Napi Gazdaság, 2002. április (12. évfolyam, 63-83. szám)
2002-04-02 / 63. szám
2002. ÁPRILIS 2. „Két félidős” lesz a gazdaság idei éve A Pénzügykutató aggódik az exportőrök miatt A gazdaság szempontjából 2002 „két félidős” lesz, vagyis az első félévben még inkább a lassulás, a másodikban viszont a fellendülés jelei dominálnak - derül ki a Pénzügykutató Rt. előrejelzéséből. A jelentés szerint idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 3 százalékos lesz, míg az infláció éves átlagban 5-5,5 százalék között várható. A Pénzügykutató Rt. legfrissebb konjunktúrajelentésének elkészítése során - hasonlóan az idén januárban közzétetthez - a kedvezőtlenebb szcenárióból indult ki. A mostani jelentésben a januári előrejelzéshez képest csak a beruházások növekedési ütemének mértékét módosították jelentősebben. A beruházások esetében ugyanis a januári prognózisukban még 3 százalékos dinamikát 2,5 százalékosra csökkentették az azóta megjelent tavalyi utolsó negyedévi adatok alapján. A jelentés szerint az idei növekedést alapvetően a külgazdasági feltételek határozzák meg, emellett szerepet játszik a kormány anticiklikus politikája, amely költségvetési és azon kívüli eszközökkel kíván többlet növekedési tényezőket generálni. A prognózis fejtegetése szerint ez a belső keresletnövelő politika is inkább az év második felében - a gyorsulás várt időszakában - fog érződni, így az anticiklikusnak szánt gazdaságpolitika éppen ciklust erősítően működik majd. A jövedelmi és a költségvetési oldalról expanzív gazdaságpolitika a jelentés szerint ütközik az export jövedelmezőségét, illetve versenyképességét rontó árfolyam-politikával. Az exportőrök a külső piac pangása miatt a versenyképesség romlását az árak emelésével sem tudják ellensúlyozni, így csökken a profitrátájuk és a felhalmozási képességük. A kutatók várakozásai szerint a gazdaság növekedése negyedévről negyedévre nő: az első negyedévben 2,6, a másodikban 2,8, a harmadikban 3, míg a negyedik negyedévben 3,5 százalékos lesz. A GDP keresleti tényezőiben folytatódik a 2001-ben indult folyamat, miszerint a háztartások fogyasztása válik húzóerővé. Ebbe az irányba hat a minimálbér 25 százalékos emelése is, ami azonban - a prognózis szerint - csak rövid távon adhat keresleti lökést. Petschnig Mária Zita főmunkatárs szerint az inflációra leginkább az időjárás és a nemzetközi olajár gyakorol hatást. Meglátásuk szerint júniusig 4,8 százalékig mérséklődik a fogyasztói árak emelkedése, az év végére azonban 5,2 százalékra emelkedik. (NAPI) A PROGNÓZIS (előző év - 100) 2002** GDP-termelés 103,0 GDP belföldi felhasználása 103,9 Állóeszköz-felhalmozás 102,5 Reálkereset 106,4 Ipari termelés 105,5 Kivitel (folyó áren) 107,0 Behozatal (folyó áron) 108,0 Külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró) -4,1 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)1,8 Államháztartás hiánya a GDP százalékában (GFS egyenleg) 3,5 Fogyasztói árak 105,3 Forrás: Pénzügykutató Rt. Megugrik a folyó fizetési mérleg hiánya A GKI szerint tovább lassul a magyar gazdaság Idén folytatódik a gazdasági növekedés lassulása, miközben romlik az egyensúly - véli a GKI. A tavalyinál is nagyobb mértékben nő a lakosság jövedelme, a beruházások azonban alig növekednek. Az infláció csupán az első félévben mérséklődik tovább, a másodikban kis emelkedés valószínű. Idén csupán 3,2 százalékkal nő a magyar gazdaság, a tavalyi 3,8 százalék után - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. márciusi prognózisa. A beruházások volumene várhatóan öt százalékkal bővül a tavalyi 3,5 százalékot követően. Idén januárban folytatódott a külkereskedelmi forgalom lassulása. A GKI véleménye szerint 2002 második félévében a javuló világgazdasági konjunktúra hatására végre gyorsul a kivitel. Ugyanakkor