Napi Gazdaság, 2003. július (13. évfolyam, 125-147. szám)

2003-07-01 / 125. szám

SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELBŐL IS FIZETHETŐ A pénzintézetek nem látnak üzletet az óvadékban­ ­• NAPI GAZDASÁG Az igazságügyi jogszabályok változtatása után mától újraéled Magyarországon az óvadék intézménye. Bárándy Péter igazság­ügy-miniszter szerint az óvadék célja az, hogy ha nem feltétle­nül szükséges, ne korlátozzák szabadságában a gyanúsítottat, ugyanakkor teremtsenek kellő biztosítékot arra, hogy az eljárás során a hatóságok rendelkezésére áll. A miniszter szerint azzal, hogy a bíróságok a vádlott anyagi helyzetének ismeretében dön­tenek az óvadék összegéről, biztosítható, hogy ne csak a gazdagok számára nyíljon lehe­tőség az előzetes fogva tartás­ból történő szabadulásra. Az óvadék összegét sokak számára ennek ellenére sem lesz könnyű letenni, s a jelek szerint ebben a magyarországi bankok sem kívánnak különö­sebben besegíteni. A lapunk által megkérdezett pénzintéze­tek egyöntetűen úgy válaszol­tak, hogy nem gondolkodnak az óvadékhoz kapcsolódó ban­ki termék kidolgozásában. A válaszadók szerint gondot okoz­hat, hogy az óvadék a banki kockázatkezelési szempontok szerint nehezen „belőhető” ter­mék. Sokak szerint problémát jelenthet, hogy az óvadék letevője sok esetben nem az óvadék révén szabadlábra kerülő gyanúsított lesz, így nehezen lehet biz­tosítani az óvadék visszajutását a bíróságtól a bankba. Szabó Linda, az Erste Bank szóvivője ugyanakkor emlékezte­tett: bankjuk - több más pénzintézethez hasonlóan - kínál sza­bad felhasználású jelzáloghitelt, amelynél a megfelelő ingatlan­­fedezettel rendelkező hitelfelvevőnek nem kell megjelölnie a hitelcélt - így az akár óvadékfizetésre is fordítható. A szabad fel­használású jel­­záloghitel akár óvadékfizetésre is fordítható AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN MEGÁLLT A HIÁNY NÖVEKEDÉSE A revízió jót tett a fizetési mérlegnek­ ­• KOLOZSI PÁL PÉTER A végleges adatok szerint az idei első három hónap alatt 849 millió euró hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Ez csaknem 140 millió euróval kevesebb a havi adatokból adó­dó deficitnél - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szezonális hatások kiszűrésével szá­mított hiány kisebb, mint az előző negyedévben volt, azaz véget ért a deficit tavaly tapasztalt nö­vekedése. A hétfői adat kellemes meglepetést okozott a piacon, ám nem késztette prognózi­saik revíziójára a makroelemzőket, akik tovább­ra is 3,7-3,9 milliárd euróra teszik a 2003-as folyó hiányt. A jegybank szerint a folyó fizetési mérleg egyenlegének változásában alapvetően a reál­­gazdasági tranzakciók játszottak meghatározó szerepet, miközben a jövedelmek és a folyó transzferek hosszabb időszakát tekintve ki­egyensúlyozott képet mutatnak. Az előző ne­gyedévhez képest az áruforgalom egyenlege ja­vult a leginkább, de a szezonális hatásoktól meg­tisztított index a szolgáltatások esetében is ja­vul. A külkereskedelmi hiány csökkenése az export növekedésének volt köszönhető, az im­port stagnált. A SZERVEZETT IRTÁSOK VISSZAVETETTÉK AZ EGYÉNI VÁSÁRLÁSOKAT A meleg árt a szúnyogriasztó-piacnak • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ár- és belvizek okozta 1999-2000-es szúnyoginvázió óta csökkent