Napi Gazdaság, 2003. november (13. évfolyam, 211-230. szám)

2003-11-03 / 211. szám

Tényleg nő a lakossági csatornadíj?­ ­• SEBŐK MIKLÓS __________Eredeti terv Módosítás Szén-monoxid 30______15^ Kén-dioxid______60______50^ Forrás: NAPI Gazdaság_________• Az Országgyűlés bizottságai vélemé­nyezték a három kör­nyezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat­hoz beadott módosí­tó indítványokat. Az már eldőlni látszik, hogy bevezetik az új közterheket, de több lényegi ponton változhat a javaslat. A lakossági fogyasz­tókat érintené kellemetlenül az a bizottságok és a pénzügyi tárca által is támogatott elképzelés, melynek értelmében a közüzemi csatornaháló­zatok működtetői a terhelés arányában áthárít­hatják a díjat a felhasználókra. Több feladatot róhat ugyanakkor a csatornacégekre, hogy a szennyvíz mennyiségét és minőségét nekik kel­lene ellenőrizniük - a kormány egy ilyen mó­dosítással ugyanakkor nem ért egyet. Várhatóan megszavazza a T. Ház azokat a mó­dosításokat, amelyek a díjvisszaigénylés bővítésére vonatkoznak: eszerint a levegőterhelési díj 50 szá­zaléka visszakérhető a szennyezéskibocsátás csök­kentésére irányuló beruházás legfeljebb kétéves időtartama alatt. Minden jel szerint a törvény életbelépésével a fizetendő díjból levonhatóvá válik a vízminő­ségmérő műszerek értéke. Puhítások figyelhető­ek meg a mentességeknél is: támogatásra talált az a beterjesztés, mely szerint nem kellene fizetni, ha a meglévő szerződésekhez képest üzemzavar miatt kényszerül a termelés növelésére a kibocsá­tó, illetve a felhasznált vízben eredetileg is meg­található vízterhelő anyag mennyisége után. Csak a kormányon múlik továbbá annak a javaslatnak a sorsa, amely szerint az önkormányzatok a la­kossági szennyezőket rászorultsági alapon men­tesíthetnék a díjfizetés alól. Egy - a pénzügyi tár­ca támogatását is élvező - fideszes javaslat szerint a kormánynak ez év december 15-ig meg kelle­ne alkotnia a törvény végrehajtási rendeleteit. díjfizetési könnyítések TÖBBNYIRE TECHNIKAI OKOK MAGYARÁZZÁK A FORINT GYENGÜLÉSÉT A kamat tartását várja a piac .■ FOLYTATÁS az 1. OLDALRÓL­­• FOTÓ: TE-LEVENTE A magyar deviza elerőtlene­dése mögött részben technikai okok állnak, a sok negatív hír - amelyek önmagukban sem­miképpen nem indokolnának kamatváltoztatást - együttesen okozhatta az automatikus el­adási megbízások érvénybe lé­pését, főleg ha bátortalan a vé­teli oldal. Hasonlóan vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője, aki sze­rint ahhoz, hogy komolyabb esélye legyen a kamatemelés­nek, legalább egy héten keresz­tül átlagosan 265 forint/eurós árfolyam kellene. Erre az elem­ző idén már nem számít. Ver­bális lépést el tud képzelni a jegybank részéről, ám ehhez is az kellene, hogy ma extrém szintet - 270 forint feletti eurókurzust - mutasson az ár­folyam. A forint elmúlt na­­pokbeli gyengülése mögött az elemző nem lát fundamentális okokat, többnyi­re technikai motivációkról van szó. Néhány nagy szereplő napok óta elad - a kockázatke­zelés felülírja a piaci logikát s ezt erősíti a régió törékeny helyzete is. Az orosz események, az, hogy a Standard & Poor’s Lengyelország le­­minősítést fontolgatja, valamint a nyugat-euró­pai eladási hullámok távol tartják a külföldi be­fektetőket. Buró Szilárd, a Hamilton szakértője a NAPI Online-nak úgy nyilatkozott, hogy állampapír­ok likvidálása és forintosítása emelte 258 forin­tig a közös európai valuta árfolyamát, ahonnan viszont a sorozatos stop-loss (veszteségminima­lizáló) pozíciózárások hatására 260 forintig erő­södött a jegyzés. A gyengülésben kismértékben szerepet játszhatott a lengyel zloty további ér­­téktelenedése is. A Reuters felmérése szerint is egyöntetű az elemzők körében, hogy hétfőn nem várható ka­matemelés a monetáris tanácstól. A megkérde­zett 11 elemzőből 10 nem vár kamatemelést, míg egy elemző 50 százalékos valószínűséggel elképzelhetőnek tart egy 100 bázispontos szi­gorítást. A Raiffeisen Bank elemzői kommen­tárja ugyancsak a jelenleg 9,5 százalékos irány­adó kamat