Napi Gazdaság, 2002. augusztus (12. évfolyam, 148-167. szám)
2002-08-01 / 148. szám
2002. AUGUSZTUS 1. A pályázatok többsége megszűnik A Széchenyi tervre a GKM 3-5 milliárd forintot kér Ezentúl másképp lesz a Széchenyi terv: az új célok és az elbírálás elvei megfelelnek majd az európai normáknak, valamint a nemzeti fejlesztési tervvel összhangban lévők, ráadásul kiszámíthatóak lesznek - ígéri a gazdasági tárca. A tárcánál az idei évre lehötetlenül csupán 3-5 milliárd forint maradt, ezért a pályázatok folytatásához 3-5 milliárd forintot igényel a GKM a központi költségvetés általános tartalékából. A gazdasági tárca újrapozícionálta a Széchenyi tervet. Ezentúl a korábbinál kevesebb célra kevesebb pénz jut majd. A terv két új célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint az európai uniós csatlakozásra való felkészülés segítése lesz - jelentette be Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A GKM által kezelt területeken a támogatások odaítélése során fontos szempont lesz az információellátás javítása, a modernizáció ösztönzése, valamint a vállalatok együttműködésének segítése - fogalmazza meg ars poeticáját a gazdasági tárca. A Széchenyi terv pályázatainál az új célok és az elbírálás elvei megfelelnek az európai normáknak, összhangban állnak a 2004-es uniós csatlakozás nyomán életbe lépő nemzeti fejlesztési tervvel és kiszámíthatóak is lesznek - ígéri a tárca. Az elképzelések szerint a gazdasági tárca kezelésében maradó tenderek közül minden harmadik marad csak meg az év további részében és fogad be új pályázatokat, a többiek megszűnnek, illetve néhány kiírás esetén a korábban beadott pályázatokat még elbírálják, az eredeti feltételek szerint. A Gazdasági Közlönyben holnap lát napvilágot, hogy az egyes pályázatok közül melyik milyen sorsra jut. A korábban beadott pályázatokra még 3-5 milliárd forint van a GKM kasszájában. Ide tartoznak a regionális klaszterek szervezését támogató, valamint az energiatakarékos szemlélet kialakítását segítő pályázatok. Itt a becslések szerint a teljes pályázati igény mintegy 60 százalékát fedezi a rendelkezésre álló összeg. A továbbra is megmaradó pályázatok számára létesített keretek azonban kimerültek, ezért a minisztérium újabb 3- 5 milliárd forintot kér a költségvetés általános tartalékából - mondta Csillag. Ezt minden bizonnyal meg is kapja a tárca, hiszen a kormány nemrégiben 48 milliárd forinttal növelte meg a második féléves tartalék keretét. Egyes pályázatok azonnali megszüntetését azzal indokolja a GKM, hogy azok már beváltották a céljukat, ráadásul a támogatáshoz rendelkezésre álló keret is elfogyott. Ide tartozik a kereskedelmi szálláshelyek bővítését, valamint az ipari parkok létrehozását támogató pályázat. D. L. Ötödével nőhet a turisztikai célelőirányzat Adókedvezményekkel élénkítenék a turizmust (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint eltörölnék az üdülési csekk kibocsátásának felső határát, az adómentes összeghatárt pedig a mindenkori minimálbér szintjére emelnék. A változtatással az államháztartás biztosan jól jár - mondta Budai. Az adómentes értékhatár jelenleg a csekk értékének fele, legfeljebb 20 ezer forint. A vállalkozások eddig átlagosan 21,2 ezer forintos csekkeket vásároltak, így nem tudták igénybe venni a maximális adó- és járulékmentességet. A Nemzeti Üdülési Szolgálat számításai szerint az üdülésicsekk-forgalom minden egymilliárd forintos növekedése mintegy 500 millió forint bevételnövekedést jelent az államkassza számára, ez pedig bőségesen meghaladja az adó- és járulékkiesés értékét. Elsősorban a vendéglátás forgalmát növelheti az étkezési hozzájárulás adómentes határának növelése. A változtatás nyomán valószínűleg itt sem romlik a büdzsé pozíciója - véli a helyettes államtitkár. Az adómentes rész már évek óta változatlan: az élelmiszerboltokban levásárolható hidegutalványnál jelenleg havi 1400 forint, a melegutalványnál pedig 2200 forint. Ebből