Napi Gazdaság, 2001. május (11. évfolyam, 99-124. szám)

2001-05-02 / 99. szám

2001. MÁJUS 2. Lassuló növekedés, élénkülő fogyasztás Nyár előtt nem várható egy számjegyű infláció Az infláció az első félévben két számjegyű marad és csak ezután csökken tíz százalék alá. A növekedés a tavalyihoz képest las­sul, a beruházás és a fogyasztás azonban gyorsabban emelke­dik, mint 2000-ben. A megtakarítási hajlandóság, a külkereske­delmi és a fizetési mérleg romlik - áll A GKI Rt.-nek az ABN­­Amro K&H Bank együttműködésével készült előrejelzésében. Az infláció ebben az évben csak kissé csökken, az index várhatóan csak nyáron válik ismét egy zárjegyűvé. Az idei évben ennek megfelelően az éves átlagos infláció 9 száza­lék lesz - áll a GKI, az ABN­­Amro és a K&H prognózisá­ban. Az utóbbi napokban töb­ben is a kormány 8,5 százalé­kos, illetve a jegybank 8,8 szá­zalékos előrejelzésénél maga­sabb inflációt valószínűsítettek az idei évre, a piaci konszen­zus 9,44 százalék. Idén a keresetek és nyugdí­jak reálértékben jelentősen - az előrejelzés szerint mintegy 4 százalékkal - emelkednek. Az első két hónapban a ver­seny-, illetve a költségvetési szféra közötti kereseti olló to­vább nyílt, az év egészében azonban - a kormányzati dön­téseknek megfelelően - a költ­ségvetési szektorban foglal­koztatottak jövedelmének nö­vekedése gyorsul. A fogyasztás a tavalyi 3,3 százalék után 2001-ben 5 szá­zalék közeli növekedést mu­tathat. Mindeközben - elsősorban a jó hozammal kecsegtető pénz­­befektetések hiányának és az inflációs bizonytalanságnak betudhatóan - idén az első há­rom hónapban a pénzbeli meg­takarítások csupán 141 milli­árd forintot tettek ki, szemben a tavalyi 151 milliárd forint­tal. A foglalkoztatottság az el­múlt években átlagosan egy százalékkal emelkedett és idén is ez várható. (NAPI) 114,5­ ­ A GKI PROGNÓZISA A bruttó átlagkereset (%) A GDP volumenindexe (%) 105,0 Az ipari termelés (összehasonlító áron, %) 112,0 Beruházások (összehasonlító áron, %) 111,0 A kivitel változása (folyó áron, euróban, %) 116,0 A behozatal változása (folyó áron, euróban, %). 117,0 A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 51 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró)­ Külföldi működőtőke beáramlása (milliárd euró) 1,6 Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 490 (770)a) Fogyasztói árindex (%) 109,0 a) A 2000-re elkönyvelt tételekkel, az autópálya-építés teljes ráfordításával és az ÁPV Rt. kiadásaival együtt. Forrás: KSH, GM, MNB Jelentősen romolhat a fizetési mérleg Márciusra 198 millió euró folyó hiányt vár a piac (Folytatás az 1. oldalról) A második negyedévben külpiaci hatások miatt az ex­port visszaesésére, a kereslet megélénkülése miatt pedig a behozatal megugrására lehet számítani - tette hozzá Nagy. Az árusor hiányára vonatko­zó elemzői konszenzus 240 millió euró, a legpesszimis­tább szakértő 300 millió eurós hiányt vár, míg a legoptimis­tább szerint az export 200 mil­lió euróval maradt el az im­porttól. Februárban a külkereskede­lem 108 millió eurós hiánnyal zárt, ami jóval alacsonyabb volt a piaci várakozásoknál és az elemzők folyó deficitre vo­natkozó prognózisának téve­dését is nagyban megmagya­rázta. Az import alakulása gyakor­latilag kiszámíthatatlan - mondta el lapunknak Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki sze­rint az exportdinamika lassu­lása nem lesz olyan jelentős, mint amire fél évvel ezelőtt számítani lehetett. Nagy sze­rint a vámstatisztikai