Napi Gazdaság, 2002. február (12. évfolyam, 23-42. szám)

2002-02-01 / 23. szám

2002. FEBRUÁR 1. Februárban egyeztetnek a visegrádi országok Orbán szerint csak tárgyalási alap az EU javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Bizottság ál­tal előterjesztett, az agrárága­zat támogatásáról szóló javas­lat nem biztosítja a hazai gaz­dák versenyképességét. Úgy vélekedett, az előterjesztés csu­pán vitaalap a későbbi tárgya­lásokhoz. Magyarországnak az a leg­rosszabb, hogy nem kezelnek majd egyenlően bennünket a jelenlegi EU-tagállamokkal, még az új hétéves költségveté­si ciklus kezdete után sem - mondta külföldi tudósítóknak rendezett budapesti sajtóbe­szélgetésén Orbán Viktor, az Európai Biztottságnak a csat­lakozni kívánó országok ag­rártámogatásáról előterjesz­tett javaslatáról. Budapest nem egyszerűen szubvenciókat szeretne, hanem egyenlő feltételeket a verseny körülményei között, amit a je­lenlegi előterjesztés nem bizto­sít - írta az MTI. A Miniszterel­nöki Hivatal (MEH) lapunkhoz eljuttatott közleményében tájé­koztatott, hogy Orbán Viktor te­lefonon konzultált a visegrádi együttműködésben részt vevő országok kormányfőivel az ügyben. Megállapodtak, hogy brüsszeli főtárgyalóik további egyeztetést folytatnak a javaslat­ról, s ezen túlmenően februári értekezletükön megpróbálnak közös álláspontot kialakítani. Orbán megjegyezte, hogy a magyar kormány természete­sen jobban örülne egy kétéves átmeneti időszaknak, amely 2006-ig tartana, addig, amíg meg nem kezdődik az EU új költségvetési időszaka, az EU- bizottság javasolta tízéves át­menet helyett. A kormány egyébként szombaton értékeli az Európai Bizottság előterjesz­tését, mindazonáltal egyelőre csupán kiindulópontnak tartja­­ további alkudozás céljára - az EU elképzelését, nem pedig a tárgyalások végének, holott az unió tisztségviselői ez utób­bira igyekeztek utalni szerdán. Az Európai Bizottság jelen­legi álláspontjáról Szőke Gyu­la, az Agrárintervenciós Köz­pont elnökhelyettese a cégve­zetők klubjának konferenciá­ján elmondta, hogy az EU ál­tal nyújtott támogatottsági szint fejében az unió ugyan megengedné a hazai, most is működő támogatási rendszer fenntartását, ez azonban még mindig csak 50 százalékát ten­né ki a tizenötök jelenlegi tá­mogatottsági szintjének. Szerinte változás várható a majdani tagországok közvetlen támogatásainak ellenőrzését végző rendszerben is. Ez a kü­lönböző magyar intézmények­ben csaknem 250 milliárd fo­rint értékű beruházást, továbbá az évi 24 milliárd forint műkö­dési költséget felemésztő ellen­őrzési rendszer - a csökkentett támogatási szint mellett - is je­lentős terhet róna az országra. (NAPI) A forint erősödése a defláció elsődleges oka vés szinten is Csökkentek az ipari árak decemberben éves szinten 0,4 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak, vagyis az utóbbi hónapok havi szintű árcsökke­nése mellett ezúttal év/év ala­pon is deflációt mutat a statisz­tika. Az év utolsó hónapjában mind a belföldi, mind pedig az exportértékesítés árai mérsék­lődtek novemberhez képest, a 2000-es bázishoz viszonyítva azonban még mindig csak a ki­vitel árszintje csökkent. Az ipar termelői árai tavaly decemberben 0,7 százalékkal maradtak el az előző havitól, az egy évvel korábbi szintnél pe- IPARI TERMELŐI ÁRINDEX­ éig 0,4 százalékkal voltak ala­csonyabbak. A tavalyi év egészét tekintve a szektor árszintje 5,2 százalékkal nőtt 2000-hez ké­pest - közölte tegnap a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A szektor árai hó/hó alapon im­már negyed éve csökkennek megszakítás nélkül, éves deflá­cióra azonban az utóbbi évek­ben nem volt példa. A­ kedvező decemberi adat a forint erősö­désének és az alacsony kőolaj­áraknak köszönhető, de beleil­lik a recesszióból következő dezinflációs trendbe is - véleke­dett Detrekői László, a