Napi Gazdaság, 2006. május (16. évfolyam, 84-103. szám)

2006-05-02 / 84. szám

A magyar nem szívesen költözik­ ­• ESERSZALÓKI TÍMEA Az Eures összeurópai állásajánló honlapon je­lenleg 869 ezer EU-szerte betöltendő állás lel­hető fel, több mint 300 ezer Nagy Britanniában. Az unió 2006-ot a Munkás mozgásban évének nyilvánította. Az európaiak - ellentétben az amerikaiakkal - ritkán vagy alig költöznek, nem változtatnak szakmát, sőt ha lehet, eredeti állásukhoz is ragaszkodnak. Jelenleg csak az eu­rópai polgárok két százaléka él másik EU-tag- Ma még a munkaerő-felesleggel küzdő területeken sem lehet elvándorlásról, tömeges külföldi munkavállalásról beszélni, de a GKI Gazdaságkutató Intézet egyik tanul­mánya szerint egyes szakmákban, régiókban kétségtele­nül létezik és egyre intenzívebb lesz a folyamat. A KSH 2003 első negyedévében készített felmérése szerint a munkaképes korú népesség négy százaléka, csaknem 300 ezer ember gondol valamilyen külföldi munkára, államban. A tízmillió eurós akcióprogram cél­ja ezért a dolgozók mobilitásának beindítása. Az Európai Unióban azok az idegen nyelveket beszélő emberek találnak könnyedén munkát, akik hajlandóak a munkaerőhiánnyal küzdő ága­zatokban dolgozni: a vendéglátóiparban elhelyez­kedhetnek pincérként, szakácsként, az élelmi­szeriparban hentesként, eladóként vagy teherau­tó-sofőrként - sorolja a lehetőségeket Juhos And­rea. A DBM Hungary ügyvezetője szerint az uni­ós munkaerőpiacon a felsőfokú végzettségűeknek nincs annyi lehetőségük, mint a szakmunkások­nak - elsősorban az egészségügyben van igény orvosokra, nővérekre, dietetikusokra és gyógytor­nászokra. Ezeken a területeken Juhos szerint egy­két héten belül el lehet helyezkedni, anélkül, hogy itthon próbálkoznánk a munkahelykeresés­sel, de érdemes legalább egy-két hónapra elegen­dő pénzzel útnak indulni. A multinacionális cégek közép- vagy felső ve­zetői cégen belüli kiküldetés útján juthatnak kül­földre - véli Simonyiné Tóth Judit. A Simonyi és Tóth Kht. ügyvezetője szerint is előnyben van­nak az alacsonyabb kvalifikációt igénylő mun­kahelyekre pályázók. Az információs technoló­gia és gyártás területén is el lehet csípni egy­­egy állást, de ahhoz kiemelkedő szakmai tudás szükséges - tette hozzá a fejvadász. A mobilitás a szakértők szerint egyáltalán nem jellemző a magyarokra, még az országon belüli költözés is akadálya lehet a munkahely­­váltásnak. A lengyelek a tapasztalatok szerint jó­val mobilisabbak, igaz, náluk nagyobb a mun­kanélküliség - mondta Juhos. A mobilitás útjá­ban áll a nyelvtudás hiánya: felmérések szerint az újonnan csatlakozott tagállamok közül e prob­lémával Magyarország küszködik a leginkább. NEGYEDÁRON DOLGOZIK A LENGYEL VÍZVEZETÉK-SZERELŐ Jól jártak a munkaerő beengedésével­ ­• GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Felmérések azt igazolják, hogy jól jártak azok az országok, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat az új tagállamok előtt, nemcsak azért, mert sikerült betölteni azokat az állásokat, ame­lyekben hiány volt szakkép­zett munkaerőben, de ezek a munkahelyek kimutathatóan újakat generáltak. Ez azonban az éremnek csak az egyik ol­dala. Kétségtelen, hogy a ke­let- és közép-európai munka­erő letöri a béreket: hiába a minimumbér, megtalálják a módját annak, hogy ki­játsszák a szabályokat. így volt például a brit Cottamban, ahol az Electricité de France tulajdonában lévő hőerőmű felújí­tására a német RWE szerződött, amely vi­szont az osztrák SFL-t bízta meg alvállal­kozóként. A cég osztrák, magyar és brit munkásokat vett fel, és míg a briteket a helyi kék könyvben rögzített feltételek mellett alkalmazta, addig a magyar he­gesztőknek a 10-12 fontos órabérnek a fe­lét sem adta meg, ráadásul csak nekik kel­lett hétvégén is dolgozniuk. Amikor a bri­tek megtudták, hogy a jogorvoslás remé­nyében a