számlák nem utalnak arra, hogy a fize­tési mérleg ára során különö­sebben nagy deficitre kellene számítani. K. P. P. i A­ fj A költés ideje lejárt! / Fektessen a biztonságba! BEFEKTETÉSI ESZKÖZALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIZTOSÍTÁSOK UNION CSAK NYUGODTAN Tel.: (06-1) 266-0616 A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Idén 32,6 milliárd forint jut közvetlenül területfejlesztésre Nő a decentralizáció a vidéktámogatási források elosztásában Az Országgyűlés a kormány javaslatára határozatot hozott a te­rületfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, illet­ve a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendsze­réről. A döntés az agrártárca büdzséjében lévő területfejleszté­si célelőirányzat és a belügyi tárcánál szereplő területi kiegyen­lítést szolgáló támogatási keret felhasználását érintette. Idén a két tárcánál három keretben összesen 32,6 milliárd forint áll rendelkezésre közvetlenül területfejlesztési célokra. Idén közvetlenül 32,6 milli­árd forint jut közvetlenül terü­letfejlesztési célok megvalósítá­sának támogatására, miután a kormány az árvíz miatt 1,5 mil­liárd forinttal csökkentette a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) bü­dzséjében erre az évre területfej­lesztési célelőirányzat címszó alatt betervezett összeget. A kor­mány a közelmúltban elfogad­ta az FVM előterjesztését a terü­letfejlesztési támogatások és de­centralizáció elveiről, a kedvez­ményezett térségek besorolásá­nak feltételrendszeréről, s a már kormány-előterjesztésként a parlament elé került javaslat­ról az Országgyűlés is határo­zott. A területfejlesztési célelői­rányzat és a területi kiegyenlí­tést szolgáló fejlesztési célú tá­mogatási keret elosztását érin­tő határozatot a tervezési-sta­tisztikai régiók kialakítása, Ma­gyarország EU-csatlakozása - a programfinanszírozásra és a strukturális alapok fogadására való felkészülés -, továbbá a ha­tályban lévő szabályozás gyakor­lati tapasztalatainak hasznosítá­sa indokolta. Lejárt az érvényes­sége annak az, 1997-ben hozott országgyűlési határozatnak is, amellyel a honatyák a területfej­lesztésről és a területrendezés­ről szóló 1996. évi törvény alap­ján 1997-1999. között rendel­keztek a területfejlesztési cél­­előirányzat legalább 50 százalé­kának decentralizációjáról. Rá­adásul egy 1999-es törvénymó­dosítással megalakultak a regi­onális fejlesztési tanácsok a hét régióban, s ezeknek is forrást kellett biztosítani. A területfejlesztés támogatási rendszerének reformja kereté­ben a területfejlesztési célelői­rányzat nagyobb arányú decent­ralizálásával tovább növekszik a térségi intézmények pénzügyi eszközrendszere. Az új ország­­gyűlési határozat az idén 15,5 milliárd forint területfejlesztési célelőirányzat 65 százalékos de­centralizálását írja elől, szem­ben az eddigi 50 százalékkal. Az eddig a célelőirányzat felét elköltő megyei területfejleszté­si tanácsok most 30 százalékot, míg a regionális fejlesztési taná­csok 35 százalékot kapnak, a központi keret pedig 50 száza­lékról 35 százalékra csökken. A megyei területfejlesztési taná­csok esetében a felosztás alap­ját képező számítási módon nem javasoltak változtatást a szakértők. A regionális fejlesz­tési tanácsok esetében azonban a rendelkezésre álló forrás olyan felosztását indítványoz­ták, amely differenciált támoga­tásokat tesz lehetővé. A területi kiegyenlítést szol­gáló 10,5 milliárd forint támo­gatásból továbbra is csak ön­­kormányzati