Napi Gazdaság, 2006. október (16. évfolyam, 192-212. szám)

2006-10-02 / 192. szám

pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató Mi lesz Gyurcsány Ferenccel?­ ­• NAPI GAZDASÁG A vártnál súlyosabb vereségbe futottak bele a kormánypártok a tegnapi önkormányzati vá­lasztáson. Lapzártánk idején a főváros kivéte­lével az összes megyében a jelenlegi ellenzék szerzett többséget, a koalíció kulcsfontosságú vidéki nagyvárosokat - köztük Békéscsabát, Egert, Győrt vagy Nagykanizsát - veszített el. Az eredmények azt mutatják, hogy a választók a kormányt teszik felelőssé az elmúlt hetek ese­ményei miatt - mondta Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója. Budapest gyakorlatilag kettészakadt a Duna vonalában: Budán fideszes, Pesten zömében a jelenlegi kormánykoalíció pártjai arattak győ­zelmet. A kormánypártok lényegében visszaszorultak a fővárosba, ahol Demszky Gábor - ha nem is biztos, de igazából nem is kockázatos - győzel­mét ígérte lapzártánkkor a szavazás állása, a közgyűlésben pedig fej-fej mellett állt a két po­litikai oldal. A kérdés most az, hogy mit lépnek ezek után a szocialisták - állítják politikai elemzők. Gyurcsány Ferenc kormányfő sorsa a követke­ző napokban eldőlhet, ha a párt túl súlyosnak értékeli a vereséget, az akár a miniszterelnök menesztését is magával hozhatja. A koalíciós partnerek tegnap esti első megszólalásaikban kiálltak a kormányfő mellett, ám nem biztos, hogy a következő napokban ugyanez marad a helyzet. Juhász Ferenc MSZP-s politi­kus az eredmé­nyek ismereté­ben CSÖKKENT A SAJÁT BEVÉTELEK ARÁNYA Már a választási év előtt elszállt az önkormányzati szektor hiánya • NAPI GAZDASÁG Szakítva a hagyományokkal, eb­ben az önkormányzati ciklusban már a választásokat megelőző évben elszállt az önkormányzati szektor pénzforgalmi szemléletű hiánya - derül ki a Pénzügyminisztérium sta­tisztikáiból. Az utolsó rekordhiányt a 2002-es év hozta, amikor is a szo­kásos néhány tíz milliárd forintos szintről 105 milliárdra ugrott a GFS- rendszerű hiánymutató. Ezt követő­en minden visszatért a normális ke­rékvágásba: egy 31,5 milliárdos hi­ányszámot egy 16,5 milliárdos köve­tett. 2005-ben ugyanakkor már „idő előtt” megjelent a választási költeke­zés a szektorban, melynek eredmé­nyeképpen a 81 milliárd forintot is meghaladta a helyhatóságok túlköl­tekezése. Különösen veszélyes ez a tendencia, mivel az eladósodást a vagyonfelélés gyorsulása is követte: a megszokott 10-11 milliárdos pri­vatizációs bevétel másfélszeresét re­alizálták az önkormányzatok. Kedvezőtlen folyamat, hogy az el­múlt négy évben nőtt az önkor­mányzatok függősége a központi költségvetéstől. Az elmúlt ciklus­ban 10 százalékkal nőtt az állami hozzájárulások és támogatások ará­nya az önkormányzatok teljes bevé­telein belül. Miközben az önkor­mányzati szektor a zárszámadási adatok szerint 620,5 milliárd fo­rintos támogatásra számíthatott az előző önkormányzati választás évé­ben, az idei évre a költségvetés 815,6 milliárd forinttal számol. Négy év alatt tehát nominálisan kö­zel harmadával nőtt a támogatások összege, miközben az ezt fedező központi költségvetés kiadási fő­összege azonos szerkezetben, ka­matelszámolások nélkül csak 14,3 százalékkal bővült. Első ránézésre tehát például a minisztériumok ál­tal felhasznált összegnél jobban bő­vültek az önkormányzatok forrásai, ez azonban további pontosítások nélkül félrevezető megállapítás lenne. Az önkormányzatok nomi­nális támogatásbővülésének hátte­rében ugyanis elsősorban a közszfé­ra 2002-ben elhatározott jelentős béremelése áll, melynek fedezetét ráadásul csak részben biztosította a költségvetés. A támogatások reálér­tékét apasztotta a ciklus során 3,6 és 6,8 százalék között ingázó inflá­ció is. A központi támogatások mellett nőtt a költségvetésből átengedett be­vételek aránya is, elsősorban a gép­járműadó teljes összegű helyben ha­gyása nyomán. Aggodalomra ad ugyanakkor okot, hogy a nominális helyi adóbevétel egyharmados emel­kedése ellenére az önkormányzatok összes saját folyó bevétele kisebb részben tudja csak finanszírozni a kiadásokat, mint a ciklus elején. A fejlesztések és a működtetés egyen­súlya szempontjából nem kifejezet­ten előnyös, hogy miközben az utób­bira szánt normatívák lassan elérik a bevételek ötödét, addig a címzett és céltámogatások jelentősége csök­kent az önkormányzati büdzsékben az elmúlt négy évben. A reformok sorsa a kulcskérdés­ ­• NAPI GAZDASÁG A piac valószínűleg abban az esetben mutatna komolyabb re­akciókat, amennyiben nagyará­nyú vereséget szenvednének a koalíciós pártok - ez volt a la­punk által megkérdezett elem­zők véleménye az önkormány­zati választások kimenetelének hatásairól, még a választás előtt. Ez a helyzet előállt, márpedig ebben az esetben ismét előtér­be kerülhet a politikai bizony­talanság, ami gyengítheti a fo­rint árfolyamát. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint ma elképzelhető némi tanácsta­lanság a piacon. A nagyarányú koalíciós vere­ség miatt meginoghatnak a mi­niszterelnök párton belüli pozí­ciói, ami semmiképpen sem a stabilitás felé mutat. Nem ki­zárt, hogy 277-280 forintig is el-A választások körüli legfontosabb kér­dés a reformok további sorsa - mond­ta Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Mint kiderült, a szocialis­ták nagy vereséget szenvedtek, Gyurcsány Ferenc így támadások ke­reszttüzébe kerülhet saját pártján be­lül, ami a nevéhez kötött reformfolya­matra nézve aggályos lehet, Lehet az euró jegyzése, bizony­talan azonban, hogy ez mennyi­ben bizonyul tartósnak. Kérdés, hogy erre reagál-e a jegybank, és Brüsszel, valamint a hitelminő­sítők is erősen figyelnek a vá­lasztásokra. Az elemzők szerint az önkor­mányzati választásokon az el­lenzék győzelme nem ad lehe­tőséget politikai nyomásgyakor­lásra, viszont ráirányítja a figyel­met a kormányzat elkötelezett­ségére a kiigazítási lépések foly­tatását illetően. Amennyiben a piac számára teljesen egyértelművé válik, hogy a kormány megingathatat­lan a megszorító intézkedések ügyében, folytatódhat a makro­gazdasági bizonytalanságok mi­atti diszkont fokozatos kiárazó­­dása, ami akár egy nagyobb mértékű fellélegzést is hozhat. 1 EURÓ—FORINT ÁRFOLYAM 274,1 ------------------------------------2006. IX. 29.8:00 IX. 29.19:00 Forrás: Bloomberg NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG ► 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ3 |-n7p! hr­ 77Ár­ IXUZ-wl ! I.Ui-i-UU VÉLEMÉNYEK Világos az emberek üzenete, a dol­gok így nem mehetnek tovább. A parlamenti többségnek kell levon­nia a konzekvenciát, menesztenie kell Gyurcsány Ferenc miniszterel­nököt, az emberek ugyanis nem tű­rik tovább a hazugságot - Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. ■k Itt most a koalíció pártjainak vere­ségéről van szó - Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. * Az ország nincs morális válságban. Az állampolgárok tették a dolgukat, helyi politikusokra szavaztak, és nem érezték, hogy a kormány felett kellene ítéletet mondaniuk - Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióve­zetője. * Ugyanaz az eredmény, mintha nem indultam volna, azzal a különbség­gel, hogy a közgyűlésben így lesz­nek képviselőink, akkor meg nem biztos, hogy lettek volna­­ Katona Kálmán, az MDF főpolgármester je­löltje. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KEMÉNY BESZÉDET MONDOTT A parlamentnek döntenie kell Gyurcsány sorsáról •■ WILLI­­ TÓTH KORNÉLIA Váratlanul kemény beszédet mondott Só­lyom László köztársasá­gi elnök vasárnap este, az urnák lezárása után. Az elmúlt hetek rend­kívüli eseményei után tovább mélyült a szaka­dék az amúgy is tragi­kusan megosztott ma­gyar társadalmon belül, a demokráciába, a jog­államba vetett hit meg­ingott, és az ország ká­rára lenne, ha minden maradna a régiben - derült ki az államfő szavaiból. Sólyom szerint a bé­kés tüntetések az embe­rek egészséges erkölcsi érzékét bizo­nyították, ám a katarzis elmaradt. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem isme­ri el, hogy megengedhetetlen eszközö­ket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez mondta Sólyom, aki is­mét felhívta arra a fi­gyelmet, hogy a köz­­társasági elnöknek a jelen helyzetben nin­csenek közjogi beavat­kozási lehetőségei. Most az Országgyű­lésnek van cselekvési lehetősége. Az Ország­­gyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van - jelentette ki a köztár­sasági elnök. Sólyom kiemelte, hogy az államház­tartás rendbetételét ő is a legsürgetőbb feladatnak tartja, ám az ehhez szüksé­ges gazdasági programot nem lehet si­kerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül.

Next