Napi Gazdaság, 2001. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2001. FEBRUÁR 1. Az ipar termelői árszintje stagnált 2000 végén Az energiahordozók ára csökkent év végén Az ipari termelői árak december­ben 0,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, éves szinten pedig 12,4 százalékkal emelkedtek a KSH adatai sze­rint. Az éves növekedést az energiaárak elszaladása mozgat­ta, az év végi csökkenésért vi­szont a leszálló ágba került vegyipar felelős. Változatlan egyéb feltételek mellett január­ban 12 százalék alá csökkenhet az ipari termelői árindex. Az ipar termelői árai decem­berben 0,2 százalékkal csök­kentek novemberhez képest, éves szinten viszont az emelke­dés még mindig 12,4 százalék - adta hírül a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). Tavaly éves átlagban 11,7 százalék volt a termelői árindex, ez jócskán meghaladta az 1999-es 5,2 szá­zalékot. Az árak megugrását 2000-ben egyértelműen az energiahordozók árának növe­kedése húzta. Öröm az üröm­ben, hogy a decemberi adatok szerint a havi áralakulás csök­kenésbe csapott át. Más kérdés, hogy ezt elsősorban az energia­­hordozók árcsökkenése és az erősödő euró eredményezte. Az energiahordozók szerepét jel­zi, hogy a decemberi árcsökke­nést a vegyiparban, ezen belül döntően a kőolaj-feldolgozás ágazat határozta meg. A kő­olaj-feldolgozásban a tavalyi utolsó hónapban hó/hó alapon 2,1 százalékkal csökkentek az árak. A jó utolsó hónap ellené­re az éves növekedés 26 száza­lék volt. A belföldi értékesítés ár­szintje tavaly decemberben stagnált, éves szinten pedig 15,3 százalékos növekedett. Sajnos az exportértékesítés fo­rintban kifejezett hó/hó árai tavaly decemberben csökke­nésbe kezdtek. Az ipari export­árak 2000-ben átlagosan 8,6 százalékkal nőttek. Az export­árindex 5,4 százalékponttal haladta meg a forint csúszó le­értékelésének éves mértékét. Itt is a vegyipar és az élelmi­szeripar árai viszik a prímet, az előbbi egy év alatt 36,7 szá­zalékkal, az utóbbi 14,8 száza­lékkal drágult. A decemberi árszintcsökke­­nés mértéke nagyobb a vártnál - véli Zsoldos István, a Con­corde Értékpapír Rt. elemzője. Az ok egyértelműen a ciklus le­szálló ágába került vegyipar ár­alakulásában rejlik. Miközben az energiaárak gyakorlatilag stagnálnak, a vegyipar áresése komoly további árszintcsökke­­nést valószínűsít. Mivel a vegy­ipar súlya az ipari árindexen belül 15 százalék, az index ér­téke akár 12 százalék alá is ke­rülhet januárban. Ha az ener­giaárak frontján nem követke­zik be nagyobb árváltozás, sem a benzin-, sem a villamos­energia-, sem a gázárak terén, akkor a következő hónapokban tovább csökkenhet az ipari ter­melői árindex - jósolja az elemző. Mindez azonban nem feltétlenül vonja maga után a fogyasztói árindex mérséklődé­sét, mert a két mutató csak laza kapcsolatban van egymással - int Zsoldos. (NAPI) I IPARI ÁRINDEXEK* (előző év azonos időszaka *■100,0) Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex 2000. január 108,2 112,6 103,5 február 109,2 113,1 105,1 március 109,9 114,5 105,0 április 111,6 114,4 108,6 május 112,3 113,9 110,6 június 111,6 113,5 109,6 július 112,1 114,8 109,2 augusztus 112,7 115,0 110,2 szeptember 112,8 115,4 110,1 október 112,8 115,1 110,3 november 113,4 116,2 110,4 december 112,4 115,3 109,4 2000. január-december 111,7 114,5 108,6­­2000-ben Forrás: KSH Huszonkét százalékkal nőtt az irányár Lesz elegendő kalászos vetőmag tavasszal A tavalyi árat 22 százalékkal megemelve egységesen 58 940 forintban állapította meg a ta­vaszi kalászosok vetőmagjá­nak irányárát a Vetőmag Ter­méktanács illetékes bizottsága. A kívánatos 40 százalékos fel­újítási aránnyal számolva 200 ezer hektárra elegendő lesz a ta­vaszi kalászos vetőmag, ha nem húzódik el a tavasz. Megvizsgálta a tavaszi kalá­szos vetőmagellátás lehetősége­it a Vetőmag Terméktanács il­letékes bizottsága. A rendelke­zésre álló nyerstermés, illetve a még folyamatban lévő vető­magtisztítás és fémzárolás alap­ján a bizottság úgy ítélte meg, hogy az átlagos igények esetén a szükséges vetőmag rendelke­zésre