Napi Gazdaság, 2001. március (11. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-01 / 51. szám

2001. MÁRCIUS 1. /IiWh Kft Az idén átalakul a bankcsoport Ötmilliárdot fektet az MKB az Euroleasingbe Tavaly erősödtek a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) üzleti pozíciói és pénzügyi teljesítménye is javult. Az adózás előtti pro­fit 33,7 százalékkal, 9,7 milliárd forintra nőtt, csoportszinten pedig 51,1 százalékkal, 10,1 milliárdra. Az idei évre a bank 12 milliár­dos adó előtti nyereséget tervez. A nemzetközi számviteli szabá­lyok szerint számított, konszolidált adózás előtti nyereség tavaly 11,3 milliárd forint volt, ami az idén az üzleti terv szerint 13 milliárd forintra nő. A hatékonyság növelése érdekében jelentősen át­szervezik a bankcsoportot. Az MKB három év alatt ötm­illiárd fo­rintot akar invesztálni új érdekeltségébe, az Euroleasingbe. Az MKB a tavalyi eredmények alapján a mérlegfőösszeget és a saját tőkét illetően is stabilan tartja második helyét a magyar bankok között, ami a stratégia­­váltásnak köszönhető, ugyanis a hitelintézet nyitott a kis- és kö­zépvállalkozások (kkv) vala­mint a lakosság felé. Az új ter­mékfejlesztésekkel is elsősor­ban ezen ügyfélkört szeretnék megcélozni - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Erdei Tamás elnök-vezérigazgató. A teljes vállalati üzletágon belül - a projektfinanszírozást nem szá­mítva - 2000 végén a kkv-ügy­­feleknek nyújtott hitelek állo­mánya már 22 százalé­kot, betétállományuk pe­dig 29 százalékot tett ki. A bank e körben az idén a scoringalapú hitelezési tevékenység és az eszköz­alapú finanszírozás felfu­tásával számol, a forrás­­gyűjtést könnyített elekt­ronikus bankszámla be­vezetésével támogatja. A nagyvállalati ügyfélkör­nek az MKB testre sza­bott, szofisztikált szolgál­tatásokat szeretne kínálni és célja az, hogy megőriz­ze vezető szerepét. A lakossági ügyfélkörben a ta­valy bevezetett lakáshitelezés­­ erősítése és általában a finanszí­rozási termékek bővülő értéke­sítése a cél, az 5,6 milliárd fo­rintos lakáshitel-állományt az idén szeretnék több mint dup­lájára növelni. A bank nyit a fia­talok felé is, a számukra elké­szült Student csomag szám­lavezetést és kártyát tartalmaz, s kisebb összegű folyószámlahi­tel nyújtásáról is gondoskod­nak. Az MKB szívesen részt ven­ne a diákhitelprogramban is. Változik az értékesítési politika is, nagyobb teret kapnak az elektronikus értékesítési csator­nák, így az év közepén beveze­tik a teljes körű call center szol­gáltatást, majd az e-bankingot is. Tavaly jelentősen fejlődött a nyugdíjpénztári üzletág is: az MKB-nyugdíjpénztárak 2000 végén 104 ezer tagot számlál­tak és összesen 23,5 milliárd forintnyi vagyont kezeltek. Az idén a taglétszámot 120 ezerre, a kezelt vagyont több mint 30 milliárd forintra szeretnék nö­velni. Az önkéntes és magán­­pénztár együttes piaci részese­dése a bank becslése szerint 5- 7 százalék lehet. Az üzletpolitikai terv megva­lósításához az idén a mérleg­főösszeg mintegy 12 százalé­kos, az ügyfélhitelek 15, az ügyfélbetétek 20 százalékos növekedése szükséges, ami kö­zel 12 milliárd forint adó előt­ti eredmény realizálását teszi lehetővé a nem konszolidált magyar kimutatások szerint. Erdei elmondta: idén jelentő­sen átszervezik az MKB-bank­­csoportot. Az értékpapír-keres­kedelmi tevékenységet május elejéig integrálják a bankba, a vagyonkezelési tevékenységet azonban továbbra is külön szer­vezetben végzik. Folyik a lí­zingtevékenység bankon belüli átstrukturálása is, csak a jogsza­bályok által előírt tevékenysé­gek maradnak külön társaság­ban. Az MKB három év alatt a növekedési ütemnek megfelelő­en összesen 5 milliárd forintot invesztál az Euroleasing Rt.