Napi Gazdaság, 2007. február (17. évfolyam, 23-42. szám)
2007-02-01 / 23. szám
LEJ VAGY FORINT? Romániában a magyar pénzt is elfogadják NAPI GAZDASÁG Romániában kizárólag a lej számít hivatalos fizetőeszköznek, ehhez képest főleg a határ menti, illetve a nagyrészt magyarországi turisták által látogatott székelyföldi településeken gyakran előfordul, hogy elfogadják a forintot mint fizetőeszközt. Szinte mindenért lehet vele fizetni: szállásért, vendéglőben, szuvenírért, az útmenti gyümölcsárusnál (Korondon agyagtálért) vagy Nagyváradon akár a benzinért is, de természetesen nem hivatalos formában, és a kereskedő által meghatározott árfolyamon, ami nem feltétlenül valós. Az eladók jellemzően még Romániában beváltják lejre a kapott magyar bankjegyeket. Az idén az első kereskedési napon a Román Nemzeti Bank 100 forintot 1,3359 lejért jegyzett, majd január közepére az árfolyam 1,3444 lejre erősödött, tegnap viszont az idei egyik legalacsonyabb mértékre, 1,3217 lejre gyengült a magyar fizetőeszköz kurzusa. A pénzváltók 1,35 lejt kínálnak 100 forintért. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK3 ^^pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád Rongyos bankó nem jó bankó? • HŐNYI GYULA Nem bolygatja meg a vevő és kereskedő közötti viszonyt, ha a szabályok módosítása után kereskedelmi szempontból gyakorlatilag forgalomképtelenné válna a sérült bankjegy, ugyanis nincs belőle olyan nagy mennyiségben a vásárlók zsebében, hogy az befolyásolná a fogyasztást. A szabályok módosítása után is elfogadhatja a kereskedő a sérült pénzt, de ez már nem lesz kötelező számára. A kereskedők jellemzően eddig elfogadták a „rongyos” bankjegyeket, mivel tőlük is átvette a posta vagy a bank. A Magyar Nemzeti Bank erős emissziós tevékenységének köszönhetően azonban folyamatosan jó minőségű bankjegyek vannak forgalomban. Érdeklődésünkre a jegybanknál elmondták, a törvénymódosításban azért előnyös szabályozni a sérült bankjegy fogalmát és beválthatóságát, mert új biztonsági táskák, kazetták kerültek tömegesen forgalomba, melyek bizonyos esetekben vegyileg színezték a bankjegyeket. A Pénzügyminisztérium által benyújtott javaslatban azonban ennél kiterjesztőbb az értelmezés: sérült a bankjegy, ha fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott az állapota, illetve bármely más módon sérült. Nincs statisztika arról, mennyire erős az euróforgalom a magyar kiskereskedelemben. Bár szigorú elszámolási (számviteli) szabályok vonatkoznak azokra a kereskedőkre és vendéglátókra, amelyek elfogadják az uniós készpénzt, mégsem méri senki a bankjegyek honi forgalmát. Az euróbankjegyek forgalmának nagyobbik része virtuálisan - bankműveleteken keresztül - bonyolódik. Valamekkora forgalom bonyolódik az eurókészpénzt elfogadó kereskedőknél is, akik a pénzváltóknál általában jóval gyengébb forintárfolyamon váltják az uniós pénzt, arra hivatkozva, hogy sok vele az adminisztrációs gond. Sokára lesz hivatalos fizetőeszköz az euró Magyarországon • MOLNÁR CSABA Már legalább három év eltérés mutatkozik a kormányzat, illetve gyakorlatilag mindenki másnak az euró magyarországi bevezetésére vonatkozó várakozásai között. Legutóbb Kovács Álmos pénzügyi szakállamtitkár nyilvánult meg az euróbevezetés szóba jöhető időpontját illetően: a bécsi Euromoney-konferencián azt mondta, hogy Magyarország euróövezeti belépése legkorábban 2011-ben képzelhető el, de jelenleg nincs konkrét céldátum. Kovács az euróövezeti belépés tervezett időpontjáról szóló döntést 2009-re helyezte kilátásba. Ehhez képest a hazai és külföldi elemzők, a jegybankkal, a hitelminősítőkkel és a befektetési bankházakkal egybehangzóan 2014 előtt gyakorlatilag kizártnak tartják, hogy Budapest áttérjen a közös deviza használatára. Medgyessy Péter kormányfőként még 2007-ről is beszélt, a 2008 pedig sokáig (fél-) hivatalos célkitűzés volt. A Reuters legutóbbi elemzői felmérése (NAPI Gazdaság, 2007. január 19., 2. oldal) szerint ugyancsak 2014 az első reális