Napi Gazdaság, 2009. március (19. évfolyam, 41-62. szám)

2009-03-02 / 41. szám

RUGALMASABB EU­RÓZÓNA-BELÉPÉSI szabályokat követel tusk Az eurózónába való belépés szigorának enyhítését, az annak előszobájául szolgáló ERM-2 rendszer szabályainak módosítását javasolta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Financial Times Deutschlandnak adott interjújá­ban, és annak a véleményének adott hangot, hogy a nagy nyugati uniós tagok több szolidaritást tanúsíthatnának Lengyelország iránt e kérdésben. A lengyel kormány még ez év nyarán be akar lépni az ERM-2-be, hogy teljesíteni tudja bejelentett célszámát, vagyis 2012-ben csatlakozhasson az eurózónához. Mint a Reuters emlékeztetett rá, Tusk még a múlt hét köze­pén felhívta a közép- és kelet-európai uniós tagországokat, hogy lépjenek fel közösen az euró bevezetése szabályainak rugalmasabbá tétele érdeké­ben, de Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök már előtte kijelentette, hogy az uniónak le kellene rövidíteni azt az időt - jelenleg két év -, amit az euróövezeti tagságra váróknak az ERM-2 rendszerben kell tölteniük. A rendszer szabályai szerint a nemzeti valuta árfolyama csak 15 százalékkal térhet el lefelé vagy felfelé a sávközéptől, ami a mostanihoz hasonló válság esetén „kivéreztetheti" egy ország valutatartalékát, mivel a sávhatár túllé­pése esetén kénytelen vásárlással visszaállítani az árfolyamot. Negyedszázados mélységben az amerikai gazdaság Általános riadalmat keltett a piacokon és az olaj­árat is lejjebb nyomta az Egyesült Államok pénte­ken nyilvánosságra hozott, 1982 óta legrosszabb GDP-adata: az előre jelzett 3,8 helyett annualizáltan 6,2 százalékkal zsugorodott az amerikai gazdaság 2008 utolsó negyedévében,­ messze meghaladva a hivatalos becslésnél sokkal rosszabb elemzői vára­kozásokat is. Az előző negyedévben csak 0,5 szá­zalékos volt a bruttó hazai termék esése, így 2008 egészében még 1,1 százalékot nőtt a gazdaság, az első félévnek köszönhetően, amikor az export bővülése és az adókedvezmé­nyek keresletnövelő hatása segí­tett a belföldi kereslet megfelelő szinten tartásában. A szakértők szerint ez azt jelzi, hogy egyelőre nemhogy javulna a helyzet, de még csak megállni sem sikerült a lejtőn, és Obama elnök gazda­ságélénkítő csomagjának hatása leghamarabb az év közepétől kezdheti éreztetni hatását. Meghatározó szerepe van eb­ben az amerikai GDP csaknem 70 százalékát adó lakossági fo­gyasztás 4,3 százalékos utolsó ne­gyedévi csökkenésének, ami közel 30 éve a legnagyobb esést jelenti. Márpedig további zuhanásra kell számítani a leépítések növekvő szá­ma miatt - egyedül januárban 598 ezren vesztették el állásukat, s ezzel a válság 2007. decemberi kezdete óta közel 3,6 millióval nőtt a munkanélküliek száma. Ráadásul egyedül a General Motors 47 ezres leépítést jelentett be erre a hónapra. Eközben a kormány öt hónapon belül harmadszor volt kénytelen kimenteni a Citigroupot a csődközeli helyzetből, vagyis tovább­ra sem enyhül a hitelválság - bár 36 százalékra emeli az állami tulajdonrészt a pénzintézetben, így növelve a kormány befolyását a bankcsoportra. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe a januári 61,2 pontról három hónapra először csökkent, ezúttal 56,3-ra, így nincs már messze a 28 éves mélypontot jelentő novemberi 55,3 ponttól. napi Az amerikai GDP százalékot zuhant 2008 utolsó negyedében 62 TÍZÉVES MÉLYPONTON AZ EURÓZÓNA INFLÁCIÓJA INFLÁCIÓ (SZÁZALÉK) Az eurózónában 1999 júniusa óta nem látott alacsony szintre, 1,1 százalékra esett vissza az év/éves infláció januárban - jelentette az Eurostat. Egy hónappal korábban még 1,6 százalékkal emelkedtek az árak, egy évvel korábban pedig 3,2 százalékkal. Decemberről januárra 0,8 százalékkal zsugorodtak az árak. Az Európai Unió 27 tagállamában 1,7 százalék volt