Napi Gazdaság, 2005. május (15. évfolyam, 83-101. szám)

2005-05-02 / 83. szám

A BERUHÁZÁSI ÉRTÉK 20-50 MILLIÁRD FORINT Mégis jön az EDR-projekt?­ ­■ DIÓSZEGI JÓZSEF Az informatikai tárca kiírta a földfelszíni, zártláncú, digi­tális rádió-távközlési rendszer (EDR) - a készenléti szervek kommuniká­ciós igényeit kiszolgá­ló rendszer - kiépíté­sére és az azon törté­nő szolgáltatás nyújtására vo­natkozó tárgyalásos közbeszer­zési eljárását. A Közbeszerzési Értesítő szerint a cégek május 30-ig jelezhetik részvételi szán­dékukat, s ezt követően az IHM június 14-ig értesíti azokat a vállalkozásokat, amelyekkel megkezdi a tárgyalást. A mostani pályázati felhívás szerint a nyertesnek országos kiépítésű hálózaton kell majd szolgáltatást nyújtania, s a rendszer­nek legalább 42 ezer rádióterminál kiszol­gálására kell alkalmasnak len­nie. A beruházás értékét a mű­szaki tartalom pontos ismereté­nek hiányában nehéz megbe­csülni, a potenciális szereplők korábban 20-50 milliárd forin­tot emlegettek ennek kapcsán. 142 EZER TERMINÁL IDÉN 12 SZÁZALÉKKAL NŐHET A NYERESÉG Több német befektetést is megbántak •­ DOMOKOS Lá­SZLÓ Magyarország továbbra is vonzó invesztíciós célpont a közép-európai térségben, a már itt lévő cégek 79 százaléka vá­lasztaná ismét hazánkat. A máshogy döntők között Romá­nia és Szlovákia vezet, míg Csehország és Kína holtver­senyben a harmadik - derül ki Német-magyar Ipari és Keres­kedelmi Kamara (NMIKK) 2005-ös konjunktúrajelentésé­ből. A magyarországi érték haj­szálnyival jobb a csehországi­nál (77 százalék), ám jócskán elmarad a szlovákiaitól (92 százalék). A felmérés eredmé­nyei szerint a magyar gazdaság a németek szemében befekte­tési területként a régióban csu­pán kissé maradt le a cseh és a szlovák mögött, valamint to­vábbra is megelőzi a románt és a bolgárt. A továbbra is pozitívan kép mögött romló tendencia húzó­dik meg - mondta Wolfram Klein, az NMIKK ügyvezető el­nökségi tagja. A felmérés alap­ján a cégek három fő területen várnak változásokat: az adó­rendszer átalakítása, a közigaz­gatás korszerűsítése, valamint A megkérdezett cégek többsége (63 százalék) az euró 2010-es magyaror­szági bevezetésére számít. Két év­vel későbbi, vagyis 2012-es időpon­tot vár 12 százalék, azaz a cégek egyelőre hisznek a kormányzati el­képzelésekben, az oktatás, elsősorban a szak­képzés erősítése terén. Az elő­ző évhez képest nem változtak érdemben a vállalatok szándé­kai: 32 százalékuk tervezi be­ruházási kiadásai növelését, 45 százalék a szinten tartást, 13 százalékuk pedig csökkentené. A megkérdezett cégek 21 százaléka szerint jó a magyar gazdaság helyzete, míg a saját­járól 47 százalékuk nyilatkozott kedve­zően. A társaságok várakozásai szerint 2005-ben 8 száza­lékkal növekednek költségeik, ezen be­lül a bérköltség vár­hatóan csupán 7 szá­zalékkal emelkedik, adózás előtti eredményük pedig - a 2004- es húsz százalék után -2005- ban várhatóan 12 száza­lékkal gyarapodik. KILÁTÁSOK 2003___________2004_______2005 ________Prognózis Tény Prognózis Tény Prognózis Árbevétel 24 21________26 13 10 Költségek_____15 16________9 10_______8 Nyereség 22 37________18 20______12 Forrás: NMIKK_______________________________________ Formálódik a száz lépés­ ­• NAPI GAZDASÁG A miniszterelnök a napokban kezdi meg a száz