Napi Gazdaság, 2005. október (15. évfolyam, 192-211. szám)

2005-10-03 / 192. szám

ÁRUKAPCSOLÁS A HORVÁT TÁRGYALÁSKEZDETTEL? Mozgó célpontra lőnek a törökök­ ­• GORDON TA­MÁS, BRÜSSZEL Lapzártánk után dől csak el, hogy a vasárnap este összeült EU-külügyminisztereknek si­­került-e megállapodniuk az EU-török csatlakozási tárgya­lások kerettervéről, ami nélkül ma nem kezdődhet meg a leg­alább tíz esztendőig húzódó csatlakozási folyamat. Mivel mind a 25 tagállamnak vétójo­ga van, Ausztria, amely tagság helyett inkább különleges part­neri viszonyt kínálna Ankará­nak, egyedül is blokkolhat. Az osztrák javaslatot a többi 24 tagállam nem tartja elfogadha­tónak és a török kormány is visszautasítja, mivel csak a teljes jogú tagságban érdekelt. An­karát az is irritálja, hogy az EU újabb és újabb feltételeket szab: „mozgó célpontra lövünk, az EU állandóan változtatja a feltétel­­rendszert”, mondta Abdullah Gül külügyminiszter, aki csak ak­kor hajlandó megjelenni ma Luxemburgban az öt órára kitűzött ünnepélyes startra, ha előzőleg kézhez kapja a kerettervet és ab­ban nem talál kifogásolnivalót. Brüsszeli megfigyelők szerint Bécs pozíciója még változhat. Bár minden oldalról cáfolják, hogy összefüggés volna a horvát és a török csatlakozáskezdet kö­zött, aligha véletlen, hogy Zág­ráb és a hágai ENSZ-törvény­­szék együttműködését vizsgáló munkacsoport hétfőn reggel tartja ülését. Meghallgatják Carla del Ponte főügyész jelen­tését, és ha ezt követően kedve­ző álláspontra jutnak, akkor nincs akadálya annak, hogy az eredetileg tavaszra kitűzött hor­vát csatlakozási tárgyalásokat már most megkezdjék, amint azt Ausztria követeli. Az időzí­téssel talán csökkenthető az összefüggés látszata, miután a török kerettervről vasárnap éjjel egyeztetnek, de tény, hogy del Ponte a brit titkosszolgálattól kapja információit, így aligha mondhat olyat hétfőn, amiről Jack Straw brit külügyminiszter ne tudna. Vagyis a színfalak mögött közöl­heti az osztrák kormánnyal: ha engedékenyek a török ügyben, cse­rébe London is feladja ellenkezését és Zágrábbal is megindul­hatnak a csatlakozási tárgyalások. TÖRÖKORSZÁG ÚTJA A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKIG 1959. Törökország kérvényezi az Európai Gazdasági Közösség társult tagságát_____________ 1963. Ankarai egyezmény (az ország és az EGK közötti vámunió, teljes jogú tagság___________ perspektívájának első említése)_______________________________________ 1970. Kiegészítő megállapodás, pénzügyi egyezmény a vámunió létrehozásáról______________ 1987. Törökország benyújtja tagság iránti kérelmét_______________________________ 1995. Megállapodás az EU-török vámunióról____________________________________ 1997. Az EU kijelenti, hogy Törökország alkalmas ugyan a teljes jogú tagságra, de nem tekinti „tárgyaló tagjelöltnek"______________________________________________ 1999. Törökország azonos státust kap a többi tagjelölttel___________________________ 2001. EH—török „csatlakozási partnerség" - uniós támogatás a joganyag átültetéséhez_______ 2001. Törökország elfogadja az EU joganyag átvételének nemzeti programját_______________ 2001. Módosítják a török alkotmányt a tagság koppenhágai politikai feltételeinek teljesítése érdekében 2002. A török parlament emberi jogi és politikai reformcsomagot hagy jóvá_______________ 2002. EU-nyilatkozat, ha Törökország 2004-ben megfelel a tagság politikai feltételeinek.______ megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások_________________________________ 2004. december: az EU „finomítja" a politikai feltételt Ciprus elismerésének kérdésében:_____ elegendő az ankarai megállapodás aláírása.________________________________ A törökök igye­keznek, de hely­zetüket nehezí­ti, hogy mind a huszonöt tag­államnak vétó­joga van Tárgyalási keretterv­ ­• NAPI GAZDASÁG Az Európai Bizottság által ja­vasolt tárgyalási kerettervben csupán az áll, hogy bár Török­ország felvételét célozzák meg, a tagság nem garantálható, va­gyis a folyamat nyitott. Ha a tár­gyalások meghiúsulnának, akkor gondoskodni kell arról, hogy Törökország „beágyazódjon az EU-struktúrákba”, minél több szállal kötődjön Európához. Rög­zítik azt is, hogy Törökország felvételére legkorábban a 2013 utáni középtávú költségvetési időszakban kerülhet sor, és az EU-nak is alkalmasnak kell len­nie arra, hogy állja a bővítésből következő anyagi terheket. A tárgyalások kezdetéül sza­bott feltételt Ankara teljesítette: június 1-jén elfogadta azt a hat jogszabályt, amely a jogállami­ság további erősítését célozza és nyáron aláírta, hogy az EU-török vámuniót kiterjesztik az új tag­államokra is. Igaz, ezzel párhu­zamosan nyilatkozatot adott ki, hogy ez nem jelenti Ciprus elis­merését, de ezt az EU egy már jóváhagyott ellennyilatkozatban azzal „kezelte”, hogy a vámuni­ós kötelezettségek szigorú telje­sítését írta elő. Ennek gyakorla­ti jelentősége lesz, hogy Törökor­szágnak legkésőbb 2006-ban meg kell nyitnia tengeri és légi kikötőit Ciprus előtt. Erőteljes drágulás az ankarai kötvénypiacon­ ­• NAPI GAZDASÁG Az EU-csatlakozási tárgyalá­sok megkezdése valószínűségé­nek növekedésével párhuzamo­san Ankarában egyre emelke­dett a devizában jegyzett állam­­kötvények árfolyama. A nagy hi­telminősítőknél Törökország azonos kockázati kategóriába tartozik Ukrajnával - itt is a spe­kulatív kategóriában tartják nyil­ván az ország hosszú lejáratú szuverén küladósságát. Ma azon­ban négy héttel ezelőtt a 2013- ban lejáró török államkötvény hozama még 62 bázisponttal ma­gasabb volt a hasonló ukrán pa­pírénál, addig mára ez a különb­ség 22,6 bázispontra zsugorodott. A kötvények drágulása mindazo­náltal így is elmaradt a feltörek­vő országok kötvénypiacain ta­pasztalt rallytól, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy egyelő­re meglehetősen bizonytalan, milyen haladást sikerül elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Ab­ban mindenki egyetért, hogy azok megszakadását eladási hul­lám követné a kötvénypiacon. ADÓSSÁGBESOROLÁSOK Moody's_______________________BI_ S&P____________________BB mínusz Fitch____________________BB mínusz Forrás: Reuters___________________ Kiheverte a válságot a török gazdaság­ ­• PszPP ZOLTÁN Pár éve még a legderűlátób­bak sem gondolták volna, hogy Törökország ilyen nagy utat tesz meg a reformok megvalósításá­ban - jelentette ki néhány hó­napja Isztambulban Anne O. Krüger, a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyet­tese. A 2000-2001-es pénzügyi válság után az ország döntően az IMF több tízmilliárd dollár­nyi hitelének köszönhetően tudott talpra állni, de a nemzetközi pénzintézet kemény makrogazda­sági reformokhoz kötötte a támogatást. Ennek eredményeként tavaly az államháztartás mérle­ge a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékának megfelelő elsődleges többletet mutat, a három éve még 70 százalékos infláció mára 8 százalékra süllyedt, az államadósságnak a bruttó nemzeti termékhez (GNP) viszonyított aránya pedig, amely 2001-ben még 105 százalékos rekordon volt, ma már csak valamivel több mint 75 szá­zalék. A reformok kiterjedtek a pénzügyi rend­szerre és az üzletszabályozásra is, az utóbbi te­rületen elért haladást jól jelzi, hogy a cégalapí­táshoz immár csak három procedúrán kell átes­ni a korábbi tizenhárom helyett. A török gazdaság tavaly a növekedés szem­pontjából a világelsők közé tartozott 9,9 százalé­kos GDP-bővülésével. Az IMF ez évre már keve­sebbet, 5 százalékot vár, s ugyanekkora gyarapo­dást prognosztizál 2006-ra is. A GDP értéke mintegy 300 milliárd dollár, amivel Törökország a világ huszadik legnagyobb gazdasága, ám az egy főre jutó össztermék nem éri el az Európai Unió átlagának 30 százalékát (Magyarországon ez az arány 62 százalék). A gazdaság stabilizá­lódása nyomán megerősödött a külföldi befekte­tői bizalom is, idén eddig 14 milliárd dollár folyt be privatizációs ügyletekből, s a kormány az év egészére húszmilliárd dollárt vár. NÖVEKEDÉS 9,9 NAPI HÍR ____________________ _ __ ____ _ _| __________ NNAPI GAZDASÁG _ 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ |____|______ JEGYZET :­ GORDON T­­MÁS__________________________ A XXI. század projektje... Lehet vitatkozni arról, mennyiben felel meg Törökország az EU tagsági feltételei­nek, bár azt követően, hogy az Európai Bi­zottság ajánlása alapján az EU egyszer már pozitív választ adott a kérdésre, nincs sok értelme. Miután számos féket, garanciát beépített a tárgya­lások folyamatába és azt is rögzítette, hogy egyhamar nem zá­rulnak le a csatlakozási tárgyalások, a további halasztásnak sincs sok értelme. Ha arra akarunk választ kapni, milyen meg­fontolások szólnak Törökország uniós tagsága mellett, érdemes megfordítani a kérdést, és megnézni, mit jelentene az Európai Uniónak, ha elutasítaná az ajtaján négy évtizede bebocsátta­­tást kérő Ankarát. Először is hitelvesztést, hiszen Törökország hatalmas lépéseket tett a jogállamiság megteremtése felé annak érdekében, hogy teljesítse a tagság feltételeit, köztük azokat is, amelyeket már testre szabottan számára állapítottak meg. Má­sodszor brutális nyíltsággal hozná az iszlám világ tudomására, hogy nem lehetséges értékközösség Európa és egy mohamedán ország közö, és - ami még fontosabb - az EU-országokban élő 18 milliós iszlám közösséggel, amelynek létszáma ráadásul hatal­mas iramban növekszik. Európa számára éppen a mai körülmé­nyek közöt óriási az iszlám országok felé híd szerepét betöltő Tö­rökország geopolitikai jelentősége. Mind többször halljuk a figyel­meztetést, hogy az EU-ban a túlkorosodás mind hamarosan mun­kaerőhiány léphet fel és összeomolhat a szociális rendszer. A di­namikus, fiatal török társadalom éppenséggel megoldást kínál­hat. Azt pedig Ankara már elfogadta, hogy az egy főre eső majda­ni uniós támogatások alacsonyabbak lesznek a mai tagokra jutó arányoknál és tudomásul veszi az esetleges letelepedési korláto­zásokat is. Az elviselhetetlen anyagi teher érve tehát indokolat­lan. Az iszlamizmus, a fundamentalista iszlám híveivel szem­ben az EU-ban gyökeret vert, az integráció szerves részeként mű­ködő, azzal teljes szövetséget vállaló Törökország példáját állí­tani - miért ne lehetne ez a XXI. század projektje? Javulhatnak a horvát piaci feltételek­ ­• MOLNÁR CSABA Azt, hogy miként befolyásol­ja néhány év múlva a kétoldalú kapcsolatokat Horvátország EU- tagsága, ma még csak általános­ságban jósolni lehet, ám bizo­nyára jót tesz