Magyarországon a vérszívók száma, köszönhe­tően elsősorban az önkor­mányzati társulások állami­lag támogatott, egyre intenzí­vebb, szervezett irtásainak. A szervezett irtások miatt sem bővülnek az egyéni riasztó­szer-vásárlások. Magyarországon a teljes ro­varölő és -riasztó­ piacból évek óta 8-9 százalék a riasztósze­rek részesedése, míg a szom­szédos országokban ez elérhe­ti a 15 százalékot. Fogyasztói áron számolva a teljes piac ér­téke 2,2-2,3 milliárd forint, ebből a riasztószerek részese­dése mintegy 200 millió fo­rintra becsülhető. (Az elmúlt évekbeli invázió idején ez jó­val meghaladta a 300 milliót.) A holland S.C. Johnson az Off! márkájú, testre kenhető és fújható riasztók mellett a Raid elektromos és folyadékos ter­mékeket, valamint idén feb­ruártól a Bayer által gyártott riasztó és ölő (Autan, Baygon) szereket is forgalmazza - mondta lapunknak Varga Ta­más, az S.C. Johnson marke­tingvezetője. Ezzel a vállalko­zás részesedése értékben a ri­asztópiacból 88 százalékra, míg az ölőszerekkel kiegészí­tett teljes piacból 7,7 száza­lékra nőtt. A cég a kedvező ta­vaszi riasztószer-eladások után a főszezont tekintve nem túl optimista, tavalyhoz képest idén nominálisan 5-10 száza­lékos növekedést vár. A Magyarországon kapható legdrágább márka a japán, de Olaszországban gyártott Vape. A piac harmadik legnagyobb szereplője 36-féle termékkel van jelen - mondta lapunknak Patocskai István, a forgalmazó Biocorp Kft. ügyvezetője. A cég idén - a számukra kedvező idő­járás esetén - mennyiségben 10-15 százalékos forgalombő­vülést prognosztizál. A magyar Protect-B rovarri­asztó és -ölő szereket a Bábol­na Bio Kft. gyártja és forgal­mazza. A cég aeroszolos, pum­­pás és krém formában kapha­tó szúnyogriasztóinak eladásá­ban idén nem vár növekedést, mivel tapasztalatai szerint a szervezett irtásoknak köszön­hetően csökken Magyarorszá­gon a szúnyogok száma - tud­ta meg lapunk Daru János ke­reskedelmi igazgatótól. A Bá­bolna alapanyaggyártóként be­kapcsolódott a települések szervezett gyérítési akcióiba, e szegmensen viszont bővülést várnak. Éles verseny tapasztalható a forgalmazók között, a cégek főként nyár elején folytatnak intenzív reklámkampányokat. Az S.C. Johnson idén Ott! termékeinek - elsősorban üdülőövezetekben kihelyezett - óriásplakátos hirdetéseire listaáron 15 millió, míg a repülő és mászó rovarok elleni Raid­szereinek tévés, 4-6 hetes kampányaira listaáron 110 millió forin­tot költ. A Biocorp idén május-júniusra időzítette a Vape televíziós kampányát, az M1 csatorna időjárás-jelentései előtt voltak láthatók a reklámok. Ezekre a cég a Vape értékesítésből származó nettó árbevéte­lének 20 százalékát költi. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2003. JÚLIUS 1., KEDD 3 Új szabályokkal kapnak hitelt a köztisztviselők­ ­• FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott szerint nincs részletes kimutatás arról, hogy eddig pontosan hány köztiszt­viselő és milyen értékben vett igénybe állami kezességválla­lást. Az FHB állományában az ilyen kölcsönök aránya 3-5 százalékra tehető. A változás előtt a köztisztviselők részéről egyetlen bank sem tapasztalt jelentős igénynövekedést. Az FHB szakértői szerint jellemző volt, hogy kisebb önrésszel be­szálltak a köztisztviselők is, s csak a lakásár 80 százalékára