Napi Gazdaság, 2005. október (15. évfolyam, 192-211. szám)
2005-10-03 / 192. szám
ÁRUKAPCSOLÁS A HORVÁT TÁRGYALÁSKEZDETTEL? Mozgó célpontra lőnek a törökök • GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Lapzártánk után dől csak el, hogy a vasárnap este összeült EU-külügyminisztereknek sikerült-e megállapodniuk az EU-török csatlakozási tárgyalások kerettervéről, ami nélkül ma nem kezdődhet meg a legalább tíz esztendőig húzódó csatlakozási folyamat. Mivel mind a 25 tagállamnak vétójoga van, Ausztria, amely tagság helyett inkább különleges partneri viszonyt kínálna Ankarának, egyedül is blokkolhat. Az osztrák javaslatot a többi 24 tagállam nem tartja elfogadhatónak és a török kormány is visszautasítja, mivel csak a teljes jogú tagságban érdekelt. Ankarát az is irritálja, hogy az EU újabb és újabb feltételeket szab: „mozgó célpontra lövünk, az EU állandóan változtatja a feltételrendszert”, mondta Abdullah Gül külügyminiszter, aki csak akkor hajlandó megjelenni ma Luxemburgban az öt órára kitűzött ünnepélyes startra, ha előzőleg kézhez kapja a kerettervet és abban nem talál kifogásolnivalót. Brüsszeli megfigyelők szerint Bécs pozíciója még változhat. Bár minden oldalról cáfolják, hogy összefüggés volna a horvát és a török csatlakozáskezdet között, aligha véletlen, hogy Zágráb és a hágai ENSZ-törvényszék együttműködését vizsgáló munkacsoport hétfőn reggel tartja ülését. Meghallgatják Carla del Ponte főügyész jelentését, és ha ezt követően kedvező álláspontra jutnak, akkor nincs akadálya annak, hogy az eredetileg tavaszra kitűzött horvát csatlakozási tárgyalásokat már most megkezdjék, amint azt Ausztria követeli. Az időzítéssel talán csökkenthető az összefüggés látszata, miután a török kerettervről vasárnap éjjel egyeztetnek, de tény, hogy del Ponte a brit titkosszolgálattól kapja információit, így aligha mondhat olyat hétfőn, amiről Jack Straw brit külügyminiszter ne tudna. Vagyis a színfalak mögött közölheti az osztrák kormánnyal: ha engedékenyek a török ügyben, cserébe London is feladja ellenkezését és Zágrábbal is megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások. TÖRÖKORSZÁG ÚTJA A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKIG 1959. Törökország kérvényezi az Európai Gazdasági Közösség társult tagságát_____________ 1963. Ankarai egyezmény (az ország és az EGK közötti vámunió, teljes jogú tagság___________ perspektívájának első említése)_______________________________________ 1970. Kiegészítő megállapodás, pénzügyi egyezmény a vámunió létrehozásáról______________ 1987. Törökország benyújtja tagság iránti kérelmét_______________________________ 1995. Megállapodás az EU-török vámunióról____________________________________ 1997. Az EU kijelenti, hogy Törökország alkalmas ugyan a teljes jogú tagságra, de nem tekinti „tárgyaló tagjelöltnek"______________________________________________ 1999. Törökország azonos státust kap a többi tagjelölttel___________________________ 2001. EH—török „csatlakozási partnerség" - uniós támogatás a joganyag átültetéséhez_______ 2001. Törökország elfogadja az EU joganyag átvételének nemzeti programját_______________ 2001. Módosítják a török alkotmányt a tagság koppenhágai politikai feltételeinek teljesítése érdekében 2002. A török parlament emberi jogi és politikai reformcsomagot hagy jóvá_______________ 2002. EU-nyilatkozat, ha Törökország 2004-ben megfelel a tagság politikai feltételeinek.______ megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások_________________________________ 2004. december: az EU „finomítja" a politikai feltételt Ciprus elismerésének kérdésében:_____ elegendő az ankarai megállapodás aláírása.________________________________ A törökök igyekeznek, de helyzetüket nehezíti, hogy mind a huszonöt tagállamnak vétójoga van Tárgyalási keretterv • NAPI GAZDASÁG Az Európai Bizottság által javasolt tárgyalási kerettervben csupán az áll, hogy bár Törökország felvételét célozzák meg, a tagság nem garantálható, vagyis a folyamat nyitott. Ha a tárgyalások meghiúsulnának, akkor gondoskodni kell arról, hogy Törökország „beágyazódjon az EU-struktúrákba”, minél több szállal kötődjön Európához. Rögzítik azt is, hogy Törökország felvételére legkorábban a 2013 utáni középtávú költségvetési időszakban kerülhet sor, és az EU-nak is alkalmasnak kell lennie arra, hogy állja a bővítésből következő anyagi terheket. A tárgyalások kezdetéül szabott feltételt Ankara teljesítette: június 1-jén elfogadta azt a hat jogszabályt, amely a jogállamiság további erősítését célozza és nyáron aláírta, hogy az EU-török vámuniót