Napi Gazdaság, 2008. július (18. évfolyam, 126-148. szám)
2008-07-01 / 126. szám
KAMATEMELÉST SÜRGETNEK A VILÁG JEGYBANKÁRAI Csúcson az infláció az eurózónában A májusi 3,7 százalék után meglepetésre 4,0 százalékra - eddig példátlanul magasra - ugrott az infláció júniusban az eurózónában az Eurostat előzetes adatai szerint. Az elemzők csak 3,9 százalékra számítottak. A pénzromlás üteme egyre jobban meghaladja az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos középtávú célkitűzését, és egy újabb lélektani határt is átlépett, így már szinte biztosra vehető, hogy a bank a héten 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emeli az irányadó kamatot. Németországban rekordmagasságba, 3,4 százalékra emelkedett a harmonizált infláció az előzetes adatok szerint. Az ECB alapvető dilemmáját az okozza, hogy eközben a gazdaság mindinkább a lehűlés jeleit mutatja. A piac várakozásait mutatja, hogy a határidős kamatkontraktusok tovább emelkedtek és a rövid lejáratú kötvények hozama is nőtt. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke viszonylag egyértelműen jelezte korábban, hogy szigorítás várható, és a szakértők között is csak abban van vita, hogy egyszer vagy többször emel-e a bank. A döntést kísérő közlemény ugyan a további kamatemelés lehetőségére is utal majd, de ez nem fog bekövetkezni - vélekedett a Citigroup elemzője. Az infláció fő hajtóereje továbbra is az olaj, az élelmiszerek és más nyersanyagok drágulása. Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára tegnap már 143 dollár fölé emelkedett, ez a duplája az egy évvel korábbinak. A világ nagy vegyipari vállalatai, köztük a Dow Chemical Co. amerikai óriáscég és a német BASF 20-25 százalékkal emelték termékeik árát energiaköltségeik növekedése miatt. A hosszabb lejáratú állampapírok hozamának alakulása alapján ítélve a befektetők már nem számítanak arra, hogy belátható időn belül enyhül az infláció. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentése, amelyet az éves bázeli közgyűlés alkalmából tegnap tettek közzé, kamatemelésre szólítja fel a világ jegybankjait a növekvő inflációs veszély miatt. A tanácskozáson részt vevő jegybankárok, köztük Trichet és Ben Bernanke, a Fed elnöke, tisztában vannak azzal, hogy ez hozzájárul a gazdaság további lassulásához, de nem látnak más lehetőséget. A jelentés szerint emellett nem zárható ki, hogy tovább gyorsul a dollár gyengülése, mivel a befektetők az amerikai értékpapírok árfolyamának esése és az USA folyó fizetési mérleghiányának növekedése miatt szabadulni akarnak az amerikai fizetőeszköztől. gáti tibor ► Erős bástyája a jegybankok kormányzóinak a bázeli BIS A GÁZÓRIÁS ELŐRETÖRÉSE ÁLLAMÉRDEK Viktor Zsubkov a Gazprom új elnöke Viktor Zsubkov volt orosz kormányfőt, az új miniszterelnök, Vlagyimir Putyin jelenlegi első helyettesét választották a Gazprom gázipari óriásvállalat új elnökévé a részvényesek, miután Dmitrij Medvegyev államfő lemondott a pozícióról. Az események rácáfoltak azokra a korábbi híresztelésekre, melyek szerint Zsubkov megmaradna a politika berkeiben, és Putyin lenne a vállalat elnöke Medvegyev után. Elvira Nabjullina gazdasági fejlesztési minisztert szintén az igazgatótanács tagjai közé választották. A világ földgázkészleteinek negyede felett rendelkező Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller szerint a világ legnagyobb vállalatának címére aspiráló gázóriás versenytársainál jobb esélyekkel száll ringbe a globális energiahordozó-piacon, mivel kormány- zati kapcsolatai segítségével könnyebben szerezhet meg kőolaj- és földgázkészleteket. Az igazgató szerint manapság az energiaipar legéletképesebb befektetési stratégiája az állammal közös beruházás. Megválasztása után Zsubkov is elmondta: következetesen képviselni fogja az állam érdekeit. