Napi Gazdaság, 2001. szeptember (11. évfolyam, 202-226. szám)
2001-09-01 / 202. szám
2001. SZEPTEMBER 1. Kedvező a húsipar árainak beállása Tovább csökkent az ipari termelői árindex Júliusban ismét emelkedtek a forinterősödés óta csökkenő ipari termelői árak. Ennek ellenére az adat megfelelt az elemzők várakozásainak, sőt, többen pozitív fejleményeket véltek fölfedezni a részletes számokban. Ilyen biztató jelenség a fogyasztási célú ipari termékek, illetve a húsipar belföldi termelői árának moderált emelkedése. Júniushoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek júliusban az ipar termelői árai, amelyek a korábbi két hónapban még csökkenést mutattak. Ennek ellenére éves szinten folytatódott a termelői árak növekedési ütemének csökkenése. A hatodik hónapban még 5,3 százalékos 12 havi drágulást regisztrált a KSH, ez az érték júliusban már csak 4,4 százalék volt. A belföldi értékesítés árszintje 0,2 százalékkal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban. Az éves növekedési ütem itt is csökkent, olyannyira, hogy a 9,5 százalék az elmúlt két év legalacsonyabbik értéke. A havi áremelkedéshez nagymértékben hozzájárult a hatósági áras termékek drágulása. A gázárak 12 százalékos emeléséből 5 százalék jelent meg a júliusi számlákon, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás díjai pedig 3,8 százalékos növekedést mutattak. Ezek a termékek azonban tavaly is éppen júliusban drágultak, így hatásuk a 12 havi árindexben semleges volt. Jócskán hozzájárult a belföldi értékesítés árszintjének emelkedéséhez a gyógyszerek termelői árának emelkedése is. Az exportértékesítések árai júliusban júniushoz képest 0,1 százalékkal nőttek, ami a május eleji sávszélesítés óta egyfolytában az erős oldalon ingázó forint miatt az első látásra kedvezőnek tűnhet, hiszen az így keletkező veszteségek exportpiacokon való ellentételezését jelezheti. Valójában az előző havi átlaghoz viszonyítva júliusban átlagosan 0,7 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, ezért elemzők a termelői árak 0,1 százalékos havi bővülését csekély mértékűnek tartják. Az exportálók mozgásterét azonban behatárolják az éves szerződésekben rögzített árak, melyekben legkorábban csak 2002-ben tudják elismertetni az árfolyamváltozások hatását. Az ágazatok közül a külföldi devizában elszámolt exportárait a vegyipar, a bányászat, valamint a textilipar tudta emelni, míg a többi ágazat alacsonyabb árakat tudott érvényesíteni, mint júniusban. A kivitelben meghatározó gépipar forintban kifejezett kiviteli árai egy hónap alatt 0,3 százalékkal emelkedtek. Éves szinten 0,2 százalékkal csökkentek az exportárak. A három hónapja gyors ütemben csökkenő 12 havi árindex mellett az elemzők jó hírként említik, hogy a fogyasztói kosárban 25 százaléknál nagyobb súlyt képviselő élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban hónapok óta a legkisebb mértékben, mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak. Ezen belül a fogyasztói árindexben egy ideje gondot okozó húsipar árai is csak moderált ütemben emelkedtek, ami esélyt teremt arra, hogy erről az oldalról a közeljövőiben ne jelentkezzen inflációs nyomás. M. D. Bázis Energiatermelő Továbbfelhasználásra Beruházási javakat Fogyasztási cikkeket ágazatok termelő ágazatok gyártó ágazatok gyártó ágazatok 2001. július előző hónap -100,0 UXM 9^5 99^0 1övő előző év azonos időszaka- 100,0 110,2 107,0 103,5 113,2 2001. január-július előző év azonos időszaka- 100,0 113,4 110,2 104,5 113,6 ,az ipar belföldi értékesítése Forrás: KSH Vasúttársaságok hitelfelvétele Kormánygarancia 36 milliárd forintra (Folytatás az 1. oldalról) A döntés értelmében a kormány a központi költségvetés terhére kezességet vállal a MÁV működőképességének fenntartásához és fejlesztési forrásainak kiegészítéséhez szükséges 24 milliárd forint hitel és annak járulékai visszafizetésére. A kabinet ennek