változatlanságát várja. Az MNB szóbeli intervenciója pénteken né­miképp javította a magyar fizetőeszköz pozí­cióját. Missura Gábor, a központi bank szóvi­vője kifejtette, hogy a magyar gazdaság szá­mára a 250 forint körüli eurószint a kívána­tos és biztos benne, hogy a gyengülés csak át­meneti. Csermely Ágnes, a bank főosztályve­zető-helyettese pedig arról panaszkodott, hogy a hosszú távon gyenge forint mellett nem tel­jesülhetnek az inflációs tervek. Missura egyébként kilátásba helyezte a tartósan gyen­ge árfolyam esetére a kamatemelést is, holott hazánk 9,5 százalékos alapkamata messze a legmagasabb a csatlakozásra váró országok közül. Egyes megfigyelők szerint spekulánsok ezt a lépést próbálják kierőszakolni a közpon­ti banktól, Euró azonban másként látja a hely­zetet: az MNB várhatóan nem emelne kamat­szintet 265 forintos euróárfolyam alatt, ami­hez viszont szerinte egyelőre nincs elég len­dület a piacon. A forint pénteki gyengülésésre az elemzők hig­gadtabban rea­gáltak, mint a jegybank Leáll a vasút a nyugati határon Az osztrák vasutasok sztrájkja miatt leáll a vasúti forgalom Ausztriában kedden 0 órakor, s a 12 órás munkabeszüntetés ideje alatt a Magyarországról indu­ló nemzetközi vonatokat sem fogadják - írja az Index az MTI-re hivatkozva. A szerelvények csak a magyar határállomásig közlekednek, onnan visszafordulnak. A Wiener Walzer hétfőn mintegy másfél órával koráb­ban indul Zürich felé Budapestről, a Kálmán Imre nemzetközi vonat pedig - ugyancsak 3-án - rövidített útvonalon, München helyett csak Bécsig közlekedik. A Németország felől érkező vonatok jelentős késés­sel érkeznek Magyarországra, az onnan közlekedő szerelvényeket ugyanis az osztrák vasutasok csak a sztrájk befejezése után fogadják. A várható fennaka­dások miatt a MÁV azt tanácsolja az utasoknak, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt ne induljanak el vo­nattal Ausztria felé. Idén dönt a kormány az M5-ös autópálya állami tulajdonba vételéről • NAPI GAZDASÁG Vélhetően még idén a kor­mány elé kerül az M5-ös au­tópálya államosításának ügye, a kormány a Postabank eladá­sából kapott pénzből kívánja kivásárolni az utat az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-től. Ezt Medgyessy Péter erősítette meg, aki az elmúlt hét végén Csillag István gaz­dasági és közlekedési minisz­ter társaságában Polgárnál megtekintette az M3-as Polgár és Görbeháza között épülő szakaszát. A miniszterelnök szerint hamarosan az Ország­­gyűlés elé kerülhet a közhasz­nú építkezésekről szóló tör­vény, ami garantálja a gyor­sabb, folyamatosabb előreha­ladást az autópálya-építésben (is). Csillag István erről Mis­kolcon szintén az elmúlt hét végén sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a jogszabály lehe­tővé teszi azt is, hogy a nagy útépítésekkor a földterületek kisajátításánál a birtokba adás­sal ne kelljen megvárni az ár­alku végét. A szaktárca veze­tője vélhetően ezzel arra is utalt, hogy éppen kisajátítási viták miatt késik egy évet az M3-as autópályát Miskolccal összekötő M30-as átadása. Eb­ből a 24 kilométer hosszúsá­gú szakaszból 8,5 kilométert még ebben a hónapban átad­nak az autósoknak. A tervek szerint egyébként az M3-as Görbeházától Nyíregyhá­záig, illetve az M35-ös Debrece­nig 2006 végére ér el, csakúgy mint az M5-ös Szegedig. Csillag szerint megépülhet a Kassa-Kolozsvár közötti korri­dor is, bár nem mindenütt au­tópálya lesz. Ahol nem - pél­dául a 47-es és a 42-es főuta­kon -, ott megerősítik a burko­latot. BRÜSSZEL POZITÍVAN ÉRTÉKELI A KÖZSZFÉRA LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSÉT Négy piros jelzést kap Magyarország az Európai Uniótól?