Napi Gazdaság, 2008. január (18. évfolyam, 1-22. szám)

2008-01-02 / 1. szám

A NAP BELFÖLDÖN ÉS KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JANUÁR 2., SZERDA JÖVŐRE FORGALOMNÖVEKEDÉSSEL SZÁMOL A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. A Szerencsejáték Zrt. árbevétele az elmúlt két évben stagnált, ám a bukmékeri típusú játékok adózási szabályainak kedvező változása nyomán 2008-ban várhatóan már emelkedik - mondta Székely Gábor, a társaság vezérigazga­tója. Az MTI beszámolója szerint a cég árbevéte­le 2007-ben az utolsó hét forgalmát leszámítva 141,5 milliárd forintot tett ki, ami megegyezik a 2006-os adatokkal. Az év utolsó napjaiban legfeljebb 3 milliárd forint további bevételre számít a társaság. Mivel a Szerencsejáték Zrt­­nek januártól a bukmékeri játékok - köztük a Tippmix - után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, nőhetnek a nyereményszor­zók, a növekvő oddsoknak kösönhetően pedig népszerűbbek lehetnek a játékok. A Tippmixből származó idei 14 milliárd forintos bevétel például 2008-ban a tervek szerint 30 százalékkal (de akár 100 százalékkal) is bővülhet - mondta Székely Gábor. Fejtörést okoz a szlovákoknak az elvándorlás A legújabb migrációs kutatások szerint az Eu­rópai Unió 2004-es, majd 2007-es bővítése és az újonnan csatlakozott országok munkavállalóinak szabad munkavállalásával kapcsolatban bevezetett, majd fokozatosan enyhített korlátozások hatáso­san változtatták meg a közösségen belüli migráció irányát. Azokban a korábbi tagállamokban, ahol minimális korlátozást vezettek be a Kelet-Közép- Európából érkező munkavállalókkal szemben, ott a bevándorlók az elmúlt években jelentősen hozzá­járultak a gazdasági növekedéshez: egyrészt azzal, hogy az üres munkahelyeket a helyi béreknél jóval alacsonyabb fizetésért is betöltötték, féken tartva ezzel a nemzetgaz­dasági bérszínvonalat, másrészt növelték a kereskedelmi forgalmat. A küldő országokban azonban az elvándorlás komoly problémákat okozott. A mobil és jól képzett munkaerő leginkább Nyugat-Euró­­pába indult - az új tagok közti munkaerő-vándorlás gyakorlatilag elhanyagolható. Az egyes ágazatokban így fellépő munkaerőhiány gyors és az adott ország versenyképességét rontó bérnövekedést okoz, amit nehéz megfékezni. Az ICEG európai központjának adatai szerint napjainkban éves szinten 324 ezer lengyel, 202 ezer szlovák és mint­egy 82 ezer bolgár keres munkát külföldön. Azoknak a száma, akik munkát találtak, viszont az adatok többszörösére rúg, ám ennek mé­résével majdhogynem felhagytak . A kínaiak a szervezetek és csak becslésekre támogatják támaszkodnak. Pellényi Gábor, a munkaerő az ICEG tudományos munka- elvándorlását társa szerint - mint azt a közel­múltban az IIR Versenyképes javadalmazás 2007 konferenciáján elmondta - a magyar elvándorlás nincs ekkora. Nagyjából 27 ezer ember hagyja el az országot évente, bár pontos adatok nincsenek. Az EURES, az unió állásközvetítő portáljának adatai alapján Nyugat-Európában a legkeresettebbek közé az informatikusok, a mérnökök, az orvosok, ápolók és más egészségügyi dolgozók tartoznak, valamint az építőipari, vas­fém- és feldolgozóipari szakmák képviselői. A velünk csatlakozott országok közül Lengyelországban, Csehor­szágban, Szlovákiában és a Baltikumban is komoly gondokat okoz a szakképzett munkaerő elvándorlása, Románia és Bulgária prob­lémáiról már nem is beszélve. (Magyarország januártól megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román és bolgár munkavállalók előtt.) Több országban is speciális bevándorlási, könnyített munkaválla­lást lehetővé tevő, valamint a visszatelepülést segítő programokkal tervezik megoldani a legdinamikusabban fejlődő iparágak munka­erőhiányát. Szlovákiában