lépés program kormányzati intézke­déseinek bejelenté­sét, s a héten az Országos Érdek­egyeztető Tanács (OÉT) munka­­vállalói és munkaadói képvisele­teinek elnökeivel egyeztetnek a száz lépés programjáról, majd az OÉT is megtárgyalja azt. Gyur­­csány Ferenc kormányfő a Nép­­szabadságnak adott interjújában sokat nem árult el a részletek­ről, annyit azonban kifejtett, hogy „amire most készül, az több mint reform”, és az eddigi tüneti kezelés után belefognak a terápiába. A programról egyelő­re töredékek szivárognak ki, Gyurcsány is csak egy részletet érintett, eszerint lehetőség lesz gyes mellett is munkát vállalni. Ugyanakkor a száz lépés prog­ramjának egyes elemeit minisz­terek ismertették a május else­jei szakszervezeti fórumon. Kiss Péter kancelláriaminiszter kö­zölte, hogy jelentős, 400 milli­árd forintos átrendezés várható a családtámogatásban a magas jövedelműektől az alacsony jö­vedelműek irányába - írta a gasabb normát nem lehet előír­ni, az ilyen követelményszintet vissza kell állítani az átlagra. ÁTRENDEZŐDÉS 400 ■MMEM hirado.hu: Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a száz lépés programjának másik konkrétumaként el­mondta, hogy meg­szűnik a minimálbér teljesíthe­tetlen normákkal történő kiját­szásának lehetősége. Olyan jogsza­bályt készítenek elő, amely sze­rint az átlagos teljesítménynél ma­ A lapunk által megkérdezett elemzők abban egyetértettek, hogy költséges projek­tekbe nem vág bele a kormány, valamint a lakosság tűrőképességét sem teszte­lik. Feltehetően növelik az átláthatóságot, a büdzsé szempontjából javítják az el­lenőrzések hatékonyságát, s várhatóak a kinnlevőségek hatékonyabb behajtására irányuló lépések is. A kormány minden bizonnyal zászlajára tűzi, hogy „le a bürok­ráciával”, valószínűleg újfent napirendre kerül a sokat emlegetett és sokak által beígért egyablakos rendszer. Minden bizonnyal terítéken lesz az egészségügy és az adórendszer, nem kizárt, hogy az áfához is hozzányúlnak. A gazdaság kifehérítésé­vel kapcsolatban szkeptikusak az elemzők, oly mértékű adócsökkentés kellene ugyanis érzékelhető javuláshoz e téren, amit nehezen viselne el a költségvetés. Az adózáshoz kapcsolódóan minden valószínűség szerint folytatják a bevallás egy­szerűsítését. Az egészségügyben komoly nehézségek mutatkoznak az érdekeltségi rendszerrel kapcsolatban, jelenleg abban jelentkezik erős motiváció, hogy minél többen, minél hosszabb ideig kapjanak kórházi kezelést. A szakértők úgy véleked­nek, hogy e téren mindenképpen változtatni kellene. Hasonló kérdések vetődnek fel az oktatás - ezen belül is a felsőoktatás - kapcsán, például a fejkvóták 10 évig történő „bekasszírozása" nehezen védhető állapot, kapacitása erősítésével, sőt a büntetőjogi felelősségre vonás mérlegelésével is fel kívánnak lépni. Kiterjesztik valamennyi állami támogatásra, állami megrendelésre azt az elvet, mi­szerint csak az a cég részesülhet állami támogatásban, amelyik­nek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Kft. támogatása révén olvassák lapunkat. ŐSZRE MEGALAKULNAK A REGIONÁLIS TANÁCSOK Szorosabb lesz az ellenőrzés az egészségügyben Pontosabb fogalommeghatározás, rugalmasabb eljárások és erősebb kontrolling - ezek az egészségbiztosítási törvényre beérkezett módosító javaslatok fő jellemzői.