a készletek feltöltése, az év egészében várhatóan emelkedő állami beruházások és a rendkívül dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás hatására az import nagyobb mértékben emelkedik. Mindezek eredményeként a külső egyensúly romlik. Ennek első jele volt januárban a folyó fizetési mérleg tavalyinál lényegesen nagyobb hiánya. A keresetek nominális növekedése idén a közszférában még gyorsulhat is a tavalyihoz képest, ami a végrehajtott, valamint a bejelentett intézkedések alapján akár a 20 százalékot is elérheti. Az üzleti szférában 13-14 százalékos emelés várható, így a reálkeresetek 8-10 százalékkal bővülhetnek 2002-ben. A nyugdíjak reálértéke 7 százalékkal javul. A fogyasztói árszínvonal növekedése az év közepéig érezhetően, 5 százalék körülire mérséklődik. Júliustól pedig hat néhány hatósági áremelés, míg a reálfelértékelődés már alig érezteti hatását. Mindezek hatására az infláció mérséklődésének folyamata 2002 közepén megáll, majd az árindex 5 és 6 százalék között ingadozik majd. Az éves átlagos drágulás 5,7 százalék lehet. Domokos László : A GKI ELŐREJELZÉSE (százalék) 2001 2002 GDP volumenindexe 3,8 3,2 Ipari termelés indexe 4,1 2,5 Kivitel növekedése 11,0 7,0 Behozatal növekedése 8,0 11,0 Éves átlagos fogyasztói árindex 9,2 5,7 Munkanélküliségi ráta 5,7 5,9 Forrás: GKI A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁGI]gazdaság 3 Visszaesett az ipar hozzáadott értéke A várakozásoknál jobban nőtt a háztartások fogyasztása A bruttó hazai termék 2001-ben összehasonlító áron 3,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, folyó áron 14 900 milliárd forint volt. Az utolsó negyedévben a háztartások fogyasztási kiadása 5,8 százalékkal, a beruházások 3,1 százalékkal bővültek, miközben az ipar hozzáadott értéke 3,9 százalékkal csökkent. A bruttó hazai termék 2001- ben - az előzetes adatoknak megfelelően - összehasonlító áron 3,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A 14 900 milliárd forintos GDP egy főre vetítve 1,46 millió forintot, azaz 5690 eurót jelent. A GDP utolsó negyedéves növekedési üteme és értéke nem, összetétele azonban annál inkább meglepte az elemzőket. A felhasználási oldalon a rendkívül alacsony beruházási adat és a háztartások fogyasztásának erőteljes növekedése szúrt szemet, míg a termelési oldalon az ipar hozzáadott értékének csökkenése és az export visszaesése okozott némi meglepetést. A háztartások fogyasztási kiadásának 5,8 százalékos utolsó három havi növekedése egyenes következménye annak, hogy a nominális bérek emelkedése mellett ebben az időszakban gyorsan csökkent az infláció. A reálbérek gyors emelkedése mellett várható volt egy erős fogyasztási adat, ám miután a kiskereskedelmi statisztikák nem mutattak ilyen mértékű vásárlási nekibuzdulást, az elemzők ennél alacsonyabb értéket vártak. A beruházások negyedik negyedéves 3,1 százalékos növekedésénél ezzel szemben nagyobbat várt az elemzők többsége. Az áruforgalmi statisztikákból kiderült, hogy tavaly ősszel a magyarországi vállalkozások - leginkább a multik - a készletek felélésével viszonylag hamar reagáltak a romló világgazdasági konjunktúrára, de a növekedés lassulása felülmúlta a várakozásokat. Barcza György, az ING Bank elemzője nem tartja rossz hírnek a készletek ilyetén leépülését. Szerinte ez normális része a vállalkozások alkalmazkodásának, és e folyamat gyorsasága éppen hogy biztató, hiszen ugyanilyen gyors reakció valószínűsíthető a meginduló nemzetközi növekedés esetén is. Az ipari termelés hozzáadott értékének 3,9 százalékos visszaesésére sem készültek föl az elemzők, hiszen a bruttó kibocsátás adatai még növekedést mutattak. A kibocsátás és a hozzáadott érték közötti rés növekedésének okát Zsoldos István, a CA-IB elemzője abban látja, hogy éppen a nagy hozzáadott