kiterjesztik az új tagállamokra is. Igaz, ezzel párhuzamosan nyilatkozatot adott ki, hogy ez nem jelenti Ciprus elismerését, de ezt az EU egy már jóváhagyott ellennyilatkozatban azzal „kezelte”, hogy a vámuniós kötelezettségek szigorú teljesítését írta elő. Ennek gyakorlati jelentősége lesz, hogy Törökországnak legkésőbb 2006-ban meg kell nyitnia tengeri és légi kikötőit Ciprus előtt. Erőteljes drágulás az ankarai kötvénypiacon • NAPI GAZDASÁG Az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése valószínűségének növekedésével párhuzamosan Ankarában egyre emelkedett a devizában jegyzett államkötvények árfolyama. A nagy hitelminősítőknél Törökország azonos kockázati kategóriába tartozik Ukrajnával - itt is a spekulatív kategóriában tartják nyilván az ország hosszú lejáratú szuverén küladósságát. Ma azonban négy héttel ezelőtt a 2013- ban lejáró török államkötvény hozama még 62 bázisponttal magasabb volt a hasonló ukrán papírénál, addig mára ez a különbség 22,6 bázispontra zsugorodott. A kötvények drágulása mindazonáltal így is elmaradt a feltörekvő országok kötvénypiacain tapasztalt rallytól, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy egyelőre meglehetősen bizonytalan, milyen haladást sikerül elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Abban mindenki egyetért, hogy azok megszakadását eladási hullám követné a kötvénypiacon. ADÓSSÁGBESOROLÁSOK Moody's_______________________BI_ S&P____________________BB mínusz Fitch____________________BB mínusz Forrás: Reuters___________________ Kiheverte a válságot a török gazdaság • PszPP ZOLTÁN Pár éve még a legderűlátóbbak sem gondolták volna, hogy Törökország ilyen nagy utat tesz meg a reformok megvalósításában - jelentette ki néhány hónapja Isztambulban Anne O. Krüger, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettese. A 2000-2001-es pénzügyi válság után az ország döntően az IMF több tízmilliárd dollárnyi hitelének köszönhetően tudott talpra állni, de a nemzetközi pénzintézet kemény makrogazdasági reformokhoz kötötte a támogatást. Ennek eredményeként tavaly az államháztartás mérlege a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékának megfelelő elsődleges többletet mutat, a három éve még 70 százalékos infláció mára 8 százalékra süllyedt, az államadósságnak a bruttó nemzeti termékhez (GNP) viszonyított aránya pedig, amely 2001-ben még 105 százalékos rekordon volt, ma már csak valamivel több mint 75 százalék. A reformok kiterjedtek a pénzügyi rendszerre és az üzletszabályozásra is, az utóbbi területen elért haladást jól jelzi, hogy a cégalapításhoz immár csak három procedúrán kell átesni a korábbi tizenhárom helyett. A török gazdaság tavaly a növekedés szempontjából a világelsők közé tartozott 9,9 százalékos GDP-bővülésével. Az IMF ez évre már kevesebbet, 5 százalékot vár, s ugyanekkora gyarapodást prognosztizál 2006-ra is. A GDP értéke mintegy 300 milliárd dollár, amivel Törökország a világ huszadik legnagyobb gazdasága, ám az egy főre jutó össztermék nem éri el az Európai Unió átlagának 30 százalékát (Magyarországon ez az arány 62 százalék). A gazdaság stabilizálódása nyomán megerősödött a külföldi befektetői bizalom is, idén eddig 14 milliárd dollár folyt be privatizációs ügyletekből, s a kormány az év egészére húszmilliárd dollárt vár. NÖVEKEDÉS 9,9 NAPI HÍR ____________________ _ __ ____ _ _| __________ NNAPI GAZDASÁG _ 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ |____|______ JEGYZET : GORDON TMÁS__________________________ A XXI. század projektje... Lehet vitatkozni arról, mennyiben felel meg Törökország az EU tagsági feltételeinek, bár azt követően, hogy az Európai Bizottság ajánlása alapján az EU egyszer már pozitív választ adott a kérdésre, nincs sok értelme. Miután számos féket, garanciát beépített a tárgyalások folyamatába és azt is rögzítette, hogy egyhamar nem zárulnak le a csatlakozási tárgyalások, a további halasztásnak sincs sok értelme. Ha arra akarunk választ kapni, milyen megfontolások szólnak Törökország uniós tagsága mellett, érdemes megfordítani a kérdést, és megnézni, mit jelentene az Európai Uniónak, ha elutasítaná az ajtaján négy évtizede bebocsáttatást kérő Ankarát. Először is hitelvesztést, hiszen Törökország hatalmas lépéseket tett a jogállamiság megteremtése felé annak érdekében, hogy teljesítse a tagság feltételeit, köztük azokat is, amelyeket már testre szabottan számára állapítottak meg. Másodszor brutális nyíltsággal hozná az iszlám világ tudomására, hogy nem lehetséges értékközösség Európa és egy mohamedán ország közö, és - ami még fontosabb - az EU-országokban