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, elengedhetetlen, hogy az államérdek és a cég fejlődése egyensúlyban maradjon. Miller szerint az óriásvállalat a kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárása, megszerzése, a kitermelés és a vezetékek kiépítése terén egyaránt egyedülálló növekedési potenciállal rendelkezik. Globális előnyében megkerülhetetlen szerepet játszik az állam- és a cégvezetés együttműködése. HORVÁTH VERA ► A Gazprom cseppfolyós földgázt kínáló töltőállomáslánc megnyitásáról tárgyal európai partnereivel. Jelenleg kevés földgázmeghajtású gépkocsi közlekedik Európában, részben a megfelelő töltőállomások kis száma miatt, de az orosz cég úgy véli, a hagyományos üzemanyagok drágulásával jelentősen nőhet az érdeklődés, főleg ha képesek lesznek az igényekkel lépést tartani. VIKTOR ZSUBKOV Milliárdos károkat okoz a Mississippi áradása A Mississippi és mellékfolyóinak áradása 24 embert ölt meg néhány nap alatt és több milliárd dolláros kárt okozott. Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi vízi útja, a Mississippi mellékfolyóival együtt több helyen jóval átlépte az árvízszintet. A szövetségi katasztrófaelhárítási hivatal (FEMA) a hatóságokkal és önkéntesekkel együttműködve homokzsákokkal igyekszik biztosítani a veszélyeztetett területeket, miután a folyók áttörték a védőgátakat és 3,4 millió hektár földet öntöttek el. Az ország legjelentősebb gabonaféléinek - búza, kukorica és szójabab - termelése várhatóan visszaesik, a gazdálkodók sok helyen meg sem kezdhetik a nyári vetést. A kukorica emelkedő ára miatt sokan az infláció gyorsulására számítanak. A tengeri ugyanis az Egyesült Államok legfontosabb gabonaféléje, élelmiszer és takarmány szerepe mellett újabban a bioüzemanyagok legfontosabb alapanyaga is. Terméshozama az idén várhatóan negyed évszázados mélypontra esik, 10-15 százalékkal alulmúlva a mezőgazdasági tárca korábbi becsléseit. A minisztérium szerint a kár teljes értéke az őszi begyűjtésig nem lesz pontosan meghatározható. Iowa állam 3 milliárd dollárosra becsüli a kárt, az indianai mezőgazdasági hivatal 800 millió dollárra. A mostanihoz hasonló méretű, 1993-as árvíz összesen 22 milliárd dolláros kárt okozott az ország gazdaságának, ami az éves GDP 0,3 százalékát tette ki. A szakértők szerint az idei ár sem okoz majd néhány tized százalékosnál nagyobb veszteséget az Egyesült Államok gazdasági teljesítményében. NAPI millió hektár van víz alatt 3,4 y A NAPI GAZDASÁG KIADÓ KFT. mérlegképes főkönyvelő MUNKATÁRSAT KERES. A leendő munkatárs felel a vállalat teljes körű könyveléséért, az adó- és járulékbevallások elkészítéséért, a havi zárásért. Összeállítja a mérleget és az eredménykimutatást, havi pénzügyi riportokat és statisztikai jelentéseket készít. Munkáját a gazdasági igazgatóval és a könyvvizsgálóval összehangoltan végzi. A SIKERES PÁLYÁZÓ • egyetemi vagy főiskolai szakirányú végzettségű, regisztrált mérlegképes könyvelő, , • teljes