Napi Gazdaság, 2002. augusztus (12. évfolyam, 148-167. szám)

2002-08-01 / 148. szám

2002. AUGUSZTUS 1. A pályázatok többsége megszűnik A Széchenyi tervre a GKM 3-5 milliárd forintot kér Ezentúl másképp lesz a Széchenyi terv: az új célok és az elbí­rálás elvei megfelelnek majd az európai normáknak, valamint a nemzeti fejlesztési tervvel összhangban lévők, ráadásul kiszá­míthatóak lesznek - ígéri a gazdasági tárca. A tárcánál az idei évre lehötetlenül csupán 3-5 milliárd forint maradt, ezért a pá­lyázatok folytatásához 3-5 milliárd forintot igényel a GKM a köz­ponti költségvetés általános tartalékából. A gazdasági tárca újrapozíci­onálta a Széchenyi tervet. Ezen­túl a korábbinál kevesebb célra kevesebb pénz jut majd. A terv két új célja a kis- és középvál­lalkozások fejlesztése, valamint az európai uniós csatlakozásra való felkészülés segítése lesz - jelentette be Csillag István gaz­dasági és közlekedési miniszter. A GKM által kezelt területeken a támogatások odaítélése során fontos szempont lesz az infor­mációellátás javítása, a moder­nizáció ösztönzése, valamint a vállalatok együttműködésének segítése - fogalmazza meg ars poeticáját a gazdasági tárca. A Széchenyi terv pályázatainál az új célok és az elbírálás elvei megfelelnek az európai nor­máknak, összhangban állnak a 2004-es uniós csatlakozás nyo­mán életbe lépő nemzeti fej­lesztési tervvel és kiszámítható­ak is lesznek - ígéri a tárca. Az elképzelések szerint a gazdasági tárca kezelésében maradó tenderek közül min­den harmadik marad csak meg az év további részében és fogad be új pályázatokat, a többiek megszűnnek, illetve néhány kiírás esetén a koráb­ban beadott pályázatokat még elbírálják, az eredeti feltételek szerint. A Gazdasági Közlöny­ben holnap lát napvilágot, hogy az egyes pályázatok kö­zül melyik milyen sorsra jut. A korábban beadott pályáza­tokra még 3-5 milliárd forint van a GKM kasszájában. Ide tartoznak a regionális klasz­­terek szervezését támogató, va­lamint az energiatakarékos szemlélet kialakítását segítő pályázatok. Itt a becslések sze­rint a teljes pályázati igény mintegy 60 százalékát fedezi a rendelkezésre álló összeg. A továbbra is megmaradó pályázatok számára létesített keretek azonban kimerültek, ezért a minisztérium újabb 3- 5 milliárd forintot kér a költ­ségvetés általános tartalékából - mondta Csillag. Ezt minden bizonnyal meg is kapja a tár­ca, hiszen a kormány nemré­giben 48 milliárd forinttal nö­velte meg a második féléves tartalék keretét. Egyes pályázatok azonnali megszüntetését azzal indokol­ja a GKM, hogy azok már be­váltották a céljukat, ráadásul a támogatáshoz rendelkezésre álló keret is elfogyott. Ide tar­tozik a kereskedelmi szállás­helyek bővítését, valamint az ipari parkok létrehozását tá­mogató pályázat. D. L. Ötödével nőhet a turisztikai célelőirányzat Adókedvezményekkel élénkítenék a turizmust (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint eltörölnék az üdülési csekk kibocsátásá­nak felső határát, az adómen­tes összeghatárt pedig a min­denkori minimálbér szintjére emelnék. A változtatással az ál­lamháztartás biztosan jól jár - mondta Budai. Az adómentes értékhatár je­lenleg a csekk értékének fele, legfeljebb 20 ezer forint. A vál­lalkozások eddig átlagosan 21,2 ezer forintos csekkeket vásárol­tak, így nem tudták igénybe venni a maximális adó- és járu­lékmentességet. A Nemzeti Üdü­lési Szolgálat számításai szerint az üdülésicsekk-forgalom min­den egymilliárd forintos növe­kedése mintegy 500 millió fo­rint bevételnövekedést jelent az államkassza számára, ez pedig bőségesen meghaladja az adó- és járulékkiesés értékét. Elsősorban a vendéglátás for­galmát növelheti az étkezési hozzájárulás adómentes hatá­rának növelése. A változtatás nyomán valószínűleg itt sem romlik a büdzsé pozíciója - véli a helyettes államtitkár. Az adómentes rész már évek óta változatlan: az élelmiszerbol­tokban levásárolható hideg­utalványnál jelenleg havi 1400 forint, a melegutalványnál pe­dig 2200 forint. Ebből viszont biztosan