viszont biztosan nem finanszírozható egy hónapig az étkezés. Az értékhatár növelése már évek óta napirenden van. A Kopint- Datorg és a Tárki egy korábbi kutatása szerint a központi büdzsé számára a bevételkiesésnél jóval nagyobb többletforgalmat generálna az adómentes értékhatár emelése. A tervezett emelés éves szinten mintegy 15 milliárd forintos adóbevétel-kiesést okozna az államháztartásnak. A bevétel elmaradását azonban ellensúlyozza, hogy az étkezési jegyek forgalma körülbelül 50 milliárd forinttal növekedne, különösen a melegétkezési utalványok iránt volna nagy érdeklődés. A falusi turizmus - amely alternatív bevételi forrás a lakosság számára - fejlesztését szolgálja, hogy az ebből származó bevételek adómentes határát évi 400 ezerről 750 ezer forintra emelnék. További egyeztetés szükséges még több változtatáshoz: az utazási vállalkozások áfafizetésével, a pénzváltás egyszerűsítésével és a reprezentációs keret növelésével kapcsolatban. A módosításokhoz szükséges jogszabály-változtatások a 2003-as költségvetési törvényhez kapcsolódva kerülhetnek novemberben vagy decemberben a parlament elé - mondta Budai. Domokos László A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói , az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Jj MAGYAR GAZDASÁGgazdaság 3 A kőolaj-feldolgozás mutatta a legnagyobb esést Júniusban folytatódott az ipari termelői árak csökkenése Az ipari termelői árak júniusban nem érték el az előző havi árszintet, sőt, 0,5 százalékkal alacsonyabbak voltak a májusinál - jelentette a KSH. Az árcsökkenés mértéke a belföldi értékesítési áraknál 0,6, a forintban számított exportértékesítéseknél pedig 0,5 százalék. Júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal estek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belföldi értékesítés árai 0,6 a - forintban mért exporteladásokéi pedig 0,5 százalékkal maradtak el a májusiaktól. Tavaly júniushoz képest az ipari termékek termelői árai átlagosan 1,1 százalékkal mérséklődtek, ez lényegesen enyhébb a májusi év/éves 2,0 százalékos csökkenésnél. A belföldi értékesítési árak akkor 0,8, az exportárak pedig 2,6 százalékkal csökkentek. Kissé markánsabban, de ugyanezt a tendenciát mutatta az éves áralakulás 2002 első félévében 2001 azonos időszakához mérten is. Az ipari termékek termelői árszínvonala ez esetben átlagosan 2,2 százalékkal volt alacsonyabb, ezen belül a belföldi értékesítések árai 1,2 százalékkal növekedtek, az exportéi 4,8 százalékkal estek. Az ipari termelői árak májusban 0,1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Májusban a belföldi értékesítés árszintje gyakorlatilag stagnált, míg az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal emelkedett. Az ipari exportárak májusban csökkentek, az egy évvel korábbiakhoz képest pedig 4,5 százalékkal estek. A belföldi értékesítés júniusi alakulását az előző havinál 0,8 százalékkal kisebb feldolgozóipari árak határozták meg. Az ágazaton belül a legmagasabb árnövekedés - az építőipari konjunktúrával összefüggésben - az építőanyagokat előállító nem fém ásványi termékeket, továbbá a textilt, textiltermékeket gyártó ágazatokban volt (0,4 százalék). A legerőteljesebb mérséklődést a vegyipari ágazatok közül a kőolaj-feldolgozásban (3,6 százalék), valamint a vegyianyag-termékgyártásban (1,2 százalék) jegyzett fel a KSH. A belföldi értékesítések legnagyobb hányadát képviselő élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban folytatódott az árak április óta tartó csökkenése (0,2 százalék). Az exportértékesítés júniusi árindexei 95,8 és 100,4 között voltak. A legalacsonyabb árindex itt is a kőolaj-feldolgozásban alakult ki, a legmagasabb a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a fafeldolgozásban. Az ipari exportot meghatározó gépipari ágazatokban átlagosan 0,4 százalékkal maradtak el az árak az előző hónaphoz képest, míg az élelmiszer-kivitelnél 1,3 százalékkal. . (NAPI) Idén az első negyedévben a közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon 181 millió eurót tettek ki, ami 20,5 százaléka az előző év azonos időszakában mért értéknek. A magyar vállalkozások közvetlen tőkekihelyezése 41 millió euró volt, ez 12,8 százaléka az előző év hasonló időszakában elért szintnek. A közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya március végén 27,371 milliárd euró volt - tulajdonosi hitelekkel együtt, de újrabefektetett profit és tárgyi apport nélkül. A külföldi magyar tőkebefektetések állománya pedig 5,155 milliárd eurót tett ki.