Napi Gazdaság, 2001. augusztus (11. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-01 / 176. szám
2001. AUGUSZTUS 1. Módosítások a végrehajtási törvény miatt Változás a cégnyilvántartás szabályaiban Hatályba lépett az Igazságügyi Minisztérium (IM) cégnyilvántartási szabályokat módosító rendelete, amelyet elsősorban a szeptembertől életbe lépő új végrehajtási törvény passzusaival való egyeztetés indokolt. A jövőben a cégjegyzékben szerepelniük kell a pénzforgalmi számlák számainak és az esetleges végrehajtási eljárásra vonatkozó adatoknak is. Az IM szakértője, Makai Katalin lapunknak elmondta, hogy a rendelet a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseivel hozza összhangba a cégnyilvántartási szabályokat, így a jövőben a cégjegyzékben szerepelnie kell a cégek pénzforgalmi számlaszámainak és annak is, ha a részvényeikre, illetve üzletrészeikre végrehajtást rendeltek el. A cég elleni végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés elrendelése esetén fel kell tüntetni az eljárás megindítását, az ügyszámot és az intézkedő bíróságot is. Ezután nem minden esetben kell jelezni a cégekben lévő tulajdonrészek változásait, csak akkor, ha a befolyásolás fajtája (jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító) változik. Tehát az eddigi szabályokkal ellentétben a jövőben nem kell feltüntetni azt, ha például a vagyonrész 25 százalékról 27 százalékra növekszik. A szakember szerint a rendeletnek nem lesz közvetlen hatása a gazdasági élet szereplőire, elsősorban a cégbíróságokat érinti. (Információink szerint abban is változtak a cégnyilvántartási szabályok, hogy a bejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatvány mellékletében fel kell tüntetni a bejegyzést kérő jogi képviselőjére vonatkozó adatokat is.) A Fővárosi Cégbíróság vezetője, Bánki Horváth Mária lapunknak elmondta: egyelőre nem tudni, hogy a jogszabályváltozás milyen többletterhet jelent számukra. Az adóhivatalnak december 31-ig kell átküldenie a cégbíróságokra a pénzforgalmi számlaszámokat, azonban kérdés, hogy közülük hány lesz akkor aktuális. A cégek „fegyelmét” ismerve ugyanis elképzelhető, hogy a számlaszámok változásait nem minden esetben jelentették be. d. p. Ma 55 éves a nemzeti fizetőeszköz Sokáig értékállóbb volt a dollárnál a magyar forint Ötvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén lett törvényes fizetőeszköz a forint. Az új pénz pontot tett a pengő hiperinflációjának végére és hozzájárult a gazdaság stabilizálódásához. A bevezetését követő első évtizedekben külső és belső vásárlóértéke is stabil maradt, az 1970-es években rendszeressé vált a külföldi valutákkal szembeni leértékelés. A piacgazdaságra való áttéréssel együtt járt az árarányok kiigazodása, és így a forint nagyobb értékvesztése. A második világháború szétzilálta a magyar gazdaságot, a béke beköszöntével újra meginduló gazdasági vérkeringéssel együtt felgyorsult a drágulás: 1945 első felében 15-szörös, az év második felében 85-szörös volt az áremelkedés. A terménybetakarítás ideje ugyanakkor alkalmasnak tűnt egy új fizetőeszköz bevezetésére, mivel volt árualap, volt mit vásárolni az új pénzből. A belföldi termékkínálat bővítését szolgálta az is, hogy a nemzeti fizetőeszköz túlértékelt volt - egy forint 0,07575 gramm aranyat ért, ezért a dollár 0,8888 grammos aranytartalma miatt 11,74 forintot kellett adni egy dollárért, mert ezzel a belföldi értékesítés jövedelmezőbb lett a kivitelnél. Szigorúan korlátozták a kibocsátható pénzmennyiséget is: 1948. július 31-ig nem haladhatta meg az 1 milliárd forintot. A jegybank kijelentette, hogy 1948 előtt nem teszi lehetővé a költségvetés rövid lejáratú finanszírozására szolgáló 90 millió forintos folyószámlahitel lehívását. A forint külső vásárlóértékét segített