­­ MOLNÁR BARBARA A múlt héten lezárta a parlament a kötelező egészségbiztosí­tás ellátásait szabályzó törvény és egyéb, az egészségüggyel össze­függő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat korszerűsíti, bizonyos helyeken rugal­masabbá teszi a rendszert. Mindez segítheti a kormány azon törekvését, amely szerint három csoportra osztanák az ellátó köröket, illetve nagyobb szi­gorral ellenőriznék a szolgáltatások igénybevevőit. Jelenleg is lé­tezik az alanyi jogon járó egészségügyi szolgáltatások - sürgős­ségi ellátás, közegészségügy, járványügy - és a járulékfizetők ál­tal igénybe vehető eljárások meghatározott köre. Ám mivel a be­tegek ellenőrzése nem megfe­lelő, gyakorlatban nincs jelen­tősége a megkülönböztetésnek. A szakemberek szerint ugyan­akkor egy szolidaritás elvű biz­tosítási rendszerben tarthatat­lan, hogy a tízmilliós lakosság után csak alig több mint három­millió ember fizet egészségügyi járulékot. Ha a módosítást elfo­gadják, akkor bevezetik a biztosított megtérítési kötelezettségét. Ennek alapján köteles lesz a teljes összeget megtéríteni az, aki jogalap nélkül vett igénybe támogatást gyógyszer, gyógyászati se­gédeszköz vagy ellátás árához. A szolgáltatók túlszámlázásának visszaszorítása érdekében pontosan meghatározták, hogy mely ese­tekben kell visszafizetni a teljes finanszírozási összeget, illetve a többletet. A javaslat tartalmazza a gyógyászati segédeszköz fogalmának pon­tos meghatározását is, valamint rugalmassá teszi a segédeszköz-tá­mogatást, így a megfelelő segédeszköz kiválasztásában nagyobb sza­badságot kap a biztosított. A javaslat rendezi végre a regionális egész­ségügyi tanácsok (RET) országos rendszerének kialakítását, misze­rint kötelező ezek felállítása ez év augusztus végéig. A RET-ek el­sődleges szerepe a regionális kü­lönbségek csökkentése, így az egészségügyi fejlesztések koor­dinálása helyi kézbe kerülhet, tehát a régió sajátosságainak, hi­ányainak figyelembevételével korszerűsíthetik az egészségügyi intézményrendszert. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kiírt háziorvosi prevenciós pályázatra összesen 380 pályázat érkezett be, 373-at fogadtak el - jelentette be pénteken Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese, így az egészség megőr­zését és fejlesztését, valamint a betegségmegelőzést célzó pályázatra az elő­irányzott mintegy 880 millió forintból várhatóan 240 milliót tudnak elkölteni, tet­te hozzá Székely. Az elnyert összeget minden olyan tevékenység végzésére fel lehet használni, amely összefügg a prevenciós tevékenységgel, de fordítható olyan személyek munkabérére is, akik ebben a munkában részt vesznek. KI FIZET? Jelenleg nem ellenőrzik, hogy ingyenes vagy fizetős a szolgáltatás Érdekeltté kívánják tenni a munkaadókat, munkavállalókat a legális munkavégzésben, az adó- és járulékfizetésben. Ösz­tönzésként először a legális fog­lalkoztatást vállalók valamilyen formában visszakapnák az ezzel együtt járó többletbefizetések egy részét. Ugyanakkor a fekete munkavégzés ellen a munka­ügyi ellenőrzés átszervezésével. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2005. MÁJUS 2., HÉTFŐ 3 Törékeny marad a forint­ ­­ FOLYTATÁS a­Z 1. OLDALRÓL A következő kamatdöntés holnap lesz, az elemzői vára­kozások az irányadó kamat­szint 3 százalékra növekedését mutatják, ezt támasztják alá a gyenge GDP-növekedés és inf­lációs adatok is (alapvetően fontos lehet, hogy mit tartal­maz a kommentár). A mostani helyzetben az amerikai hírekre reagálva a fo­rint az egyensúlyi nehézségek miatt feltehetően különösen ér­zékenyen viselkedik. Ahogy erősödik az átcsoportosítás trendje, egyre nagyobb hang­súlyt kapnak s a távozást eset­leg fontolgató befektetők szá­mára mind nagyobb súllyal es­nek latba a fundamentumok. Mindezek nyomán arra lehet számítani, hogy a forint tovább­ra is volatilis marad, az árfo­lyam törékenysége nem enyhül (a lengyel deviza mögött azért stabil fizetési mérleg, valamint reformokra hajlandónak tűnő kormány áll, a cseh korona pe­dig lényegesen kevéssé kitett a külföld felé). Az MNB nyilván árgus szemekkel figyeli az ár­folyamot, s amint veszélyben látja az inflációs célokat, lép. Elemzők szerint ez tartósan 260 forint feletti eurónál kö­vetkezhet be. A kurzus gyen­gülése az importhatás miatt negatívan hat az inflációra, ugyanakkor a devizahitelek drágulása visszatartó erő a fo­gyasztás szempontjából, emiatt viszonylag nagyobb gyengülés is beleférhet. Kamatemelésre 260 forint alatt nem kell szá­mítani, a piac jelenleg 25 bá­zispontos vágást áraz az év vé­géig, azaz meglehetősen szű­kült a lazítás tere. Az Erste Bank adatai szerint a forint mostani gyengülése érdemben még nem befo­lyásolja a devizahitelek iránti keresletet. Szabó Linda szóvivő szerint a lakáshite­lek esetében az átlagos 6-7 millió forintos hiteleknél a mostani gyengülés mintegy 1000 forintos pluszt jelent, ám az így „megemelkedett" törlesztőrészlet is jelentősen alacsonyabb, mint ugyan­ekkora összegű forintkamatos hitel esetében. A devizás autóhiteleknél ma még kevésbé látható a forintgyen­gülés hatása, hiszen a havi számlá­kon megjelenő törlesztőrészletek jel­lemzően a hónap közepén érvényes devizaárfolyamhoz kötődnek, vagyis jó két hét múlva lehet pontosabban lát­ni. Ha a mostani forintszint maradna, úgy az Erste számításai szerint az au­­tókölcsönök esetében 500-1000 forin­tos emelkedéssel kellene számolni­uk az ügyfeleknek. Lapunk számításai szerint a jegybanki adatokból az tűnik ki, hogy egy 40-60 ezer forintos törlesztőrészlet esetében akár 5-6 százalékkal, 2-3 ezer forinttal is meg­ugorhat a havi számla összege. Különösen igaz ez a svájcifrank-alapú hitelekre - amelyeket döntően a lakossági ügyfelek kedvelik mivel a forint a svájci frank­kal szemben lényegében már március eleje óta gyengül. A gyengülés a legkomolyabban azokat az ügyfeleket sújtja, akik a múlt év végén, az idei év elején, vagyis akkor vették fel hiteleiket, amikor a forint a sáv szélén táncolt. Számukra csak az jelenthet vigaszt, hogy a pénzintézetek az ügyek könnyebb intézése miatt - például az autólízingnél - bázisárfolyamokat használ­nak, amelyek nem követik pontosan a napi változásokat - így vélhetően gyen­gébb forint mellett szerződhettek, mint ahol a fizetőeszköz volt valójában. Aki vi­szont 2003 júniusában kötött devizahitel-szerződést, még mindig nyugodt lehet: ahogy az elmúlt hónapokban mindig, a mostani törlesztőrészlet is olcsóbb lesz, mint ami az első befizetési csekken szerepelt. EURÓ—FORINT ÁRFOLYAM­A A IV. 25. IV. 27. Forrás: Bloomberg

Next