Napi Gazdaság, 2007. július (17. évfolyam, 124-145. szám)

2007-07-02 / 124. szám

pannon A gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik - Azért maradt kapacitásuk az egyéb vizs­gálatok elvégzésére? - Nyugodtan kijelenthetem, hogy igen. Ezt bi­zonyítja, hogy mostanáig több mint 24 százalék­kal haladja meg a feltárt adókülönbözet a tava­lyi hasonló időszakit, jelenleg 196,6 milliárd forintnál járunk. Vagyis nem torpant meg az eredményességünk ezen a téren. Tavaly az egész évben 50 százalékkal, 302 milliárd forintra tudtuk növelni a megállapításokban szereplő összeget.­­ Első hallásra arra gondolnánk, hogy no lám, volt rendesen kihasználatlan kapacitás az adóhivatal ellenőrzési tevékenységében, ha A vezető mobilszélessáv-szolgáltató INTERJÚ AZ ADÓHATÓSÁG ELNÖKÉVEL „Olyanhoz is eljutunk, akiről nem lehet azt állítani, hogy jelentős vagyonnal rendelkezik” Előfordulhat, hogy olyanhoz is eljutunk, akiről nem lehet azt állítani, hogy jelentő­s vagyonnal rendelkezik - korrigálta egy évvel ezelőtti kijelentését a vagyonosodási vizsgálatok során alkalmazott kiválasztási módszerrel kapcsolatban Szikora János, az APEH elnöke. Az interjúban elmondta, hogy már mostanra jóval több ellenőrzést indítottak el, mint amennyit tervként kitűztek - ezek során az adóhivatal viszonylag sok, adócsalásra szakosodott „vállalkozással” találkozik.­ ­ BAKA ZOLTÁN - Szép számmal kaptak feladatokat az idén, még volt APEH-os vezetők, például Vámosi- Nagy Szabolcs is „aggódik” a hivatal teher­bíró képessége miatt. Fél év elteltével hogyan látja, elégséges volt az 500 fős létszámbőví­tés? - Egyáltalán nem álltunk le, a terveknek meg­felelően haladunk. Az ötszáz főt egyébként ki­fejezetten a vagyonosodási vizsgálatok elvégzé­sére kaptuk. Az idén tízezer ilyen vizsgálatot kellene elvégeznünk, mostanáig már több mint 11 ezer ügynél járunk, ezek közül közel ötezer már jegyzőkönyvi szakaszig jutott. - Mennyinek érnek ebben az évben a végé­re? - Nem tudom megbecsülni, egy ügyből ugyan­is újabbak ágazhatnak le. Amikor valaki az is­merősére, rokonára hivatkozik a vagyongyara­podása indoklásakor, akkor mi elmegyünk a megnevezettekhez is. - Korábban azt mondta, hogy a legnagyobb vagyonokat vizsgálják majd. Ebből az ellen­őrzési módszerből viszont az következik, hogy a szerényebb vagyon is kockázatos lehet. - Mivel igyekszünk végigkövetni a vonalat, ezért előfordulhat, hogy olyanhoz is eljutunk, akiről nem lehet azt állítani, hogy jelentős va­gyonnal rendelkezik. De alapvetően a nagyok­ra figyelünk, ezt támogatja a kiválasztási rend­szerünk is. Ilyen annak a vállalkozónak az ese­te, akiről tudomásunkra jutott, hogy 22 millió forintos lakáscélú hiteltörlesztése volt, miköz­ben öt év alatt összesen 600 ezer forint jövedel­met vallott be. - Mekkora bevételt hozhatnak az eddig le­folytatott vizsgálatok? - A megállapítások 22,8 milliárd forintot érintenek. - Nagyjából belőhető, hogy milyen tevé­kenységekből „tartják fenn” magukat a vizs­gálaton fennakadt személyek? Akad köztük például az államigazgatásban foglalkozta­tott? - Ilyen szempontok szerint nem gyűjtjük az adatokat, az adótitokra figyelünk. Azért az tudható, hogy ők alapvetően vállalkozók­­ vagy vállalkozónak álcázott bűnözők, mert erre vonatkozóan elég sok adatot kapunk a társszervektől. Épp ezért nem érzem kor­rektnek a könyvvizsgálók, könyvelők részé­ről megfogalmazott vádakat, hogy nem a fe­ketegazdaságra koncentrálunk a vizsgálatok során, hanem a vállalkozókra. Tapasztalataink szerint van átfedés, nem egy, látszólag hibát­lan „pedigréjű” vállalkozó akadt fenn már a horgon. - Gondolom, ezek alapján azt sem tudja, hogy közéleti személyek lebuktak-e. - Az adótitok betartása miatt valóban nincs ilyen információm, de azért feltételezhető, hogy ilyen volumenű ellenőrzés alá az említett kör­ből is bekerülhetnek páran, még mindig képesek ilyen növekedési tempó­ra. Eddig miért nem mozgósították ezeket az erőket? - Az APEH finomította az ellenőrzésre való kiválasztás módszereit. Erre korszerű számítás­­technikai programok készülnek, amelyekben többféle adatbázis fut össze, megkönnyítve az