Napi Gazdaság, 2001. március (11. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-01 / 51. szám
2001. MÁRCIUS 1.) Ausztriával szemben aktívum alakult ki Oroszország negyedikkor a külker-partnerek között Magyarország három legfontosabb külkereskedelmi partnerének sorrendje tavaly nem változott, a negyedik helyre azonban a tartósan drága energiahordozók révén visszakerült Oroszország. A növekvő export révén Franciaországgal és Ausztriával szemben is aktívum alakult ki az 1999-es negatív egyenleg után. A Gazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság kivitele a múlt évben 12,3 százalékkal, a behozatal 14,5 százalékkal növekedett 1999-hez képest. Az export értéke 28,1 milliárd dollárt ért el, az importé 32,1 milliárd dollár volt. A tárca egyelőre nem tette közzé euróban a részletes adatokat. A legfontosabb külkereskedelmi partnerrel, Németországgal szemben a behozatal mérsékelt növekedése mellett folytatódott az utóbbi években jellemző exportoffenzíva. Ennek eredményeként a kétoldalú forgalomban a német gazdasággal szemben 2,3 milliárd dollár többlet alakult ki a két évvel ezelőtti 1,4 milliárd dollár után. Továbbra is második Ausztria, amellyel szemben 2 százalékkal nőtt a magyar kivitel és 5 százalékkal csökkent a behozatal. Ennek eredményeképpen az egyenleg előjelet váltott, s a bázisévben elért 100 millió dolláros hiány helyett tavaly 78 millió dollár magyar többlettel zárt a kétoldalú kereskedelem. A harmadik legnagyobb kereskedelmi partnernek számító Olaszországgal szemben szolid növekedés eredményeként mintegy 750 millió dollár passzívum alakult ki. A tartósan dráguló energiahordozók révén Oroszország a rangsorban visszakerült a negyedik helyre. A múlt évben dinamikusan növekvő export révén Franciaországgal szemben is aktívum alakult ki. Egy évvel korábban az egyenleg még negatív volt. Az EU-csatlakozásra váró államok közül Csehországgal szemben 20 millió dollárral romlott, míg Lengyelországgal szemben épp ennyivel javult tavaly a külkereskedelmi egyenleg. Az elmúlt két évben a két tagjelölt országból származó import meghaladta az exportot. D. L. ♦157,5 -45,7 -181,0 KÜLKERESKEDELMI FORGALOM 1 (2000-ben, millió dollár) Ország Kivitel Behozatal Egyenleg 1. Németország 10471,3 8213,0 ♦2258,3 2. Ausztria 2442,5 2366,0 ♦76,5 3. Olaszország 1654,4 2407,2752,8 4. Oroszország 455,4 2588,6 -2133,2. Franciaország 1470,2 1400,5 ♦69,7 6. USA 1475,0 1223,6 ♦251,4 7. Hollandia 1522,4 708,4 ♦814,0 8. Nogy-Brilannio 1156,3 1017,1 ♦139,3 9.Japán 159,4 1701,11541,7 10. Belgium 878,3 720,8 11. Lengyelország 605,2 650,9 12. Cseh Köztársaság 465,3 646,2 Forrás: Gazdasági Minisztérium Az a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Jj Kisebb lehet a vártnál a februári hiány Vita a többletbevételekről (Folytatás az 1. oldalról) A döntés alapján 75 milliárd forintot költenek el idén úgy, hogy azt a tavalyi költségvetésben számolják el. Az ellenzéki pártok ezt az eljárást törvénytelennek tartják, s a hasonló gyakorlat megakadályozása végett a törvény módosítását kezdeményezik. A javaslat szerint automatikusan pótköltségvetést kellene benyújtani a jövőben abban az esetben, ha az első félévi időarányosan várható bevés 5-7 százalékos inflációs prognózisán. A polémia aktualitását támasztja alá lapunk értesülése, miszerint az adóbevételek növekedésének köszönhetően februárban a PM által várt 70- 90 milliárd forint hiánynál alacsonyabb, 50 milliárd forint körüli deficitre lehet számítani. Miután az államháztartás januárban 2,8 milliárdos többletet ért el, az első kéthavi hiány az éves előirányzat 10 százalék Új kedvezmények hatvanmilliárd forintért A társaságiadó-szabályozásba 2003-tól új, a kormány egyedi engedélye alapján 5 évre szóló kedvezményt vezetnek be. Tállai lapunknak elmondta, hogy az 1999-es adatok alapján 25-30 vállalat jelentkezésére