Napi Gazdaság, 2009. január (19. évfolyam, 1-20. szám)

2009-01-13 / 7. szám

u ©­M •• A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JANUÁR 13., KEDD NAGYON ÓVATOSAK A BANKOK Decemberben még a novemberinél is óvatosabb magatartást tanúsítottak a hazai bankok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év utolsó hónapjában a kéthetes MNB-kötvények átlagállományának megugrása mellett az egynapos betétek átlagállománya is jelentősen tovább emelkedett. A hitelin­tézetek szabad likviditásuk jelentős részét egynapos jegybanki betétben kötötték le, de jelentősen növelték a kéthetes MNB-köt­­vényállományukat is. A bankrendszer bank­számláinak átlagos egyenlege a szokásos­nál nagyobb mértékben, közel hatmilliárd forinttal haladta meg a tartalékkötelezettséget. A korábban rekordot elért átlagos készpénzállománynál az MNB szerint decemberben a szokásos év végi emelkedés volt megfigyelhető, aminek mértéke azonban jelentősen elmaradt az előző évek­ben tapasztalt növekedéstől. Ezt a szezonálisan igazított adat csökkenése is jelzi. A kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra csökkentése miatt - rögzítet­te a jegybank - a hitelintézetek bankszámlabetéteinek átlagállománya kevesebb mint a felére csökkent. Részben emiatt mérséklődött az egyéb eszközök átlagállo­mányán belül a kéthetes és hat hónapos jegybanki hitelek igénybevétele. ÁTLAGÁLLOMÁNY Összeg Havi változás Készpénz 2404,2 47,4 Bankszámlák 328,6 -451,4 Egynapos betétek 918,4 354,7 Forrás: MNB T VINNÉ AZ EMFESZ A NITROGÉNMŰVEKE T­ ulajdonrészért cserébe azonnal hajlandó átvállalni az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (EMFESZ) a péti Nitrogénművek Zrt. Magyar Fejlesztési Bankkal szemben fennálló, megközelítőleg 14 milliárd forintos hitelét, illetőleg hajlandó megkezdeni a hitelek előtörlesztését is - áll a cég közleményében. Emellett vállalnák az üzem működéséhez szükséges forgótőke, valamint a gázellátás biztosítását, két héten belül elindítanák a termelést, továbbá garantálnák a műtrágya­árak csökkentését is. Az EMFESZ közölte, hogy amennyiben vállalt kötelezettségeit nem tartja be, megszerzett tulajdonrészét 1 forin­tért a magyar államra ruházza át. A tulajdonrészért a Nitrogénmű­vek igazgatótanácsába a következő három évben helyet adna az MFB és az agrártárca képviselőjének, s vállalja, hogy a parlament illetékes bizottsága előtt folyamatosan beszámol a Nitrogénművek helyzetéről és a műtrágyagyártás várható fejleményeiről. A közle­mény szerint azért vállalnák mindezt, mert képesek a Nitrogénművek működésének helyreállítására és biztosítására úgy, hogy az ne az adófizetők pénzét terhelje. A szolgáltató és a cég közötti elszámo­lási vita egyébként jelenleg a választott bíróság döntésére vár. Áfaemeléssel búcsúzna az inflációs cél A múlt év nagy meglepetést már nem hozhat, a KSH csü­törtökön megjelenő adatai a decemberi fogyasztóiár-index további zuhanásáról tanúskod­hatnak. Míg a benzin és a dí­zelolaj ára tovább csökkent, az élelmiszerek egy évvel ezelőtti drágulása a bázishatáson keresz­tül még mindig nagy lendületet ad az indexnek, így az év utolsó hónapjában végül a Napi-kon­szenzus szerint 3,5 százalékra csökkenhet az infláció a no­vemberi 4,2-ről, s így 2008-ban átlagosan 6,1 százalékkal emel­kedett az árszínvonal az előző évhez képest. A folytatás azonban bizony­talan. A piaci elemzők ugyanis nem zárnak ki egy áfaemelést, s ez akár 2 százalékponttal feljebb tolhatja az árindexet. Ez annyit jelentene, hogy búcsút kellene venni a 3 százalékos inflációs cél tartós teljesítésétől. Jó ideig pedig ez tűnt a reális forgatókönyvnek. Januárban ugyanis már akár a 2,9 százalékot is elérheti az infláció, mivel a gázáremelés elmaradt, a távhő árai csökkennek, s a tartós keresletcsökkenés többek között a piaci szolgáltatásokon keresztül további ármérséklődést hoz - mondta Németh Dávid, az ING senior elemzője. A mérsékelteb­bé vált olajár még a teljes első félévben segítheti az árszínvonal emelkedésének lassulását, habár havi szinten már januártól drá­gulásra kell számítani. Nyárra, esetleg őszre viszont, ha az á­t­­hiány elszállna, akkor a forgalmi adó növelését sem lehet kizárni az ígért deficitcél teljesítése érde­kében - véli Németh. Barcza György, a KScH vezető elemzője szerint már március­ban sor kerülhet erre a lépésre, s így a 2009-es éves