-be, amelyben 2001 elején vásárlás­sal és tőkeemeléssel 50 százalé­kos részesedést szerzett. Ez az MKB eddigi legnagyobb befek­tetése. (Az Euroleasing-csoport mintegy 15 százalékos részese­désével a magyarországi gépjár­mű-finanszírozási piac második legnagyobb szereplője, a csoport 30 ezer élő szerződést, illetve 30 milliárd forint értékű kihe­lyezési állományt kezel.) Az MKB továbbra is nyitott az akvizíciókra, amennyiben a stra­tégiájába illeszkedő, megfelelő profitot biztosító befektetési le­hetőséget talál - mondta Erdei. A hitelintézet Közép-Kelet-Eu­­rópában középtávon nem tervez önálló akvizíciót, de tulajdono­saival közös befektetéseket igen, a csoport számára Szlová­kia és Lengyelország lehet érde­kes. Az MKB-nak jelenleg Cseh­országban és Horvátországban van bankérdekeltsége. A Posta­bank akkor sem volna célpont, ha pályázatot írnának ki rá, mert üzleti stratégiája és portfoliója nem illeszkedik az MKB-éhoz s a szükséges informatikai beru­házások is túlságosan hosszú idő alatt térülnének meg - mondta az elnök-vezérigazga­tó. B. Zs. AZ MKB ADATAI (milliárd forint) 1999. dec 2000. dec. Változás Piaci részesedés (százalék) Mérlegfőösszeg 677,8 789,9 116,5 Ügyfélhitelek 329,3 452,4 137,4 - vállalati hitelek 303,9 416,7 137,1 12,8 - ebből kkv-hitelek 55 65,3 118,7 - lakossági hitelek 1,9 5,6 294,7 1,3 Ügyfélbetétek 373,5 437,3 117,1 - vállalati betétek 199,3 211,4 106,1 9,7 - ebből kkv-betétek 48,9 60,2 123,1 - lakossági betétek 166,1 195,7 117,8 4,2 Adózás előtti eredmény: 9,7 133,7 Saját tőke 58,1 64 110,2 ROAE*(%) 10,8 13,1 ROAA* *(%) 0,9 1,1 ' átlagos sajáttőke-arányos nyereség, *' átlagos eszközarányos nyereség, Forrás: MKB Az MVM jogszerűen járt el / Pervesztes a Bakonyi Erőmű (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik fontos pont az ár volt. Mivel az árak nem elégí­tették ki a törvényben előírt legkisebb költség elvét, az MVM 1999 szeptemberében elállt a szerződéstől - közölte tegnapi tájékoztatóján Katona Kál­mán, az MVM elnök-vezérigaz­gatója. Lapunk érdeklődésére Lovas Győző, az MVM igazga­tója elmondta: a tendernyertes árakhoz képest a bakonyiak másfélszer drágábbak voltak. A Bakonyi Erőmű 1999 októbe­rében választott bírósághoz fordult azzal, hogy az MVM jo­gosulatlanul állt el a szerződés­től és kérte 32,15 milliárd fo­rintos kárának a megtérítését. A felperesi keresetet a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara mel­lett működő választott bíróság tegnap elutasította. R. Zs. 3 S / 2 J _ MAGYAR VÁLLALATOK --/—----------------­------------­----------1-------­ ­ . - i . Bizonytalan a parlamenti vita kimenetele Megvizsgálják a vasárnapi nyitva tartásról szóló javaslatokat A munka törvénykönyvének a kereskedők vasárnapi munka­végzésére vonatkozó módosításáról folyó vitákkal kapcsolatban a kormány megvizsgálja azokat