Napi Gazdaság, 2006. december (16. évfolyam, 234-252. szám)

2006-12-01 / 234. szám

___________________________________________________________ _______________ __­­_ NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2006. DECEMBER 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató A KÖZMŰDÍJAKNÁL NAGY A CSÖND Bőven infláció felett emelkedhet a cégek rezsiköltsége­ ­• NAPI GAZDASÁG Változatlanul nagy a csönd a közműdí­jak jövő évi, tervezett emelését illetően. A lapunk által megkérdezett társaságok - a Fővárosi Vízművek Zrt. (FV), a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fő­városi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. képviselői nem kívántak beszélni a fővá­rosi közgyűléshez benyújtott előterjeszté­seikről. (A testület december 14-én dönt a díjak módosításáról.) A Népszabadság információi szerint az FCSM inflációt meghaladó mértékben, 9,4 százalékkal növelné a szolgáltatás díját, ám a szep­temberben 15-ről 20 százalékra emelt áfa miatt a drágulás mértéke 14 százalék körül lenne, így a bruttó köbméterenkénti csatornadíj 258 forint környékére szökhet föl a jelenlegi 236,4 forint­ról. Információnk szerint 10 százalékhoz közeli - áfa nélkül - vízdíj­emelést tervez az FV is. Úgy tudjuk, hasonló mértékű drágulással lehet számolni a szemétszállítási díjak esetében is. Vidéken közlékenyebbek voltak a szolgáltatók. A Székesfehérvárt és a térség több tucat települését kiszolgáló, önkormányzati tulajdonban lévő Fejérvíz Zrt. 9,5-11 százalék közötti víz- és szennyvízcsatornadíj-emelést tart szükségesnek ahhoz, hogy a szolgáltatásokat biztosítani tudja. Bár az Szegeden is csak a december 8-ai közgyűlésen dől, el, hogy milyen mérté­kű lesz a jövő évi tarifaemelés, az már biztos, hogy a dél-alföldi nagyváros­ban januártól átlagosan legalább 8-10 százalékkal kell majd többet fizetni szinte minden szolgáltatásért. Többek között emelkednek a víz- és csatornadí­jak, a parkolás és a szemétszállítás is. A parkolási díjak esetében Tóth Jó­zsef, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás igazgatója úgy nyilatkozott, nincs tudomása arról, hogy a képvise­lő-testület emelni szeretné a fővárosi parkolási díjakat. A nyíregyházi Város­üzemeltetési Kht. - amely 2004 óta nem változtatott a parkolási díjakon­­ differenciált mértékben, de az infláci­ót jelentős mértékben meghaladó parkolásidíj-emelést tart szükségesnek. A jegyek ára az első órában várhatóan 15-20 százalékkal lesz magasabb janu­ár elejétől. Mindebben nemcsak a nö­vekvő költségeknek, hanem annak is része van, hogy enyhíteni kívánják a belváros zsúfoltságát. A gázdíjak esetében tisztább a kép. Itt ugyanis már nyilvánosságra kerültek a támogatási rendszer sajátosságai, ami azonban aligha okoz széles körben örömöt. A tömbtarifa alapú számlá­zás jövőre már szociális alapú lesz, s ezek alapján bizony akad majd olyan család, ahol januártól a gázszámla 65-70 százalékkal is emelke­dik. Olyan lakások esetében azonban, amelyet a vállalkozók „irodaként” használnak, az igénylés lazasága miatt előfordulhat, hogy visszaélnek a lehetőséggel. Különösen a jövedelem meghatározásával játszhatnak a tá­mogatás igénylő vállalkozók - könnyedén vallhatnak be minimálbért -, de a lakásba bejelentettek száma is manipulálható némi utánajárással. árimfi re a távfűtés ára akár 70 százalék körül is emelkedhet az or­­szág több településén. Debrecenben például 65-70 száza­­f­­lékos drágítással lesznek kénytelenek számolni a felhasz­­r­­­vl­nálók - nyilatkozta a NAPI Online-nak Hernyák Imre, a Debreceni Hőszolgáltató értékesítési igazgatója. (Itt TM­K egyébként ugyancsak szociális alapra helyezték a támoga­tást, s a jogosultsági kategóriákat a gáztámogatással azonos szinteken határoz­ták meg.) A távfűtés esetében azonban a díjak emelkedése országosan erősen eltérő lehet, hiszen a díjakról a helyi közgyűlések döntenek. Budapesten az emelés mértékét a Főtáv Zrt. kommunikációs osztályvezetője nem jelölte