megalapozni, hogy az év augusztus 6-án szolgáltatták vissza az amerikaiak a Magyar Nemzeti Bank Németországba hurcolt 30 tonnás aranykészletét. A gazdálkodás rugalmatlansága az 1970-es években a nyugati országokénál markánsan alacsonyabb dráguláshoz vezetett, aminek azonban ára volt. A növekvő külső finanszírozási igény fedezésére be kellett lépni a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba, ezek pedig kikövetelték a forintot - és így a hazai teljesítményt - felértékelő politika megfordítását: míg 1968 és 1981 között 42 százalékkal értékelték fel a forintot a dollárral szemben, az 1980-as évek leértékelései miatt 1990-re ismét visszaállt az 1968-as árfolyam. Az 1990-91-es külkereskedelmi liberalizációval megnőtt a forintárfolyam szerepe, immár nem lehetett az inflációtól elszakítani. A külső vásárlóerő túlzott mértékét, a forint túlértékeltségét (is) jelezte az 1990- es évek közepén a GDP 8-9 százalékára rúgó folyó fizetési mérleghiány, melyet az 1995-ös kiigazító gazdaságpolitika, a forint drasztikus és a csúszó leértékelési rendszerben automatikus leértékelése kezelt. A kialakuló piacgazdasági rendben a külső egyensúly javult, a gazdaság fejlődött, megindult a dezinfláció. Az infláció csökkenése tavaly vélhetően csak átmenetileg torpant meg, de a jegybank a forint árfolyamsávjának az 1995-ben bevezetett 4,5 százalékról 30 százalékra történő kinyitásával és a teljes devizaliberalizációval utat nyitott a nemzeti valuta erősödésének, így néhány éven belül az európai monetáris unió tagja lehet Magyarország. p. B. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az ügyfelek tizedének van bankkártyája Hitelexpanzió a takarékszövetkezeteknél A takarékszövetkezetek ügyfélhitel-állománya egy év alatt 40 százalékkal bővült, s idén május végére elérte a 205 milliárd forintot. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-ügyvezetője erőteljes növekedést vár a lakossági hitelezés, ezen belül is elsősorban a lakáshitelezés területén, valamint a bankkártyaüzletágban. Szőke András, az OTSZ elnöke szerint 2001. május végére a takarékszövetkezetek 80 százaléka teljesítette a 100 millió forintos minimumtőke-követelményt, holott az csak 2003 végén lenne kötelező számukra. A fúziókkal nyárra 170-re fogyatkozó takarékszövetkezetek összesített saját tőkéje május végén meghaladta a 32 milliárd forintot, az egy intézményre jutó saját tőke pedig megközelítette a 200 milliót. Az idei első öt hónapban 23 százalékos növekedéssel 2,74 milliárd forintos összesített adózás előtti eredményt tudott elérni a szektor. A kamatkülönbözetből származó bevételek 16,7 százalékos növekedéssel 11,9 milliárd forintra, a jutalékos tevékenység bevétele viszont ennél lényegesen erőteljesebben, 41 százalékkal, 2,15 milliárd forintra növekedett. Impozáns növekedést értek el a takarékszövetkezetek az elmúlt egy évben az kihelyezések területén: a bruttó hitel összege május végén elérte a 205,4 milliárd forintot, ami 60 milliárdos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakossági hitelek egy év alatt 33 milliárd forinttal növekedtek, aminek közel kétharmadát a lakáshitelek tették ki. A teljes lakáshitel-állomány 37,4 milliárd forintra rúgott, s a szektor továbbra is második az OTP Bank mögött a lakáshitelezés területén. A betétállomány 16,4 százalékos növekedést tudott elérni az egy évvel korábbihoz képest, s összege május végén meghaladta a 405 milliárd forintot, amiből a lakossági hitelek állománya több mint 330 milliárd forintra rúgott. G. Á. Az elemzők további mérséklődést jeleznek az év végéig A vártnál nagyobb mértékben csökkent az ipari termelői árindex júniusban (Folytatás az 1. oldalról) A termelői árindex júniusi alakulása megfelel a monetáris tanács által legutóbb deklarált decemberi 7-8 százalékos