vettek fel kölcsönt. A most életbe lépő módosu­lás lényege: lakáshitelhez kér­hető állami kezességre a jövő­ben csak azok a köztisztvise­lők jogosultak, akiknek 3 éves munkaviszonyuk van, közigaz­gatási alapvizsgát tettek, mun­kaszerződésük határozatlan idejű, nem állnak fegyelmi el­járás alatt vagy nem töltik fel­mondási idejüket, s az előző, államilag támogatott hitelüket már visszafizették - mondta el Csabainé. A hiteligényt a köz­­igazgatási szerv vezetője enge­délyezi. Ha a köztisztviselő ki­lép az állami alkalmazotti kör­ből, az állami kezességvállalás megszűnik, a hiányzó fedezet miatt a hitelfelvevő ekkortól 2 százalékkal magasabb kamatot fizet. A köztisztviselők hitelfel­vételére persze érvényesek a június 16-ától megváltozott jel­záloghitel-támogatási feltéte­lek is, így a felvehető hitel ma­ximális összege számukra is 15 millió forint, s ezután - a ren­deletben felsorolt kivételekkel - nem lehet két hitelük. Ezentúl a la­káshitelhez kérhető állami kezességhez három éves köztisztviselői munkaviszony kell A ROMLÓ FELTÉTELEK ELLENÉRE NEM CSÖKKEN A BANKOK NYERESÉGE Nettó betételhelyezőik a cégek ■*■ B. VARGA JUDIT Idén májusban a magyaror­szági vállalatok 150 milliárd forint friss betétet helyeztek el a bankoknál, a lakosság ugyan­akkor 28,2 milliárd forinttal csökkentette pénzintézeti meg­takarítási állományát - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. A nettó pozíció (a betételhelye­zés és a hitelfelvétel különböze­­te) a cégeknél mintegy 66 mil­liárdos megtakarítást, míg a magánszemélyeknél 120 milli­árdos negatívumot mutat. A jelenség egyre aggasztóbb - véli Várhegyi Éva, a Pénzügyku­tató szakértője. Egy egészséges gazdaságban ugyanis a háztar­tások megtakarításaiból finan­szírozhatók a cégek. A magán­­személyeknek tehát nettó beté­telhelyezőknek, a cégeknek pe­dig nettó hitelfelvevőknek kel­lene lenniük. A mostani adatok összhangban vannak a beruhá­zások csökkenésével, ami a gaz­dasági növekedés kedvezőtlen kilátásaira utal - mondta a ku­tató. További gondot okoz, hogy így az egész rendszer erőtelje­sen a külföldi források bevoná­sára van utalva. Mindez végül a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásában csapódik le - véli Várhegyi. A bankok - rendszeresen el­hangzó panaszaik ellenére - képesek alkalmazkodni ehhez a helyzethez. A kutató szerint ezt fényesen bizonyítja, hogy éves nyereségprognózisán a romló feltételek (például a la­káshitelezésen elérhető marzs szűkülése) ellenére egyetlen egy pénzintézet sem változtatott. A májusi adatok még semmi­lyen jegybanki intézkedést sem tükrözhetnek. Ez idő alatt ugyan­is stabilan 6,5 százalékos volt az alapkamat és a forint árfolyam­ingadozási sávjánál is csak júni­us elején következett be változás. Az MNB szintén hétfőn nyil­vánosságra hozott jelentése sze­rint az átlagkamatlábak május­ban az előző hónaphoz viszonyít­va számottevően nem változtak. KAMATOK ______________Átlagkamat Havi változás __________________(%) (bázispont) Hitelek________________________ Vállalati, éven belül 7,96_________-27 éven túl______________Ifi_________-26 Lakossági, fogyasztási 19,95_________-47 lakáscélú___________12,72_________+15 Betétek________________________ Vállalati, éven belül 5,43__________+1 éven túl_____________5^29__________-7 