Napi Gazdaság, 2009. január (19. évfolyam, 1-20. szám)
2009-01-13 / 7. szám
u ©M •• A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JANUÁR 13., KEDD NAGYON ÓVATOSAK A BANKOK Decemberben még a novemberinél is óvatosabb magatartást tanúsítottak a hazai bankok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év utolsó hónapjában a kéthetes MNB-kötvények átlagállományának megugrása mellett az egynapos betétek átlagállománya is jelentősen tovább emelkedett. A hitelintézetek szabad likviditásuk jelentős részét egynapos jegybanki betétben kötötték le, de jelentősen növelték a kéthetes MNB-kötvényállományukat is. A bankrendszer bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásosnál nagyobb mértékben, közel hatmilliárd forinttal haladta meg a tartalékkötelezettséget. A korábban rekordot elért átlagos készpénzállománynál az MNB szerint decemberben a szokásos év végi emelkedés volt megfigyelhető, aminek mértéke azonban jelentősen elmaradt az előző években tapasztalt növekedéstől. Ezt a szezonálisan igazított adat csökkenése is jelzi. A kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra csökkentése miatt - rögzítette a jegybank - a hitelintézetek bankszámlabetéteinek átlagállománya kevesebb mint a felére csökkent. Részben emiatt mérséklődött az egyéb eszközök átlagállományán belül a kéthetes és hat hónapos jegybanki hitelek igénybevétele. ÁTLAGÁLLOMÁNY Összeg Havi változás Készpénz 2404,2 47,4 Bankszámlák 328,6 -451,4 Egynapos betétek 918,4 354,7 Forrás: MNB T VINNÉ AZ EMFESZ A NITROGÉNMŰVEKE T ulajdonrészért cserébe azonnal hajlandó átvállalni az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (EMFESZ) a péti Nitrogénművek Zrt. Magyar Fejlesztési Bankkal szemben fennálló, megközelítőleg 14 milliárd forintos hitelét, illetőleg hajlandó megkezdeni a hitelek előtörlesztését is - áll a cég közleményében. Emellett vállalnák az üzem működéséhez szükséges forgótőke, valamint a gázellátás biztosítását, két héten belül elindítanák a termelést, továbbá garantálnák a műtrágyaárak csökkentését is. Az EMFESZ közölte, hogy amennyiben vállalt kötelezettségeit nem tartja be, megszerzett tulajdonrészét 1 forintért a magyar államra ruházza át. A tulajdonrészért a Nitrogénművek igazgatótanácsába a következő három évben helyet adna az MFB és az agrártárca képviselőjének, s vállalja, hogy a parlament illetékes bizottsága előtt folyamatosan beszámol a Nitrogénművek helyzetéről és a műtrágyagyártás várható fejleményeiről. A közlemény szerint azért vállalnák mindezt, mert képesek a Nitrogénművek működésének helyreállítására és biztosítására úgy, hogy az ne az adófizetők pénzét terhelje. A szolgáltató és a cég közötti elszámolási vita egyébként jelenleg a választott bíróság döntésére vár. Áfaemeléssel búcsúzna az inflációs cél A múlt év nagy meglepetést már nem hozhat, a KSH csütörtökön megjelenő adatai a decemberi fogyasztóiár-index további zuhanásáról tanúskodhatnak. Míg a benzin és a dízelolaj ára tovább csökkent, az élelmiszerek egy évvel ezelőtti drágulása a bázishatáson keresztül még mindig nagy lendületet ad az indexnek, így az év utolsó hónapjában végül a Napi-konszenzus szerint 3,5 százalékra csökkenhet az infláció a novemberi 4,2-ről, s így 2008-ban átlagosan 6,1 százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző évhez képest. A folytatás azonban bizonytalan. A piaci elemzők ugyanis nem zárnak ki egy áfaemelést, s ez akár 2 százalékponttal feljebb tolhatja az árindexet. Ez annyit jelentene, hogy búcsút kellene venni a 3 százalékos inflációs cél tartós teljesítésétől. Jó ideig pedig ez tűnt a reális forgatókönyvnek. Januárban ugyanis már akár a 2,9 százalékot is elérheti az infláció, mivel a gázáremelés elmaradt, a távhő árai csökkennek, s a tartós keresletcsökkenés többek között a piaci szolgáltatásokon keresztül további ármérséklődést hoz - mondta Németh Dávid, az ING senior elemzője. A mérsékeltebbé vált olajár még a teljes első félévben segítheti az árszínvonal emelkedésének lassulását, habár havi szinten már januártól drágulásra kell számítani. Nyárra, esetleg őszre viszont, ha az áthiány elszállna, akkor a forgalmi adó növelését sem lehet kizárni az ígért deficitcél teljesítése érdekében - véli Németh. Barcza György, a KScH vezető elemzője szerint már