keretében készfizető kezességet vállal 10 milliárd forint forgóeszközpótló hitelre, amiből a MÁV az idei személyszállítási alapellátásának részbeni veszteségeit finanszírozza. Emellett a kormány garanciáját bírja egy további, 3,5 milliárd forintos beruházási hitel, amiből a vasúttársaság megkezdheti a gázolajtároló és -feladó berendezéseinek korszerűsítését. További 1,5 milliárd forint működési hitelből a MÁV az orosz dízelmotorkocsik beszerzésének megkezdésével összefüggésben felmerülő vámköltségeket finanszíroz. A kormány ezek mellett egyszerű kezességet vállal az idei vasúti alaptevékenységhez szükséges járművek felújítási programjának folytatásához, amelyhez az Eurofim 35 millió euró (9 milliárd forint) kölcsönt folyósít. A kormányhatározat szerint az előbbi összegek felhasználásánál - ahol az a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik - a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell. A kormány egyetért azzal, hogy a központi költségvetés terhére állami készfizető kezességvállalással a MÁV és a GySEV hosszú lejáratú hitelszerződést kössön a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW). A kölcsön összege 46,5 millió euró (12 milliárd forint), amiből a MÁV 31, a GySEV pedig 15,5 millió euróval részesedik. A hitelből a két vasúttársaság összesen 15 úgynevezett kétáramnemű villanymozdonyt vásárol. D. J. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG A bérszínvonal kiegyenlítődése leginkább a reálkonvergenciától függ .-----.......... ....... ........ ......................................... ...... Beláthatatlanul messze van az európai uniós bérszint A következő két évtizedben az uniós csatlakozás, a viszonylag gyors gazdasági növekedés és a termelékenység bővülését követő reálbérnövelés ellenére a magyar gazdaság csupán mintegy 15 százalékponttal képes mérsékelni az EU-átlagtól ma meglévő 70 százalékos bérhátrányát - állapítják meg a Kopint-Datorg gazdaságkutatói egy nemrégiben publikált írásban. Sőt, a szerzők szerint ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. A következő húsz évben az uniós csatlakozással, a viszonylag gyors gazdasági növekedéssel és a termelékenység bővülésével szorosan lépést tartó bérpolitika mellett is a magyar gazdaság mindössze 55 százalékra képes mérsékelni ma tapasztalható bérhátrányát az EU- átlaggal szemben - állapítja meg Gács János, Hárs Ágnes és Hüttl Antónia egy nemrégiben publikált közös írásában. A kutatók szerint a lehetséges bérpályák között olyan is van, amely szerint az uniós csatlakozás és gyors gazdasági növekedés mellett sem változik érdemben a bérhátrány. Az eddigi tapasztalatok szerint a csatlakozás után csupán némi konvergencia valósult meg a tagországok bérszínvonala között. A bérek kiegyenlítődését inkább a reálkonvergencia - a gazdasági fejlettségi szintek kiegyenlítődése - részeként lehet értelmezni. A korábbi EU-bővítések során az egyik legékesebb ellenpélda Kelet-Németország lett, ahol az erőteljes politikai akarat sem volt képes elérni a bérek kiegyenlítődését, mivel a reálmutatók továbbra is rosszabbak a nyugati oldalnál. A kutatók szerint a termelékenység növekedésével a reálbérek nem szükségszerűen tartanak lépést. Azok szintje csak részben a piacon alakul ki, emellett a bértárgyalások, az állami intézkedések és a monetáris intézkedések is erőteljesen befolyásolhatják. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az uniós gyakorlatban - vásárlóerő-paritáson számolva - az egy főre jutó GDP egyszázalékos bővülése 0,65-0,80 százalék aggregált bérnövekedést von maga után. Magyarországon a nettó reálkereset 1995 és 1999 között átlagosan 1,5 százalékkal csökkent évente, miközben a termelékenység - ugyancsak éves átlagban - 2,5 százalékkal bővült. A gyors bérfelzárkózás ellen szól az is, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalatok a termelékenységben elért eredményeikre alapozva már eddig is élen jártak a bérek felzárkóztatásában. A többi szektortól, amely úgyis kisebb termelékenység-bővülést képes felmutatni, nem várható el a külföldi tulajdonú cégekhez mérhető bérnövelés. D. L. A közgazdaságtan nem ismeri a bérkonvergencia fogalmát és nem is foglalkozik vele. A bérek kiegyenlítődése ugyan megjelenik a tényezőárak kiegyenlítődésének tételében, ez azonban csak igen szigorú feltételek mellett érvényesül és nincs külön változata a regionális integrációkra. A közgazdasági elmélet szerint egy felzárkózó gazdaságban a termékegységre jutó bérköltség - unit labor cost -, kevésbé kell nőjön a fejlettebb gazdaságokénál. Ennek oka, hogy a nagy munkaintenzitású ágazatok dominálta szegényebb gazdaságokban a gyors termelékenység-növekedés elsősorban a munkaráfordítás megtakarításában nyilvánul meg, ez azonban inkább az alacsony bérű ágazatokban érhető el. Hosszú időbe telik, amíg a magas bérű, jelentős kutatásigényű ágazatok betelepülnek a felzárkózó gazdaságokba. MAGYAR MAKROVÁLTOZÓK (éves növekedési ütem, %) 1995 1996 1997 1998 1999 1995-1999 (átlag) GDP 1,5 1,3 4,6 4,9 4,5 3,3 Foglalkoztatottak száma -1,9 -0,5 0,3 1,5 3,1 0,5 Nettó reálkereset 12,2 -5,0 4,9 3,6 2,5 -1,5 Bruttó reálkereset -8,9 -2,6 3,4 3,5 5,5 0,0 Forrás: MNB A pénzügyi módosítások apasztják a büdzsé bevételeit Benyújtották a zárszámadási törvényt Pénteken benyújtották az Országgyűlésnek a 2000. évi zárszámadási törvényjavaslatot, emellett egy pénzügyi tárgyú törvénycsomagot is kipostáztak a képviselőknek. A honatyák egy füst alatt az idei büdzsé módosításáról is szavaznak majd. A benyújtott javaslat szerint idén összesen 284,6 milliárd forint többletkiadás, illetve garanciavállalás terheli a költségvetést az eredeti előirányzatokon felül. Ebből 170,6 milliárd a központi költségvetésben, 114 milliárd pedig a társadalombiztosításban jelentkezik. A többletkiadások egy jelentős, mintegy 130 milliárd forintos csoportjának felhasználásáról még nincs döntés, azok fedezetét a különböző kormányzati tartalékokba helyezik. Vélhetően az erős forint miatt az MNB-nél idén keletkező veszteség pótlására fordítják a tartalékolt többletbevétel egy részét. A kormány előterjesztése szerint a költségvetési törvényben elfogadott hiány változatlan marad. A kormány idén már másodszor állított össze pénzügyi csomagot, amely ezúttal 14 törvény módosítását tartalmazza. Tervbe vették a nyugdíjak adóztatásának eltörlését, a lakás célú támogatások kibővítését, a családi típusú mezőgazdasági vállalkozások kedvezményezését, valamint a gyermekes családok adóterheinek enyhítését. A nyugdíjasokra vonatkozó elképzelés összességében 14,6 milliárd forinttal csapolja meg a büdzsé bevételeit. A társaságokat érintő módosítások 2002-ben 19,6 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások terheit. A lakáskedvezmények bővítése 3,4 milliárd forinttal növeli a kiadásokat, az iskolakezdéshez biztosított támogatások pedig 1,5 milliárd forinttal apasztják a családok kiadásait. (NAPI) Nem kell az idén kedvezmény A megengedett szint alatt a távközlési díjak (Folytatás az 1. oldalról) A társaság az idén tehát nem kényszerül a tavalyihoz hasonló több hónapos kedvezményes időszak ideiglenes bevezetésére. Tavaly az első félév egésze- Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. I INF# 1901 Hétköznaponként 9 óra 16 perckor ben a távközlési szolgáltatások árának növekedése 5,9 százalék volt, ezen belül a vezetékesé 5,4 százalék. Az elmúlt év első hat havi indexének alakulásában szerepe volt a Matáv május 1-jétől augusztus 31-éig érvényes tarifakedvezményének, ami a kedvezményes időszakban belföldi távolsági hívások díjának 66 százalékos csökkenését eredményezte. Az első hónapok tendenciái alapján a kedvezmény nélkül ugyanis tavaly a megengedett 6 százaléknál jobban nőttek volna az árak az első félévben. Ez azért következhetett volna be, mert