Napi Gazdaság, 2004. augusztus (14. évfolyam, 148-168. szám)
2004-08-02 / 148. szám
4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁGA• 2004. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ HÍRHÁLÓ • Reorganizációs Bábolna-közgyűlés Létrejön a Bábolna Élelmiszeripari Rt. a kormányzati tervek szerint - döntött pénteken a Bábolna Rt. közgyűlése. A már cégbírósági bejegyzés alatt álló Bábolna Élelmiszeripari Rt. a Bábolna Rt. nyereséges üzletágait üzemelteti majd, a Pannon Baromfi Kft.-t, a Takarmányipari Kft.-t, a baromfitenyésztő Farm Kft.-t, és a hamburgerhúst készítő Esca Kft.-t. A takarmánygyártási eszközök mellett a céghez kerül a nagyigmándi és a törökszentmiklósi hűtőház, valamint a debreceni gyár bérleti joga. A jelenleg csaknem 100 százalékban ÁPV Rt.-tulajdonú Bábolna Rt. veszteséges üzletágait - a kecskeméti és a békéscsabai baromfi-feldolgozót értékesítenék vagy bérbe adnák, ha egyik sem sikerülne, 2500 dolgozót kéne elbocsátani. ► Francia kézben a Plaza Centers Az izraeli Eibit Medical Imaging 288 millió eurónak megfelelő összegért eladta a százszázalékos tulajdonában lévő Plaza Centers B.V.-t és annak 12 magyarországi bevásárlóközpontját, valamint az ezeket irányító cég 50 százalékát a francia Elepierre Groupnak. A Plaza Centers 30 százalékos részesedéssel rendelkezik abban a magyar cégben is, amely az óbudai Hajógyári-sziget, továbbá nyolc épülőfélben lévő vagy a tervezés stádiumában lévő bevásárlóközpont, a budapesti Duna Plaza mellett lévő 13 ezer négyzetméter területű irodaház és egy belvárosi irodaház tulajdonosa. Júniusban is nőtt az ipari árindex • NAPI GAZDASÁG Idén a hatodik hónapban az ipari termelői árszint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint havi összehasonlításban 0,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a belföldi értékesítésé 0,3 százalékkal nőtt csupán, míg a kivitele forintalapon számítva - az előző havi csökkenés után - 0,5 százalékkal emelkedett, így júniusban az év/év mutató 3,3 százalékos növekedést mutatott; a belföldi értékesítés árindexe egy év alatt 9,0 százalékkal, míg a forintban mért exporté 1,2 százalékkal mérséklődött. Idén az első hat hónapban az ipari termékek termelői árai átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. Ezen belül a belföldön értékesített ipari termékeket 8,2 százalékkal, az exportáltakat 1,3 százalékkal magasabb áron értékesítették, mint 2003 első félévében. A belföldi értékesítések havi áralakulását a feldolgozóipari ágazatok termékeinek átlag feletti áremelkedése határozta meg. Az energia drágulása nyomán a fémalapanyag-gyártás 5,2 százalékos árnövekedést produkált; a kőolaj-feldolgozás havi árszintje az áprilisi nagy növekedés után stagnált. A forintban mért exportértékesítésnél átlag feletti drágulást májusban a vegyipar és a fémfeldolgozás produkált, míg az ipari kivitelt meghatározó ágazatok közül a gépiparnál 0,4 százalékos volt a havi árnövekedés. IPARI TERMELŐI ÁRAK* (SZÁZALÉK) Januárig pályázhatnak a Hungexpo kérői • DOMOKOS ERIKA Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kiírta a Hungexpo Vásár- és Reklám Rt. teljes állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítésére szóló kétfordulós, előminősítéses pályázatát. A korábbi - márciusban eredménytelennek nyilvánított pályázaton még a kiállítás- és vásárszervező céget próbálták eladni, s a vásárváros ingatlanai állami tulajdonban maradtak volna, ám ez nem volt túl