az év/éves infláció, szemben a decemberi 2,2-vel, illetve az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. Egy hónap alatt 0,6 százalékkal csökkentek az árak. Luxemburgban és Portugáli­ában nem drágult az élet az egy évvel ezelőttihez képest, Lettor­szágban és Litvániában viszont 10 százalékot megközelítő inflációt regisztráltak a statisztikusok. A 12 havi átlagos infláció Hollandi­ában, Portugáliában és Németországban volt a legalacsonyabb, 2,0-2,5 százalék, míg Lettországban majdnem 15, Bulgáriában és Litvániában 11 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek. 2009. jan./ 2008. jan. EU—27 1,7 Eurózóna: Németország 0,9 Csehország 1,4 Lengyelország 3,1 Magyarország 2,4 Szlovákia 2,7 Forrás: Eurostat A NAP KÜLFÖLDÖN/A NAPI GAZDASÁG 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ LEFAGYOTT A SVÉD ÉS A FINN GAZDASÁG • A vártnál sokkal nagyobb mértékben, év/éves összehasonlítás­ban 4,9 százalékkal zuhant a svéd GDP a negyedik negyedévben - adta közre munkanaphatástól megtisztított adatát a stockhol­mi statisztikai hivatal. A szakértők mindössze 2,1 százalékot vár­tak. A harmadik negyedévhez képest 2,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság, amely nem tudja kivonni magát exportpiacai ösz­­szeesésének negatív hatása alól. Elemzők arra számítanak, hogy 2009-ben 2,7 százalékkal csökken a svéd GDP, ami legrosszabb adat 1940 óta. Mindez a várakozások szerint arra kényszeríti a jegybankot, hogy nulla közelébe mérsékelje egy százalékon álló alapkamatát. A finn gazdaság az elmúlt 17 évben a legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal zsugorodott október-december­ben az egy évvel korábbihoz, illetve 1,3 százalékkal a harmadik negyedévhez képest. Az ország legfőbb exportpiacain - Német­országban, Nagy-Britanniában és Svédországban - egyaránt csökkent a kereslet a finn termékek iránt, ami lefékezte az ipari termelést. Tavaly az év egészében 1993 óta a legkevesebbel, 0,9 százalékkal nőtt a GDP, 2009-re pedig 4,4 százalékos visszaesést jósol a pénzügyminiszter. Katasztrófát előzhet meg a kelet-európai hitelcsomag A Világbank, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) 24,5 milliárd eurós, kétéves támogatási programot állított ösz­­sze a kelet-európai régió pénzinté­zeti, illetve vállalati szektorának. A csomag bejelentése nem sokkal követte Robert Zoellick nyilatko­zatát, amelyben a Világbank el­nöke arra figyelmeztetett, hogy a posztkommunista országok elmúlt húsz évben elért gazdasági-politikai eredményei semmivé válhatnak. Európa két felének egyesítése ku­darcba fulladhat, ha a Nyugat nem nyújt több segítséget nekik a válság kezelésében. Zoellick a pénteki be­jelentéshez fűzött kommentárjában hangsúlyozza: a krízis elmélyülése a régióban humanitárius kataszt­rófával fenyeget. Az EBRD elnöke, Thomas Mirow azzal indokolta az 1991-ben éppen a volt szocialista or­szágok átalakításának támogatására létrehozott pénzintézet részvételét a 11 kezdeményezésben, hogy az EBRD­­ (épülete a képünkön) különös fele­­­­lősséget visel a régió iránt, és hogy­­ a csomag keretében megvalósuló befektetések közgazdaságilag racionálisak. Az EBRD két éven keresztül 6 milliárd eurót pumpál Kelet-Európa üzleti szférájába tőke- és adósságfinan­szírozás formájában. Az MTI-Eco értesülése szerint ebből 1,5 milliárd euró jut a vállalatoknak, 2,5 milliárdot pedig infrastrukturális és energiaipari fejlesztésekre szánnak. Ez a két részösszeg már idén elérhető lesz. Az EIB - az Európai Unió hitelintézete - 11 milliárd euróval támogatja a kelet-, közép- és dél-európai országokban indított kkv-hitelprogramokat. Ebből 5,7 milliárd azonnal elérhető, további 2,8 milliárd euróról pedig április végéig döntenek. A teljes támogatás felét bankok újratőkésítésére szánják. Az EIB kockázati tőkealapok és kkv-k finanszírozására garanciákat vállaló ágazata, az EIF szintén bővíteni kívánja tevékenységét a régióban a követ­kező két évben. A Világbank összesen 7,5 milliárd eurót ad a programhoz. Ebből jutnak hitelek a bankoknak, de finanszíroznak infrastruktúra-fejlesztéseket és keres­kedelmi tevékenységeket, továbbá tanácsadást is. Kétmilliárd eurót a politikai kockázatok miatt szükségessé váló hitelgaranciákra fordítanak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn üdvözölte a három nemzetközi bank kezdeményezését, amely szerinte segít élénkíteni a régióban a hiteláramlást. Miközben ez az erőfeszítés a pénzügyi szektort és a vállalatokat segíti, az IMF az államoknak nyújt támogatást makrogazdasági szinten - tette hozzá. A bank eddig Belarusznak, Lettországnak, Magyarországnak, Szerbiának és Ukrajnának nyújtott összesen mintegy 50 milliárd dollár rendkívüli kedvez­ményes hitelt a válság kezelésére. komócsin Sándor komocsinsandor@napi.hu Nem lesz egységes uniós támogatás a térségünknek A tegnapi rendkívüli uniós csúcs az eddig hangoztatott alapelveket erősítette meg - to­vábbra is kiállnak a protekcionizmus ellen, és ezzel kapcsolatban kiemelt figyelmet szen­telnek az autóipar állami támogatásának. Elutasították azt az elképzelést, hogy uniós alapot hozzanak létre az autóipar támogatá­sára, ennek kezelését nemzeti hatáskörben hagyták. Állást foglaltak a költségvetések hosszú távú fenntarthatósága mellett, de nem szabtak határidőt a tagországoknak, hogy mi­korra kell a maastrichti határ alá szorítaniuk büdzséjük hiányát. Hangsúlyozták, hogy az unió egységes piaca nyújtotta előnyöket kell kihasználni a gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtésre. A tanácskozáson részt vevő kilenc kelet­­közép-európai ország vezetői magyar kezde­ményezésre a csúcs előtt külön megbeszélésen találkoztak. Ezen Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő előterjesztette javaslatát, amely­ben 180 milliárd eurós támogatást kér az uniótól a térség számára (részletek a keretes ) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap reggeli brüsszeli sajtóértekezletén az MTI jelentése szerint elmondta, hogy az általa javasolt 180 milliárd euró értékű stabilizá­ciós és integrációs program - amely a tíz ke­let- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozik - célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakíta­ni magánszemélyek és vállalatok rövid lejá­ratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, vala­mint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházá­sokkal. A program nagyságrendjével kap­csolatban megjegyezte, hogy a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank (EIB) pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós nemzetközi támogatási programját ugyan az első reakciók keveslik, de megítélése szerint helyes irányú, jó kezdeményezésről van szó. Ugyanakkor megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozást, írásban). A felek egyetértettek abban, hogy nem ereszkedhet újabb, ezúttal gazdasági vasfüggöny Nyugat és Kelet közé. Megoszlot­tak viszont a vélemények a válságkezelésben - az észtek és a szlovákok például ellenezték, hogy külön segítséget kapjon a régió, mivel szerintük ez is különbséget tenne a régi és az új tagok között, de nem támogatták a magyar javaslatot a lengyelek sem. A csúcson sem a támogatási csomag, sem az euróövezeti taggá válás könnyítésére tett javaslat nem kapott támogatást. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminiszterei csoportjának elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. A csúcson az a vélemény alakult ki, hogy szükség esetén támogatják a kelet- és közép-európai tagor­szágokat, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző. BARABÁS T. JÁNOS MTI-KOVÁCS ATILLA

Next