Napi Gazdaság, 2004. november (14. évfolyam, 212-232. szám)

2004-11-02 / 212. szám

IDÉN MÉG ÖTVEN BÁZISPONTNYI KAMATVÁGÁS JÖHET A monetáris tanács is támogatja a 2006-os inflációs célt? A várakozások szerint a monetáris tanács (MT) ma kommentálja a 2006-os inflációs célkitűzést, illetve az ekörül alakuló konszenzust. Elemzők az idén még legfeljebb 50 bázispontnyi kamatcsökkentésre számítanak.­­ MOLNÁR CSABA Nem lenne meglepő, ha a monetáris tanács mai ülésén foglalkozna a 2006-os inflációs célkitűzéssel - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők. A cél körül - 3,5 százalékon - kialakulni látszik a konszenzus, előszörre a pénz­ügyminiszter mondta meg a 2006-os „tutit”, ezt csütörtökön üdvözölte a jegybank elnöke, valamint utalt arra, hogy az MT-nek sincs ellenére, ráadásul a piaci elemzők sem tartják befuthatatlannak (NAPI Gazdaság, 2004. október 29., 3. oldal). Nem kizárt, hogy az MT is megnyilvánul az inflációs célkitűzés ügyében - véli Forián Szabó Gergely, a CA­­IB Alapkezelő elemzője. Hasonló véleményen van Nyeste Orso­lya, az Erste Bank elemzője, aki szerint amennyiben a tanács megtárgyalja, majd egyetértés esetén nyilvánosságra is hozza ál­lásfoglalását, meg is kezdődhetnek a tárgyalások az inflációs el­képzelésről. Az inflációs célkitűzésen kívül nem várhatók eget rengető információk a keddi közleményben, így ezen túlme­nően a „kétsoros” változatra le­het számítani. A jegybank már mindent közölt a piaccal, amit közölni akart - mondta Pintér András, az IEB elemzője. Az előző napokban ugyanis az MNB - a pénzügyi tárcával egyetemben - egy sor fórumon megnyilvánult mind az inflá­ció, mind a kamatszint ügyében. A piac „fogta” az elnöki üze­neteket és idén még 25-50 - többnyire 50 - bázispontos vágás­ra számít. Ennek egyik megkerülhetetlen feltétele, hogy a ma­gyar deviza árfolyama „kihúzza” a 250 forintos eurókurzus kör­nyékén a következő - a várakozások szerint nem túlzottan opti­mista - inflációs jelentésig. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor és milyen megoszlásban vag a jegybank, arról azon­ban nem, hogy idén nem csúszik 10 százalék alá a kamat. A jegybank feltehetően a jövő év első negyedére-felére tartogatja a „muníciót”­, amikor valószínűleg jelentősen mérséklődik az inf­láció, sőt, a reálkamat szűkítése sem kizárt. Annak ellenére, hogy az utóbbi napokban a jegybanktörvény módosításának ter­vezete széles körű nyilatkozatháborút váltott ki - a törvényhozásban Járai Zsig­­mondot lemondásra felszólító kormányoldali vélemény is artikulálódott -, a monetáris tanács várhatóan nem kommentálja az eseményeket. Elemzői meg­ítélések szerint ugyanis ez mérsékelten tiszte a testületnek, ráadásul a „meccs” még nem zárult le. A módosítási javaslat már most is jelentősen pu­­hult az 1.0-ás verzióhoz képest, és még nem ismert az Európai Központi Bank állásfoglalása. Kevés az esélye annak, hogy november közepéig - amint az ere­detileg várható volt - szavaznának a törvényhozásban a módosítás sorsáról. A SZABADSÁG A piac szerint a 3,5 százalékot kommentálják, a politikai tör­ténéseket szó nélkül hagyják 13,5 Ma összeáll az adócsomag­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Több beruházás, több munka­hely - adta meg a jövő évi bü­dzsé ars poeticáját a pénzügyi tárca vezetője, aki szerint a ki­adások infláció alatti, 3,9 száza­lékos emelkedése az euró beve­zetéséhez szükséges konvergen­cia irányába tett határozott lé­pés. A miniszter egyetért az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) jelen­tésében foglaltakkal, amelyek a 2005-ös költségvetésben rejlő kockázatokat nevesítik, főleg az áfabevételek esetében, ezért is képezték a 100 milliárd forin­tos tartalékot a büdzsében. A magántőke bevonása az autópá­lya-építésekbe sem mentes a kockázattól, tekintve, hogy 137 milliárd forint befizetését vár­ják a koncesszoroktól jövőre, ám a pénzügyminiszter szerint ez ügyben már folytattak tár­gyalásokat a lehetséges befekte­tőkkel. Célszerűnek gondolja Dras­kovics, hogy a kiadási főösszeg 2,5 százalékát elérő hiánynöve­­kedés esetén