Napi Gazdaság, 2008. július (18. évfolyam, 126-148. szám)

2008-07-01 / 126. szám

KAMATEMELÉST SÜRGETNEK A VILÁG JEGYBANKÁRAI Csúcson az infláció az eurózónában A májusi 3,7 százalék után meglepetésre 4,0 százalékra - eddig példátlanul magasra - ugrott az infláció júniusban az eurózónában az Eurostat előze­tes adatai szerint. Az elemzők csak 3,9 százalékra számítottak. A pénzromlás üteme egyre job­ban meghaladja az Európai Köz­ponti Bank (ECB) 2 százalékos középtávú célkitűzését, és egy újabb lélektani határt is átlépett, így már szinte biztosra vehető, hogy a bank a héten 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emeli az irányadó kamatot. Németországban rekordmagasság­ba, 3,4 százalékra emelkedett a harmonizált infláció az előzetes adatok szerint. Az ECB alapvető dilemmáját az okozza, hogy eközben a gazdaság mindinkább a lehűlés jeleit mutatja. A piac várakozásait mutatja, hogy a ha­táridős kamatkontraktusok tovább emelkedtek és a rövid lejáratú kötvények hozama is nőtt. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke viszonylag egyértelműen jelezte korábban, hogy szigorítás várha­tó, és a szakértők között is csak abban van vita, hogy egyszer vagy többször emel-e a bank. A döntést kísérő közlemény ugyan a további kamatemelés lehetőségére is utal majd, de ez nem fog bekövetkezni - vélekedett a Citigroup elemzője. Az infláció fő hajtóereje továbbra is az olaj, az élelmiszerek és más nyersanyagok drágulása. Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára tegnap már 143 dollár fölé emelkedett, ez a duplája az egy évvel ko­rábbinak. A világ nagy vegyipari vállalatai, köztük a Dow Chemical Co. amerikai óriáscég és a német BASF 20-25 százalékkal emelték termékeik árát energiaköltségeik növe­kedése miatt. A hosszabb lejáratú állampapírok hozamának alakulása alapján ítélve a befektetők már nem számítanak arra, hogy belátható időn belül enyhül az infláció. A Nem­zetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentése, amelyet az éves bázeli közgyűlés alkalmából tegnap tettek közzé, kamatemelésre szólítja fel a világ jegybankjait a növekvő inflációs veszély miatt. A tanácskozá­son részt vevő jegybankárok, köztük Trichet és Ben Bernanke, a Fed elnöke, tisztában vannak azzal, hogy ez hozzájárul a gazdaság to­vábbi lassulásához, de nem látnak más lehetőséget. A jelentés szerint emellett nem zárható ki, hogy tovább gyorsul a dollár gyengülése, mivel a befektetők az amerikai értékpapírok árfolyamának esése és az USA folyó fizetési mérleghiányának növekedése miatt szabadulni akarnak az amerikai fizetőeszköztől. gáti tibor ► Erős bástyája a jegybankok kormányzóinak a bázeli BIS A GÁZÓRIÁS ELŐRETÖRÉSE ÁLLAMÉRDEK Viktor Zsubkov a Gazprom új elnöke Viktor Zsubkov volt orosz kormányfőt, az új miniszterelnök, Vla­gyimir Putyin jelenlegi első helyettesét válasz­tották a Gazprom gáz­ipari óriásvállalat új elnökévé a részvénye­sek, miután Dmitrij Medvegyev államfő lemondott a pozí­cióról. Az esemé­nyek rácáfoltak azokra a korábbi híresztelé­sekre, melyek szerint Zsubkov megmaradna a politika berke­iben, és Putyin lenne a vállalat elnöke Medvegyev után. Elvira Nabjullina gazdasági fejlesztési minisztert szintén az igazgatóta­nács tagjai közé választották. A világ földgázkészletei­nek negyede felett rendelke­ző Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller szerint a világ legnagyobb