nekik - véli Sült Tibor, a zágrábi magyar keres­kedelmi iroda vezetője. A csat­lakozási tárgyalások megkezdé­sével hosszú folyamat kezdőd­het, amely a jogharmonizáció során átláthatóbbá, kiszámítha­tóbbá teszi a horvát piaci felté­teleket a magyar exportőrök és befektetők számára. Megfigyelők szerint Zágráb uniós tagságával bizonyosan ja­vulnak a magyar-horvát gazda­sági kapcsolatok, mivel bár a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás helyébe Budapest tavaly május elsejei csatlakozá­sával az EU és Horvátország köz­ti kereskedelmi megállapodás lépett, ez az ipari termékek gya­korlatilag vámmentes kereske­dése mellett az EU-ból szárma­zó - köztük a magyar eredetű - mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékeket jó részét vá­mok terhelik, miközben a ha­sonló horvát termékek vám­mentesen juthatnak be az EU egységes piacára. Horvátország­ba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan. A magyar kivitel - a szabadkeres­kedelmi megállapodás és az ex­portösztönzés hatására - 2000-2003 között euróban mérve át­lagosan évi 25 százalékkal nőtt. Tavaly még gyorsabb, 51 száza­lékos növekedés volt: az 570 millió eurós kivitel ötszörösen haladja meg a horvátét, így 462 millió euró, rekordméretű ma­gyar aktívum keletkezett. Magyar befektetők 1993 és 2004 között mintegy 930 millió dollárt fektettek be Horvátor­szágban, az utóbbi években gyorsan bővülő dinamikával. Az invesztíciók felölelik a termelé­si, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, mind a privatizáció, mind a zöldmezős beruházások körét. Magyarország 2003-ban - a Mal Rt. 505 millió dollár értékű befektetésével - a horvátországi befektetők sorában a negyedik helyre lépett. A Dunapack Zágráb közelében 23 millió euró befektetésével 140 főt foglalkoztató zöldmezős hul­­lámpapírgyártó üzemet épített. A múlt év decemberében az OTP 236 millió euróért kivásá­rolta a hetedik legnagyobb hor­vát bank, a Novabanka részvé­nyeinek 95,6 százalékát. TÖRÖKORSZÁG: JELLEMZŐ A MAGYAR TÖBBLET A kétoldalú kereskedelemben a 2001-es török gazdasági válság óta mind a ma­gyar kivitel, mind a behozatal jelentősen növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi és a későbbi évtől eltérően 2003-ban a kétoldalú áruforgalomban török aktívum keletkezett; 2004-ben a magyar export értéke 408,9 millió, a behozatalé pedig 285 millió euró volt. Az exportban 80, az importban pedig 25 százalék körüli növeke­dést könyveltek el. A korábbi kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás az uni­ós tagság után megszűnt, a kereskedelempolitikai kérdéseket ezt követően a Brüsszel és Törökország között érvényben lévő, 1963-as vámuniós megállapodás szabályozza. A magyar-török kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését vámon kívüli akadályok és egyéb problémák akadályozzák - így a mezőgazdasági importenge­délyek késedelmes kiadása; a használt termékek beviteli tilalma; hivatalos élel­miszer-egészségügyi igazolás kérése indokolatlan esetekben; adatvédelmi hiá­nyosság ipari termékek, különösen gyógyszerek bevitele esetén; az importversenyt gátló beviteli előírások szeszes italokra, gazdasági ügyekben lassú bírósági eljá­rás. E nehézségek az esetleges török EU-tagsággal feltehetően lényegesen vissza­szorulnak. Az eddigi magyarországi török beruházások összege 40-50 millió dollár, a 250-300 befektetés többsége minimális tőkéjű szolgáltatás. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.

Next