kecsegtető a befektetőknek, az árajánlatokat pedig a tulajdonosok találták túl alacsonynak. Az új kiírás szerint most az ÁPV olyan befektetőcsoportot keres, amely képes és vállalja a Hungexpo marketingkommunikációs, kiállítás- és rendezvényszervezési tevékenységének, valamint az e célt szolgáló ingatlanoknak a fejlesztését a jelenlegi helyen vagy egy új területen. A pályázóknak legalább ötéves fejlesztési elképzeléseiket is ismertetniük kell ajánlatukban annak érdekében, hogy Budapest a régióban versenyképes vásárvárossal rendelkezzen. A befektetőcsoport tagjai között egy komoly kiállítás- és rendezvényszervezői referenciákkal rendelkező társaságnak is lennie kell, egy másiknak ingatlanfejlesztési tevékenységet kell folytatnia. A pályázaton való részvételi szándékot írásban, legkésőbb szeptember 27-ig kell az ÁPV-nek jelezni, míg az ajánlatokat 2005. január 11-én kell benyújtani 125 millió forint pályázati biztosíték kíséretében. Ezt követően a privatizációs szervezet 30 napon belül dönt a második fordulóba jutottakról, akik újabb árajánlatot tehetnek. Az értékeléskor a megajánlott vételár 70, míg a szakmai szempontok 30 százalékos súlyt képviselnek majd. Az ÁPV az állam tulajdonában lévő, 2,413 milliárd forint névérékű, az alaptőke és az összes szavazatok 77 százalékát megtestesítő, névre szóló törzsrészvényét értékesít. Ezen túlmenően, azokat a munkavállalói részvényeket, amelyeket a munkavállalók nem vásárolnak majd meg. A Fővárosi Önkormányzat és a kőbányai önkormányzat tulajdonában lévő összesen 563,6 millió forint névértékű részvényeket a nyertes pályázó köteles lesz - a társaságért ajánlott vételár alapján kiszámított részvényenkénti áron - megvásárolni. Megszűnt a Képes Bulvár •- BUBRIK GÁSPÁR Nagy remények, rövid élet — akár így is összegezhető az összesen 66 lapszámot megélt Képes Bulvár című napilap története, amelynek megjelentetését ez év tavaszán (NAPI gazdaság, 2004. április 20., 1-4. oldal) határozta el a Híd Rádió Műsorkészítő és Sugárzó Rt. (HRM). Az újság szombaton került a standokra utoljára, mivel napi átlagban csupán 15-20 ezer példány fogyott belőle, ami körülbelül fele a kezdetben tervezett értékesítésnek. Döntően emiatt határozott úgy a HRM tulajdonosa, hogy megszünteti a Képes Bulvárt, ám annak értékes részeit nem hagyja elveszni - tájékoztatta lapunkat L. Kelemen Gábor, a HRM vezérigazgatója. A Képes Bulvár megszüntetése előtt felmérést készítettek, amelynek eredményeit felhasználják, így várhatóan augusztus közepétől nyolc oldallal gyarapszik a kiadócsoporthoz tartozó, jelenleg 24 oldalas Színes Mai Lap, amelynek szerkezetében is lesznek változások. A jövőben - a bulvárlapok olvasóinak igényeit kielégítő tartalommal - három oldalon külpolitikai, hét oldalon pedig belföldi témájú cikkek, illusztrációk jelennek meg. A sztárokról továbbra is négy-hat oldalon olvashatnak az érdeklődők és rendszeresen lesznek tematikus oldalak is. Az eddigiekhez képest több oldalt kap a sport. (A Képes Bulvár munkatársainak 90-95 százaléka a Színes Mai Lapnál dolgozik tovább.) Nem tartja presztízsveszteségnek a HRM, hogy alig két hónap után leállította a Képes Bulvár megjelentetését. Az alacsony példányszám ellenére ugyanis kiderült, hogy sikerült új olvasói kört megnyerni, akik - várakozásaik szerint - majd a Színes Mai Lapot választják, hiszen az oldalszámbővülés ellenére nem tervez áremelést a kiadó. Ezzel a jelenleg napi átlagban eladott 50-55 ezres példányszám