áll - tudtuk meg Hullán Tibortól, a terméktanács igaz­gatójától. A szakember szerint­ ­ - ha a tavasz nem húzódik el -­, 200 ezer hektárra lesz elegen­dő a vetőmag, 40 százalékos felújítási aránnyal számolva. A bizottság a Magyar Vető­mag-kereskedők Szövetségé­nek javaslatára, a tavaszi kalá­szos vetőmagvak II. fokú fém-­. zárolt, csávázott vetőmagjára egységes, idei végfelhasználói minimumirányárat állapított meg. Ennek összege tonnán­ként 58 940 forint áfa nélkül, s az irányártól eltérni nem lehet. Ez 22 százalékkal magasabb a tavaszi árpára és a tavaszi zabra tavaly megállapított 48 300 fo­rintos tonnánkénti irányárnál. Az emelés mértékét Hullán e termények árának növekedésé­vel indokolta, mondván: ezek ára tonnánként jelenleg is 30 ezer forint fölött van. Erre az árra kellett a vetőmagosoknak rátenniük a különféle - példá­ul tisztítási - költségeket. Az idén azért nincs külön irányára a rozsnak és a zabnak, mert a tavaszi vetőmagkereslet döntő része a rozsra irányul, így job­bára arra állapítottak meg árat, s ezt terjesztették ki a zabra is. László Levente VETŐMAGKÖLTSÉG (forint/tonna) Üzemi ár 43 000______________________________________ Nagykereskedelmi árrés 4300 Licencdíj 4640 Összes végfelhasználói irányár 51 940 Csávázás 7000 Csávázott végfelhasználói irányár_____________________58940 Forrás: Vetőmag Terméktanács____________________________ ­A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. JJ MAGYAR GAZDASÁG Tavaly az első tíz hónapban Hollandia vezette a listát A közvetlen külföldi befektetések értéke 43 százalékkal nőtt Tavaly október végéig több mint 20 milliárd euró közvetlen kül­földi befektetés valósult meg Magyarországon, amiből 1648 millió euró az elmúlt év első tíz hónapjában érkezett az ország­ba, s ez 43,6 százalékkal haladja meg a bázisidőszakban vég­rehajtott befektetéseket. A magyar tőkeexport 2000 első tíz hónapjában 262 millió euró volt, 63,8 százalékkal több, mint 1999 hasonló időszakában. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések 2000 első tíz hónapjában 1648 mil­lió eurót tettek ki, amiből a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 1309 milliót, a tu­lajdonosi hitelek egyenlege pedig 339 millió eurót ért el. A tavalyi közvetlen külföldi befektetések értéke 43,6 száza­lékkal haladja meg az 1999 első tíz hónapjában elért érté­ket - tájékoztatott a Gazdasá­gi Minisztérium. A magyaror­szági közvetlen külföldi tőke­­befektetések állománya 20 973 millió euróra emelkedett. A tőkeexport, vagyis a ma­gyar vállalatok külföldi tőke­­kihelyezése 2000 első tíz hó­napjában 262 millió euró volt, ez 63,8 százalékkal több, mint 1999 hasonló időszakában. A közvetlen tőkebefekteté­sekből a nem adóssággenerá­ló finanszírozást jelentő rész­vény és egyéb tulajdonosi ré­szesedés Magyarországon 16,5 százalékkal, külföldön pedig 76,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly - havi bontásban - jú­nius kedvezett leginkább a köz­vetlen külföldi befektetéseknek, akkor 297 millió euró értékű invesztíciót hajtottak végre, au­gusztusban 283 millió euró, szeptemberben pedig 229 millió euró tőke jött Magyarországra. A befektetők rangsorát tavaly az első három negyedévben 351,1 millió euróval Hollandia vezet­te, amelyet 211,7 millió euróval Belgium, 160,6 millióval Német­ország és 133,5 millióval az Egyesült Államok követett. A gazdaságfejlesztési pályázat keretében 2000-ben megvaló­suló beruházások sorát a nyugat­dunántúli régió vezeti, amelyet a Közép-Dunántúl követ. Az ITDH közreműködésével tavaly 922 millió euró összértékű zöldmezős külföldi befektetés­ről született döntés, amely 14 ezer új munkahelyet teremtett. (NAPI) A tavalyi magyar tőkeexport 51,8 százaléka egyetlen or­szágba, Dániába ment, és ezt információink szerint felte­hetően egyetlen nagy - csupán jogilag magyar - cég bo­nyolította. A belga Douwe Egberts NV tavaly augusztusban 26,8 milliárd forinttal 34 milliárdra emelte magyar leány­­vállalata, a Sara Lee alaptőkéjét, és a cégadatokból az tűnt ki, hogy a magyar Sara Lee egy dán befektetési