körű könyvelést legalább 3 éve végez,• az adózási kérdések alapos ismerője. Előnyére szolgál, ha dolgozott már kiadónál, tud angolul és szerzett tapasztalatot Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésében és működtetésében. Amennyiben szívesen dolgozna egy stabil hátterű, változatos feladatokat és fejlődési lehetőséget kínáló vállalatnál, akkor kérjük, küldje el önéletrajzát a fizetési igénye megjelölésével az allas@napi.hu e-mail-címrel A NAP KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 1., KEDD© EGYRE TÖBB ADÓT FIZETNEK AZ EURÓPAIAK Az EU-átlag alatt a magyar adókoncentráció Az elmúlt tíz évre visszatekintve 2006-ban növekedtek a legnagyobb mértékben az adóterhek az Európai Unióban - derül ki az Eurostat összesítéséből. Az unió 27 tagországának súlyozott adókoncentrációja - azaz a teljes adóterhelés és a kötelező tb-járulékok összegének aránya a GDP-hez viszonyítva - 39,9 százalékra nőtt 2006-ban a 2005-ös 39,3 százalékról. Ez még mindig alacsonyabb az 1999-es csúcsnál, amikor 41,0 százalékot regisztráltak a statisztikusok, de úgy tűnik, véglegesen megfordult az akkor kezdődött, majd 2005-ben megtört csökkenő tendencia. Az eurózóna adóterhelése magasabb az átlagosnál: 40,5 százalék, szemben az egy évvel korábbi 39,8-cal. A 2006-os arány alapján az EU 27 tagországában 12 százalékkal magasabb az adókoncentráció, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nincs a magas adószintű országok között: 37,2 százalékos mértékével - ami ráadásul alacsonyabb az előző év adatánál, illetve a tíz évvel korábbi szintnél - az átlag alatt helyezkedik el. A legalacsonyabb, 28,6 százalékos adókoncentráció Romániában volt, és 30 százalék alatt marad a szlovák és a litván érték is, míg a legmagasabb Dániában, ahol a GDP 49,1 százalékát osztja el újra az állam. A második hely Svédországé 48,9 százalékkal. Az elmúlt tíz évben Szlovákiában csökkent a legnagyobb mértékben - az 1996-os 39,4 százalékról 2006-ra 29,3-ra - a központosított jövedelem aránya, míg Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben, 26,4 százalékról 36,6-re. Feltűnő, hogy miközben a közgazdászok egyetértenek abban, hogy csökkenteni kell az élőmunkára rakódó közterheket, az EU 27 tagállamában az átlagos tb-járulékteher 34,8 százalékra nőtt 2006-ban az egy évvel korábbi 34,6-ről. Magyarország 39,0 százalékával ugyan az átlag felett van, ám nincs a rekorderek között. A csúcsot Nagy- Britannia tartja, 44,5 százalékkal, a skála túlsó végén Málta található 21,5 százalékkal. A fogyasztást terhelő adók aránya a háztartások fogyasztási kiadásaihoz viszonyítva 21,1 százalék volt az EU 27 tagországában - Magyarországon 25,8, Dániában 34,0, Spanyolországban 16,4 százalék -, míg a tőkejövedelmekre rakódó adóké 29 százalék volt. Erről nem közöl magyar adatot az Eurostat, a maximum az Írországban mért 42,5 százalék, a minimum az Észtországban regisztrált 8,4 százalék volt. Mindkét adófajta aránya nőtt az EU-ban 2006-ban 2005-höz képest. Komócsin Sándor ADÓKONCENTRÁCIÓ (ADÓ- ÉS TB-TERHELÉS/GDP) 1996 2005 2006 EU 2 27 40,3 39,3 39,9 Eurózóna 40,7 39,8 40,5 Németország 40,7 38,7 39,3 Franciaország 43,9 43,8 44,2 Nagy-Britannia 35,0 36,6 37,4 Ausztria 42,6 42,0 41,8 Portugália 32,8 35,1 35,9 Csehország 34,7 37,1 36,2 Lengyelország 37,2 32,8 33,8 Szlovákia 38,1 31,5 29,3 Magyarország 40,6 37,4 37,2 Forrás: Eurostat