Napi Gazdaság, 2006. május (16. évfolyam, 84-103. szám)
2006-05-02 / 84. szám
A magyar nem szívesen költözik • ESERSZALÓKI TÍMEA Az Eures összeurópai állásajánló honlapon jelenleg 869 ezer EU-szerte betöltendő állás lelhető fel, több mint 300 ezer Nagy Britanniában. Az unió 2006-ot a Munkás mozgásban évének nyilvánította. Az európaiak - ellentétben az amerikaiakkal - ritkán vagy alig költöznek, nem változtatnak szakmát, sőt ha lehet, eredeti állásukhoz is ragaszkodnak. Jelenleg csak az európai polgárok két százaléka él másik EU-tag- Ma még a munkaerő-felesleggel küzdő területeken sem lehet elvándorlásról, tömeges külföldi munkavállalásról beszélni, de a GKI Gazdaságkutató Intézet egyik tanulmánya szerint egyes szakmákban, régiókban kétségtelenül létezik és egyre intenzívebb lesz a folyamat. A KSH 2003 első negyedévében készített felmérése szerint a munkaképes korú népesség négy százaléka, csaknem 300 ezer ember gondol valamilyen külföldi munkára, államban. A tízmillió eurós akcióprogram célja ezért a dolgozók mobilitásának beindítása. Az Európai Unióban azok az idegen nyelveket beszélő emberek találnak könnyedén munkát, akik hajlandóak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban dolgozni: a vendéglátóiparban elhelyezkedhetnek pincérként, szakácsként, az élelmiszeriparban hentesként, eladóként vagy teherautó-sofőrként - sorolja a lehetőségeket Juhos Andrea. A DBM Hungary ügyvezetője szerint az uniós munkaerőpiacon a felsőfokú végzettségűeknek nincs annyi lehetőségük, mint a szakmunkásoknak - elsősorban az egészségügyben van igény orvosokra, nővérekre, dietetikusokra és gyógytornászokra. Ezeken a területeken Juhos szerint egykét héten belül el lehet helyezkedni, anélkül, hogy itthon próbálkoznánk a munkahelykereséssel, de érdemes legalább egy-két hónapra elegendő pénzzel útnak indulni. A multinacionális cégek közép- vagy felső vezetői cégen belüli kiküldetés útján juthatnak külföldre - véli Simonyiné Tóth Judit. A Simonyi és Tóth Kht. ügyvezetője szerint is előnyben vannak az alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkahelyekre pályázók. Az információs technológia és gyártás területén is el lehet csípni egyegy állást, de ahhoz kiemelkedő szakmai tudás szükséges - tette hozzá a fejvadász. A mobilitás a szakértők szerint egyáltalán nem jellemző a magyarokra, még az országon belüli költözés is akadálya lehet a munkahelyváltásnak. A lengyelek a tapasztalatok szerint jóval mobilisabbak, igaz, náluk nagyobb a munkanélküliség - mondta Juhos. A mobilitás útjában áll a nyelvtudás hiánya: felmérések szerint az újonnan csatlakozott tagállamok közül e problémával Magyarország küszködik a leginkább. NEGYEDÁRON DOLGOZIK A LENGYEL VÍZVEZETÉK-SZERELŐ Jól jártak a munkaerő beengedésével • GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Felmérések azt igazolják, hogy jól jártak azok az országok, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat az új tagállamok előtt, nemcsak azért, mert sikerült betölteni azokat az állásokat, amelyekben hiány volt szakképzett munkaerőben, de ezek a munkahelyek kimutathatóan újakat generáltak. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Kétségtelen, hogy a kelet- és közép-európai munkaerő letöri a béreket: hiába a minimumbér, megtalálják a módját annak, hogy kijátsszák a szabályokat. így volt például a brit Cottamban, ahol az Electricité de France tulajdonában lévő hőerőmű felújítására a német RWE szerződött, amely viszont az osztrák SFL-t bízta meg alvállalkozóként. A cég osztrák, magyar és brit munkásokat vett fel, és míg a briteket a helyi kék könyvben rögzített feltételek mellett alkalmazta, addig a magyar hegesztőknek a 10-12 fontos órabérnek a felét sem adta meg, ráadásul csak nekik kellett hétvégén is dolgozniuk. Amikor a britek megtudták, hogy a jogorvoslás