Napi Gazdaság, 2005. április (15. évfolyam, 62-82. szám)

2005-04-01 / 62. szám

__ _______ ___________________ __________ _______ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2005. ÁPRILIS 1-2., PÉNTEK-SZOMBAT [_____] ENYHÉN PESSZIMISTA VOLT A PIAC A hiány felét fedezte a tőkebeáramlás Az elemzői konszenzusnál némiképp magasabb lett mind a tavalyi negyedik negyedéves 1,712 milliárd euró, mind pedig az éves 7,123 milliárd euró folyó hiány.­ ­• MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg tava­lyi egész éves egyenlegére vo­natkozó konszenzus - a harma­dik negyedéves deficithez ké­pest - kisebb hiányt mutatott, ám az elemzők optimizmusa kissé túlzott volt: a harmadik negyedévre vonatkozó várako­zások idején megfogalmazott 7,326 milliárd euró után most 7,086 milliárd eurót mutat a NAPI Gazdaság konszenzusa, ehhez képest a jegybank 7,123 milliárd euró deficitről szá­molt be (tavalyelőtt 6,364, egy évvel korábban pedig 4,929 milliárd euró volt a hiány). Ugyanez érvényes a negyedik negyedéves hiányra is: a várt 1,67 milliárd euró deficit után az MNB 1,712 milliárdot tett közzé - a harmadik negyedév­ben 1,851 milliárd euró volt a hiány. A fizetési mérleg nem okozott meglepetést, várható volt az áru­forgalom egyenlege és a finanszírozás ja­vulása, éppúgy, mint a jövedel­mi pozíciók romlása - véleke­dett Suppan Gergely, a Taka­rékbank elemzője. A negyedéves adatok alapján a tavalyi utolsó negyedévben a külfölddel szembeni nettó fi­nanszírozási igény - a folyó fi­zetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya - 1,582 milli­árd euró volt. Ezzel szemben 1,286 milliárd euró nem adós­sággeneráló finanszírozás állt. Egészségesebbé vált a finanszí­rozás szerkezete - áll a Buda­pest Economics kommentárjá­ban. A nem adósságge­neráló tételek az utol­só negyedévben a hi­ány 75, az év egészé­ben pedig 50 százalé­kát fedezték. A szezo­nális hatások kiszűré­sével számított adatok alapján a nettó külföldi finanszírozás igénye az elmúlt két évben nem nőtt számottevően. A pénzügyi tárca kommentárja szerint az elmúlt évben kis­mértékben javult a gazdaság külső egyensúlyi helyzete, a tő­kemérlegben pedig több mint 300 millió euró aktívum jött létre. Együttvéve a nettó külső finanszírozási igény egy év alatt 400 millió euróval növe­kedett, de nagysága a GDP 8,7 százalékáról 8,5 százalékra mérséklődött. A folyó fizetési mérleg hiányának előző ne­gyedévhez képest bekövetke­zett javulásában a reálgazda­sági tranzakciók (ezen belül az áruk) alakulása játszotta a meghatározó szerepet. Az államháztartási szektoron megjelenő, EU-költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében jelentkező hiányt a negyedik negyedévben 84 százalékban finanszírozták az uniós intézményektől kapott, folyó transzferként elszámolt bevételek. A pénzügyi tárca szerint az adatok azt mutatják, hogy az európai uniós csatlako­zás számottevően javította Ma­gyarország pozícióját. A folyó fi­zetési mérleg tükrözi a gazda­sági növekedés szerkezetének kedvező változását, ugyanakkor jelentős jövedelemkiáramlást is mutat, amely részben a gazda­ság élénkülésének, részben a szigorú monetáris politika mi­atti magas kamatterheknek a következménye. FOLYÓ HIÁNY 7,123 MILLIÁRD EURÓ­ ­ FOTÓ: BLOOMBERG­I FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) Forrás: MNB­­negyedéves adatok Az árusor ismét húzóerő volt Gyakorlatilag nincs szabadon elkölthető agrárpénz • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Megjelentek az idei agrártámogatási rendeletek - jelentette be Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) politikai államtitkára. A területalapú támogatás idei, 94 milliárd forintnyi uniós része (SAPS) kifizetéséről szó­ló, március 18-án már megjelent jogszabály szerint - az agrár­egyezségnek megfelelően - a támogatások 80 százaléka decem­ber 1. és december 31. között kifizethető, illetve bankoknál tör­ténő faktorálással akár a nyár folyamán igénybe tudják venni a gazdálkodók. Aláírták tegnap az idei területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséről (top up) szóló rendeletet is, amely - mi­vel szintén 30 százaléka az uniósnak -, ugyancsak 94 milliárd forintról szól, amit az utófinanszírozás miatt jövőre fizetnek ki, illetve ennél is lehetőség van a faktorálásra. Szintén tegnap ír­ták alá a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokról szóló 25/ 2004-es FVM-rendelet módosítását. Az idei területalapú támo­gatásra vonatkozó kérelmeket május 11-éig kell benyújtani. Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára szerint eb­ben az évben március 18-áig 93 milliárd forintot fizettek ki a ter­melőknek különféle támogatások címén, s ebben nincs benne a ta­valyi top upból eddig kifizetett mintegy 30 milliárd. Hozzátette, hogy a gazdálkodók hozzávetőleg 390-400 milliárd forint agrár­­támogatáshoz juthatnak az idén. A költségvetésből 328 milliárd forint származik, ehhez jön az említett 94 milliárd ebben az esz­tendőben kifizethető 80 százaléka, feltételezve, hogy az admi­nisztráció során nem lesz az ideinél több hiba. A notifikált nemzeti támogatásokat mindenesetre két ütem­ben folyósítaná a tárca. Az elsőbe tartozó kifizetésekre március 31-étől, a második ütemre a nemzeti vidékfejlesztési terv átcso­portosítása után lesz lehetőség, várhatóan júniustól. Csak 2007-től esélyes az áfa és az szja átalakítása­ ­• BORUCZ PETRA Az adóreform-bizottság által összeállított javaslat nem vagy alig csökkentené az elvonások mértékét: legnagyobb erénye így az adminisztrációs terhek mérséklése lehet. Az iparűzé­si adó és az élőmunka-teher mérséklése esetében a pontos és megbízható számítások hi­ánya miatt nem született - és a közeljövőben nem is várható - a részleteket is meghatározó döntés - jelentette ki Vadász Iván, az Adószakértők Egyesü­letének alelnöke, az adóadmi­nisztráció egyszerűsítéséért fe­lelős munkabizottság tagja. A többség által támogatott két­kulcsos áfarendszer bevezeté­sének üteméről is az inflációs, valamint a kereskedelemben jelentkező hatások bizonytalan­sága miatt nem dönt a főbizott­ság. Az egyszerűsítéssel kap­csolatos kérdések közül csak az a javaslat maradt vita tárgya, amely szerint a 190 ezer beté­ti és közkereseti társaság kike­rülne a számviteli törvény ha­tálya alól, ám a javaslatot a Pénzügyminisztérium tisztvi­selője ellenzi - tette hozzá Va­dász Iván. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alapvetően nem csalódott az adóreform-ja­vaslattal kapcsolatban, durván egy évvel a választások előtt ugyanis nem lehet szó komoly változásokról az adózásban sem - mondta lapunknak Vadász György, a BKIK elnöke. Pozitív példaként említette az eva ki­­terjesztésére szóló javaslatot, a 10 százalékos evakulcs szerint további 100 ezer vállalkozónak adna lehetőséget az átalányadó­zásra. A társasági adó kétkul­­csossá tételét azonban ellenzi a kamara, mivel a nyereségpla­fonhoz kötött 10 százalékos kulcs bevezetése csak a társa­ságok felaprózódásához, így adóelkerüléshez vezetne. Az kétkulcsos áfa bevezetésével egyetért a BKIK, ennek azonban legkésőbb 2007. január 1-jei hatállyal meg kellene történnie, hogy a büdzsé „nullszaldósan” jöjjön ki az átalakításból. A he­lyi elvonások közül a vagyoni típusú adókat pártolná a BKIK elnöke, az értékalapú épít­ményadóhoz azonban 100-150 millió forintos értékhatárt szab­na, amely alatt nem adóznának a magánszemélyek és a cégek. Az szja-táblában a 18 száza­lékos kulccsal adózó sáv hatá­rának 2,5 millió forintra való kitolása Vadász György szerint legkorábban 2007-ben képzel­hető el, mivel a fogyasztást ösz­tönző kedvezmények meg­szüntetése jövőre nem ellensú­lyozná kellő mértékben a kieső összeget. SZJA-KEDVEZMÉNYEK R Ksna@Hi logoim___________________Összeg Adójóváírás______________________90,0 Lakáscélú hiteltörlesztés___________20,6 Nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztár 41,0 Családi_________________________37,0 Egyéb (képzés, számítógép)__________39,0 Összesen_______________________227,6 Forrás: APEH___________________________ Júniusig kell a kormánynak döntenie az IBR-ről­ ­• MOLNÁR BARBARA Nehéz helyzetbe került az Irá­nyított Betegellátási Rendszer (IBR), miután az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) jelentős