Napi Gazdaság, 2005. február (15. évfolyam, 22-41. szám)
2005-02-01 / 22. szám
MÁST AKAR A NÉP, MÁST GYURCSÁNY FERENC Egykulcsos szja-ra szavaznak a PM honlapján • BAKA ZOLTÁN Ha az internetezőkön múlna, nem a kormányfő adózással kapcsolatos elképzelései szerint változna a jövőben az adórendszer - derül ki a Pénzügyminisztériumnak (PM) küldött állampolgárijavaslatokból. A tárca honlapján gyűjtött ötletekből ugyanis leginkább egy egykulcsos szja- és áfarendszer képe rajzolódik ki, a jelenleg biztosított kedvezmények pedig pusztulásra lennének ítélve, abban viszont nincs konszenzus, hogy ez alá tartozzanak-e a gyerekek utáni, a lakás és az alkalmazotti kedvezmények. Nagy a támogatottsága a családi adózásnak is. Gyurcsány Ferenc a hét végén tette egyértelművé, hogy nem számol egykulcsos szjatáblával, de még az SZDSZ kétkulcsos javaslata sem az igazi. Az elektronikus hozzászólók többsége szerint nincs szükség továbbá többféle járuléknemre, elég volna egy (akár a jelenleginél magasabb) járulékkulcsot alkalmazni. Az iparűzési adót megszüntetnék, helyette a társasági adó (egy beíró szerint 20 százalékra történő) emelését tartják járható útnak vagy meg nem nevezett központi forrásokat csoportosítanának át az önkormányzatokhoz. A települések egyáltalán ne szedjenek vállalkozási tevékenységhez köthető adót, azt központosítsák - olvasható az egyik ajánlásban. Sokan teszik szóvá az adóadminisztrációt, jóval kevesebb és egyszerűbb nyomtatványt, illetve egységes adó- és járulékszámlaszámot követelve, ahonnan az államapparátus dolga volna a befizetések egyes jogcímek szerinti felosztása. A PM pár napja ..indította el honlapján az „ötletbörzét”, ahová tegnap délutánig mintegy 100 javaslat került be. Ezek egy része a költségvetés kiadásainak felülvizsgálatát szorgalmazza. Mások az adóellenőrzés, a szankcionálás szigorítását sürgetik. A csődbe ment vállalkozóknál ellenőrizni kellene a vagyongyarapodást - véli egyikük. Előkerül a vagyonadó, sőt a kamatadó bevezetése is, van, aki a jelenleg 25 százalékos osztalékadót törölné el. Alacsonyabb áfakulcs mellett szükségtelen lenne az áfalevonás lehetőségének fenntartása - olvasható a neten. Ha a beírókon múlna, adót vetnének ki a gépkocsinyeremény-betétekre, a hálapénzre (bár ezt jelenleg is be kellene vallania az orvosnak). Többen sérelmezik, hogy azonos munkakörben más nettó jövedelemhez jut a munkaviszonyban és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott, az eltérő adószabályok miatt. Néhányan eltörölnék az örökösödési illetéket (az MDF kedvenc vesszőparipája), csökkentenék az ingatlanadót (és kivonnák az adóalapból a bérlő által fizetett rezsidíjat). A beírásokat jellemzően a városi értelmiségiek jegyezhetik, legalábbis ez derül ki abból, hogy mindössze egy, az agráriumot érintő javaslatot találtunk, abban is a szektornak adott támogatások, kedvezmények feleslegességéről értekeznek. Javaslatokat február elejéig lehet tenni a www.pm.hu internetes oldalon. Érkeztek tréfás javaslatok is: legyen minden nulla kulcsos vagy legfeljebb kétkulcsos az adórendszerben, majd az idegenforgalom kitermeli a bevételt, csak szereznünk kell egy tengert. Volt, aki stresszadót javasolt, a munkahelyi légkört egy 10 pontos skálán mérve állapítanák meg a munkaadó adóját. Egy beíró szerint nem kell adó, az MNB majd fedezetlen pénzkibocsátással finanszírozza a hiányt. A MONETÁRIS TANÁCSBAN ERŐSÖDIK A REÁLSZFÉRA KÉPVISELETE Járai nem örül Gyurcsány jelöltjeinek • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jelöltek közül Neményi Judit nyilvánult meg a bejelentéskor, aki szerint az MT működésében problémák voltak láthatóak, s annak reményében vállalta a jelöltséget, hogy hozzájárul a felelősségteljesebb és szakszerűbb működéshez. Az elemzők - bár meglepetéssel konstatálták Csáki és Bihari jelölését - nem várnak gyors CSAPAT ÉS A PÉNZÜGYÉR A piac szerint szinte minden szempontból szalonképesek keres változásokat a monetáris politikában. Sok minden kiderül a jegyzőkönyvekből, lehet, hogy szorosabb döntések születnek, élesebb vitákat folytatnak a tagok, de nem jönnek nagyobb kamatvágások - véli Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Török Zoltán, a Raiffeiesen Értékpapír szakértője szerint