fejlesztéseket le­het támogatni, a forrással 100 százalékban a megyei terület­­fejlesztési tanácsok rendelkez­nek. Az eddig támogatott ter­melő infrastrukturális beruhá­zások mellett azonban lehető­ség nyílik az intézményi beru­házások, s a települési rendezé­si tervek elkészítésének támo­gatására is. Ezt a támogatást a jövőben is csak a kedvezménye­zett térségekben lehet igénybe venni, az országgyűlési hatá­rozat viszont egyszerűsítette a mutatórendszert és csökken­tette a kedvezményezett térsé­geket. Az eddigi négy kedvez­ményezett térségtípusból há­rom maradt: a társadalmi szempontból elmaradott, az ipari szerkezetátalakítási és a mezőgazdasági vidékfejleszté­si térségek. L. L. I FORRÁSOK (2001, milliárd forint) Földművelésügyi tárca 17,0-1,5-15,5 Belügyi tárca térfejllesztési kiegyenlítésre 10,5 önk. infrastruktúra-fejlesztésre 6,6 Forrás: NAPI Gazdaság •/$•• ' ' ›SO‹i.f›IIV.-r ■ I r­SMlSJ EU-agrártámogatások A szántóföldi művelés a favorit (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Unióhoz csatla­kozva Magyarország várható­an évente mintegy 400 milli­árd forintnak megfelelő agrár­­támogatást hívhat le a közös­ségi költségvetésből - mond­ta lapunknak Rieger László, az AIK elnöke. A lehívható keret felét a szántóföldi növényter­mesztés területén lehet fel­használni, 3,6 millió hektárral, illetve hektáronként 5,19 ton­na átlagterméssel számolva. Rieger emlékeztetett arra, hogy az AIK az agrárrendtar­tás önálló, országos illetősé­gű végrehajtó szervezete, lét­száma­­az induló 22 főről mára 141-re emelkedett. Fel­adata a nem­zeti jogcímű támogatások, agrárpolitikai intézkedések - export-visz­­szatérítés, ex­portengedélye­zés, interven­ció - végrehaj­tása, illetve az Európai Mező­­gazdasági Orientációs és Ga­rancia Alap (EMOGA) közös­ségi támogatás intézkedései­re való felkészülés. Az AIK a múlt év végéig fennállása óta 66,4 milliárd forint értékű agrártámogatási igazolást adott ki - tájékozta­tott Rieger. A szakember felhív­ta a figyelmet arra, hogy a ta­valy 27,95 milliárd forint ér­tékben kiadott igazolások ér­téke 15,4 százalékkal maga­sabb volt, mint az előző évi, a tavalyi jogcímek szerint ki­adottak értéke ugyanakkor mindössze 7 milliárd forint volt, ami csaknem harmada az 1999-ben kiadott támogatási igazolásoknak. L. L. I AIK-IGAZOLÁSOK (millió forint) Megnevezés Kiadott igazolások értéke 1998.évi jogcímek 1999. évi jogcímek 2000. évi jogcímek Évenként összesen 1998 14262 14262 1999 6089 18123 24212 2000 37 20901 7012 27950 Jogcímenként összesen 20388 39024 7012 66424 Forrás: AIK KIVONAT a Novotrade Befektetési Rt. (székhely: 1137 Bp., Szent István krt. 18.) 2001. április 27-én megtartott KÖZGYŰLÉSÉNEK jegyzőkönyvéből 2/2001. számú közgyűlési határozat A közgyűlés az Igazgatóság jelentését a társaság 2000. évi üzleti tevékenységéről, a társa­ság 2000. évi mérlegét és annak kiegészítő mellékletét, továbbá az eredménykimutatást az írásbeli előterjesztéssel egyezően jóváhagyja azzal, hogy osztalékot nem állapít meg. A ke­letkezett veszteséget a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően öt évre elhatá­rolni rendeli. 3/2001. számú közgyűlési határozat A közgyűlés a társaság 2000. évi konszolidált mérlegét és annak kiegészítő mellékletét az írásbeli előterjesztéssel egyezően jóváhagyja­­­ 4/2001. számú közgyűlési határozat A közgyűlés a Felügyelő Bizottság éves jelentését az írásbeli előterjesztéssel egyezően jó­váhagyja. 