hiányos­ságokat tárt fel az 1999 óta mű­ködő - és majdnem egészségügyi reformmá váló - modellkísérlet­ben. Az ÁSZ véleménye szerint a modellkísérlet jogszabályi, szakmai és pénzügyi megalapo­zása hiányos. Ez azért is kelle­metlen, mert az elmúlt öt évben mintegy 50 milliárd forintot köl­töttek az IBR-re. Ezért a parla­ment egészségügyi bizottsága felkérte a kormányt, hogy a ta­vaszi ciklus végéig készítsen or­szággyűlési határozati javaslatot, ami döntene a kísérlet jövőjéről. A bizottság elnöke, Schvarz Tibor szerint nem kell a kuká­ba dobni az eddigi tapasztala­tokat és meg kéne tartani az irányított betegút gondolatát is, ám ehhez először meg kell te­remteni a kellő jogszabályi hátteret. Schwarz szerint a je­lenlegi helyzetben nehéz lesz kiírni a bővítési pályázatokat. Idén 500 ezerrel bővítenék a már meglévő szervezőkhöz be­vont lakosok számát - új, az rési törvény szerint június 30- ig kell ki­írni őket, ez azonban a jelenlegi helyzetben igen ag­gályos. Az 1999-ben modellkísér­letként indult rendszerben az egészségügyi szolgáltatók ön­kéntesen társulnak, kapacitása­ikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy - általában háziorvosokból vagy járóbeteg­intézményből alakult - ellátás­­szervező koordinálja. A beteg­út követése, a pénzeszközök kezelése, a minőségbiztosítási és monitoringrendszer működ­tetése miatt tartották gazdasá­gi szakemberek is életképes­nek a rendszert. Az ÁSZ jelen­tése szerint ugyanakkor a mo­dellkísérlet az E-alap szintjén nem eredményezett kiadás­­csökkentést, ráadásul a szerve­zési és prevenciós díj többlet­­kiadásként jelentkezett. A rendszert külső kezdeménye­zésként karolta fel a szaktárca, ám sokáig mostohán bánt vele. A valódi támogató sokáig az IBR születésénél is bábáskodó Matejka Zsuzsa, egykori OEP- főigazgató volt. Az ÁSZ jelen­tésben is kiemelik, hogy a mi- eddig az IBR-ben nem tevé­kenykedő szervezők, illetve háziorvosi praxisok nem pá­lyázhatnak. A pályázatok még nem jelentek meg, a költségmi­nisztérium elhárító magatartá­sa miatt a hatáskörébe tartozó irányítási és jogszabály-előké­szítési feladatokat szinte kizá­rólag az OEP látta el. AZ IBR BŐVÜLÉSE Praxisok száma Lakosok száma Modellkísérletre költött összeg* Össz.E-alap kiadás" 1999________104________158984_______________________________________701,1­­ 2004 1270 1 939864________________________410______________1336 *milliárd forint **2003-as adat__________________________________________Forrás: ÁSZ, OEP Csaknem másfél milliárd euróval nőtt az FDI BEFEKTETŐ ORSZÁGOK Tavaly részvény, egyéb része­sedés és újrabefektetett jövede­lem formájában csaknem 3 mil­liárd euró értékű külföldi köz­vetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon - derül ki a jegybank adataiból. Az egyéb (működő) tőkemozgások során 416 millió euró nettó beáram­lás mutatkozott, így a közvetlen külföldi tőkebefektetések teljes egyenlege 3,365 milliárd eurót ért el. Ez nemcsak 2003-hoz vi­szonyítva hozzávetőleg másfél milliárd eurós emelkedés, de 2001 óta a legmagasabb műkö­dőtőke-beáramlás. A gazdasági tárca várakozásai szerint az idén folytatódik a kedvező műkö­dőt­őke-beáramlási trend, és így 2005-ben (részvény, egyéb ré­szesedés és újrabefektetett jöve­delem formájában) 3,5-4 milli­árd euró körüli értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés várható Magyarországon. A múlt évben a külföldi közvetlen részvénytő­ke-befektetések legnagyobb része a szolgáltató ágazatokba - ezen belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés (337 millió euró), az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (370 millió euró) és a kereskedelem, javítás (255 millió euró) ágazatokba­­ áramlott.­­■ NAPI GAZDASÁG (2004, MILLIÓ EURÓ) Németország_____________ 501 Hollandia________________________427­ Egyesült Államok__________________130 Japán___________________________102 Belgium__________________________95^ Forrás: MNB I MAGYARORSZÁGI FCI A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Kft. támogatása révén olvassák lapunkat. r-r--------------------------­Egyéni védőeszköz webáruház CAZECT/1

Next