CIB Ér­tékpapír Rt. elemzője. A belföldi értékesítés árszint­je decemberben 0,5 százalékkal, az exporté pedig 0,9 százalék­kal volt alacsonyabb, mint no­vemberben. A 12 hónappal ko­rábbihoz képest a belföldi érté­kesítés árai 3,6 százalékkal nö­vekedtek, az ipari kivitel forint­ban kalkulált árai viszont 4 szá­zalékkal mérséklődtek, ami szintén az árfolyamhatásra utal. A forinterősödésből következő - és így egyszeri - exportár­csökkenésnél talán még ked­vezőbb jelenség, hogy a belföl­di árak emelkedése mérsékelt maradt - vélekedett Detrekői, aki szerint a nyári hónapokig kedvező termelői árindexek várhatók, de a forinterősödés hatásának bázisba kerülése után már nem lehet hasonló muta­tókra számítani. (NAPI) Forrás: KSH (előző év azonos időszaka : 100) 2000. XI. IV. IX. XII. Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az elemzők többsége szerint moderált volt a profitrepatriálás Decemberre 557 millió euró folyó hiányt vár a piac A NAPI Gazdaság tíz makroelemző megkérdezésével készített fel­mérése szerint decemberben 557 millió euró hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben, az árusor pedig 361 millió euró deficitet mutatott. Az elemzők prognózisai viszonylag széles ská­lán mozogtak, ami elsősorban a profitrepatriálás mértékével kap­csolatos nézeteltérésekkel magyarázható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 4-én teszi közzé az előzetes adatokat. Lapunk elemzői konszenzu­sa szerint decemberben 557 millió euró volt a folyó fizeté­si mérleg hiánya, az árusoron pedig 361 millió euró deficit halmozódott fel. Amennyiben az átlagos előrejelzésnek meg­felelően alakul a mérleg, úgy a 2001-es esztendő egésze 898 millió euró folyó hiányt hozott, az áruimport pedig 1,944 mil­liárd euróval haladta meg az exportot. Egy évvel korábban az árusoron 2,296 milliárd euró, a teljes mérlegben pedig 1,62 milliárd euró hiányt je­gyeztek fel, amihez a decembe­ri hónap 429, illetve 583 mil­lió euróval járult hozzá. Az elemzői előrejelzések szé­les skálán mozogtak, a leg­pesszimistább szakértő 770 millió euróra tette a folyó hi­ányt, a legbizakodóbbak pedig 350 milliós deficitet várnak. Az elemzők fele 600-650 millió eurós hiányt prognosztizál. De­cemberben általában az átlagot meghaladó mértékű a profitre­patriálás, ami jelentősen ront­ja a prognózisok megbízható­ságát - mutattak rá a megkér­dezett szakértők. Az elemzők többsége moderált - 100-150 millió euró - nyereség-haza­utalást vár, de akad olyan elő­rejelzés is, amely 420 millió euróra teszi ennek mértékét. Egy évvel korábban 100 millió euró alatt maradt a nem adós­ság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek nettó kiáramlása, 1999-ben azonban csaknem 400 millió euró defi­citet mutatott a mérleg ezen sora. A forint árfolyamának mozgása nem utal jelentős tő­kekivitelre - vélekedett több szakértő is, akik mindemellett elismerték, hogy még jelentő­sebb repatriálás is gondtalanul elférne a piacon. A folyó fizetési mérleg áru­sorának szaldójával kapcsolat­ban szintén megoszlanak az elemzői vélemények. A pesszi­mista szcenárió bekövetkezté­től tartó szakértők szerint 450-500 millió euró is lehet a külkereskedelem hiánya, mi­közben többen csupán 180- 200 millió euróra számítanak. A külkereskedelmi egyenleg­gel kapcsolatos prognózisokat jelentős mértékben az hatá­rozza meg, hogy az elemzők szerint folytatódott-e decem­berben is a készletek értékesí­tése, vagy esetleg a készletek apadása azok feltöltésére kész­tette a vállalatokat. A készletek apadása és az ipari értékesítés visszaesése miatt az importdi­namika 1,5 százalékponttal meghaladta az export növeke­dési ütemét - vélekedett Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő közgazdásza. Novemberhez hasonlóan de­cemberben is jelentősen torzít­hatja a folyó mérleget a Gazda­sági és Monetáris Unió (EMU) megszűnő tagvalutáinak kon­verziója, miután az idegenfor­galom bevételeit - többek kö­zött - a lakossági devizaszám­lák alapján becsüli a jegy­bank. