Napi Gazdaság, 2006. február (16. évfolyam, 23-41. szám)
2006-02-01 / 23. szám
Távozik egy legenda a Fed éléről, Bernanke új stílust hoz Sokan minden idők legnagyobb jegybankelnökének tartják a Federal Reserve éléről tegnap leköszönt Alan Greenspant, akinek regnálása alatt az Egyesült Államok gazdasága történetének leghosszabb expanzióját élte meg. Az elnöki posztot mától betöltő Ben Bernanke az inflációs célsáv alkalmazásával újítaná meg a Fed politikáját. PAPP ZOLTÁN Pocsékabb kezdetet nemigen képzelhetett magának Alan Greenspan, amikor 1987 augusztusában átvette az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve elnöki tisztét Paul Volckertől. Alig két hónapja volt hivatalban, amikor a Wall Street fennállásának legnagyobb krachját produkálta. Greenspan azonban váratlan magabiztosságról tett tanúbizonyságot, és a pénzpiaci likviditás bővítésével sikerült elejét vennie a katasztrófának. Később, immár tapasztalt jegybankárként, monetáris eszközökkel minimalizálta az ázsiai és az orosz devizaválság hatásait, majd a technológiai lufi 2000-es kidurranása és a 2001- es terrortámadások következményeit. Regnálása alatt az amerikai gazdaság mindössze kétszer került recesszióba - mindkettő kevesebb mint egy évig tartott ugyanakkor történetének leghosszabb expanziós időszakát élte meg. Érthető, ha sokan a valaha élt legnagyobb jegybankelnöknek tartják az annak idején még Ronald Reagan által kinevezett, nyolcvanadik életévét márciusban betöltő Greenspant. A megítélés azonban korántsem egységes. Azt ugyan a bírálók is elismerik, hogy a kilencvenes évekbeli alacsony kamatszint nagyban hozzájárult a gazdaság dinamikus bővüléséhez, de szemére vetik, hogy idejekorán alkalmazott szigorítással megakadályozhatta volna a tőzsdei lufi kialakulását és az árfolyamok összeomlását. Hasonló kritika manapság is megfogalmazódik: az elmúlt évek nyomott kamatai mellett az amerikai háztartások nyakló nélkül vettek fel hiteleket, s együttes adósságuk ma már 11 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 87 százalékának felel meg. Amikor Greenspan hivatalba lépett, ez az összeg még csak 2,7 ezer milliárd dollár volt, az akkori GDP 58 százaléka. FED-ELNÖKÖK Az ötödik - immár nem meghosszabbítható - mandátuma után távozó jegybankelnök sokszor nem követte a monetáris politikai előírásokat, inkább hagyatkozott intuíciójára. Ám ha emiatt bírálható is, tény, hogy e felfogásával valódi paradigmaváltást idézett elő az amerikai gazdaságban. A kilencvenes években az elsők között ismerte föl ugyanis az informatikai és egyéb technológiai fejlesztések nyomán bekövetkező termelékenységjavulás hatását, nevezetesen azt, hogy lehetséges a korábbinál gyorsabb gazdasági növekedés az infláció megugrása nélkül. Ha akkor a tankönyvekre hallgat, ma valószínűleg nem lehetne az Új Gazdaságról beszélni - sem hátulütőiről, sem áldásairól. A NAPI GAZDALÁC Sima átmenet lesz - vélekednek a Wall Streeten annak kapcsán, hogy mától Ben Bernanke veszi át a Federal Reserve irányítását. Való igaz, hogy a távozó Alan Greenspan nem hagy utódjára komolyabb bevégzetlen feladatot, bár Bernankére vár még annak az „apróságnak” az eldöntése, hogy a tegnapi kamatemelés után legyen-e még márciusban is újabb szigorítás. E tekintetben a piac véleménye megoszlik, azt azonban szinte mindenki biztosra veszi, hogy ha egyáltalán sor kerül rá, a márciusi lesz az utolsó lépés a hiteldrágítási sorozatban. Ha nem következik be valamilyen külső sokk - újabb terrortámadás vagy háború -, akkor nemcsak az átmenet, de Bernanke egész elnöki ténykedése simábbnak ígérkezik Greenspanénál. Amióta George W. Bush elnök tavaly októberben őt jelölte a Fed élére. Bernanke - aki előzőleg már 2002-től a kormányzótanács tagja volt - számos alkalommal megfogalmazta krédóját, amely szerint a jegybanknak kiszámítható politikát kell folytatnia. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció vonatkozásában bevezetnének egy célsávot, s ha a pénzromlás üteme kilép abból, a Fed a megfelelő irányban módosítja a kamatot. Bár az újítással Bernanke csak akkor élne, ha az ügyben kialakulna a még hiányzó konszenzus a Fed kormányzótanácsában, sokan máris azt kifogásolják, hogy a változtatás túl merev rendszert Bernanke, aki már tanárként is a monetáris politika kiszámíthatóságának híve volt, egyszer a szabad belátás korlátozásának minősítette az általa jelenleg szorgalmazott elképzelést. Új pozíciójában mindenesetre neki sem lesz könnyű elviselni a korlátokat. A Business Week idézi egy tavalyi nyilatkozatát, amely szerint a Fed kormányzóinak hawaii inget és bermudanadrágot kellene hordaniuk, így jelzendő közszolgálati elkötelezettségüket. Ezt persze viccnek szánta, azt viszont komolyan állítja, hogy máig nem tud hozzászokni az állandó öltönykényszerhez, eredményezne. Korlátozná a monetáris politika mozgásterét, s megnehezítené a hatékony reakciót például abban az esetben, ha a lakóingatlanárak hirtelen meredeken zuhanni kezdenének. Az ellenzők felhánytorgatják azt is, hogy az akadémiai múlttal rendelkező Bernankénak - aki 1979-től 2002-ig egyetemeken tanított, ezen belül 1996- tól a Princeton gazdasági karát vezette - nincs kellő gyakorlati tapasztalata a Fed irányításához, s nem tud kommunikálni a piacokkal. Támogatói viszont azt hangoztatják, hogy a reformmal a befektetők könnyebben meg tudnák jósolni a Fed döntéseit, nem érnék őket meglepetések. Paul Volcker___________1979. augusztus 6.-1987. augusztus 11. Alan Greenspan_________1987. augusztus 12.-2006. január 31. Ben Bernanke 2006. február 1- Forrás: Bloomberg _______________________________ ALAN GREENSPAN BEN BERNANKE JEGYZET : BARABÁS T. JÁNOS__________________________ A pénz főpapjai nem csalhatatlanok A jegybankok vezetői - különösen a mienk - a kormányok bírálatát előszeretettel minősítik függetlenségük megsértésének, példátlan támadásnak mintegy Isten adta jogaik ellen. Pedig nem valamilyen felsőbb hatalom, hanem a gazdaságpolitika döntötte el igen bölcsen - megjegyezzük, nem is annyira régen -, hogy szükség van egy olyan eszközre, amely megfékezheti a politikusok krónikus (túl költekezési hajlamát. Ezzel tulajdonképpen megjelent a kormányokkal szemben egy ugyan sokkal szőkébb jogkörű, de másik hatalmi pólus. A küzdelem pedig azóta folyik. Például az egymást váltó varsói kormányok [is] évek óta harcban állnak a jegybank monetáris politikai tanácsával. Elismerik, hogy a magas kamatokkal sikerült 2 százalék körülire leszorítania az inflációt - ugyanakkor viszont megbénították a gazdaság fejlődését. E vélemény igazát látszik alátámasztani, hogy a már a szakértők és a Világbank által is bírált magas kamatok csökkentésével kapott erőre a gazdaság növekedése. Ezért bírálta Gerhard Schröder egykori német kancellár az Európai Központi Bankot, amiért az nem volt hajlandó a kamatcsökkentésre, pedig a kormányok általános véleménye, hogy a recesszióból való kilábalás legfontosabb eszköze a hitelköltségek leszállítása. A jegybankok általában makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy feladatuk kizárólag az infláció kordában tartása - pedig ezt ma már szinte mindenütt megkérdőjelezik. (Az új, jobboldali lengyel kormány például annyira, hogy a gazdaságélénkítő monetáris politika érdekében a jegybanki függetlenség felszámolását tervezi, vagy legalábbis ezzel fenyegetve akar elérni újabb kamatcsökkentést.) Érdekes Japán példája, ahol a defláció miatt 2001- ben gyakorlatilag zéróra vitték le a hitelek kamatát. A napokban, szokatlan módon, nyilvános vita robbant ki a kormány tagjai között, akik közül többen - köztük a miniszterelnök - figyelmeztették a jegybankot: a gazdasági növekedés megindulása ellenére elhamarkodottan ne változtasson élénkítő kamatpolitikáján. Nakagava Hideano, a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik vezetője egyenesen azt javasolta, hogy a veszély kivédése érdekében szüntessék meg a Bank of Japan függetlenségét. A politikusok félelmei nem indokolatlanok: a kormány tiltakozása ellenére hasonló helyzetben 2000 augusztusában a jegybank kamatot emelt ...