az igényeket, amelyek külön tör­vénybe foglalnák a hét utolsó napjának bolti nyitva tartását - mondta lapunknak Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politi­­kai államtitkára. Közben a GfKL Hungária Kft. piackutató felmé­­rése szerint a családok vasárnapi vásárlási értéke a hetihez vi­­szonyítva mindössze 3 százalék. A hipermarketeknél ez az arány 9 százalék, ám az gramzeston az is kiderül, hogy ez utóbbi üz­­letekben sem a vasárnap a legforgalmasabb. v . Őry Csaba a NAPI Gazdaság kérdésére közölte: megvizsgál­ják azokat a vitában most fel­merült javaslatokat, amelyek szerint külön törvényben kelle­ne szabályozni az üzletek nyit­va és zárva tartásának kérdése­it. Állítása szerint nem politi­kai, hanem társadalmi megosz­tottság rejlik a vita mögött, hi­szen a vasárnapi nyitva tartás a kereskedelmi dolgozók családi életét, sok esetben vallásgya­korlását, a szabadidő együttes eltöltését zavarja meg. A másik oldalon viszont egyértelmű, hogy már kialakult szokásokat nehezen lehet megváltoztatni: az emberek jelentős része va­sárnap intézi bevásárlását, de legalábbis annak egy részét. Az államtitkár hangsúlyozta: van­nak olyan vélemények, ame­lyek szerint egyáltalán nem szabad engedélyezni a vasárna­pi munkavállalást, ám a kor­mány eredeti javaslata csupán szigorított volna a szabályozá­son. Őry szerint egyelőre nem lehet megjósolni a parlamenti vita végkimenetelét. A Magyar Bevásárlóközpon­tok Szövetsége szerint a kiske­reskedők, illetve a bevásárló­­központok beruházói által nem elfogadható jelenlegi for­májában az a törvénymódosító javaslat, amely a vasárnapi nyit­va tartásokat szigorítaná. A kor­mány a német és osztrák pél­dákra hivatkozva itthon is sza­bályozná a bevásárlócentru­mok vasárnapi nyitva tartását, ám a szövetség szerint azt nem szabad elfelejteni, hogy az em­lített országokban a kereske­delmet szabályozó törvények fokozatosan liberalizálódtak, itthon azonban ezek a folyama­tok - ha a törvényjavaslatot eb­ben a formájában fogadja el a parlament - nem feltétlenül mennek végbe. A szövetség számításai szerint ha a hét utol­só napját munkaszüneti nappá nyilvánítanák a kereskedelem­ben, úgy az ágazatban csökken­ne a munkaidőalap, ezáltal mérséklődne a fizetés, ami egy idő után kihatna a keresletre is. A mérséklődő kereslet pedig elbocsátásokhoz vezetne. A szö­vetség adatait az támasztja alá, hogy a bevásárlóközpontok mind komolyabb szerepet ját­szanak a városok, illetve a ré­giók gazdasági életében. Egy­­egy kereskedelmi centrum akár 500-700 alkalmazottat is foglalkoztathat, s jelenleg na­gyobb bevásárlóközpontokból országszerte nyolcvan műkö­dik. Ha a munkaerő elbocsátá­sára kényszerülnének, úgy az egyes régiókban nagymérték­ben megnőhet a munkanélkü­liség. Az adatok szerint az éves kereskedelmi forgalomból a bevásárlóközpontok ma már 14 százalékkal részesülnek. Bár a GFK Hungária piacku­tató felméréséből kiderül, hogy a heti összkereskedelmi bevé­telekből vasárnapra mindössze 3 százalék jut, a hipermarketek­nél a hét utolsó napja szinte kivétel nélkül kiemeltnek mi­nősül. Ezt jelzi például az is, hogy - az átlagot meghaladva - a háztartások 9 százaléka vá­sárol vasárnap. Az igazi csúcs mindenhol szombaton tapasz­talható. Az élelmiszer-kereske­delmi központokat azonban nem szabad összekeverni a bevásárlócentrumokkal - állít­ják a szakemberek. A Tesco- Globál Áruházak Rt. például úgy nyilatkozik, lehetővé teszi vásárlói számára, hogy akkor vásároljanak, amikor szeretné­nek, dolgozói számára pedig hogy azokon a napokon dol­gozzanak, amikor ők akarnak. A Tesco szerint a nyitva tartást egyértelműen a vásárlói igé­nyek irányítják, márpedig a va­sárnapi vásárlási lehetőséget a vevők igényelték - hivatkozik a cég saját kutatásának ered­ményeire. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtit­kára hangsúlyozottan magán­­véleményének adott hangot az ügyben, amikor elmondta, hogy a vasárnapi nyitva tartás tiltása több kárt okozna, mint amekkora hasznot hozna. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy igény van a vasárnapi árusítás­ra. Nemcsak a nagy bevásárló­­központok és hipermarketek tartanak nyitva, hanem a kisebb üzletek is. Az alkalmazottak pedig találhatnak más állást, ha nem felel meg nekik a munka­­beosztás. Sz. I. M.-H. Gy. A VÁSÁRLÁSOK ÉRTÉKÉNEK MEGOSZLÁSA Forrás: GfK Piackutató Intézet Folytatódik az olajtársaság profiltisztítása A Mól Hotels a szezonig megválna a szállodáitól (Folytatás az 1. oldalról) Az ajánlatokat március 19- éig lehet benyújtani. A Mól Hotels már tavaly november­ben is meghirdette ugyan­ennyiért az ingatlanegyüttest, de akkor a három vagyonele­met egyben akarta értékesíte­ni, ami nem sikerült (NAPI Gazdaság, 2000. november 7., 13-14. oldal). Most abban re­ménykedik a kiíró, hogy az ingatlanok külön-külön törté­nő meghirdetésével sikeresebb lesz a pályázat. A Mal Hotels eladásra kínál­ja továbbá a Hotel Minőr nevű háromcsillagos budapesti szál­lóját is. A 4860 négyzetméte­res telken álló épület bruttó hasznos alapterülete 1800 négyzetméter, az irányára 180 millió forint. Az ajánlatokat március 9-éig várja a kiíró. Pá­lyázatot írt ki a társaság a balatonmáriafürdői Sirály üdülőre is. A 32 millió forin­tért kínált ingatlanra szintén március 9-éig lehet pályázni. A Mal Hotels eddig ingatlanállo­mányának körülbelül a felét adta el - tudtuk meg Horváth Gábortól, a társaság igazgató­ságának elnökétől. A tranzak­ciók célja a profiltisztítás és a tőkefelszabadítás. Az eddigi értékesítésekből egyébként milliárdos nagyságrendű bevé­tel folyt be. K. E. R. w. f ' I­A­A­A!»Myjgazddaság Újabb helyi rádiók kezdhetik meg adásukat Az Országos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) döntése alapján a Partner Rádió Kft. nyerte el Kecskemét körzetében a 97,7 megahertzes frekvencián a helyi szolgáltatás jogát, míg Kiskunhalason a 92,9 mega­hertzen a Halas Hangja Kft., Keszthelyen a 99,4 megahertz frekvencián a Helikon Rádió Kft. sugározhatja adását, Debre­cenben pedig a 90,9 megahert­zen a HPZH 4 Konzorcium nyer­te el a szolgáltatási jogot. A fenn­maradó frekvenciákról egy má­sodik körben dönt a testület. Az ORTT a szombathelyi 97,1 me­gahertz frekvenciára 60 napon belül újabb pályázatot ír ki, mi­vel a pályázatok elbírálása so­rán erről a frekvenciáról nem született döntés. D. I. v ötmilliódtól rentábilis a jelzálog-hitelezés Rövidesen indulhatnak a Concorde ingatlanhitelcégei (Folytatás az 1. oldalról) A tulajdonosok emellett létre­hoztak egy kizárólag közvetlen értékesítéssel foglalkozó céget is. A két társaság olyan bankok és biztosítótársaságok számára nyújt majd - az értékesítés ki­vételével - teljes körű szolgál­tatást, amelyek szeretnének részt venni a lakossági jelzálog­­hitelezésben, ám ennek belső megoldása jelentős időt és költ­,­séget kívánna tőlük, így inkább egy erre szakosodott cég igény­­bevételével a tevékenység „ki­szervezése” mellett döntenek, így a jelzálog-hitelezés a bank vagy biztosító neve alatt, de jó­val olcsóbban végezhető. Jelen­tős érdeklődés mutatkozik a pi­acon e tevékenységre, számos bankkal, illetve biztosítóval tár­gyalnak - mondta lapunknak Jurányi Gábor, az Ingatlanhitel Plusz vezérigazgatója. Január 1. óta a biztosítási tör­vény a biztosítótársaságok szá­mára is lehetővé teszi a jelzálog­­hitelezést életbiztosítási díjtarta­lékuk 5 százaléka erejéig. A biz­tosítók közül többen jelezték, hogy megkezdték az előkészü­leteket a jelzálog-hitelezés elin­dítására, s értesüléseink szerint az AXA-Colonia - az egyik első cég a hazai piacon, amely olyan lépcsőzetes szolgáltatású élet­­biztosítási terméket dobott piac­ra, amely a jelzálog-hitelezés­nek is alapja lehet - már meg is állapodott az Ingatlanhitel Plusz Rt.-vel. A jelzálog-hitelezés a legbo­nyolultabb lakossági hitelfajta, s éppen bonyolult volta és ma­gas költségigénye az oka annak, hogy a világ fejlett piacain e te­vékenységet csak erre szakoso­dott pénzügyi intézmények lát­ják el, még ha egy univerzális bank keretein belül működnek is - mondja Jurányi. Csak meg­felelő tranzakciószám elérése esetén éri meg belépni erre a pi­acra, előzetes számítások szerint még egy erre szakosodott és a legracionálisabb költséggazdál­kodást folytató társaság számá­ra is csak mintegy 5 milliárdos hitelkihelyezés után válik éppen nyereségessé a tevékenység. A jelzálog-hitelezés kiszervezése - outsourcingja - hasonló ah­hoz, amikor a bankok a kész­pénzfelvételre szolgáló automa­táikkal kapcsolatos működteté­si feladatokat átadják egy arra specializálódott cégnek, amiben ugyancsak a költségszempont­ok játszanak szerepet - tette hozzá a vezérigazgató. Gilyén Ágnes ­ Hétmilliárd a Bank Austria Creditanstalt eredménye A tavalyi évet 7,08 milliárd forint adózás előtti ered­ménnyel zárta a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. a nemzetközi számviteli szabá­lyok szerint készült auditált mérlege alapján - jelentette be a cég tegnap. A tavalyi profit 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A hitelin­tézet mérlegfőösszege 10 szá­zalékos növekedés nyomán 318,5 milliárd forintra emel­kedett. A hitelállomány 16 százalé­kos bővülés révén 218 milli­árd forintra bővült. Ennél je­lentékenyebb mértékben, 32 százalékkal, 220,7 milliárdra emelkedtek a vállalati és la­kossági betétek. A nettó ka­matbevételek 21 százalékkal, 10,1 milliárdra, a jutalék típu­sú bevételek pedig 26 száza­lékkal, 3,2 milliárd forintra növekedtek. Ugyanakkor az üzemi kiadások csak 9 száza­lékkal emelkedtek. A Bank Austria Creditanstalt 2001 kö­­­­zepéig összeolvad a Hypo- Vereinsbank Hungaryval. A két­­hitelintézet fiókjainak száma­­ eléri a negyvenet, az egyesített­­bank mérlegfőösszege megha­ladja majd a 2 milliárd eurót ,, és Magyarország ötödik legna­­­­gyobb hitelintézete lesz 6 szá­z­alékos piaci részesedéssel. G. Á.

Next