Napi Gazdaság, 2001. június (11. évfolyam, 125-149. szám)
2001-06-01 / 125. szám
2001. JÚNIUS L Csökkent a borexport az első negyedévben Eltörölnék a jövedéki adót a borászok Újra kell szabályozni az agrárpiaci rendtartást, a borágazat piacösztönzési és elvonási rendszerét - hangoztatta több érdekelt szakmai szervezet a tegnap tartott sajtótájékoztatón. Úgy vélik, hogy a rossz helyzet egyik oka az export évek óta tartó csökkenése. A magyar borok kivitelének volumene a tavalyi csaknem 10 százalékos éves szintű csökkenés után idén az első negyedévben 15 százalékkal, 164,5 ezer hektoliterre csökkent az előző év azonos időszakához képest. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Borgazdaság Szövetsége és a Magyar Bor Akadémia álláspontja szerint miközben a magyar borok egyre-másra sikereket aratnak a borversenyeken, az ágazat reprezentánsai gazdasági válságban vannak, a támogatási rendszer elégtelen, gondok vannak a jövedelmezőséggel és a jogi szabályozással, nem beszélve a kivitel évek óta tartó folyamatos csökkenéséről. A magyar borok exportja tavaly csaknem 10 százalékkal, 783,9 ezer hektoliterre csökkent az előző évihez képest, idén az első negyedévben pedig 15 százalékkal kevesebb volt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szakmai szervezetek javaslata szerint az export visszaesésének főként a nem megfelelő marketing az oka, ezért a bor áfájának az élelmiszerekkel azonos mértékűre, 12 százalékra csökkentésével hatékony - a WTO-előírásoknak is megfelelő - piacösztönzési rendszert kellene kialakítani. Egy önálló alaphoz kapcsolódó állami hozzájárulással pedig forrást lehetne teremteni az eddiginél hatékonyabb ágazati marketinghez. Az ágazati befizetés az alapba 5-600 millió, az állami támogatás pedig 400 millió forint lenne évente, előbbi forrása a jövedéki adó eltörléséből adódhatna. Kiss László, a HNT elnöke szerint ilyen intézkedésekre már csak azért is szükség lenne, mert a Magyarországon egy évben megtermelt mintegy 4 millió hektoliter borból 3 millió megy belső fogyasztásra és 0,8- 1 millió exportra. A belföldi ellátás teljes körű, az import mértéke jelenleg annyi, amennyi a választékbővítéshez és a piaci viszonosság megteremtéséhez szükséges. Az egy főre jutó éves fogyasztás Magyarországon 28- 32 liter, az Európai Unió átlaga 38,3 liter. A belső fogyasztásban növelni kellene a minőségi magyar termékek mennyiségét, de az értékesítési lehetőségek itt korlátozottak, és a külpiacokon is számos feszültség tapasztalható. Belföldön a fizetőképes kereslet stagnálása mellett a palackos bor nagykereskedelmének 70 százalékát kézben tartó áruházláncok, kereskedelmi társulások tevékenységének árletörő hatása és a gazdasági szabályozó rendszer működési zavarai okoznak gondot, az 1990-es évek elején szinte a semmiből újjáélesztett borexport pedig továbbra is leszálló ágban van mind mennyiségileg, mind az átlagár tekintetében. l. l. Sok a bizonytalan elem a fizetési mérlegben A várt hiány 77 millió euró (Folytatás az 1. oldalról) A szokásosnál jóval nagyobb határok között szóródnak a folyó fizetési mérleg áprilisi egyenlegére vonatkozó elemzői prognózisok. A legoptimistább elemző 60 millió eurós többletet, a legpesszimistább 200 millió eurós hiányt vár, az átlag mínusz 77 millió euró lett. A szélsőértékektől megtisztított átlag 80 milliós deficitet mutat. Az elemzőknek az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy a fizetési mérleg idei alakulása egyáltalán nem tükrözte a korábbi években megszokott szezonalitást. Az év első három hónapjában a fizetési mérleg rendre kisebb hiányt mutatott, mint amennyit az elemzők vártak, így összességében rendkívül pozitív kép alakult ki. Ez nemcsak a piacot lepte meg, de hozzájárult ahhoz is, hogy a kormány és az MNB kiszélesítse a forint árfolyamsávját. Az első negyedévi adatok kellemesen csalódó piac nem javította érdemben az egész évre vonatkozó prognózisát, a legtöbben 2,1 és 2,4 milliárd euró között valószínűsítik az éves deficitet. Ez azt jelenti, hogy a hátralevő hónapokra nagyobb deficitet várnak, mint eddig. Az elemzők véleményét elsősorban az eurózóna gyengülő gazdasági potenciálja és az erősödni látszó belföldi kereslet támasztja alá. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője elsősorban az európai fogyasztói bizalmi indexekre és a lassuló ütemben növekvő magyar ipari termelésre hívta fel a figyelmet. Az elemző szerint az áprilisi nagy bérkiáramlás és a fogyasztási javak importon belüli súlyának növekedése emelkedő külkereskedelmi hiányt vetít előre. Hasonló véleményen van Török Attila, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője is. Ő úgy véli, hogy a keddi adat az exporténál magasabb importdinamikát mutat majd és ez a tendencia az év végéig megmaradva rontja majd a fizetési mérleget. Nagy az áprilisi adatokról alkotott borúlátó véleményét azzal árnyalta, hogy a magas gázkészletek ugyan alacsony energiaszámlát valószínűsítenek, de ezt részben kompenzálhatja az olaj- és üzemanyagimport. Több elemző is jelezte, hogy nagyon bízik a szolgáltatások egyenlegének kedvező alakulásában, mert ez az a sor a fizetési mérlegben, amely az eddigi adatok szerint ellensúlyozhatja a romló külkereskedelmi egyenleget. Az év első három hónapjának idegenforgalmi adatai alapján még az sem zárható ki, hogy a turisztikai szolgáltatások pozitív devizaegyenlege a tavalyi évhez hasonlóan idén is 20 százalékkal emelkedik. (napi) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank IIL, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Kifulladni látszik az élelmiszer-ipari drágulás Lassuló ütemben emelkednek a termelői árak Az ipar termelői árai 2001 áprilisában az előző hónaphoz mérten 0,2 százalékkal, egy év alatt pedig 8,9 százalékkal emelkedtek, vagyis a drágulás üteme csökkenni látszik - adta hírül a KSH. A gépipar kiviteli árai csökkennek, az élelmiszerek drágulása pedig lassul. Lassuló ütemben emelkedtek az ipar termelői árai áprilisban. Az exportot és a belföldi értékesítést is magában foglaló árindex hó/hó alapon 0,2 százalék volt, 12 hónap alatt pedig 8,9 százalék volt a drágulás üteme. A belföldi értékesítési árak 0,6 százalékkal haladták meg az előző havi árszintet. Az árnövekedés havi rátája február óta havonta 0,1 százalékponttal csökkent, de az éves emelkedés itt még mindig 12,3 százalék. Az export áprilisi árszintje az előző hónaphoz képest minimálisan csökkent: a 12 hónapra vetített áremelkedés a külpiacokon 5,8 százalék. A belföldi értékesítési árak áprilisi alakulását döntően a feldolgozóipari ágazatok határozták meg, átlagosan 0,8 százalékos havi árnövekedésük az előző havi mértékkel megegyező. Az átlagosnál több mint kétszer gyorsabban nőttek az árak a kőolaj-feldolgozásban, de az átlag fölött emelkedtek a gépipar főbb ágazatainak árai is. Az építőipari boom közepette a zömében ennek az ágazatnak alapanyagokat gyártó nem fém ásványi termék ágazat árszintje folyamatos növekedés mellett áprilisban 1 százalékkal haladta meg az előző havit. Itt az egy évre visszatekintő áremelkedés üteme 10,4 százalék. A drágulási toplistát mégsem az építőipar, hanem az élelmiszerek vezetik, e téren biztató viszont, hogy a drágulás az előző hónapban lassult. Az ipari termékek exportértékesítési árai márciushoz képest lényegében nem változtak. Jelentősebb árnövekedést csak a kőolaj-feldolgozás exportárai mutattak, a kivitel zömét adó gépipari ágazatokban 0,6 százalékkal csökkentek a külpiaci értékesítés árai. (NAPI) Vita a közművagyonról Bíróság előtt nem vitatható a gázkompenzáció Az önkormányzati gázközművagyon rendezésének részletes parlamenti vitájában az ellenzék a települések jogorvoslati lehetőségeinek szélesítését szorgalmazta, ám a kormány elzárkózott ettől. Az egyszerű többséget igénylő törvény megszavazásakor a legnagyobb kormánypárt