Napi Gazdaság, 2004. december (14. évfolyam, 233-254. szám)

2004-12-01 / 233. szám

JÖVŐRE DÖNTENEK AZ ERM­ÚI-DÁTUMRÓL Csak a lefutás változik, az eurocél változatlan A kormány várhatóan a héten tárgyalja és el is juttatja Brüsszelbe a módosított konvergenciaprogramot, amely változó lefutással tervezi elérni az euró változatlanul 2010-re előirányzott bevezetését - az OECD és a piaci vélemények szerint ez nem annyira magától értetődő. S . MOLNÁR CSABA-SEBŐK MIKLÓS A héten a kormány elé kerü­lő módosított konvergencia­program az eredeti tervnek megfelelően 2008-ra biztosítja, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá csökken­jen. A program jellege és iránya nem változik, és végrehajtása biztosítja, hogy az eurót 2010-re be lehessen vezetni - idézte a FigyelőNet Kovács Álmosnak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának az M77-nek adott nyilatkozatát. Mivel azonban magasabb hiányszintről indulva kell elérni a 2008-as célt, a kö­vetkező években a korábban tervezett 0,5 százalékpontos éves deficitcsökkentéssel szemben a módosított program 0,6-0,7 szá­zalékponttal számol, ez évente a kiadások 30-50 milliárd forint­tal nagyobb mérséklését jelenti a korábban tervezetthez képest. Az ERM II rendszerbe való belépés időpontjáról jövőre születik meg a döntés, miután az MNB-vel is konzultált a Pénzügyminisz­térium - jelentette be Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter egy­re biztosabb a jövő évi 4,5 százalékos inflációs cél teljesítésében, az idén pedig továbbra is 6,8 százalékos éves átlagot vár. Minden fontos mutatót tekintve közeledünk az eurócsatlakozás feltételei­nek teljesítéséhez - mondta a miniszter. A nyugdíjak vásárlóérté­ke jövőre 4 százalékkal nő, és a GDP 4 százalékos növekedésé­ben is lehet bízni. Nem ennyire derűlátó sem az OECD, sem pedig a piac. A szer­vezet legfrissebb jelentésében a módosított konvergencia­programban várt hiánynál szignifikánsan magasabbra számít. A szervezet értékelése szerint noha az államháztartási hiány jelen­tős csökkenése várható az idén, a költségvetési politikai célok és az eredmények közti nagy szakadék megmarad, ami a makrogaz­dasági politika összehangolását megnehezíti, és növeli az országkockázati felárat. Az új kormánynak hitelesebb költségve­tési stratégiára kellene átállnia, reálisabb célokat kijelölve, és ezt a fenntartható kiadáscsök­kentések iránti erősebb elköte­lezettséggel kellene támogatnia. Az államháztartás hiánya az OECD szerint az idén a GDP 5,4, jövőre 4,9, 2006-ban 4,5 százaléka lesz. A konvergen­ciaprogram így még inkább kiélezett, mint az eredeti volt - véle­kedik Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Még az idei hiány mértéke sem ismert, és a jövő évi költségvetés is jelentős kockázatok hordoz. A programot bármilyen típusú kis elmozdu­lás is kisiklathatja, és feltehetően befolyásolja a hiánycsökkentés mértékét az is, hogy 2006-ban parlamenti választások lesznek. Nagy kérdés a hiány szempontjából, hogy miként lehet elszámol­ni a magán-nyugdíjpénztárakba befizetett összeget. Amennyiben az Eurostat akceptálja azt a magyar javaslatot, hogy ezzel csökken­teni lehessen a hiányt, úgy valamelyest lazul a feszítés, megfigye­lők szerint azonban a politika az enyhülést élből politikai célokra használja fel - azaz megkezdődik az osztogatás. Kovács szerint egyébként nem a konvergenciaprogram miatt kellenének a meg­szorítások, hanem mert ezt kívánja meg a