ellenőrzést, így könnyebb az igazán nagy adó­hiányokra fókuszálni. - Akadnak olyan „nagy halak” a horogra, akik más ügyek kapcsán kerültek a bűnüldö­ző szervek látókörébe? - Természetesen, folyamatosan együttműkö­dünk a bűnüldöző szervekkel. - Vagyis a Magyarországon működő bűnszö­vetkezetek hálózatát az APEH is képes lenne felrajzolni? - Ezt nem állítanám, de foglalkozunk olyan cselekményekkel, például csalássorozatokkal, amelyek kapcsolati hálóját csak egy egész falat betöltő ábrára tudjuk felrajzolni. Ezért hoztuk létre többek között a kiemelt adózók igazgató­ságát, ezen belül a központi ellenőrzési szak­­igazgatóságot, amelynél rengeteg vizsgálat van folyamatban. Egy-egy ügycsoportban húsz-har­minc céget vizsgálnak.­­ Annyi azért látszik az APEH adatbázi­sából, hogy a magyar mellett ukrán, szerb és más nemzetiségű csoportok is érintettek az adóügyekben, csakúgy, mint más bűnügyek­ben? - Akadnak ilyen nemzetiségű ügyfeleink is. A gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik. - Hírek szerint döcögősen indult el a köz­pontosított ellenőrzési szakterület működése az idén, az első negyedévben jóformán sem­mit nem csináltak. Miért?­­ Voltak technikai akadályok, például nem volt megoldva az elhelyezésük. A munka azon­ban addig sem állt, a régiós igazgatóságoktól az ügyek átvétele megkezdődött. Áprilisra végre el tudtuk helyezni az új igazgatóságot. - Tavaly nyár közepén fogadták el az adó­csomag részeként a központi ellenőrző szerv felállítását. Mit csináltak, pontosabban mit nem csináltak fél éven keresztül? - Az első jogszabály valóban tavaly nyáron született, ám abban még a központi régió kere­tén belül terveztek az igazgatósággal. Végül egy decemberi kormányrendeletben rendelkeztek Dr. Szikora János Nagykállón született 1955- ben. Az APEH honlapján fel­lelhető életrajzában első­,­ként a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályát jelöli meg munka­helyeként, ahol jogügyi elő­adóként, majd főelőadóként dolgozott 1980-tól. 1984-től már a szervezési és jogi osztály jogügyi főelőadója. 1986-tól a Kállósemjéni Új Élet Mgtsz jogtanácsosa, személyzeti vezetője. Az adóhivatalon belüli karrier­je 1988-ban indul, ekkortól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adófelügyelőség fel­ügyelőségvezető-helyet­­tese, illetve megbízott felügyelőségvezetője. 1992- től az APEH Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igaz­gatóságának adóügyi igaz­gatóhelyettese, 2003-tól ugyanott igazgató. Közben 1999-től egyéni ügyvéd. Az APEH elnöki tisztjét 2005- től tölti be, véglegesen róla, így onnantól számítva kezdhet­tük meg a felkészülést.­­ Épp az a trükk, hogy nincs tipikus útvonal: össze-vissza utaztatják az árut, időnként beik­tatják a nem EU-tag Svájcot is, vagy egy-egy off­shore céget különböző szigeteken. - Erre a tevékenységre is felrajzolható a cégkapcsolati háló? - Persze, vannak olyan cégcsoportok, ame­lyek jellemzően részt vesznek ilyen ügyletek­ben. Kis tömegű, nagy értékű termékekkel fog­lalkoznak, számítástechnikai eszközökkel, mo­biltelefonokkal. - Mennyi „segítséget” kapnak ezek a cégek a hatóság embereitől? Hogy áll a korrupció­val az APEH? - Az országos átlaghoz képest ritkább a kor­rupció előfordulása. Már a munkára jelentke­zőknél igyekszünk kiszűrni a potenciális ese­teket. Megnézzük, hogy eddig hogy teljesítette az illető az adózási kötelezettségét, volt-e adó­hiánya, róttak-e ki rá adóbírságot. Ezek már ki­záró okok lehetnek. Már nem népszerű a minimálbér - Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a dupla járulékalap? - Nem kizárólag erre figyelünk, a járulékok általános ellenőrzése kiemelt feladatunk. Erre az évre 60 ezer ilyen vizsgálatot terveztünk, be­leértve a dupla járulékalapot is. Eddig 16 102 járulék-ellenőrzést végeztünk, közülük kilenc­ezer zárult megállapítással. Összesen 7,088 mil­liárd forint járulékkülönbözetet tártunk fel. A dupla járulékalapnál egyébként azt tapasztaljuk, hogy tavaly ősz óta jelentősen elmozdult felfelé a legálisan kifizetett bér, ott is, ahol amúgy az még mindig nem éri el a dupla járulékalapot. Az érintett körben a bruttó bérek zöme 80-100 ezer forint körül mozog.