átlagot már eleve ezzel a döntéssel kalkulálja. ► 2006-ban még az áfacsökkenés Nem egyértelmű azonban, hogy egy a fiskális restrikcióra hogyan reagálna a jegybank. Barcza a kamatvágó trend jelentős leféke­ződésével számol, ám Németh emlékeztet, hogy hasonló ese­tekre a monetáris tanács nem reagált, mivel ennek a hatása csak átmenetileg terheli a fogyasztói árakat, s így nem jelenik meg a jegybank számára releváns más­fél éves horizonton. Hasonlóan vélekedik Samu János, a Concorde közgazdásza is, hozzátéve, hogy nem szerencsés üzenet, ha egy országban még recesszió alatt is 4-5 százalékkal növekednek az árak. Adóemelés nélkül sem biztos, hogy az inflációs várako­zások horgonyzottabbá válnak, az áfaemeléssel együtt viszont tényleg nincs esély a háztartások jövőképén változtatni. Az árfolyam ugyanakkor szin­tén érzékeny kérdéssé válhat. A mostani volatilitás mellett nem le­het kizárni, hogy 280-290-es kur­zusra gyengül a forint az euróval szemben, s ha itt stabilizálódna a hazai valuta, az feszíthetné az MNB-t annyira, hogy ne enyhít­sen gyorsan a monetáris kondíci­ókon - mondta Samu. Így 2009 elején két forgató­­könyv tűnik reálisnak az év hátralévő részére: az inflációs cél alul-, illetve felüllövése. A re­cessziót és bázishatásokat alapul vevő első szcenárió 2 százalékra, míg az adóemeléssel számoló 4 százalék fölé várja az idei átlagos árindexet. Pintér andrÁs ÉVES INFLÁCIÓ* (SZÁZALÉK) 2007.1. 2008. XII. prognózis *az előző év azonos időszakához képest Forrás: KSH OÍ­Q Z­e­t/i­w - N­­­OS w X erősítette a forgalmat Szinten maradt az adósságállomány Decemberben vélhetően jelentősen csökkent a költségvetési szer­vek tartozása, ugyanis a központi költségvetés több tartalékából ös­­­szesen 79 milliárd forintot szabadítottak fel és a költségvetés előzetes decemberi adatai szerint e tartalékokból felszabaduló pénz jelentős részét el is költötték a címzettek. Így várhatóan a november végi 13,95 milliárd forintos szinthez képest is jelentősebben csökkenhet, hasonlóan 2007, illetve 2006 végéhez, amikor is decemberben jelen­tősebb támogatásokat kaptak a költségvetési szervek, miután azok folyósítása a kitűzött hiánycélok elérését nem akadályozta meg. Tavaly év közben stagnált a költségvetési szervek kinnlevősége, ami stabil gazdálkodásra utal a 600 központi költségvetési szervnél. Tavaly januárban e költségvetési intézmények tartozása meghaladta a 14,6 milliárd forintot, ami még abban a hónapban látványosan csökkent, majd az év közben ÁTLAGOS folyamatosan növekedett, de a novemberi 13,9 milliárd forint is a januári nyitóállomány alatt maradt. E tartozás kizárólag a költségvetési körön kívüli beszállítókat sújtja, ugyanis a kincstári körön belüli tartozások már nem fordulnak elő. Az összes adósság 63 száza­léka az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezethez tartozó intézményeknél halmozódott fel, ezen belül azonban nagyrészt az orvos-egészségügyi centrum­mal rendelkező egyetemeknél. A Pécsi Tudományegyetemen továbbra is kincstári biztos mű­ködik. Az orvosi egyetemek által felhalmozott adósság régi probléma, amit hosszú ideje nem sikerül megoldani. Az egészségügyi tárca által felügyelt tartozásállományuk közel négymilliárd forint. papp Zsolt ADÓSSÁGÁLLOMÁNY (KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, MILLIÁRD FORINT) Adósság 1997 5,5 1998 5,9 1999 5,1 2000 5,5 2001 5,9 2002 7,0 2003 6,0 2004 11,7 2005 12,6 2006 23,5 2007 21,1 2008 13,0 Forrás: Magyar Államkincstár J----------------------------------------------------------------------------------L A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. ____________________________________________________________________________________________­_______________r MAGYAR-ROMÁN BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműkö­dési Program második pályázati felhívása keretében 105 millió euró támogatás áll rendelkezésre - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hétfői közleményéből. A magyar­román határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erősíté­sére, valamint a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére összesen 248 millió euró áll ren­delkezésre a két ország pályázói számára 2007- 2013 között az Európai Területi Együttműködési Program forrásaiból. millió euró a Támogatás 105 Több pénz kell az IMF-nek Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn ma érkezik Ma­gyarországra, hogy áttekintse, hogyan halad a szándéknyilatkozat feltételeinek teljesítése. Egyes piaci elemzők szerint a látogatás valódi oka az, hogy a Valutaalap vezetője nincs meg­elégedve a hazai folyamatokkal, azonban ezeket a véleményeket a Pénzügyminiszté­rium csak londoni pletykáknak tartja. Azt, hogy a prognózisokat mostanában revide­álják, azóta ismert, hogy nyilvánossá tették az IMF-fel kapcsolatos dokumentumokat. A program évenkénti felülvizsgálatára ugyanis a novemberi nyilatkozat is kitért: idén leg­később február 15-éig, jövőre pedig május 15-éig kell erre sort keríteni. Strauss-Kahn a látogatás során ta­lálkozik Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnökkel, Veres János pénzügyminisz­terrel és Simor András jegybankelnökkel, továbbá Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. A Valutaalapnak valószínűleg további forrásokra lesz szüksége, hogy ellensúlyozni tudja a feltörekvő piacokat és a fejlő­dő országokat sújtó, vártnál nagyobb nehézségeket, amelyek a nemzet­közi recesszió mélyüléséből fakadnak - mondta egy interjúban a múlt hét végén Dominique Strauss-Kahn. A szervezet több tagországának is kellhet pénzügyi támogatás, ezért újabb 150 milliárd dollárra lesz szükség. A válság egyébként az európai térségben is mélyebb, mint ezt az EU vezetői korábban gondolták - tette hozzá nem minden kritikai él nélkül -, ezért az IMF-nek mind a novemberi világgazdasági elő­rejelzését, mind a globális pénzügyi szektor veszteségeinek összegére adott korábbi 1400 milliárd dolláros prognózisát módosítania kell. A szervezet ez évre 2,2 százalékos globális növekedést jósolt, miközben az USA esetében 0,7, az eurózóna esetében 0,5, Japánra vonatkozóan pedig 0,2 százalékos GDP-zsugorodást prognosztizált. Az IMF tavaly novemberben összesen 41,8 milliárd dollár hitelt hagyott jóvá, leg­nagyobbrészt a kelet-európai országok számára. A szervezet korábbi felhívása nyomán Japán 100 milliárd dollár hozzájárulást ígért, de más fejlett országok egyelőre nem nyilatkoztak. nap Átmeneti adókönnyítést javasol a PwC a kormánynak Ha már nincs elegendő moz­gástér az átfogó adóátalakításra, legalább egy átmeneti intézke­dést kellene elfogadni a magyar­­országi vállalkozói szféra megtá­­mogatására - mondta Erdős Gab­riella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa egy tegnapi sajtóbeszél­getésen. A tanácsadó cég egy 18 pontból álló javaslatcsokrot állí­tott össze, amelyet továbbított a Pénzügyminisztériumnak is. A javaslatok egy-két éves interval­lumra ajánlanak könnyítéseket, s akár kora nyártól alkalmazni is lehetne ezeket, és még a költség­­vetést sem érintené komolyan. A javaslatok három terület köré csoportosíthatók: likviditás­könnyítés, beruházásösztönzés és munkahelymegőrzés. A likvi­ditást leginkább a szabályok ru­galmasabb alkalmazásával kön­­­nyíttetné a PwC. Az importáfa önadózásos megfizetését például kiterjesztenék, amellett hogy erre csak a megkülönböztetet­ten jó adózóknak van lehetősé­gük, a jogszabály forgalomhoz is köti. Csak az alkalmazhatja, aki 12 milliárd forintnál na­gyobb importforgalmat produ­kál - ezt a korlátozást javasolja felfüggeszteni a PwC. Szintén az áfa körébe tartozik az a javaslat, amely a számla kiállítójának adna könnyítést azzal, hogy bi­zonyos esetekben visszaadná a korábban már befizetett áfát. Ha egy követelést több hónapos ké­séssel sem kap meg egy társaság, a korábban, a számla kiállításával együtt megfizetett áfát visszakap­hatná, így legalább ez az összeg javíthatná a likviditást. Ellenkező esetben viszont - vagyis ha egy cég nem fizeti ki a befogadott számla összegét - adott idő után köteles lenne az áfatartalmát megfizetni, hogy azt a szenvedő fél visszakaphassa. A nem fizetés persze nem csak az áfa esetében jelent gon­dot. Ennek érdekében a PwC a céltartalékképzés és veszteségelha­tárolás szabályait is enyhíttetné. A kétes követelések esetében például csak akkor kellene adót fizetni, ha a bevétel is megérkezett, s nem a számla kiállításakor­­ előbb­­utóbb úgyis meg kell fizetni ezt az adót, az azonban sokat segít, ha a cég céltartalékot képezhet akár a teljes követelésre is. A veszteségel­határolásnál pedig amellett hogy könnyebbé kellene tenni, azt cél­szerű volna legalább a különadóra is kiterjeszteni, s. szabó emese

Next