Napi Gazdaság, 2003. július (13. évfolyam, 125-147. szám)
2003-07-01 / 125. szám
SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITELBŐL IS FIZETHETŐ A pénzintézetek nem látnak üzletet az óvadékban • NAPI GAZDASÁG Az igazságügyi jogszabályok változtatása után mától újraéled Magyarországon az óvadék intézménye. Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint az óvadék célja az, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne korlátozzák szabadságában a gyanúsítottat, ugyanakkor teremtsenek kellő biztosítékot arra, hogy az eljárás során a hatóságok rendelkezésére áll. A miniszter szerint azzal, hogy a bíróságok a vádlott anyagi helyzetének ismeretében döntenek az óvadék összegéről, biztosítható, hogy ne csak a gazdagok számára nyíljon lehetőség az előzetes fogva tartásból történő szabadulásra. Az óvadék összegét sokak számára ennek ellenére sem lesz könnyű letenni, s a jelek szerint ebben a magyarországi bankok sem kívánnak különösebben besegíteni. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek egyöntetűen úgy válaszoltak, hogy nem gondolkodnak az óvadékhoz kapcsolódó banki termék kidolgozásában. A válaszadók szerint gondot okozhat, hogy az óvadék a banki kockázatkezelési szempontok szerint nehezen „belőhető” termék. Sokak szerint problémát jelenthet, hogy az óvadék letevője sok esetben nem az óvadék révén szabadlábra kerülő gyanúsított lesz, így nehezen lehet biztosítani az óvadék visszajutását a bíróságtól a bankba. Szabó Linda, az Erste Bank szóvivője ugyanakkor emlékeztetett: bankjuk - több más pénzintézethez hasonlóan - kínál szabad felhasználású jelzáloghitelt, amelynél a megfelelő ingatlanfedezettel rendelkező hitelfelvevőnek nem kell megjelölnie a hitelcélt - így az akár óvadékfizetésre is fordítható. A szabad felhasználású jelzáloghitel akár óvadékfizetésre is fordítható AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN MEGÁLLT A HIÁNY NÖVEKEDÉSE A revízió jót tett a fizetési mérlegnek • KOLOZSI PÁL PÉTER A végleges adatok szerint az idei első három hónap alatt 849 millió euró hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Ez csaknem 140 millió euróval kevesebb a havi adatokból adódó deficitnél - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szezonális hatások kiszűrésével számított hiány kisebb, mint az előző negyedévben volt, azaz véget ért a deficit tavaly tapasztalt növekedése. A hétfői adat kellemes meglepetést okozott a piacon, ám nem késztette prognózisaik revíziójára a makroelemzőket, akik továbbra is 3,7-3,9 milliárd euróra teszik a 2003-as folyó hiányt. A jegybank szerint a folyó fizetési mérleg egyenlegének változásában alapvetően a reálgazdasági tranzakciók játszottak meghatározó szerepet, miközben a jövedelmek és a folyó transzferek hosszabb időszakát tekintve kiegyensúlyozott képet mutatnak. Az előző negyedévhez képest az áruforgalom egyenlege javult a leginkább, de a szezonális hatásoktól megtisztított index a szolgáltatások esetében is javul. A külkereskedelmi hiány csökkenése az export növekedésének volt köszönhető, az import stagnált. A SZERVEZETT IRTÁSOK VISSZAVETETTÉK AZ EGYÉNI VÁSÁRLÁSOKAT A meleg árt a szúnyogriasztó-piacnak • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ár- és belvizek okozta 1999-2000-es szúnyoginvázió óta csökkent Magyarországon a vérszívók száma, köszönhetően elsősorban az önkormányzati társulások államilag támogatott, egyre intenzívebb, szervezett irtásainak. A szervezett irtások miatt sem bővülnek az egyéni riasztószer-vásárlások. Magyarországon a teljes rovarölő és -riasztó piacból évek óta 8-9 százalék a riasztószerek részesedése, míg a szomszédos országokban ez elérheti a 15 százalékot. Fogyasztói áron számolva a teljes piac értéke 2,2-2,3 milliárd forint, ebből a riasztószerek részesedése mintegy 200 millió forintra becsülhető. (Az elmúlt évekbeli invázió idején ez jóval meghaladta a 300 milliót.) A holland S.C. Johnson az Off! márkájú, testre kenhető és fújható riasztók mellett a Raid elektromos és folyadékos termékeket, valamint idén februártól a Bayer által gyártott riasztó és ölő (Autan, Baygon) szereket is forgalmazza - mondta lapunknak Varga Tamás, az S.C. Johnson marketingvezetője. Ezzel a vállalkozás részesedése értékben a riasztópiacból 88 százalékra, míg az ölőszerekkel kiegészített teljes piacból 7,7 százalékra nőtt. A cég a kedvező