élő 18 milliós iszlám közösséggel, amelynek létszáma ráadásul hatalmas iramban növekszik. Európa számára éppen a mai körülmények közöt óriási az iszlám országok felé híd szerepét betöltő Törökország geopolitikai jelentősége. Mind többször halljuk a figyelmeztetést, hogy az EU-ban a túlkorosodás mind hamarosan munkaerőhiány léphet fel és összeomolhat a szociális rendszer. A dinamikus, fiatal török társadalom éppenséggel megoldást kínálhat. Azt pedig Ankara már elfogadta, hogy az egy főre eső majdani uniós támogatások alacsonyabbak lesznek a mai tagokra jutó arányoknál és tudomásul veszi az esetleges letelepedési korlátozásokat is. Az elviselhetetlen anyagi teher érve tehát indokolatlan. Az iszlamizmus, a fundamentalista iszlám híveivel szemben az EU-ban gyökeret vert, az integráció szerves részeként működő, azzal teljes szövetséget vállaló Törökország példáját állítani - miért ne lehetne ez a XXI. század projektje? Javulhatnak a horvát piaci feltételek • MOLNÁR CSABA Azt, hogy miként befolyásolja néhány év múlva a kétoldalú kapcsolatokat Horvátország EU- tagsága, ma még csak általánosságban jósolni lehet, ám bizonyára jót tesz nekik - véli Sült Tibor, a zágrábi magyar kereskedelmi iroda vezetője. A csatlakozási tárgyalások megkezdésével hosszú folyamat kezdődhet, amely a jogharmonizáció során átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá teszi a horvát piaci feltételeket a magyar exportőrök és befektetők számára. Megfigyelők szerint Zágráb uniós tagságával bizonyosan javulnak a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok, mivel bár a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás helyébe Budapest tavaly május elsejei csatlakozásával az EU és Horvátország közti kereskedelmi megállapodás lépett, ez az ipari termékek gyakorlatilag vámmentes kereskedése mellett az EU-ból származó - köztük a magyar eredetű - mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket jó részét vámok terhelik, miközben a hasonló horvát termékek vámmentesen juthatnak be az EU egységes piacára. Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan. A magyar kivitel - a szabadkereskedelmi megállapodás és az exportösztönzés hatására - 2000-2003 között euróban mérve átlagosan évi 25 százalékkal nőtt. Tavaly még gyorsabb, 51 százalékos növekedés volt: az 570 millió eurós kivitel ötszörösen haladja meg a horvátét, így 462 millió euró, rekordméretű magyar aktívum keletkezett. Magyar befektetők 1993 és 2004 között mintegy 930 millió dollárt fektettek be Horvátországban, az utóbbi években gyorsan bővülő dinamikával. Az invesztíciók felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, mind a privatizáció, mind a zöldmezős beruházások körét. Magyarország 2003-ban - a Mal Rt. 505 millió dollár értékű befektetésével - a horvátországi befektetők sorában a negyedik helyre lépett. A Dunapack Zágráb közelében 23 millió euró befektetésével 140 főt foglalkoztató zöldmezős hullámpapírgyártó üzemet épített. A múlt év decemberében az OTP 236 millió euróért kivásárolta a hetedik legnagyobb horvát bank, a Novabanka részvényeinek 95,6 százalékát. TÖRÖKORSZÁG: JELLEMZŐ A MAGYAR TÖBBLET A kétoldalú kereskedelemben a 2001-es török gazdasági válság óta mind a magyar kivitel, mind a behozatal jelentősen növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi és a későbbi évtől eltérően 2003-ban a kétoldalú áruforgalomban török aktívum keletkezett; 2004-ben a magyar export értéke 408,9 millió, a behozatalé pedig 285 millió euró volt. Az exportban 80, az importban pedig 25 százalék körüli növekedést könyveltek el. A korábbi kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás az uniós tagság után megszűnt, a kereskedelempolitikai kérdéseket ezt követően a Brüsszel és Törökország között érvényben lévő, 1963-as vámuniós megállapodás szabályozza. A magyar-török kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését vámon kívüli akadályok és egyéb problémák akadályozzák - így a mezőgazdasági importengedélyek késedelmes kiadása; a használt termékek beviteli tilalma; hivatalos élelmiszer-egészségügyi igazolás kérése indokolatlan esetekben; adatvédelmi hiányosság ipari termékek, különösen gyógyszerek bevitele esetén; az importversenyt gátló beviteli előírások szeszes italokra, gazdasági ügyekben lassú bírósági eljárás. E nehézségek az esetleges török EU-tagsággal feltehetően lényegesen visszaszorulnak. Az eddigi magyarországi török beruházások összege 40-50 millió dollár, a 250-300 befektetés többsége minimális tőkéjű szolgáltatás. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.