márciusban sor kerülhet erre a lépésre, s így a 2009-es éves átlagot már eleve ezzel a döntéssel kalkulálja. ► 2006-ban még az áfacsökkenés Nem egyértelmű azonban, hogy egy a fiskális restrikcióra hogyan reagálna a jegybank. Barcza a kamatvágó trend jelentős lefékeződésével számol, ám Németh emlékeztet, hogy hasonló esetekre a monetáris tanács nem reagált, mivel ennek a hatása csak átmenetileg terheli a fogyasztói árakat, s így nem jelenik meg a jegybank számára releváns másfél éves horizonton. Hasonlóan vélekedik Samu János, a Concorde közgazdásza is, hozzátéve, hogy nem szerencsés üzenet, ha egy országban még recesszió alatt is 4-5 százalékkal növekednek az árak. Adóemelés nélkül sem biztos, hogy az inflációs várakozások horgonyzottabbá válnak, az áfaemeléssel együtt viszont tényleg nincs esély a háztartások jövőképén változtatni. Az árfolyam ugyanakkor szintén érzékeny kérdéssé válhat. A mostani volatilitás mellett nem lehet kizárni, hogy 280-290-es kurzusra gyengül a forint az euróval szemben, s ha itt stabilizálódna a hazai valuta, az feszíthetné az MNB-t annyira, hogy ne enyhítsen gyorsan a monetáris kondíciókon - mondta Samu. Így 2009 elején két forgatókönyv tűnik reálisnak az év hátralévő részére: az inflációs cél alul-, illetve felüllövése. A recessziót és bázishatásokat alapul vevő első szcenárió 2 százalékra, míg az adóemeléssel számoló 4 százalék fölé várja az idei átlagos árindexet. Pintér andrÁs ÉVES INFLÁCIÓ* (SZÁZALÉK) 2007.1. 2008. XII. prognózis *az előző év azonos időszakához képest Forrás: KSH OÍQ Zet/iw - NOS w X erősítette a forgalmat Szinten maradt az adósságállomány Decemberben vélhetően jelentősen csökkent a költségvetési szervek tartozása, ugyanis a központi költségvetés több tartalékából összesen 79 milliárd forintot szabadítottak fel és a költségvetés előzetes decemberi adatai szerint e tartalékokból felszabaduló pénz jelentős részét el is költötték a címzettek. Így várhatóan a november végi 13,95 milliárd forintos szinthez képest is jelentősebben csökkenhet, hasonlóan 2007, illetve 2006 végéhez, amikor is decemberben jelentősebb támogatásokat kaptak a költségvetési szervek, miután azok folyósítása a kitűzött hiánycélok elérését nem akadályozta meg. Tavaly év közben stagnált a költségvetési szervek kinnlevősége, ami stabil gazdálkodásra utal a 600 központi költségvetési szervnél. Tavaly januárban e költségvetési intézmények tartozása meghaladta a 14,6 milliárd forintot, ami még abban a hónapban látványosan csökkent, majd az év közben ÁTLAGOS folyamatosan növekedett, de a novemberi 13,9 milliárd forint is a januári nyitóállomány alatt maradt. E tartozás kizárólag a költségvetési körön kívüli beszállítókat sújtja, ugyanis a kincstári körön belüli tartozások már nem fordulnak elő. Az összes adósság 63 százaléka az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezethez tartozó intézményeknél halmozódott fel, ezen belül azonban nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél. A Pécsi Tudományegyetemen továbbra is kincstári biztos működik. Az orvosi egyetemek által felhalmozott adósság régi probléma, amit hosszú ideje nem sikerül megoldani. Az egészségügyi tárca által felügyelt tartozásállományuk közel négymilliárd forint. papp Zsolt ADÓSSÁGÁLLOMÁNY (KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, MILLIÁRD FORINT) Adósság 1997 5,5 1998 5,9 1999 5,1 2000 5,5 2001 5,9 2002 7,0 2003 6,0 2004 11,7 2005 12,6 2006 23,5 2007 21,1 2008 13,0 Forrás: Magyar Államkincstár J----------------------------------------------------------------------------------L A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. ___________________________________________________________________________________________________________r MAGYAR-ROMÁN BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati felhívása keretében 105 millió euró támogatás áll rendelkezésre - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hétfői közleményéből. A magyarromán határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erősítésére, valamint a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére összesen 248 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára 2007- 2013 között az Európai Területi Együttműködési Program forrásaiból. millió euró a Támogatás 