gazdaság állapota. A módosított programot a kormány szerdán tárgyalja, és decem­ber első napjaiban küldi el az Európai Uniónak. Változatlan az a terv, hogy az idén ennél nagyobb mértékű lesz a mérséklés. A csök­kentésnek a kormány és az Európai Unió által korábban jóváha­gyott eszközei sem változtak, vagyis a deficit lefaragása a kiadá­sok mérséklésén, az állam működtetésének takarékosabbá téte­lén, a feladatok ésszerűsítésén keresztül valósul meg, nem pedig az adóterhek növelésének útján. A pénzügyi kormányzat most sem feledkezett el megemlékezni a magas kamatszintről, miként szá­mít arra is, hogy a kiadások csökkentése mellett a következő évek­ben a kamatkiadások relatív mértéke is csökken. Fontos döntést hozott Mádl Ferenc köztársasági elnök a jegybanktörvény mó­dosításának megfontolásra való visszaadásával - mondta Draskovics Tibor. A miniszter kiemelte, hogy Mádl nem talált alkotmánysértő részleteket a tör­vényben, mivel akkor az Alkotmánybírósághoz küldte volna felülvizsgálatra. Draskovics szerint nem zárható ki, hogy egyes részletekben változik a tör­vény, sőt bizonyos helyeken - így az Igazságügyi Minisztérium jegybankelnöki rendeletekre vonatkozó véleményezési jogánál - ezt szükségesnek is tartotta. IAZ OECD pR°GNÓz ISA ______________________2004 2005 2006 GDP-növekedés________3,9 3,6 3,5 1 Export______________14,7 12,6 12,2 Import_____________14,7 11,8 11,2 Fogyasztói árak________6,9 4,7 4,5 g Munkanélküliségi ráta 5,9 5,7 5,6 Kht. hiánya_____________________ 1s (a GDP százalékában) 5,4 4,9 4,5 ■orrás. OECD___________________ Nem távolodott az euró A szomszédból ingázók országa lehetünk .■ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mások esetében, mivel az át­­település többlépcsős is lehet - a család csak akkor jön át, ha itt már biztos megélhetés várja őket -, ez a folyamat 10-15 évet is igénybe vehet. Ennél hama­rabb - egy-két éven belül - meg­nőhet a munkavállalók, ezen be­lül az ingázók száma. Jelenleg több multinacionális cég foglal­koztat Magyarországon elsősor­ban szlovákiai magyarokat, a Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül 300-an járnak át a szomszédból. A Philips Kft. győri gyárában a 4400 munkavállaló 70 százalé­ka bejáró, közülük nyolcszázan Szlovákiából érkeznek naponta. A kettős állampolgárság térnye­rése esetében elképzelhető, hogy pont a multinacionális cégek lépnének elsőként, hiszen az ol­csó munkaerő vonzó lehet. Par­­ragh László a Magyar Kereske­­­delmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke lapunknak elmondta, hogy a teljes határ menti vidé­ken megtelepedhetnek az ingá­zást kihasználva a gyártók. Ez egyrészt segíthetné a régiós kü­lönbségek leküzdését, másrészt a magas létszámú olcsó munka­erő csökkentheti a bérnövekedé­si dinamikát. Ugyanakkor nem kiszámítható terhet jelenthet a magyar egészségügyi és szociá­lis ellátó rendszer számára, hi­szen az ingázók általában oda fi­zetik a járulékaikat, ahol a mun­kahelyük van. Egy járulékot fi­zető magyar állampolgárnak azonban a közvetlen családtag­jai is jogosultak a szociális és egészségügyi ellátásokra, s mivel a mostani ingázók jelentős része magyar nemzetiségű, elképzel­hető, hogy a kiadási oldalon is növekedést okozhat az ingázók számának emelkedése. A munkaerőpiacon Parragh szerint inkább a mostani hiány­szakmák járnának jól, ugyanak­kor komoly feszültségeket nem biztos, hogy okozna, hiszen „sen­ki sem jönne át munkanélküli­nek”. Hiányszakma