Napi Gazdaság, 2007. április (17. évfolyam, 63-81. szám)

2007-04-02 / 63. szám

A vezető mobilszélessáv-szolgáltató Kórházak, számok és háborúk • SZIGETI ILDIKÓ Az év elején megkezdett egészségügyi reform legmarkánsabb lépéseként tegnaptól szinte alap­jaiban változott meg a fekvőbeteg-ellátás szer­kezete. Az országban négy intézményre (az Or­szágos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi Gyermekkórház, a Schöpf-Mérei Ágost Anyavédelmi Központ és a Borsodi Dialí­zis Centrum) kerül lakat, egytucatnyi kórházban szűnik meg a gyógyító munka, ezek a későbbi­ekben csak krónikus ellátásra kapnak jogosít­ványt és pénzt. Csaknem valamennyi kórházban van olyan részleg, amely - aktív ágyak híján - a jövőben nem fogad beteget. A legnagyobb ellen­zéki párt szakpolitikusai úgy kalkulálnak, hogy országos szinten 60-70 intézmény kerülhet csődbe az új finanszírozási kondíciók alapján. Ezek főleg olyan kisebb kórházak, amelyekben A kórházi struktúra átalakítására az egészségügyi kor­mányzat szerint a gazdaságosabb működtetés miatt van szükség. Jelenleg ugyanis a kórházi ágyak egynegyede ki­használatlan, ugyanakkor egy aktív ágy éves fenntartási összege 5 millió forint. Az átalakítás hatékony és gyors lebonyolítására a tárca 7,5 milliárd forintos pályázatot írt ki, mindemellett 1,5 milliárd forintot kapnak a jelentkező intézmények az átképzések támogatására. Áprilistól az összágyszám 80 125-ről 71 324-re csökken, ezen belül az aktív ágyak száma 16 ezerrel, vagyis 27 százalékkal lesz kevesebb. A krónikus ágyak száma 7,5 ezerrel nő, - politikai nyomásnak engedve - ugyan meghagy­ták az aktív ellátást, de a gyógyító ágyak számát olyannyira megnyirbálták, hogy azt sokáig nem lehet gazdaságosan működtetni. A többségében fideszes irányítású megyei közgyűlések és az ál­taluk fenntartott kórházak vezetői szinte az utolsó percekig ellenálltak, ám a március 31. éjféli ha­táridőig egy-két kivétellel valamennyien aláírták az új kapacitások alapján megfogalmazott finan­szírozási szerződést. A dokumentumhoz azonban sokan záradékot csatoltak. Jóllehet e kiegészíté­sek tartalma intézményenként változó, a célja mindegyiknek ugyanaz. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán azt mondta: ezek a záradékok garantálják, hogy a kényszerű ellen­­jegyzéseket követően is lehessen módosítani a szerződéseken. A minisztériumban úgy fogal­maztak: a kiegészítések csak arra jók, hogy le­gyen mivel érvelni, ha a későbbiekben bírósá­gon támadják meg a kórházi kapacitásokat meg­szabó határozatokat. A tárca jogászai szerint a zá­radékok alapján utólag nem lehet megváltoztat­ni a megállapodásokat. Problémás „kézjegyesség” Az új kórházi struktúra kialakítása előtt mindössze négy napjuk volt az intézmények szakértőinek, hogy eldöntsék, a módosított ágyszámok mel­lett tudják-e működtetni a kórházat. Miközben lázasan folyt az „ágyszám­tan”, a jogászok azon tépelődtek, hogy vajon ki írhatja alá a megyei egész­ségbiztosítási pénztárakkal (MEP) a szerződést. Az érintettek elbizonytala­nodását tapasztalva a szaktárca kisvártatva sajtótájékoztatót hívott össze, ahol a meghívón szereplő Horváth Ágnes államtitkár helyett maga a miniszter pró­bálta eloszlatni a kételyeket. Molnár Lajos kijelentette: a kórházvezetőnek joga van kézjegyével ellátni a dokumentumot. Azt is gyorsan hozzátette: a szerző­dés érvényességének nem feltétele, hogy a fenntartó is aláírja azt. Az ellenzéki képviselők igyekeztek óva inteni az immár teljesen ta­nácstalan főigazgatókat, mondván: az intézmények vezetői szabálytala­nul járnak el, ha a fenntartó tudta és beleegyezése nélkül aláírják a szer­ződést. Végül Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség új elnöke tisztáz­ta a kérdést: az aláíró személyét minden esetben a kórház alapító okira­tában rögzítették, ám a felhatalmazást akár egy telefonhívással is meg lehet kérni a fenntartótól. Az aláírás előtt Mikola István, az országgyűlés egészségügyi bizottsá­gának fideszes alelnöke azt kifogásolta, hogy a szerződéstervezetekben nem határozták meg a teljesítményvolumen-korlátot (tvk) vagyis azt a keretszámot, amely fölött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozza az ellátást. A