Lakossági, látra szóló 1,8 (nem vált.) éven belül___________511_________+12 éven túl_____________5^09__________-6 Forrás: MNB_____________________________ A lakosság megtakarítási hajlandósága minden bizonnyal nem minden terüle­ten annyira csekély, mint a banki betéteknél. A Bamosz adatai szerint ugyanis az alapkezelők májusban már közel kétezermilliárd forintnyi vagyont kezeltek (ez a pénztári befektetéseket is tartalmazza). Az alapkezelőknél a májusi gya­rapodás 67,6 milliárd forint volt. A befektetési jegyek állománya ebben a hó­napban 36,4 milliárd forinttal nőtt. ÉVI 1,2 MILLIÁRDBÓL GAZDÁLKODIK A SZERVEZET Kezdődik a Holló-korszak az Ab-n C SEBŐK MIKLÓS Hétfői teljes ülésén Holló Andrást, a testület eddigi elnök­­helyettesét választotta elnökké az Alkotmánybíróság (Ab) tizen­egy bírója. Hollót és az új helyet­tes elnököt, a korábban az elnö­ki poszt egyik várományosaként is emlegetett Erdei Árpádot egyetlen fordulóban választották meg az alkotmányvédelem leg­főbb szervét alkotó bírák. Holló és helyettese 2003. augusztus 1- jén lép hivatalba, és az új elnök 2005. november 12-ig lesz a posztján, amikor is lejár kilenc évre szóló alkotmánybírói meg­bízatása. Az Alkotmánybíróság elnöke mint a Magyar Köztársaság egyik közjogi méltósága jogosult az el­nöki rezidencia használatára - tudtuk meg Véghelyi Józseftől, az Ab gazdasági vezetőjétől. A min­denkori Ab-elnök budai Rege utcai házát a köztársasági őrez­red őrzi. A leköszönő elnök, Né­meth János öt évig használta az épületet, amelyen így kisebb ja­vító munkákat végeztet a hiva­tal. Az Ab elnöke egyben az összesen 120 főt alkalmazó Ab­­hivatal munkáltatói jogait is gya­korolja - mondta Véghelyi. A hivatal idén 1,15 milliárd forint­ból gazdálkodik, ennek három­negyede megy el bérekre és já­rulékokra, a maradékból a do­logi kiadásokat és a beruházáso­kat finanszírozzák. Az Ab költ­ségvetése több száz millió fo­rinttal bővült az utóbbi években. A gazdasági igazgató szerint erre szükség is volt, a közszféra bér­emelései és az infláció egyaránt indokolták. Hollónak már van tapasztalata a hivatal működte­tésében, mivel 1990 és 1996 kö­zött az Ab főtitkáraként dolgo­zott. A testület új vezetője a meg­választását követő sajtótájékozta­tóján kijelentette, hogy vezetése alatt az Ab nem tér ki az úgy­nevezett­ nehéz ügyek, így példá­ul a rendőrségi törvény tárgya­lása elől. Holló ígéretet tett az 5- 7 éve az Ab asztalán fekvő ügyek gyors feldolgozására is. AB-HATÁROZATOK 2002 BEN Előzetes normakontroll________________0^ Utólagos normakontroll______________160 Alkotmányjogi panasz__________________3^ Mulasztás__________________________10_ Utólagos normakontroll és panasz_______5^ Utólagos normakontroll és mulasztás 14 Hatásköri összeütközés________________2_ Egyéb______________________________­T Összesen__________________________205 Forrás: Ab_______________________________ Több gazdasági témájú beadvánnyal kapcsolatban is határozatot hozott az Ab idén: a testület döntése értelmében a felszámolási eljárások során az adóhivatalnak is meg kell fizetnie az úgynevezett regisztrációs díjat. A TEBÉSZ az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatos beadványával kapcsolatban ugyanakkor kimondta: a kormány nem sértette meg az alkotmányt, amikor bevezette ezt az adónemet.

Next