____________ IPARI ÁRINDEXEK 225 -------------------------------------------------------- ---220 --------______________________________Term.-index 205 ------------—------------------------------------Belt ért. árindex 195 -------------------------------|-------------------- 2001.1. X. 2002. VI. (1995,100,0) Forrás: KSH Az okmánycserén 10 milliárdot bukott az államháztartás A GDP négy százalékát tette ki a tavalyi hiány forint) ugyan meghaladták a tervezett 121 milliárdot, ám az EU- csatlakozással összefüggő vámtehercsökkentések miatt 14 milliárddal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében a számítottnál kedvezőtlenebb mel még az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel: a befolyt 6,7 milliárd forint jócskán elmarad az eredetileg tervezett 69,5 milliárdtól, de még a módosított 33,5 milliárdos tervtől is. Utóbbi már nem tartalmazta az ÁPV Rt. osztalékfizetési kötelezettségét, így a kincstárivagyon-kezelési bevételeket a koncessziós befizetésekből befolyt 6,1 milliárd forint határozta meg. A távközlési koncessziók 5 milliárdot hoztak, szemben a tervezett 31,8 milliárddal, miután a tervektől eltérően a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt nem írták ki a pályázatot a harmadik generációs mobiltelefon-rendszerre. A törvénytervezet szerint kisebb bevételkiesést jelentett még a korábbról elhalasztott 3,5 gigahertzes rádióhálózat-frekvencia értékesítése esetében a frekvenciasáv leértékelődése, valamint hogy elhalasztották a polgári TETRA rádiótelefon-rendszer licencének pályázati kiírását. A kiadásoknál dinamikusan emelkedett a központi költségvetési szervek aránya, a 2,3 százalékpontos növekménnyel a részesedésük elérte a 40,1 százalékot az összes kiadáson belül. Nőtt a gazdálkodó szerveknek folyósított központi pénzek súlya is, 4,4-ről 4,8 százalékra. Lényegében egyedül az adósságszolgálat, kamattérítés kiadási sor aránya mérséklődött 16,2 százalékra az egy évvel korábbihoz képest, amikor még 19,7 százalékot ért el a részesedése. Az államháztartás folyó kiadásainak növekvő súlyáról s ezzel párhuzamosan a tőkejellegű ráfordítások csökkenő részesedéséről tanúskodik a törvénytervezet. A tőke jellegű kiadások és támogatások aránya 1,2 százalékponttal csökkent az államháztartás konszolidált kiadásain belül 2001-ben. Ez annak tudható be, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését túlnyomórészt államháztartáson kívüli forrásokból, az MFB hitelfelvételén keresztül finanszírozta. A folyó, működési jellegű kiadásoknál egyaránt emelkedett a háztartások és a magánvállalkozások részesedése. A monetáris és árfolyam-politikai intézkedések kapcsán a törvénytervezet megállapítja, hogy a többek között az árfolyamsáv kiszélesítését tartalmazó intézkedések megkésve születtek meg, elszalasztva a megelőző két év jóval kedvezőbb gazdaságpolitikai környezetének kihasználását. Az árfolyam a sávszélesítés óta eltelt időszakban egy viszonylag szűk - a centrális paritástól 6-12 százalékra felfelé eltérő - sávban ingadozott. Ezt a mértéket a Pénzügyminisztérium természetesnek tekinti, de megjegyzi, hogy a volatilitásban nem a reálgazdasági fundamentumok, hanem a külföldről származó hatások játszottak közre. A zárszámadás szerint az MNB a széles sávban már nem interveniált, májusig azonban 341 milliárd forint intervenciót hajtott végre. Az irányadó jegybanki