Napi Gazdaság, 2002. február (12. évfolyam, 23-42. szám)
2002-02-01 / 23. szám
2002. FEBRUÁR 1. Februárban egyeztetnek a visegrádi országok Orbán szerint csak tárgyalási alap az EU javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság által előterjesztett, az agrárágazat támogatásáról szóló javaslat nem biztosítja a hazai gazdák versenyképességét. Úgy vélekedett, az előterjesztés csupán vitaalap a későbbi tárgyalásokhoz. Magyarországnak az a legrosszabb, hogy nem kezelnek majd egyenlően bennünket a jelenlegi EU-tagállamokkal, még az új hétéves költségvetési ciklus kezdete után sem - mondta külföldi tudósítóknak rendezett budapesti sajtóbeszélgetésén Orbán Viktor, az Európai Biztottságnak a csatlakozni kívánó országok agrártámogatásáról előterjesztett javaslatáról. Budapest nem egyszerűen szubvenciókat szeretne, hanem egyenlő feltételeket a verseny körülményei között, amit a jelenlegi előterjesztés nem biztosít - írta az MTI. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) lapunkhoz eljuttatott közleményében tájékoztatott, hogy Orbán Viktor telefonon konzultált a visegrádi együttműködésben részt vevő országok kormányfőivel az ügyben. Megállapodtak, hogy brüsszeli főtárgyalóik további egyeztetést folytatnak a javaslatról, s ezen túlmenően februári értekezletükön megpróbálnak közös álláspontot kialakítani. Orbán megjegyezte, hogy a magyar kormány természetesen jobban örülne egy kétéves átmeneti időszaknak, amely 2006-ig tartana, addig, amíg meg nem kezdődik az EU új költségvetési időszaka, az EU- bizottság javasolta tízéves átmenet helyett. A kormány egyébként szombaton értékeli az Európai Bizottság előterjesztését, mindazonáltal egyelőre csupán kiindulópontnak tartja további alkudozás céljára - az EU elképzelését, nem pedig a tárgyalások végének, holott az unió tisztségviselői ez utóbbira igyekeztek utalni szerdán. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontjáról Szőke Gyula, az Agrárintervenciós Központ elnökhelyettese a cégvezetők klubjának konferenciáján elmondta, hogy az EU által nyújtott támogatottsági szint fejében az unió ugyan megengedné a hazai, most is működő támogatási rendszer fenntartását, ez azonban még mindig csak 50 százalékát tenné ki a tizenötök jelenlegi támogatottsági szintjének. Szerinte változás várható a majdani tagországok közvetlen támogatásainak ellenőrzését végző rendszerben is. Ez a különböző magyar intézményekben csaknem 250 milliárd forint értékű beruházást, továbbá az évi 24 milliárd forint működési költséget felemésztő ellenőrzési rendszer - a csökkentett támogatási szint mellett - is jelentős terhet róna az országra. (NAPI) A forint erősödése a defláció elsődleges oka vés szinten is Csökkentek az ipari árak decemberben éves szinten 0,4 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak, vagyis az utóbbi hónapok havi szintű árcsökkenése mellett ezúttal év/év alapon is deflációt mutat a statisztika. Az év utolsó hónapjában mind a belföldi, mind pedig az exportértékesítés árai mérséklődtek novemberhez képest, a 2000-es bázishoz viszonyítva azonban még mindig csak a kivitel árszintje csökkent. Az ipar termelői árai tavaly decemberben 0,7 százalékkal maradtak el az előző havitól, az egy évvel korábbi szintnél pe- IPARI TERMELŐI ÁRINDEX éig 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak. A tavalyi év egészét tekintve a szektor árszintje 5,2 százalékkal nőtt 2000-hez képest - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szektor árai hó/hó alapon immár negyed éve csökkennek megszakítás nélkül, éves deflációra azonban az utóbbi években nem volt példa. A kedvező decemberi adat a forint erősödésének és az alacsony kőolajáraknak köszönhető, de beleillik a recesszióból következő dezinflációs trendbe is - vélekedett Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. A belföldi értékesítés árszintje decemberben 0,5 százalékkal, az exporté pedig 0,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint novemberben. A 12 hónappal korábbihoz képest a belföldi értékesítés árai 3,6 százalékkal növekedtek, az ipari kivitel forintban kalkulált árai viszont 4 százalékkal mérséklődtek, ami szintén az árfolyamhatásra utal. A forinterősödésből következő - és így egyszeri - exportárcsökkenésnél talán még kedvezőbb jelenség, hogy a belföldi árak emelkedése mérsékelt maradt - vélekedett Detrekői, aki szerint a nyári hónapokig kedvező termelői árindexek várhatók, de a forinterősödés hatásának bázisba kerülése után már nem lehet hasonló mutatókra számítani. (NAPI) Forrás: KSH (előző év azonos időszaka : 100) 2000. XI. IV. IX. XII. Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az elemzők többsége szerint moderált volt a profitrepatriálás Decemberre 557 millió euró folyó hiányt vár a piac A NAPI Gazdaság tíz makroelemző megkérdezésével készített felmérése szerint decemberben 557 millió euró hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben, az árusor pedig 361 millió euró deficitet mutatott. Az elemzők prognózisai viszonylag széles skálán mozogtak, ami elsősorban a profitrepatriálás mértékével kapcsolatos nézeteltérésekkel magyarázható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 4-én teszi közzé az előzetes adatokat. Lapunk elemzői konszenzusa szerint decemberben 557 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, az árusoron pedig 361 millió euró deficit halmozódott fel. Amennyiben az átlagos előrejelzésnek megfelelően alakul a mérleg, úgy a 2001-es esztendő egésze 898 millió euró folyó hiányt hozott, az áruimport pedig 1,944 milliárd euróval haladta meg az exportot. Egy évvel korábban az árusoron 2,296 milliárd euró, a teljes mérlegben pedig 1,62 milliárd euró hiányt jegyeztek fel, amihez a decemberi hónap 429, illetve 583 millió euróval járult hozzá. Az elemzői előrejelzések széles skálán mozogtak, a legpesszimistább szakértő 770 millió euróra tette a folyó hiányt, a legbizakodóbbak pedig 350 milliós deficitet várnak. Az elemzők fele 600-650 millió eurós hiányt prognosztizál. Decemberben általában az átlagot meghaladó mértékű a profitrepatriálás, ami jelentősen rontja a prognózisok megbízhatóságát - mutattak rá a megkérdezett szakértők. Az elemzők többsége moderált - 100-150 millió euró - nyereség-hazautalást vár, de akad olyan előrejelzés is, amely 420 millió euróra teszi ennek mértékét. Egy évvel korábban 100 millió euró alatt maradt a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek nettó kiáramlása, 1999-ben azonban csaknem 400 millió euró deficitet mutatott a mérleg ezen sora. A forint árfolyamának mozgása nem utal jelentős tőkekivitelre - vélekedett több szakértő is, akik mindemellett elismerték, hogy még jelentősebb repatriálás is gondtalanul elférne a piacon. A folyó fizetési mérleg árusorának szaldójával kapcsolatban szintén megoszlanak az elemzői vélemények. A pesszimista szcenárió bekövetkeztétől tartó szakértők szerint 450-500 millió euró is lehet a külkereskedelem hiánya, miközben többen csupán 180- 200 millió euróra számítanak. A külkereskedelmi egyenleggel kapcsolatos prognózisokat jelentős mértékben az határozza meg, hogy az elemzők szerint folytatódott-e decemberben is a készletek értékesítése, vagy esetleg a készletek apadása azok feltöltésére késztette a vállalatokat. A készletek apadása és az ipari értékesítés visszaesése miatt az importdinamika 1,5 százalékponttal meghaladta az export növekedési ütemét - vélekedett Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő közgazdásza. Novemberhez hasonlóan decemberben is jelentősen torzíthatja a folyó mérleget a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) megszűnő tagvalutáinak konverziója, miután az idegenforgalom bevételeit - többek között - a lakossági devizaszámlák alapján becsüli a jegybank. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője ennek hatását 140 millió euróra teszi, Békés Gábor, a Lehman Brothers szakértője pedig 100 millió eurós torzítással számol. K. P. P. Változtatni kell az életbiztosítások eladási technikáján Idén 12-13 százalékkal nőhet a biztosítási piac (Folytatás az 1. oldalról) A nem életbiztosítási piac infláció feletti növekedése a lakosság életszínvonalának növekedésével hozható összefüggésbe: a növekvő újautó-vásárlások - különösen ha azokat részletre veszik vagy lízingelik, amikor egyenesen kötelező rá cascót kötni - a cascópiac bővülését hozták magukkal. Ugyanígy inspiráló hatású a biztosítási piacra az ingatlanpiac fellendülése is, ami nemcsak a lakásbiztosítások, hanem a hitelfedezeti biztosítások eladásának növekedésével is jár. Bonyolultabb a helyzet az életbiztosításokat illetően. A kilencvenes évek elején kötött szerződések kezdenek lejárni, de az új szerződések eladása a jelek szerint nem tudja pótolni a megszűnt szerződéseket. Ennek oka, hogy a korábbi értékesítési stratégiák kifulladni látszanak - állítja a szakember. A lakosság pénzügyi helyzetének javításával az eddigi (öregség, betegség esetére szolgáló) általános tartalékképzési szokások - amelyek jellemző megnyilvánulása egy esetleges összegű ip lejáratú „vegyes” életbiztosítás - megváltoznak. A tartalékolásra alkalmas magasabb összeg a tartalékolási szokások differenciálását hozza magával, az emberek sorba állítják céljaikat, más és más befektetést választva, amikor lakásra, kocsira, nyugdíjuk kiegészítésére gyűjtenek. Az eddigi életbiztosítási gyakorlat az általános tartalékolási szokásokhoz igazodik, amikor valamely homályos, jövőbeli bizonytalanság elleni védekezésként az ügyfélnek eladnak egy biztosítást. A tudatosabb tartalékolási szokások átgondoltabb és persze magasabb felkészültséget igénylő értékesítési stratégiát igényelnek. Az ügynöknek meghatározott jövőbeli élethelyzetekre kell arra alkalmas összegű és lejáratú megoldást ajánlania. Ennek elszórt példái léteznek a magyar piacon is, amikor az ügyfél bonyolult, jövőbeli helyzeteket modelláló pénzügyi tervezést készít, s annak elemzése után ajánl célzott tartalmú megoldást - mondja Banyár. A jelenség - ha a biztosítótársaságok megtanulják kezelni - sokkal tudatosabb, megfontoltabb ügynökmagatartást eredményez, s vélhetően magasabb biztosítási összegekkel - s így díjakkal - is jár majd. Ugyanakkor várhatóan megnő a tisztán kockázati életbiztosítások iránti igény is, s önálló termékként megjelenhetnek a nyugdíjtervezésre és teljes pénzügyi tervezésre szolgáló konstrukciók. G. Á. A csődök után a választásokat követően ígér kárpótlást a kormány Húzódik a szövetkezeti üzletrészek kifizetése Nem fejeződött be a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak állami kifizetése a tervezett 2001. december 1-jei határidőre. Az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. eddig 20,6 milliárd forintot fizetett ki a külső üzletrészeseknek, ami az elfogadott igények 90 százaléka. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint a célra létrehozott MFB Üzletrész-hasznosító Kft. ez év január 25-ig a jogosnak tartott igények 90 százalékát fizette ki a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak. Ez 20,6 milliárd forint, azaz 2,3 milliárd forint kell még a kifizetésekre. Annak ellenére csúsznak a kifizetések, hogy a kormány 1090/2001. (VIII. 8.) határozata szerint tavaly december 1-jéig minden külső üzletrészesnek meg kellett volna kapnia az üzletrésze ellenértékét. E csúszás miatt nem kezdődhetett el a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek megvásárlása, amelynek kezdetét a kabinet a fenti határozatában szintén december 1-jében határozta meg. Addig azonban, amíg a „külsősök” ügye nem fejeződik be, nem kerülnek sorra a nyugdíjasok, pedig a kormány nekik is adni akar, mégpedig összesen 12,69 milliárd forintot. A külső üzletrészesek ügyében mindenesetre összesen 163 100 szerződést kötött meg az MFB kft.