igazodik a kabinet álláspontjához. A kamatokkal együtt mintegy 65 milliárd forint sorsáról döntő törvény szerda éjszakai részletes vitája során az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségeinek megállapítása volt a középpontban. Az ellenzéki felszólalók szerint a települések számára biztosítani kell, hogy amennyiben vitatják a vagyonjuttatás törvényben rögzített összegét, akkor bírósághoz fordulhassanak. A kormány szerint azonban a törvény előkészítése során a helyhatóságok elegendő információval és idővel rendelkeztek ahhoz, hogy érvényesítsék akaratukat. A kabinet tehát nem kíván módosítani a februárban kialakított álláspontján, miszerint csak azok a települések fordulhatnak bírósághoz a törvény kapcsán, amelyek jogosultak lettek volna, de kimaradtak a vagyonrendezésből. Jogi útra terelhetik a vitás ügyeiket továbbá a közös beruházást végzett, illetve a közigazgatásilag szétvált önkormányzatok, ha nem tudnak megállapodni a vagyonmegosztásról. A parlamenthez a szélesebb, illetve a szűkebb jogorvoslati lehetőséget biztosító módosító indítványt egyaránt benyújtottak, melyeket kormánypárti képviselők is jegyeznek. Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke lapunknak elmondta, hogy a frakció még nem alakította ki álláspontját ez ügyben, de szakmailag úgy ítéli meg, hogy mivel a vitatott összegek nagyságrendje már tisztázott, ezért a kormány javaslata megfelelő garanciákat nyújt a helyhatóságok számára. A törvényben csak az 1993- ig üzembe helyezett, illetve az addig megkezdett, de csak később aktivált létesítményeket is v vigyélt el a vagyonjuttatás alapjaként. A képviselők azonban szorgalmazzák, hogy az 1993 és 1995 között keletkezett vagyon is kerüljön be a javaslatba. Becslések szerint ennek elfogadása további mintegy 20 milliárddal növelné a kiadásokat. A törvényjavaslatban szereplő 65 milliárd forintból a kormány előlegként már kiosztott közel 17 milliárdot a települések között. B. Z. A büdzsé szempontjából semleges hatású a jogcímek változása Háromszorosára nőtt másfél ciklus alatt a társaságiadó-kedvezmény (Folytatás az 1. oldalról) Később esedékes a szövetkezeteknek nyújtott kedvezmény kifutása, ami a kárpótlással összefüggésben a térítés nélkül átadott út, ültetvény, műtárgy értékének és az állami támogatás különbözetének megfelelő összeget jelentett. Valószínűleg csak a következő ciklusban zárulhat le az 1994- ben egyedileg adott befektetési kedvezmény, amelyet eredetileg ugyan öt évre szántak, ám egyes esetekben hosszabb lett a kifutási idő. Ezek azonban - leszámítva az 1 milliárdot meghaladó beruházásokat - apró tételeknek számítanak, az igazán nagy falat a külföldi részvételű gazdasági társaságok által igénybe vett kedvezmény. Az ilyen jogcímen felhasznált kedvezmények aránya az összeshez mérten ugyanakkor 2000 és 2002 között 43,7 százalékról 37-re csökken. Egyre inkább nő viszont a súlya a 3 és 10 milliárd forintot meghaladó mértékű beruházások 1998-tól érvényben lévő kedvezményének, ami jövőre az összes kedvezmény közel 8 százalékát teszi ki. A rendelkezésre álló tényadatok, valamint a pénzügyi tárca előrejelzései szerint 1996 és 2002 között az adókedvezmények, mentességek összege 350 százalékkal emelkedik, miközben a számított adó 218, a fizetendő adó pedig mindössze 112 százalékkal növekszik. Ezek a számok is igazolják, hogy az elmúlt években folyamatosan mérséklődött a tényleges társasági adóteher, ami - a társasági adókulcs 18 százalékos mértéke mellett - mára közel került az adóparadicsomként nyilvántartott országokban megszokott 10 százalék alatti tartományhoz. A hamarosan megszűnő kedvezmények helyére újak lépnek, miután az Országgyűlés a héten elfogadta az erről szóló törvényt. E szerint az EU-csatlakozásig elnyert adókedvezményt 2011-ig igénybe veheti a gazdálkodó szervezet, ám a belépést követően már csak a kormány egyedi elbírálása alapján, legfeljebb 5 évre