szakszervezetbe je­lentkezett magyarokat haza­rendelték, majd elbocsátot­ták, sztrájkba léptek. A szo­lidaritásnak ezt a gesztusát viszont nem tapasztalhatta meg az a 14 lett, akiknek el kellett hagyniuk Svédorszá­got, mert, mint a helyi szakszervezet meg­állapította, „tisztességtelenül alacsony bé­rért” dolgoztatták őket. Míg a svéd mun­kások órabére 130-145 korona volt (egy korona közel 30 forint), addig ugyanazért a munkáért a letteknek csak 80-at fizet­tek. Írországban se a bevándoroltak mel­lett sztrájkoltak, hanem mert úgy érzik, hogy a 150 ezer új munkaerővel visszaél­nek a munkaadók, még akkor is, ha a mi­nimumbért megfizetik. Dániában egy len­gyel építőipari céget (történetesen dán tu­lajdonban levőt) büntettek meg, mert arc­pirítóan keveset fizetett a kiküldött len­gyel vendégmunkásoknak. A közép-euró­paiak jelenléte különösen az építőiparban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaság­ban magas, és ahol nem legálisan dolgoz­nak, ott értelemszerűen még inkább letö­rik a béreket. Belgiumban is fogalom a lengyel vízvezeték-szerelő, csak Brüsszel­ben legalább 20 ezerre teszik a feketén dolgozó lengyel fusizók számát. A belga mester árának a harmadát-negyedét, 8-10 eurós órabért kér a „fővállalkozó”, aki gyakran egy-két tucat honfitársa felett diszponál. Munkaidejük kora reggeltől késő estig tart, általában ők végzik a la­kásfelújításokat. A belga munkahivatal el­lenőrei kezdetben tehetetlenek voltak, mára ők is igyekeznek alkalmazkodni a közép-európaiak ravaszságához. Kifigyelik, melyik ház elé rendelnek sittgyűjtő kon­ténert, és azonnal ellenőrzik a munkásot Németországban (amely egyébként csak kvóták alapján engedélyezi az új tagállamokból érkezők munkavállalását) tavaly ősszel a hentesek hábo­rodtak fel, hogy sok ezer munkahely szűnt meg, mert lengyel és cseh kollégáik az ágazat szokásos bérének töredékéért, 5 eurós vagy még alacso­nyabb összegért is hajlandóak voltak elszegődniü hát. Másik trükk: a barkácsboltok előtt a lengyel rendszámú kocsikra vadásznak - valami azt súgja nekik, hogy a 25 kilós belga cementzsák nem egy lengyelorszá­gi építkezésen fog kikötni... SPECIÁLIS FELTÉTELEK A helyinél alacsonyabb bér Hétvégi foglalkoztatás______ Hosszított munkaidő________ Kedvezőtlen munkafeltételek Szakszervezeti védettség hiánya A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. TEGNAPTÓL NÉGY ORSZÁG NYITOTTA MEG MUNKAERŐPIACÁT Fogynak az elzárkózók Az uniós országok közül a jelenlegi határidőig többen is a teljes munkaerő-piaci nyitás mellett döntöttek, ami a teljes liberalizációt sürgető Brüsszel szerint is jó eredmény. A NAPI GAZDASÁG Tegnaptól, négy uniós ország (Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország) nyitotta meg teljes egészé­ben munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagállamok előtt. További öt állam, Belgium, Dánia, Franciaország, Lu­xemburg és Olaszország csak fokozatosan, illetve csak egyes szektorokban engedi munkát vállalni az új tagál­lamokból jövőket. Belgium például az ápolónők, a tűz­oltók, a szakmunkások, a könyvelők, a mérnökök tekin­tetében enyhíti az eljárást. Luxemburg a mezőgazdasá­gi és a vendéglátó-ipari munkák elvégzésére hajlandó fo­gadni a határain kívülről, de a közösségen belülről ér­kező dolgozókat, ígérete szerint pedig már jövőre átte­kinti újra a kérdést. Olaszország 170 ezerrel emeli az új EU-tagok munkavállalóinak létszámára vonatkozó kvótát. Dánia egy parlamenti döntés értelmében való­színűleg három évig fenntartja a teljes idejű állásoknál alkalmazott engedélyrendszerét, de a kvótákat eközben felszámolja, és munkaerőpiacát fokozatosan rugalmasab­bá és nyitottabbá teszi. MUNKAERŐ-PIACI NYITÁS Az Európai Unió 2004. május elsejei bővítésekor egyébként mindössze három régi tagállam, Nagy-Britan­nia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpia­cát