Napi Gazdaság, 2003. április (13. évfolyam, 64-84. szám)

2003-04-01 / 64. szám

NINCS EGYETÉRTÉS A MAKROELEMZŐK KÖZT A piac az áht 45 milliárdos hiányát várja Márciusban a piac szerint 45 milliárd forinttal duzzadt az államháztartási hiány. Az elemzők között akad szuficitre számító és deficitet valószínűsítő egyaránt.­­• KOLOZSI PÁL PÉTER A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők átlagosan 45 milliárd forintra teszik az államháztartás márciusi hiányát. Az előrejelzések széles skálán mozogtak, akad ugyanis olyan szak­értő, aki csaknem 20 milliárd forint többletet prognosztizál, míg a pesszimisták 70-75 milliárd forint deficitet tartanak valószí­nűnek. A többség szerint az első tavaszi hónapban 50-70 milli­árd forinttal maradtak el a bevételek a kiadásoktól, az első ne­gyedév kumulált hiánya pedig 250-270 milliárd forintot tett ki. Az optimisták közé tartozik Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki derűlátását elsősorban azzal magyarázza, hogy februárban a jövedéki adóhoz kapcsolódó bevételekből 29 mil­liárd forint márciusra csúszott át. Az áfa-visszautalások nagy ré­szét - 20-30 milliárd forintot - az előző hónapban számolták el, így feltehetően márciusban mérsékeltebb kiadással számolhatunk - tette hozzá az elemző, aki szerint a torzítások kiszűrésével feb­ruárban is az időarányosnak megfelelően alakult volna a hiány. A pénzügyi tárca 832 milliárd forintra teszi az idei deficitet, ami­ből havi 70 milliárd forint időarányos hiány adódik. Az év első két hónapja alatt a deficit meghaladta a 200 milliárd forintot, azaz el­érte az éves terv negyedét. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza úgy látja, hogy márciusban ugyan lassul a deficit felhalmozódásának üteme, ám az első negyedévben még így is jó­val az időarányos szint felett marad a hiány. A társasági adó mint­egy fele - 160-170 milliárd forint - decemberben folyik be az ál­lamkasszába, az ezzel korrigált időarányos deficit pedig 270 mil­liárd forintot jelent az első negyedévre - világított meg egy másik megközelítést Barcza György, az ING Bank elemzője. A piaci szakértők közül szinte senki sem bízik abban, hogy idén a kormány szándékainak megfelelően a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékára szorítható le az államháztartás hiánya a tavalyi 9,6 százalékról. A prognózisok általában 1000-1100 milliárd forint, a GDP 5,5-6,0 százalékára rúgó hiányt várnak 2003-ra. ROMLIK A MÉRLEG A piac szerint nem tartható az idei tervezett hiány­ ­ AZ ÁHT EGYENLEGE EURÓPAI UNIÓ Átnyújtották a Nemzeti Fejlesztési Tervet Brüsszelben • NAPI GAZDASÁG A MeH Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának munkatársai ma nyújtották át Brüsszelben az EU képviselőinek a múlt héten a kormány által is tár­gyalt Nemzeti Fejlesztési Ter­vet - mondta Baráth Etele, a hivatalt vezető államtitkár. Az NFT a kormány hosszú távú - 10-15 éves - fejlesztési straté­giáját tükrözi, amelynek kere­tében mintegy 1200 milliárd forint értékű beruházás meg­valósulására lehet számítani. Az NFT által megszabott irány­elvek segítségével a strukturá­lis alapokból 860 milliárd fo­rint, míg a kohéziós alapból 1 milliárd euró lehívása lesz le­hetséges. A beruházások 60 százalékát a környezetvéde­lem, míg 20-20 százalékát az emberi erőforrások, illetve a gazdaság fejlesztésére fordít­ják. Baráth elmondta, Magyaror­szág eddig egyetlen fillér uni­ós támogatást sem veszített el, ezért ő bizakodik, hogy az or­szág a strukturális és a kohé­ziós alapok támogatását is ki tudja használni. A pályázatok­ INDIKATÍV PÉNZÜGYI TÁBLÁ­ról konkrétumokat tartalmazó öt operatív program konkreti­zálása április végére várható. 