időpont. A felmérésben azonban volt, aki a 2016-ot jelölte meg - igaz, akadt, aki már 2012-re várja az áttérést. A szakértők az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra, hogy a magyar gazdaság gyorsabban közelítsen az eurózóna felé. (A bécsi konferencián felszólaló román gazdasági miniszter Románia euróövezeti csatlakozását már 2013-ban elképzelhetőnek tartja.) Legutóbb a Fitch Ratings elemezte a magyar eurólehetőségeket egy konferencián, és a hitelminősítő feltörekvő piaci szuverén adósminősítésekért felelős igazgatója sem látott esélyt a 2014 előtti csatlakozásra (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), de hasonlóan vélekedett korábban a Standard & Poor’s vagy a bankházak közül a J.R Morgan. A közös valutára váró országok között Magyarország az egyetlen, amelyik a konvergenciakritériumok közül egynek sem tesz eleget, sőt a hosszú távú kamatra vonatkozó feltételt csak Budapestnek nem sikerült teljesítenie a mostani vizsgára - derül ki az Európai Központi Bank (ECB) nemrég közzétett konvergenciajelentéséből. A GDP-hez viszonyított államháztartási hiány is messze nálunk a legnagyobb. Nem valami hízelgő az sem, hogy - legalábbis az ECB előrejelzései szerint - Magyarországnak egyre kevesebb „nem teljesítő” társa lesz: az infláció szempontjából ilyen Észtország, Lettország és Málta, az államháztartás hiánya alapján Csehország és Szlovákia (ám utóbbiak messze nem akkora mértékben lépik túl a referenciaértéket, és Prága esetében csökkenő a tendencia), míg az államadósság alapján mindössze Ciprus és Málta. Az ezerforintos a hamisítók kedvence Egyre kisebb a bankjegyhamisítók sansza, hogy sikerrel tudják teríteni „gyártmányukat” a pénzforgalomban. A hamisított címletek között a leggyakoribb az 1000 forintos és az 50 eurós. nl. NAPI GAZDASÁG Messze az ezerforintos a legnépszerűbb a ■ rí pénzhamisítók körében, olyannyira egyeduralokodó e „piacon”, hogy az MNB tavaly áprilisban biztonsági szempontból megerősített ezrest hozott forgalomba. Ez a címlet az összes hamisítvány 64 százalékát tette ki. Az ezrest a húsz-, majd a tízezer forintos bankjegy követi a népszerűségi listán. Az MNB szakértői 2006 negyedik negyedévében 1465 esetből származó, 1666, forgalomból lefoglalt forintbankjegy-hamisítványt vizsgáltak. A felderített hamis bankjegyek és érmék döntő többségét még a forgalomba hozatal előtt lefoglalják. A vizsgált hamis bankjegyeket nem nyomdai úton, hanem egytől egyig valamilyen irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásolóval, nyomtatóval) állították elő. Annak ellenére, hogy a hamisításhozhasználható eszközök forradalmian fejlődnek, s így fokozott mértékben kell számolni a készpénzhamisítás lehetőségével, a forinthamisítások mind az esetek számát, mind pedig a lefoglalt hamis bankjegyek számát tekintve csökkenő tendenciát mutatnak: az elmúlt két évben 2005 második és harmadik negyedévében voltak a csúcson. Feltehetően ennek nyomán a jegybank 2005. július 1-jétől új „díjtételt” vezetett be: a hitelintézetek által befizetett vagy váltásra átadott készpénzmennyiségben fellelt hamisítványok után a jegybank darabonként 20 000 forintot számít fel. A díjjal a jegybank azt kívánja elérni, hogy a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozók nagyobb figyelmet fordítsanak a forinthamisítványok kiszűrésére annak érdekében, hogy tőlük ne kerülhessen ki hamis pénz a forgalomba. A kereskedők is mind felkészültebbek a hamis pénzzel szemben. A multinacionális cégek pénztárosai magas szintű képzésben részesülnek bankjegy- és bankkártya-felismerésből, illetve a multik jelentős befektetéseket hajtanak végre a hamis bankjegyek kiszűrésére. Például minden hipermarket pénztárában megtalálható az uv-átvilágító. A kis boltok veszélyeztetettebbek ezen a téren, ugyanis az eladók kevésbé képzettek, bár saját jól felfogott érdekük a hamis pénz megkülönböztetése. A forint történetében a legnagyobb mértékű hamisítást 1999-ben követték el, akkor ofszetnyomtatással 