meg, mondván, arról ugyancsak a Fővárosi Közgyűlés dönt majd. Nyíregyházán a deb­receninél kedvezőbb lehet a helyzet, itt „csupán" 30-50 százalékos díjemelésre kell felkészülni. Pécsen ugyancsak úgy nyilatkoztak a Pétár Pécsi Távfűtő Kft. részéről, hogy átlagosan 50 százalék körüli áremelés jöhet össze. DRÁGUL A fővárosi közműdíjemelé­sekről semmit sem tudni EGYSZERŰSÖDIK A CÉGALAPÍTÁS Jobban védik a hitelezőket­ ­• VAJNAI LAJOS Gyorsítaná az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium (IRM) a cégek piacra lépésének fel­tételeit, a törvénytervezet egyeztetés alatt van és várhatóan 2007 nyarán lép életbe - tájékoz­tatták lapunkat az IRM sajtóosztályán. A tervez A cégek életének egyszerűsítését célozza a munkáltatói adómegállapítás megszüntetése, gyakorlatilag azonban többletfeladatot jelent majd. A munkavállalók a 2006- ban megszerzett jövedelmeket illetően már kizárólag ön­adózás útján vagy az APEH általi adómegállapítással (adam) teljesíthetik szja-bevallási kötelezettségüket, de a parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat szerint a munkaadóknak mégis lenne feladatuk a bevallás előállí­tásában. Az alkalmazott ugyanis választhatja azt, hogy az adóhivatal helyett a munkáltatójának adja oda február 15- éig nyilatkozatát az adam igénybevételéről, amit a foglal­koztatónak legkésőbb március 12-éig kell továbbítania az APEH felé - de csak azután, hogy alaki és tartalmi szem­pontból felülvizsgálta (ellenőrizte) a nyilatkozatban sze­replő adatokat. Amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozat esetleges hiányosságai vagy pontat­lanságai a munkáltató mulasztásából fakadnak, akár 200 ezer forintos bírságot is kiszabhat. sőz bevezetné az egyablakos cégalapí­tást: az alapítók a jogi teendőket egy helyen, a társasági szerződést közok­iratba foglaló közjegyzőnél, vagy a lé­tesítő okiratot ellenjegyző ügyvédnél néhány órán belül elvégezhetnék. Az egyszerűsített eljárás szabályozásának oldottab­­bá tétele csökkenti az adminisztrációs terhet és a bejegyzés időigényét. A törvényi szerződés­­minta alkalmazási lehetőségeit ugyanis kiter­jesztik a zártkörűen működő részvénytársaság­okra is, így a nyrt.-n kívül valamennyi gazdasá­gi társasági formánál választható lesz az alapí­tás e módja. Nem lesz kötelező előzetesen cég­nevet foglalni, és minimumra csökken a cégbí­róság részére benyújtandó okiratok száma is. A jövőben a törvényben tételesen felsorolt do­kumentumokon kívül az egyéb, az egyes bejegy­zendő adatokkal összefüggésben beszerzett ok­iratok jogszerűségi kontrollját a társasági szer­ződést ellenjegyző, illetve azt közokiratba fog­laló ügyvéd (közjegyző) végzi el. A cég bejegy­zésére két munkanapon belül sor kerül. Olcsóbb lesz a kft. alapítása is, a törzstőke minimumát 1,5 millió forintban határozzák meg. 2008. ja­nuár elseje után a cégbíróság és a cégek jogi képviselői közötti hivatalos közlések kizárólagos formájává válik az elektro­nikus kommunikáció. A hitelezők és a gazdasági forgalom biztonságának védelmében több intéz­kedést is terveznek. A jövőben a cégjegyzékbe hitelezővédelmi okból bejegyzésre kerülő adó-A földhivatali ügyintézési rendszer nem változik a követ­kező évtől, egyedül az illetékek emelkednek. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzati szervezetalakí­tással összefüggő törvénymódosításokat, változik a föld­hivatalok neve: ingatlanügyi hatóságként működnek to­vább, változatlan feladatkörrel.­zok összessége az úgynevezett cégfigyelő lap­pal válik megismerhetővé. Ezen megtalálható lesz, hogy például a cégnek legalább öt éven át nem volt köztartozása, valamint a hatóságok által kirótt súlyosabb szankciók. A törvényter­vezet fokozatosan bevezetné a beszámolók elektronikus okiratként való elkészítését és megküldését. TÖRZSTŐKE 1,5 H ! 