kamat szerepét betöltő kéthetes betéti kamatot az MNB hat lépésben összesen 2 százalékponttal mérsékelte 2001-ben, a vágások többsége a második félévre esett. Ez áfabevételeket a gazdaság teljesítményének mérsékeltebb növekedésével magyarázza a zárszámadás. A többlet ezen a soron 46,6 milliárd forinttal maradt el a módosított tervektől, amit főként a fékeződő importáfabevételek okoznak, illetve az árfolyamveszteségek kompenzálásaként az év végén elhatározott gyorsítás a visszautalásoknál. A fogyasztási és jövedéki adókból származó bevétel terven felüli alakulását a személygépkocsik és a dohánytermékek megnövekedett kereslete segítette elő. Utóbbi termékkörben a cigaretta jövedéki adójának 15 százalékos emelése a fogyasztás 5 százalékos visszaesésével járt együtt, ám ezt ellensúlyozta az egyéb dohánytermékek növekvő forgalma. Az illetékbevételeknél a növekvő ingatlanárak utáni terven felüli illetékbefizetések sem tudták ellensúlyozni a bélyegilletékeknél elszenvedett közel 10 milliárdos kiesést, amiért a feszített előirányzat, illetve az okmánycserék kapcsán várt roham elmaradása felelős. Említést érde(Folytatás az 1. oldalról) A hiány az EU-statisztika szerint kissé meghaladta a GDP 4 százalékát, ami mintegy 1 százalékpontos növekményt jelent 2000-hez képest (idén 6 százalékot vár a PM). A központi büdzsé privatizáció nélküli bevételi főösszege 40,2 milliárd forinttal haladta meg a 2001 novemberében elfogadott módosított előirányzatot, míg a kiadások 37 milliárd forinttal maradtak el az újrafogalmazott tervtől. Ezek eredményeként a hiány 402,9 milliárd forintra mérséklődött, szemben a tervezett 480,3 milliárd forinttal. A bevételek közül 1,6 százalékponttal emelkedett a lakossági befizetések aránya, ugyanakkor 1,3 százalékponttal csökkent a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó összegek részesedése az összes bevételből. A bevételek alakulását elsősorban a tervezettnél magasabb infláció, a gyorsuló bérnövekedés, illetve a forintárfolyam változása határozta meg. A zárszámadás a bevételek alakulása kapcsán megemlíti, hogy a társasági adóban elért többlet a külföldön tevékenységet végző adózók többletbefizetéseire, valamint a pénzintézetek jövedelmezőségének javulására vezethető vissza. Utóbbiaknál a társaságiadó-bevételek növekedését segítette az is, hogy a korábbi évektől eltérően 2001-ben az adóhatóság a pénzintézeteknek nem utalt vissza társasági adót. A vámbevételek (122,9 milliárd A 3,5 gigahertzes frekvencia blokkjainak árverésén nyertes öt cég összességében 2,8 milliárd forintot fizet a nagy adatátviteli lehetőséget biztosító sávért. A licitet lebonyolító Hírközlési Felügyelet tavaly júniusban az indulók száma és a kínált összeg alapján sikerként értékelte az árverést, bár azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mekkora bevételre számítottak a pangó távközlési piacon. A törvénytervezetből kiderül, hogy az alapítói jogokat gyakorló miniszter kezdeményezésére az MFB 2000 során árfolyamértéken több mint 2 milliárd forintért vásárolt BorsodChem-részvényeket saját forrásai terhére, amit a tavalyi üzleti év végén megtoldott az MVM tulajdonában lévő részvénycsomaggal. Az MFB a részvények árfolyameséséből származó értékvesztést elszámolta. Idén az első negyedév végén aztán a teljes pakkot a 2001 végi piaci értéken, portfóliócsere keretében átadta az ÁPV-nek. (milliárd forint) 2000. évi tény 2001. évi tény Központig büdzsé -368,7 -402,9 Tb-nlapok_________________________ Egészségbiztosítás______-63,6______-30,3 Nyugdíjbiztosítás_______-17,8________1,5 Elkülönített________________________ állami pénzalapok________21________3 Helyi____________________________ önkormányzatok_______-32________-9,9 Államháztartás______________________ összesen___________-480,2_______-444 Forrás: NAPI Gazdaság_________________ Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. I® \95jy Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.