egyebek kö­zött az építőipari szakmunkás - ebben a szegmensben jelenleg is sok külföldi dolgozik, de leg­többjük illegálisan. Emellett számos olyan szakma van, ame­lyeket az itt élők már nem szí­vesen töltenek be - háztartásbeli, takarító - míg egyes területeken, például az egészségügyben az alacsony bér miatt sok a pályael­hagyó, illetve a külföldre távozó. HAVI KERESETEK Ausztria és Németország_________2000 Horvátország, Szlovénia__________700 Magyarország______________500-550 Szlovákia________________350-400 Szerbia__________________150-200 Románia_________________170-190 Ukrajna_________________100-110 Kárpátalja_________________82-90 ForrásMKIK______________________ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Véglegesíthető formában van az új román-magyar nyugdíjegyezmény szövege, amely szerint Románia az Európai Unió szabályainak megfelelően időarányosan fi­zetné ki a Magyarországra áttelepülők nyugdíját - mondta Camelia Hristea, a ro­mán országos nyugdíjpénztár kétoldalú egyezményekkel foglalkozó osztályvezetője a két fél közötti új kétoldalú nyugdíjegyemény szövegéről - írja a hvg.hu az MTI-re hivatkozva. Az időarányosságnak az érvényesítését a vonatkozó európai közösségi jogszabályok irányozzák elő, amelynek értelmében annak arányában folyósítják az egymás országába áttelepedett személyek nyugdíját, illetve nyugdíjrészét, hogy hány évet, hónapot és napot dolgoztak az előző lakhelyükül szolgáló országban. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2004. DECEMBER 1., SZERDA 1­0 Költségvetés 2005: már nem nőhet tovább a hiány­ ­• SEBŐK MIKLÓS Az önkormányzatok nélkül számolt novemberi államháztartási hiány az előzetes adatok szerint 104 milliárd forint lehet - jelentette ki Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára. Ez az adat megfelelne a tárca által kiadott prognózisnak. Decemberre 97,3 milliárdos többlettel számol­nak a József nádor téren. Tegnap este véget ért a 2005. évi költségvetési törvénytervezet vitájának talán legfontosabb ré­sze: a képviselők döntöttek a bü­dzsé főösszegeiről, a hiányról, valamint a fejezetek közötti át­csoportosításokról. A módosítá­sok nyomán a központi költség­­vetés kiadási főösszege az erede­ti 6526 ezer milliárd forint he­lyett 5847 milliárd lett. A bevételi főösszeg 5847 ezer milliárdról 5883 ezerre nőtt, így a deficit 699,7 milliárd lett a korábbi 679 milliárd után. A képviselők a szavazás során több ponton fe­lülbírálták a kormány javaslatát: nem törölték el a közszférában kötelezően kifizetendő nyelv­pótlékot és a tévédíjat sem állították vissza. Egyebekben a parlament költségvetési bizottságában már múlt héten zöld utat kapott módosításokat vezetik át a költségvetési javaslatba. Ezek közül a legfontosabb az önkormányzati norma­tívák 14,7 milliárd forintos emelése. Az egészségügyi területen az irányított betegellátásba bevonni kívánt lakosság száma 5-ről 2,5 millióra csökkent, továbbá többlettámogatást kaptak a rák­­betegek szervezetei és a szervátültetettek szövetsége. A támogatott költségvetési módosító javaslatok 70 milliárd fo­rintos átrendeződést hoznak, de az ESA rendszerben számított hiánycél továbbra is 4,7 százalékos -közölte még délelőtt a pénz­ügyminiszter. Ezzel szemben Szabó Lajos, a szocialisták költség­­vetési munkacsoportjának vezetője a képviselők által végrehaj­tott változtatások összértékét 37 milliárd forintra tette. Draskovics Tibor azt is