Napi Gazdaság, 2003. október (13. évfolyam, 190-210. szám)

2003-10-01 / 190. szám

• • Összevonják a területfejlesztési forrásokat­ ­• NAPI GAZDASÁG Intézményi reformokat sze­retne a kormány elé terjeszteni Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejleszté­sért felelős politikai államtitká­ra, amelyek azonban csupán ak­kor valósíthatók meg, ha megfe­lelő forrásokat is csoportosítanak hozzájuk - így a kezdeményezés a jövő évi költségvetést is érinti. Nagy Sándor ismertette azt az elképzelését, amelyet a legutób­bi kormányülés is elfogadott, miszerint az addig különböző tárcáknál jelentkező ugyanazon célokra elkülönített forrásokat koncentrálnák, majd az érintett régióknak decentralizálnák. Tóth Zoltán, a Belügyminiszté­rium (BM) közigazgatási állam­titkára az OTP önkormányzati konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a tárcáktól történő összevo­nás után 160 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek mintegy harmadát osztanák szét helyi döntések alapján. Jövőre a mostani 150 helyett várhatóan 167-re nő a kistér­ségek száma, ami a korábbi statisztikai nyilvántartás he­lyett új közigazgatási és terü­letfejlesztési egységeket jelent­het a jövőben. A „nagy régiók” végleges kialakítása is mie­ A BM képviselője szerint a közigaz­­ gatási reform alapkérdése, hogy a régiókban is önkormányzati jellegű testületek végezzék az irányítást. A napirenden lévő alternatíva egyik lehetősége a megyei közgyűlések hatáskörének bővítésével oldaná meg a kérdést, míg a másik lehe­tőség a választott regionális önkor­mányzati modellt tartja haszno­sabbnak. Tóth Zoltán szerint a tárca csak akkor decentralizálja az ön­­kormányzati alapok szétosztását, ha a regionális fejlesztési tanácsok önkormányzati jellegűek lesznek e­lőbb a kormányzat elé kerül - mondta lapunknak Virág Ru­dolf, a Nemzeti Területfejlesz­tési Hivatal főosztályvezetője. Jövőre új forrásként 22 mil­liárd forint áll a területfejlesz­tés rendelkezésére, emellett 16,5 milliárd a kiemelten hát­rányos helyzetű régiókéra és kistérségekére. Az intézményi reformokra mintegy 9 milliárd forintot szeretne az államtitkár­ság. Tóth Zoltán tájékoztatása szerint a közigazgatási reform részleteiről pénteken négypárti egyeztetést tartanak, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy konszenzus hiányában is hozzá­kezdenek az átalakításhoz. Hárommilliárdos alapítványt hozott létre a Bankár Holding tulajdonosa­ ­• BAKONYI anilít A tervek szerint 2004. április végén nyitja meg kapuit a Ko­vács Gábor Művészeti Alapítvány első kiállítása - mondta a név­adó, a Bankár Holding tulajdonosa tegnapi sajtótájékoztatóján. A hárommilliárd forint vagyonnal létrehozott alapítvány célja egy kortárs művészeti gyűjtemény megalakítása. Az Andrássy úton lévő négyemeletes, felújítás alatt álló épület földszintjén kávézó és étterem lesz, az első emeleten pedig XIX-XX. száza­di magyar festők állandó kiállítását nézhetik meg az érdeklő­dők. A fennmaradó két szinten pedig időszaki kortárs kiállítá­sok kapnak helyet. Az alapítvány ötfős kuratóriummal műkö­dik majd, ezek közül négy ember neve már ismert: tag lesz He­gyi Lóránt, Tóth Tamás, Rajna József és Köves Péter. Magyarországra egyébként egyáltalán nem jellemző, hogy na­gyobb tőkével hoznak létre magánalapítványokat - tudtuk meg a Nonprofit Információs és Oktató Központtól (NIOK). Még az itt tevékenykedő nagyobb alapítványoknál (Soros Alapítvány, Rubik Alapítvány, Demján Sándor Alapítvány) is csak marginális a mű­vészeti támogatás. A probléma vélhetően az lehet, hogy az angol­szász mentalitással szemben nálunk egyelőre nem presztízsnö­velő tényező, ha egy-egy témát felkarolnak a leggazdagabbak. Gázárcsökkenés után drágulás • FOLYTATÁS AZ 1. PIPÁSRÓL A nem lakossági fogyasztók számára már 2003. október 15- től 16,4 százalékkal kerül töb­be a gáz, „cserébe” 2004 folya­mán már nem lesz áremelés - jelentette be Gál J. Zoltán kor­mányszóvivő. Az önkormányza­ti és a költségvetési intézmé­nyek az egyszeri jelentős drágu­lás miatti nehézségek csökken­tésére a kormánytól átállási tá­mogatást igényelhetnek. Ehhez mintegy hárommilliárd forintot a gázáremelés nyomán növekvő bányajáradékból fedez a kor­mány. A kompenzációs rendelet két támogatási