inflációs szintnek. A KSH szerint az exportértékesítések júniusban mért erőteljes visszaesése a mérséklődő vegyipari világpiaci árak mellett elsősorban a forint felértékelődésének tulajdonítható (júniusban a forint 4,6 százalékponttal erősödött az euróval szemben). A belföldi értékesítésnél a meghatározó feldolgozóipari ágazatok árai júniusban 0,1 százalékkal csökkentek, az egy évre visszatekintő drágulás 10,9 százalék. Idén júniusban csupán az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás, valamint a - zömében építőipari anyagokat jelentő - nem fém ásványi termékek előállítása mutatott árnövekedést. Az élelmiszer-ipari termékek árszintje a hónap során a ±1,4 százalékos sávban változott. Az elemzők egyöntetűen kellemes meglepetésként értékelik a júniusi adatot. A forint felértékelődése miatt az olcsó importtermékek versenyének, a stabilizálódó agráráraknak, valamint az energiahordozók árcsökkenésének együttes hatására az ipari termelői árszint tovább mérséklődik - véli Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Véleménye szerint a 12 havi árindex decemberben nulla százalékra zsugorodhat. Ez feltehetően úgy alakul ki, hogy a következő hónapok minimális árszintnövekedést hoznak, negatív havi érték csupán novemberben és decemberben várható. A következő negyedévben csökkenő ipari árindex várható, az utolsó három hónap pedig stagnálást hozhat - mondta Vojnits Tamás, a OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője. A visszatekintő indexek felnagyítva mutatják az utóbbi hónapok sokkhatásait. A belföldi és az exportárindex közti tetemes különbség várhatóan fokozatosan szűkül, úgy, hogy a belföldi index mérséklődik. Vojnits elsősorban az energetika, a termékciklus lejtmenete elé tekintő vegyipar, a műanyag termékek gyártása területén, valamint a könnyűiparban vár nagyobb mértékű árszintmérséklődést. Az élelmiszeriparban egyelőre viszont csak az árnyomás csökken, az árszint lassan megy lefelé, az év egészében továbbra is két számjegyű árindex várható. D. L. A prognózisok készítőinek némi nehézséget okoz, hogy a havi indexek összeszorzása nem adja ki az éves változást. Ennek oka, hogy a KSH a mutatók számítása során az egyes ágazatcsoportokat évről évre változó súllyal vesz figyelembe - tudtuk meg a statisztikai hivatalnál. A súlyszámítás alapja, hogy két évvel korábban mekkora volt az egyes ágazatcsoport aránya a teljes belföldi értékesítésben, így a múlt évi havi árindexeknél az 1998-as, az ideieknél pedig már az 1999-es súlyokkal számol a KSH. Ennek megfelelően a külső szemlélő legjobban teszi, ha tényként elfogadja a KSH adatait - ajánlja a hivatal. [előző hónap-100) Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex előző hónap 12. havi előző hónap 12. havi előző hónap 12. havi 2001. január 100,7 110,1 101,8 112,9 99,7 107,6 február 100,7 109,8 100,8 112,9 100,5 107,1 március 100,7 109,2 100,7 112,3 100,7 106,4 április 100,2 108,9 100,6 112,3 99,9 105,8 május 99,3 107,0 100,3 111,9 98,5 102,6 június 98,7 105,3 100,0 111,2 97,5 100,0 2001. január-június 108,0 112,1-104,2 Forrós: KSH IPARI ÁRINDEX Elfogadták a tízéves fejlesztési koncepciót A kormány újabb tízmilliárddal támogatja a turizmust (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elfogadta az egészségturizmus 10 éves fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy Magyarország e téren az évtized végére Európa legsikeresebb országai közé kerüljön. Ez idő alatt a tervek szerint négyszeresére nő a turizmus bevétele, amely tavaly 3,7 milliárd euró volt. A kabinet arra is számít, hogy a turisták egy főre eső átlagos napi költése, ami jelenleg 160 euró, megduplázódik 2010-ig. A várakozások szerint szintén kétszeresére nőhet a turisták által Magyarországon eltöltött napok száma, ami ma személyenként