az év végéig akár 15 százalékkal is nőhet. Külföldről toborzott munkások • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Hasonló helyzet alakult ki a Nokia komáromi mobiltelefongyárában, pedig amikor elindult a beruházás, még kiugróan magas volt a munkanélküliség a városban és környékén. Ma viszont már inkább munkaerőhiány van - mondta Katona József, a munkaügyi kirendeltség vezetője. Emiatt egyre többször Szlovákiában is toboroznak a magyar határ menti városba települt cégeknek dolgozókat. A legtöbb felvidékit jelenleg - csaknem ötszázat - a Nokia üzemeiben foglalkoztatják. A Nokia jelenlegi 2000 alkalmazottja mellé további 1000 felvételét tervezi, mert kétszeresére szeretné növelni termelését. Ennek során viszont elsősorban szlovákiai munkavállalókra tarthat igényt. Katona arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta autóalkatrészek gyártásával foglakozó japán Mushashi Hungary Ipari Kft. pénzügyi igazgatója, Gulyás Krisztina szerint a legfőbb probléma, hogy a különféle hiányszakmákban nincs megfelelő utánpótlás. Fejér megyében például már szinte vadászni kell a jól képzett esztergályos, marós szakemberekre. Ha találnak is ilyent, például Székesfehérváron, közel sem biztos, hogy vállalja a mindennapos utazást Ercsibe - tette hozzá. Az igazgató rámutatott, hogy a Musashinál az induláskor 150 munkavállalót foglalkoztattak, a létszám azóta 280- ra emelkedett. A munkaerő-bővítés során előbb Kelet-Magyarországról próbálnak dolgozókat Ercsibe csábítani. Ha ez nem sikerül, akkor nincs más választásuk, mint Ukrajnából, Romániából „importálni” munkaerőt. A Flextronics Ltd. magyar cége csupán zalaegerszegi gyárában több mint száz, elsősorban erdélyi vendégmunkást foglalkoztat, ami a teljes dolgozói létszám közel 10 százaléka. A külföldi munkavállalók aránya az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt. A multinacionális társaság főként Romániában toborzott embereket, ám az utóbbi időszakban erre már alig van szükség, hiszen a munkalehetőség híre hamar elterjedt. A vendégmunkásokkal általában elégedettek, sok esetben szorgalmasabbak és kitartóbbak, mint a magyarok. Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgármestere szerint ez a jelenség törvényszerű, a városban és környékén ugyanis minimális az állástalanok száma. A megye távolabbi pontjain már nem ez a helyzet, ám a több órás utazást és a szigorú, többműszakos munkarendet - viszonylag alacsony bérért - kevesen vállalják. A vendégmunkások azonban már nemcsak a nagyvállalatoknál jelennek meg. A csurgói Napsugár Ruhaipari Rt. évek óta alkalmaz mongol varrónőket. A cégnél is úgy vélik, hogy bár a térségben rendkívül magas - egyes településeken 30 százalék körüli - az állástalanok aránya, a hazai munkavállalók viszonylag alacsony bérért nem akarnak sokat dolgozni. A pécsi székhelyű Mecseki Erdészeti és Faipari Rt. évek óta arra kényszerül, hogy külföldi, főként erdélyi munkavállalókból toborozzon - itthon és külföldön - „brigádot”. Teszik mindezt abban az Ormánságban is, amelynek egyes településein csaknem 100 százalékos a munkanélküliség. Ezernél jóval több külföldi dolgozik Komáromban és térségében. Nyugat-Magyarországon egyre több nagyvállalat veszi igénybe a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó szervezetek szolgáltatásait is. Kalocsai Péter, a dorogi Sanyo humánerőforrás-igazgatója elmondta lapunknak, hogy náluk jelenleg félezer ilyen kölcsönbe vett munkás