Napi Gazdaság, 2007. március (17. évfolyam, 43-62. szám)
2007-03-01 / 43. szám
Az időjárás is besegített Európában • NAPI GAZDASÁG Történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliség az eurózónában: a januári ráta 7,4 százalék lett a decemberi 7,5 százalék után, hála nagyrészt a 13 tagú valutaövezet két legnagyobb gazdaságának, Franciaországnak és Németországnak. Az előbbiben 8,4 százalékos volt januárban a munkanélküliség - ez igen jó adat az egy évvel korábbi 9,5 százalékhoz képest -, az utóbbiban pedig 9,5 százalék volt a szezonálisan kiigazított ráta (2006 decembere előtt több mint négy évig 10 százalék fölött volt). A német mutató februárban tovább javult: a szövetségi munkaügyi hivatal tegnap közzétett adata szerint 9,3 százalék volt a munkanélküliek aránya, ami 2001 augusztusa óta a legalacsonyabb ráta. Az állástalanok száma 79 ezerrel mérséklődött, ebből 27 ezer fő jutott a keletnémet tartományokra; a Bloomberg által megkérdezett elemzők 40 ezres csökkenést vártak. A ráta hatodik hónapja tartó javulása azt jelzi, hogy a német gazdaságban idén is kitart a konjunktúra - igaz, a hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy a foglalkoztatottság javulását az enyhe tél is segítette, hiszen az építőipari vállalatok nem kényszerültek szünetet tartani. (Erre utal az is, hogy - februárban szokatlan módon - szezonális kiigazítás nélkül is csökkent az állástalanok száma, 24 ezer fővel.) A vállalatok kilátásai azonban az időjárási tényezőtől függetlenül is jók - vélik az elemzők -, bár a januári 3 százalékpontos áfaemelés okozhat még némi megrázkódtatást. A Randstad Holding NV (a világ egyik legnagyobb munkaerőkölcsönző ügynöksége) idén újabb bővülésre számít azt követően, hogy tavaly 3 ezer fővel, 13 ezerre növelte a közvetítésével foglalkoztatottak számát. Ezres nagyságrendű munkaerőfelvételt jelentettek be már olyan nagyvállalatok is, mint a Lufthansa légitársaság vagy a szoftvergyártó SAP - persze, lesznek leépítések is. Az Airbus repülőgépgyártó például épp tegnap közölte, hogy szerkezetátalakítási programja keretében egy németországi telephelyét is bezárja, ami mintegy 3700 munkahely megszűnésével jár (lásd még írásunkat a 6. oldalon). A ráta hatodik hónapja tartó javulása azt jelzi, hogy a német gazdaságban idén is kitart a konjunktúra MUNKANÉLKÜLISÉG EURÓPÁBAN (»■■■■■■■■■■I _____________________2006.1.________2006. XII.________2007.1. Eurózóna 13_____________83_____________75___________7,4 EU 27__________________83____________76___________15_ Eurózóna 12_____________83_____________76___________7,5 EU 25__________________83_____________75___________75_ Forrás: Eurostat____________________________________________ BEVÁLT A NÉMET MUNKAERŐ-PIACI REFORM A német foglalkoztatási helyzet közel egy éve tartó javulása nagyrészt a Gerhard Schröder vezette korábbi szociáldemokrata kormány által 2005 elején életbe léptetett munkaerő-piaci reformoknak köszönhető; ezek 2005 utolsó negyedében kezdték éreztetni hatásukat, így jórészt a 2005 végén megalakult nagykoalíciós Merkelkormány idején váltak láthatókká. Az azóta különböző visszaélések miatt elítélt Peter Hartz nevével fémjelzett reform két fontos változást hozott a munkanélküli-segély mértékének meghatározásában, hogy az állásnélkülieket erőteljesebben ösztönözzék munkavállalásra. Egyrészt a régóta állásban lévők segélyét nem korábbi fizetésük arányában határozzák meg, hanem fix összegű munkanélküli-segélyben részesülnek, másrészt az egy évnél régebben állás nélkül levők és a szociális segélyben részesülők egyaránt munkanélküli-juttatást kapnak. Ez utóbbi változás az állástalanok kategóriájának kiszélesedésével járt, ami kezdetben a statisztika romlását hozta magával. AZ ÁLLÁSTALANOK NEM GONDOLKODNAK RÉSZIDŐS FOGLALKOZTATÁSBAN Fokozatosan emelkedhet a munkanélküliség • DOMOKOS LÁSZLÓ Magyarországon a munkanélküliségi ráta tavaly november és idén január átlagában 7,5 százalék volt, azaz nagyjából megfelel az uniós átlagnak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéséből. A mostani szint csupán 0,1 százalékponttal nagyobb az előző negyedévinél és megegyezik az egy évvel korábbival. Az utóbbi egy évben mintegy 41 ezer fővel csökkent az inaktívak száma, miután - főként a különféle