a Matáv nem tudta pontosan megbecsülni, hogy hányan térnek át a 2000-ben bevezetett kisfogyasztói csomagra. Az idén ez már nem okoz gondot, mert a tavalyi tapasztalatok rendelkezésre állnak. A hírközlési hatóság azonban az idén a tarifamegállapodások megkötésekor újabb feladvány elé állította a vezetékes távközlési cégeket, a rendelet ugyanis előírja, hogy amennyiben éves szinten átlagosan az előfizetők 12,5 százaléka nem tér át a kisfogyasztói minimál - díjcsomagra, akkor a keletkezett többletbevételt a cégeknek év végén vissza kell téríteniük az előfizetőknek. A Matáv illetékese az eddigi tendenciák alapján úgy látja, hogy ez nem következik be, vagyis az előfizetők legalább 12,5 százaléka választja a kedvezményes csomagot. Diószegi József NAPIgazdaság _3 A SZEF közalkalmazotti életpályaprogramot akar A köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazottaknál is szükség van az életpályaprogram bevezetésére, amelyről várhatóan októberben kezdenek tárgyalásokat a kormányzattal a szakszervezetek. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a kormánnyal tegnap folytatott egyeztetést követően kijelentette, hogy a közszféra bérfelzárkóztatását célzó, márciusban megkötött megállapodásban szereplő kormányzati vállalások közül már több is teljesült. Az egészségügyben januárban, a köztisztviselőknél júliusban vezették be a 8,75 százaléknál magasabb keresetkiegészítést, a pedagógusoknál és a kulturális szférában pedig szeptembertől emelkednek a bérek. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kormány megoldást keres arra, hogy a műszaki, adminisztratív munkaterületeken dolgozó közalkalmazottaknál is kiegészítsék az idei évre garantált 8,75 százalékos keresetemelést. Az esetleges döntés 160 ezer dolgozót érint, akik nem kerültek be a különféle szakmai csoportoknak nyújtott keresetkiegészítési körbe. Ebben a körben 12,5 százalékos kiegészítést kért a szakszervezet. Szabó szerint a kormány a kiegészítés mértékről és módjáról még nem nyilatkozott, de a zárszámadási törvény keretei között megoldást keres a problémára. Startvonalon a hitelesítési szolgáltatók A mai naptól lép hatályba az elektronikus aláírásról szóló törvény, amelytől szakemberek az e-kereskedelem, illetve az elektronikus pénzintézeti tevékenység robbanásszerű fejlődését várják. Az MTI tegnapi összefoglalója szerint a jogalkotó új jogintézményt hoz létre azáltal, hogy megteremti a hitelesített elektronikus aláírás elfogadásának lehetőségét és feltételeit. A törvény három típusú elektronikus aláírást különböztet meg: egyszerű elektronikus aláírásnak nevezhető az, amelyet egy elektronikus szöveg alatt helyeznek el. Ennek az elfogadását ugyan nem lehet megtagadni, ám csak általános bizonyító érvénnyel bír, s a bíróság adott esetben mérlegelheti, hogy elfogadja-e azt. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás már alkalmas az aláíró azonosítására, mivel csak hozzá köthető. A minősített elektronikus aláírás hitelességét pedig a Hírközlési Főfelügyelet által nyilvántartásba vett hitelesítési szolgáltató garantálja. A hitelesítési szolgáltatóra azért van szükség, mert az elektronikus aláírások önmagukban nem bizonyítják feltétlenül az aláíró személyazonosságát. Több cég terveiben is szerepel, hogy a jogszabályban leírt hitelesítési szolgáltatáshoz szükséges regisztrációs dokumentumait beadja a Hírközlési Főfelügyelethez (HíF). A Matáv Rt. illetékese közölte az MTI-vel, hogy a társaság már elkészítette a hitelesítési szolgáltatás nyújtására szolgáló komplett csomagot. Az e-Szigno nevű termékét az üzleti szektornak ajánlja, s vállalja a kulcsrakész kivitelezést is. Magánemberek számára később tervezi bevezetni hitelesítési szolgáltatását a cég. Az MTI információi szerint a NetLock Kft. napokon belül beadja a HíF-hez regisztrációs dokumentumait, s a Magyar Posta is tervezi hitelesítési szolgáltatás nyújtását.