társaság alapításában vesz részt. Ukrajna megduplázná gabonaimportját Magyarországnak egyelőre nincs exportárualapja Az ukrán mezőgazdasági minisztérium azzal számol, hogy Uk­rajna a 2000-2001-es szezonban 1,5 millió tonna gabonát im­portál, ami duplája a korábbi várakozásoknak. Magyarország­nak egyelőre nincs exportárualapja, az új termésről beszélni pedig még korai - vélik a szakemberek. A Reuters által idézett ukrán mezőgazdasági miniszter Ki­­jevben azt mondta, hogy Uk­rajna 1,5 millió tonna gabo­nát importál, ebből tavaly jú­lius óta 800 ezret már beho­zott külföldről. Szakértők becslése szerint Ukrajna 2001- ben további 1 millió tonna ga­bonát importál majd, s ebből 700 ezer tonna lesz a búza. Ukrajnában tavaly 10,16 mil­lió tonna búzát takarítottak be, míg egy évvel korábban 13,59 millió tonnát. A hír kissé érthetetlen, mivel Ukrajna gabona-vetésterülete tavaly növekedett. Az esetlege­sen Ukrajnába irányuló magyar gabonaexportról becslésekbe bocsátkozni nem érdemes, mi­vel Magyarországon egyelőre nincs exportárualapja - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) adatai szerint a múlt év őszén Magyarország gabo­na-vetésterülete csaknem 300 ezer hektárral nőtt, s mivel eb­ből csaknem 200 ezer hektár volt az őszi búza területnöve­kedése, csak őszi búzából több mint félmillió tonnával több teremhet a múlt évi 3,7 millió tonnánál - a tavalyi, hektáron­ként 3,6 tonnás átlagterméssel számolva. A magyar esélyeket latolgatni ugyanakkor nemcsak az időjárás bizonytalansága mi­att korai még, hanem azért is, mert Ukrajna mellett Bulgária is gabonahiányról adott hírt. Romániában ismét aszályra számítanak, miközben Oroszor­szágban olyannyira nőtt a ga­bonatermés, hogy a SovEcon gazdaságkutató intézet 1,5 mil­lió tonna felesleggel számolt. Ebből pedig a korábbi híradás­ok szerint elsősorban a Kauká­zuson túli terület mellett éppen Ukrajna fog vásárolni (NAPI Gazdaság, 2001. január 8. és 22., 7. oldal.)­ ­ ŐSZI VETÉSTERÜLET (ezer hektár) Gabona 1999 2000 Őszi búza 1024 1207 Őszi árpa 151 197 Rozs 44 59 Triticale 83 115 Összesen 1302 1578 Forrás: FVM A forint felértékelődése gyorsítja a folyamatot Nagy talány az EU-hoz való felzárkózás időigénye (Folytatás az 1. oldalról) A tendencia tartósságától füg­gően akár 25 év is elegendő le­het a teljes felzárkózáshoz. Évi 3,5 százalékos bővüléssel szá­molva az uniós átlag háromne­gyedének eléréshez 24, a teljes utoléréshez pedig 57 év szüksé­ges. Vásárlóerő-paritáson szá­molva Magyarország 1999 vé­gére az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag felét érte el. r­ három szerző szerint a nö­vekedési pályát nem veszélyez­teti az ország külső és belső ela­dósodottsága. A viszonylag ma­gas gazdasági növekedés mel­lett az adóssághoz kapcsolódó tőke- és kamattörlesztés egyre kisebb terhet jelent a gazdaság egészének. A szerzők szerint a kedvező állapot fennmaradásá­hoz legalább évi 2 százalékos elsődleges költségvetési többle­tet kell évről évre elérni, amiből az is következik, hogy a belső fogyasztás bővülési üteme elma­rad majd a GDP növekedésétől. A gazdaságpolitika relatív teret szeretne biztosítani a lakossági fogyasztás növekedésének, ezért a közösségi fogyasztás mértéke távlatilag biztosan csökken vagy stagnál, így a növekedés húzó­ereje továbbra is csak az export lehet. Egy adott ország GDP/főben mért és dollárban kifejezett fel­zárkózása azonban csupán kis részben függ a felzárkózó és a mércének tekintett ország (il­letve régió) között az előbbi ja­vára megmutatkozó növekedési ütemkülönbségtől. A folyamat­ban meghatározó szerepet ját­szik az árfolyamváltozás, azaz a felzárkózó ország devizájá­nak felértékelődése, így az utoléréshez szükséges időtávot hiba volna kizárólag a reálnövekedés-különbségek alapján prognosztizálni - véli Inotai András közgazdász. Fel­tételezhető, hogy Magyarország számára is fontos lesz az euró­ban vagy dollárban mért felér­tékelődés, amely a tapasztala­tok szerint a sikeres moderni­zációt az esetek többségében kíséri. A bekövetkező felérté­kelődés nem feltétlenül vezet