105 Több pénz kell az IMF-nek Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn ma érkezik Magyarországra, hogy áttekintse, hogyan halad a szándéknyilatkozat feltételeinek teljesítése. Egyes piaci elemzők szerint a látogatás valódi oka az, hogy a Valutaalap vezetője nincs megelégedve a hazai folyamatokkal, azonban ezeket a véleményeket a Pénzügyminisztérium csak londoni pletykáknak tartja. Azt, hogy a prognózisokat mostanában revideálják, azóta ismert, hogy nyilvánossá tették az IMF-fel kapcsolatos dokumentumokat. A program évenkénti felülvizsgálatára ugyanis a novemberi nyilatkozat is kitért: idén legkésőbb február 15-éig, jövőre pedig május 15-éig kell erre sort keríteni. Strauss-Kahn a látogatás során találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Veres János pénzügyminiszterrel és Simor András jegybankelnökkel, továbbá Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. A Valutaalapnak valószínűleg további forrásokra lesz szüksége, hogy ellensúlyozni tudja a feltörekvő piacokat és a fejlődő országokat sújtó, vártnál nagyobb nehézségeket, amelyek a nemzetközi recesszió mélyüléséből fakadnak - mondta egy interjúban a múlt hét végén Dominique Strauss-Kahn. A szervezet több tagországának is kellhet pénzügyi támogatás, ezért újabb 150 milliárd dollárra lesz szükség. A válság egyébként az európai térségben is mélyebb, mint ezt az EU vezetői korábban gondolták - tette hozzá nem minden kritikai él nélkül -, ezért az IMF-nek mind a novemberi világgazdasági előrejelzését, mind a globális pénzügyi szektor veszteségeinek összegére adott korábbi 1400 milliárd dolláros prognózisát módosítania kell. A szervezet ez évre 2,2 százalékos globális növekedést jósolt, miközben az USA esetében 0,7, az eurózóna esetében 0,5, Japánra vonatkozóan pedig 0,2 százalékos GDP-zsugorodást prognosztizált. Az IMF tavaly novemberben összesen 41,8 milliárd dollár hitelt hagyott jóvá, legnagyobbrészt a kelet-európai országok számára. A szervezet korábbi felhívása nyomán Japán 100 milliárd dollár hozzájárulást ígért, de más fejlett országok egyelőre nem nyilatkoztak. nap Átmeneti adókönnyítést javasol a PwC a kormánynak Ha már nincs elegendő mozgástér az átfogó adóátalakításra, legalább egy átmeneti intézkedést kellene elfogadni a magyarországi vállalkozói szféra megtámogatására - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A tanácsadó cég egy 18 pontból álló javaslatcsokrot állított össze, amelyet továbbított a Pénzügyminisztériumnak is. A javaslatok egy-két éves intervallumra ajánlanak könnyítéseket, s akár kora nyártól alkalmazni is lehetne ezeket, és még a költségvetést sem érintené komolyan. A javaslatok három terület köré csoportosíthatók: likviditáskönnyítés, beruházásösztönzés és munkahelymegőrzés. A likviditást leginkább a szabályok rugalmasabb alkalmazásával könnyíttetné a PwC. Az importáfa önadózásos megfizetését például kiterjesztenék, amellett hogy erre csak a megkülönböztetetten jó adózóknak van lehetőségük, a jogszabály forgalomhoz is köti. Csak az alkalmazhatja, aki 12 milliárd forintnál nagyobb importforgalmat produkál - ezt a korlátozást javasolja felfüggeszteni a PwC. Szintén az áfa körébe tartozik az a javaslat, amely a számla kiállítójának adna könnyítést azzal, hogy bizonyos esetekben visszaadná a korábban már befizetett áfát. Ha egy követelést több hónapos késéssel sem kap meg egy társaság, a korábban, a számla kiállításával együtt megfizetett áfát visszakaphatná, így legalább ez az összeg javíthatná a likviditást. Ellenkező esetben viszont - vagyis ha egy cég nem fizeti ki a befogadott számla összegét - adott idő után köteles lenne az áfatartalmát megfizetni, hogy azt a szenvedő fél visszakaphassa. A nem fizetés persze nem csak az áfa esetében jelent gondot. Ennek érdekében a PwC a céltartalékképzés és veszteségelhatárolás szabályait is enyhíttetné. A kétes követelések esetében például csak akkor kellene adót fizetni, ha a bevétel is megérkezett, s nem a számla kiállításakor előbbutóbb úgyis meg kell fizetni ezt az adót, az azonban sokat segít, ha a cég céltartalékot képezhet akár a teljes követelésre is. A veszteségelhatárolásnál pedig amellett hogy könnyebbé kellene tenni, azt célszerű volna legalább a különadóra is kiterjeszteni, s. szabó emese