ösztönzők hatására - sokan megjelentek a munkaerőpiacon, és gyakorlatilag mindegyikük talált magának munkát. E két folyamat eredményeként az utóbbi egy esztendőben nem nőtt a munkanélküliek száma, 316 ezer fő maradt. A szezonális hatásoknak megfelelően számolva november-januárban az előző három hónaphoz képest mintegy 15 ezerrel, 4,257 millióra mérséklődött a gazdaságilag aktívak száma (ám még így is 42 ezerrel többen voltak az egy évvel, illetve 92 ezerrel a két évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva), a foglalkoztatottaké pedig mintegy 12 ezer fővel, 3,940 millió főre csökkent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - számbavétele szerint 2007 januárjában látványosan, 8,8 százalékkal, 439 ezerre emelkedett a regisztrált álláskeresők száma (a létszám viszont csak kétezer fővel nagyobb az egy évvel korábbinál). Ennek oka, hogy télen alacsony a szezonális foglalkoztatás - jóllehet az idei téli időjárás kedvezett az építőipari munkáknak -. Az elmúlt év egészében éves átlagban 3,930 millióra rúgott a foglalkoztatottak száma a KSH 2006-os munkaerő-piaci helyzetképe szerint; ez 325 ezerrel több a tíz évvel korábbi mélypontnál. A növekedés mögött részben az áll, hogy nagyobb lett a 20-64 éves korosztály létszáma (tavaly meghaladta a 6,2 milliót, míg 1995-ben még 6 millió alatt volt), részben pedig az, hogy emelkedett a nyugdíjkorhatár. A nemzetközi összehasonlítások alapjául szolgáló 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 57,3 százalék volt, ami körülbelül 7 százalékos lemaradást jelent az akkor még csak 25 tagú EU átlagához képest. (A velünk együtt csatlakozott országok közül csak Lengyelországban és Máltán alacsonyabb ez az arány, a régi uniós országok közül pedig Olaszországé hasonló.) Különösen nagy a szakadék az 55-64 éves korosztály aktivitása terén: ez 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, kifutnak a közmunkaprogramok, és mezőgazdasági idénymunkák sincsenek. Februárban további romlás volt tapasztalható, akkor ugyanis újabb 20 ezer fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A kutatóintézetek várakozásai szerint a következő hónapokban fokozatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta. Ennek több oka van: karcsúsodik az államapparátus, a nagyobb cégek már nem terveznek létszámnövelést, a sorkatonai szolgálat megszűnése miatt mintegy tízezer fiatal hamarabb jelenik meg a munkaerőpiacon, valamint a magasabb nyugdíjkorhatár miatt évente több mint 55 ezer nő marad tovább aktív. Az Ecostat prognózisa szerint a tavalyi 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát követően 2007- ben éves átlagban 7,8 százalékos lesz az állástalanok aránya. A Pénzügykutató és a GKI szakértői szerint viszont - a tavalyi 7,5 százalék után - idén a 8,0 százalékos átlag is összejöhet. A Kopint kutatói az elmúlt évi 7,7 százalékkal szemben szintén 8,0 százalékot prognosztizálnak erre az esztendőre. A munkanélküliek 48 százaléka már legalább egy éve keres állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,2 hónap. Az állástalanok csaknem fele csak teljes munkaidős állásban gondolkodik, míg csak részmunkaidősben három százalékuk (jórészt nők); ezzel együtt, ha nincs jobb, végső esetben részmunkaidős lehetőséggel is élne mintegy 40 százalékuk. Csupán minden tizedik munkanélküli mondta azt, hogy bármilyen munka megfelelne számára, önálló vállalkozást pedig országszerte összesen hétszázan szeretnének indítani. Viszonylag új jelenség a nevű arányok megfordulása: a nők munkanélküliségi rátája 2004-ben érte el a férfiakét, és azóta folyamatosan meghaladja azt. A magyar munkanélküliségi arány egyelőre csaknem megegyezik az EU-országok átlagával, ám gazdaságkutatók a helyzet romlására számítanak. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG■ 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK3 A magyar gazdaságban - a tavalyi második félévben bevezetett munkaügyi és adószigorítások ellenére is - az atipikusnak tekintett munkavállalási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás súlya továbbra is alacsony. Az összes foglalkoztatott kevesebb mint 4 százaléka, mintegy 147 ezer ember dolgozott 2006-ban ilyen módon, többségükben idősebb (gyakran már nyugdíjasként munkát vállaló) nők. A másik atipikus foglalkoztatási lehetőség a távmunka, ami Nyugat-Európában már másfél évtizede egyre népszerűbb, és ma a munkavállalók csaknem ötöde dolgozik ilyen formában. Magyarországon ez jóval lassabban nyer teret: a Magyar Távmunka Szövetség optimista becslése szerint jelenleg minden tizedik cég alkalmaz távmunkást, számuk elérheti a munkavállalók négy százalékát. Ezzel együtt sokan csak munkaidejük egy részében dolgoznak így, többen pedig másodállásban vagy kiegészítő tevékenységként végeznek ilyen jellegű munkát. A HÁLÓBA AKADHATNAK A NEGYVEN FÖLÖTTIEK ÉS A FIZIKAI DOLGOZÓK Az álláspiac éllovasa lett az internet • WILLIN-TÓTH KORNÉLIA Az álláspiacon is egyre nehezebben állja a versenyt a nyomtatott sajtó az internettel szemben, legyen szó akár gyorsaságról, akár a szolgáltatások színvonaláról, akár azok áráról. A NAPI Gazdaság körképe szerint még azoknak az álláskeresőknek a döntő többsége is a számítógép segítségével kutat, jelentkezik a munkákra, akiknek otthon nincs internetes hozzáférésük (ezek jellemzően a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők). A fizikai és szakmunkások előtt szintén egyre több lehetőséget nyit a háló. Az online álláspiac 2001- 2002-ben, az első portálok megjelenése után kezdett fellendülni és ma már igazi „boomról” beszélhetünk, de tapasztalataink szerint ezzel párhuzamosan a piaci tisztulás is megkezdődött - tudtuk meg Balázsy Krisztinától, a munkaerő-toborzás piacvezető személyzeti tanácsadójának számító Grafton Recruitment vezető tanácsadójától. Míg hat évvel ezelőtt az életrajzok zöme faxon, levélben érkezett, ma mintegy 95 százalékban emailen küldik el. Az álláskeresők 80-90 százaléka tapasztalataink szerint napi szinten használja a világhálót, kérdéseinkre, e-mailjeinkre néhány órán belül válaszolnak - mondta Balázsy. A Grafton egy évvel ezelőtt határozta el, hogy visszafogja nyomtatott hirdetései számát, és inkább az internetre koncentrál. Ennek a lépésnek nem volt hatása a kereslet-kínálat alakulására, ami szintén a Az internetes álláspiac jellemzően januárban lendül fel - mondják az érintett cégek szakértői a június-júliusi időszak a szabadságolások miatt kevésbé intenzív, ám az augusztus és az ősz ismét erőteljes forgalommal jár, hiszen ilyenkor az utolsó átpihent nyár után a pályakezdők is megjelennek a munkahelyre vadászók között. December vége az ünnepek miatt csendes, www növekvő hatalmát bizonyítja. Természetesen elsősorban a betöltendő álláson múlik, hogy az egyes cégek milyen eszközöket használnak. Egyre jellemzőbb azonban, hogy az állást kínáló vállalkozások is először az interneten hirdetnek. Az online állásportálok árban, gyorsaságban és minőségben is sokkal versenyképesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, mint az offline médiumok. Míg az online állásközvetítés hajnalán leginkább it-cégek hirdettek, mára jelentősen megváltozott a kép: a CV-Online-on az informatikai állások mellett adminisztratív, pénzügyi, értékesítői és műszaki hirdetések találhatók a legnagyobb számban - mondta lapunknak Tóth Gábor, a CV Online portál marketingvezetője. Az elmúlt egy-másfél évben az is tapasztalható volt, hogy egyre több szakmunkás, fizikai állásra vadászó munkanélküli járt sikerrel a www.cvonline.hu-n, teherautó-sofőrtől a gépjárműlakatosig. A Jobinfo.hu oldalon jelenleg hatezernél is több egyedi állás található, amelyet több ezer munkaadó cég kínál, a néhány idősebbek is elkezdhetik fős kisvállalkozásoktól a multinacionális óriásokig. Gyakori, hogy egy-egy munkaadó több felületen vagy közvetítőnél is megjelenteti hirdetéseit, így ugyanaz a pozíció „megtöbbszöröződik”. Mind a Jobinfo.hu portál, mind a teljes online álláspiac működésére jellemző, hogy az internetes penetráció növekedésével párhuzamosan, sőt annál is nagyobb ütemben bővül a forgalmuk. Ez a tendencia egyértelműen és folyamatosan növekszik mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról. Az utóbbi időben a negyven évnél idősebb álláskeresők aránya is egyre nagyobb - mondta a NAPI Gazdaságnak Kristók Balázs, a Jobinfót üzemeltető Hírek Média és Internet Technológiai Kft. üzletág-igazgatója. A közszféra elbocsátásainak hatása egyelőre nem érezhető, de számolunk vele - tette hozzá Kristók.