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője en­nek hatását 140 millió euróra teszi, Békés Gábor, a Lehman Brothers szakértője pedig 100 millió eurós torzítással számol. K. P. P. Változtatni kell az életbiztosítások eladási technikáján Idén 12-13 százalékkal nőhet a biztosítási piac (Folytatás az 1. oldalról) A nem életbiztosítási piac inf­láció feletti növekedése a lakos­ság életszínvonalának növeke­désével hozható összefüggésbe: a növekvő újautó-vásárlások - különösen ha azokat részletre veszik vagy lízingelik, amikor egyenesen kötelező rá cascót kötni - a cascópiac bővülését hozták magukkal. Ugyanígy inspiráló hatású a biztosítási pi­acra az ingatlanpiac fellendülé­se is, ami nemcsak a lakásbiz­tosítások, hanem a hitelfedeze­ti biztosítások eladásának növe­kedésével is jár. Bonyolultabb a helyzet az életbiztosításokat il­letően. A kilencvenes évek ele­jén kötött szerződések kezde­nek lejárni, de az új szerződé­sek eladása a jelek szerint nem tudja pótolni a megszűnt szer­ződéseket. Ennek oka, hogy a korábbi értékesítési stratégiák kifulladni látszanak - állítja a szakember. A lakosság pénzügyi helyzetének javításával az eddi­gi (öregség, betegség esetére szolgáló) általános tartalékkép­zési szokások - amelyek jellem­ző megnyilvánulása egy esetle­ges összegű ip lejáratú „vegyes” életbiztosítás - megváltoznak. A tartalékolásra alkalmas maga­sabb összeg a tartalékolási szo­kások differenciálását hozza magával, az emberek sorba ál­lítják céljaikat, más és más be­fektetést választva, amikor la­kásra, kocsira, nyugdíjuk kiegé­szítésére gyűjtenek. Az eddigi életbiztosítási gyakorlat az álta­lános tartalékolási szokásokhoz igazodik, amikor valamely ho­mályos, jövőbeli bizonytalan­ság elleni védekezésként az ügy­félnek eladnak egy biztosítást. A tudatosabb tartalékolási szoká­sok átgondoltabb és persze ma­gasabb felkészültséget igénylő értékesítési stratégiát igényel­nek. Az ügynöknek meghatáro­zott jövőbeli élethelyzetekre kell arra alkalmas összegű és le­járatú megoldást ajánlania. En­nek elszórt példái léteznek a magyar piacon is, amikor az ügyfél bonyolult, jövőbeli hely­zeteket modelláló pénzügyi ter­vezést készít, s annak elemzése után ajánl célzott tartalmú meg­oldást - mondja Banyár. A jelenség - ha a biztosítótár­saságok megtanulják kezelni - sokkal tudatosabb, megfontol­tabb ügynökmagatartást ered­ményez, s vélhetően magasabb biztosítási összegekkel - s így díjakkal - is jár majd. Ugyanak­kor várhatóan megnő a tisztán kockázati életbiztosítások irán­ti igény is, s önálló termékként megjelenhetnek a nyugdíjterve­zésre és teljes pénzügyi tervezés­re szolgáló konstrukciók. G. Á. A csődök után a választásokat követően ígér kárpótlást a kormány Húzódik a szövetkezeti üzletrészek kifizetése Nem fejeződött be a mezőgaz­dasági szövetkezetek külső üz­letrész-tulajdonosainak állami kifizetése a tervezett 2001. de­cember 1-jei határidőre. Az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. eddig 20,6 milliárd forintot fi­zetett ki a külső üzletrészesek­nek, ami az elfogadott igények 90 százaléka. A Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint a célra létrehozott MFB Üzletrész-hasznosító Kft. ez év január 25-ig a jogosnak tartott igények 90 százalékát fi­zette ki a mezőgazdasági szövet­kezetek külső üzletrész-tulajdo­nosainak. Ez 20,6 milliárd fo­rint, azaz 2,3 milliárd forint kell még a kifizetésekre. Annak elle­nére csúsznak a kifizetések, hogy a kormány 1090/2001. (VIII. 8.) határozata szerint tavaly december 1-jéig minden külső üzletrészesnek meg kellett vol­na kapnia az üzletrésze ellenér­tékét. E csúszás miatt nem kez­dődhetett el a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzlet­részeinek megvásárlása, amely­nek kezdetét a kabinet a fenti határozatában szintén decem­ber 1-jében határozta meg. Ad­dig azonban, amíg a „külsősök” ügye nem fejeződik be, nem ke­rülnek sorra a nyugdíjasok, pe­dig a kormány nekik is adni akar, mégpedig összesen 12,69 milliárd forintot. A külső üzletrészesek ügyé­ben mindenesetre összesen 163 100 szerződést kötött meg az MFB kft.