Napi Gazdaság, 2004. április (14. évfolyam, 63-82. szám)

2004-04-01 / 63. szám

_ ______ | MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK | NAPI GAZDASÁG­A- 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK ______ | Drágulnak a közzétételi díjak Egy hét múlva 25-40 százalékkal többe kerülnek a cégbejegyzéssel és a társasági szerződés módosításával kapcsolatos közzétételi díjak, drágul továbbá a céginformációs szolgálat igénybevétele is.­ ­ BÖRÖCZ PETRA Április 7-étől 25-40 százalékkal emelked­nek a cégbejegyzés és a változások közzététel­ének díjai. Az Igazságügyi Minisztérium ren­delete meglepetésként érte a Fővárosi Cégbí­róságot is. A cégbíróságot csupán egy héttel a rendelet kihirdetését megelőzően értesítette a tárca a változásról - tudtuk meg Könnyűné Mondok Edittől, a Fővárosi Cégbíróság vezető­jétől. A cégbíróságon jelentősen megnőtt az ügyfélforgalom a rendelet megjelenése óta - tette hozzá Könnyűné. A jogi személyiség nélküli gazdasági társasá­gok bejegyzése 10 ezerről 14 ezer forintra emel­kedik és 5 ezerről 7 ezer forintra nő a változá­sok közzétételének díja. A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok esetében a be­jegyzés közzétételének költsége 20 ezerről 25 ezerre, a változtatás megjelentetésének ára 10 ezerről 15 ezer forintra emelkedik. A cégalapítási illetékek 2004. ja­nuár elsejével növekedtek jelen­tős mértékben. A jogi személyi­séggel nem rendelkező társaságok alapításának illetéke 20-ról 50 ezer forintra változott, egy kft. ala­pításának költsége 60-ról 80 ezer forintra emelkedett. A nyílt alapí­tású rt. illetéke 600, a zárt alapí­tású rt. alapítási díja 80 ezer forint lett. Egyéb jogi személyiség alapí­tása esetén 100 ezer forintos ille­téket kell fizetni. A módosítás nyomán az ügyfélforgalom az átla­gosnál 70 százalékkal volt maga­sabb decemberben, a magasabb illetékek ellenére azonban nem csökkent a beérkezett esetek szá­ma. Havonta átlagosan 8 ezer be­jegyzési kérelem érkezik. móló közzététe­léért április 7- Azokban az esetekben is étől negyven magasabb közzétételi kiadás­százalékkal jal kell számolni, amikor a kell többet fi­ társaságoknak maguknak kell tenni közzétenni információt, példá­ul végelszámoláskor vagy befo­lyásszerzéskor. A mérlegbeszámoló közzététe­léért április 7-étől jogi személyiség nélküli tár­saságoknak 5 ezer, jogi személyiséggel rendel­kező cégeknek 10 ezer forintot kell fizetni a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat kasszájába (CCSZ). Ez 40 százalékos drágulást jelent. Emelkednek a céginformáció-kérések díjai is, amennyiben az igénylő személy nem közfeladat ellátásához kéri az adatokat. Ezek a díjak 500 és 4000 forint között mozognak. A mérlegbeszám Egyre optimistább a reálszféra­ ­• NAPI GAZDASÁG Az Ecostat konjunktúrainde­xei szerint egyre optimistább a vállalkozói szféra. A Top-100 index értéke márciusban kis­sé javult, 52 százalékon áll, a kis- és közepes vállalkozásoké (kkv) pedig 48,7 százalékra nőtt. A rövid távú üzleti vára­kozásokat összegző mutatók tendenciája az elmúlt fél évben emelkedett, együtt mozogva a reálgazdaság teljesítményének pozitív változásával. A vállalati kör bizalmának utóbbi hónapokban tapasztalt erősödése összefügg a világgaz­daság tartósnak ígérkező, foko­zatos fellendülésével. A reálszféra várakozásai szerint a nemzetközi kon­junktúra és a javuló rendelés­­állomány tükrében a magyar gazdaság kilátásai kedvezőb­bek a korábbinál, idén a fejlő­dés motorja az üzleti szféra fejlesztései és a kivitel bővü­lése lesz. A kormányzati prog­ramok, kiadásracionalizálási tervek végrehajtása mellett van esély az államháztartási hiány mérséklésére és a kül­kereskedelmi deficit kézben tartására. A multik kedvező­en értékelik, hogy 2004-ben lefékeződik a bérkiáramlás üteme és a lakossági fogyasz­tás, a költségvetési kiadások