Napi Gazdaság, 2007. január (17. évfolyam, 1-22. szám)
2007-01-02 / 1. szám
2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASAG > 2007. JANUAR 2., KEDD Meglódultak a lakossági hitelek •■ NAPI GAZDASÁG Az októberi megtorpanást követően a háztartásoknak nyújtott hitelek állományánál folytatódott az évek óta tartó növekedés - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakossági hitelek nagysága, nyilvánvalóan már a karácsonyi vásárlási lázat tükrözve, az év utolsóelőtti hónapjában 60,0 milliárd forinttal emelkedett. Az előző év így minden bizonnyal rekordnagyságú hitelgyarapodással zárulhat (erre utalhat az is, hogy novemberben az új szerződéseken belül domináns svájci frank esetében a fogyasztási és a lakáscélú hiteleknél is az elmúlt év legmagasabb szintjére emelkedett az új szerződések értéke, amelyek állományra gyakorolt hatása részben a decemberi adatokban jelentkezik majd. Míg ugyanis 2005-ben az első tizenegy hónap során kevesebb mint 710 milliárddal nőtt a magánhitelek állománya, tavaly ez az érték már meghaladta a 850 milliárdot. A háztartások nettó banki pozíciója azonban legalább novemberben nem romlott tovább, sőt még javult is. A betétállomány novemberi, közel 86 milliárd forintos növekedése sem volt azonban elég ahhoz, hogy az év során ezen a téren bekövetkezett csökkenést ellensúlyozza. A cégek hitelállománya az októberi apadás után novemberben 49,1 milliárd forinttal emelkedett, a betétállomány pedig 98,7 milliárd forinttal nőtt. A vállalatok nettó pozíciója nemcsak novemberben, hanem 2006 első tizenegy hónapjában is megtakarítói volt. Az adatokat elég jelentősen módosítja az árfolyamváltozás hatása. A vállalatok teljes devizahitel-állománya novemberben 65,8 milliárd forinttal volt alacsonyabb az októberi értéknél, amihez a forint erősödése 78 milliárddal járult hozzá (a tényleges hitelfelvétel tehát mintegy 12 milliárd forintnyi értékre rúgott). A lakosságnál közben folytatódott a deviza térnyerése: a teljes hitelállományon belül a devizahitelek aránya az előző hónaphoz képest tovább (közel 42 százalékra) emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek és forintbetéteinek átlagos kamatlábai novemberben a pénzpiaci kamatlábak növekedésénél kisebb mértékben nőttek. A háztartási szektor forintban denominált fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlába enyhén csökkent, míg az egyéb hiteleké emelkedett. A lekötött betétek átlagos kamatlába minden lejáratnál hízott. ÁLLOMÁNYOK I 2006. NOVEMBER (MILLIÁRD FORINT) Betét Hitel Háztartások 5688,7 4676,6 Vállalatok 3560,9 6583,7 Forrás: MNB Nagyot javult a fizetési mérleg egyenlege A jegybank az ANAPI Gázelemzői várandaság elemzői hozásoknál konszenzusánál 330-350 millió 351 millió eueuróval kisebb jóval kisebb, harmadik ne- 1,129 milliárd gyedéves folyó euró harmadik deficitről szá-negyedéves romolt be első lyó fizetési mérközésében. Elég hiányt tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Reuters 1,46 milliárd euró deficitet prognosztizált erre az időszakra. Az MNB statisztikája szerint a szezonális hatásoktól megtisztított érték 1,209 milliárd lett. Az első három negyedév összesített hiánya 4,062 milliárd euró, szemben az egy évvel korábbi 4,627 milliárddal. Jó tendencia a hiány csökkenése, ám ebben nem kizárólag fundamentális tényezők játszottak szerepet - értékelte az MNB fizetésimérleg-számait Samu János, a Concorde elemzője a NAPI Online-nak. A szakember kiemelte, hogy a külföldi befektetések nettó értéke (a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege) bőven fedezte a folyó hiányt, ám közben nőtt az államadósság. Samu hozzátette: az egész évre vonatkozóan a korábbi 6,3 milliárd euró helyett már csak 5,7 milliárdos folyó fizetésimérleg-hiányt vár, a jövő évi prognózis pedig 4,7 milliárd euró. A nemzetgazdaság bruttó adóssága az előző negyedévi 76,5 milliárd euróról 77,5 milliárdra nőtt, a nettó adósság pedig - a közvetlen tőkefektetéseken belül elszámolt egyéb tőkével együtt - 35,4 milliárdról 36,1 milliárdra. A 2005-ös adósság 68,4, illetve 29,7 milliárd euró volt. A negyedéves adatok alapján 2006 harmadik negyedévében a külfölddel szembeni, felülről számított nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) az előző negyedéves adathoz viszonyítva