tavaszi riasztószer-eladások után a főszezont tekintve nem túl optimista, tavalyhoz képest idén nominálisan 5-10 százalékos növekedést vár. A Magyarországon kapható legdrágább márka a japán, de Olaszországban gyártott Vape. A piac harmadik legnagyobb szereplője 36-féle termékkel van jelen - mondta lapunknak Patocskai István, a forgalmazó Biocorp Kft. ügyvezetője. A cég idén - a számukra kedvező időjárás esetén - mennyiségben 10-15 százalékos forgalombővülést prognosztizál. A magyar Protect-B rovarriasztó és -ölő szereket a Bábolna Bio Kft. gyártja és forgalmazza. A cég aeroszolos, pumpás és krém formában kapható szúnyogriasztóinak eladásában idén nem vár növekedést, mivel tapasztalatai szerint a szervezett irtásoknak köszönhetően csökken Magyarországon a szúnyogok száma - tudta meg lapunk Daru János kereskedelmi igazgatótól. A Bábolna alapanyaggyártóként bekapcsolódott a települések szervezett gyérítési akcióiba, e szegmensen viszont bővülést várnak. Éles verseny tapasztalható a forgalmazók között, a cégek főként nyár elején folytatnak intenzív reklámkampányokat. Az S.C. Johnson idén Ott! termékeinek - elsősorban üdülőövezetekben kihelyezett - óriásplakátos hirdetéseire listaáron 15 millió, míg a repülő és mászó rovarok elleni Raidszereinek tévés, 4-6 hetes kampányaira listaáron 110 millió forintot költ. A Biocorp idén május-júniusra időzítette a Vape televíziós kampányát, az M1 csatorna időjárás-jelentései előtt voltak láthatók a reklámok. Ezekre a cég a Vape értékesítésből származó nettó árbevételének 20 százalékát költi. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2003. JÚLIUS 1., KEDD 3 Új szabályokkal kapnak hitelt a köztisztviselők • FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott szerint nincs részletes kimutatás arról, hogy eddig pontosan hány köztisztviselő és milyen értékben vett igénybe állami kezességvállalást. Az FHB állományában az ilyen kölcsönök aránya 3-5 százalékra tehető. A változás előtt a köztisztviselők részéről egyetlen bank sem tapasztalt jelentős igénynövekedést. Az FHB szakértői szerint jellemző volt, hogy kisebb önrésszel beszálltak a köztisztviselők is, s csak a lakásár 80 százalékára vettek fel kölcsönt. A most életbe lépő módosulás lényege: lakáshitelhez kérhető állami kezességre a jövőben csak azok a köztisztviselők jogosultak, akiknek 3 éves munkaviszonyuk van, közigazgatási alapvizsgát tettek, munkaszerződésük határozatlan idejű, nem állnak fegyelmi eljárás alatt vagy nem töltik felmondási idejüket, s az előző, államilag támogatott hitelüket már visszafizették - mondta el Csabainé. A hiteligényt a közigazgatási szerv vezetője engedélyezi. Ha a köztisztviselő kilép az állami alkalmazotti körből, az állami kezességvállalás megszűnik, a hiányzó fedezet miatt a hitelfelvevő ekkortól 2 százalékkal magasabb kamatot fizet. A köztisztviselők hitelfelvételére persze érvényesek a június 16-ától megváltozott jelzáloghitel-támogatási feltételek is, így a felvehető hitel maximális összege számukra is 15 millió forint, s ezután - a rendeletben felsorolt kivételekkel - nem lehet két hitelük. Ezentúl a lakáshitelhez kérhető állami kezességhez három éves köztisztviselői munkaviszony kell A ROMLÓ FELTÉTELEK ELLENÉRE NEM CSÖKKEN A BANKOK NYERESÉGE Nettó betételhelyezőik a cégek ■*■ B. VARGA JUDIT Idén májusban a magyarországi vállalatok 150 milliárd forint friss betétet helyeztek el a bankoknál, a lakosság ugyanakkor 28,2 milliárd forinttal csökkentette pénzintézeti megtakarítási állományát - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. A nettó pozíció (a betételhelyezés és a hitelfelvétel különbözete) a cégeknél mintegy 66 milliárdos megtakarítást, míg a magánszemélyeknél 120 milliárdos negatívumot mutat. A jelenség egyre aggasztóbb - véli Várhegyi Éva, a Pénzügykutató szakértője. Egy egészséges gazdaságban ugyanis a háztartások megtakarításaiból finanszírozhatók a cégek. A magánszemélyeknek tehát nettó betételhelyezőknek, a cégeknek pedig nettó hitelfelvevőknek kellene lenniük. A mostani adatok összhangban vannak a beruházások csökkenésével, ami a gazdasági növekedés kedvezőtlen kilátásaira utal - mondta a kutató. További gondot okoz, hogy így az egész rendszer erőteljesen a külföldi források bevonására van utalva. Mindez végül a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásában csapódik le - véli