Napi Gazdaság, 2003. október (13. évfolyam, 190-210. szám)
2003-10-01 / 190. szám
• • Összevonják a területfejlesztési forrásokat • NAPI GAZDASÁG Intézményi reformokat szeretne a kormány elé terjeszteni Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztésért felelős politikai államtitkára, amelyek azonban csupán akkor valósíthatók meg, ha megfelelő forrásokat is csoportosítanak hozzájuk - így a kezdeményezés a jövő évi költségvetést is érinti. Nagy Sándor ismertette azt az elképzelését, amelyet a legutóbbi kormányülés is elfogadott, miszerint az addig különböző tárcáknál jelentkező ugyanazon célokra elkülönített forrásokat koncentrálnák, majd az érintett régióknak decentralizálnák. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) közigazgatási államtitkára az OTP önkormányzati konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a tárcáktól történő összevonás után 160 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek mintegy harmadát osztanák szét helyi döntések alapján. Jövőre a mostani 150 helyett várhatóan 167-re nő a kistérségek száma, ami a korábbi statisztikai nyilvántartás helyett új közigazgatási és területfejlesztési egységeket jelenthet a jövőben. A „nagy régiók” végleges kialakítása is mie A BM képviselője szerint a közigaz gatási reform alapkérdése, hogy a régiókban is önkormányzati jellegű testületek végezzék az irányítást. A napirenden lévő alternatíva egyik lehetősége a megyei közgyűlések hatáskörének bővítésével oldaná meg a kérdést, míg a másik lehetőség a választott regionális önkormányzati modellt tartja hasznosabbnak. Tóth Zoltán szerint a tárca csak akkor decentralizálja az önkormányzati alapok szétosztását, ha a regionális fejlesztési tanácsok önkormányzati jellegűek lesznek előbb a kormányzat elé kerül - mondta lapunknak Virág Rudolf, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal főosztályvezetője. Jövőre új forrásként 22 milliárd forint áll a területfejlesztés rendelkezésére, emellett 16,5 milliárd a kiemelten hátrányos helyzetű régiókéra és kistérségekére. Az intézményi reformokra mintegy 9 milliárd forintot szeretne az államtitkárság. Tóth Zoltán tájékoztatása szerint a közigazgatási reform részleteiről pénteken négypárti egyeztetést tartanak, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy konszenzus hiányában is hozzákezdenek az átalakításhoz. Hárommilliárdos alapítványt hozott létre a Bankár Holding tulajdonosa • BAKONYI anilít A tervek szerint 2004. április végén nyitja meg kapuit a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány első kiállítása - mondta a névadó, a Bankár Holding tulajdonosa tegnapi sajtótájékoztatóján. A hárommilliárd forint vagyonnal létrehozott alapítvány célja egy kortárs művészeti gyűjtemény megalakítása. Az Andrássy úton lévő négyemeletes, felújítás alatt álló épület földszintjén kávézó és étterem lesz, az első emeleten pedig XIX-XX. századi magyar festők állandó kiállítását nézhetik meg az érdeklődők. A fennmaradó két szinten pedig időszaki kortárs kiállítások kapnak helyet. Az alapítvány ötfős kuratóriummal működik majd, ezek közül négy ember neve már ismert: tag lesz Hegyi Lóránt, Tóth Tamás, Rajna József és Köves Péter. Magyarországra egyébként egyáltalán nem jellemző, hogy nagyobb tőkével hoznak létre magánalapítványokat - tudtuk meg a Nonprofit Információs és Oktató Központtól (NIOK). Még az itt tevékenykedő nagyobb alapítványoknál (Soros Alapítvány, Rubik Alapítvány, Demján Sándor Alapítvány) is csak marginális a művészeti támogatás. A probléma vélhetően az lehet, hogy az angolszász mentalitással szemben nálunk egyelőre nem presztízsnövelő tényező, ha egy-egy témát felkarolnak a leggazdagabbak. Gázárcsökkenés után drágulás • FOLYTATÁS AZ 1. PIPÁSRÓL A nem lakossági fogyasztók számára már 2003. október 15- től 16,4 százalékkal kerül többe a gáz, „cserébe” 2004 folyamán már nem lesz áremelés - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Az önkormányzati és a költségvetési intézmények az egyszeri jelentős drágulás miatti nehézségek csökkentésére a kormánytól átállási támogatást igényelhetnek. Ehhez mintegy hárommilliárd forintot a gázáremelés nyomán növekvő bányajáradékból