csökkent, értéke 922 millió euró volt, ami a szezonális hatások kiszűrésével 1049 millió euró, a GDP 4,8 százaléka volt. A felülről számított külső finanszírozási igény csökkenése elsősorban a szolgáltatásoknál és a jövedelem- és transzfermérlegnél keletkezett hiány július-szeptemberi csökkenésének a következménye. A szolgáltatások bevételi többlete a kiigazítatlan adatok szerint 151 millió euróval volt nagyobb, mint az előző negyedévben. A jövedelem- és transzfermérlegnél a hiány 442 millióval lett kevesebb a harmadik negyedévben, ebből 346 millió a jövedelmek hiányának mérséklődése. Bejöttek a nettó export javulására vonatkozó elemzői várakozások, az áruforgalmi hiány szintje tendenciájában folyamatosan kisebb, nagysága a szezonális hatásoktól megtisztítva 279 millió euró volt az előző negyedévben. A szolgáltatások bevételi többlete egyenletesen tovább nőtt, a harmadik negyedéves érték szezonálisan igazítva 294 millió euró volt. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalmi többlet harmadik negyedéves szezonálisan kiigazított adata 348 millió euró, az egyéb szolgáltatásoknál mutatkozó hiány 44 millió euró volt. Az idegenforgalmi egyenleg bevételi többlete az előző negyedévi érték közelében volt. MOLNÁR CSABA A HÓNAP VÉGÉTŐL VÁRHATÓ A FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ A BOLTOKBAN Még nem is tárgyaltak a nagykereskedőkkel • HŐNYI GYULA Még sehol sem tart a gyógyszer-nagykereskedők és -kiskereskedők tárgyalása a patikaszerek forgalmazásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Minisztérium az év utolsó napjaiban írta alá az erről szóló törvény végrehajtási rendeletét. Addig, amíg a boltok nem ismerik pontosan a részleteket és a rendeletben szereplő szabályokat, érdemi tárgyalást sem folytathatnak a nagykereskedőkkel - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint mondta, tapogatózó jelleggel természetesen folytak tárgyalások, de konkrét megállapodásra még senkinek sem volt jogosítványa. Hozzátette: arra senki se számítson, hogy mától minden kiskereskedelmi eladóhelyen megtalálja az érintett termékeket, hiszen a viszonteladói szerződések megkötése előtt be kell szerezni az engedélyeket. Vagyis nem kizárt, hogy csak január közepén tűnnek fel először például a fejfájás-csillapítók az élelmiszerüzletekben, tömegesen pedig csak februárban jelennek meg az új elárusító helyeken. A szövetség egyébként a tervek szerint január közepén ül le a szaktárcával egy újabb egyeztetésre, amelynek az lesz a célja, hogy minél több kisboltnak magyarázhassák el a feltételeket és vonják be őket az értékesítési körbe. Vámos György elmondta továbbá, hogy arra se számítson senki, hogy az üdtétben egyszerűen leveszi a polcról a terméket, hiszen a szabad patikaszereket is elzárva kell majd tartania a kereskedőnek. Mintegy 300 terméket érint az új szabályozás, amelyben savlekötők, hashajtók, vitaminok, aranyér és gombásodás elleni kenőcsök, hámosító készítmények, jódtartalmú fertőtlenítőszerek, szemölcs és tyúkszem elleni szerek, paracetamol-tartalmú fájdalomcsillapítók, orrcseppek, orrspray-k, illetve köptetők szerepelnek. SÓLYOM LÁSZLÓ ÚJÉVI BESZÉDE A kormány elvárja a belátást • NAPI GAZDASÁG A választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes fenntartani jóléti szolgáltatásait. A szigorítás elkerülhetetlen - hangzott el Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Szerinte azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a politika sem maradhat változatlan. A történtek arra figyelmeztettek, hogy a politikának is vannak erkölcsi határai. Értékelése szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Kiemelte, hogy a megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat. A bizalom alapja a kölcsönösség, a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. Mint mondta, a kormány elvárja a belátást, sőt az együttműködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saját közvetlen érdekeiken, életszínvonaluk romlásán emelkedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. A választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől és a kormánytól. Amikor a polgár erkölcsi emelkedettséget követel a politikától, egyben részvételi igényét is megerősíti. Ennek pedig alapfeltétele a tájékozottság. Világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és a civil szerveződések véleményét is érdemben mérlegelni kell. Beszédében kitért arra is, hogy január elsejétől Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség keretei között él. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat. Az elnök szólt a szegénység problémájáról is, szerinte a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Későn kezdődik a korrekció a jegybank szerint •■ NAPI GAZDASÁG Az elmúlt öt évben folytatott monetáris politika sikerét jelzi az árstabilitás fokozatos elérése, az eredmények fenntartását azonban elsősorban az erőteljesen expanzív fiskális politika és a kiigazítás halogatása akadályozta meg - idézte tegnap Szapáry György tanulmányát a Pénzügyi Szemléből az MTI-Eco. A jegybank alelnöke szerint 2003 második felétől a magyar gazdaság ugyan rendkívül kedvező globális környezetben működött, ezt a „kegyelmi” állapotot - amit az alacsony globális piaci hosszú hozamok és a kockázati felár csökkenése jelentett - azonban nem használta fel költségvetési pozíciójának javítására. Ellenkezőleg: a kedvező külső finanszírozási kondíciók erőteljesen expanzív fiskális politikával társultak - mutat rá. Miután pedig a legnagyobb központi bankok 2005- 2006-ban kamatemelésbe kezdtek, a kockázati étvágy a feltörekvő piacok iránt csökkenni kezdett, így a 2006-ban elindult kiigazítás már sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi környezetben fogja elérni negatív keresleti hatásának csúcsát. Kevésbé expanzív fiskális politikával, illetve korábban végrehajtott hiánycsökkentő intézkedésekkel jóval kisebb kiigazításra lenne szükség, ami alacsonyabb kereslet-visszaesés és növekedési áldozat mellett lenne végrehajtható. A jegybank alelnöke bírálja, hogy a kiigazító lépések jelentős részben a költségvetés bevételi oldalára irányulnak és komoly inflációs hatással járnak, míg a kiadási oldalt érintő intézkedések hosszú távú fenntarthatóságát a szakember megkérdőjelezi A NEMZETKÖZI TENDENCIÁKHOZ HASONLÓAN MAGYARORSZÁGON IS ROMLIK A HELYZET Elfekvő probléma a kórházak felelősségbiztosítása • WILLI TÓTH KORNÉLIA A Magyar Kórházszövetség legutóbbi, a 2005-ös évre vonatkozó felmérése szerint a válaszadó 75 hazai kórházzal szemben mintegy 3,2 milliárd forintra rúgott a biztosítási kárigény a bejelentett, folyamatban lévő perekben. Elenyésző volt azon intézmények száma, amelyeknek a törvényi előírással ellentétben nem volt érvényes biztosításuk. A legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészetek üzemeltetése jár. A biztosítási díj a válaszoló intézmények harmadánál 100 százalékkal, 10 százalékánál 30 és 100 százalék közötti mértékben emelkedett, de nőtt az évekig elhúzódó perek és az intézmények önrészének aránya is. A helyzet csak romlik, véleményem szerint mostanra a kártérítési igények összege és a díjak tovább növekedtek, ráadásul az ügyvédek még üzletet is csinálnak az egészségügyi biztosításból - véli Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója. A szakember szavai alátámasztják azt a nemzetközi tendenciát, amely szerint világszerte gondokkal küzd az egészségügyi felelősségbiztosítások piaca, szaporodnak a műhibaperek, emelkedik a kártérítési összeg és számtalan jogász specializálódik erre a területre. Évente hozzávetőlegesen 300 kártérítési per indul Magyarországon az egészségügyben. Az elvesztett perek finanszírozását a biztosítók általában mind esetszámban, mind az egyes esetekre jutó összeget tekintve is maximálják. A kórházszövetség felmérésében közreműködő tagintézmények 2005- ben összesen 415 millió forint biztosítási díjat fizettek, ami átlagosan 5 millió forintot jelent, de információink szerint a nagyobb kórházak akár ennek négy-hatszorosát is kénytelenek letenni a biztosítótársaságok asztalára. Golub Iván szerint továbbra is szükség lenne egy olyan rendszerre, amelyben a finanszírozó, a tulajdonos, az állam vagy az ágazat vezetése, a kórházak és a biztosítók közösen viselik a kockázat terheit, hiszen - mint mondta - a perek döntő többsége nem személyekhez, egyes orvosokhoz, hanem eseményekhez kötődik. Gyakran az egész rendszer hibás működése, az alulfinanszírozottság vezet a kártérítési összegek megítéléséhez - ezt pedig végül a kórházak fizetik meg. MILLIÁRD FORINT KÁRIGÉNY 3,2