1­0 Optimistábbak a kkv-k • NAPI GAZDASÁG Novemberben a kis- és középvállalati (kkv) szektor bizalmi indexei háromnegyed éves csök­kenés után emelkedőre váltottak - derül ki az Ecostat tegnap közzétett felméréséből. A vállalko­zások a nemzetgazdaság várható helyzetét kedve­zőnek ítélték, a szektor konjunktúraindexe meg­haladta a 43 százalékot, három százalékkal maga­sabb volt az elmúlt fél év átlagánál. Körükben a költ­ségvetés tervezetének elfogadottsága kielégítőnek mondható, az optimista várakozások aránya 5 szá­zalékról 24 százalékra emelkedett. Az ország gaz­dasági kilátásait rosszabbodónak ítélő cégek ará­nya majdnem 20 százalékponttal csökkent. Az Ecostat számításai szerint ebben az évben az áremelkedés átlagos mértéke 3,8 százalék körül várható, jövőre 6 százalék feletti infláció valószínűsíthető. Novemberben a kis- és kö­zépvállalatok éves inflációs előrejelzése 5,4 százalék. A de­cemberre vonatkozó 12 havi árindex 5,9 százalék. Saját helyzetük és kilátásaik megítélésében ellentétes folyamatok érzékelhetők, a kkv-k 48 százaléka romló esélyekkel számol a követke­ző fél évre. Rövid távon a kis- és középvállalati szektor a nemzetgazdaság helyzetét kedvezőbb­nek értékeli, mint július óta bármikor. A kkv-k rövid távú fejlődési esélyeit ugyanakkor negatí­van érinti a belső felhasználás és a fogyasztás visszafogása. A lakossági kereslet visszaesése, az adó- és áremelések, illetve az elnyerhető támo­gatások reálértékének csökkenése a vállalkozá­sok széles körének gazdálkodását érinti érzéke­nyen a várakozások szerint. A kkv-szektor a jövő évi pénzügyi helyzetének javítására a költség­­vetési hiány konszolidálására irányuló törekvé­sek miatt nem lát lehetőséget, az új konver­genciaprogramhoz kötődő egyensúlyjavító in­tézkedéseket megszorításként élik meg. Mit hoz a január adóügyben? A NAPI GAZDASÁG újjal A vállalkozásokat érintő adótörvény- kl­llfMI változások többsége már az idén élet­be lépett, néhánnyal azonban csak januártól szem­besülnek a cégek. Egyelőre az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére vár a veszteséges vállalkozások megsarcolását célzó elvárt adó, ami a tavalyi tár­sasági adóbevallások adatai szerint több mint száz­ezer céget érinthet. Ha a taláros testület nem ta­lálja az alaptörvénybe ütközőnek az adónemet, ja­nuártól a veszteséges és a minimális nyereséggel rendelkező cégeknek az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csök­kentett összes bevétel 2 százaléka után kell majd társasági adót fizetniük. Januártól behajtják a cé­geken az ajándékozási illetéket is, amennyiben in­gyenes vesznek át pénzt vagy eszközt egy másik vállalkozástól. Szeptember óta fizetendő a 4 százalékos szolidaritási különadó, duplájára emelkedett a járulékalap, növeke­dett a természetbeni juttatások adóterhe, amelyet a dol­gozók magáncélú telefonhasználata után is fizetni kell, októberben pedig 10 százalékponttal nőtt az eva kulcsa. A jövő évtől szigorodnak a fejlesztési adóked­vezmények feltételei, az igénybevételhez 100 fő helyett 150 fővel kell növelni a létszámot, ked­vezményezett térségben pedig 50-ről 75 főre nő a kötelezettség. Eddig a létszámbővítés alternatívá­ja volt a kkv-kal kötött beszállítói együttműködés, amit jövőre már nem választhatnak a cégek. A parlament előtt lévő őszi adócsomagban szá­mos kedvezmény is szerepel, az Audinak köszön­hetően a 4 százalékos különadó alapjából levon­ható a kutatás-fejlesztés közvetlen költsége. Az uniós átalakulási irányelvnek köszönhetően a tu­lajdonosnál a kedvezményezett átalakulás és ré­szesedéscsere sem a különadó, sem az elvárt adó szempontjából nem eredményez adókötelezettsé­get az átalakulás időpontjában, az adót halasztva, a részesedés bekerülési értékének csökkenésekor, kivezetésekor vagy a jogutód nélküli megszűnés­kor kell megfizetni. Az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó­an bizonyos bevételi határig csökkenthetik adó­jukat, illetve adóalapjukat az egyéni vállalkozók, evázók, illetve a mikrovállalkozások a könyve­lői díj, a beszerzett számítógép ára, valamint a fizetett internetdíj meghatározott hányadával.

Next