Várhegyi. A bankok - rendszeresen elhangzó panaszaik ellenére - képesek alkalmazkodni ehhez a helyzethez. A kutató szerint ezt fényesen bizonyítja, hogy éves nyereségprognózisán a romló feltételek (például a lakáshitelezésen elérhető marzs szűkülése) ellenére egyetlen egy pénzintézet sem változtatott. A májusi adatok még semmilyen jegybanki intézkedést sem tükrözhetnek. Ez idő alatt ugyanis stabilan 6,5 százalékos volt az alapkamat és a forint árfolyamingadozási sávjánál is csak június elején következett be változás. Az MNB szintén hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint az átlagkamatlábak májusban az előző hónaphoz viszonyítva számottevően nem változtak. KAMATOK ______________Átlagkamat Havi változás __________________(%) (bázispont) Hitelek________________________ Vállalati, éven belül 7,96_________-27 éven túl______________Ifi_________-26 Lakossági, fogyasztási 19,95_________-47 lakáscélú___________12,72_________+15 Betétek________________________ Vállalati, éven belül 5,43__________+1 éven túl_____________5^29__________-7 Lakossági, látra szóló 1,8 (nem vált.) éven belül___________511_________+12 éven túl_____________5^09__________-6 Forrás: MNB_____________________________ A lakosság megtakarítási hajlandósága minden bizonnyal nem minden területen annyira csekély, mint a banki betéteknél. A Bamosz adatai szerint ugyanis az alapkezelők májusban már közel kétezermilliárd forintnyi vagyont kezeltek (ez a pénztári befektetéseket is tartalmazza). Az alapkezelőknél a májusi gyarapodás 67,6 milliárd forint volt. A befektetési jegyek állománya ebben a hónapban 36,4 milliárd forinttal nőtt. ÉVI 1,2 MILLIÁRDBÓL GAZDÁLKODIK A SZERVEZET Kezdődik a Holló-korszak az Ab-n C SEBŐK MIKLÓS Hétfői teljes ülésén Holló Andrást, a testület eddigi elnökhelyettesét választotta elnökké az Alkotmánybíróság (Ab) tizenegy bírója. Hollót és az új helyettes elnököt, a korábban az elnöki poszt egyik várományosaként is emlegetett Erdei Árpádot egyetlen fordulóban választották meg az alkotmányvédelem legfőbb szervét alkotó bírák. Holló és helyettese 2003. augusztus 1- jén lép hivatalba, és az új elnök 2005. november 12-ig lesz a posztján, amikor is lejár kilenc évre szóló alkotmánybírói megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnöke mint a Magyar Köztársaság egyik közjogi méltósága jogosult az elnöki rezidencia használatára - tudtuk meg Véghelyi Józseftől, az Ab gazdasági vezetőjétől. A mindenkori Ab-elnök budai Rege utcai házát a köztársasági őrezred őrzi. A leköszönő elnök, Németh János öt évig használta az épületet, amelyen így kisebb javító munkákat végeztet a hivatal. Az Ab elnöke egyben az összesen 120 főt alkalmazó Abhivatal munkáltatói jogait is gyakorolja - mondta Véghelyi. A hivatal idén 1,15 milliárd forintból gazdálkodik, ennek háromnegyede megy el bérekre és járulékokra, a maradékból a dologi kiadásokat és a beruházásokat finanszírozzák. Az Ab költségvetése több száz millió forinttal bővült az utóbbi években. A gazdasági igazgató szerint erre szükség is volt, a közszféra béremelései és az infláció egyaránt indokolták. Hollónak már van tapasztalata a hivatal működtetésében, mivel 1990 és 1996 között az Ab főtitkáraként dolgozott. A testület új vezetője a megválasztását követő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy vezetése alatt az Ab nem tér ki az úgynevezett nehéz ügyek, így például a rendőrségi törvény tárgyalása elől. Holló ígéretet tett az 5- 7 éve az Ab asztalán fekvő ügyek gyors feldolgozására is. AB-HATÁROZATOK 2002 BEN Előzetes normakontroll________________0^ Utólagos normakontroll______________160 Alkotmányjogi panasz__________________3^ Mulasztás__________________________10_ Utólagos normakontroll és panasz_______5^ Utólagos normakontroll és mulasztás 14 Hatásköri összeütközés________________2_ Egyéb______________________________T Összesen__________________________205 Forrás: Ab_______________________________ Több gazdasági témájú beadvánnyal kapcsolatban is határozatot hozott az Ab idén: a testület döntése értelmében a felszámolási eljárások során az adóhivatalnak is meg kell fizetnie az úgynevezett regisztrációs díjat. A TEBÉSZ az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatos beadványával kapcsolatban ugyanakkor kimondta: a kormány nem sértette meg az alkotmányt, amikor bevezette ezt az adónemet.