értékű ágazatokban következett be a legnagyobb lassulás, a feldolgozóipar már 5,6 százalékkal esett vissza. A termelő ágazatok becsületét a 15 százalékot meghaladó növekedést felmutató mezőgazdaság és az állami támogatásoknak köszönhetően erősödő építőipar mentette meg: utóbbi hozzáadott értéke 7,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők az adatok megjelenése után is lényegesen optimistábbak az idei kilátásokat illetően, mint több nagy kutatóintézet. Barcza György 3,8, Kovács György, a DG Bank elemzője pedig 4 százalékos növekedést sem tart kizártnak, az általunk pénteken megkérdezettek körében így Zsoldos István volt a legpesszimistább a maga 3,7 százalékos éves növekedési prognózisával. Abban mindenki egyetért, hogy az első negyedévben a növekedés gyorsulása álom lehet csupán, sokkal inkább további lassulás várható. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint a negyedéves ütem akár 3 százalék alatt is maradhat, sok múlik azon, hogy miképp alakul az export és az import. Tavaly a negyedik negyedévben mindkettő visszaesést mutatott, de ez a növekedés szempontjából nem okozott problémát, mert az import csökkenése nagyobb volt az exporténál. Nem kizárt ugyanakkor, hogy ez a folyamat az első vagy a második negyedévben megfordul és a meglóduló alapanyagimport csökkenti a GDP-t. Az optimistábbak a második negyedévtől, a pesszimistábbak a második félévtől számítanak fellendülésre, hiszen várakozásuk szerint az EU gazdasága is ebben az időszakban pörög föl. Többek szerint nagy kérdés, mennyi marad meg ekkorra az anticiklikus gazdaságpolitikából. Ha ugyanis az amúgy is növekedésnek induló gazdaságot az állam a mostani lakossági fogyasztásban és az építőipar növekedésében megmutatkozó erővel stimulálja, akkor az veszélyeztetheti a fizetési mérleget és az inflációs célt. M. D. A GDP ALAKULÁSA* Az MFB duzzasztja az államadósságot Idén megugrik az Eurostat szerinti államháztartási deficit (Folytatás az 1. oldalról) Eközben a magyar módszertan szerint számított deficit a 2000-es 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent tavaly, és idén további 0,2 százalékponttal mérséklődik. A kétféle kimutatás közötti eltérés zömét mostanában a 100 százalékos állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank költségvetési célú kiadásai okozzák, miután ezt a magyar módszertan nem tekinti a költségvetés részének, az Eurostat viszont igen. Az SA-95 hosszasan taglalja, hogy az állami tulajdonú cégek mely kiadásait kell költségvetési kiadásnak tekinteni, és ha igaz, lényegében erről szólt a három intézmény hosszadalmas egyeztetési eljárása is. Régebben olyan tételek okoztak eltérést a kétféle mutató között, mint a Postabank konszolidációja, a koncessziós bevételek, vagy a privatizációs szervezetek bevételei és kiadásai. Úgy tudjuk, az MFB 2000- ben 20, 2001-ben pedig 100 milliárd forintot költött el, míg az idén 240 milliárd forint körüli kiadással számol. A költségek között a legnagyobb a súlyuk az útépítéseknek - erre tavaly 100 milliárd forint jutott, az idén 180 milliárd jut -, de idén 40 milliárd forintos összeggel szerezi Magyar Nemzeti Bank és a kormány tavaly határozott arról, hogy a lejáró devizaadósságot nem devizában, hanem forintban újítják meg. Nem sokkal ezután látott napvilágot a hír, amely szerint az MFB megjelenik az eurókötvénypiacon 180 milliárd forint értékű kibocsátásával. Cél a kimutatásban a szövetkezeti üzletrészek felvásárlása is. Az MFB költségei a tényleges kiadásoknál kisebb mértékben növelték az állam finanszírozási igényét, mert a bank forrásai között államháztartáson belüli likvid eszközök is feltűntek, és a két számviteli rend közti különbség néhány más ponton is csökkenti az SA-95 szerinti hiányt. A bank tavaly és az idén is 36 milliárd forint költségvetési forráshoz jut, de már 2001-ben is kapott pénzt az ÁPV Rt.