Napi Gazdaság, 2005. április (15. évfolyam, 62-82. szám)
2005-04-01 / 62. szám
__ _______ ___________________ __________ _______ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2005. ÁPRILIS 1-2., PÉNTEK-SZOMBAT [_____] ENYHÉN PESSZIMISTA VOLT A PIAC A hiány felét fedezte a tőkebeáramlás Az elemzői konszenzusnál némiképp magasabb lett mind a tavalyi negyedik negyedéves 1,712 milliárd euró, mind pedig az éves 7,123 milliárd euró folyó hiány. • MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg tavalyi egész éves egyenlegére vonatkozó konszenzus - a harmadik negyedéves deficithez képest - kisebb hiányt mutatott, ám az elemzők optimizmusa kissé túlzott volt: a harmadik negyedévre vonatkozó várakozások idején megfogalmazott 7,326 milliárd euró után most 7,086 milliárd eurót mutat a NAPI Gazdaság konszenzusa, ehhez képest a jegybank 7,123 milliárd euró deficitről számolt be (tavalyelőtt 6,364, egy évvel korábban pedig 4,929 milliárd euró volt a hiány). Ugyanez érvényes a negyedik negyedéves hiányra is: a várt 1,67 milliárd euró deficit után az MNB 1,712 milliárdot tett közzé - a harmadik negyedévben 1,851 milliárd euró volt a hiány. A fizetési mérleg nem okozott meglepetést, várható volt az áruforgalom egyenlege és a finanszírozás javulása, éppúgy, mint a jövedelmi pozíciók romlása - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A negyedéves adatok alapján a tavalyi utolsó negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya - 1,582 milliárd euró volt. Ezzel szemben 1,286 milliárd euró nem adóssággeneráló finanszírozás állt. Egészségesebbé vált a finanszírozás szerkezete - áll a Budapest Economics kommentárjában. A nem adóssággeneráló tételek az utolsó negyedévben a hiány 75, az év egészében pedig 50 százalékát fedezték. A szezonális hatások kiszűrésével számított adatok alapján a nettó külföldi finanszírozás igénye az elmúlt két évben nem nőtt számottevően. A pénzügyi tárca kommentárja szerint az elmúlt évben kismértékben javult a gazdaság külső egyensúlyi helyzete, a tőkemérlegben pedig több mint 300 millió euró aktívum jött létre. Együttvéve a nettó külső finanszírozási igény egy év alatt 400 millió euróval növekedett, de nagysága a GDP 8,7 százalékáról 8,5 százalékra mérséklődött. A folyó fizetési mérleg hiányának előző negyedévhez képest bekövetkezett javulásában a reálgazdasági tranzakciók (ezen belül az áruk) alakulása játszotta a meghatározó szerepet. Az államháztartási szektoron megjelenő, EU-költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében jelentkező hiányt a negyedik negyedévben 84 százalékban finanszírozták az uniós intézményektől kapott, folyó transzferként elszámolt bevételek. A pénzügyi tárca szerint az adatok azt mutatják, hogy az európai uniós csatlakozás számottevően javította Magyarország pozícióját. A folyó fizetési mérleg tükrözi a gazdasági növekedés szerkezetének kedvező változását, ugyanakkor jelentős jövedelemkiáramlást is mutat, amely részben a gazdaság élénkülésének, részben a szigorú monetáris politika miatti magas kamatterheknek a következménye. FOLYÓ HIÁNY 7,123 MILLIÁRD EURÓ FOTÓ: BLOOMBERGI FOLYÓ EGYENLEG* (MILLIÁRD EURÓ) Forrás: MNBnegyedéves adatok Az árusor ismét húzóerő volt Gyakorlatilag nincs szabadon elkölthető agrárpénz • TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Megjelentek az idei agrártámogatási rendeletek - jelentette be Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. A területalapú támogatás idei, 94 milliárd forintnyi uniós része (SAPS) kifizetéséről szóló, március 18-án már megjelent jogszabály szerint - az agráregyezségnek megfelelően - a támogatások 80 százaléka december 1. és december 31. között kifizethető, illetve bankoknál történő faktorálással akár a nyár folyamán igénybe tudják venni a gazdálkodók. Aláírták tegnap az idei területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséről (top up) szóló rendeletet is, amely - mivel szintén 30 százaléka az uniósnak -, ugyancsak 94 milliárd forintról szól, amit az utófinanszírozás miatt jövőre fizetnek ki, illetve ennél is lehetőség van a faktorálásra. Szintén tegnap írták alá a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokról szóló 25/ 2004-es FVM-rendelet módosítását. Az idei területalapú támogatásra vonatkozó kérelmeket május 11-éig kell benyújtani. Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára szerint ebben az évben március 18-áig 93 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek különféle támogatások címén, s ebben nincs benne a tavalyi top upból eddig kifizetett mintegy 30 milliárd. Hozzátette, hogy a gazdálkodók hozzávetőleg 390-400 milliárd forint agrártámogatáshoz juthatnak az idén. A költségvetésből 328 milliárd forint származik, ehhez jön az említett 94 milliárd ebben az esztendőben kifizethető 80 százaléka, feltételezve, hogy az adminisztráció során nem lesz az ideinél több hiba. A notifikált nemzeti támogatásokat mindenesetre két ütemben folyósítaná a tárca. Az elsőbe tartozó kifizetésekre március 31-étől, a második ütemre a nemzeti vidékfejlesztési terv átcsoportosítása után lesz lehetőség, várhatóan júniustól. Csak 2007-től esélyes az áfa és az szja átalakítása • BORUCZ PETRA Az adóreform-bizottság által összeállított javaslat nem vagy alig csökkentené az elvonások mértékét: legnagyobb erénye így az adminisztrációs terhek mérséklése lehet. Az iparűzési adó és az élőmunka-teher mérséklése esetében a pontos és megbízható számítások hiánya miatt nem született - és a közeljövőben nem is várható - a részleteket is meghatározó döntés - jelentette ki Vadász Iván, az Adószakértők Egyesületének alelnöke, az adóadminisztráció egyszerűsítéséért felelős munkabizottság tagja. A többség által támogatott kétkulcsos áfarendszer bevezetésének üteméről is az inflációs, valamint a kereskedelemben jelentkező hatások bizonytalansága miatt nem dönt a főbizottság. Az egyszerűsítéssel kapcsolatos kérdések közül csak az a javaslat maradt vita tárgya, amely szerint a 190 ezer betéti és közkereseti társaság kikerülne a számviteli törvény hatálya alól, ám a javaslatot a Pénzügyminisztérium tisztviselője ellenzi - tette hozzá Vadász Iván. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alapvetően nem csalódott az adóreform-javaslattal kapcsolatban, durván egy évvel a választások előtt ugyanis nem lehet szó komoly változásokról az adózásban sem - mondta lapunknak Vadász György, a BKIK elnöke. Pozitív példaként említette az eva kiterjesztésére szóló javaslatot, a 10 százalékos evakulcs szerint további 100 ezer vállalkozónak adna lehetőséget az átalányadózásra. A társasági adó kétkulcsossá tételét azonban ellenzi a kamara, mivel a nyereségplafonhoz kötött 10 százalékos kulcs bevezetése csak a társaságok felaprózódásához, így adóelkerüléshez vezetne. Az kétkulcsos áfa bevezetésével egyetért a BKIK, ennek azonban legkésőbb 2007. január 1-jei hatállyal meg kellene történnie, hogy a büdzsé „nullszaldósan” jöjjön ki az átalakításból. A helyi elvonások közül a vagyoni típusú adókat pártolná a BKIK elnöke, az értékalapú építményadóhoz azonban 100-150 millió forintos értékhatárt szabna, amely alatt nem adóznának a magánszemélyek és a cégek. Az szja-táblában a 18 százalékos kulccsal adózó sáv határának 2,5 millió forintra való kitolása Vadász György szerint legkorábban 2007-ben képzelhető el, mivel a fogyasztást ösztönző kedvezmények megszüntetése jövőre nem ellensúlyozná kellő mértékben a kieső összeget. SZJA-KEDVEZMÉNYEK R Ksna@Hi logoim___________________Összeg Adójóváírás______________________90,0 Lakáscélú hiteltörlesztés___________20,6 Nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztár 41,0 Családi_________________________37,0 Egyéb (képzés, számítógép)__________39,0 Összesen_______________________227,6 Forrás: APEH___________________________ Júniusig kell a kormánynak döntenie az IBR-ről • MOLNÁR BARBARA Nehéz helyzetbe került az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentős hiányosságokat tárt fel az 1999 óta működő - és majdnem egészségügyi reformmá váló - modellkísérletben. Az ÁSZ véleménye szerint a modellkísérlet jogszabályi, szakmai és pénzügyi megalapozása hiányos. Ez azért is kellemetlen, mert az elmúlt öt évben mintegy 50 milliárd forintot költöttek az IBR-re. Ezért a parlament egészségügyi bizottsága felkérte a kormányt, hogy a tavaszi ciklus végéig készítsen országgyűlési határozati javaslatot, ami döntene a kísérlet jövőjéről. A bizottság elnöke, Schvarz Tibor szerint nem kell a kukába dobni az eddigi tapasztalatokat és meg kéne tartani az irányított betegút gondolatát is, ám ehhez először meg kell teremteni a kellő jogszabályi hátteret. Schwarz szerint a jelenlegi helyzetben nehéz lesz kiírni a bővítési pályázatokat. Idén 500 ezerrel bővítenék a már meglévő szervezőkhöz bevont lakosok számát - új, az rési törvény szerint június 30- ig kell kiírni őket, ez azonban a jelenlegi helyzetben igen aggályos. Az 1999-ben modellkísérletként indult rendszerben az egészségügyi szolgáltatók önkéntesen társulnak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy - általában háziorvosokból vagy járóbetegintézményből alakult - ellátásszervező koordinálja. A betegút követése, a pénzeszközök kezelése, a minőségbiztosítási és monitoringrendszer működtetése miatt tartották gazdasági szakemberek is életképesnek a rendszert. Az ÁSZ jelentése szerint ugyanakkor a modellkísérlet az E-alap szintjén nem eredményezett kiadáscsökkentést, ráadásul a szervezési és prevenciós díj többletkiadásként jelentkezett. A rendszert külső kezdeményezésként karolta fel a szaktárca, ám sokáig mostohán bánt vele. A valódi támogató sokáig az IBR születésénél is bábáskodó Matejka Zsuzsa, egykori OEP- főigazgató volt. Az ÁSZ jelentésben is kiemelik, hogy a mi- eddig az IBR-ben nem tevékenykedő szervezők, illetve háziorvosi praxisok nem pályázhatnak. A pályázatok még nem jelentek meg, a költségminisztérium elhárító magatartása miatt a hatáskörébe tartozó irányítási és jogszabály-előkészítési feladatokat szinte kizárólag az OEP látta el. AZ IBR BŐVÜLÉSE Praxisok száma Lakosok száma Modellkísérletre költött összeg* Össz.E-alap kiadás" 1999________104________158984_______________________________________701,1 2004 1270 1 939864________________________410______________1336 *milliárd forint **2003-as adat__________________________________________Forrás: ÁSZ, OEP Csaknem másfél milliárd euróval nőtt az FDI BEFEKTETŐ ORSZÁGOK Tavaly részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában csaknem 3 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon - derül ki a jegybank adataiból. Az egyéb (működő) tőkemozgások során 416 millió euró nettó beáramlás mutatkozott, így a közvetlen külföldi tőkebefektetések teljes egyenlege 3,365 milliárd eurót ért el. Ez nemcsak 2003-hoz viszonyítva hozzávetőleg másfél milliárd eurós emelkedés, de 2001 óta a legmagasabb működőtőke-beáramlás. A gazdasági tárca várakozásai szerint az idén folytatódik a kedvező működőtőke-beáramlási trend, és így 2005-ben (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában) 3,5-4 milliárd euró körüli értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés várható Magyarországon. A múlt évben a külföldi közvetlen részvénytőke-befektetések legnagyobb része a szolgáltató ágazatokba - ezen belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés (337 millió euró), az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (370 millió euró) és a kereskedelem, javítás (255 millió euró) ágazatokba áramlott.■ NAPI GAZDASÁG (2004, MILLIÓ EURÓ) Németország_____________ 501 Hollandia________________________427 Egyesült Államok__________________130 Japán___________________________102 Belgium__________________________95^ Forrás: MNB I MAGYARORSZÁGI FCI A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Kft. támogatása révén olvassák lapunkat. r-r--------------------------Egyéni védőeszköz webáruház CAZECT/1