következetes csökkentésétől az egyensúly javítása, Magyar­­ország kedvezőbb megítélése, a tőkebefektetők növekvő ér­deklődése várható. A multi­nacionális cégek dinamiku­sabb fejlődésétől a kkv-k egy­­harmada bővülő beszállítói le­hetőségeket remél a követke­ző félévben. Mind a nagy, mind pedig ki­sebb cégek inflációs várakozá­sai jelentősen elmaradnak az elemzői várakozásoktól. A Top-100 cégei szerint idén a fogyasztói árak átlagos növeke­dése 6,2 százalékos lesz. A prognózis - bár 0,2 százalék­­ponttal magasabb a februári­nál - nagyfokú visszafogottság­ra utal. A decemberre vonatko­zó nagyvállalati inflációs vára­kozás alacsonyabb a januári ér­téknél és megegyezik a febru­árival, mértéke 5,7 százalék. A kis- és középvállalkozások az éves átlagos inflációt 6,7 száza­lékban jelezték, 0,2 százalék­­ponttal lefelé korrigálva előző havi várakozásaikat, decem­berre pedig 6,3 százalékos ár­emelkedést várnak. Februárban csökkent az ipari árindex­ ­­ NAPI GAZDASÁG Februárban az ipari terme­lői árszint a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) adatai sze­rint havi összehasonlításban 0,2 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a belföldi értéke­sítés árszintje 0,6 százalékkal növekedett, míg az exporté fo­rintalapon számítva 1,0 száza­lékkal csökkent, így február­ban az év/év mutató 4,5 száza­lék növekedést mutatott; a belföldi értékesítés árindexe egy év alatt 7,1 százalékkal, míg a forintban mért kivitelé 2,4 százalékkal emelkedett. Belföldön a februári árala­kulást elsősorban a döntően hatósági áras energiaágazat 2,5 százalékos áremelkedése határozta meg. Az ágazatban a januárban érvénybe lépett új árak áthúzódó hatása érvénye­sült: a gőz- és melegvízellátás 0,6, a gázgyártás 5,6, míg a víztermelés 0,2 százalékkal drágult egy hónap alatt. A vil­lamos energia esetében a ko­rábbi rabatt megszűnésével érvényesültek a maximált ha­tósági árak (0,8 százalék a drágulás). A feldolgozóipar­ban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, az ár­mozgás -3,7 és +1,4 százalék között volt. Mindkét szélsőér­téket a vegyipar produkálta: az előbbit a kőolaj-feldolgozás, az utóbbit pedig a vegyianyag­­gyártás. A forintban mért exportérté­kesítési árak egy hónap alatt a feldolgozóipari ágazatokban háromszázalékos csökkenés és 0,3 százalékos növekedés kö­zött szóródtak, így alakult ki az átlagosan 0,9 százalékos mér­séklődés. Drágulást egyetlen ágazat, a vegyianyag-gyártás produkált, míg legerősebben a kőolaj-feldolgozás árszintje csökkent. A textiliparé nem változott, míg az exportban meghatározó súlyú gépipari ágazatokban a januárinál átla­gosan 1,1 százalékkal alacso­nyabb árakat mért a KSH. IPAARIÁRVÁLTOZÁs ______________________Egyhavi Éves Bányászat ______________0,4 5,4 Élelmiszeripar_________ 0,2 6,7 Textilipar_________________0,1 4,7 Bőripar_________________-0,4 6,5 Fafeldolgozás_____________-0,2 6,2 Papíripar________________-0,1 2,3 Vegyi termékek_____________0,8 5,0 Gumi- és műanyagipar________-0,4 3,3 Egyéb nem fém ásványi termékek 0,4 5,0 Fémfeldolgozás_____________0,1 5,4 Gép, berendezés gyártása______-0,8 5,1 Villamos gép, műszer gyártása -1,3 -0,3 Járműgyártás______________-0,4 5,1 Feldolgozóipar_____________-0,5 3,1 Energetika________________2,5 16,6 Ipar összesen_____________-0,2 4,5 Forrás: KSH_______________________ Eladták a Hír TV-t > NAPI GAZDASÁG A Magyar Hitelbank Rt. egykori vezérigazga­tója, Töröcskei István a Pro Aurum Vagyonke­zelő Rt.-vel és az Inforg Rt.-vel közösen 100 szá­zalékos tulajdonrészt szerzett a Hír TV Rt.