1 (MILLIÓ EURÓ) Közösségi Nemzeti Magán-hozzájárulás EBB-hitelek hozzájárulás közhozzájárulás Befektetésösztönzés 29,00 14,50 108,27 3,54 Kkv-k fejlesztése 34,58 8,58 34,58-Turizmusfejlesztés 14,00 12,07 6,45-Kutatás, fejlesztés és innováció 31,00 15,50 5,98-Információs társadalom 20,00 6,60 17,73-Összesen 120,0 57,19 173,01 3,54 Forrás: NFT Nem tréfa az áprilisi drágulás • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Magyarországnak 2009. január elsejéig kell a dohánytermé­kek jövedéki adóját az uniós értékre hoznia: a jövedéki adónak el kell érnie az átlagos fogyasztói ár 57 százalékát, azaz ezer szálra vetítve a 64 eurót (ma nagyjából a fogyasztói ár 44 száza­léka, ezer szálra vetítve 30 euró). Április elsejétől a 350 milliárdos gyógyszerforgalom 15 száza­lékát kitevő, a tb által nem támogatott készítmények átlagosan 5- 6 százalékkal drágulnak - mondta lapunknak Fekete Tibor, a Ma­gyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének szóvivője. A nem tá­mogatott gyógyszerekre tavaly elköltött évi 51 milliárd forint te­hát 2,5-3 milliárddal növekedne, ha az emelést január 1-jétől ve­zették volna be, az idén azonban negyedévente, tehát még két­szer lehet árat emelni. Vannak olyan ismert fogamzásgátlók, fáj­dalomcsillapítók vagy altatók, amelyeknél csaknem 25-30 szá­zalékos áremelkedés lesz. A támogatott gyógyszerek esetében a gyártók február 1-jével emelték áraikat - átlag 3,2 százalékkal -, ami a fogyasztóknak 5-6 százalék többletkiadást jelentett, miu­tán a támogatás növelése ezt nem követte. Július 1-jétől a gyártók az előző kormánnyal kötött 3 éves megállapodásnak megfelelően az idei infláció 70 százalékával, valamint a tavalyi tervezett és tényleges infláció különbségének 70 százalékával szeretnék fel­jebb vinni áraikat. (Ez utóbbi emelés ugyanis tavaly elmaradt.) Az 550 forintnál olcsóbb, régóta a piacon lévő támogatott gyógy­szerek esetében 10 százaléknál magasabb emelést szeretnének elérni a gyártók. Mától változik a lakás-takarékpénztári törvény is: az eddigi 36 ezerről 72 ezer forintra nő szerződésenként az állami tá­mogatás összege, de mértéke továbbra is a befizetés 30 száza­léka marad. Ez tehát nem jelenti a támogatás értékének növe­kedését, mindössze annyit, hogy ezentúl ha egy család optimá­lisan akarja kihasználni a támogatást, s például öt és fél millió forintra lenne szüksége, akkor ehhez nem négy, hanem csak két - jellemzően ötven hónap körüli futamidejű - szerződést kell kötnie és négy 10 ezer forintos havi részlet helyett két 20 ezer forint részletfizetést kell vállalnia. A szerződések hoza­ma (az állami támogatás és a betéti kamat) elhanyagolhatóan változik. Továbbra is igaz, hogy ha nem változnak a lakástakarékhoz kapcsolódó hitel kamatai, akkor csak a megtakarítási részt ér­demes felvenni, jelzáloghitellel kiegészítve, mert ebben az eset­ben kedvezőbbek a kamatok és a futamidők is, ráadásul a jel­­záloghitel törlesztése után jár adójóváírás, míg a lakástakarék­­hitelére nem. a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.f . A bolondok napján keresik a beugratás játékokat Úgy tűnik, az utóbbi években az április 1-jei bolondok napjának egyre nagyobb a divatja, a beugratásokra alkalmas játékok iránti kereslet ugyanis fokozatosan növekszik. A Dili Depó Kft. illetékese lapunknak elmondta, hogy március utolsó napjaiban igencsak megélénkül a beugratós játékok­nak, eszközöknek a forgalma. A vevők kívánságlistája szinte korlátlan, hiszen a gumimaszkoktól kezdve a már-már vulgárisnak mondható eszkö­zökig szinte mindet elvisznek. Az április elsejei bolondok napjának eredete homályba vész. Vannak olyan vélekedések, amelyek szerint története egé­szen a római birodalom idejébe nyúlik vissza: az ezen a napon hivatalba lépett konzulok ekkor nyitották meg hivatalosan az évet. Sokkal valószínűbb­nek tűnik azonban, hogy az 1538-ban az augsburgi országgyűlés április elsejére beharangozott nagy valutarendezése a hagyomány alapja. A bennfente­sek ugyanis óriási spekulációkat akartak végrehajtani. A valutareform azonban elmaradt, így a spekulánsok ráfizettek és végül nevetségessé váltak. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2003. ÁPRILIS 1., KEDD ­ ÉLÉNKÜLÉS JELEI A VÁLLALATI SZFÉRÁBAN Egyre több a pénz Februárban nem hogy csökkent volna, hanem nőtt a gazdaságban keringő pénz mennyisége - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból, amelyekből az is látszik, hogy meglódult a lakosság nettó eladósodása, de a cégek is nettó hitelfelvevőkké váltak.