5/2001. számú közgyűlési határozat A közgyűlés a könyvvizsgáló éves jelentését az írásbeli előterjesztéssel egyezően jóváhagy­ja­ 6/2001. számú közgyűlési határozat A közgyűlés Danóczy Balázs lemondását tudomásul veszi. Tekintettel arra, hogy az igazgató­ság létszáma az Alapszabályban rögzített minimális létszámot meghaladja, új igazgatósági tag megválasztásától eltekint. NAPI gazdaság 3 Magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások Mielőbb meg kell teremteni a szabadkereskedelmi feltétele­ket Magyarország és Jugoszlá­via között, hiszen ez elenged­hetetlen a forgalom növelésé­hez - közölte Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki április végén Belgrádban folytatott tárgyalá­sokat. A szabadkereskedelmi megállapodás hiánya miatt a jugoszláv termékek verseny­­hátrányban vannak a magyar piacon, ahová az összimport 80 százaléka kedvezményes vám­feltételekkel érkezik. Jugoszlá­viában alacsony a termelőkapa­citás kihasználtsága, így példá­ul az elektromos termékek, az élelmiszeripar vagy a jármű­­gyártás területén jöhet létre gyártási kooperáció vagy bér­munka-együttműködés. A jugo­szláv fél részegységek előállítá­sában, összeszerelésével tud részt venni az együttműködés­ben. Mindkét fél hosszabb távú, szorosabb együttműködést sze­retne kialakítani az energetika területén. Ez mind az elektro­mos áram, mind a kőolaj- és gázszállítást érintené. Tavaly nőtt a biztosítási szektor súlya A biztosítási szektor súlyának tavalyi növekedését jelzi, hogy a biztosítótársaságok díjbevé­telének GDP-hez mért aránya az 1999. évi 2,6 százalékról 3 százalékra emelkedett 2000- ben - derül ki a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete leg­utóbbi gyorsjelentéséből. A biztosítótársaságok összes díj­bevétele tavaly 384,2 milliárd forintra emelkedett az 1999 végi 297,47 milliárd forintról. Ha a társaságok mellett a biz­tosítóegyesületek adatait is be­számítjuk, akkor 2000-ben a teljes díjbevétel 388,46 milli­árd forintra rúgott a biztosítá­si szektorban. Módosulhat az ÁPV Rt. kiadása A Pénzügyminisztérium sze­rint a privatizációs törvény meg­szüntetésével nyílik lehetőség az ÁPV Rt. idei kiadásainak módo­sítására, tekintettel arra, hogy a 2001-ben várható privatizációs bevételek jelentősen elmarad­nak az ÁPV Rt. idei, 180 milli­árd forint kifizetési előirányza­tától. Bathó Ferenc, a tárca fő­csoportfőnöke az MTI-nek el­mondta, hogy a minisztérium a privatizációs szervezet vezetői­vel egyeztet a kérdésben. A költ­ségvetés az ÁPV Rt. vagyonkeze­lésével és tartalékfeltöltésével kapcsolatban az idén 180,5 mil­liárd forint, jövőre pedig 95,5 milliárd forint ráfordítási köte­lezettséget és lehetőséget irá­nyoz elő. Ebből 2001-ben 36 milliárd, 2002-ben pedig 32 milliárd forint osztalékbefi­zetési kötelezettség terheli a pri­vatizációs szervezetet. Az ÁPV Rt. már korábban jelezte, hogy vár­ható bevételei nem fedezik a költségvetési törvényben előírt és lehetőségként megjelölt 180 milliárd forintos kifizetést - hangsúlyozta Faragó Csaba, a privatizációs szervezet elnök­vezérigazgatója korábban. a KARTONPACK Dobozipari Rt. (4030 Debrecen, Galamb u. 11.) 2000. évi jelentése A KARTONPACK Dobozipari Rt. Igazgató­sága tájékoztatja a tisztelt érdeklődőket, hogy a 2000. évi beszámoló 2001. május 2-tól megtekinthető az alábbi helyeken: - a Német Befektetési Társaság Rt.-nél (1074 Budapest, Dohány u. 14.) - a Kartonpack Dobozipari Rt.-nél (4030 Debrecen, Galamb u. 11.). KARTONPACK Dobozipari Rt. Igazgatósága

Next