és ismét jött a recesszió. Egyre több szakértő véli úgy, hogy az inflációs fenyegetés elleni harc egy boldogabb korban tűnt a legnagyobb veszélynek. A jegybankokra így különösen nagy felelősség hárul, hogy megtalálják a kormányokkal való együttélés módját. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG ► 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA ________ _ Magyar Nemzeti Bank: Járai, a kommunikatív elnök • MOLNÁR CSABA A Magyar Nemzeti Bank jelenleg hivatalban lévő elnökének már jelölése is vitákat kavart, sokan féltették a Fidesz-kormány pénzügyminiszterének jegybankelnökké kinevezésétől az MNB függetlenségét. Járainak mozgalmas elnökség jutott, szembe kellett néznie mind erős, mind pedig gyenge oldali spekulációs támadással a forint ellen, nevéhez fűződik a forint árfolyamsávjának utólag elismerten hibás lépésnek bizonyult eltolása 2003 nyarán, emlékezetes vitákat folytattak a mindenkori pénzügyminiszterrel, elnöki periódusában vezették be az inflációs célkövetés rendszerét és bővítették ki a monetáris tanácsot, ami csaknem az Alkotmánybíróságon végződött. Elemzői vélemények szerint a Járai-éra legmarkánsabb vonása mégis a kommunikáció és súlyának szembetűnő erősödése. Az MNB kommunikációja rendkívül aktívvá vált, ezt egyébként a központi bank vezetésének és magának az elnöknek is szemére hányják, mondván, sokszor beszél feleslegesen, illetve politikailag motiváltan. Az elnök ezekre a megjegyzésekre rendre azzal replikázik, hogy csak a valós helyzetet tárja fel. A Járai Zsigmond vezette jegybank mindenképpen sikeresen, a forint különösebb megingása nélkül vezényelte le az alapkamat 12,5 százalékról a jelenlegi 6 százalékra mérséklését, a monetáris tanács viszonylag szilárdan ellenállt a különböző irányokból érkező nyomásnak. Voltak persze meleg pillanatok, amikor - ahogy egy kereskedő fogalmazott - „mindegy, hogy mit mond Járai, ha megjelenik a neve a Reutersen, esik a forint”. JEGYBANKELNÖKÖK* Név_____________Periódus_______________________ Bartha Ferenc 1988. június 15.-1990. június 30. Surányi György 1990. július 1.-1991. december 9. Bod Péter Ákos 1991. december 15.—1995.február 28. Surányi György 1995. március 1.-2001. február 28. Járai Zsigmond 2001. március 1-jétől__________ *a rendszerváltás óta____________Forrás: NAPI-gyűjtés Palazzo Dorottya Stílus a belvárosban * A B.d.wzo Dorottya, amelyet a vezető magvar építésziroda, a Zoboki- IX'meter és Társaik építés-/ India és a londoni szckholyű AJMK tervezett, sokféle célra jelenthet ideális ingatlant megoldást Budapest történelmi központjában. A klasszikus Dorottya ház a XIX. században épült meg, legszebb részé a Hauszmann Alajos tervezte. A felújított épületben az ingatlan fejlesztő a legkényesebb igényeket szem előtt tartva alakítja ki a lakásokat, és melléjük kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat is nyújt, 85 lakásból álló választékával, amely a kisebb, 60 m-es stúdiólakásoktól a hatalmas, 200 m-es, három- vagy négyhálószobás rezidenciákig terjed, a lalazzo Dorottya igazi különlegesség a budapesti ingatlanpiacon. A loft stílusú penthouse-lakások a maguk óriási tereivel és napsütötte teraszaikkal, loggiáikkal szinte megkoronázzák a kínálatot. Az épületen belül zöldellő belső udvart alakítanak ki, télikerttel, erkélyekkel, teraszokkal. A kedvező elhelyezkedést jelzi, hogy a Palazzo Dorottya közvetlen közelében található az üzleti és a kormányzati negyed, sőt Budapest legjobb szállodáinak nagy része, a Tour Seasons, a Kempinski és az Intercontinental, de itt van a legfrekventáltabb bevásárlónegyed is, a Váci utcával és a Vörösmarty térrel. Palazzo Dorottya , Budapest V. ker., Dorottya utca 6. Telefon: +(36-1) 814-62-62 Értékesítés: A1 Individual, Budapest VI. ker., Andrássy út 5. I mail: falcsár palazzodorottya.hu web. wwm.palazzodorottya.com