt. felelős a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programjának megvalósításáért. A társaság alapította meg az autópálya-kezelő társaságok összevonásával az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Részvénytársaságot. Az elmúlt időszakban megkötötték az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszára, valamint a szekszárdi Duna-híd megépítésére szóló kivitelezői szerződéseket. Megkezdték az M7-es autópálya felújításának és továbbépítésének, valamint az M0-s folytatásának előkészületeit. 3 www.bridzsklub.hu