5000 forintosokat állítottak elő. Azóta a forinthamisítás mértéke tolerálható határok - évi 8-15 ezer bankjegy - között ingadozik. Egymillió forgalomban lévő valódi bankjegyre egy év alatt mintegy 35 hamisítvány jut, ami nemzetközi összehasonlításban elfogadható. A valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt mennyiség továbbra is nagyon alacsony. Az euró hamisítása továbbra sem jelentős, 2006 negyedik negyedévében mindössze 175 darab forgalomból kiszűrt euróhamisítványt vizsgáltak a szakértők. A valuták között az euró a legnépszerűbb, 48 százalékot képvisel a felderített esetek számát tekintve, majd az amerikai dollár következik 40 százalékkal, s a maradék oszlik meg a többi valuta között. A hamis eurócímletek közül magasan az 50 eurós vezet, majd az ötszázas és a kétszázas következik. A legtöbb hamis eurót 2003-ban találták Magyarországon. Az országban előforduló „hamisgyanús" forint-, illetve külföldi bankjegyek és érmék szakértői vizsgálatát az MNB Nemzeti Készpénzszakértői Központja (NKK) végzi. Az NKK feladatai közé tartozik a forgalomban lévő forintbankjegyek és -érmék hamisítás elleni technikai védelmének biztosítása, fejlesztése, a hamis készpénzzel kapcsolatos szakértői tevékenység ellátása. A központ tartja a kapcsolatot az ECB szakterületeivel, működteti az ECB hamisítványfigyelő rendszerének nemzeti végpontjait, valamint a hazai és külföldi bűnüldöző szervekkel is ők állnak összeköttetésben. NEMSOKÁRA A LAKOSSÁGI BEFIZETÉSÉRT IS PÉNZT KÉRNEK A BANKOK? Kártyázni kellene • NAPI GAZDASÁG A készpénzforgalom drága és költséges a bankok számára is. Szép lassan kezd visszaszivárogni a banki gyakorlatba, hogy a pénzintézetek nemcsak akkor kérnek pénzt az ügyféltől, amikor pénzt fizetnek ki, hanem akkor is, amikor készpénzt visznek be a bankba. A vállalati ügyfelek esetében a pénzbefizetés átlagos költsége 0,04 és 0,06 százalék között mozog, szerencsére a lakossági szolgáltatások terén (még) őrzi pozícióját az ingyenes befizetés, ám vannak már jelei annak, hogy a pénzkezelés költségeit nem sokáig nyelik le a bankok - a devizabefizetést már ma is díjjal sújtják. A kondíciós listák egyértelműen az átutalások felé nyomják az ügyfeleket. A lakossági és a vállalati csomagok között is találunk olyan megoldást, ahol egy fix díjért az ügyfél korlátlan átutalási megbízást indíthat többletköltség nélkül. A lakossági szolgáltatások terén áttörést hozhatna, ha a közüzemi szolgáltatók vállalkoznának arra, hogy az ügyfelek közüzemi számláinak átutalási költségeit átvállalnák - ezen utalások díja jóval alacsonyabb, mint az az átlagosan 90 forint, amit a szolgáltatók egyegy sárga csekk után kifizetnek a Magyar Postának. A készpénzkímélés legáltalánosabb módja a bankkártya használata. Az MNB adatai szerint a múlt év júniusában A kártyás forgalom növekedésére jótékony hatással lenne az is, ha a vállalatok is jobban megbarátkoznának a plasztikkal. Tavaly júniusban mindössze 350 ezer üzleti kártya volt forgalomban. A business kártyákkal a kártyatranzakciók mindössze 3,7 százalékát végezték, ám ezen tranzakciókban a teljes kártyás forgalom 13 százaléka forgott. 7,7 millió plasztik volt forgalomban Magyarországon, amelyekkel 110,1 millió tranzakciót hajtottak végre, 2821 milliárd forintot mozgatva meg. A tranzakciószám 12, a kártyás forgalom 15 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a magyar átlagpolgár száz alkalomból 55 esetben még mindig azért húzza elő a bankkártyáját, hogy egy banki készpénzkiadó automatából pénzt vegyen fel. Messze még az idő, amikor a magyarok javítani tudják például az egyik kártyacég, a Visa azon statisztikáját, amely szerint Európában minden kilenc, fizetésre költött euróból egy eurót Visa-plasztikkal fizetnek. Ehhez persze még arra is szükség van, hogy jelentősen bővüljön a kártyaelfogadó-hálózat: hazánkban egymillió lakosra 3312 elfogadó (pos) készülék jut, míg a jóval kisebb lélekszámú Szlovéniában ez a szám 20 514, FORGALOMBAN 350 ■2HÜE.