a versenyképesség romlásához, ha a deviza reálfelértékelődésé­nél dinamikusabban bővül a gazdaság termelékenysége. A felértékelődés viszont ér­demben csökkentheti az EU- átlag eléréséhez szükséges időt. Erre több európai példa is van. Az 1985-1994 közötti adatokat alapul véve például Portugália egy főre jutó GDP- je csaknem négy és félszeresé­re emelkedett. Ebből a növe­kedésből a reál GDP-bővülés alig 30 százalékot tett ki. Ilyen reálütem mellett a portugál gazdaságnak a támogatások szempontjából fontos 75 szá­zalékos EU-szint eléréshez 54 évre, a felértékelődés hatásait is beszámítva viszont mind­össze 17 évre van szüksége. D. L. A GDP NÖVEKEDÉSE (dollár, százalék) GDP/fő 1985-ben GDP/fő 1994-ben 1994/1985 (%) .Igazolható* GDP/fő 1994-ben Görögország 2944 7452 253 3190 Portugália 2003 8904 445 2681 Írország 5119 14 583 285 7546 Spanyolország 4255 12 349 290 5454 Forrás: IMF, WB, OECD []gazdaság Varga középtávon évi 4-5 százalékos növekedést vár A kabinet megítélése szerint éves szinten 5-7 százalék lesz idén az infláció - mondta Var­ga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kama­ránál szerdán. A pénzügymi­niszter úgy véli, hogy 2001 ja­nuárjában az egy évre visszate­kintő infláció mértéke 10 száza­lék alá csökken. Varga szerint az idei inflációra vonatkozó op­timistább elképzelésnek alapul szolgál, hogy csökken a világ­piaci olajár. A kormány abban bízik, hogy 2001 első felében az infláció jóval meredekebben csökken, mint azt korábban vár­ták. Idén várhatóan folytatódik a gazdaság jelentős bővülése és a pénzügyminiszter szerint az elkövetkező három-négy évben a magyar gazdaság 4-5 százalé­kos évi növekedést produkálhat. Az amerikai növekedés megtor­pant, de az Európai Unió gazda­sága megerősödhet és az euró árfolyama is várhatóan emelke­dik a dollárhoz mérten, ez pe­dig külső lendítő erőként hat majd a magyar gazdaságra. Lefelé módosít a Concorde Az Európai Unió ipari dina­mikájának mérséklődése miatt az előzetesen vártnál alacso­nyabb GDP-bővülés prognosz­tizálható idén Magyarorszá­gon. Az amerikai gazdaság las­sulásának elsősorban pénzpia­ci hatásai lesznek - áll a Con­corde Értékpapír Rt. jelentésé­ben. Az EU ipari dinamikájának visszaesése akár 2 százalék­­ponttal is csökkenthetné a ha­zai GDP-növekedés ütemét, de a belföldi fogyasztás és a beru­házások növekedése várhatóan mérsékelni fogja a lassulást. Összességében a bruttó hazai termék az előzetesen vártnál kisebb mértékben nő az idén - derül ki az elemzésből. A Con­corde szakértője szerint az ame­rikai gazdasági növekedés vissza­esése mérsékelheti a feltörekvő piacok kockázati prémiumának csökkenését, illetve akár azok növekedésével is járhat. Magyar­­ország esetében a kötvénypia­con az árfolyamrendszerrel kapcsolatos bizonytalanság és a 2002-es parlamenti választások közeledte is behatárolja a koc­kázati prémium csökkenését. (NAPI) Változások az NA Rt.-nél A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. Kosik Attilát, a társaság igazga­tósági tagját bízta meg 2001. január 31-től a vezérigazgatói feladatok ellátásával - tájékoz­tatta a társaság közgyűlése után Tarnóczi László, a Magyar Fej­lesztési Bank (MFB) Rt. sajtó­­szóvivője az MTI-t. A közgyűlé­sen a tulajdonos MFB Rt. és a KöVíM képviselői a társaság el­nöki és vezérigazgatói posztjá­nak szétválasztásáról döntöttek. Vér­­Ivánt saját kérésére fel­mentették a vezérigazgatói fel­adatok végzése alól, az elnöki posztot azonban továbbra is el­látja. Az 1999 szeptemberében alakult NA Rt. felelős a gyorsfor­galmi úthálózat fejlesztési prog­ramjának megvalósításáért. A társaság alapította meg az autó­pálya-kezelő társaságok össze­vonásával az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Részvénytársasá­got. Az elmúlt időszakban meg­kötötték az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszára, valamint a szek­szárdi Duna-híd megépítésére szóló kivitelezői szerződéseket. Megkezdték az M7-es autópálya felújításának és továbbépítésé­nek, valamint az M0-s folytatá­sának előkészületeit. 3 www.bridzsklub.hu

Next