-től, illetve a költségvetésből. Az SA-95 kimutatás szerint így az intézmény működése négy év alatt összesen mintegy 270 milliárd forinttal növelte, illetve növeli az államháztartás nettó finanszírozási igényét. Miután ennek a tehernek jelentős része idén keletkezik, az államháztartás SA-95 szerinti GDP-arányos adóssága idén elszakad a magyar elvek szerint számítottól és négy év szakadatlan csökkenése után emelkedni kezd. Míg 1998-ban az SA-95 szerinti adósság megközelítette a 62 százalékot, addig a GFS szerkezetben kimutatott csak 61 százalék volt. A következő négy évben mindkét kimutatás szerint stabilan csökkent az adósság/GDP hányados, és a két érték különbsége 1 százalékponton belül maradt. 2002- ben azonban az MFB gyorsan növekvő kiadása és az ehhez kapcsolódó finanszírozási igény miatt a két mutató elszakad egymástól. Az SA szerinti mutató 1 százalékponttal növekedve 54 százalék fölé nő, a GFS szerinti viszont 52 százalék alá csökken. Mindkét számítás szerinti eredmény bőven belül van az euróövezethez való csatlakozás kritériumát jelentő 60 százalékon. A NAPI Gazdaság kérdésére szakértők azt fűzték hozzá az SA-95 szerinti mérlegeredményekhez, hogy a tavalyi és az idei deficitnövekedés jól láthatóan egyszeri tételek illetve programok kiadásainak eredménye, vagyis nem jelent hosszú távú elkötelezettséget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek kifutásával a deficit újra a 2000- es 3 százalék körüli szintre csökkenhet, ami a maastrichti követelmények felső határa. B. Z.-K. p. p. Hat százalékos reálbér-emelkedés A GM négy százalék alatti növekedést vár (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon a bruttó nominális átlagkereset 2001-ben 18,0 százalékkal, a nettó 16,2 százalékkal gyarapodott, ennek eredményeként a reálkereset 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A GM megítélése szerint 2002-ben az infláció csökkenése és az adóterhek mérséklődése egyaránt segíti a reálbérek növekedését, a bővülés üteme újra hat százalék körül alakulhat. Ez magasabb a korábban tervezettnél. A makrogazdasági prognózis ugyanis 2002-re még csupán az egy főre jutó reáljövedelem 4,5-5 százalékos növekedésével kalkulált. Mindezek ellenére idén folytatódik a munkanélküliségi ráta további csökkenése a prognózis szerint. A folyamatot nem fogja vissza a minimálbérek emelkedése és a külső kereslet A GM szerint az éves átlagos fogyasztói árindex decemberre öt százalék körüli szintre süllyed. A tárca az infláció csökkenésénél a forint tavalyi jelentős erősödésének átgyűrűző hatásával is számol, 2000 végétől tapasztalható csökkenése sem. Ennek ellentmondani látszik a 2002. januári KSH-adat, amely a munkanélküliségi ráta árnyalatnyi növekedéséről ad számot. D. L. Sok a bizonytalanság a turizmus szaldójában Februárra 151 millió eurós folyó hiányt vár a piac (Folytatás az 1. oldalról) A vállalati készletek feltöltésére utal, hogy az ipari értékesítés elmaradt a termeléstől - mutatott rá Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő szakértője, aki szerint a költségvetési túlköltekezés és a gyenge megtakarítási adatok is a szaldó romlásának irányába hatnak. Hasonlóan vélekedik Barcza György, az ING Bank elemzője is, aki a vártnál rosszabb lengyel fizetésimérleg-adatokból is az árusor tavalyinál nagyobb hiányára következtet. Az elemzők szerint az elkövetkező hónapokban nem várható az export jelentős bővülése, de a második negyedévben már megindulhat a fellendülés. A vártnál jóval gyengébb januári statisztika ellenére az elemzők továbbra is 1,9-2,0 milliárd eurós hiányt várnak idén. A jegybank szerdán teszi közzé az előzetes adatokat. Kolozsi Péter Pál Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor.