Napi Gazdaság, 2005. július (15. évfolyam, 126-146. szám)

2005-07-01 / 126. szám

4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A- 2005. JÚLIUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT HÍRHALO­ M Jövőre leáll az inotai alumíniumkohászat A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. a magas előállítási költségekre hivatkozva úgy döntött, hogy 2006 január 1-jével beszünteti az alumíniumkohásza­tot az Inotán működő kohóban - írta a nol.hu az MTI-re hivatkozva. A magas villamosenergia-ár - amelynek költségei megközelítik az alumínium értékének 50 százalékát - és a gyenge dollár milliárdos veszteséget okoz a vállalatnak. A bezá­rás 320 alkalmazott elbocsátásával jár. Az alumínium félkész termékek gyártását a jövőben kohóalumínium és alumíniumhulladék felvásárlásából fedezik. A fél­gyártmány-kibocsátást a tervek szerint 2010-ig 50 százalékkal növelik.­ ­• A Wallis Ingatlan hasznosíthatja az Egri Dohánygyárat Szórakoztatóközponttá alakítaná az Egri Dohánygyár belvárosi ingatlanegyütte­sét a Wallis Ingatlan Rt. A város közgyűlése egyetért az építészeti koncepció­val és hamarosan elrendeli a szabályozási terv elkészítését. Minderre azt kö­vetően került sor, hogy tavaly júniusban a gyár bezárásáról döntött a tulajdo­nos Philip Morris Magyarország Kft., majd december végén meg is szűnt a ter­melés. A társaság pályázatot írt ki a 30 ezer négyzetméter alapterületű ingat­lan hasznosítására. A nagyok és a kkv-k még mindig pesszimisták­ ­• ANOVICS NOÉMI Májushoz képest csupán kis­mértékben­­ egy százalékpont­tal 51 százalékra nőtt az Ecostat top- 100 konjunktúrainde­xe. A nagyvállalatok ugyanis nem túl biza­kodóak az év máso­dik felével kapcsolat­ban, ami elsősorban az európai konjunktúra lanyhulásával ma­gyarázható - derült ki az Eco­stat júniusi jelentéséből. A vá­laszadók 20 százaléka javuló­nak, 30 százaléka pedig rosszab­­bodónak értékeli saját vállala­tának második félévi kilátása­it; mintegy 27 százalékuk bí­zik a belföldi, 23 százalék pe­dig a külföldi kereslet élénkü­lésében. Bár a beruházási ak­tivitás év eleje óta tartó mere­dek emelkedése júniusra lefé­keződött, a fejlesztési terveket fontolgató cégek aránya így is eléri az 58 százalékot. A kkv-k konjunktúraindexe szintén kismértékben javult a májusi­­ kétéves minimumot jelentő - 40 százalékhoz ké­pest, így most eléri a 43,6 szá­zalékot. A kkv-k elő­rejelzései az év máso­dik felére nézve biza­lomvesztést jeleznek, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy jobban függnek a ha­zai gazdasági viszonyoktól. A vállalatok 75 százaléka nem tervezi tevékenységének bőví­tését, és több mint 30 százalé­kuk erősödő versennyel szá­mol a következő hónapokban. A cégek 48 százaléka a belföl­di, 15 százaléka a külföldi pi­acok beszűkülésétől tart. A lakossági bizalmi index 41 százalékos értéke kismértékű csökkenést jelent a korábbi hó­napokhoz képest. A lakosság kö­zel fele a közepesnél rosszabb­nak tartja háztartása anyagi hely­zetét, ugyanennyi számolt be az anyagi helyzet romlásáról, 39 százalékuk változatlannak íté­li a helyzetét, 13 százalékuk pedig javulásról számolt be. Az Ecostat a normál áfakulcs csök­kenését kedvezőnek tartja, a lépés ugyanis javítja Magyarország ver­senyképességét a környező orszá­gokhoz képest, valamint növeli a vásárlóerőt és fellendíti a kkv-k forgalmát. A kutatók problémásnak ítélik viszont az adóreform fedeze­tét, amelyet elsősorban az állam­­igazgatási és közigazgatási kiadá­sok lefaragásával lehetne elérni. JAVULÁS 13 I I KONJUNKTÚRAINDEXEK (SZÁZALÉK) Kedvezményes hitellel támogat a magyar állam­ ­• BERENCSI SÁNDOR A határon túli gazdaságfej­lesztésre nem tud több forrást biztosítani a magyar állam, de kedvezményes hitel formájában komoly támogatások érhetőek el - derült ki a Magyar Állandó Értekezlet gazdasági szakbizott­ságának a gazdasági tárcánál tartott ülésén. A határon túli magyarok részvételével zajló értekezleten az őket érintő gaz­daságfejlesztési kérdéseket te­kintették át. Cél a határon túli magyar vállalkozások gazdasá­gi integrációjának elősegítése, a beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok erősítése, valamint az anyaország vállalkozói be­fektetéseinek ösztönzése. Az ülésre a regionális léptékű gon­dolkodás volt a jellemző - mond­ta az értekezletet követően Gilyán György, a GKM közigaz­gatási államtitkára. A hétfőn elfogadott törvény­­módosítás értelmében a fel­nőttképzés támogatására szol­gáló költségvetés öt százaléka fordítható a határon túli fel­nőttképzésre és az azt elősegí­tő infrastruktúra fejlesztésére. Ez az összeg idén 260 millió forint. Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie.... PÁLYÁZATI ÜGYINTÉZÉS GYORSAN ÉS Kutatás-fejlesztési A LEGKEVESEBB Tanácsadó Központ Pályázati Iroda KOCKÁZATTAL 1055 Budapest, Alkotmány u 12. Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Email: info@consultingcenter.hu Honlap: www.consultingcenter.hu A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a CompLEX CD Céghírekből (www.complex.hu) és­­ a lemez szolgáltatásaként elérhető IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától származnak KJK-KERSZÖV Telefon: 1/464-5656 E-mail: complex@kjk-kerszov.hu Internet: www.complex.hu S«aiSjssB»a»®»ss®®ew«ii­ssiS«zr»i»fe®®i»®»iz«wai6í®s«w»i»® Bz«/«zssiw;/:®r* INTENZÍVEBBEN BŐVÍTI HÁLÓZATÁT A CIB Banktermékek a Tescoboll­ ­­ NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR A CIB Bank az eddiginél is erőteljesebben a lakosságra fókuszál majd - tudta meg a NAPI Gazdaság. Ezt a pénz­intézet lakossági üzletágát irányító vezérigazgató-helyet­tes, Kissné Földi Beáta is megerősítette. Mint elmondta, az igazgatóság már elfogadta a pénzintézeti csoport 2012- ig terjedő időszakra vonatkozó új lakossági stratégiáját, amelyben egyértelmű célként fogalmazzák meg a lakos­sági üzletág korábbiaknál is hangsúlyosabb fejlesztését. A vezérigazgató-helyettestől megtudtuk, hogy az ere­detileg tervezett 100 helyett immár 120 egységből álló fiók­hálózattal számolnak, amelyet 20-30 egységből álló, egy-egy speciális termékre, termék­körre fókuszáló - valódi pénz­tárral általában nem rendelke­ző - értékesítési, illetve hitel­pontok is kiegészítenek majd. Ezzel a hálózattal a CIB önma­gában is dobogós lenne, ám - mint azt Kissné Földi Beáta el­árulta - az eddiginél hatéko­nyabban szeretnék kihasznál­ni az alternatív értékesítési A bank - annak ellenére, hogy az idén a hitelpiac növe­kedési dinamikája csökken - egyértelműen arra számít, hogy a hitelkereslet fennmarad, s hogy a CIB a teljes hi­telpiacon több mint 10 százalékos részesedést tud sze­rezni 2012-re. (A bank piaci részesedése jelenleg 5,2 százalék, de a terv realitását megalapozza az a tény, hogy az új ügyletek átlagosan mintegy 8-10 százalékát már ma is a CIB-bel kötik meg a lakossági ügyfelek.) A távolabbi tervek szerint a CIB 2012-ig lakossági hitelál­lományát a jelenlegi 5-7-szeresére, míg betétállomá­nyát háromszorosára kívánja növelni, csatornáikat is, így például több terméket kí­vánnak értékesíteni a Tesco áruházláncon ke­resztül is, amelynek - mint ismert - a CIB a pénzügyi partnere. A termékértékesítésbe a ko­rábbinál nagyobb mértékben vonják be a cég­csoport többi tagját is, azaz a jövőben még in­tenzívebben használják ki a csoporton belüli szi­nergiákat. Ennek egyik legkézenfekvőbb példá­jaként a CIB Lízing Rt. képviselői hálózatára utalva kiemelte: a lízing mellett egyéb, az alap­termékkel nem versengő, inkább azt kiegészí­tő terméket (folyószámlahitel, bankkártya) is kí­nálnak az ügyfeleknek. Hangsúlyosabbá válik a CIB kapcsolata az egyéb pénzügyi termékeket kínáló cégekkel, el­sősorban a biztosító partnerekkel. A bank már most gondolkodik a sikeresen induló hitelfede­zeti biztosítási kör kibővítésén (amelyben a Generali a szerződött partnere a CIB-nek), mint ahogy már sor került az életbiztosítással kom­binált hiteltermék bevezetésére is. Kissné Föl­di Beáta szerint a pénzintézet a stratégiai part­nerséget és a keresztértékesítési lehetőségeket termékszinten vizsgálja majd. A bank eddig is példaértékűnek számító elektronikus banki szolgáltatásainak továbbfej­lesztését is tervezi, nem titkolva, hogy ez a csa­torna az egyik leghangsúlyosabb elem annak a stratégiai célnak az elérésében, amely a CIB-et a fiata­lok, pályakezdők elsőszámú bankjává kívánja tenni. Az új célközönség felé történő nyitás első elemeként ősztől fiataloknak szóló új termékcsomagokkal egészül ki a CIB palettája. A bank árazási