elmondta, hogy az idei módosító indítvá­nyok a korábbi évekkel ellentétben nem növelik az adóbevétele­ket, így azok túltervezésének is kisebb a veszélye. További kocká­zatot jelent ugyanakkor a kettős állampolgárságról rendezendő nép­szavazás. Ennek pozitív kimenetele ugyanis minden bizonnyal „mí­nuszokat jelent majd” a költségvetésnek - tette hozzá Draskovics. DEFICIT 699 Wiitu­mMH­HI Nagyobb lehet a járulékkedvezmény A jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan a kormánypártok egy sor, a foglalkoztatást érintő szabályok enyhítését célzó módosító javaslatot nyújtottak be. A NAPI GAZDASÁG A kisebbik kormány­párt megduplázná, 15 ezer forint helyett 30 ezer forint havi maxi­mális kedvezményben részesítené a pályakezdőket és gyermekgondozásból visszaté­rőket foglalkoztató munkaadó­kat. Az eredeti, parlament előtt lévő törvényjavaslat a legfel­jebb havi 90 ezer forint bruttó keresetre jutó tb-járulékoknak az ötven százalékát biztosíta­ná, az SZDSZ-frakciótól szár­mazó módosítás ezt száz száza­lékra emelné. Ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás idejének el kell érnie legalább a kilenc hónapot és további három hó­napra kell kötelezettséget vállalnia a munkáltatónak. A megemelt támogatást a Mun­kaerő-piaci Alapból (MA) fi­nanszíroznák. Az oktatási bizottság a mi­nimálbér helyett annak 130 százalékát javasolja odaadni normatív módon, foglalkozta­tási ösztöndíj formájában. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jog­viszony a szakmai készségek megszerzése céljából, munka­tapasztalat-szerzés biztosításá­ra jön létre, és egy évre szól. Ez nem azonos a szintén e tör­vényben kedvezményezett pá­lyakezdőkkel, akik legfeljebb 25 éves korig élhetnek ezzel, míg az ösztöndíjasok 30 éves korukig. Az oktatási bizottság igazából a piaci szabályok sze­rint elhelyezkedő diplomások versenypozícióját javítaná ez­zel a javaslattal, mert így nem kell olcsó konkurenciával megküzdeniük. Más kormánypárti módosí­tók is enyhítenének a szabá­lyokon. Ha elfogadják az egyik MSZP-s előterjesztést, akkor a gyes, gyed, gyet és ápolási díj folyósításának lejárta után nem egy éven belül kellene e mun­kavállalókat alkal­mazni, hanem idő­korlát nélkül az első munkába állás elég feltétel lenne. A kedvezmény három helyett már két év után ismét igényelhető lenne, s az sem lenne kritérium, hogy ugyan­azon munkaadó ugyanazon munkavállalót foglalkoztassa újra - derül ki egy másik, a szocialista párt vezető társa­dalombiztosítási politikusai által jegyzett javaslatból. Tő­lük származik az is, ami - a pályakezdőkhöz hasonlóan - normatív alapon biztosítaná az ötven év feletti munkanélkü­liek alkalmazásának kedvez­ményét, a jelenlegi állás sze­rint ugyanis erre pályáznia kellene az MA-ból a munka­adóknak. Egy másik baloldali politikus a tb-járulékokon be­lül az egészségügyi hozzájáru­lás teljes összegét megspórol­ná a munkaadónak. A kor­mány indítványa ötven száza­lékról szól, viszont a teljes tb­­járulékkörre kiterjesztve, így a képviselői módosítás nehezen értelmezhető. A módosítókról jövő héten szavaz a parlament, a zárószavazás napja decem­ber 13. KEDVEZMÉNY 30 Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati Kutatás-fejlesztési legjobb cégek Tanácsadó Köspont tailáCSadójától! Pályázati ir©ála 1 Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Tel /Fax: (36-22) 327-940, 327-939 E-mail: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu

Next