volt szakminiszter szerint egy biankó megállapodást akarnak rákényszeríteni a kórházakra. Horváth Ágnes erre reagálva úgy nyilatkozott: a tvk-tervezetet elküldték a kórházaknak, a tényleges tvk-t pedig akkor határozhatja meg az OEP, ha az intézmények már kialakították belső struktúrájukat. Azt is egyértelművé tette, hogy a szerződéstervezetnek nem kell pontos összegeket tartalmaznia, hiszen a finanszírozást a jogszabály és a költségvetési törvény határozza meg. A HÁZIORVOSOK HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁSRA VÁRNAK Teljes a zűrzavar az új beutalási rendnél Az orvosi kamara szerint a beteg, az ÁNTSZ és a minisztérium szerint a háziorvos dolga, hogy ellenőrizze: tudják-e kezeltjét fogadni az illetékes vagy a beteg által választott intézményben.­ ­ WILLIN-TÓTH KORNÉLIA A hogyannal kapcsolatban semmi konkrétu­mot nem tudok, a tv-ből, az internetről és egy­mástól tájékozódunk - mondta lapunknak György Endre várvölgyi háziorvos, aki „további utasításig” kiállítja a beutalót betegeinek, akik­nek innentől kezdve maguknak kell elintézni­ük, hogy fogadják őket a kiválasztott, területi­leg nem illetékes intézményben. Arra, hogy én vagy az asszisztensem telefonálgasson minden beteg esetében abba a kórházba, ahová a páci­ens menni szeretne, sem időnk, sem pénzünk nincs - tette hozzá György Endre. Április elsejétől a háziorvosoknak, szakorvosoknak már az új beutalási rend szabályaihoz kell igazodniuk: ha a beteg úgy dönt, hogy nem a lakóhelyéhez tartozó intézményben kezelteti magát, egyeztetni kell az illetékes kórházzal. Ke­zelése azonban nem hátráltathatja a területileg oda tarto­zók ellátását. Annak, aki nem beutalóval vagy nem a be­utalón szereplő kórházba megy, az ellátás 30 százalékát - de legfeljebb 100 ezer forintot - ki kell fizetnie. Mindeddig nem kaptunk hivatalos tájékozta­tást arról, hogy mit kell tennünk és hogy ponto­san milyen jogszabály lép életbe. Elképzelésem sincs, hogyan fog ez a rendszer működni, egy­előre várakozó állásponton vagyok - mondta a NAPI Gazdaságnak Gödry György, a miskolci 47- es felnőtt körzeti rendelő háziorvosa, sebész szakorvos. A szakember arra is felhívta a figyel­met: a Miskolcon évek óta működő drogambu­lanciát Nagykállóra helyezték, a szájsebészetet igénylő eseteket pedig a fővárosi Semmelweis Egyetemre kell majd utalnia, ami az egyéb kel­lemetlenségek mellett jókora útiköltséget is je­lent a betegeknek. Több, névvel nem nyilatkozó háziorvos is azt mondta kérdésünkre: semmilyen tájékoztatást nem kaptak, amihez igazodhatnának, egyelőre teljes a zűrzavar. A beteg akkor kaphat beutalót területileg nem illetékes intézménybe, ha hoz egy írásbeli nyi­latkozatot, hogy ott fogadni tudják - véli Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) házior­vosi szekciójának elnöke. Nem az orvos tehet róla, hogy a betegnek nem felel meg a kijelölt intéz­mény, nem az ő dolga ezért pluszmunkát végez­ni (telefonálni, adott esetben az ország másik vé­gében található intézmények elérhetőségét kinyo­mozni), viszont mindenképp hivatalos értesítést kell kapnia arról, hogy van kapacitás a páciensre. Sürgős esetekben nem lehet kifogás, hogy nincs hely egy-egy osztályon, ezt a problémát pótágya­zással kell megoldani, az előjegyzés pedig a terü­letileg illetékes osztályokon nyilván az eddigiek­hez hasonlóan telefonos egyeztetés segítségével fog zajlani - tette hozzá Kertai, aki szerint a legfőbb probléma az, hogy a háziorvosok egyelőre nem kap­ták meg azt a listát, amelyen szerepel, hogy az át­alakított rendszerben kit hová kell utalniuk. Az akut kórház-beutalási rendet minden év­ben elkészítjük, ez idén is megtörtént; a fekvő betegekre vonatkozó legfrissebb beutalási rend szintén megtalálható az ÁNTSZ és - régiós bon­tásban - az egészségügyi tárca honlapján - mondta lapunknak Tasáry Ilona, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) kommunikációs főosztályának vezetője. A betegek fogadásáról a háziorvosnak kell egyeztetnie, kivéve a sürgős­ségi eseteket - tette hozzá Tasáry. Mint megtud­tuk: olyan információs rendszer, amely az egyes osztályok aktuális kapacitását, a napi betegfor­galmat mérné, megkönnyítve ezzel a beutalást, egyelőre nincs az országban. Debrecen környé­kén azonban egyes intézmények, háziorvosi ren­delők, laboratóriumok elektronikus úton, az internet segítségével tartják egymással a kap­csolatot, kérnek időpontot betegeik számára. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG­­■ 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐn közel hozzád Egynapos sebészet­ i NAPI GAZDASÁG A minisztérium döntése nyomán összesen hét kórházban megszűnt a sebészeti és a belgyógyá­szati aktív ellátás. Ez nemcsak az ott dolgozók és a drága műszerek, műtőblokkok sorsát pe­csételte meg, de az intézmény elnevezését is megváltoztatta. A hatályos előírások alapján ugyanis a Tisztiorvosi Hivatal csak azoknak ad­hat ki kórházként működési engedélyt, ame­lyekben biztosítottak ezek az ellátási formák. Ezek híján legfeljebb gyógyintézetként titulál­ható a fekvőbeteg-ellátó. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­­ az intézmény tájékoztatása szerint - még ezen a héten pályázatot ír ki egynapos sebészet finan­szírozására. A pályázaton azok az egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt, amelyek esetében az átalakítás után a sebészeti vagy más műté­tes szakmai kapacitások megszűnnek. A pályá­zat eredményeképpen a nyertes pályázók már május 1-jétől OEP-finanszírozást kaphatnak. Ez a pályázat nem érinti a jelenleg egynapos sebé­szeti ellátásra szerződött szolgáltatók finanszí­rozását. Más szolgáltatók részére, az egynapos sebészeti ellátások finanszírozására, további pályázatot írnak ki. Pályáztatott átállás • NAPI GAZDASÁG A tárca úgy számol, hogy 1500 orvos és 5-6 ezer szakdolgozó kénytelen munkahelyet válta­ni az átszervezések miatt. A minisztérium ha­marosan pályázatot ír ki az intézmények szá­mára. Összesen több mint egymilliárd forint át­képzési támogatásra pályázhatnak az egészség­­ügyi szerkezetátalakításban érintettek. A sze­rencsésebbek szakmán belül, de más intéz­ményben kaphatnak állást, de vannak, akiknek átképzésen kell részt venniük. Végkielégítés jár a munka nélkül maradóknak, amelyet a mun­káltatók visszaigényelhetnek a központi költség­­vetésből. Az alapítványi és gazdasági társaságként mű­ködő kórházak dolgozóinak végkielégítését is az állam állja. Erre a kórházi struktúra átalakítá­sának lebonyolítására szánt 7,5 milliárd forin­tos keretből lehet pályázni. Jelentősen bővül a rehabilitációs intézmények száma, így az indu­láskor nem lesz megfelelő számú szakember. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat (ÁNTSZ) viszont csak akkor ad a reha­bilitációs feladatok el­látására működési en­gedélyt, ha az intéz­ményben megvannak a szükséges tárgyi és személyi feltételek. Szakvizsgával rendelkező rehabilitációs orvos híján az egészségbiztosító csupán a krónikus el­látásnak megfelelő díjat, vagyis jóval keveseb­bet fizet az ellátásért. Miközben csaknem 2500 betöltetlen orvosi álláshely van az országban, könnyen előfordul­hat, hogy doktorok tucatjai maradnak munka nélkül. Nem mindenki vállalja ugyanis, hogy részt vesz a minisztérium által meghirdetett „mobilitás programban”. Az akcióval nemcsak intézmények közötti, hanem országon belüli vándorlásra kívánják ösztönözni az orvosokat. A program részeként letelepedési támogatást ad­nak majd az orvosoknak, és segítik az esetleges átképzések finanszírozását is. A mobilitás prog­ram részleteiről Horváth Ágnes egy nappal az új rendszer életbelépése előtt még nem kívánt beszélni. Lapunknak nyilatkozva elmondta: in­tenzív tárgyalásokat folytatnak a források elő­teremtése érdekében, és - a forrásgazda kéré­sére - egyelőre nem ismerhetőek a támogatás részletei. Az államtitkár hozzátette: nincs ok aggodalomra, hiszen az elbocsátások nem egyik napról a másikra történnek, ennek szigorú sza­bályai vannak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) igen sötét képet fest a jövőről. A testület veze­tői szerint jogos a félelem, hogy az egzisztenci­ális bizonytalanságba sodort szakemberek az országon kívül keresik a megélhetést. Hasonlók­ról számoltak be a szakvizsga előtt álló dokto­rok, a rezidensek képviselői is. Információnk szerint egy közalkalmazotti jogvi­szonyban álló orvosnak át­lagosan 80 nap a felmon­dási ideje.

Next