politikai húzásként is értelmezhető, hogy a jelölteknek nincs direkt politikai kötődésük, szakmaiságuk nem hagy kívánnivalót maga után, és minden szempontból szalonképesek, közöttük feltehetően nincs „héja”, de „galamb” sem. Az azonban mindenképpen beszédes, hogy Biha- A JELÖLTEK Bánfi Tamás a BKÁE Pénzügyi Intézete pénzügy tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA gazdaság- és jogtudományi osztálya pénzügytani bizottságának tagja 1994-től, valamint 1995-2001 között az MNB elnöki tanácsadója. Csáki Csaba a budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének tanszékvezetője, az MTA rendes tagja 1994 óta, valamint a FAO, az OECD, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Fejlesztési Bank megbízott szakértője. Bihari Péter 1992-2001 között a Budapest Bank Rt. főosztályvezetője, majd vezető közgazdásza volt, 2003-tól pedig a 7 Sigma Kft. ügyvezető igazgatója. Neményi Judit jelenleg a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, 1996-2001 között az MNB ügyvezető igazgatója, igazgatósági tagja és a közgazdasági és kutatási főosztály vezetője volt. Macedóniában az IMF szakértőjeként a monetáris politika kialakításán és megvalósításán is dolgozott 2004-ben. K makroelemző magáncége is szerepel a Reuters polljában: a legutóbbi felmérés során februárra 50 bázispontos kamatvágást jelez előre és év végre 7 százalékos alapkamatot vár. Sikeres volt az NCA első éve • SZABÓ ZSUZSANNA Bár a vártnál jóval kevesebb pályázat érkezett 2004-ben a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA), és nagyon magas volt (csaknem 50 százalék) a formai hibás pályázatok aránya, Göncz Kinga szociális miniszter mégis sikeresnek ítélte meg az NCA első évének működését, hiszen a szervezet közreműködésével több mint 5 milliárd forint jutott el a civil szervezetekhez. Ez az összeg a 13-szorosa az előző évek hasonló támogatásának. Az NCA fő forrása a ténylegesen felajánlott és átutalt személyi jövedelemadó egy százaléka, de legalább az összes felajánlható egy százalék fele, ami 2004-ben mintegy 7 milliárd forint volt. Ebből az összegből 5,4 milliárd forintot oszthatott fel a kollégiumok között, a maradékot a pályázatok lebonyolításának és az alapprogram működtetésének költségeire kellett elkülöníteni. Annak ellenére, hogy a támogatási kérelem benyújtására jogosult szervezeteknek csak a 13 százaléka pályázott, a pályázók több mint 15 milliárd forint támogatást kértek. Az elnyert összeg 73,3 százaléka működési támogatás volt, amely a szektor stabilizálásához járul hozzá. A támogatások körülbelül 45 százaléka a fővárosba jutott, ami már a támogatások a korábbinál kicsit kiegyenlítettebb eloszlásáról tanúskodik. Az NCA-támogatások egynegyedét a szociális és egészségügyi szervezetek kapták, a sport és szabadidős, a kulturális, az oktatási, a környezetvédelmi szervezetek és a nonprofit szövetségek részesedése egytized körüli, a többi tevékenységi területé pedig csak 1-3 százalékos volt. ■ KÉRT ÖSSZEG 15 rt Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Klt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA■ 2005. FEBRUÁR 1., KEDD -O Nem túl optimisták a magyar cégek • NAPI GAZDASÁG Csupán mérsékelten kedvezőek a magyarországi vállalatok kilátásai - derül ki a Ecostat legújabb konjunktúrafelméréseiből. A nagyvállalatok véleményét aggregáló top- 100 index értéke a tavaly decemberi 53 után idén januárban 52 százalékpont lett. Az utolsó négy hónapban a mutató értéke gyakorlatilag alig változott. A multinacionális vállalatok gazdasági előrejelzése október óta mérsékelt optimizmust tükröz. Saját vállalkozásuk hat hónapon belüli teljesítményét visszafogottabb derűlátással értékelik a nagyvállalatok. Januári prognózisuk szerint működési feltételeik jelentős javulását 3 százalékuk, kismértékű javulását 38 százalékuk valószínűsíti. Másfél éves visszatekintésben a pesszimista válaszok aránya jelenleg magas, mintegy 32 százalék. A top-100 rövid távú termelésnövelési előrejelzése rácáfol a saját vállalkozás gazdasági kilátásaira adott pesszimista válaszokra. A továbbra is élénk gazdasági környezetben termelésük bővítését a cégek 62 százaléka tartja megvalósíthatónak. A korábbi hónapok előrejelzéseitől eltérően a 