­ ­■ B. VARSA JUDIT Februárban a monetáris bá­zis (M0) növekedési indexei az előzetes adatoknak megfelelő­en (NAPI Gazdaság, 2003. március 11.) gyorsultak. A tá­­gabb pénzmennyiségi mutatók közül csupán a monetáris in­tézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló betéteket tartal­mazó M1-nél tapasztalható csökkenés. A lekötött betéteket is magában foglaló M2 aggre­gátumnál a gyorsulás az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékpont, az infláció alakulását legjobban előrejelző M3-nál pedig 3,2 százalékpont volt. Ezeknek a mutatóknak a számítási módját is megváltoz­tatta - az uniós gyakorlathoz közelítve - a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Változatlan tar­talmú, így hosszabb időszakot véve is összehasonlítható, csu­pán a legtágabb aggregátum, az M4 maradt. Ennek adatso­rából egyébként úgy látszik, hogy a gazdaságot - erre az elő­zetes adatokból is lehetett kö­vetkeztetni - jelentős többlet­­likviditás nyomja. (A „forró pénz” összege viszont az MNB statisztikai mérlege alapján mintegy egymilliárd euróval csökkent.) A monetáris intézmények most közzétett konszolidált mér­lege szerint miközben a nettó külföldi követelésállomány 172,2 milliárd forinttal nőtt, a belföldi hiteleknél 102,8 milli­árd forint volt a csökkenés. Utób­bi kizárólag a kormányzat net­tó tartozásának apadásából szár­mazott. Minden szektor, a nem pénzügyi válla­latok és a lakos­ság is, növelte ugyanis hitelál­lományát. Februárban a tranzakciók ér­téke alapján a háztartások 46,7 milliárd forint hitelt vettek fel, betétállományuk pedig 12 mil­liárd forinttal csökkent. Az év második hónapjában tehát - leg­alábbis a bankszektor felé - meglódult a lakosság nettó ela­dósodottsága. Ugyanaz a jelenség azonban, ami a háztartásoknál elkedvetlenítő lehet, üdvözlendő a vállalatoknál. Februárban ugyanis a januári aggasztó jelek után végre a cégek is nettó hi­telfelvevők voltak: betétállomá­nyukat 22,7 milliárd forinttal csökkentették, és 12,9 milliárd forint kölcsönt vettek fel. A képet persze némiképp ár­nyalhatja, hogy a pénzpiaci ala­pok által kibocsátott befektetési jegyekből ugyanakkor 22,5 mil­liárd fogyott. Azt pedig nem le­het tudni, hogy ebből a növek­ményből milyen arányban vet­ték ki részüket a különböző szektorok. 3 MINISZTERI BIZTOS AZ MVA MELLÉ E hónapban 650 millió forint a mikrohitelkeret­ ­• BAKONYI ATTILA Az előzetes számítások sze­rint mintegy 650 millió forin­tot kaphatnak a mikro- és kis­vállalkozások a mikrohitel­­program keretében áprilisban - derült ki a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Program (MVA) közleményéből. Ez az összeg a 450 milliós allokációs keret­ből, valamint 200 millió forint­ból tevődik össze (ez utóbbi egy átcsoportosított PHARE-keret­­ből származik). A mikrohitel februári allokációs kerete 460 mil­lió forint volt, míg 2002 decemberében és idén januárban 550 millió forintot tett ki ugyanez. A gazdasági tárca a közelmúltban egy miniszteri biztost is ki­nevezett az MVA mellé. Úgy tudjuk, a biztos feladata egyrészt az új mikrohitelprogrammal kapcsolatos, másrészt pedig az MVA és a helyi vállalkozói központok közötti kapcsolat nor­malizálására irányul. Megkeresésünkre a gazdasági tárcánál úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre az információk kérése folyik az ügyben, illetve az MVA és a mikrohitelprogram tavalyi ered­ményét is várják még. A mikrohitel keretében 1992-től 2002 végéig több mint 23 ezer vállalkozó vett fel kölcsönt, összesen 27,9 milliárd forintot, több mint harmadát 2002-ben. Emellett tovább folynak a Postabank, a Pénzügyminisztérium és az MVA tárgyalásai a mikrohitel forráskiegészítésére szánt egymilliárd forintos bankhitelről. ÚJ MIKROHITEL Darab Millió forint 2002. január 334 708,5 február 268 604,3 2003. január 81 176,1 február 87 211,3 Forrás: MVA A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói

Next