Napi Gazdaság, 2005. november (15. évfolyam, 212-232. szám)

2005-11-02 / 212. szám

Karcsúbb lesz a közszféra?­ ­• PLANKÓ GERGELY Becslések szerint 30-40 mil­liárd forint takarítható meg, ha megvalósul az SZDSZ javasla­ta az önkormányzati képviselők 27 ezres létszámának felére csökkentéséről. A törvénymódo­sítási javaslatban, amely még a héten a parlament elé kerül, egyebek mellett a ve­gyes választási rend­szer létszámhatárát tízezerről ötezerre csökkentenék annak érdekében, hogy mi­nél több településen választhassanak saját egyéni önkormányzati képviselőt. Az önkormányzati létszámcsök­kentés csak az első lépés a ki­sebb és hatékonyabb állam ki­alakítása felé - mondta lapunk­nak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Ennek jegyében a li­berális párt megszüntetné a megyéket, mint közigazgatási egységeket (helyüket választott A közszolgálati reform előkészítéséért felelős kormánymegbízott, Vadász Já­nos nemrégiben kérte felmentését, arra hivatkozva, hogy elvégezte fel­adatát. Az általa készített közszolgá­lati törvény tervezetével azonban eb­ben a ciklusban már nem foglalkozik a kormány. Vadász koncepciója szerint a feladat alapú foglalkoztatás bevezeté­sére lenne szükség, ennek része lenne egy teljesítményértékelési rendszer. A kormánymegbízott szerint jelentős létszámcsökkentésre nincs szükség a közszférában, inkább a hatékonyság növelésére kellene koncentrálni, regionális önkormányzatok vennék át­. Míg azonban a lét­számcsökkentésről szóló tör­vényjavaslat elfogadása esetén a következő önkormányzati vá­lasztásokat már ennek szelle­mében lehetne kiírni, a megye­­rendszer eltörlése annyira gyö­keres változásokat eredményez­ne, hogy 2010 előtt eleve nincs esély a megvalósulására. Szin­tén 2010-re ölthet testet a kisebb parlament könnyen népszerűsít­hető gondolata, ennek érdekében a liberálisok négypárti egyezte­tést kezdeményeznek az ország­­gyűlés 250 főre csökkentéséről. Nem hagyná változatlanul az SZDSZ a központi államappa­rátust sem, 2006-tól 11-re­­ 10 szakmi­nisztérium és egy mi­niszterelnöki hivatal - módosulna elképzelé­seik szerint a minisz­tériumok száma. Legnagyobb megtakarítással a hétszázezresre becsült köz­szféra leépítése járna. Horn szerint egyharmados létszám­­csökkentés lenne indokolt, de már százezer fős leépítéssel is 200-250 milliárd forint lenne megtakarítható. Ehhez hozzá­adva a minisztériumok össze­vonásával és­ a felszabaduló ingatlanok kapcsán keletkező összegeket, valamint az ön­­kormányzati reformot, évi 300-400 milliárd forint meg­takarítást érne el az állam, ami már a költségvetési egyensúly szempontjából sem elhanya­golható tétel. Támogatják to­vábbá Sárközy Tamás kor­mánybiztos javaslatát, amely szerint a társasági törvény mó­dosításával nonprofit társasá­gok váltanák fel a közhasznú társaságokat. Az SZDSZ számít a többi párt támogatására, a fideszes Dorkota Lajos szerint azonban „újabb ígérettel állunk szem­ben, amelyből nem lesz sem­mi”. Az MSZP támogat minden olyan elképzelést, amely a bü­rokrácia leépítését célozza - mondta lapunknak Szabó Lajos, a költségvetési munkacsoport vezetője. Elképzelhetőnek tart­ják, hogy az önkormányzati vá­lasztásokon kizárólag egyéni választókerületek működjenek, pártlisták nélkül. MEGTAKARÍTÁS 400 fzóöBBEIK­ Az EU intézményein is van mit spórolni r­á GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Az Eurobarométer felmérése szerint a köztudatban az EU és az Euró­pai Bizottság költségvetése nem választódik el élesen, sokan tízmilliárdokra taksálják a brüsszeli apparátus anyagi terhe­it. Ezzel szemben a kö­zel százmilliárd eurós közösségi büdzsénk­ 6 százalékát emésztik fel az ad­minisztrációs, igazgatási kiadá­sok, vagyis ennyit fordítanak az uniós intézményekre. Ennek a fele, tehát körülbelül három­­milliárd euró fedezi az Európai Bizottság működését. Ebből tartják el a 23 ezer alkalmazot­tat, fizetik a fordítói és tolmács­szolgálatot, tartják fenn a bizott­ság nemzetközi képviseleteit, és persze a brüsszeli és luxem­burgi hivatalokat. A másik há­­rommilliárd több mint kéthar­mada megy el a többi uniós intézmény össze­sen 11 ezer alkalma­zottjára. A fennmara­dó, mintegy 0,8 száza­lék az uniós alkalma­zottak