fedez a kormány. A kompenzációs rendelet két támogatási mértéksávot különböztet meg: az egyik az éves szinten legfeljebb 1500 köbméter, a másik pedig az 1500-3000 köbméter között felhasznált földgázt jelenti. A kompenzáció nélküli átlagár jelenleg 45,6 forint köbméterenként, így 1500 köbméter esetén 68 400 forint az éves kiadás, ami a kompenzációval mától 64 350 forintra csökkent, a január eleji emelés nyomán pedig 66 600 forint lesz. A 3000 köbméteres fogyasztás esetében a kompenzáció nélküli éves gázszámla 136 800 forint, ez kompenzációval 131 400-ra csökkent, januárban pedig 135 900 forintra nő. A mától érvényes kompenzáció mintegy 0,1 százalékponttal csökkenti az inflációt, majd a januári lakossági emelés várhatóan 0,1 százalékponttal növeli azt - véli Barcza György, az ING Vagyonkezelő elemzője. A nem lakossági fogyasztókat érintő gázdrágulás pedig a termelői árindexet növeli, így a vállalkozások költségeit emeli. Ez csak indirekt módon jelenik majd meg a fogyasztói árakban. (A Mal véleményéről a 9. oldalon számolunk be.) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELEI_______________ _______________2002 2003 2004 2005 20116 Adók________________25,4 25,9 27,1 27,1 26,9 Tb-hozzájárulás________12,9 12,7 12,9 12,5 12,2 Egyéb bevételek_________6,2 4,6 4,4 4,6 4,5 Összesen_____________44,5 43,2 44,4 44,2 43,6 Forrás: PM_____________________________________________ MAGYAR GAZDASÁG__________________________________________________________________________________________________________________________________NAPI GAZDASÁG ,- 2003. OKTÓBER 1., SZERDA | KILOMÉTERENKÉNT LESZ HÍD A SZTRÁDA FÖLÖTT Ma adják be ajánlatukat az M7-es továbbépítésére pályázók • DIÓSZEGI JÓZSEF A még versenyben maradt négy cég, illetve konzorcium - a Strabag, a Vegyépszer, a Betonút-Hídépítő és az Egút-Debmút - ma adhatja be az M7-es Balatonkeresztúr-Ordacsehi közötti szakaszának építésére vonatkozó pályázatát a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-hez. Információink szerint az NA október 10-én hirdet eredményt, s a hónap végén meg is köti a szerződést a győztessel. Azért is diktál ilyen szoros ütemezést az NA, hogy a nyertes az időjárás függvényében még az idén hozzáláthasson a földmunkákhoz a 25,7 kilométeres szakaszon. A tetemes földmennyiség megmozgatása mellett a felépítendő hidak száma is költségessé teszi az építkezést, ugyanis a kivitelezőnek az említett szakaszon négy csomópontot és harminc hidat kell építenie. A tervek szerint 2006. április végére készül el az újabb sztrádaszakasz. Az NA Rt. idén még további két nagyberuházás indítását tervezi: az egyik pályázat a budapesti körgyűrűnek az M5-ös és a 4-es főút közötti szakaszára, valamint a Vecsés-Üllő elkerülőutakra, a másik az M7-esen a Zamárdi és Szárszó közötti 14 kilométeres szakasz építésére vonatkozik. A jövő évi központi költségvetési ráfordítástól függetlenül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tartani kívánja a kormányrendeletben kinyilvánított közútfejlesztési tervet. Az említett kormányhatározat 2004-re összesen 381,2 milliárd forintot irányoz elő. Az EU kohéziós alapjából a 2004-2006-os időszakban legfeljebb 60-70 milliárd forint hívható le, amennyiben az Európai Bizottság elfogadja a benyújtott pályázatokat. A kohéziós alap keretdokumentumában az M0-s keleti szektorának, valamint az M43-asnak a fejlesztése szerepel, a magyar érdek változása esetén azonban átdolgozható a stratégia. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. október 1-jén panaszt tesz a Fővárosi Főügyészségen, miután a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága lefoglalta az Állami Autópálya Rt. K&H-botrányban „érintettnek vélt” 4,2 milliárdját. Amennyiben az ügyészség elutasítja az NA Rt. panaszát, akkor veszik zár alá a most lefoglalt összeget. Az említett 4,2 milliárd forint része annak a 13 milliárdnak, amelyet az NA az autópályakezelőnek adott át abból a célból, hogy az 10 milliárdért földet vásároljon, 3 milliárdból pedig építse ki az M7-es informatikai rendszerét. In AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET Jövőre jön a valódi távközlési • DOMOKOS LÁSZLÓ A kormány keddi ülésén