hozzányúljanak a büdzséhez (jelenleg 5 százalék a limit), ám szerinte ehhez nincs szükség az ÁSZ által szorgalmazott pótköltségvetés­re, elég a törvénymódosítás. Utóbbi ugyanis alkalmasabb eszköz az évközi gyors beavat­kozások végrehajtására - indo­kolt a pénzügyminiszter. A költségvetés tervezésekor figyelembe vett európai gazda­sági feltételekkel kapcsolatos kérdésünkre a miniszter el­mondta, szakértői stábja nem úgy látja, hogy a konjunkturális pálya csúcsára értek volna főbb exportpiacaink (ahogy azt több kutatóintézeti anyag és felmé­rés is mutatja), ahonnan lefelé vezet az út: csapata inkább némi javulásra számít a követ­kező évben, ennek segítségével a magyar gazdaság az idei 3,8-Az ellenzék szerint nyertesekről nem, csak vesztesekről lehet beszélni a jövő évi büdzsé tervezete alapján. Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető­helyettese úgy véli, a mezőgazdaság esetében a támogatásoknál nem látni a nemzeti hozzájárulás forrását, az egészségügyben a választáskor be­ígért hűségjutalmak fedezetét. 3,9 százalék után 4,0 százalék­kal bővülhet. Draskovics szerint a magyar kivitel úgy is két számjegyű mértékben képes idén növekedni, hogy a régi tag­államokban minimális keres­letnövekedés volt tapasztalható: ez elsősorban a visszanyert ver­senyképességnek tudható be. Jövőre valamivel 40 dollár alatti átlagos olajárral számol a tárca. Draskovics szerint az eb­ben rejlő kockázatok elsősor­ban az üzemanyagárakon ke­resztül hatnak a büdzsé bevé­teleire­­és az energiaárakon keresztül a fogyasztás szinte minden területére, ám ez a ha­tás nagyban függ a dollár árfo­lyamától). A pénzügyminiszter elmondta még, az olajár alaku­lása Nyugat-Európára hat in­kább, a magyar ipar a kilenc­venes években újult meg, ami kevésbé energiaigényes műkö­dést eredményezett. A pénzügyi tárca szerint októberben a várakozásaiknak megfelelő volt a bevételek alakulása. Különösen a kri­tikusnak ítélt áfa esetében fontos, hogy teljesüljenek a prognózisok. A PM előrejelzése szerint október végére a hiány eléri az egész évre tervezettet, majd a novem­berre várt nagyobb mértékű deficitet ellensúlyozza a decemberi szufficit. AZ ÁHT KONSZOLIDÁLT FUNKCIONÁLIS KIADÁSAI* Állami működés_________________________________13,4 Jóléti funkciók__________________________________61,6 Gazdasági funkciók________________________________13_ Államadósság kezelése_____________________________8.7 Funkcióba nem sorolt tételek_________________________3.4 A pénzforgalmi szemléletben___________________Forrás: törvényjavaslat DRASKOVICS TIBOR MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2004. NOVEMBER 2., KEDD HÍRHÁLÓ • Hétfőtől olcsóbb lett az üzemanyag Tegnaptól egy forinttal csökkent a motorbenzin és a gázolaj literenkénti ára az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki változása miatt. A Mal Rt.-nél érvényes új fogyasztói árak: a 95-ös ólmozatlan benzin literenként 253,5, a 95-ös keverék benzin 256,5, a 98-as ólmozatlan benzin 262,5, gázolaj pedig 240 forintba kerül.­ ­ Továbbra is függőben a 2005-ös minimálbér AZ Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén pénteken sem született megállapo­dás a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlás mértékéről, a folytatás szerdán következik. A munkaadók 56 ezer, a munkavállalók 58 ezer forintot sze­retnének. A kormány új javaslattal állt elő az egészségügyi hozzájárulásnál: eszerint az a nyolcvanezer forint alatti átlagkeresetű ágazatokban nem novem­bertől, hanem január elsejétől, s nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkenne; a 115 ezer forint alatti átlagkeresetű területeken szintén januártól, 1200 forinttal. Ez a javaslat nyolcmilliárd forintos bevételkiesést jelent a büdzsének. A többi területen 2005-ben nem csökkenne az egészségügyi hozzájárulás.