­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ezzel kapcsolatban a bizott­ságnál hangsúlyozzák, hogy nem az unión, hanem egyedül Budapesten múlik, hogy május-A 10 csatlakozó mellett a három tagjelöltről is készült átvilágítás. Románia erős lobbizása ellenére továbbra sem kapta meg a műkö­dő piacgazdaság minősítést, fő­ként a jogbiztonság hiánya és a közigazgatás késlekedő reformja miatt. Bulgáriától a korrupció és az­ emberkereskedelem elleni ha­tékonyabb fellépést várják el. Jót útlevél nélkül lehessen az EU összes tagállamába utazni: a kormánynak el kell döntenie, a háromféle személyi igazol­vány közül melyik alkalmas külföldi utazásra és erről tájé­koztatnia kell az egész uniót. Bírálja a jelentés a fogyasztó­­védelmet, bár bizottsági forrá­sok elismerik, hogy nehéz ob­jektív képet festeni. A bírálat­nak ugyanis nyelvi okai is van­nak, például a több ezer direk­tíva magyarra átültetésében, il­letve ezek ellenőrző fordításá­ban eltérések mutatkoztak. A bizottságnál lapunknak elmondták, hogy hatalmas a nyomás a tagállamok gyógy­szeripara felől, hogy lépjenek közbe, a magyar kormány tart­sa magát elődje ígéretéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Ám Brüsszel tehetetlen: Buda­pest csak a csatlakozásra vál­lalta az árképzés átláthatósá­gát garantáló direktíva átvé­telét, a gyógyszergyártók leg­feljebb a bírósághoz, de nem a bizottsághoz fordulhatnak. A 10 csatlakozóról már nem készül több átfogó országjelen­tés, azt azonban nem zárják ki Brüsszelben, hogy tavasszal át­világítják azokat a szektorokat, ahol most a legtöbb problémát azonosították. Erről feltehetően a decemberi EU-csúcs dönt. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Szlovéniának csupán a diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismerteté­sének feltételeit kell megteremteni, míg Varsóra a mezőgazdaságtól az élelmiszer-biztonságig számos területen vár feszített tempójú munka, ha jövő május elsején teljes jogú tagként akar csatlakozni. A mezőgazdasági kifizető ügynökségek felkészületlensége a legkirívóbb Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban. Szlovákiában és Lengyelországban tovább­ra is megoldatlan az acélipar szerkezeti átalakítása, figyelembe véve a ver­senyszabályozást az állami segélyek ügyében. Nem látják biztosítottnak az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzését sem, Lengyelországban és Cse­hországban probléma a szakképesítések elfogadtatása. Prágának lemaradá­sai vannak a közbeszerzési jogharmonizációban és a közúti fuvarozás szo­ciálpolitikai és technikai jellegű szabályozásának átvételében. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ 3 Medgyessy Péter szerint ebben a kormányzati ciklusban 420 kilométer autó­pályát adnak át az országban és további 400 kilométer építésének előké­születei kezdődnek meg. Fónagy János, aki a korábbi kormány közlekedési minisztere volt, erről az MTI-nek szólva aggodalmának adott hangot. El­mondása szerint a bejelentett építési ütem nem tartható, hiszen 2002-ben egyetlen kilométer sztráda sem épült. Ráadásul az ígért 800 kilométer autó­pálya 420 kilométerre csökkent. Szeptemberben esett az ipari árindex •■ NAPI GAZDASÁG Szeptemberben az ipari ter­melői árszint a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint havi összehasonlításban 0,5 százalékkal csökkent. Ezen belül a belföldi értékesítés ár­szintje 0,4 százalékkal emelke­dett, míg a forintban mért ex­porté - főként a magyar deviza árfolyamváltozása nyomán - 1,2 százalékkal esett. Mindezek nyomán az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva az árszint 3,2 százalékkal került feljebb, ho­lott egy hónappal korábban az év/év mutató még 3,7 százalék volt. A belföldi értékesítések árindexe az utóbbi egy évben 5,4 százalékkal nőtt, míg a fo­rintban mért kivitelé 1,4 száza­lékkal emelkedett. A belföldi értékesítés szep­temberi árszintjét a feldolgozó­­ipari ágazatok ármozgása hatá­rozta meg. A legnagyobb havi árnövekedést a vegyi anyag és termékek gyártása, valamint az élelmiszergyártás produkálta (1,7 és 1,2 százalék). Csaknem 2 százalékkal csökkentek az árak a kőolaj-feldolgozásban. A forintban mért exportérté­kesítés árszintje szeptemberben háromhavi folyamatos emelke­dést követen csökkent. A hónap során csupán a vegyi anyagok­nál és az élelmiszereknél nőt­tek az árak (1,5, illetve 0,9 szá­zalékkal).­ ­ IPARI ÁRAK (2003., ELŐZŐ HÓNAP , 100)

Next