2005-ös évben a nagyvállalatok élénkebb készletmozgásokkal számolnak úgy a saját, mint a vásárolt készleteknél. A külföldi kereslet megítélése januárban pozitívabb, mint decemberben volt. A kereslet élénkülését feltételező cégek aránya nem változott, részesedésük 39 százalék. Az érdeklődés mérséklődésétől tartó vállalkozások köre viszont a korábbi 26 százalékról januárban 15 százalékra szűkült. Idén januárban a kis- és középvállalati (kkv) konjunktúraindex 49,8 százalék, gyakorlatilag megegyezik az egy hónappal korábbival. Az index féléves átlagmutatója 49,6 százalék, a pozitív és negatív várakozások kiegyensúlyozott, fele-fele arányát jelzi. A magyar kkv-k saját vállalkozásuk féléves kilátásait mérsékelt derűlátással értékelik. Helyzetük javulását és stabilitását egyaránt a cégek 36-37 százaléka várja, a pesszimista válaszok aránya éves visszatekintésben viszonylag magas, 27 százalék. Tevékenysége bővítését a cégek 43 százaléka tervezi. A következő egy évben a szektor egyharmada számol működési területén a helyzetét megingató verseny kialakulásával. A beszállítói lehetőségek megítélése több hónapja kiegyensúlyozott. Januárban a hazai vállalatok mintegy harmada tekinti reális lehetőségnek a multinacionális vállalatokkal való együttműködést. J 60 ---------top-100 44 ----■ 40 -----------------------------------------A A A A A A A “ › ‹~ —■ › ›› —t oo tr‡ O O O o o o CN t estest Fonás: Ecostat LASSULT AZ IPARI ÁRAK NÖVEKEDÉSE Az ipar belföldi értékesítésének árszintje tavaly decemberben az előző hónapinál 0,5 százalékkal volt alacsonyabb, éves szinten pedig 3,5 százalékkal nőtt - tette közzé a KSH. Az ipari belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,4 százalékkal csökkentek, míg 2004 egészében 8,4 százalékkal nőttek. Az exportértékesítés termelői árai decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,6, az év egészében pedig 0,4 százalékkal mérséklődtek. A statisztikusok szerint az ipari termékek éves átlagos áralakulását 2004-ben a kőolaj és az acél világpiaci ármozgása, a hatósági szabályozás alá eső energia drágulása és - elsősorban az élelmiszerek területén - a májusi EU-csatlakozás befolyásolta meghatározó módon. Magyarország ragaszkodik a négy százalékhoz • GORDON TAMÁS: BRÜSSZEL Az EU 2007-2013 közötti költségvetésének irányelveiről folyó tárgyalásokon Magyarország célja, hogy a támogatási alapokból az új tagállamoknak legalább a GDP négy százaléka jusson. Ez a minimum követelmény, a budapesti kormány nem ragaszkodik ahhoz, hogy ennél több legyen, de ez alá sem megy. Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter a tegnapi brüsszeli vitában elmondta: már a négyszázalékos felhasználási aránnyal is Magyarország 13 milliárd euróval jut kevesebbhez a következő hét esztendős pénzügyi időszakban, ha a támogatási feltételek azonosak volnának az úgynevezett Agenda 2000-ben a még régi tagok számára rögzítettekkel. Baráth ellenezte az EU brüsszeli bizottságának a javaslatát, hogy a kohéziós támogatások esetében egy elfogadott projektet meg kell valósítani az adott évben rendelkezésre álló beruházási forrásból plusz két év alatt - ezután elvész a közösségi forrás. Még a hatékonyabban szervezett és kivitelezett nyugat-európai projektek sem képesek egy nagyszabású munkálat befejezésére ennyi idő alatt, így ezzel a feltétellel lehetetlenné válna a teljes összeg felhasználása - érvelt a miniszter. Nem ért egyet négy tagállamnak azzal az indítványával, hogy csökkentsék az állami támogatások felső plafonját. Csak olyan érvelést hajlandó elfogadni, amely az egységes adópolitikai szempontokat veszi figyelembe. Magyarország az elkövetkező hetekben intenzív lobbizást folytat annak érdekében, hogy az új költségvetés meghaladja a GDP egy százalékát, amint azt az EU-költségvetés nettó befizetői követelik. Ennek érdekében Baráth még e héten találkozik a brüsszeli bizottság költségvetésért és regionális politikáért felelős tagjaival, a jövő héten pedig a soros luxemburgi elnökséggel egyeztet. Ha a négyszázalékos elv érvényesül, akkor az ország évente mintegy 3,5 milliárd euróhoz juthat a strukturális és kohéziós alapokból, a vidékfejlesztési és a szerényebb halászati támogatásokból. ÉVENTE + 3,5 r.lllri:llJNI.I.B