­ ­ Jövőre indulhat a margitszigeti uszodaépítés Februárban elkezdődhet meg az új margitszigeti uszoda építése a 2006-os úszó, műúszó, műugró és hosszútávúszó Európa-bajnokságra - jelentette be Görözdi György miniszteri biztos. A beruházás a tervpályázaton győztes Építész Stúdió Kft. tervei alapján valósulhat meg. Az építési elvi engedély már a jövő héten megszülethet. Ha a fővárosi közgyűlés megadja tulajdonosi hozzájáru­lását, kiadható a tényleges építés engedély, majd megjelenhet a munkálatok kivitelezési pályázata. * Újra Parragh László az MKIK elnöke A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pénteki küldöttgyűlése újabb négy évre Parragh Lászlót választotta meg a szervezet elnökének. Az általános alelnök Miklóssy Ferenc, míg alelnök Bihall Tamás, Juhász József, Kocsis István, Kovács Vince, Mosonyi György, Petykó Zoltán, Radetzky Jenő és Vereczkey Zoltán lett.­ ­ Somogyi Ferenc mától külügyminiszter A külügyi bizottság pénteken támogatta Somogyi Ferenc kinevezését, ma pe­dig leteszi miniszteri esküjét és átveszi a tárca irányítását. Mivel Kovács László mandátuma november elsején lejárt, Somogyi kinevezéséig Bársony András politikai államtitkár látta el (egy napig) a miniszteri feladatokat. So­mogyi a meghallgatásán úgy vélte, hogy az EU-tagságból adódó lehetősége­­­­ket kihasználva a magyar külpolitikának növekvő aktivitással kell tevékeny­kednie a környező országokkal való kapcsolataiban, valamint hozzátette, hogy a határon túli magyarok érdekvédelmét a magyarlakta területeken beru­házásokkal, munkahelyteremtéssel tovább lehetne erősíteni. Véleménye sze­rint kifejezetten magyar érdek a transzatlanti kapcsolatrendszerben a közel­múltban kialakult zavarok felszámolása. 3 Az önkormányzatok is tartalékot képeznek­ ­• SZABÓ ZSUZSANNA A jövő évi költségvetés kiin­dulópontja magasabb színvona­lú közszolgáltatás és hatéko­nyabban, racionálisabban mű­ködő, olcsóbb állam létrehozá­sa, amelynek értelmében a ke­vesebb pénzzel rendelkező ön­­kormányzatok nagyobb támoga­tásban részesülnének, míg a tehetősebb településeknek na­gyobb felelősséget kellene vál­lalniuk - mondta Katona Ta­más államtitkár a megyei jogú városok bizottsági ülésén. A költségvetési javaslatban a kor­mány 2776,5 milliárd forint önkormányzati bevétellel tervez a hitelek nélkül, ami nominá­lisan 10,7 százalékkal haladja meg az idei előirányzatot, ezen belül a központi költségvetési forrásoknál 1334,6 milliárd fo­rintot, mintegy 6,5 százalékos növekedést tervez. A támogatá­si összeg az EU-ból származó és az EU-társfinanszírozású, vala­mint a kizárólag hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket szol­gáló, fejezetektől átvett pénz­eszközökkel eléri az 1449 mil­liárd forintot, mindez csaknem 10 százalékkal meghaladja a tavalyi előirányzatot. A költségvetési javaslat sze­rint az önkormányzati alrend­szereknek is hozzá kell járul­niuk a tartalékképzéshez, ezt a kormány az állami hozzájáru­lások és támogatások együttes előirányzatának 2,5 százaléká­ban, azaz 21,7 milliárd forint­ban határozta meg. A 2005-ös költségvetés célkitűzése a köz­­­­szféra egészére vonatkozó ke­­­­resetek átlagos bruttó 6 száza-A kabinet a beruházásokat kiemelt célnak tekinti, ezért a helyi tömeg­­közlekedés normatív támogatására 6 milliárd forinttal biztosít többet a 2004. évi, zárolás utáni összeghez képest, valamint a belterületi utak burkolatfelújításához a központi költségvetés 10 milliárd forintos támogatással járul hozzá­­lékos növekedése, amely a prognosztizált infláció és a személyi jövedelemadó-tör­vényt érintő változások ered­ményeként 3,5 százalékos re­álkereset-emelkedést jelent. Az igazgatásban a bérfejlesz­tést, valamint a 13. havi illet­mények visszapótlását saját ha­táskörű intézkedésekkel kell megvalósítani, míg a közszol­gáltatás egyéb területein a költ­ségvetés a bérfejlesztés 4,5 szá­zalékát biztosítja, 1,5 százalé­kát pedig racionális gazdálko­dással kell előteremteni - mondta Katona. Ez összességé­ben 37,8 milliárd forint több­lettámogatást jelent az önkor­mányzatoknak. Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati információk a Kuta-Suli legjobb cégek Tanácsadó Központ tanácsadójától! Pályázati iroda Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 TeL/Fax: (36-22) 327-940, 327-939 E­mail: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.

Next