reményében a szakszervezetbe jelentkezett magyarokat hazarendelték, majd elbocsátották, sztrájkba léptek. A szolidaritásnak ezt a gesztusát viszont nem tapasztalhatta meg az a 14 lett, akiknek el kellett hagyniuk Svédországot, mert, mint a helyi szakszervezet megállapította, „tisztességtelenül alacsony bérért” dolgoztatták őket. Míg a svéd munkások órabére 130-145 korona volt (egy korona közel 30 forint), addig ugyanazért a munkáért a letteknek csak 80-at fizettek. Írországban se a bevándoroltak mellett sztrájkoltak, hanem mert úgy érzik, hogy a 150 ezer új munkaerővel visszaélnek a munkaadók, még akkor is, ha a minimumbért megfizetik. Dániában egy lengyel építőipari céget (történetesen dán tulajdonban levőt) büntettek meg, mert arcpirítóan keveset fizetett a kiküldött lengyel vendégmunkásoknak. A közép-európaiak jelenléte különösen az építőiparban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban magas, és ahol nem legálisan dolgoznak, ott értelemszerűen még inkább letörik a béreket. Belgiumban is fogalom a lengyel vízvezeték-szerelő, csak Brüsszelben legalább 20 ezerre teszik a feketén dolgozó lengyel fusizók számát. A belga mester árának a harmadát-negyedét, 8-10 eurós órabért kér a „fővállalkozó”, aki gyakran egy-két tucat honfitársa felett diszponál. Munkaidejük kora reggeltől késő estig tart, általában ők végzik a lakásfelújításokat. A belga munkahivatal ellenőrei kezdetben tehetetlenek voltak, mára ők is igyekeznek alkalmazkodni a közép-európaiak ravaszságához. Kifigyelik, melyik ház elé rendelnek sittgyűjtő konténert, és azonnal ellenőrzik a munkásot Németországban (amely egyébként csak kvóták alapján engedélyezi az új tagállamokból érkezők munkavállalását) tavaly ősszel a hentesek háborodtak fel, hogy sok ezer munkahely szűnt meg, mert lengyel és cseh kollégáik az ágazat szokásos bérének töredékéért, 5 eurós vagy még alacsonyabb összegért is hajlandóak voltak elszegődniü hát. Másik trükk: a barkácsboltok előtt a lengyel rendszámú kocsikra vadásznak - valami azt súgja nekik, hogy a 25 kilós belga cementzsák nem egy lengyelországi építkezésen fog kikötni... SPECIÁLIS FELTÉTELEK A helyinél alacsonyabb bér Hétvégi foglalkoztatás______ Hosszított munkaidő________ Kedvezőtlen munkafeltételek Szakszervezeti védettség hiánya A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. TEGNAPTÓL NÉGY ORSZÁG NYITOTTA MEG MUNKAERŐPIACÁT Fogynak az elzárkózók Az uniós országok közül a jelenlegi határidőig többen is a teljes munkaerő-piaci nyitás mellett döntöttek, ami a teljes liberalizációt sürgető Brüsszel szerint is jó eredmény. A NAPI GAZDASÁG Tegnaptól, négy uniós ország (Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország) nyitotta meg teljes egészében munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagállamok előtt. További öt állam, Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg és Olaszország csak fokozatosan, illetve csak egyes szektorokban engedi munkát vállalni az új tagállamokból jövőket. Belgium például az ápolónők, a tűzoltók, a szakmunkások, a könyvelők, a mérnökök tekintetében enyhíti az eljárást. Luxemburg a mezőgazdasági és a vendéglátó-ipari munkák elvégzésére hajlandó fogadni a határain kívülről, de a közösségen belülről érkező dolgozókat, ígérete szerint pedig már jövőre áttekinti újra a kérdést. Olaszország 170 ezerrel emeli az új EU-tagok munkavállalóinak létszámára vonatkozó kvótát. Dánia egy parlamenti döntés értelmében valószínűleg három évig fenntartja a teljes idejű állásoknál alkalmazott engedélyrendszerét, de a kvótákat eközben felszámolja, és munkaerőpiacát fokozatosan rugalmasabbá és nyitottabbá teszi. MUNKAERŐ-PIACI NYITÁS Az Európai Unió 2004. május elsejei bővítésekor egyébként mindössze három régi tagállam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az új