-je, amely idén január 25-ig 154 400 szerződés után fizetett. A tényleges kifizetésnél azonban többet, összesen 21,5 milliárd forintot használtak fel a költségekkel együtt. Nyugdíjas igénybejelentés eddig 32 200 volt, ebből 13 200-at erősítettek meg a szövetkezetek, s a nyugdíjasokkal 3461 szerződést kötött meg a kft. A külsősökre és nyugdíjasokra összesen előreláthatóan fordítandó 35,6 milliárd forint jóval kevesebb, mint a korábbi érdek-képviseleti kalkulációk, de korábban a kormányfő is úgy vélte, hogy a kétféle kifizetés együtt 110 milliárd forintba kerülhet (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 16., 1. oldal). A kormány a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatti szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásáról is döntött, amit az erről szóló, 2373/2001. (XII. 18.) számú határozata szerint a nyugdíjasok kifizetése után - azaz szintén tavaly decemberben - kellett volna elkezdeni. Kékkői Zoltánnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának ígérete szerint ráadásul a kormány valamilyen kártalanítás keretében fizetne azoknak az üzletrészeseknek is, akiknek a szövetkezete már csődbe jutott, felszámolták vagy végelszámolták. Ezzel azonban már legfeljebb csak a választások után lehetne kísérletezni. L. L. ÜZLETRÉSZ-VÁSÁRLÁSI ADATOK Kifizetések Nyugdíjas igénybejelentések (darob) (millió forint) (darab) Baranya 3 983 878,9 364 Bács-Kiskun 13 277 1776,4 3684 Békés 7 009 740,5 3013 Borsod-Abaúj-Zemplén 10110 1196,5 2680 Csongrád 10 780 1407,1 1500 Fejér 4517 543,3 681 Györ-Moson-Sopron 15312 1750,5 2036 Hajdú-Bihar 10855 1773,6 2584 Heves 7 490 872,8 2083 Jász-Nagykun-Szolnok 8 158 912,7 1919 Komárom-Esztergom 2 790 649,5 710 Nógrád 1 553 190,4 491 Főváros és Pest 7 787 1073,1 2229 Somogy 10298 1650,2 791 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 905 695,9 1280 Tolno 7104 922,0 1929 Vas 12413 1408,0 1684 Veszprém 9 333 1516,2 1203 Zala 4718 659,9 1362 Összesen 154 392 20 617,5 32226 Forrás: FVM NAPIgazdaság Kovács Álmos az eurócsatlakozásról Az eurózónához való csatlakozás jóval több előnyt hoz Magyarország számára, mint amennyi esetleges hátránnyal jár - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Az eurózónához való csatlakozás esetén elveszti jelentőségét a folyó fizetési mérleg egyenlege. A folyó mérleg hiánya, illetve többlete akkor már csak azt mutatja, hogy melyik országba vándorol nagyobb külföldi tőke. Az is fontos szempont szerinte, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében az alacsony inflációt mindenképpen fenn kell tartani, ehhez feltétel, hogy ne legyen „durván” eltérő a gazdaságpolitika az egyes országokban. Környezetkímélő gazdálkodásra 2,2 milliárd Az idén 2,2 milliárd forinttal segíti a természetközeli gazdálkodást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium - mondta Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter csütörtökön egy sajtótájékoztatón. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban a megyei földművelésügyi hivataloknál lehet majd érdeklődni - adta hírül az MTI. Egy hektár műveléséhez 18 ezertől 34 ezer forintig terjedő támogatást kaphatnak a pályázó gazdák, és mivel az EU is preferálja az ilyen fajta mezőgazdasági tevékenységet, Brüsszel jóvoltából a csatlakozás után hektáronként 65 ezer forintra növekedhet ez az összeg. 3