átlag 3,1 nap. A koncepció megvalósulása esetén 90-100 ezerre bővülhet a most 40-50 ezres foglalkoztatotti létszám az egészségturizmusban. Orbán Viktor elmondta, hogy idő hiányában nem volt napirenden a külföldiek által zsebszerződéssel megvásárolt magyarországi földterületek visszavásárlásáról. Arról, hogy milyen jogi formát hozzanak létre, vagy már létező szervezet vásárolja-e fel a földeket, ma tárgyal a kabinet. A kormányülést követően nyilvánvalóvá vált, hogy amenynyiben Románia Észak-Erdély felé, Magyarország irányába építené ki a tervezett autópályát, a magyar állam beszállna a beruházásba. A miniszterelnök elképzelhetőnek tartotta, hogy a két ország közös beruházásában vagy a két ország vállalkozóinak részvételével épüljön meg az említett erdélyi autópálya-szakasz. D. J. A forinterősödést nem kompenzálja a kormány A tegnapi kormányülésen nem került szóba a szállodások, szobakiadók szövetségeinek javaslata a turisztikai hozzájárulás átmeneti, 2001-re szóló felfüggesztéséről, ami a forint erősödésének kompenzációját jelentené. A cégek azt is el szerették volna érni, hogy az ágazatot sújtó 25 százalékos áfakulcsot 12 százalékra csökkentse a kormány, ám a miniszterelnök szavaiból kiderült, hogy ennek ebben a ciklusban nincs esélye. NAPI gazdaság _3 Török sárkány, amerikai hajtóművel Sajtóértesülések szerint Törökország is felajánlott huszonnégy F-16-os vadászgépet Magyarországnak. Az ajánlatról a NAPI Gazdaság megtudta, hogy szóba került egy olyan változat is, miszerint a török sárkányszerkezethez amerikai hajtómű és elektronika párosul. A török légierőnek a Turkish Aerospace Industries (TAI) Inc. szerel össze F-16-os vadászgépeket. A TAI 42 százalékban a Lockheed Martin és 45 százalékban a TASUS Co. kezében van, míg utóbbi cégnek a részvényeit 55 százalékban a török állam tartja a kezében. A török légierőben 145 F-16 A/B és 121 darab C/D változatot rendszeresítettek. Törökországnak jól jönne egy megrendelés, hiszen a líra közelmúltbeli megingása folytán több katonai projektet is töröltek. V. Gy. Zs. Augusztustól országszerte Westel-GPRS A Westel Mobil Távközlési Rt. 2001. augusztus elsejétől az ország egész területén lehetővé teszi ügyfeleinek a kereskedelmi GPRS-szolgáltatás (General Packet Radio Service, azaz csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatás) igénybevételét, miután véget ért a technológia második fázisának kiépítése. Az országos lefedettség eléréséhez a társaságnak összesen mintegy kétmilliárd forint beruházásra volt szüksége. Június második felében a lefedettség 70 százalékos volt. Megállapodás előtt az EüM és a patikusok Várhatóan ma írják alá az egészségügyi tárca, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közötti megállapodást tartalmazó előzetes okiratot, így elmaradhat a korábban beígért patikusdemonstráció. A tervek szerint a gyógyszerészek többek között forgóalaphitelt vehetnének igénybe az OEP-től. Az intézkedések végrehajtásához a kormány döntése is szükséges. Jelentősen nőhet az erdőállomány A következő 10 évben a telepítések révén mintegy 150 ezer hektárral növekedhet Magyarország erdőterülete - mondta Csóka Péter, az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgatója az MTI-nek. Jelenleg 1,8 millió hektárt borít erdő, ez az ország területének 19 százaléka, a hosszú távú cél az arány 25 százalékra növelése. Ehhez mintegy 750 ezer hektárnyi erdő telepítésére volna szükség. Egy hektár telepítése, fafajtól és a domborzati viszonyoktól függően, 200-700 ezer forintba kerül. Erdőtelepítésre tavaly mintegy 2,5 milliárd forintot költöttek, ez az összeg idén meghaladja a 6 milliárd forintot, jövőre pedig 7 milliárd forint áll rendelkezésre. Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. »Ü» \ 95:8/ Hétköznaponként 9 óra 16 perckor.