számít a tárca, amelyek várhatóan mintegy 60 milliárd forint értékű kedvezményt vesznek igénybe. A jelenlegi - 3 és 10 milliárd forint beruházáshoz kötött - adókedvezményekre a 2002. december 31-éig megkezdett beruházások alapján lehetne jogot szerezni, amelyek kifutása 2011. teleket legalább 2 százalékkal meghaladja a ténylegesen befolyt összeg. A kormánypártok tegnap elutasították, hogy a bizottság nevében terjesszék elő ezt az indítványt, ám az ellenzékiek ettől függetlenül elkészítik javaslatukat. Hasonló sorsra jutott az az indítvány, amely az idén várhatós többletbevételek - Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke szerint legalább 120 milliárd forint - felhasználásáról rendelkezett volna. Az MSZP szerint az alultervezett infláció szállítja majd a többletbevételt. Tállai szerint egyelőre nincs ok változtatni a kormány r ha körül alakulhat, ami sokkal jobb az időarányosnál. A PM nyolc-kilenc jogszabály módosítását tartalmazó törvénycsomagot nyújt be az első félévben a parlamenthez. A módosítások egységes törvényi keretbe foglalják az értéktőzsde és az árutőzsde jelenleg különálló szabályozását. A tervek közt szerepel a devizaliberalizáció, továbbá a vállalatfelvásárlás szabályainak újraalkotása. Olyan előterjesztés is készül, aminek alapján a befektetési alapok minden uniós tagországban működhetnek majd. MAGYAR GAZDASÁG lejtgazdaság 3 K3 $6';*' — Az energiaárak emelkedése miatt torpant meg a dezinfláció Az MNB szerint javult a bankrendszer helyzete Az alapvetően kedvező makrogazdasági folyamatok pozitívan hatottak tavaly a magyar bankrendszer fejlődésére és javították a jövőre vonatkozó várakozásokat is. A nem banki pénzügyi közvetítők térnyerése 2000-ben tovább folytatódott - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második alkalommal publikált Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványában. A kedvező makrogazdasági környezet elősegítette a magyar bankrendszer fejlődését, amivel párhuzamosan a jövőre vonatkozó várakozások is kedvezőbbek lettek. A rendszer tőkehelyzete továbbra is stabil, portfoliója, jövedelmezősége és költséghatékonysága javult, miközben a piaci kockázatoknak való kitettsége csökkent tavaly az elmúlt időszakhoz képest - áll a magyar pénzügyi rendszer stabilitásáról szóló jelentésben. A kevésbé szigorúan szabályozott nem banki közvetítők térnyerése tovább folytatódott 2000-ben, de ez nem növelte számottevően a rendszerszintű kockázatokat. A nem banki közvetítők alszektorán belül a banki háttérrel rendelkező intézmények fejlődtek a legdinamikusabban., Az MNB tanulmánya szerint a magyar gazdaság az előző év folyamán kedvező külpiaci konjunkturális feltételek mellett, gyors ütemben növekedett, miközben az infláció mérséklődése elmaradt az előzetes várakozásoktól. A vállalati szektor finanszírozási igénye kismértékben nőtt, míg a háztartások megtakarítási hajlandósága a vártnál kisebb reáljövedelem-növekedés mellett az 1999-es - a korábbi éveknél alacsonyabb - szinten maradt. A jövedelemhelyzetekben bekövetkezett változások nem érintették jelentős mértékben a pénzügyi közvetítőrendszer kockázatait. A fogyasztói árindex 1995 közepe óta látványosan csökkent, az elmúlt másfél évben azonban megtorpant a folyamat, aminek elsődleges okát az energiaárak 1999 közepétől megindult erőteljes emelkedésében látja a jegybanki folyamatoknak az inflációra gyakorolt hatását. Az infláció alakulásában a váratlan sokkok dominanciáját jelzi, hogy tavaly jelentősen megnőtt az inflációs előrejelzések hibája. Az egy évre előretekintő prognózis 1999 eleje óta nem mutatott ekkora abszolút különbséget a tényleges adathoz képest - áll a tanulmányban. k. p. p. Ehhez olyan exogén sokkok - a gyógyszer-ártámogatási rendszer megváltozása, illetve a nem feldolgozott élelmiszerek áremelkedése - járultak hozzá, amelyeknek