nem finanszírozható egy hónapig az étkezés. Az ér­tékhatár növelése már évek óta napirenden van. A Kopint- Datorg és a Tárki egy korábbi kutatása szerint a központi bü­dzsé számára a bevételkiesés­nél jóval nagyobb többletfor­galmat generálna az adómen­tes értékhatár emelése. A terve­zett emelés éves szinten mint­egy 15 milliárd forintos adóbe­vétel-kiesést okozna az állam­­háztartásnak. A bevétel elmara­dását azonban ellensúlyozza, hogy az étkezési jegyek forgal­ma körülbelül 50 milliárd fo­rinttal növekedne, különösen a melegétkezési utalványok iránt volna nagy érdeklődés. A falusi turizmus - amely al­ternatív bevételi forrás a lakos­ság számára - fejlesztését szol­gálja, hogy az ebből származó bevételek adómentes határát évi 400 ezerről 750 ezer forint­ra emelnék. További egyeztetés szükséges még több változta­táshoz: az utazási vállalkozá­sok áfafizetésével, a pénzváltás egyszerűsítésével és a repre­zentációs keret növelésével kapcsolatban. A módosítások­hoz szükséges jogszabály-vál­toztatások a 2003-as költség­­vetési törvényhez kapcsolódva kerülhetnek novemberben vagy decemberben a parlament elé - mondta Budai. Domokos László ­ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói , az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Jj MAGYAR GAZDASÁG­­gazdaság 3 A kőolaj-feldolgozás mutatta a legnagyobb esést Júniusban folytatódott az ipari termelői árak csökkenése Az ipari termelői árak június­ban nem érték el az előző havi árszintet, sőt, 0,5 százalékkal alacsonyabbak voltak a májusi­nál - jelentette a KSH. Az ár­csökkenés mértéke a belföldi értékesítési áraknál 0,6, a fo­rintban számított exportértéke­sítéseknél pedig 0,5 százalék. Júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal estek. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belföl­di értékesítés árai 0,6 a - fo­rintban mért­­ exporteladáso­kéi pedig 0,5 százalékkal ma­radtak el a májusiaktól. Tavaly júniushoz képest az ipari ter­mékek termelői árai átlagosan 1,1 százalékkal mérséklődtek, ez lényegesen enyhébb a má­jusi év/éves 2,0 százalékos csökkenésnél. A belföldi érté­kesítési árak akkor 0,8, az ex­portárak pedig 2,6 százalékkal csökkentek. Kissé markánsab­ban, de ugyanezt a tendenciát mutatta az éves áralakulás 2002 első félévében 2001 azo­nos időszakához mérten is. Az ipari termékek termelői ár­színvonala ez esetben átlago­san 2,2 százalékkal volt ala­csonyabb, ezen belül a belföl­di értékesítések árai 1,2 száza­lékkal növekedtek, az exportéi 4,8 százalékkal estek. Az ipari termelői árak májusban 0,1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Május­ban a belföldi értékesítés ár­szintje gyakorlatilag stagnált, míg az egy évvel korábbihoz képest 1,2 száza­lékkal emelke­dett. Az ipari ex­portárak május­ban csökkentek, az egy évvel ko­rábbiakhoz ké­pest pedig 4,5 százalékkal es­tek. A belföldi ér­tékesítés júniusi alakulását az előző havinál 0,8 százalékkal kisebb feldolgozóipari árak határozták meg. Az ágazaton belül a legmagasabb árnöve­kedés - az építőipari kon­junktúrával összefüggésben - az építőanyagokat előállító nem fém ásványi termékeket, továbbá a textilt, textiltermé­keket gyártó ágazatokban volt (0,4 százalék). A legerőtelje­sebb mérséklődést a vegyipa­ri ágazatok közül a kőolaj-fel­dolgozásban (3,6 százalék), valamint a vegyianyag-termék­­gyártásban (1,2 százalék) jegy­zett fel a KSH. A belföldi érté­kesítések legnagyobb hányadát képviselő élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban folytatódott az árak április óta tartó csök­kenése (0,2 százalék). Az exportértékesítés júniu­si árindexei 95,8 és 100,4 kö­zött voltak. A legalacsonyabb árindex itt is a kőolaj-feldol­gozásban alakult ki, a legma­gasabb a bőrtermék-, lábbeli­gyártásban és a fafeldolgo­zásban. Az ipari exportot meghatározó gépipari ágaza­tokban átlagosan 0,4 száza­lékkal maradtak el az árak az előző hónaphoz képest, míg az élelmiszer-kivitelnél 1,3 százalékkal. . (NAPI) Idén az első negyedévben a közvetlen külföldi tőkebefek­tetések Magyarországon 181 millió eurót tettek ki, ami 20,5 százaléka az előző év azonos időszakában mért értéknek. A magyar vállalkozások közvetlen tőkekihelyezése 41 mil­lió euró volt, ez 12,8 százaléka az előző év hasonló idő­szakában elért szintnek. A közvetlen külföldi tőkebefekte­tések állománya március végén 27,371 milliárd euró volt - tulajdonosi hitelekkel együtt, de újrabefektetett profit és tárgyi apport nélkül. A külföldi magyar tőkebefektetések állománya pedig 5,155 milliárd eurót tett ki.