politikájában továbbra is igyekszik a hazai pénzintézetek között a legolcsóbb harmadban maradni, miközben szolgáltatási színvo­nalában továbbra is a legjobbak között akar verse­nyezni - hangsúlyozta a lakossági üzletág vezetője. Kissné Földi Beáta nyugodt, mint mondja, a mostani fejlesztéseket a tulajdonos Banca Intesa is jóváhagyta, a lakossági expanziót ugyan­csak előtérbe helyező anya­bank szerint sem lehet rövid távra építkezni a retail bank­ing üzletágban. A vezérigazga­tó-helyettes szerint a banktól így most „csak” azt várják, hogy­­ a stratégia időtávjában­­ már nyereséget termeljen az üzletág, visszavonhatatlanul „felnőve” a továbbra is ki­emelkedően eredményes vál­lalati üzletághoz. Az eredetileg tervezett száz helyett száz­húsz egységből áll majd a fiók­hálózat ÁTALÁNYDÍJÉRT LOBBIZNAK EGYES BONTÓK A mai határidőig sem ért véget a roncsautó-keringő Az autóbontó társaságok átalánydíjas fizetést szeretnének az újautó-forgalmazó vállalatokkal, ennek tarifáját utóbbiak rendkívül magasnak tartják.­ ­ BUBRIK GÁSPÁR Az idén január 1-jétől ha­tályba lépett, a hulladékautók begyűjtéséről és feldolgozásá­ról szóló kormányrendelet szerint az autógyártóknak, il­letve itthoni vezérképviselete­iknek legkésőbb ma éjfélig (NAPI Gazdaság, 2005. júni­us 29., 5. oldal) kell/kellett ki­választaniuk és megállapod­niuk egy olyan - hatóságilag is regisztrált - autóbontó cég­gel, amely nemcsak szaksze­rűen dolgozza föl az adott márka forgalomból kivont au­tóját, hanem erről az európai uniós elvárásoknak megfele­lő igazolást is ad. (A rendel­kezésünkre álló információk szerint itthon három olyan autóbontó vállalkozáscsoport működik, amelyik országos hálózatot alakított ki, ám a csaknem három tucatra tehe­tő autómárka-forgalmazó kö­zül alig harmadának van vagy lesz hamarosan megállapodá­sa valamelyik roncsautó-fel­dolgozóval.­ így természetesen a határ­idő kötelezi az újautó-forgal­­mazókat a szerződés megköté­sére, amit viszont az autóbon­tó cégek egyfajta átalánydíj-fi­zetéshez kívánnak kötni. En­nek mértéke cégcsoporton­ként eltérő, ám úgy tűnik, hogy az elvárásrendszer azo­nos. Számos vezérképviselet illetékesétől kapott informáci­ónk alapján az autóbontó vál­lalkozások a megállapodásért cserébe egyszeri éves díjat és az újautó-eladások után sávo­san csökkenő mértékű feldol­gozási összeget kérnek. Ezt a vezérképviseletek egy része sokallja, arra hivatkozva, hogy a fejlett európai uniós orszá­gokban átalánydíj nélkül is rentábilis a roncsautó-feldol­gozás. Ugyanakkor ez év ele­jén (NAPI Gazdaság, 2005. ja­nuár 7., 4.oldal) három ma­gyarországi autóforgalmazó - köztük az egyik autógyártó is - megállapodott az egyik köz­hasznú autóbontó társasággal az együttműködésről és ezért átalánydíjat nem kérnek. E cé­gek tehát nyugodtan várhatják a július 1. utáni napokat. Úgy tűnik tehát, hogy a kor­mányrendelet és a belügymi­nisztériumi rendelkezés miat­ti jogi anomália autóbontós kárvallottal az újautó-forgal­­mazók kényszerhelyzetét ki­használva próbálják eddigi bevételkiesésüket részben vagy egészben pótolni. Kétség­telen, hogy piaci szempontból ez is érthető, ám hangoztatják, hogy a belügyminisztériumi rendelet módosításával­­ e szerint a forgalomból kivonást anélkül is el lehet végezni, hogy a jármű tulajdonosa iga­zolná: a környezetvédelmi elő­írásoknak is megfelelően sem­misítették meg a járművet - megoldható lenne a mostani konfliktus. Ezt fokozza, hogy a környezetvédelmi hatóság - a kormányrendelet alapján - kezdeményezheti a forgalma­zási engedély megvonását. Vagyis vannak olyan autó­­forgalmazók, amelyek már ré­gen túl vannak a megállapo­dáson, egy részük az előző na­pokban vagy éppen tegnap írta alá az általuk diktátumnak is tekintett, átalánydíjas szerző­dést, mások közelinek mond­ták az egyezkedést, jó néhá­­nyan pedig­­ a jogszabályi kör­nyezet megváltozásának remé­nyében­­ halogatnak. LACIB-CSOPORTADATAI________________ 8 20 ----------------------------------------------------------------------------18 -------11-----------------------------------------------16---------—­­2004.111.31. -2005.111.31. -*8 ----tgjj—— 1 ° A A A A nettó bevétel működési adózás előtti adózott költség eredmény eredmény Forrás: CIB Bank *IFRS szerinti adatok

Next