válla­latának címére aspiráló­­ gázóriás versenytár­sainál jobb esélyekkel száll ringbe a globális energiahordozó-pia­­con, mivel kormány-­­ zati kapcsolatai segít­ségével könnyebben szerezhet meg kőolaj- és föld­gázkészleteket. Az igazgató szerint manapság az energiaipar legéletképesebb be­fektetési stratégiája az állammal közös beruházás. Megválasztá­sa után Zsubkov is elmondta: következetesen képviselni fogja az állam érdekeit. A miniszter­elnök-helyettes úgy véli, elen­gedhetetlen, hogy az államérdek és a cég fejlődése egyensúlyban maradjon. Miller szerint az óriásvállalat a kőolaj- és földgázlelőhelyek fel­tárása, megszerzése, a kitermelés és a vezetékek kiépítése terén egyaránt egyedülálló növekedési potenciállal rendelkezik. Globá­lis előnyében megkerülhetetlen szerepet játszik az állam- és a cégvezetés együttműködése. HORVÁTH VERA ► A Gazprom cseppfolyós földgázt kínáló töltőállomáslánc megnyitásáról tárgyal európai partnereivel. Jelenleg kevés földgázmeghajtású gépkocsi közlekedik Európában, rész­ben a megfelelő töltőállomások kis száma miatt, de az orosz cég úgy véli, a hagyományos üzemanyagok drágulásával jelentősen nőhet az érdeklődés, főleg ha képesek lesznek az igényekkel lépést tartani. VIKTOR ZSUBKOV Milliárdos károkat okoz a Mississippi áradása A Mississippi és mellékfolyóinak ára­dása 24 embert ölt meg néhány nap alatt és több milliárd dolláros kárt okozott. Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedel­mi vízi útja, a Mississippi mellékfolyóival együtt több helyen jóval átlépte az árvíz­szintet. A szövetségi katasztrófaelhárítási hivatal (FEMA) a hatóságokkal és önkén­tesekkel együttműködve homokzsákok­kal igyekszik biztosítani a veszélyeztetett területeket, miután a folyók áttörték a védőgátakat és 3,4 millió hektár földet öntöttek el. Az ország legjelentősebb gabonaféléi­nek - búza, kukorica és szójabab - terme­lése várhatóan visszaesik, a gazdálkodók sok helyen meg sem kezdhetik a nyári vetést. A kukorica emelkedő ára miatt sokan az infláció gyorsulására számítanak. A tengeri ugyanis az Egyesült Államok legfontosabb gabo­naféléje, élelmiszer és takarmány szerepe mellett újabban a bioüzemanyagok leg­fontosabb alapanyaga is. Terméshozama az idén várhatóan negyed évszázados mélypontra esik, 10-15 százalékkal alul­múlva a mezőgazdasági tárca korábbi becsléseit. A minisztérium szerint a kár teljes értéke az őszi begyűjtésig nem lesz pontosan meghatározható. Iowa állam 3 milliárd dollárosra becsüli a kárt, az indianai mezőgazdasági hivatal 800 millió dollárra. A mostanihoz hasonló méretű, 1993-as árvíz összesen 22 milliárd dolláros kárt okozott az ország gazdaságának, ami az éves GDP 0,3 százalékát tette ki. A szak­értők szerint az idei ár sem okoz majd néhány tized százalékosnál nagyobb veszteséget az Egyesült Államok gazdasági teljesítményében. NAPI millió hektár van víz alatt 3,4 y A NAPI GAZDASÁG KIADÓ KFT. mérlegképes főkönyvelő MUNKATÁRSAT KERES. A leendő munkatárs felel a vállalat teljes körű könyveléséért, az adó- és járulékbevallások elkészítéséért, a havi zárásért. Összeállítja a mérleget és az eredménykimutatást, havi pénzügyi riportokat és statisztikai jelentéseket készít. Munkáját a gazdasági igazgatóval és a könyvvizsgálóval összehangoltan végzi. A SIKERES PÁLYÁZÓ • egyetemi vagy főiskolai szakirányú végzettségű, regisztrált mérlegképes könyvelő, , • teljes körű