-je, amely idén janu­ár 25-ig 154 400 szer­ződés után fizetett. A tényleges kifizetés­nél azonban többet, összesen 21,5 milli­árd forintot használ­tak fel a költségek­kel együtt. Nyugdíjas igénybejelentés eddig 32 200 volt, ebből 13 200-at erősítettek meg a szövetkezetek, s a nyugdíjasokkal 3461 szerződést kö­tött meg a kft. A kül­sősökre és nyugdíja­sokra összesen előre­láthatóan fordítandó 35,6 milliárd forint jóval kevesebb, mint a korábbi érdek-kép­viseleti kalkulációk, de koráb­ban a kormányfő is úgy vélte, hogy a kétféle kifizetés együtt 110 milliárd forintba kerülhet (NAPI Gazdaság, 2001. augusz­tus 16., 1. oldal). A kormány a csőd-, felszámo­lási és végelszámolási eljárás alatti szövetkezetek üzletrésze­inek állami megvásárlásáról is döntött, amit az erről szóló, 2373/2001. (XII. 18.) számú ha­tározata szerint a nyugdíjasok kifizetése után - azaz szintén ta­valy decemberben - kellett vol­na elkezdeni. Kékkői Zoltán­nak, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium po­litikai államtitkárának ígérete szerint ráadásul a kormány va­lamilyen kártalanítás keretében fizetne azoknak az üzletrésze­seknek is, akiknek a szövetke­zete már csődbe jutott, felszá­molták vagy végelszámolták. Ezzel azonban már legfeljebb csak a választások után lehetne kísérletezni. L. L. ÜZLETRÉSZ-VÁSÁRLÁSI ADATOK Kifizetések Nyugdíjas igénybejelentések (darob) (millió forint) (darab) Baranya 3 983 878,9 364 Bács-Kiskun 13 277 1776,4 3684 Békés 7 009 740,5 3013 Borsod-Abaúj-Zemplén 10110 1196,5 2680 Csongrád 10 780 1407,1 1500 Fejér 4517 543,3 681 Györ-Moson-Sopron 15312 1750,5 2036 Hajdú-Bihar 10855 1773,6 2584 Heves 7 490 872,8 2083 Jász-Nagykun-Szolnok 8 158 912,7 1919 Komárom-Esztergom 2 790 649,5 710 Nógrád 1 553 190,4 491 Főváros és Pest 7 787 1073,1 2229 Somogy 10298 1650,2 791 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 905 695,9 1280 Tolno 7104 922,0 1929 Vas 12413 1408,0 1684 Veszprém 9 333 1516,2 1203 Zala 4718 659,9 1362 Összesen 154 392 20 617,5 32226 Forrás: FVM NAPIgazdaság Kovács Álmos az eurócsatlakozásról Az eurózónához való csatla­kozás jóval több előnyt hoz Magyarország számára, mint amennyi esetleges hátránnyal jár - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Az eurózónához való csatlakozás esetén elveszti jelentőségét a folyó fizetési mér­leg egyenlege. A folyó mérleg hiánya, illetve többlete akkor már csak azt mutatja, hogy me­lyik országba vándorol nagyobb külföldi tőke. Az is fontos szem­pont szerinte, hogy a versenyké­pesség megőrzése érdekében az alacsony inflációt mindenkép­pen fenn kell tartani, ehhez fel­tétel, hogy ne legyen „durván” eltérő a gazdaságpolitika az egyes országokban. Környezetkímélő gazdálkodásra 2,2 milliárd Az idén 2,2 milliárd forinttal segíti a természetközeli gazdál­kodást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Minisztéri­um - mondta Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter csütörtökön egy sajtótájékozta­tón. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban a megyei földmű­velésügyi hivataloknál lehet majd érdeklődni - adta hírül az MTI. Egy hektár műveléséhez 18 ezertől 34 ezer forintig ter­jedő támogatást kaphatnak a pályázó gazdák, és mivel az EU is preferálja az ilyen fajta me­zőgazdasági tevékenységet, Brüsszel jóvoltából a csatlako­zás után hektáronként 65 ezer fo­rintra növekedhet ez az összeg. 3

Next