____________ IPARI ÁRINDEXEK 225 -------------------------------------------------------- ---220 --------­______________________________Term.-index 205 ------------—------------------------------------Belt ért. árindex 195 -------------------------------|­­--------------------­ 2001.1. X. 2002. VI. (1995,100,0) Forrás: KSH Az okmánycserén 10 milliárdot bukott az államháztartás A GDP négy százalékát tette ki a tavalyi hiány forint) ugyan meghaladták a ter­vezett 121 milliárdot, ám az EU- csatlakozással összefüggő vám­tehercsökkentések miatt 14 milliárddal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A fogyasztás­hoz kapcsolt adók esetében a számítottnál kedvezőtlenebb mel még az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel: a befolyt 6,7 milliárd forint jócskán el­marad az eredetileg tervezett 69,5 milliárdtól, de még a mó­dosított 33,5 milliárdos tervtől is. Utóbbi már nem tartalmazta az ÁPV Rt. osztalékfizetési köte­lezettségét, így a kincstári­­vagyon-kezelési bevételeket a koncessziós befizetésekből be­folyt 6,1 milliárd forint határoz­ta meg. A távközlési koncesszi­ók 5 milliárdot hoztak, szem­ben a tervezett 31,8 milliárddal, miután a tervektől eltérően a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt nem írták ki a pályázatot a harmadik generációs mobilte­lefon-rendszerre. A törvényter­vezet szerint kisebb bevételki­esést jelentett még a korábbról elhalasztott 3,5 gigahertzes rá­dióhálózat-frekvencia értékesí­tése esetében a frekvenciasáv le­értékelődése, valamint hogy el­halasztották a polgári TETRA rá­diótelefon-rendszer licencének pályázati kiírását. A kiadásoknál dinamikusan emelkedett a központi költség­­vetési szervek aránya, a 2,3 szá­zalékpontos növekménnyel a ré­szesedésük elérte a 40,1 száza­lékot az összes kiadáson belül. Nőtt a gazdálkodó szerveknek folyósított központi pénzek sú­lya is, 4,4-ről 4,8 százalékra. Lé­nyegében egyedül az adósság­­szolgálat, kamattérítés kiadási sor aránya mérséklődött 16,2 százalékra az egy évvel koráb­bihoz képest, amikor még 19,7 százalékot ért el a részesedése. Az államháztartás folyó kiadá­sainak növekvő súlyáról s ezzel párhuzamosan a tőkejellegű rá­fordítások csökkenő részesedé­séről tanúskodik a törvényterve­zet. A tőke jellegű kiadások és támogatások aránya 1,2 száza­lékponttal csökkent az állam­­háztartás konszolidált kiadása­in belül 2001-ben. Ez annak tudható be, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fej­lesztését túlnyomórészt állam­­háztartáson kívüli forrásokból, az MFB hitelfelvételén keresz­tül finanszírozta. A folyó, mű­ködési jellegű kiadásoknál egyaránt emelkedett a háztartá­sok és a magánvállalkozások részesedése. A monetáris és árfolyam-poli­tikai intézkedések kapcsán a törvénytervezet megállapítja, hogy a többek között az árfo­lyamsáv kiszélesítését tartalma­zó intézkedések megkésve szü­lettek meg, elszalasztva a meg­előző két év jóval kedvezőbb gazdaságpolitikai környezeté­nek kihasználását. Az árfolyam a sávszélesítés óta eltelt időszak­ban egy viszonylag szűk - a centrális paritástól 6-12 száza­lékra felfelé eltérő - sávban in­gadozott. Ezt a mértéket a Pénzügyminisztérium termé­szetesnek tekinti, de megjegy­zi, hogy a volatilitásban nem a reálgazdasági fundamentu­mok, hanem a külföldről szár­mazó hatások játszottak közre. A zárszámadás szerint az MNB a széles sávban már nem inter­veniált, májusig azonban 341 milliárd forint intervenciót haj­tott végre. Az irányadó jegyban­ki kamat szerepét