közép- és kelet-európai tagországok munkavállalói előtt. A többiek éltek a csatlakozási szerződésekben szereplő derogáció lehetőségével, azaz még két évre zárva tartották piacukat. A derogáció maximális hossza hét év, de az első két év leteltével, azaz most május elsejéig nyilatkozniuk kellett, hogy tovább is élnek-e a halasztás lehetőségével. Az újabb halasztás három évre szólhat, ezt követően kell dönteniük a hátralévő két évről. A 12 érintett ország közül Németország és Ausztria választotta egyértelműen a három évre szóló halasztást, ez idő alatt tovább A brüsszeli bizottság pénteki sajtótájékoztatóján Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos szóvivője, Katharina von Schnurbein elmondta: a testület tulajdonképpen elégedett a tagországok magatartásával. A bizottság ugyanis még néhány hónappal korábban sem számított arra, hogy ennyi ország áld korábbi elutasító magatartásán. A szóvivő ismételten hangsúlyozta, hogy a korlátozásokat fenntartó országok is bármikor dönthetnek a feloldásról vagy enyhítésről, ehhez nem szükséges megvárni a három év múlva eljövő esedékes határidőt. Ma sem vállalhatnak munkát itt az új tagállamok munkavállalói. A holland kormány eredetileg a teljes nyitás mellett dönt Új munka lehetett, de a törvényhozás megvétózta ezt, így fél évig bizony es tőségeket /rózsán nem történik semmi, ez alatt határoznak a továbbiakról, hat a május de várhatóan jövő év elejétől - legalább részlegesen - megnyitják piacukat. 2004-től teljesen___________Nagy-Britannia, Írország, Svédország____________ 2006-tól teljesen___________Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország 2006-tól részlegesen________Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Olaszország Nem nyitja meg____________Ausztria, Németország______________________ Nem döntött______________Hollandia*______________________________ *ez év végéig döntenek_______________________________Forrás: NAPI Gazdaság NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2006. MÁJUS 2., KEDD I ! A LAKOSSÁG EGYRE INKÁBB BŐVÍTÉSELLENES Az osztrák cégeknek nem tetszik a bécsi döntés • NAPI GAZDASÁG Az osztrák munkaadók tiltakoznak a bécsi döntés ellen, amelynek értelmében az ország munkaerőpiaca további három évre zárva marad az új tagállamok polgárai előtt. A gazdasági minisztérium szóvivője szerint a liberalizálás következtében kevesebb munkahely jutna az osztrákoknak, a bérek pedig csökkennének. A politikusok az ország jó gazdasági mutatóit féltik, igaz ugyan, hogy a GDP-növekedés feleakkora sincs, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Magyarországon, de az egy főre eső bruttó nemzeti termék még mindig kétharmadával nagyobb, mint a szomszédos exkommunista országokban. A munkanélküliek aránya 5,2 százalék (ez a mutató Szlovákiában több mint kétszer ekkora), a 2650 eurós átlagfizetés pedig a cseh-szlovák-magyar átlag háromszorosát is meghaladja. A bécsi irányvonal ráadásul egyezik a lakosság szempontjaival: az EU-t elutasító A 3,2 millió ausztriai munkavállaló 12 százaléka külföldi, többségük a szomszédos országokból, valamint a balkáni államokból és Törökországból érkezett az országba. A 80- 90 ezer feketemunkás közül a külföldiek aránya becslések szerint az 50 százalékot is eléri, osztrákok aránya tavaly már elérte a 60 százalékot. A régióban jelentős pozíciókkal rendelkező osztrák cégek azonban attól tartanak, hogy a munkaerő-piaci korlátozás negatívan befolyásolja az ország törekvését, hogy kelet-középeurópai központtá váljon. A jegybank adatai szerint az osztrák cégek 1992 és 2005 között 27 milliárd dollárt fektettek be a régióban. Az Erste Bank például nettó nyereségének 60 százalékát külföldön, javarészt a szomszédos országokban éri el, a Semperit pedig Csehországban és Lengyelországban is felépített már egy-egy gyárat.