-ben, miután a március 31-ei közgyűlés elfogadta a televízió felügyelőbizottsági tagja és az általa képviselt pénzügyi befektetők vételi ajánlatát. A részvények átruházásához hozzájárult az igaz­gatóság, amely a tranzakció nyomán átalakult. A Hír TV elnöke a jövőben is Borókai Gábor lesz, a vezérigazgatói feladatokat április elsejétől Fa­zekas Csaba, a Hungister Rt. eddigi vezérigaz­gatója látja el - tájékoztatott a televízió. A Hír TV az alapítók minden várakozását fe­lülmúlta - fogalmazott Pocsai Alex, a távozó tu­lajdonosi csoport legnagyobb részvényese, ám mindemellett látni kellett, hogy a csatorna to­vábbi sikereihez újabb, jelentős befektetésekre, fejlesztésekre van szükség, ezért az eladás mel­lett döntöttek. Olyan új tulajdonosokat kerestek, akik garantálni tudták a csatorna továbblépé­sét és biztosítják szellemiségének megőrzését is. Sok érdeklődő közül ezért esett a választá­suk a felügyelőbizottság tagjaként már majd egy éve velük együttműködő Töröcskeire. Borókai lapunknak kifejtette, hogy a televízió, bár üze­mi szinten már nullszaldó körüli eredményt ért el, még nem tudta volna önerőből finanszíroz­ni a szolgáltatás minőségének javítását szolgáló fejlesztéseket, s most erre kaptak garanciát az új tulajdonosoktól. Ezt Töröcskei az új tulajdo­nosok nevében úgy fogalmazta meg, hogy még frissebb, izgalmasabb, dinamikusabb műsor ké­szítéséhez kívánják segíteni a Hír TV-t. Pocsai Alex elmondása szerint a vételárat elsősorban a szállodaiparban kívánják felhasználni, de a Hír TV sike­rén felbuzdulva terveik között szerepel egy új, tematikus csatorna létrehozása is, amely ugyancsak hiánypótló szerepet töltene be a magyar médiapiacon. A tervből ak­kor lesz valóság, ha megfelelő befektetőtársakra talál­nak-tette hozzá. MAGYAR JÁTÉKFEJLESZTŐK AZ ÉLVONALBAN Programok saját forrásból • FOLYTATÁS a AZ I. OLDALRÓL Befektetőt általában csak egy-egy projektre lehet szerez­ni - egy nagyjából féléves fej­lesztés 30-50 millió forintot is felemészthet - mondta Német László, a hazai élmezőnybe tartozó Clever’s Games Kft. ügyvezetője. Rosszabb a helyzet, ha a já­ték úgynevezett motorját, illet­ve annak licencét veszi meg a társaság, s nem maga fejleszt. Egy-egy ilyen motor ugyanis akár 1-1,5 millió dollárba is kerülhet. Mindezeket figye­lembe véve a magyar társasá­gok általában 1-1,5 évet szán­nak a fejlesztésre, s mindent saját forrásból állítanak elő. Mind a Digital Reality, mind a Clever’s kapott már jó néhány nemzetközi elismerést, ám el­mondásuk szerint még mindig meg kell küzdeniük a kiadók­kal. Amikor egy-egy program­jukkal megkeresik a számító­­gépes játékokat kiadó multikat, le kell győzniük a régi beideg­ződéseket is. A kiadók hozzá­állása általában csak azután változik meg, miután megis­merték a magyar fejlesztők munkáit. Emellett a magyar be­fektetők magatartása is sajátos: gyakran gondolják úgy, hogy ezen a piacon rövid idő alatt sok pénzt lehet keresni. Ezzel szem­ben egy-egy játék sikeres eladá­sa (nagyjából 150-200 ezer prog­ram értékesítése) után ugyanúgy kell házalni az újabb fejlesztés­sel, mint az előzővel - mondta Német. Az is előfordulhat, hogy a korábbi kiadónak egy igazán igényes új játék sem kell, s ezért másikat kell keresni. A kereslet folyamatosan nő, amivel a hazai cégek is meg­próbálnak lépést tartani. A magyar fejlesztésű játékprogra­mok megítélése az utóbbi évek­ben szépen javult, több komoly lap is elismerően nyilatkozik róluk. A PC-ken egyébként je­lenleg az akció- és a stratégiai, a konzolokon a sport- és a vere­­kedős játékok a legnépszerűb­bek. Fehér elmondása szerint a kiadók szívesen használnak fel filmlicenceket: ilyen alapú ter­mék például a Clever’s Termi­­nátor 3 és a Digital Reality Platoon játéka. Nagy sikerre számíthat a Digital Reality Africa Corps vs. Desert Rats című játéka A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a CompLEX CD Céghírekből (www.complex.hu) és a lemez szolgáltatásaként elérhető IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától származnak ., Telefon: 1/464-5656 KIK KERSZOV E-mail: complex@kik-kerszov.hu , Internet: www.complex.hu

Next