az inflatorikus hatását a makrokereslet gazdaságpolitikai eszközökkel történő alakításával nem lehetett megakadályozni. A vártnál magasabb tényleges inflációt nem kísérte a leértékelési ütem emelése, aminek következtében a forint reálárfolyama felértékelődött. A jegybank ezen túl tavaly októberben 100 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot is, ezáltal igyekezve a minimálisra csökkenteni a kedvezőtlen Tavaly minden tekintetben jelentősen zsugorodott a magyar tőkepiac, az azonnali tőzsdei forgalom 47 százalékkal esett vissza - vita értékelésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A tőzsde keserű tapasztalataival szemben a hitelintézetek jelentősen növelték hitelezői aktivitásukat. A lakossági banki hitelek állománya 43,7 százalékkal, a vállalkozói hiteleké 28,4 százalékkal nőtt, miközben a hitelportfóliók minősége jelentősen javult. A betétállomány 15,7 százalékos növekedési üteme jelentősen elmaradt a hitelekétől, ezáltal a hitelek betétekkel való fedezettsége a nemzetközileg jónak tartott 140 százalék alá, 124,7 százalékra süllyedt - állapítja meg a PSZÁF. P. B. A pártelnökök elásták a csatabárdot bHHHHHIIIÍHHINIÍHÍ Helyreállt a béke a fővárosi koalícióban A jelek szerint megbékült egymással a fővárost vezető két frakció. A pártelnökök tegnapi megbeszélése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésétől függ, hogy a fővárosi önkormányzat végül megvásárolja a hannoveri villamosokat. A két pártelnök egyeztetésének eredményeként Demszky Gábor főpolgármester nem terjeszti újra a közgyűlés elé a hannoveri villamosok ügyét, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalásától teszik függővé a járművek megvásárlását. A koalíció jövőjéért aggódók számára megnyugtató lehet, hogy Kovács László, az MSZP elnöke arra kérte a két frakciót, tegyenek meg mindent az együttműködés helyreállítása érdekében. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a villamosbeszerzés finanszírozása bekerül a főváros 2001-es költségvetésébe. Egyetértettek továbbá abban, hogy szükség van a Nagykörúton közlekedő, valamint a régi, úgynevezett UV-villamosok cseréjére. Kifejezték szándékukat, hogy a fővárosi költségvetésről kétoldalú konszenzussal döntenek. Ennek elősegítésére a két képviselőcsoport megkezdte az egyeztetést. Időközben Vajda Pál főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy legkésőbb március 14-ig kell aláírnia a BKV vezérigazgatójának a hannoveri villamosok vásárlásáról szóló szerződést. Az MTI szerint Vajda kijelentette, hogy a Hannoverből érkezett levél nem változtat érdemben a szocialisták álláspontján. Szerintük ugyanis jogszerű volt az egész közbeszerzési eljárás. (NAPI) A múlt évben átadott lakások esetében átlagosan két év telt el az építési és a használatbavételi engedély kiadása között. A munkálatok korábbi évekhez mérten gyorsabb befejezésének oka, hogy egyrészt a lakásépítési vállalkozók minél előbb a pénzükhöz szeretnének jutni, másrészt a községekben olcsóbb az építkezés. Az utóbbi egy évben megélénkülő lakásépítési kedv érezhetően gyorsítja a kivitelezést. A múlt évben átlagosan 636 nap telt el a kezdés, azaz az építési engedély kiadása és a befejezés, azaz a használatbavételi engedély elnyerése között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez az időszak 1999-ben még átlagosan egy hónappal hosszabb volt. Az újonnan elkészült lakások száma 1998-ban volt a legalacsonyabb mélypontjára, ráadásul az utóbbi hat év közül ebben az esztendőben volt a legkisebb az egy éven belül elkészült lakások aránya. A jelek szerint az építkezők kivártak, az építkezések lelassultak, emiatt jócskán megnőtt a három és a négy esztendő alatt felépített lakások aránya. Az adatok szerint az azóta eltelt két évben változás állt be, és fokozatosan emelkedett a két éven belül befejezett építkezések