betöltő kéthe­tes betéti kamatot az MNB hat lépésben összesen 2 százalék­­ponttal mérsékelte 2001-ben, a vágások többsége a második félévre esett. E­­z­ áfabevételeket a gazdaság telje­sítményének mérsékeltebb nö­vekedésével magyarázza a zár­számadás. A többlet ezen a so­ron 46,6 milliárd forinttal ma­radt el a módosított tervektől, amit főként a fékeződő import­áfabevételek okoznak, illetve az árfolyamveszteségek kompen­zálásaként az év végén elhatáro­zott gyorsítás a visszautalások­nál. A fogyasztási és jövedéki adókból származó bevétel ter­ven felüli alakulását a személy­­gépkocsik és a dohánytermé­kek megnövekedett kereslete segítette elő. Utóbbi termékkör­ben a cigaretta jövedéki adójá­nak 15 százalékos emelése a fo­gyasztás 5 százalékos visszaesé­sével járt együtt, ám ezt ellen­súlyozta az egyéb dohánytermé­kek növekvő forgalma. Az ille­tékbevételeknél a növekvő in­gatlanárak utáni terven felüli il­letékbefizetések sem tudták el­lensúlyozni a bélyegilletékeknél elszenvedett közel 10 milliár­dos kiesést, amiért a feszített előirányzat, illetve az okmány­cserék kapcsán várt roham el­maradása felelős. Említést érde­(Folytatás az 1. oldalról) A hiány az EU-statisztika sze­rint kissé meghaladta a GDP 4 százalékát, ami mintegy 1 szá­zalékpontos növekményt je­lent 2000-hez képest (idén 6 százalékot vár a PM). A központi büdzsé privatizá­ció nélküli bevételi főösszege 40,2 milliárd forinttal haladta meg a 2001 novemberében el­fogadott módosított előirány­zatot, míg a kiadások 37 mil­liárd forinttal maradtak el az újrafogalmazott tervtől. Ezek eredményeként a hiány 402,9 milliárd forintra mérséklődött, szemben a tervezett 480,3 milliárd forinttal. A bevételek közül 1,6 száza­lékponttal emelkedett a lakos­sági befizetések aránya, ugyan­akkor 1,3 százalékponttal csök­kent a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó összegek ré­szesedése az összes bevételből. A bevételek alakulását elsősor­ban a tervezettnél magasabb infláció, a gyorsuló bérnöveke­dés, illetve a forintárfolyam vál­tozása határozta meg. A zár­számadás a bevételek alakulása kapcsán megemlíti, hogy a tár­sasági adóban elért többlet a külföldön tevékenységet végző adózók többletbefizetéseire, va­lamint a pénzintézetek jövedel­mezőségének javulására vezet­hető vissza. Utóbbiaknál a tár­­saságiadó-bevételek növekedé­sét segítette az is, hogy a koráb­bi évektől eltérően 2001-ben az adóhatóság a pénzintézeteknek nem utalt vissza társasági adót. A vámbevételek (122,9 milliárd A 3,5 gigahertzes frekvencia blokkjainak árverésén nyer­tes öt cég összességében 2,8 milliárd forintot fizet a nagy adatátviteli lehetőséget biztosító sávért. A licitet lebonyo­lító Hírközlési Felügyelet tavaly júniusban az indulók szá­ma és a kínált összeg alapján sikerként értékelte az árve­rést, bár azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mekkora be­vételre számítottak a pangó távközlési piacon. A törvénytervezetből kiderül, hogy az alapítói jogokat gyakorló miniszter kezdeményezésére az MFB 2000 során árfolyamértéken több mint 2 milliárd forintért vásárolt BorsodChem-részvényeket saját forrásai terhére, amit a ta­valyi üzleti év végén megtoldott az MVM tulajdonában lévő részvénycsomaggal. Az MFB a részvények árfolyamesésé­ből származó értékvesztést elszámolta. Idén az első negyed­év végén aztán a teljes pakkot a 2001 végi piaci értéken, portfóliócsere keretében átadta az ÁPV-nek. (milliárd forint) 2000. évi tény 2001. évi tény Központig büdzsé -368,7 -402,9 Tb-nlapok_________________________ Egészség­biztosítás______-63,6______-30,3 Nyugdíjbiztosítás_______-17,8________1,5 Elkülönített________________________ állami pénzalapok________21________3 Helyi____________________________ önkormányzatok_______-32________-9,9 Államháztartás______________________ összesen___________-480,2_______-444 Forrás: NAPI Gazdaság_________________ Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. I® \95jy Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.

Next