­­ A versenyképességi kerekasztal adózási alkerekasztala elé került egy tanulmány, pénzügyminisztériumi szakértők tollából. A szerzők arra jutnak, hogy elsősorban a fog­lalkoztatást terhelő elvonásoknál lenne tér csökkentésre, ugyanakkor - a közkeletű vé­lekedéssel szemben - azt állítják, hogy a fo­gyasztási adók aránya nem marad el a kül­földi példáktól. Az ingatlanadóért sem lelke­sednek annyira, mint egyes kormánypárti politikusok vagy adószakértők. Ön milyen pontokon lát beavatkozási lehetőséget az adórendszerben?­­ Végrehajtó szervként dolgunk a hatályos tör­vények végrehajtása, nem javaslatok megfogal­mazása. Annyit azért elmondhatok, hogy a nem­zetközi tapasztalatok alapján a vagyonadózás irányába mozdulnak el az adórendszerek. Az IMF például erősen ajánlja az ingatlanadó be­vezetését, ezt első kézből tudom, hiszen a dele­gációjuk rendszeresen meglátogat minket. Az már politikai döntés kérdése, hogy bevezetik-e vagy sem. - Az APEH-nek lesz, lehet dolga az ingat­lanadóval? - Nem tudom, hogy lesz-e ingatlanadó; ha lesz, akkor feltehetőleg nem az adóhivatalhoz fog tartozni. ÉLETRAJZ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. támogatása révén olvassák lapunkat. Még legalább ezer ember kellene az APEH-nek - Az elvárt adót pótló, a héten hatályba lé­pett adótörvénnyel kapcsolatos munkára lesz elég emberük? - Igazából majd jövőre ad ez nekünk munkát, az idei évről szóló bevallások feldolgozásakor. Az elméleti felkészülés folyamatban van, az APEH-en belül egy külön munkacsoport alakult a vizsgálati módszerek technikai kidolgozásá­ra. Az nyilvánvaló, hogy az adóhivatal jelenlegi létszámával ezt a pluszfeladatot végképp nem lehet ellátni. Ígéretünk van a kormány részéről, hogy megkapjuk az ehhez szükséges létszámot. - Mennyi emberre lesz szükségük? - Számításaim szerint valamivel több mint ezer fő kell még erre a feladatra. - Őket egyből bedobják a mély vízbe, vagy - mint a vagyonosodási vizsgálatoknál tették - az új, szakmai tapasztalatot igénylő feladat­ra átállított revizorok pótlására szolgálnak majd? - Még nem véglegesítettük az elemzési mód­szereket, de valószínűleg abba az irányba me­gyünk, hogy - a könyvvizsgálók gyakorlatához hasonlóan - a feladat jellege alapján megoszt­juk a munkát az „asszisztensek” és a képzett re­vizorok között. - A könyvelők, könyvvizsgálók egy időben lobbiztak azért, hogy ők láthassanak el bizo­nyos, az APEH által végzett tevékenységeket. Gondolkodnak ezen a lehetőségen? - Nem, úgy gondolom, az adóztatás állami fel­adat, tehát nem lehet kiadni albérletbe. - Az uniós csatlakozás óta még nagyobb „üzlet” lett az áfacsalás. Milyen felderítési eredményeket tudnak felmutatni ezen a téren? - Ez örökzöld téma az unión belül. Mi az EU- s átlagnak megfelelően derítjük fel ezeket az eseteket. Jó kapcsolatban vagyunk a német, an­gol, francia, de a szlovák és a lengyel társható­ságokkal is.­­ Létezik olyan útvonal, amin keresztül elő­szeretettel mozgatják az árut az adócsalók? A régi vagy az új tagállamok a kedvelt tran­zitvonalak? NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG­A- 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ közel hozzád 3 A PÉNZÜGYMINISZTER SZERINT AZ APEH JAVÍTJA AZ ADÓMORÁLT A magyar adóigazgatás hozzájárul ahhoz, hogy Magyar­­országon erősödjék az adózókban az adómorál - jelen­tette ki a szervezet 20. születésnapja alkalmából pén­teken rendezett ünnepségen Veres János pénzügymi­niszter az MTI-Eco szerint. Kijelentette, hogy az APEH 20 évvel ezelőtti megalapítása hozzájárult az ország­ban a gazdasági átmenethez, a gazdasági rendszervál­táshoz. Veres János szerint a hivatal hatékonyan együttműködik az Európai Unió más tagállamainak adóhatóságaival a különböző adócsalások felderítésé­ben, így például az unió más országainak adószerveze­teivel részt vesz a különböző áfacsalások feltárásában, egyebek között az úgynevezett körhinta típusú csalások kiderítésében. Az APEH idehaza is hatékonyan hozzájá­rul ahhoz, hogy a költségvetésbe beérkezzen az előze­tesen várt adó- és járulékbevétel.

Next