könyvelést legalább 3 éve végez,­­• az adózási kérdések alapos ismerője. Előnyére szolgál, ha dolgozott már kiadónál, tud angolul és szerzett tapasztalatot Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésében és működtetésében. Amennyiben szívesen dolgozna egy stabil hátterű, változatos feladatokat és fejlődési lehetőséget kínáló vállalatnál, akkor kérjük, küldje el önéletrajzát a fizetési igénye megjelölésével az allas@napi.hu e-mail-címrel A NAP KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 1., KEDD© EGYRE TÖBB ADÓT FIZETNEK AZ EURÓPAIAK Az EU-átlag alatt a magyar adókoncentráció Az elmúlt tíz évre visszatekint­ve 2006-ban növekedtek a legna­gyobb mértékben az adóterhek az Európai Unióban - derül ki az Eurostat összesítéséből. Az unió 27 tagországának súlyozott adó­koncentrációja - azaz a teljes adó­terhelés és a kötelező tb-járulékok összegének aránya a GDP-hez viszonyítva - 39,9 százalékra nőtt 2006-ban a 2005-ös 39,3 százalék­ról. Ez még mindig alacsonyabb az 1999-es csúcsnál, amikor 41,0 százalékot regisztráltak a statisz­tikusok, de úgy tűnik, véglegesen megfordult az akkor kezdődött, majd 2005-ben megtört csökkenő tendencia. Az eurózóna adóterhe­lése magasabb az átlagosnál: 40,5 százalék, szemben az egy évvel korábbi 39,8-cal. A 2006-os arány alapján az EU 27 tagországában 12 százalékkal magasabb az adó­­koncentráció, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nincs a magas adó­szintű országok között: 37,2 szá­zalékos mértékével - ami ráadásul alacsonyabb az előző év adatánál, illetve a tíz évvel korábbi szintnél - az átlag alatt helyezkedik el. A legalacsonyabb, 28,6 százalékos adókoncentráció Romániában volt, és 30 százalék alatt marad a szlovák és a litván érték is, míg a legmagasabb Dániában, ahol a GDP 49,1 százalékát osztja el újra az állam. A második hely Svédor­szágé 48,9 százalékkal. Az elmúlt tíz évben Szlovákiában csökkent a legnagyobb mértékben - az 1996-os 39,4 százalékról 2006-ra 29,3-ra - a központosított jöve­delem aránya, míg Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben, 26,4 százalékról 36,6-re. Feltűnő, hogy miközben a közgazdászok egyet­értenek abban, hogy csökkenteni kell az élőmunkára rakódó köz­terheket, az EU 27 tagállamában az átlagos tb-járulékteher 34,8 százalékra nőtt 2006-ban az egy évvel korábbi 34,6-ről. Magyar­­ország 39,0 százalékával ugyan az átlag felett van, ám nincs a re­korderek között. A csúcsot Nagy- Britannia tartja, 44,5 százalékkal, a skála túlsó végén Málta található 21,5 százalékkal. A fogyasztást terhelő adók ará­nya a háztartások fogyasztási ki­adásaihoz viszonyítva 21,1 százalék volt az EU 27 tagországában - Ma­gyarországon 25,8, Dániában 34,0, Spanyolországban 16,4 százalék -, míg a tőkejövedelmekre rakódó adóké 29 százalék volt. Erről nem közöl magyar adatot az Eurostat, a maximum az Írországban mért 42,5 százalék, a minimum az Észt­országban regisztrált 8,4 százalék volt. Mindkét adófajta aránya nőtt az EU-ban 2006-ban 2005-höz képest. Komócsin Sándor ADÓKONCENTRÁCIÓ (ADÓ- ÉS TB-TERHELÉS/GDP) 1996 2005 2006 EU 2 27 40,3 39,3 39,9 Eurózóna 40,7 39,8 40,5 Németország 40,7 38,7 39,3 Franciaország 43,9 43,8 44,2 Nagy-Britannia 35,0 36,6 37,4 Ausztria 42,6 42,0 41,8 Portugália 32,8 35,1 35,9 Csehország 34,7 37,1 36,2 Lengyelország 37,2 32,8 33,8 Szlovákia 38,1 31,5 29,3 Magyarország 40,6 37,4 37,2 Forrás: Eurostat

Next