Napi Gazdaság, 2005. március (15. évfolyam, 42-61. szám)
2005-03-01 / 42. szám
VÁLLALKOZÓI PANASZNAP A KAMARÁBAN Draskovics szerint elégséges volt a keresletszűkítés A kamara évnyitóján a kormányfő megmagyarázta, hogy miért nincsenek reformok immár tíz éve, a pénzügyminiszter pedig elismerte az áfarendszer visszásságait. C SEBŐK MIKLÓS Stabil és jó szerkezetű a gazdasági növekedés, míg az infláció több mint 20 éve nem látott alacsony szinten van - összegezte tegnap a magyar gazdaság helyzetét Gyurcsány Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évindító rendezvényén. Az államháztartás átalakításában a jelenleg is előkészítés alatt álló adóreform után a közigazgatási reform lehet a következő lépés - tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány a kamara - sokszor felfokozott hangulatú - konferenciáján elmondta: azért nincsenek 1995-1996 óta reformok, mert nincs megegyezés a szereplők között a szükséges változtatások tartalmát illetően. A kormányfő elismerte, hogy sok esetben túlbonyolított az adórendszer, de ugyanekkora problémát jelent az is, hogy az építőipar vagy a kiskereskedelem jelentős része a hivatalos adórendszeren kívül működik. Parragh László, az MKIK elnöke arra szólította fel a kormányt, hogy adjon át feladatokat a köztestületnek. Szerinte a jelenlegi költségek akár 80 százalékáért is ellátnák a jelenleg az állami bürokráciában kezelt olyan feladatokat, mint például a kereskedelemfejlesztés. A hallgatóság kérdéseire válaszoló Draskovics Tibor pénzügyminiszter kijelentette: az elmúlt években végrehajtott keresletszűkítésnél nem lett volna célszerű radikálisabban visszafogni a gazdaságot. A kormány az elmúlt egy évben a GDP egy százalékánál is nagyobb keresletszűkítést hajtott végre, ez pedig, kiegészítve a monetáris politika saját céljainál is nagyobb szigorítást végrehajtó tevékenységével, azt eredményezte, hogy nem nőtt érdemben a belföldi kereskedelem. A kormány már gondolkozik azon, hogyan lehetne a jövedékiadó-rendszer módosításával elérni, hogy a magyar fuvarozók Magyarországon tankoljanak - közölte Draskovics. Hasonlóan problematikusnak érezte a pénzügyminiszter az áfaszabályozást, mondván, nem normális, hogy ha egy vállalkozás, amely külföldről oldja meg beszerzéseit, jobban jár, mint aki belföldön teszi ezt. GYURCSÁNY ÉS PARRAGH A kamara jobb üzletet kínál AZ EXPORT HÚZZA, A HÁZTARTÁSOK VISSZAFOGJÁK A BŐVÜLÉST Tovább lassul a növekedés •- FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Tavaly az utolsó negyedévben a GDP bővülésének további mérséklődése várható a fogyasztás lassulásának, a megtorpanást mutató világgazdasági konjunktúrának és a költségvetési restrikció keresletszűkítő hatásának következtében - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az elemzők abban nagyjából egyetértettek, hogy az export és a beruházások húzzák a GDP-t, a lakossági fogyasztás dinamikája viszont - hasonlóan az előző negyedévhez - egyre markánsabban csökken. Erre - eltekintve a tavalyi első negyedévtől - nagyon régen volt példa - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szerint az export - az erős forint és az unió lassuló konjunktúrája ellenére fennálló - növekedése az európai piacokon elért térnyerésnek köszönhető. Suppan várakozásai szerinte a háztartások fogyasztása 2,2 százalékkal, a beruházások 10 százalékkal növekedhettek. A költségvetési megszorítások miatt a közösségi fogyasztás visszaesése felgyorsulhat, a belső felhasználás 3,4 százalékos növekedést mutathat. A GDP termelési oldalán az ipar hozzáadott értékének növekedése 2,5, az építőiparé 6,2, a szolgáltatásoké 2,2, míg a mezőgazdaságé csaknem 30 százalékot mutathat. [3,94 ] esem KOKÁRDÁS TRAKTORKIÁLLÍTÁS LEHET A PARLAMENT ELŐTT Forró márciusi ünnep? • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az eredeti, február 28-i dátum március 13-ára való kitolását már jóváhagyta a BRFK. A március 16-i határidőre viszont a rendőrség még nem bólintott rá, az ügyben ma kívánnak egyeztetni a demonstrálók képviselőivel. A demonstrációs bizottság elnöke arról számolt be, hogy az ország számos helyén (utakon, határátkelőkön) kifejezték már szimpátiájukat „spontán” félpályás útlezárásokkal a Budapesten demonstrálókkal a helyi gazdák, s bejelentették csatlakozási szándékukat is a tiltakozó megmozduláshoz. Ezt a demonstráció szervezői elfogadták. Ma előreláthatóan újra tárgyalóasztalhoz ülnek a demonstráló gazdálkodók és az agrártárca képviselői, miután tegnap délutánra egyezségre jutottak erről. Valószínűleg ma reagálnak a gazdálkodók a minisztérium megállapodástervezetére is. A megbeszélések várhatóan továbbra is szakmai kérdésekről folynak, az agrárminiszter pedig készen áll a végső tárgyalásokra, akár az azonnali megegyezésre is - jelezte László Boglár kormányszóvivő. Az agrártárca adatai szerint eddig 156 ezer gazdálkodó - a 208 ezer igénylő 75 százaléka - kapta meg a területalapú támogatást, azaz - 2,5 millió hektárra vetítve - 30 milliárd forintot fizettek ki. Ez az teljes összeg 40 százaléka - tájékoztattak a minisztériumban, utalva arra, hogy ebből is látszik: eddig éppen az elégedetlen kisebb gazdálkodók jutottak a pénzükhöz. Lapunk más forrásból származó információi szerint a mintegy 4 millió tonnányi intervencióra bejelentett gabonából eddig 750 ezer tonna áfut, 18,8 milliárd forintot fizettek, illetve fizetnek ki, további 2 millió tonna esetében pedig már folyamatban van a mintavétel. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Kft. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2005. MÁRCIUS 1., KEDD HÍRHÁLÓ 3 Csaknem nyolcvanmilliárd forint az uniós szufficit Magyarország tavaly mintegy 76,5 milliárd forinttal több pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit befizetett az unió költségvetésébe - mondta Banai Péter, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága európai integrációs albizottságának ülésén. Az EU által 2004 végéig átutalt források összege az osztályvezető által ismertetett adatok szerint megközelíti a 183,2 milliárd forintot, míg Magyarország tavaly 106,7 milliárd forintot fizetett be az uniós büdzsébe. Magyarország 2005-ben csaknem 325 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával számol, amihez 210 milliárd forint nemzeti hozzájárulás társul. Hatósági önkényre panaszkodnak a német cégek A német vállalatok jól érzik ugyan magukat Magyarországon, de gyakran panaszkodnak hatósági önkényre - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az Európai Unióba való belépés előtt bosszúságot okozott a vámhatóság, most a vállalatok az áfa körüli vizsgálódások miatt vannak felháborodva, ezeknek a vizsgálatoknak az időtartama az EU-csatlakozás után jelentősen megnőtt. Egyedül a ZF autóalkatrész-beszállítónál januárban állítólag 170 órát tartott a vizsgálat. a kamar IBI Szópár IS■ NfPI GAZDASÁG Magyarország komplex fejlesztési célrendszerben érdekelt NIPI GAZDASÁG Gyakorlatilag nem történt az Európai Unió versenyképességét illetően érdemi változás a 10 évre szóló lisszaboni stratégia 2000-ben történt meghirdetése óta, az újonnan megjelölt prioritás a gazdasági növekedés. Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese szerint az elaprózott célrendszer és az alacsony szintű elkötelezettség a tagállamok részéről az elmúlt öt évben kudarcra ítélte a lisszaboni törekvéseket. A prioritások meghatározásával sem szűntek meg bizonyos dilemmák, sőt a határozottabb fellépés új kérdéseket vet fel. A prioritások meghatározásának problémája nem ismeretlen Magyarországon sem, a második nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatban is felvetődik a komplex fejlesztéspolitika, valamint a szigorúan vett prioritások támogatása közti választási kényszer. Kovács szerint mind hazai, mind uniós viszonylatban a komplex megközelítés lenne szerencsésebb, hiszen a versenyképesség javítása nehezen elképzelhető például a migránsok társadalmi és munkaerő-piaci integrációja vagy az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele nélkül. A március 22-ei miniszterelnöki találkozón bemutatni tervezett magyar álláspont valószínűleg a fenntarthatóság érdekében a társadalmi kohéziót és a környezetvédelmi szempontot is magában foglaló célrendszer Az eredetileg politikai kinyilatkoztatásból kelt programnak a versenyképesség és a foglalkoztatás célrendszerében kellett volna működnie, amihez a göteborgi csúcs óta a fenntartható fejlődés jegyében a társadalmi kohézió mélyítése, valamint környezetvédelmi célok társultak. A február 2-án kelt félidős értékelésben azonban kénytelenek voltak e célok között sorrendiséget meghatározni, mondván, az EU jelenlegi növekedéshiányos állapota nem tesz lehetővé fejlődést mind a négy viszonylatban. A következő időszakban így elsősorban a gazdasági növekedés, esetleg emellett a foglalkoztatásbővítés szerepel a lisszaboni célok között, amint azt a program névváltása is jelzi: „job and growth"- ből indul ki. Lényeges emellett, hogy a tagállamok sokféleségét figyelembe vegyék a programalkotók, a végrehajtás szintjén ezt az úgynevezett nyitott koordinációs eljárás teszi lehetővé. Ennek keretében a problémamegoldás képességének fejlesztéséhez kapnak fogódzókat, összehasonlító értékeket a tagállamok, amelyek egymást is értékelik. A jobb együttműködés érdekében minden tagországban lesz egy felelőse a kormányzaton belüli és a tagállamok közötti kooperációnak, koordinációnak. A konkrét tennivalókat pedig tagállami szinten is akciótervekben kell megfogalmazni. A kisvállalkozók véleményének semmibevételével vádolta meg Parragh László levezető elnököt egy, a fényképész szakma érdekében felszólaló kamarai tag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi ülésén. A felszólaló felvetéseit az ülésen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézte, kérdései azonban hosszúra nyúltak, így a jelenlévők nemtetszésüknek hangot adva többször is közbetapsoltak. Gyurcsány az egyre kínosabbá váló helyzetet áthidalandó felajánlotta a hölgynek, hogy inkább négyszem közt beszéljék meg a problémát, aki azonban nem kívánt élni a lehetőséggel és folytatta felolvasását. Ahogy az elsőként felszólaló hölgy, úgy az őt követő hozzászóló is az árversennyel a kisvállalkozókat lehetetlen helyzetbe hozó multinacionális cégeket kárhoztatta. A kamarának nemcsak a konferencián az első sorokban ülő nagytőkések, hanem a vállalkozói szektor 98 százalékát kitevő kis- és középvállalkozások érdekeit is képviselnie kell - hangoztatták többen is.