nyugdíja. Az alkalmazottak jövedelemszint­je magasabb a nemzeti átlag­nál, sokfajta extrajuttatásban részesülnek - kiemelt családi pótlék, ingyenes és jó színvo­nalú oktatás, költöztetési támo­gatás -, de az elvárások (több nyelv ismerete, kitűnő szak­mai háttér) is magasak. BÜDZSÉ 6 NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2005. NOVEMBER 2., SZERDA 3 Csak a volt APEH-os kelendő a versenyszférában A kilencvenes évek óta nagy előrelépés történt az államigazgatási és a versenyszféra közelítésében. Sok friss diplomás a minisztériumokban kezdi pályafutását, viszont nem egyszerű a visszajutás a cégekhez. ELŐTTEM AZ UTÓDOM Látszólag jó döntés gyorsan elhelyezkedni az államigazga­tásban, de an­nál nehezebb később váltani a versenyszfé­rában . BOOOLÓCZKI LINDA-BORŰCZ PETR» A pályakezdőknek nagyon nehéz ma a versenyszférá­ban elhelyezkedni, hiszen a vállalatok nagy többsége a je­lentkezés feltételeként 2-3 éves gyakorlatot szab meg. Köz­ben az államigazgatásban még gyakornoki programok is segítik a pályakezdők elhelyezkedését - indokolta lapunk­nak Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője, hogy mi­ért népszerű a friss diplomások körében az államigazga­tás, holott számos szempont (karrierépítés, szakmai kihí­vások) alapján a versenyszféra tűnhet vonzóbbnak. Szakértők szerint már a két szférában elérhető fize­tések is közeledtek egymáshoz, főleg a kezdő fizetések között nincsen nagy különbség. Vannak olyan végzett­ségek, amelyekkel elsősorban az állami szférában le-A két szféra közeledését, egyre átjárhatóbbá válását a jelenlegi politika vezetők pályafutása is alátámasztja - véli Juhos. A vállalati szférából érkezett Kóka János gazdasági miniszter és a GKM államtitkárainak, helyettes államtitkárainak többsége is. Somogyi Zoltán külügyminiszter mi­előtt a bársonyszékbe ült volna, előbb a KüM-ben volt államtitkár, majd kül­földön vezette a Matáv egyik leányvállalatát. Gráf József agrárminiszter kinevezésekor a legfőbb érv a menedzseri múlt és szemlélet volt. Két elhelyezkedni, ilyenek a gazdasági iskolák közül az államigazgatási szakok és a jogász diploma - mondta la­punknak Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója. Az államigazgatásban megszerzett gyakorlat is ezen pá­lyák esetén hasznosítható jól: egy jogász, aki részt vett a törvényhozás folyamatában, valószínűleg könnyebben ta­lál munkát a munkaerőpiacon. A munkaerő-piaci tapasztalatok szerint azonban hiába a konvertálható tudás, egyelőre csak elvétve fordul elő, hogy a közszférából a versenyszférába térnének át a mun­kavállalók. Inkább a fiatalok, a beosztotti területen dolgo­zók esetében lehet erről beszélni, magasabb pozícióban ez már nemigen történik meg - véli Simonyi Tóth Judit, a Simonyi és Tóth Kht. ügyvezetője. Deák Andrea, a Neu­mann International Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem szívesen látják a versenyszférában az államigazgatásból ér­kezőket a piaci tapasztalat és kapcsolatrendszer hiánya, az eltérő munkamorál és nem utolsósor­ban a nyelvtudás gyakori hiánya miatt. Fazekas Zsolt szerint e formális megíté­lés az apparátus azon tagjait illeti legin­kább, akik 20-30 éve dolgoznak költség­­vetési intézményben, így aki átjut a ver­senyszektorba, az is sok esetben pályakez­dőnek számít­ott, és általánosságban az is megállapítható, hogy fordítva sem min­dig zökkenőmentes a váltás. Egyes speciális szakterületeken mégis van átjárás: az auditoki vagy a vámos szak­tudás miatt előfordul, hogy az adóhatóság­tól, illetve a vámhatóságtól vesznek fel szakembert, de néha az államigazgatás­ban kiépített kapcsolatrendszer, a döntési mechanizmus ismerete lehet vonzó egy-egy cég számára, különösen lob­bi tevékenység kapcsán. A szakértők szerint néhány éven belül inkább a versenyszféra vezetőinek az államigazgatás­ban való mind gyakoribb feltűnésére lehet számítani, ugyan­is egyre többen kamatoztatnák egy-egy cég élén megszer­zett tudásukat néhány évig a kormányzati szektorban. E 2E13 EE 53 Testre szabott gépjármű flottakezelés és finanszírozás, az Ön egyedi igényeinek megfelelően Tel.: (06 1) 279 33 00 ; www.arval.hu ARVAL A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat.

Next