például felvetették, hogy az autóipar növekvő munka­erőigényét kínai bevándorlókkal lehetne orvosolni, Lengyelországban pedig az ukrán idénymunkásokra számítanak, emellett az új kormány egy nagyszabású hazatelepülési program elindítását tervezi. A mig­ráció okai között legtöbben a saját lakásra való spórolást említették, ezért a lengyel kormány a lakásvásárlási támogatást is beépítette programjába. A külföldön munkát vállaló magyarok esetében az elvándorlás indoka hasonló, de az említettekkel egyező kormányzati kezdeményezés nincs. Az ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb „munkaerő-exportőre”, mivel az ottani kabinet kifejezetten támogatja a külföldi tapasztalat­­szerzést és a hazatérést is. Igaz, Pellényi szerint a hazai vállalatoknak is érdemes lenne komolyabban venni a munkatársak kiküldetéseit és gondot fordítani a tőlük indult, de külföldi tapasztalatokkal, karrierrel gazdagabb szakemberek hazacsábítására. KISS MELINDA KATALIN kissmelinda@napi.hu ezer munkavállaló megy nyugatra évente Magyarországról Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie.... 1 A rovatban szereplő jelöletlen -----—----------------:—:--------- forrású adatok a CompLEX CD áflWPBk PÁLYÁZATI Céghírekből (www.complex.hu) éc és 3 lemez sz°lgáltatásaként Kutatás-fejlesztési­­ elérhető IM Cégnyilvántartási "ESS* Sm ! és Céginformációs Szolgálatától származnak Több mint ötszáz nyertes pályázat, több mint százmilliárd forint elnyert támogatás Á ■ L I és fejlesztési adókedvezmény. I rg­ L k_Q IT1P LGX 1055 Budapest, Alkotmány u 12. Wolters Kluwer csoport Telefon: 1/464-5656 Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 E-mail: complex@kjk-kerszov.hu Email: info@consultingcenter.hu Internet: WWW.C0mplex.hu Honlap: www.consultingcenter.hu SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK PAKSON Sztrájkbizottság felállítását kezdeményezte a Paksi Atom­erőmű Dolgozóinak Szakszervezete, mert kifogásolják az atomerőmű vezetésének intézkedéseit a sugárveszélyes munkakörök meghatározásával kapcsolatban. A cég kész az egyeztetésre - adta hírül az MTI. A tárgyalások helyett egy hete az erőmű több munkavállalója - az elnök nem tudta megmondani, hogy hányan - értesítést kapott, hogy 2008. január elsejétől munkakörük nem tartozik a sugárve­szélyesnek minősítettek közé, így ettől az időponttól az ed­dig megszerzett nyugdíjkorhatár-kedvezményük megma­rad, de nem nő tovább - mondta Lőrincz László, a Padosz elnöke. Hozzátette: felszólítják az erőműben tevékenykedő többi érdekvédelmi szervezetet, köztük a Munkástanácsot és a társaság ifjúsági szervezetét is, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A korengedményes nyugdíjba menetelről már folyt egyeztetés ősszel a paksi atomerőműben a vállalat vezetői és a Padosz vezetői között, amit szeptemberben azzal függesztettek fel, hogy 2008 elején szakemberek bevonásával folytatják a tárgyalást. BELORUSZ PIACON NYOMUL A HEINEKEN A holland Heineken NV felvásárolja a belorusz Syabar Brewing Companyt, Belarusz második legnagyobb sörgyártóját. Az akvizíció során a világ negyedik legnagyobb söripari cége egyelőre nem közölt összegért megveszi a társaság ciprusi bejegyzésű tulajdonosát a Detroit Investments Ltd.-től, illetve a Világbankhoz tartozó International Finance Corporationtől. A magyar piacon hazai és nemzetközi márkáival is jelen lévő Heineken arra számít, hogy új szerzeménye jövőre már növeli profitját. A Synbar az állami söripari cég átalakulása nyomán 2005-ben jött létre, 280 embert foglalkoztat, és a 2006-os 370 ezer hektoliteres értékesítés után 2007-ben 600 ezer liter sör eladását tervezi. Gyártási kapacitása 1,1 millió hektoliter, ami 2,1 millióra növelhető. Belaruszban évente több mint tíz százalékkal nő a sörfogyasztás, s a Heineken arra számít, hogy a Syabar segítségével az orosz gyáraiból importált árut, illetve saját sörmárkáit is sikeresebben értékesítheti ezen a piacon. A belorusz cég Bobrov márkája a második legnépszerűbb sörfajta a kelet-európai országban és nemrégen mutatta be Syabar nevű prémium sörét. 