mértéksávot kü­lönböztet meg: az egyik az éves szinten legfeljebb 1500 köbmé­ter, a másik pedig az 1500-3000 köbméter között felhasznált földgázt jelenti. A kompenzáció nélküli átlagár jelenleg 45,6 fo­rint köbméterenként, így 1500 köbméter esetén 68 400 forint az éves kiadás, ami a kompen­zációval mától 64 350 forintra csökkent, a január eleji emelés nyomán pedig 66 600 forint lesz. A 3000 köbméteres fo­gyasztás esetében a kompenzá­ció nélküli éves gázszámla 136 800 forint, ez kompenzáci­óval 131 400-ra csökkent, janu­árban pedig 135 900 forintra nő. A mától érvényes kompen­záció mintegy 0,1 százalék­­ponttal csökkenti az inflációt, majd a januári lakossági eme­lés várhatóan 0,1 százalékpont­tal növeli azt - véli Barcza György, az ING Vagyonkezelő elemzője. A nem lakossági fo­gyasztókat érintő gázdrágulás pedig a termelői árindexet nö­veli, így a vállalkozások költsé­geit emeli. Ez csak indirekt mó­don jelenik majd meg a fo­gyasztói árakban. (A Mal véle­ményéről a 9. oldalon számo­lunk be.) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELEI_______________­ ­_______________2002 2003 2004 2005 20116 Adók________________25,4 25,9 27,1 27,1 26,9 Tb-hozzájárulás________12,9 12,7 12,9 12,5 12,2 Egyéb bevételek_________6,2 4,6 4,4 4,6 4,5 Összesen_____________44,5 43,2 44,4 44,2 43,6 Forrás: PM_____________________________________________ MAGYAR GAZDASÁG­­________________________________________________________________________________________________________________­__________________NAPI GAZDASÁG ,- 2003. OKTÓBER 1., SZERDA | KILOMÉTERENKÉNT LESZ HÍD A SZTRÁDA FÖLÖTT Ma adják be ajánlatukat az M7-es továbbépítésére pályázók­ ­• DIÓSZEGI JÓZSEF A még versenyben maradt négy cég, illetve konzorcium - a Strabag, a Vegyépszer, a Betonút-Hídépítő és az Egút-Debmút - ma adhatja be az M7-es Balatonkeresztúr-Ordacsehi közötti sza­kaszának építésére vonatkozó pályázatát a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-hez. Információink szerint az NA október 10-én hirdet eredményt, s a hónap végén meg is köti a szerződést a győztessel. Azért is diktál ilyen szoros ütemezést az NA, hogy a nyertes az időjárás függvényében még az idén hozzáláthasson a földmunkák­hoz a 25,7 kilométeres szakaszon. A tetemes földmennyiség meg­mozgatása mellett a felépítendő hidak száma is költségessé teszi az építkezést, ugyanis a kivite­lezőnek az említett szakaszon négy csomópontot és harminc hidat kell építenie. A tervek szerint 2006. április végére ké­szül el az újabb sztrádaszakasz. Az NA Rt. idén még további két nagyberuházás indítását ter­vezi: az egyik pályázat a buda­pesti körgyűrűnek az M5-ös és a 4-es főút közötti szakaszára, valamint a Vecsés-Üllő elke­­rülőutakra, a másik az M7-esen a Zamárdi és Szárszó közötti 14 kilométeres szakasz építésére vo­natkozik. A jövő évi központi költségvetési ráfordítástól függetle­nül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tartani kívánja a kor­mányrendeletben kinyilvánított közútfejlesztési tervet. Az említett kormányhatározat 2004-re összesen 381,2 milliárd forintot irányoz elő. Az EU kohéziós alapjából a 2004-2006-os időszakban leg­feljebb 60-70 milliárd forint hívható le, amennyiben az Euró­pai Bizottság elfogadja a benyújtott pályázatokat. A kohéziós alap keretdokumentumában az M0-s keleti szektorának, valamint az M43-asnak a fejlesztése szerepel, a magyar érdek változása ese­tén azonban átdolgozható a stratégia. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. október 1-jén panaszt tesz a Fővárosi Fő­ügyészségen, miután a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgató­sága lefoglalta az Állami Autópálya Rt. K&H-botrányban „érintettnek vélt” 4,2 milliárdját. Amennyiben az ügyészség elutasítja az NA Rt. pana­szát, akkor veszik zár alá a most le­foglalt összeget. Az említett 4,2 mil­liárd forint része annak a 13 milli­­árdnak, amelyet az NA az autópálya­kezelőnek adott át abból a célból, hogy az 10 milliárdért földet vásárol­jon, 3 milliárdból pedig építse ki az M7-es informatikai rendszerét. In AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET Jövőre jön a valódi távközlési­ ­• DOMOKOS LÁSZLÓ A kormány keddi ülésén elfo­gadta és a parlamentnek benyúj­totta az