szóló kedvezményre lehet pályázni. Az adócsökkentés feltétele, hogy az elmaradott térségekben 5, máshol 10 milliárd forintot meghaladó mértékű beruházásba fogjon a társaság, ám a kedvezmény csak a beruházási érték meghatározott mértékéig terjedhet. Információink szerint a PM úgy kalkulál, hogy az új lehetőség éves szinten mintegy 60 milliárd forintot von ki a költségvetésből. A hivatalosként számon tartott 2004-es belépéssel számolva az addig kifutó, illetve az utána belépő kedvezmények lényegében semlegesítik egymást, hatásuk így a büdzsé bevételeit nem módosítja érdemben. Baka Zoltán Az adórendszernek 1996-ig volt része az úgynevezett kiegészítő adó, amely a társasági adókulcson túl, az osztalékkifizetést terhelte. Egy alkotmánybírósági döntést követően azonban megszüntették a kiegészítő adót. Az off-shore cégek esetében 1996-ig az általános társasági adókulcsot alkalmazták úgy, hogy ezek a társaságok a számított adó 85 százalékáig élveztek adókedvezményt. 1997-től viszont már a 3 százalékra leszállított adókulcs jelentette a kedvezményt ebben a körben. A 2001-re tervezett 255,5 milliárd forint, valamint a költségvetési törvényben elfogadott 288 milliárd különbözete az osztalékadó. TÁRSASÁGI ADÓ-KEDVEZMÉNYEK (nemzetgazdaság összesen, milliárd forint) 1996 2000 2001 2002 tény előzetes tényterv terv Számított adó 148,6 381,6 408,9 473,3 Kiegészítő adó 26,3---Adókedvezmények, mentességek 43,1 117,7 153,4 194,0 - külföldi részvételű gt. kedvezménye 33,2 517 63,3 72,7 - befektetési kedvezmény ny, s. 1,3 12,5 - kárpótlási utalvány 0,0 0,0 6,6 0,0 - kiemelt térségek kedvezményei 4,9 6,0 8,2 - vállalkozási övezetek kedvezményei 0,0 0,4 0,6 1,0 - 1 milliárd forintos beruh, kedvezménye 25,3 347 43,4 - 3 milliárd forintos beruh, kedvezménye 17 1,3 11,7 - 10 milliárd forintos beruh, kedvezménye-57 17 13,5 - kis- és közepes váll. beruh, hitelkamatának kedv.-27 5,2 - szövetkezetek kedvezményei-0,1 0,1 0,2 - kamarai tagdíj kedvezménye-07--- hitelkamat kedvezménye 1,4 0,1 0,0 0,0 - off-shore vállalkozások ~67~-- adómentesség-2,1 27- - egyéb adókedvezmények 1,9 15,0 117 23,0 Fizetendő társasági adó 131,8 263,9 255,5 279,3 Forrás: az APEH gyorsjelentései a társaságiadó-bevallásokból, 2000-2002, PM-számítás ngazdaság 3 Évi háromszázmillió eurós EIB-hitel Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött legújabb megállapodás értelmében Magyarország évente 300 millió euró kedvező kamatozású kölcsönt vehet igénybe. E hitelkeretet elsősorban az uniós csatlakozáshoz szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális, ezen belül 50 millió euró az árvízi újjáépítés -, , valamint informatikai beruházásokhoz használja fel Magyarország - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter. Növekszik idén a búzatermelés A tavalyinál 800 ezer tonnával nagyobb, mintegy 4,5 millió tonnás búzatermés várható az idén Magyarországon, amiből másfél millió tonna exportálható - mondta Lakatos Zoltán, a Gabona Terméktanács elnöke egy gabonatermesztési konferencián. A terméktanács adatai szerint ebben az évben a gazdák 1,2 millió hektáron termesztik a kenyérgabonát, a felvásárlási ár tonnánként 22-25 ezer forint körül alakul. Orbán szerint új gazdasági modell kell A magyar gazdaságnak olyan fejlődési modellre van szüksége, amelynek segítségével a gazdaság teljesítményének 80 százalékát adó magángazdaságot a nemzeti érdekeknek megfelelően át lehet alakítani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest Business Klub konferenciáján. Véleménye szerint erősíteni kell a magyar kis- és középvállalatokat, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégeknél gyorsabban növekedjenek. A gazdasági növekedés esetleges gátjának a 4-5 éven belül jelentkező munkaerőhiányt említette. E probléma megoldásához a státustörvény hatálybalépése is hozzájárulhat, de a magyaron kívül más nemzetiségűek is lehetőséghez juthatnak - véli Orbán.