10 százalékot meghaladó ütemben nő Kockázatcsökkentő kartellt alakítanának a német építőipari cégek A német építőipari vállalatok szövetsége engedélyt kíván szerezni a versenyhatóságoktól, hogy bizonyos szabványokat vezessen be az ágazatban kötendő szerződésekre vonatkozóan. A kartellezésként is értelmezhető kezdeményezést az indokolja, hogy a két német állam egyesítését követő építőipari fellendülés utáni visszaesés nyomán, az elmúlt tíz évben olyan élessé vált a verseny a piacon, hogy a cégek kénytelenek irreálisan nagy kockázatot vállalni egy-egy megbízás elnyeréséért. Hans-Peter Keitel, a Budapest Airportot is birtokló Hochtief AG vezérigazgatója, a szövetség elnöke szerint például elfogadhatatlan kockázatvállalás az építőipari cégek részéről, hogy elvállalják a projektek tervezési engedélyének megszerzését vagy garantálják az építési területek mentesítését a szennyeződésektől. Az építőipari vállalatok nem biztosítótársaságok: ahogy senki sem akarja lottónyereményből kifizetni a viharkár elleni biztosítását, úgy senki sem várhatja el tőlük általuk befolyásolhatatlan vagy alig befolyásolható folyamatok, események kezelésének rizikóját - fakadt ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva. Keitel elmondása szerint elképzeléseik egyeztetése céljából fel­vették a kapcsolatot a német szövetségi kartellhivatallal, és várják ügyfeleik, a beruházók és a végfelhasználók jelentkezését is. Emellett be akarják vonni az osztrák társszervezetet is, hogy a határokon átnyúló szabályrendszer jöjjön létre. Szándékaik szerint az új szab­ványok mindenki számára előnyös, kiszámítható piaci viszonyokat teremthetnek. Az építőipari vállalatok nem biztosítótársaságok! A KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG 25 SZÁZALÉKOS A szerb kormány eladja a Zastavát A belgrádi kormány bejelen­tette, hogy 2008 áprilisában el­adja az ország egyetlen autógyá­ra, a Zastava közel 90 százalékát. Az érdeklődők március 31-éig tekinthetnek be a cég könyvei­be, ám csak olyan vevőjelöltek pályázhatnak, amelyek legalább öt éve autógyártással foglalkoz­nak és 2006-ban legalább 500 millió euró árbevételt értek el, vagy olyan pénzügyi befektetők, amelyek legalább három éve működnek és az általuk kezelt vagyon értéke tavaly elérte a 2 milliárd eurót. Az autógyár mi­nimális árát az áprilisi tenderki­írásban teszik közzé. A Belgrádtól 70 kilométerre délnyugatra lévő Kragujevácban működő Zastava kezdetben FIAT-licencek alapján állított elő autókat, majd az ezekből kifejlesztett Yugo típusú kisau­tókat kezdte gyártani, amelyeket az USA-ba is exportáltak, ahol 986-ban 4000 dollá­­rt az áruk. A kivitel zonban a jugo-­­ szláv polgárháború kitörésekor bevezetett amerikai szankciók miatt megszűnt, a Yugo ezt kö­vetően olyanná vált az amerika­iak számára, mint a kelet-euró­paiaknak a Trabant: a szaksajtó szerint nem érdemelte ki az autó elnevezést. A cég jelenleg FIAT Puntókat gyárt Zastava 10 né­ven, amelyeket a szomszédos balkáni országokba és Oroszor­szágba exportál. 2008-tól Opel Astrák összeszerelését is végzik. 2006-ban 15 ezer autó készült Kragujevácban, ami 25 száza­lékos kapacitáskihasználtságot jelent. Mladjan Dinkics szerb priva­tizációs miniszter szerint leg­alább két nagyobb nemzetközi vállalat részvételére számítanak a pályázaton, de nem nevezte meg ezeket. KOMÓCSIN SÁNDOR

Next