dolgozik. eltelt kicsiny időben ugrásszerűen megnőtt a szlovákok érdeklődése is a magyar munkahelyek iránt, mert egyszerűbb lett magyarországi munkavállalásuk. Az engedélyek kiváltása korábban két vagy három hónapig tartott, most ez két-három napra rövidült. Az ercsi ipari parkban lévő, TÖBB TÍZEZER SZÁMLA AZONOSÍTÁSA KÉRDŐJELEZŐDHET MEG Közjegyzőre utalt banki ügyfelek • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A minisztérium honlapján elérhető irányelvtervezet szerint, mivel a szolgáltató csak a hiteles másolat eredeti példányát fogadhatja el, a faxon vagy elektronikus úton érkezett másolat nem minősül az azonosítási kötelezettség teljesítésének. A mostani irányelv alapján számos pénzintézeti és lízingszámla azonosítása válhat kétségessé, az év első három hónapjának nagy kampányában ugyanis sok bank elfogadta, hogy a számlatulajdonos helyett annak meghatalmazása alapján valaki más járjon el személyesen a pénzügyi szolgáltatónál úgy, hogy az ügyfél azonosításra szolgáló iratait - személyi igazolvány, útlevél - magával vitte. Főleg az azonosítás utolsó heteiben azonban több bank - így például az OTP is - elfogadta, ha az ügyfél saját kezűleg írt és aláírt, tanúkkal hitelesített bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozott adatairól, számos „levelezőbank”, lízingcég pedig már a kezdetektől ezt az írásos nyilatkozatban történő azonosítást alkalmazta - ráadásul náluk még tanúkkal sem kellett hitelesíteni ezt az irományt. Az ilyen úton azonosított számlák az új irányelv alapján nem számíthatnának azonosítottnak, hiszen nincsenek közjegyző által hitelesítve. Azt ugyan nem hisszük, hogy a PM visszamenőleg megkérdőjelezné ezen számlák azonosítását, ám komoly hátrányt okozhatnak az eddig nem azonosított és az új számlák tulajdonosainak - akiket egyébként (például az OTP-nél mától) többletdíj is sújt. Nem emelkedett a diákhitelkamat gml FOLYTATÁS A 2 1. OLDALRÓL £1,1 INI A DK ugyanis a meghirdetés 7 előtti félév átlagos forrásköltségEHIBye alapján számítja ki az aktuális kamatszintet, amihez 2 százalékos kockázati felárat, illetve hasonló mértékű működésiköltség-fedezetet számíthat fel. Az átlagos forrásköltség a múlt év második félévében 9,62 százalék volt, amihez egy kormányhatározat értelmében hozzáadódott a 2 százalékos kockázati felár, illetve - a diákhitelezés történetében először - a működési költségfedezet. Az elmúlt fél év során lapunk számításai szerint legalább 1 százalékkal megemelkedett a DK forrásköltsége - erre bizonyíték, hogy a diákhitelkötvények első félévi kibocsátása 10,46 és 11,79 százalékos kamatszinten történt. A diákhitel kamatának helyben tartása tehát csak úgy lehetséges, hogy a DK kevesebb bevételt hoz össze. Lapunk számítását - a konkrét forrásköltség szintjének megjelölése nélkül - Fábián Tamás, a DK vezérigazgató-helyettese is megerősítette. Mint elmondta, a Pénzügyminisztériummal egyeztetve döntöttek úgy, hogy a forrásköltségek emelkedését nem terhelik automatikusan a továbbra is kiépülőben lévő rendszerre. Erre persze csak úgy van lehetősége a társaságnak, ha valahonnan, valaki „állja” a különbözetet. A vezérigazgató-helyettes szerint ennek módjáról még nem született megállapodás, de szó lehet arról, hogy fedezetül lehívják a költségvetésben a diákhitelezés idei támogatására szánt - eddig fel nem használt - 400 millió forint szükséges részét, illetve, hogy a kamatemelés elmaradásából keletkező veszteséget elhatárolják. I