elfogadta és a parlamentnek benyújtotta az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetét - jelentette be Kovács Kálmán hírközlési miniszter a kabinet ülése után. A tervezett novemberi elfogadás után jövő január elsejétől lenne hatályos a jogszabály, amelynek kiemelt célja a valódi piaci verseny megteremtése. A kormányzat szándékai szerint ehhez az alternatív távközlési és internetes szolgáltatók piaci érvényesülését és új szereplők piacra lépését egyaránt lehetővé teszi. Az új rendszerben a Hírközlési Felügyelet meg fog szűnni, és némileg megváltozott hatáskörrel Nemzeti Hírközlési Hivatal néven működik majd tovább. Az új jogszabály egyik sarkalatos pontja az úgynevezett számhordozhatóság megteremtése. Ez a vonalas telefonoknál január elsejétől, míg a mobilszolgáltatóknál május elsejétől valósulna meg. A rendszer létrehozásához várhatóan 600 millió forint támogatást nyújt az állam - mondta a miniszter. A tervek szerint január első verseny jétől az állam támogatást nyújt annak a mintegy 300 ezer háztartásnak, amely számára a mostani vezetékes telefonszolgáltatás túlságosan drága. Az önkormányzatoknál igényelhető, utalvány formájú „segély” havonta 1000 forinttal segíti a kispénzűeket. Erre a rendszerre az államháztartáson belül jövőre 3,5 milliárd forintot különítettek el. . Valahol elcsúsztak a főszámok • FOLYTATÁS az 1. OLDALRÓL• FOTÓ: túrós-bense levente Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát meg nem haladó államháztartási deficitet tűz ki célul, hogy időre teljesíthető legyen az eurózónához csatlakozás egyik előfeltétele. A Pénzügyminisztérium jövőre 20 000-20 500 milliárd forint nominális GDP-vel számol, ami 780-800 milliárdos nominális államháztartási hiányt engedélyez. Márpedig ez az összeg bő 160 milliárddal alacsonyabb, mint ami sajtóinformációk szerint a költségvetési törvényjavaslatban szerepel - az említett 928 milliárd forint mellett több mint 30 százalékos nominális GDP-növekedést kellene jövőre produkálni a költségvetési tervek teljesítéséhez... Elképzelhetetlen, hogy a helyi önkormányzatoknál 100 milliárdot is meghaladó mértékű többlet keletkezzen 2004- ben, mint ahogy kétséges az is, hogy a PM lehetetlen növekedési prognózisokra alapozza számításait. Valószínűnek tűnik, hogy a megjelent makroadatok más elszámolási rendszerben tükrözik a folyamatokat, mint amit a kormány hivatalosan publikál az Európai Unió felé. Részletek egyelőre nem ismertek: vagy az alrendszerek közti konszolidációban, vagy a korábban alkalmazott GFS és az uniós statisztikának megfelelő, költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezetekre is kiterjedő ESA-95 államháztartási elszámolási rendszerek közti különbségben rejlik a titok nyitja. Megoldást mindenesetre a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató sem hozott, a miniszterek ugyan elfogadták a 2004-es költségvetési javaslatot, ám a szóvivő nem árult el további részleteket ezzel kapcsolatban. A kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésének irányába - jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybankelnök hiányolja viszont a kiadáscsökkentő lépéseket, a bevételek növelésére építő fiskális politika ráadásul bizonyos tekintetben növeli az inflációt. Az MNB jövőre 6,5 százalékos éves átlagos inflációval számol úgy, hogy év elején az áfaváltozások miatt akár 7 százalékos is lehet az éves visszatekintő pénzromlás, 2004 decemberében azonban 5,5,6 százalékra mérséklődik. Reális, hogy Magyarország 2004 közepén belép az ERM-II árfolyamrendszerbe. A belépéskor a forint árfolyamának egyensúlyban kell lennie a gazdaság versenyképességével. A középárfolyam a mostani elgondolások szerint nem lehet messze a 250-260 forint/euró körüli árfolyamtól - mondta Járai Zsigmond. Az MNB elnöke szerint annak ellenére, hogy az euró az elmúlt napokban a 250-260 forint közötti sávban mozgott, nincs lehetőség kamatcsökkentésre. Csupán hosszabb távon kiegyensúlyozott költségvetés révén lehetséges a kamatmérséklés. A központi büdzsében jövő évre tervezett 6-8 százalék körüli béremelkedésről Járai elmondta, hogy ez még mindig magas, de az elmúlt évekhez képest előrelépés, és kezelhetőnek tekinthető.