az új közép- és kelet-európai tagországok munkavál­lalói előtt. A többiek éltek a csatlakozási szerződések­ben szereplő derogáció lehetőségével, azaz még két évre zárva tartották piacukat. A derogáció maximális hossza hét év, de az első két év le­teltével, azaz most má­jus elsejéig nyilatkozni­uk kellett, hogy tovább is élnek-e a halasztás lehetőségével. Az újabb halasztás három évre szólhat, ezt követően kell dönteniük a hátralévő két évről. A 12 érintett or­szág közül Németország és Ausztria választotta egyértel­műen a három évre szóló ha­lasztást, ez idő alatt tovább­ A brüsszeli bizottság pénteki sajtó­­tájékoztatóján Vladimír Spidla fog­lalkoztatási biztos szóvivője, Katharina von Schnurbein elmondta: a testület tulajdonképpen elégedett a tagországok magatartásával. A bizottság ugyanis még néhány hó­nappal korábban sem számított arra, hogy ennyi ország áld korábbi elutasító magatartásán. A szóvivő ismételten hangsúlyozta, hogy a korlátozásokat fenntartó országok is bármikor dönthetnek a feloldás­ról vagy enyhítésről, ehhez nem szükséges megvárni a három év múlva eljövő esedékes határidőt. Ma sem vállalhatnak munkát itt az új tagállamok munkavál­lalói. A holland kormány eredetileg a teljes nyitás mellett dönt Új munka lehe­­tett, de a törvényhozás megvétózta ezt, így fél évig bizony es tőségeket /róz­sán nem történik semmi, ez alatt határoznak a továbbiakról, hat a május de várhatóan jövő év elejétől - legalább részlegesen - meg­nyitják piacukat. 2004-től teljesen___________Nagy-Britannia, Írország, Svédország____________ 2006-tól teljesen___________Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország 2006-tól részlegesen________Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Olaszország Nem nyitja meg____________Ausztria, Németország______________________ Nem döntött______________Hollandia*______________________________ *ez év végéig döntenek_______________________________Forrás: NAPI Gazdaság NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2006. MÁJUS 2., KEDD I ! A LAKOSSÁG EGYRE INKÁBB BŐVÍTÉSELLENES Az osztrák cégeknek nem tetszik a bécsi döntés­ ­• NAPI GAZDASÁG Az osztrák munkaadók tilta­koznak a bécsi döntés ellen, amelynek értelmében az or­szág munkaerőpiaca további három évre zárva marad az új tagállamok polgárai előtt. A gazdasági minisztérium szóvi­vője szerint a liberalizálás követ­keztében kevesebb munkahely jutna az osztrákoknak, a bérek pedig csökkennének. A politi­kusok az ország jó gazdasági mutatóit féltik, igaz ugyan, hogy a GDP-növekedés feleakkora sincs, mint Szlovákiában, Cseh­országban vagy Magyarországon, de az egy főre eső bruttó nem­zeti termék még mindig kéthar­madával nagyobb, mint a szom­szédos exkommunista országok­ban. A munkanélküliek aránya 5,2 százalék (ez a mutató Szlo­vákiában több mint kétszer ek­kora), a 2650 eurós átlagfizetés pedig a cseh-szlovák-magyar átlag háromszorosát is megha­ladja. A bécsi irányvonal ráadá­sul egyezik a lakosság szem­pontjaival: az EU-t elutasító A 3,2 millió ausztriai munkavállaló 12 százaléka külföldi, többségük a szomszédos országokból, valamint a balkáni államokból és Törökor­szágból érkezett az országba. A 80- 90 ezer feketemunkás közül a kül­földiek aránya becslések szerint az 50 százalékot is eléri, osztrákok aránya tavaly már elérte a 60 százalékot. A régióban jelentős pozíciók­kal rendelkező osztrák cégek azonban attól tartanak, hogy a munkaerő-piaci korlátozás ne­gatívan befolyásolja az ország törekvését, hogy kelet-közép­­európai központtá váljon. A jegybank adatai szerint az oszt­rák cégek 1992 és 2005 között 27 milliárd dollárt fektettek be a régióban. Az Erste Bank például nettó nyereségének 60 százalékát külföldön, javarészt a szomszédos országokban éri el, a Semperit pedig Csehor­szágban és Lengyelországban is felépített már egy-egy gyárat.

Next