elektronikus hírközlés­ről szóló törvény tervezetét - je­lentette be Kovács Kálmán hír­közlési miniszter a kabinet ülé­se után. A tervezett novemberi elfogadás után jövő január else­jétől lenne hatályos a jogszabály, amelynek kiemelt célja a való­di piaci verseny megteremtése. A kormányzat szándékai szerint ehhez az alternatív távközlési és internetes szolgáltatók piaci ér­vényesülését és új szereplők pi­acra lépését egyaránt lehetővé te­szi. Az új rendszerben a Hírköz­lési Felügyelet meg fog szűnni, és némileg megváltozott hatáskörrel Nemzeti Hírközlési Hivatal né­ven működik majd tovább. Az új jogszabály egyik sarka­latos pontja az úgynevezett számhordozhatóság megterem­tése. Ez a vonalas telefonoknál január elsejétől, míg a mobil­­szolgáltatóknál május elsejétől valósulna meg. A rendszer lét­rehozásához várhatóan 600 millió forint támogatást nyújt az állam - mondta a miniszter. A tervek szerint január első­ verseny­­ jétől az állam támogatást nyújt annak a mintegy 300 ezer ház­tartásnak, amely számára a mos­tani vezetékes telefonszolgálta­tás túlságosan drága. Az önkor­mányzatoknál igényelhető, utal­vány formájú „segély” havonta 1000 forinttal segíti a kispénzű­eket. Erre a rendszerre az állam­­háztartáson belül jövőre 3,5 mil­liárd forintot különítettek el. . Valahol elcsúsztak a főszámok­ ­• FOLYTATÁS az 1. OLDALRÓL­­• FOTÓ: túrós-bense levente Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát meg nem hala­dó államháztartási deficitet tűz ki cé­lul, hogy időre teljesíthető legyen az eurózónához csatlakozás egyik előfelté­tele. A Pénzügyminisztérium jövőre 20 000-20 500 milliárd forint nominá­lis GDP-vel számol, ami 780-800 mil­liárdos nominális államháztartási hiányt engedélyez. Márpedig ez az összeg bő 160 milliárddal alacsonyabb, mint ami sajtóinformációk szerint a költségvetési törvényjavaslatban szerepel - az emlí­tett 928 milliárd forint mellett több mint 30 százalékos nominális GDP-növeke­­dést kellene jövőre produkálni a költség­­vetési tervek teljesítéséhez... Elképzelhetetlen, hogy a helyi önkor­mányzatoknál 100 milliárdot is megha­ladó mértékű többlet keletkezzen 2004- ben, mint ahogy kétséges az is, hogy a PM lehetetlen növekedési prognózisok­ra alapozza számításait. Valószínűnek tűnik, hogy a megjelent makroadatok más elszámolási rendszerben tükrözik a folyamatokat, mint amit a kormány hivatalosan publikál az Európai Unió felé. Részletek egyelőre nem ismertek: vagy az alrendszerek közti konszolidá­cióban, vagy a korábban alkalmazott GFS és az uniós statisztikának megfele­lő, költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezetekre is kiterjedő ESA-95 ál­lamháztartási elszámolási rendszerek közti különbségben rejlik a titok nyitja. Megoldást mindenesetre a tegnapi kor­mányszóvivői tájékoztató sem hozott, a miniszterek ugyan elfogadták a 2004-es költségvetési javaslatot, ám a szóvivő nem árult el további részleteket ezzel kapcsolatban. A kormány által összeállított költség­­vetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökken­tésének irányába - jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybankelnök hiányol­ja viszont a kiadáscsökkentő lépéseket, a bevételek növelésére építő fiskális poli­tika ráadásul bizonyos tekintetben növeli az inflációt. Az MNB jövőre 6,5 százalé­kos éves átlagos inflációval számol úgy, hogy év elején az áfaváltozások miatt akár 7 százalékos is lehet az éves visszatekin­tő pénzromlás, 2004 decemberében azonban 5,5,6 százalékra mérséklődik. Reális, hogy Magyarország 2004 köze­pén belép az ERM-II árfolyamrendszer­be. A belépéskor a forint árfolyamának egyensúlyban kell lennie a gazdaság versenyképességével. A középárfolyam a mostani elgondolások szerint nem le­het messze a 250-260 forint/euró kö­rüli árfolyamtól - mondta Járai Zsig­mond. Az MNB elnöke szerint annak ellenére, hogy az euró az elmúlt napok­ban a 250-260 forint közötti sávban mozgott, nincs lehetőség kamatcsökken­tésre. Csupán hosszabb távon kiegyensú­lyozott költségvetés révén lehetséges a ka­matmérséklés. A központi büdzsében jövő évre terve­zett 6-8 százalék körüli béremelkedés­ről Járai elmondta, hogy ez még mindig magas, de az elmúlt évekhez képest elő­relépés, és kezelhetőnek tekinthető.

Next