részesedése, miközben a három évig tartóké stagnált. A múlt évig a lakásépítési vállalkozók számára élt a kölcsön-visszatérítés intézménye, amelynek keretében visszakapták a felvett hitelek kamatainak nagy részét. Emiatt igyekeztek minél gyorsabban, lehetőleg egy esztendőn belül befejezni az építkezést és megkérni a használatbavételi engedélyt. Ez a lehetőség azonban megszűnt. Az új ösztönző, a kedvezményes hitellehetőség pedig csak részben jelent gyorsítási kényszert. Ezzel együtt az elemzők arra számítanak, hogy a következő időszakban 15 százalék körül marad az éven belül befejezett új lakások aránya. Különösen a községi építkezésekre jellemző, hogy viszonylag gyorsan elkészül a lakás. A lakócélú ingatlanok több mint fele két évnél kevesebb idő alatt beköltözhetővé válik, ezzel szemben a fővárosban csupán 39 százalék ez az arány. A gyorsaság egyik oka, hogy a községekben egyértelműen olcsóbb az építkezés, egy ottani új lakás bekerülési költsége mintegy 20 százalékkal kisebb, mint a fővárosban - véli Gáspár Anna, a Build-Econ Kft. ügyvezető igazgatója. Az épületek kialakításánál ugyanis nemcsak a felhasznált építési és befejezési anyagok olcsóbbak, mint Budapesten, hanem a munkaerő is kisebb költséget jelent. Az építési időben regionálisan jelentősek az eltérések. Amíg a fővárosban átlagosan 32 hónap telik el az építési engedély kiállításától a beköltözésig, addig Pest megyében több mint 65, Veszprémben pedig 80 hónap. Magyarországon az új lakások elkészültének időigénye nagymértékben a jövendő lakástulajdonosok anyagi helyzetének függvénye - állapítja meg Gáspár. A kedvezményes forrásokra támaszkodva sokan úgy vágtak bele az építkezésbe, hogy nem állt rendelkezésükre a teljes összeg, így a befejezés gyakran jócskán elhúzódik. Az utóbbi évek tapasztalata szerint az új házat építők csupán 8-10 százaléka képes a teljes költséget előteremteni valamilyen hitellehetőség felhasználása nélkül. Domokos László : A kistelepüléseken olcsóbb az új otthon megteremtése A tavaly átadott lakások fele két éven belül készült el ! ÉPÍTKEZÉS IDŐTARTAMA* Időszak Használatba vett lakások száma (ezer) Egy éven belül (%) Egy év () Két év (%) Három év (%) Négy év(%) Öt és több év (%) 1995 24,7 16,9 20,8 19,3 17,2 9,6 16,2 1996 28,3 13,4 34,3 19,1 11,5 8,7 13,1 1997 28,1 17,6 24,8 25,4 12,5 7,6 1998 20,3 11,0 28,7 20,0 17,3 10,1 12,9 1999 19,3 13,6 24,5 22,6 13,3 11,214,8 2000 21,6 14,3 33,4 15,8 12,3 7,6 16,6 Forrás: KSH Magyarországnak érdeke a gyors tárgyalás Biztonsággal állítható, hogy Magyarország uniós csatlakozása a 2003-2005-ös időszakra esik - közölte az MTI szerint Gottfried Péter külügyi integrációs államtitkár tegnap egy csatlakozással kapcsolatos konferencián. Martonyi János külügyminiszter szerint jelenleg zajlik az átmeneti mentesség iránti kérelmek egyeztetése. A miniszter tegnap elmondta, hogy amenynyiben ebben a félévben sikerül ideiglenesen lezárni a négy szabadságjog - áruk, személyek, tőke, szolgáltatások áramlása - fejezeteit, akkor már csak a nagy költségvetési igényű témák maradnak hátra. A személyek szabad áramlásának korlátozására vonatkozó német javaslat lényegi elemei - így a hétéves átmeneti időszak - valószínűleg bekerül a közös uniós álláspontba. A magyar fél fenntartja tízéves átmeneti kérelmét a termőföld megvásárlásával kapcsolatban, ami a külföldi természetes személyek számára jelent korlátozást. A szolgáltatások szabad áramlása fejezetében az EU vélhetően elfogadja a 2008-ig szóló magyar derogációs kérelmet a befektetésvédelmi alappal, illetve a takarékszövetkezetek minimális alaptőkéjével kapcsolatban. Magyarország ugyanakkor visszavonta a biztosítók tőkekiviteli korlátozására vonatkozó átmeneti kérelmét. Az áruk szabad áramlása fejezetében nyitott még a gyógyszerekre, gyógyszertörzskönyvekre vonatkozó rész magyar derogációs kérelmének sorsa.